Milyen régi események ? Szerintem egy átlag ember a nagyszüleit tudja felsorolni és a saját életében történt eseményeket, az értelmesebbek emlékeznek néhány évszámra is az iskolából, de akkor nem volt iskolai oktatás a mai értelemben, nem tanultak történelmet. A kereszténység előtt meg volt néhány énekes, aki szórakoztatásul énekelt kiszínezett történeteket néhány hősről.
Tudom, ez a magyar falvakban is így volt, talán még inkább, mint a német nyelvterületen, hiszen Magyarországon később indult meg az iparosodás és a vele járó polgárosodás.
A Grimm-fivérek mondáskönyve eddig nekem nagyon bejött.
Sok olyan mondát tartalmaz, amely a népi hiedelemvilágra és babonákra utal, de sok olyan is van, amely megtörtént, valós történelmi eseményekhez kapcsolódik.
Különben a reformáció előtti népi katolikus vallás rengeteg dolgot átmentett a régi vallásos hiedelmekből, ezeknek a maradványai falun egész a 20.századig éltek.
Igen már olvastam ezekről, hála neked, annak idején a germán topikban :)
Szerintem sincs gond a horror elemekkel, annak idején a mesék nem tömegszórakoztatási termékek voltak, hanem így készítették fel a gyerekeket az élet veszélyeire és adták át a közösség normáit.
Persze a korszakhatárok meghúzásában van némi eltérés a különböző nyelvészeti iskolák között, de nem is nagyon lehet éles korszakhatárokról beszélni, hiszen a nyelvek fejlődése többé-kevésbé egy folytonos folyamat.
Bizony, voltak horrorisztikus elemek a korabeli német mese- és mondavilágban, de szerintem semmi baj nincs ezzel, csak tudni kell helyén kezelni a dolgokat.
A Grimm-testvérekre áttérve pedig nyilván tudod, hogy az idősebb Grimm-fivér, Jakob nemcsak mese- és mondagyűjtő volt, hanem nagyon komoly nyelvtudományi tevékenységet is folytatott, a német nyelv történetét, ill. általában a germán nyelvek történetét és rokonságát kutatta, ő volt az első tudományos igényű germanista-nemzedék egyik kiemelkedő alakja, sőt talán az egyik legnagyobb alakja.
Ő fogalmazta meg és írta le először az ún. germán mássalhangzó-eltolódás vagy más néven első mássalhangzó-eltolódás (erste Lautverschiebung, auch germanische Lautverschiebung) törvényét, amelyet róla neveztek el Grimm-törvénynek.
A nyelvtudományban ugyanis ugyanúgy vannak bizonyos törvények, mint a fizikában :-)
Az Erste Lautverschiebung a germán nyelvcsalád történelmében egyébként is korszakos jelentőségű, hiszen ez volt az a mássalhangzó-változás, amely a germán nyelvek sajátos karakterisztikáját megadta, egyúttal eltávolította őket a kelta és az italikusz nyelvektől.
Sőt egyes nyelvtudósok szerint szigorúan véve germán nyelvcsaládról csak az Erste Lautverschiebung óta beszélhetünk, ez a hangváltozás jelenti a germán nyelvcsalád születését.
Az ezt megelőző nyelvtörténeti fázis neve németül Prägermanisch vagy Vorgermanisch (előgermán), míg angolul Pre-Proto-Germanic vagy Germanic Parent Language.
Ez a nyelvtörténeti fázis nagyjából a Kr.e. 2.000 és a Kr.e. I. század közötti időszakot öleli fel, míg az ógermán - németül Urgermanisch, angolul Proto-Germanic - fázis kezdete legkorábban Kr.e. 500 körül, legkésőbben Kr.e. 100 körül kezdődött és nagyjából a Kr. u. 4. századig tartott.
A német nyelvterület jó részén ismertek különféle változatokban a Wilde Jagd (Vad vagy Szilaj Vadászat) mondák, hiedelmek és a Wild Jäger (Szilaj Vadász) alakja.
Egyes néprajzkutatók szerint ezekben a hiedelmekben és mondákban a pogány ógermán vallás nyomai lelhetőek fel.
Ti. hogy a Wilde Jagd során maga a pogány főisten, Wotan (ófelnémet Wuotan, óangol Woden, óészaki Odin) és kísérete dübörög végig az égbolton nehéz harci paripákon.
Közte Donar (óangol Thunor, óészaki Thor ), Ziu (ószász Tiw, óészaki Tyr) és a többiek...
"561-ben fellázadt ellene legidősebb fia Chramm, akit a bretonok támogattak. Miután legyőzte fia seregét, fiát, annak feleségét és két lányát egy kunyhóban az asztalhoz kötöztette, majd rájuk gyújtották a kunyhót, majd elment vadászni, a vadászat során kimerült és utána meghalt. Négy fia, Charibert, Guntram, Chilperich, Sigebert gyertyával a kézben, zsoltárt énekelve kísérték a halotti menetet Soissonsba. Majd felosztották négy részre a királyságot."
Azért mai fejjel elég brutál, mondhatni hard-core horror történetek ezek.
Ezek a Meroving-házi királyok eléggé távol álltak a kegyes, vallásos keresztény király ideális eszményképétől...
Egyébként hasonló sztorit egy pogány kori, még a viking kor előtti svéd királyról olvastam.
Ő összehívta lakomázni a svéd (svear) királyokat, akikből abban az időben volt vagy 2-3 tucat, merthogy nem volt még egységes Svéd Királyság, hanem vagy 20-30 apró királyságból állt az ország.
Szóval ez a svéd király meghívta a kollégáit lakomázni, aztán az embereivel rájuk zárta a lakomacsarnok ajtaját, majd nemes egyszerűséggel rájuk gyújtotta.
Valami régi svéd legenda is rémlik, hogy azon a helyen csendes nyári éjszakákon néha halkan még mindig lehet hallani a lakomacsarnokban égő királyok kétségbeesett jajveszékelését...
I. Chlotar ( 511 - 561 ) király, Austrasia királya ( 555 - 561 ). Ő hasonlított legjobban apjára, rendkívül elvetemült király volt. 524-ben amikor testvérük Chlodomer elesett a burgundok elleni harcban, ő és Childebert nevű testvére akcióba kezdett, elfoglalták királyságát, Chlodomer három fia nagyanyjuk Klotild védelme alatt állt. A két testvér követet küldött anyjukhoz, hogy meg akarják koronázni a fiúkat és trónra ültetni, a nagyanyjuk elküldte a fiúkat hozzájuk, ők fogságba vetették őket és követet küldtek Klotildhoz hogy válasszon, levágják a hajukat, ami a királyi családból való kizárást jelenti vagy öljék meg őket. Klotild haragjában azt mondta, inkább legyenek holtak. Ezután Chlotar leszúrta a legidősebb 10 éves fiút, amikor a középső fiú könyörgött az életéért, Childebert megszánta, de Chlotar rákiáltott hogy az ő ötlete volt a fiúk megyílkolása, nem hátrálhat meg, erre odalökte Chlotarnak, aki leszúrta a hétéves fiút, majd kivégezték a fiúk kíséretét is. 529-ben támogatta Theuderich testvére türingiai hadjáratát, 532-ben támogatta Childebert burgundiai hadjáratát. 555-ben megörökölte Austrasia királyságát. 558-ban megörökölte a gyerektelen Childebert államát. Ő volt ezután az egyetlen frank király. Uralkodása végén harcolt a lázadozó türingek és a szászok ellen. 561-ben fellázadt ellene legidősebb fia Chramm, akit a bretonok támogattak. Miután legyőzte fia seregét, fiát, annak feleségét és két lányát egy kunyhóban az asztalhoz kötöztette, majd rájuk gyújtották a kunyhót, majd elment vadászni, a vadászat során kimerült és utána meghalt. Négy fia, Charibert, Guntram, Chilperich, Sigebert gyertyával a kézben, zsoltárt énekelve kísérték a halotti menetet Soissonsba. Majd felosztották négy részre a királyságot.
Theudebald ( 548 - 555 ) nem volt hódító típus. Elég beteges volt. Felesége Waccho langobard király lánya Waltrade volt, nem született fiú a házasságból, halála után I. Chlotar örökölte a királyságot. Nem avatkozott be a keleti gót - bizánci háborúba, egyik fél kérésére sem. A halála után odaveszett Liguria területe, amit apja hódított meg.
I. Theudebert ( 533 -547 ) nem került könnyen trónra. Apja halálakor két nagybátyja I. Childebert és I. Chlotar megpróbálta országát elfoglalni és őt meggyilkolni, de a helyi nemesek támogatásával legyőzte őket. Később szövetkezett Childebert nagybátyjával Chlotar ellen és együtt 534-ben elfoglalták Burgundiát, felosztották területét. Beleavatkozott a keleti gót - bizánci háborúba és elfoglalta Provence területét. Szövetségre lépett a langobardokkal, elvette feleségül Waccho király lányát Wisigardet. 536-ban elfoglalta Raetia északi részét, ahol az alemannok még független része élt. 545-ben elfoglalta átmenetileg Liguria vidékét. Theudebald ( 547 -555 ) követte a trónon.
Klodvig legidősebb fia I. Theuderic ( 511 - 533 ) volt Austrasia első királya, Metz volt a székhelye. 524-ben Chlodomer testvérével hadjáratot indított a burgundok ellen. Chlodomer halála után megszerezte királysága egy részét. 531-ben Chlotar testvérével együtt elfoglalta Thüringiát. 532-ben ismét együtt harcoltak a vizigótok ellen. Az első felesége Eustere II. Alarich nyugati gót király lánya volt, tőle született fia I. Theudebert ( 533 - 547 ) volt Austrasia következő királya.
A Meroving királyi családban rendszeresen felosztották az országot a meghalt király fiai közt, de jogilag a Frank királyság egységesnek számított, időnként egyesült az ország bizonyos szerencsés halálesetek után. Új társadalmi rend épült ki, a régi római közigazgatás már összeomlott ekkor. A király egy adott térség leggazdagabb, befolyásosabb embereit kinevezte grófnak, őrgófnak, megkapták a helyi katonai, közigazgatási, igazságszolgáltatási hatalmat. Saját hadsereget tartottak fent, a katonai kíséret tagjai földet kaptak tőlük. Velük harcoltak a király hadjárataiban. A grófok nem adóztak a királynak. A király birtokai jövedelméből élt, nem voltak más bevételei, ahogy fogytak a földjei az adományozásai után, egyre kisebb lett a király hatalma. I.Dagobert volt az utolsó tényleges hatalommal rendelkező király. A tényleges hatalom a királyi udvartartás vezetője a majordomus kezébe került ezután, a katonai és politikai hatalom is. III. Pippin 751-ben a frank nemesek támogatásával felszámolta a Meroving királyságot. Ezt a pápa Zakariás is jóváhagyta, a langobardok elleni védelemért cserébe. III. Pippint megkoronázták. III. Childerich királyt kolostorba küldték és előtte levágták hosszú haját.
Az Alemannia ( német Alemannien) országnevet a 11. sz. közepétõl felváltotta a Suevia ( német Schwaben vagy Schwabenland, magyarul Svábia vagy Svábföld) elnevezés.
Ebben a germán szvébek ( szvévek) törzseinek régi gyüjtõneve köszönt vissza.
Az bizony. Még csak az elején tartok, de már találtam benne nagyon érdekeseket.
Az egyik legérdekesebb és legkülönösebb a Gerold-zugról szóló monda:
nagyon röviden a lényege, hogy valahol Wosgauban (ilyen nevű gau egyébként nincs, egyes kutatók a Vogézek - német Vogesen szó eltorzítása, mások szerint pedig a Breisgau földrajzi névé) létezik egy elhagyatott vár, az ún. Gerold-zug.
Itt néha ősi pogány német hősök tűnnek fel, mint Ariovist, Hermann (Arminius) és Witekind (Widukind).
Egy kőasztalnál ülnek és alszanak, szakálluk már annyira megnőtt, hogy körbefonja a kőasztalt.
A legenda szerint csak akkor fognak felébredni az álmukból, ha a német népet végveszedelem fogja fenyegetni.
Hát mit mondjak? Ha Merkelék még behívnak vagy 10-15 millió arabot, akkor a legfőbb ideje, hogy Hermannék felébredjenek ősi álmukból, felöltsék a láncingeiket és kiosszanak néhány méretes pofont Köln utcáin...
Ebbe a zsinegdíszes lovaglás témakörbe én nem nagyon tudok és nem is igazán akarok beleszólni, mindenesetre a jelenlegi többségi történészi vélemény szerint a Corded Ware kultúra északi részén, ahol a pre-proto- és proto-germánok etnogenezise lezajlott, a Corded Ware-korszakban ismeretlen volt a ló hátasállatként való használata.
A ló háziállatként való tartása azért teljesen nem zárható ki, lovat azonban nemcsak lovaglás céljára lehet tenyészteni, hanem húsállatként és málhásállatként is.
Az előgermánok körében is valószínűbb, hogy a ló húsállatként, majd málhásállatként való tartása megelőzte a hátasállatként való hasznosítást.
Egyébként ha későbi forrásokat nézünk, mondjuk a germánokról szóló legrégibb antik tudósításokat, azért ott is egy alapvetően gyalogos nép képe rajzolódik ki előttünk, a germán törzsi hadviselés alapvetően nagyon sokáig dominánsan gyalogos hadviselés volt.
Később aztán - főként keleti, szarmata és hun hatásra - egyes germán törzsek, főként a keleti germánok áttértek a lovas hadviselésre, de ez már egy másik történet.
tudom, hogy az én laikus megfigyeléseim nem mértékadóak, de én is megfigyeltem Bajorországban, hogy több a sötét hajszínű (mondjuk a középbarna és attól sötétebb) és a sötét szemszínű egyén, mint Németország más tartományaiban.
És most itt nem a Wilkommenskultur-arabokra és nem is s a török giroszosokra gondoltam, hanem echte bajorokra :-)
Valamelyik német antropológus állította - most a neten hirtelen ben találom, hogy melyik - hogy a bajorokban "mediterrán szubsztrátum" van.
Ezt részben a népességgenetikai adatok is alátámasztják, ha ezt a "mediterrán szubsztrátumot" az autoszomális DNA-markerek skáláján az EEF-komponensekkel, az Y-DNA haplocsoportok tekintetében pedig az E1b1b, J1, J2, G és T haplocsoportokkal azonosítjuk.
Ilyen értelemben a "mediterrán szubsztrátum" azonban a svábokra/alemannokra is igaz, főleg az elzászi alemannokra (ez utóbbiban a franciákkal való másfél évezredes együttélés is szerepet játszhat).
A Duna völgye már a neolitikumban a neolitikus EEF-migrációk egyik fő útvonala volt, már ekkor kerülhetett jelentős mediterrán népesség a Sváb-Bajor-medence területére.
Később a római uralom hosszú évszázadaiban is érkezhettek ide "római" telepesek a Birodalom szinte majd minden részéből.
A neten olvasható adatok alapján Raetia provinciának a Duna vonala és az Alpok közötti részén (németül Voralpenland - Az "Alpok előtti föld") igen jelentős romanizált provinciális népesség élt.
Bár a népvándorlás korában a germán és hun inváziók elől ezeknek a nagy része Itáliába menekült, a jelek szerint azért nem kevesen voltak, akik maradtak.
Sok kutató véleménye szerint a raetiai romanizált provinciális népesség is részt vett a 6. századi bajuvár etnogenezisben.
Már leírtam az álláspontom, befejeztem. Nyilván aki birtokol egy területet, annak a rovására terjeszkedik a másik fél, teljesen mindegy hogyan szerezte a területet, ebből a szempontból.
