Vasárnap lehetett az időjárástól is (pláne, ha van némi frontérzékenység). Durva volt a vihar előtti meleg dunszt, nagyon sokan borultak meg.
Ha pedig jobb eredményeket szeretnél, akkor meg kell törni az eddigi monotonabb edzéstervet és több gyorsító edzés kell, valószínűleg 2+1 vagy 3+1 hetes mikrociklusokban: tempó, intervall/résztáv/dombfutás a heti 1 hosszú és a regenerálók mellett + repülők + a specifikus erősítések és futóiskola is nagyon sokat használ. És főleg a megfelelő mennyiségű pihenés.
Gyors 10k-ra és fm-re nem nagyon kell 14-16km-nél hosszabb edzéseket csinálni (inkább 10-14k és a regenerálók 8-10k), a heti egy hosszú is bőven elég max 90p környékén. Ismeri a szervezeted a távot, megvan az állóképességed, nem arra kell a fókusz.
Az edzéstervet majd az határozza meg főleg, hogy hetente hány napot szánsz rá.
Nem értek hozzá, de ilyen háttérrel könnyen lehet, hogy már 3-4 jól eltalált mikrociklussal is jelentősebb gyorsulást produkálhatsz. Szerintem a 42-45 közötti 10k és az 1h40 alatti fm reális cél lehet. A gyorsításokhoz is szép fokozatosan ezt a tempót kell célozni.
Igen ez tényleg furcsa. Mondjuk, lehet véletlen egybeesés, de nekem a Polar Fitness teszt akkor emelete 50-ről 51-re a becslését amikor a nyugalmi pulzusom 50-52-ről 48-ra csökkent már pár napja.
Egy igazán gyors 10km vagy félmaraton nem csak formaidőzítésen múlik.
Volt időszak amikor én is futottam ilyen időket edzésképpen, csak nem ilyen heti mennyiség mellett, és Monspart Sarolta egyik maraton edzésterve alapján készülve tudtam 1:39-es félmaratont futni.
Az edzéseid tempója alapján szerintem egészen biztosan képes leszel 40 perc közeli 10km és akár 1:40 alatti fm-re. Csak kicsit oda kell figyelni a minőségi edzésekre.
Javaslom valamilyen edzésterv alapján végezd a felkészülést, mert főleg a gyors 10km-hez, nagyon sok gyorsító edzést kell végezni.
Hogy mit és hogyan, ahhoz érdemes kiválasztani valami sorvezetőt.
érdekes volt olvasni a vo2 maxról, köszi, a héten ha formában leszek meg fogom mérni.
Hogy, ne csak a sikerekről számoljak be:
A múlt héten nagyon levert voltam.
A keddi 10-es rendben volt, 48 perc. Oké.
Csütörtök: éppen sikerült két óra alatt a szokásos csütörtöki félmarcsi, ami általában inkább 1:50 körül szokott lenni.
Vasárnap konkrétan majd meghaltam, 15 km után fel kellett adnom, utána egész nap fájt a fejem, a gyomrom meg fájt.
Szóval a fene sem érti mi történt. A héten ismét a szokásos menetrend lesz, annyi, hogy a vasárnapi 30-at terepen akarom megcsinálni.
Más: akarok javítani az eddigi 10 km és félmarcsi eredményeimen. Ti hogyan csinálnátok, ha kifejezetten egy jó eredmény elérése a cél ? (talán forma időzítésnek hívják a profik eztet)
A bringaúton, ahol futni szoktam, egyszer találkoztam egy lovassal. Állati sebességgel vágtázott a bringaút mellett a mezőn. Visszafelé a ló már egyedül jött, később pedig a lovasa a bringaúton sántikált és kérdezgetett minden futót, hogy láttak-e egy lovat. :) Ez is egy szerencsés eset volt, de gondolom, a ló sem nagyon nézett körül, amikor átszaladt a bringaúton, hogy hazafusson.
A falunkba Egerből, Ostorosról rendszeresen átjárnak túralovaglás során, mert nagyrészt erdős területen csak 6-8km és itt szoktak betérni az egyik frissítőállomásra. Magányosan túrázó lovast csak az előbb említettet láttam, mert mindig többen vannak.
Ehhez képest futás közben ritkán találkozom velük csak a nyomaikat szoktam látni.
A ló valószínűleg éppen úgy megijedt, mint ti a bringán. A kislány mázlija, hogy rajta tudott maradni. A kártérítési felelősség az zűrös téma. A lótartás, lovarda üzemeltetés így a lóval történő közlekedés éppen úgy veszélyes üzem, mint a gépjármű üzemeltetés, és ugyan azon szigorú felelősség szabályai szerint terheli felelősség az állat tulajdonosát az esetleges károkozásért.
Egyszer találkoztam hasonlóan váratlanul futás közben egy lovassal. Egy szekérnyom széles tufába vájt úton aminek néhol több méter magasan majdnem függőleges az oldalfala szóval sok kitérési lehetőség nincs oldalra. ( Aki volt esetleg Egerben Kaptárkő Trail futáson az járt azon az ösvényen a Kaptárkövek után nem sokkal ) Mivel az ösvény kanyarodott nem láttuk meg egymást csak amikor kb 10-15 méterre voltam. Én a lejtőn lefelé kocogtam a lovas felfelé poroszkált. Én megálltam, amennyire tudtam félrehúzódtam, de a ló is úgy megtorpant ijedtében, hogy még hátrálni is elkezdett. Ott biztatta a lovas, hogy ne féljen, induljon már.
Hú, ebbe még belegondolni is rossz. Az én lányaim is lovagolnak, de a lovastanyán, akik foglalkoznak velük, maximális szigorral kezelik a viselkedési problémákat. Tudják, hogy a ló veszélyes üzem. Azonnal el is hoznám a lányaimat, ha nem így lenne.
Egyébként én nem annyira támogatom a lovaglásukat, mert engem párszor már ledobott ló és rohadtul nem tartom biztonságosnak, hogy egy hülye, több100 kilós növényevő egy darab fától megijedve is teljesen kiszámíthatatlan dolgokat műveljen. Ehhez tényleg csak szabályozott körülmények között lenne joga az embernek, ha másokat nem veszélyeztet.
Legnkább annak a lovardának a felelőssége, ahonnan kiengedték terepre (egyedül???). Persze lehet, hogy többen, "osztályban" mentek ki lovagolni, onnan ugrott meg, de akkor ilyen tudásal miért engedték ilyen lovon terepre?
Mi sem mentünk lassan, de ált. nem szoktunk szűk ösvényen szemben vágtató lovassal találkozni, a többi lehetőség: bringás, túrázó, futó, kutya esetén más a szituáció ott meg lehet állni, lassítani ez volt belekalkulálva a sebességbe egy szemből vágtató ló nem. A kontrollt valószínűleg az ütközés hatására vesztette el a ló felett, viszont nem akkor kezdett el vágtázni hanem már eleve úgy jött. De itt jön a felelősség, ha van kísérője valószínűleg egy szűk ösvényen nem engedte volna vágtázni. Jogi hercehurcán nem gondolkodtunk, a párom ismeri a kislányt és beszélt a szüleivel, de nem egy felelősen értelmes beszélgetés volt a másik fél részéről. Nekem az a durva, hogy egy 12 éves kislányt kísérő nélkül kiengednek egy többszáz kilós állattal, a kislány biztosan profin lovagol, de mivel gyerek nem tud felelős döntést hozni minden szituációban. A felelősség a szülőké ezért is beszélt velük a párom. Más is történhetett volna a kislánnyal, pl. egy sziklásabb helyen ledobja a ló vagy olyan bringás jön szembe (gyerek) akinek nem annyira van meg a rutinja, hogy kitérjen stb...
Ha jól sejtem, a kiscsaj nem nagyon tudott volna visszamenni a balaset színhelyére, mert a ló volt a főnök. Van rá esély, hogy az istállóig rohant a ló, aztán a kislány vagy rajta volt még, vagy nem...
Hát ez nagyon durva! Hol történt? Mi is szoktunk kirándulni itt, a Pilisszentiván-környéki erdőkben, és lovasok is vannak, remélem, ilyennel nem fogunk összefutni. Nyilván a jogi tényállás baleset okozása és cserbenhagyás. Bár a balesetben a felelősség kérdése bonyolultabb lehet, a cserbenhagyás egyértelműen a lovas bűne. Noha 12 évesen nem tudom mennyire vonható felelősségre, de biztos volt 1-2 nagykorúnak is köze ahhoz, hogy a gyerek felült egy lóra és elszabadult vele az erdőben.
Páromat kísértem montis edzése volt, ő elől én hátul (régóta montizik tőle tanulom), keskeny lejtő jobbos kanyar. Mikor a párom a kanyarhoz ért feltűnt egy vágtató ló, annyi ideje volt, hogy kicsit korrigáljon, de így is nekiment a ló a kormánynak és egy hatalmas zakózás lett belőle, én messzebb voltam, de elég félelmetes látvány volt távolról is. A lovas kiabálva vágtatott tovább, látszott, hogy nem nagyon van kontrollja a ló felett.
Nem jött vissza, csak nagyon távolról hallottunk egy kiabálást, hogy "jól vagy?", annyit kiabáltunk, hogy jöjjön vissza, de nem jött. A párom egy nagyobb és pár kisebb horzsolással a testén és a bringán megúszta.
Mint később kiderült egy 12 éves kislány lovagolt egyedül.
Egyébként honnét tudod, hogy a valós nincs 60 feletti ?
Voltál, már valaha olyan vitamax teszten ahol tényleg megmérték?
Mivel ez ember VO2max értéke az életkorral csökken, hiszen a csökken ez elérhető max pulzus, biztos vagyok benne, hogy 40 éves korom környékén 60 körüli vagy magasabb VO2max értéket mértek volna nálam a 15 ütéssel magasabb max pulzus és a kevesebb testzsír miatti alacsonyabb testsúly miatt. Izomtömegre akkoriban is hasonló lehettem mint most.
Nekem pontosabb értéket ad mint Cooper tesztből :-))
Amikor nekem mérték a 4620ml/perc O2 felvétel értéket, akkor 89kg voltam és így jött ki az 51,7 érték.
Akkoriban kb 2200m Coopert tudtam volna futni.
Az O2max értéket 167HR-nél értem el. Akkoriban 50 volt a nyugalmi pulzusom.
Pulzus alapon 50 a 2200m alapján meg csak 38 a számított VO2max.
Másnál meg lehet pont fordítva lenne. Szóval ezek a képletek éppen úgy használhatók, mint a max pulzusra 220-életkor képlet :-))
Azért futásnál nem mindegy a futó testalkata, súlya. Mekkora izomtömeg dolgozik a lábakon és falja az oxigént. Így aki hozzám és Spenóthoz hasonló alkatú és futáshoz felesleges lábizmokat növesztett, annak a Cooper tesztje biztosan a valósnál alacsonyabb VO2 max becslést eredményez, ha nem elég edzett. Az én mért 51 feletti VO2 max értékemhez 2800m futás kéne. Tudtam annyit futni 2005 környékén, csak akkor nem volt ilyen vastag úszógumim és csak 84kg körül voltam. Igaz akkor a mérés is biztosan bőven 51 feletti éréket eredményezett volna.
Ha találsz ilyene táblázatot, linkeld be légyszi! :) De alapból azt mondom, hogy a "remek" kategória a tiéd. Tuti, hogy 49 évesen 4 és feles km tempó környékén cooperezni a legjobb edzettséget adja ki. Én is szeretnék még 4:35-ben valamelyik őszi Szigetfutáson végigérni a Margitszigeten. :)
Érdekes cikk, de az a véleményem egy ízületi fájdalom lehetséges oka kicsit bonyolultabb attól, hogy ilyen egyen módszerrel gyógyítani lehetne.
Szóval ha fáj gyaloglás közben a ne törődjünk vele, mert a mozgástól majd elmúlik a fájdalom megközelítés az szerintem óriási sületlenség.
Nekem 1996-ban állapította meg orvos, hogy porckopás miatt érzek szúrást a térdemben, ami miatt futni nem tudtam csak 1-2 km-t. Nem ágyban fekvés volt a gyógymód, a gyógyszeres és fizikoterápiás kezelés mellett, de attól még a futást hanyagolni kellett.
Szóval a cikk nem mond hülyeséget azzal, hogy az ízületet mozgatni kell, az ízület stabilitását biztosító izmokat erősíteni kell, csak éppen ha még a gyaloglás is fáj akkor bizony olyan mozgásformát kell találni ami nem okoz fájdalmat és nem a fájdalmat okozó gyaloglást kell erőltetni. Térdre pl nekem jó a kerékpározás, de doki lábgépes combizom erősítést is javasolt, mert kicsit lazának találta a térdszalagokat és a térdet a négyfejű combizom is stabilizálja.
Én Kelet-Szlovákiában lakom. Március 8. után június 20-án rendeznek majd ismét itt futóversenyt. A kassai békemaraton is meg lesz tartva október 4-én, amelyen kb. 10 ezer futó részt szokott venni. Azt írják a cikkben, hogy úgy oldják meg, hogy nem egyszerre fog mindenki elrajtolni. Mivel azt a törvény Szlovákiában, hogy év végéig 1000 főig lehet tömegrendezvény a vírus miatt. Néző is lehet majd bármennyi, mint eddig, mivel nem lelátó van ugyebár, nincs jegy, így nem tudnák, hogy most ki az, aki versenyt megy nézni és ki az, aki pl. templomba megy. Nyilván olyan országból nem jöhet majd versenyző, amelyből tiltva lesz akkor még Szlovákiába a bemenetel.
Én ugyan teherautót, vagy buszt még nem vezettem, de azt mondják, mivel a világításhoz képest sokkal magasabban van a sofőr így jobban, messzebbre látnak ködben.
Én autópályán nagy ködben szoktam alkalmazni az ismerősöd technikáját.
Várok míg jön egy superman a szemébe épített radarral és ahogy elhalad ráragadok tisztes távolból és máris dupla sebességgel haladok :-)
Akkor szoktam leszakadni, amikor egy sűrűbb ködfolt vagy az útkanyarulata miatt eltűnik előlem a lámpa onnét ismét saját tempó.
A kiegészítő 9 pöttyős kiegészítő az infralámpa amit olyan testrészhez tehetsz ami távol van a beépített lámpáktól. Google fordítóval:
A 9 és 3 golyós kivetítők Különböző testfelületekhez használják, beleértve a hasi üreget és azok a karok, amelyeket a távoli infravörös sugarak sugároznak nem érheti el, amikor a felhasználók fekszenek a hátuk. Használjon egyszerre a az automatikus masszázs és / vagy egyedi alkalmazási módszerek a egy vagy két felhasználó.
Ami a sötétben futást illeti ha forgalommal szemben futsz, akkor is jó ha van aktív világítás elől is.
Én ha nem akarok magamnak világítani, mert elég a holdfény, akkor folyamatos pirosat szoktam használni, bár nagyon ritkán futok sötétben. Kevésbé zavar, mint a villogó fény.
Síelni mentünk Szlovákiába egy nagyobb csapattal. Egy család csak egy nappal később érkezett. A vártnál órákkal később érkeztek meg; kérdeztük, miért (mobiltelefon akkor mélg nem volt).
A gyerekek miatt kicsit később is indultak, de legfőképpen hatalmas köd volt az út nagy részén, ezért sokáig 20-30-cal tudtak csak araszolni. Egyszer csak feltűnt mögöttük egy busz, egy darabig követte őket, aztán kielőzött. Úgy döntött a sofőr, megbízik a buszvezetőben; onnantól tapadtak a busz hátsó lámpáira, és 60-70-nel haladtak - ugyanolyan tejsűrű ködben.
Mai futós élményem. Esti futás lett, mivel összeraktam a nemrég beszerzett Ceragem M 3500-as, talán masszázságynak hívják(-ot). (2006-os évjárat, ha valaki tudja mire való, hogyan érdemes használni, mire jó a kilenc pöttyös kiegészítő valami kozzá, az írja meg legyen szíves!) Szóval szétmasszíroztattam vele a gerincemet, a végén annyira lefárasztott, hogy aludtam egyet. Ott tartottam, éppen felöltöztem a futáshoz, a sötétség megérkezett. Még láthattam a felkelő holdat. Az Aldis fejlámpát vettem fel, melyet még Spenót szerzett nekem pár éve. A hátsó piros lámpát kapcsoltam csak be, szeretek sötétben, nyugodtan futni. Pár métert így is látok, nem volt korom sötét. A közelünkben lévő emelkedőt futottam meg hússzor. A 18 után kocogtam lefelé (nagyon-nagyon lassan), mikor is szélvész kerekedett. Megálltam, figyeltem, füleltem. Érzékeltem, hogy kerékpáros közeledik. Félreálltam, így suhant el mellettem jó 30-as tempóval. Az emelkedőn viszont már tolta a kerékpárját. :-) Jó tempóban (4 perc alattival) robogtam el az ürge mellett, picit meg is ijedt szegénykém. Mikor lefelé kocogtam, bizony megszólított: "Jani! Nem valami jól látszódik a mellényed a sötétben! Vigyázz magadra, majdnem elütöttelek!" Mondtam neki, nyugodt lehet, vigyázok, láttam, hogy jön. Az egészben az a vicces számomra, hogy mosolyt csalt az arcomra a mókus. Semmi mellény rajta, se lámpa, se fényvisszaverő prizma. Sötét volt, mint az éjszaka. Mondjuk fogalmam sincs, hogy ki volt, de ő tudta a nevemet. A történet azért érdekes, mert 4 évvel ezelőtt volt ugyanennél az emelkedőnél, ugyanezzel az emberrel (erre csak most jöttem rá, a tekerési stílusából) egy éjszakai találkozásom. Csak az sokkal veszélyesebb volt! Én felfelé kocogtam az út közepén lámpa nélkül, ő meg lefelé robogott, szintén kivilágítatlanul. Ködös, téli éjjel volt. csak arra emlékszem, hogy akkor is suhogást hallottam, majd 30 centire elszáguldott mellettem bicajjal az emberke. Ha akkor összetalálkozunk, szerintem nincs többé futás, nincs tókerülés, nincs fórumozás. Szóval ma is tanultam valamit. Egy piros villogót mindig teszek előre is, ha zavaró akkor is, mert nem lehet tudni mikor találkozik össze két nem normális a sötétben. Eddig megúsztam.
