A kettő nem zárja ki egymást. Én elég sok bejegyzést találok pl. így: " pellio et inquilinus"; " molitor et inquilinus"...
(bocs', ha helyesírási hibát vétettem a latinban)
Régebben azt hiszem milyennincs-et kérdeztem, hogy hol vannak a mesterek a faluból...én megtaláltam, főként a halálozásoknál jegyezték meg a mesterséget.
Megnéztem Oroszvárt! Sajnos semmi... Akkoriban ott csak evangélikus anyakönyvezés volt, ráadásul az is Rajkán, de nem találtam meg őket. Legközelebb Bajna és Sárisáp következik...
Ha valakit 1739-ben 115 évesnek írnak, akkor volt sacc-per kábé 85-95 év táján. De persze ez semmit sem von le a dolog életéből az illető még bőven a török korba született és végül majdnem megélte Mária Teréziát.
Sajnos a 68-asokról nem sok mindent tudok, volt egy anekdotáskönyv: Jászkunok előre - valami Farkas nevű írta - de abban nincs valami sok infó. Meg a történetek se olyan viccesek. Kele könyvében - Vörösök Jász - Nagykun Szolnokban (bocsánat, h rosszul idézem a címet, nincsenek kéznél a jegyzetek) - van pár szó róluk, ott is inkább mókás történetek. Meg a rokonság elbeszéléséből tudok ezt-azt: Délvidéken harcoltak. Ezt Terjék Pál üknagybátyám nekrológjában is leírták, vele kapcsolatban lenne egy kérdésem. Az egyetemeken a tablókat meddig őrzik meg, ha egyáltalán megőrzik? És hol? 1910-ben volt jogszigorló, és otthon csak egy nagyon rossz minőségű kép van róla, gondoltam hátha a tabló jobban megőrződött.
Hadtörténetiben még nem voltam, de állítólag ott minden ilyesmi megvan, érdemes lenne megnézni, de erre mostanában biztos nem lesz időm.
Holnap majd megírom, hogy a keresett embereket megtaláltam-e a negyvennyolcasok közt.
múltkor sacc/kb-ra jeleztem, ma pontosítom az OSZK-ban elérhető gyászjelentések intervallumát:
A - Nikoletti Ede
és
R- Rudnoki János
közte sajnos nagy-nagy lyuk, illetve az első intervallumban pár tekercs nem elérhető... (ezeket nem jegyzeteltem ki) de remélem, hamarosan a hiányzók is meglesznek... :)
Ezt sem hittem volna, de ezt találtam: TALÁLAT A kérdést nem oldotta meg, de van aki igencsak foglalkozik a perbáli dolgokkal és az én Bakay ágam is itt van, meg a Pospissel Fábián is (ugyan a neve nincs jól irva Habi.)!
köszönöm a sok segítséget. Ez az oroszvári tipp, így rövid utánaolvasás után elég érdekes, mivel elég sok horvát települt oda be, sőt az 1773as összeírás szerint már túlnyomórész horvátok lakták (németek és magyarok mellett). A Cyprián felesége pegig Mohacsek Éva volt (tudjuk, hogy nem Perbálon házasodtak).A Mohacsek névről pedig LvT azt nyilatkozta hogy horvát név... Persze lehet hogy semmi köze az egészhez, de nem tünik rossz nyomnak. Első lépésben az a tervem, hogy a MOLban is fellelhető anyagokből probálom meg kideriteni az igazságot. Van néhány anyag amiben talán a származás is fellelhető: 1828as összeírás B125 Egyéb összeírások : Urbaria et Conscriptiones UC 249: 26-29 és 40
Most így olvasva a hozzászólásodat, hogy a 68 gyalogezred került szóba és bevillant, hogy talán az ükapám is ott szolgált. Elő is kerestem egy halottá nyilánítási végzést, amiben az van, hogy Hegedűs András ükapám 1915 március 15-én vonult be a szolnoki m. kir. 68. gyalogezredbe.
Az lenne a kérdésem, hogymilyen tapasztalataid vannak ilyen katonai kutatásokban? Milyen iratokhoz lehet hozzáférni (zsoldjegyzékek, ezrednaplók stb.) Egyáltalán bármi érdekel, ha van adatot erről az ezredről, a történetéről, hogy hol mikor merre jártak akkor nagyon szívesen venném ha beírnád. Köszönm.
Volna egy kérdésem: az I. világháborús honvédezredek albumát hol lehet megtalálni? Családi tulajdonban találkoztam eddig velük - nekünk a huszonnyolcas van meg - de biztos, hogy könyvtárakban is megvan, csak eddig semmilyen címszó alapján nem találtam meg. A hatvannyolcasok érdekelnének.
Másik kérdésem kapcsolódva a fényképes témához: ha megvan a hely (Budapest), készítő cég (Gerber), dátum (1900 vagy 1906. július, sajnos rosszul olvasható, de az utóbbi a valószínű), akkor van valami adatbázis, ahol utána lehet járni, ki van rajta? Balszerencsémre a pontos ősök mindent rávezettek a fénykép hátuljára, csak azt nem ki van rajta. Egy 100 éves rokonunknak volt egy tippje, ha nem születik más megoldás, majd belenyugszom abba.
viszont Rusovce (Oroszvár) evangélikus és izraelita anyakönyvet 'adott' a MOL-nak.
A másik topikban kkérdezted Poszpisek forma az 1715-ös összeírásban Nyitra vm-ben Radimó faluban. Ez pedig viszonylag közel van Oroszvárhoz. Roszz hír, hogy azidőben nincsenek (annyira) ritka keresztnevek Oroszváron (a német vezetéknevőek között persze vannak, de azok 'németes' keresztnevek)
Körbenéznék Oroszváron is (persze a környéken is a korábban felmerült falvakban)
A Borovszky-féle Magyarország vármegyéi és városai Pest-Pilis-Solt vármegyei kötetében Perbálnál ezt találni:
"1737-ben még mint puszta, a telki apátság birtokában volt.A róm. kath. plebániát 1753-ban állították helyre. Anyakönyvei 1744-ben veszik kezdetüket. Temploma Szent Anna tiszteletére épült. Értékes műkincse egy régi szentségtartó. Az 1770. évi úrbéri rendezéskor 44 1/2 úrbértelke volt. 1770-től 1820-ig a gróf Zichy család volt a helység földesura; e családról az uradalom az oldalági rokonokra szállott, kik azt az oroszvári kincstári uradalommal cserélték el s ekkor a királyi kincstár birtokába került s jelenleg is a kir. koronauradalom a helység legnagyobb birtokosa. 1842 augusztus 25-én nehány lakóház kivételével az egész helység leégett."
Ebből nekem annyi az infó:
1. vszeg római katolikusak voltak Cipriánék is (emellett a MOL-ban is csak katolikus felekezet tekercse van, vszeg egyedüli, Borovszky sem ír más felekezetről)
2. Az 1820-as oroszvári kincstári uradalommal történt elcserélés után utánajárnék. Miféle népség lakott akkor arra, milyen szentek voltak ott akkor kiemelten tisztelve? (Ez ma Rusovce, Pozsony része, Trianon után a Pozsonyi-hídfő 5 falujának egyike) Kezd érdekes lenni a keresztnévadási történet ;-)
Nini, mit találtam a kalász szóra keresve ugyanott (fejrevalók díszítése):
"A vőlegénybokrétát korábban a kalász egészítette ki, majd országszerte az árvalányhaj lett a divat. De sem ezek, sem később a művirágok nem pótolták a hűséget jelképező rozmaringot (Észak-Magyarország, Mezőség). Galgamácsán pl. aranyozott rozmaringszálból formált kiskoszorút tettek a vőlegénykalap tetejére."
visszatérve erre az 'esküvői' képre, ill. az árvalányhajra, kérdeztem a feleségem, azt mondja nem árvalányhaj, hanem rozmaring volt az, amivel nekem azon az esküvön volt szerencsém. (viszont az nem ilyen, mint a fotón van)
No erre keresem az Arcanum Magyar Néprajz CD-jén, ezt találtam a rozmaring szóra keresve (A haj- és fejviseletek között)
"KOSZORÚ
A leány életének sorsfordulóján, menyegzőjén, a párta mellett élővirág koszorút is viselt. A 17. században az élővirág koszorút az erdélyi kontypártás komorna, az oláh menyasszony és leány fején is megörökítették (Viseletkódex 1990: 77., 4. és 62. kép). Ekkor még a főúri hajadonok menyasszonyi koszorúja is élő virágból köttetett (Apor P. 1972: 58), ugyanúgy, mint egy jó évszázad múlva pl. a Kis-Küküllő menti vagy székelyföldi parasztmenyasszonyoké. Az élővirág koszorú még a 1819. század fordulóján jelentőségét veszítő pártát is túlélte. Ekkor a halványsárga rózsa, vörös rózsabimbó volt a menyasszonyi koszorú fő ékessége, amelyhez azonban mindig hozzátartozott a rozmaring is. A rozmaring, mióta a középkor végén a Mediterráneumból Közép-Európába telepítették, koszorúba kötve a menyasszony tisztaságát jelképezte, és a 17. századi esküvőnek éppúgy kelléke volt, mint napjainkban az élővirág csokor.
A múlt század közepe óta egyre kedveltebbek a művirágok, de az élő virág utáni igény sem múlt el, s a rozmaring mint aránylag tartós növény, szinte napjainkig a menyegzői események részese maradt. Az egykor legdivatosabb rózsából, gyöngyvirágból, nefelejcsből, aranykalászból kötött művirág koszorúkba legalább egy szál rozmaringot is illesztettek (Nógrád, Heves, Borsod vm., szlavóniai magyar falvakban), vagy a koszorú mögé, a hátihajra egy kisebb rozmaringkoszorút is tettek. Az egri vőfély karddal a menyasszony fejéről szűzességinek jegyét, ezt az koszorút lemetszette a 19. század elején is (Sávoly L. 1846: 190198), akárcsak 17. századi erdélyi elődje tette. A művirág-koszorúk eleinte az élővirág-koszorúk természetességére törekedtek, majd a polgári, fehér mirtuszkoszorúk, viaszvirágok hatására a parasztmenyasszonyok koszorúja is fehér lett. Az ilyen koszorúk, a hasznosi gyöngyös, a boldogi tükrös, a gyímesi csángó koszorúpárta már csak nevükben őrzik a mellőlük elmaradt hajadon párta emlékét.
HAJNYOMTATÓ PÁNT
Az ékes párták, koszorúk évszázadokig elterelték a figyelmet a középkorban oly fontos szerepet játszó, egyszerűbb hajnyomtató pántról, amelyet az empíre fekete bársonyszalag formájában Európa-szerte újra kedveltté tett. A tamási (Tolna m.) pántlikakoszorú, somogyi homlokkötő bársony, a kazári bodros vagy bársony, a jászárokszállási bársonyszalag, a mezőségi bárta, bercica, az erdélyi hajlekötő bársony mind erre a homlokot keretező fekete bársonyszalagra utal vissza, amely az 1830-as évekig hódított a leányok között. Országos népszerűségét talán annak is köszönhette, hogy az egykori homlokszorító használata nem is ment teljesen feledésbe. Pécs környékén pártának pl. a leányok érettségét jelző széles piros selyemszalagot nevezték. De a homlokszorító a párta alatt is lappanghatott. Torockón piros selyemszálak, Baranyában szintén piros gyapjúszálak kötegéből összefogott homlokkötőt viseltek az első vérzést követően a leányok pártájuk alatt. Miután a fekete bársony homlokkötő divatja elhomályosította az egykor piros hajnyomtató eredeti jelentését, be is illeszkedett mint fekete homlokbársony a sárközi párták építményébe, és így maradt meg a virágkoszorús és kontypártás lövétei menyasszony 702menyegzői fejékeihez társulva is. A nyugati divathatásoktól mentes Moldvában azonban szinte napjainkig piros a kislányok homlokkötője. A tartósan parasztos viseletű tájakon, mint a Galga völgyében, a tarka, széles Jaquard-szalagok vitték tovább a hajnyomtató szerepét, melynek legpolgárosultabb változatával mint a kalocsai leányok rózsaszín vagy világoskék selyemszalag bokrával találkozunk.
A múlt század elején a fekete bársonyszalaghoz hasonló pintli is hódított átmenetileg a polgári divatoktól leginkább érintett nyugati országrészen. Bár a pintli inkább az asszonyi főkötők közé illeszkedett, Kresz Mária múlt század eleji adatai révén tudott, hogy a Balaton környéki, somogyi, tolnai leányok is viselték."
Nem igazán szerencsés, hogy a kép közepén ülő idősebb asszony mögött olyan személy (asszony) áll, kinek (csipke?)ruhája miatt nehezen lehet az ülő hölgy hajviseletét megvizsgálni, de én nem zárom ki ezt a fekete bársony valamit, hogy ott van a fején.
Azt is írja - máshol -, hogy a rozmaring az egyike a legkedveltebb szerelmi szimbólumoknak (de hát úgy-e nem erről van szó)
jómagam elég sokat vakoskodtam a bajóti mikrofilmekkel, sajnos 1821 ig tudtam saját családom történetében visszamenni, igaz az 1750 es évektől van csak adat.
legérdekesebb időszak az 1895 előtti pár év, ahol már sok a bejegyzés, "gyümölcsöt lopott és leesett a fáról" "ilyen olyan vitéz volt és ezt meg ezt tette" . a legérdekesebb egy josephus lee és családja volt akik sajna 3 generáció után eltűntek mert nem született gyerek vagy meghalt kiskorában. gyanítom hogy a napoleoni háborúval maradt itt lee koma.
Szerencsét hoztál rám, mert megtaláltam Bél Mátyás Esztergom vármegyéről írt könyvecskéjét a polcon. Azt hittem, elveszett. Többször ír a bajóti állapotokról az 1700-as évek elejéről. A kiadó párhuzamosan idézi Helischert, aki utána 100 évvel szintén foglalkozik a környező községekkel.
Nem tudom, ismered-e ezt a kiadványt .
Bajót az esztergomi érsekség uradalmához tartozott.
Ezt biztosan tudod.
Még egy kiadványom van, ill. egy dolgozat: Varga Gábor: Lakodalmi szokások Bajóton. Egy jó kis feldolgozás. A bevezető szövegben írja: a Rákóczi-szabadságharc után a Felvidékről, zömében Muzsláról és környékéről áttelepült magyarokkal pótlódott a falu. Megjegyzi, hogy ez csak feltevés, részletes bizonyításra szorul.
én bajótban vagyok érdekelt, az is arrafele van. ha van eseteg vmi anyagod a településről, megoszthatod velem. a családnév kraszlán, talán elmagyarosodott szlovák család
Kissé neveletlen vagyok, hogy bemutatkozás nélkül vágtam a fórumozásba. Csikós Gábor vagyok, egyetemista, és jászárokszállási családokat kutatok, de lassan kiterjed az érdeklődésem más jász településekre is. Körülbelül 5 éve foglalkozom családfakutatással, főként a helyi plébánián, már csak kényelmességi okokból is, mert ott van index. (Levéltárban Szolnokon voltam, és ott nem volt)
Már többszáz nevem van, éppen a helyi sajtót dolgozom fel (már ha az egyetem engedi), az adatok rendszerezéséhez a genopro programot használom.
Szóval, jászok, árokszállásiak jelentkezését várom, hátha együtt többre megyünk!
Na akkor ennyi sok segítő szó után összegzem a dolgokat: Poszpiscil Fábián és Bakay Anna 1826-ban házasodtak össze Perbálon. A házassági bejegyzésben Anna 24, Fábián 22 éves volt ekkor. Mindekttő perbáli lakosnak van feltüntetve. Anna születési anyakönyvét meg is találtam Perbálon az 1802-es évben. Viszont Fábiánét NEM! Az esküvői tanúk egyike: Poszpischil Cyprián (feltételhetően a Fábián testvére mert más Poszpischil nincs egész Perbálon és mindketten takácsok voltak. Fábiánnak és Annának 1828-1835 között 5 gyereke született. Fábián 1865-ben halt meg az anyakönyv szerint 63 évesen!
Cyprián felesége Mohacsek Éva. Házassági anyakönyvet nem találni Perbálon, de 6 gyermekük megtalálható a kereszteltek között 1822-1838 között. Cyprián halottiját nem találtam meg.
S van még egy gyanús személy Poszpischil Mária, akinek a keresztelését ugyancsak nem találtam, de házasságot Perbálon kötött 1833-ban (17 évesen), tanúja ugyanaz az ember volt aki Cyprián több gyerekének is a keresztapja.
Szerintem Cyprián valamikor 1795-1800 között született, Fábián 1802-1804 táján. Mivel Cyprián házasságáról nincs semmi adat (és Mária születéséről sincs). Ezért azt feltételezem, hogy mindannyian 1822 (ha Mária is hozzájuk tartozik, akkor 1816) előtt érkeztem Perbálra.
Mivel rettenetesen nehezen olvashatóak az anyakönyvek, ezért nem kizárt hogy egyes bejegyzésket, részleteket nem vettem észre (annak ellenére hogy már kb 2x-3x átnéztem). Következő alkalommal a MOL-ban újra próbálkozom! :)
Az 1828-as összeírás talán még segít, hátha benne van honnan települtek oda!
A leírtad tények azt jelentik, hogy bár ők nem ott születtek, a szülők költöztek oda a kis gyerekekkel - gondolom betelepülve új telekre (fundusra). Az ugyanis, hogy ne szülessenek ott, de házasságukkor helybélinek mondassanak, csak így lehet (vagy úgy, hogy hiányos volt, esetleg nem volt még anyakönyvezés, de erre ne is gondoljunk :). Ha viiszont ez utóbbi van, - mert mondjuk nem volt még egyháza a településnek - akkor a szokásos szomszédolás a teendő, azaz a szomszéd települések anyakönyveinek áttekintése)
A colon - úgy emlékszem - földművest jelent (tkp. telepes), utalhat ez arra, hogy betelepültek.
Mindenesetre mindkét ok miatt Perbál helytörténetébe kellene kicsit elmélyülni. (Polg hivatal, helyi könyvtár, van-e ilyen anyag?, megyei levéltár, stb.)
Még annyi ötletem van kedves Zoltán, hogy próbáltad-e a felvidéki levéltárakat, az ottani nemes családok iratai - gondolom - ott maradtak. Esetleg a vármegyék nemesi közéletének iratai között. A nemességet ki kellett hírdetni, ami a vármegyei adminisztráció dolga volt - hátha maradtak ott abból a korból oklevelek. (Bár így, pontosan 1662 júniusára találni, nehezet kívánsz)
Tudhatjuk ki az a személy akinek a neve olvasható az oklevelen, de nem volt a központi adminisztráció tagja? Vagy nem olvasható? :) Hátha őt megtaláljuk, hogy mi volt.
Révay lexikon szerint 1892-ben német, tót és magyar lakosok vannak Perbálon, és a biai járáshoz tartozik.
A biai uradalom gróf Sándor Móricz és felmenőihez tartozott, birtokaik központja Bajna volt.
Szlavniczai Sándor Menyhért, akinek Hont megyében is voltak birtokai, a kihalt falvakba / a török idők után/ innen , Hont megyéből telepített be embereket Bajnára . A telepeseknek nem tetszett Bajna, és tovább vándoroltak Sárisápra /akár Perbál felé is mehettek/. Ez 17oo körül volt.
Így az is elképzelhető, hogy birtokon belül vándoroltak.
Nekem egyébként ajánlották, ha a kutatott családnál megtorpanok, nézzem meg , hogy az adott helységnek van-e részletes helytörténeti feldolgozása valahol.
Akik pl. Tinnyéről mentek Perbálra azoknál mind szépen oda van írva, de náluk semmi... S az az érdekes, hogy úgy néz ki hárman voltak testvérek (Cyp., Fábi., Mária), mindannyian Perbálon házasodtak, és mindegyiknél a locus origin az Perbál. Ugyanakkor a születési anyakönyvekben nincsenek benne. Teljesen tanácstalan vagyok... :)
Igen. Arra utalnak a jelek, de miért nem irták be sehova az (házassági, halotti) anykönyvekbe, hogy nem helyiek és honnan valók??? Az egyik halottiban ennyi van: ?mantuo? colon ! Ez mit jelenthet?
Márianosztránál találtam: Szlovákiából Cechtowából /nem tudom pontosan írni/ jöttek pálos szerzetesek és magukkal hozták Cyprián szerzetes által festett fekete Mária festményüket, ami csodatévő. Hozzáérintették az itteni képhez, és csodás gyógyulások történtek.-1739 körül.
Az előbb is arra gondoltam, hogy hátha valamilyen csapás súlytotta akkoriban az embereket, hogy népszerű, "hatásos" védőszentek nevét adták az újszülötteknek. Mint afféle rontás elhárítás.
Ez a lengyel Cyprián nyilván népszerűbb és ismertebb volt a nép körében, mint a korábbi.
Még egy Cypriánról olvastam az imént hirtelenjében: hajózás a Dunajecen -nél : Vörös kolostorban élt egy Cyprián, akinek a füves kertje volt híres.
Bocsi, ha tévútra viszlek, de olvastam Virágh Béla mk. "ales" tanulmányát Katonai képessegek - védőszentek címmel /összefüggés keresése a kiválasztott védőszent és egy adott katonai kötelék képességei között/.
Szent Fábián pápa vértanu volt. Vele egyidőben élt Szent Cyprián, Karthago püspöke /250 körül/.
És végül: Szent Fábián a pestisek védőszentje. Cypriánt még nem találtam meg. Mármint, hogy kiknek a patrónusa.
Köszönöm szépen a segítséget, mindenképpen át fog kellenem nézni az Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtári gyűjteményét (a Régi Nyomtatványok Osztályán), mivel nekem kifejezetten egy 1662-ből származó nemeslevél szöveges változatára van szükségem. Ráadásul júniusban kiadottra, ugyanis van egy személy a levél végén felsoroltak közül, akinek a neve hiányzik (a császár hivatalnokai közül).
Mindenesetre ha valakinek van ötlete, hogy hol tudnék egy ilyen nemeslevél szöveges verziórája rátalálni, nagyon megköszönném.
Nem tudom már, hogy ki volt az az okos akinek az ötletéből merítettem, de a következőkről lenne szó: Van egy ősöm, Poszpischel Fábián és neki van egy testvére Ciprián (Cyprián). Mindeketten Perbálon házasodtak és után ott is éltek, de sehogy nem tudok rájönni, hogy honnan kerültek oda. Az ötlet az, hogy mivel ezek elég ritka keresztnevek, ezért elképzelhető hogy valamely templom neve után vagy egy szent szobra után kapták ezeket a neveket. Ha a feltételezés helyes akkor már csak ki kell deríteni, hogy hol vannak Perbál környékén ezzel egybevágó helyszínek! Vélemények az elméletről? Esetleg konkrét települések, ahol van ilyen (templom, szobor, stb.)?
ez biztos nem jó, mert esketésekről van szó...igazából pontosan a deff. érdekelne, mert meg tudom nézni és értem is, azonban az összetétel nem világos, s hogy milyen alkalommal írták oda?
A "jam" azt jelenti hogy "már"! A "jam deff." lehet hogy azt jelenti, hogy már nem él az illető! De ez inkább megérzés, mint biztos állítás részemről! A defuit, defunctus est - jelentésből következtetek erre, de akkor nem értem miért 2 db "f" van a rövidítésben...
Személyes adatokra a levéltári oldalakon nem bukkanhatsz...Akik itt kutatnak, azok a Magyar Országos Levéltár filmtárát vagy pedig a mormon Családkutató filmtárát használják, a megfelelő kutatóhelyeken.
Filmeken vannak az anyakönyvek, ha kicsit beleolvasol a topikba részletesen le van írva az eljárás...
Sajnos én nem kutattam Miskolcon senkit, mert arrafelé nem volt a családom...egyelőre legalább is eddig nem tudok róla.
Miskolci családdokkal kapcsolatban szeretnék információkat keresni, de sajna nem találok semmit. A BAZ megyei levéltár oldala használhatatlan, szinte semmi nem működik rajta. Egy nagyon ritka családnév (KARSZKY) érdekelne. Elképzelhető névváltozás, bevándorlás is. Ha valaki tudna segiteni, azt megköszönném.
Lipót, I., császár, Német-Római Birodalom, Magyar király (1657-1705):
Nos Leopoldus Dei gratia electus Romanorum Imperator ... Hungariae ... Rex ... memoriae commendamus ... quod ... Ladislaus Mikola de Szamosfalva ... (praesentaverit nobis ... litteras Mathiae Regis ... Avitas Protectionales in solita Residentia Budae Sabattho ... Circumcisionis Domini, Anno eiusdem 1477. in simplici papyro patenter confectas et emanatas, Sigilli ... roboratas: supplicans in eo Majesati Nostrae ... confirmare [etc]. In civitate nostra Vienna Austriae, die ultima Mensis Februarii, Anno Domini 1697. [Per] Leopoldus. Leopoldus cardinalis a Kollonich, archi-episcopus Strygoniensis. Joannes Domanitzki. Die 7. Junii, Anni praesentis 1698, in Albam Juliam per Magistrum Petrum Alvinczi alterum per Regnum Transylvaniae suae Majestatis Protonotarium.)
[Kolozsvár, 1698-1702?, Misztótfalusi Kis Miklós.]. [4] l. 28 cm. - 2o
[Előző jelzete: MV 36, M 846] RMK.II/441/a
A Szamosfalvi Mikola László nevére, I. Lipót császár és magyar király által 1697-ben adományozott és a rákövetkező év június 7.-én Gyula-Fehérvárott kihirdetett nemesi oklevél egy 2o, önálló címlap nélküli 2 számozatlan levélből álló és 4 lap terjedelmű nyomtatvány, következésképpen sem a hely, sem a nyomda nem ismert."
Azaz javaslom az Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtári gyűjteményét, ott a Régi Nyomtatványok Osztályát felkeresni. Ott ha nincs is 1662-ből (de van 1697-ből) s esetleg tudják, hol lehet másutt is.
Szeretném megkérdezni, hogy van-e itt valaki, aki tudna nekem segíteni. Szükségem lenne egy I. Lipót által 1662-ben kiadott nemeslevél szövegére.
Vannak benne részek, amelyek minden kiadott kutyabőrön megegyeznek ("titkos pecsétünkkel megerősítjük, hogy a nemeslevél tulajdonosa használhatja a címert pajzson, takarón, zászlón, stb...")
A mi nemeslevelünk másolatán van 2-3 sor kipontozva, ami valószínűleg azért lehet, mivel a másoló nem tudta leolvasni az eredetiről (gonodolom sérült lehetett, vagy valami ilyesmi).
Mivel ahogyan azt említettem, pont olyan részről van szó, amely mindegyiken egyforma, ezért sokat segítene nekem, ha egy másikról helyettesíthetném ezt a szöveget...
De lényeges, hogy kifejezetten I . Lipót király által kiadott nemeslevélről legyen szó (lehetőleg1662-ből), mivel részleteiben királyonként ezek az egyforma részek is eltérnek.
Előre is köszönöm szépen mindenkinek, aki megpróbál segíteni.
Elképzelhető... Nagyon örülnék, ha tényleg azt látnám, mert akkor legalább lenne róluk is képem, de bebizonyítani nehéz lesz. Köszönök minden segítséget fényképügyben!
Bábolnán nem kutat valaki véletlenül? Egy 1922-23-as házasság "szenvedő" alanyainak :) adataira lenne szükségem, hogy visszafelé tudjak lépni az időben...
Előre is köszi, privát mailem a skoumi.fw.hu-n keresztül érhető el.
legutolsó információim szerint sajnos még mindig nem tudni, hogy mikor fog megnyitni a Tihany téren a "mormon" kutató, a költözés még nem történt meg - elvileg 16-ától már ott kellene üzemelniük -, a Hűvösvölgyi út viszont elvileg zárva tart.
Az OSZK gyászjelentésekről: A-tól Neu-valameddig (talán Neumayer) vannak pillanatnyilag mikrofilmezve, de nem minden tekercs érhető el ebben az intervallumban sem - például az F-nél legalább két tekercs "hiányzik"...
A gyászjelentésekkel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon sok nem tartalmazza a rokoni adatokat, vannak viszont olyanok, melyek igen bőségesen :)
Ja, és nem árt, ha valaki tud mondjuk németül, sok gyászjelentés van a XIX. századból, ami csak e nyelven íródott...
A bp.-i mormonok a Tihany téren még nem nyítottak ki. /Tegnap voltam, az Örs vezér térről a 82 troli 3. megálló :Tihamér u./Szép új épület az óvoda mellett, felvilágosítást a 391-0601 számon egy fordító iroda ad. Továbbá a Széchényi Könyvtárban a gyászjelentéseket novemberben kutattam,- úgy emlékszem talán a "K" betűig voltak feldolgozva.
A H.böszörményi vagy hajdúszoboszlói Szílágyi és Pap családokat,-továbbá a berettyószentmártoni és b.újfalusi G.Szabó, Rácz, Török és Hegedűs ősőket kutatgatom. Érdekelt vagyok Moráviában /Knitzner/ és az erdélyi Melchner és Hert családokban is.Mindenkinek jó kutatást !
Akkor az esküvő biztos! DE: dédapámnak nem volt korban hozzá ilyen közel álló lánytestvére, édesapja pedig a kép keletkezésekkor 70-80 között volt (de az sem biztos hogy élt még).
Egyébként magát a fényképet (anyagát) megvizsgálva lehet hogy ez csak egy másolat. És az is elképzelhető, hogy nagyítás (méret: kb 30cm*20cm). Van még egy távoli rokon, akinél ott lehet az eredeti, megpróbálom azt megszerezni, hátha azon van valami felirat. Addig bele kell nyugodni a semmit tudásba...
Az, hogy ez az idősek esküvője az majdnem biztos, s még, hogy jubileumi az is...én aranylakodalomnak látom, s itt a nagycsaládot vélelmezem.
Ha jobboldalt nézed, akkor a fiatal lány mellett ülhet az édesanyja és mögötte a bajuszos-szakállas az édesapa és szerintem a fiútestvér áll kissé mögötte (dédapád?).
Nagyon úgy néz ki, hogy még sok minden mást ki kell derítenem, hogy egyáltalán legyen esély a kép megfejtésére... De lehet, hogy soha nem derül ki, kik vannak rajta!
Megkérdeztem egy néprajzost. Szerinte az ülő fiú kezében vőfélybot van, ami egyértelműen esküvőre utal.
Feltételezhetően a középen ülő párról van szó.
Nekem még a két szélső lány szoknyahosszával van gondom. Ha ők lennének - első tippem szerint - az eljegyzésen lévő párok, akkor tán már hhosszabb lenne .
Talán még nem felnőttkorúak?
Viszont nagyon egyformán vannak öltözve, a hajviseletük is, igy lehet, hogy az ezüst lakodalom koszorúslányai, mint serdülő unokák.
A biztos pont, jobb oldalról a második ember (dédapám). És akkor lehet hogy mellette álló fehér ruhás leány a dédanyám lenne...??? Sajnos sem a kép keletkezésének helyét, se idejét nem tudom, de van a dédapámról több képem is és azok dátumozva vannak. S azt is tudom, hogy nagyjából mikor nősült. Ebből a kettőből következtettem az 1905-1910 közötti időszakra!
Tehát ha elfogadjuk hogy esküvői kép, akkor a két öreg esküvőjáről van szó?
Idézem a Néprajzi Lexikont: árvalányhaj:...népszerűségét a nemzeti romantikának, elsősorban Petőfi Sándor és Tompa Mihály költészetének köszönheti. Ebben az időben lett a "nemzeti"-nek mondott magyaros viselet kalapdísze is.
kevésbé romantikus tippem is van: aratás befejeztével az aratólegények aratási koszorút készítettek, akinek a búzáját aratták. Utána volt az aratási bál. Akkor - az aratás befejezésekor - tűzték ki a búzakalászt.
Biztos, hogy esküvő, és az idrisi által búzakalásznak mondott, a felöltőn/ruhán elhelyezett dísz - szerintem - árvalányhaj.
Pár éve Közép-Zemplémben voltam egy esküvőn, ott az a szokás - s szerintem ez a Bodrogközben is, de lehet, hogy le Tokajig, a Tisza vonaláig is lehet (nem kizárt) - utána kellen nézni a néprajzban - , hogy a menyasszony az eladó lányokkal együtt az esküvő elötti nap szedi, csokrokba kötik és adják az esküvőn a jelenlevőknek(Viszont nem tudom, hogy kiknek - úgy emlékszem nem mindenki kapott. Mi a vőlegény részéről voltunk és keresztszülőség kapcsán kvázi családtagként, azaz nem kolléga, meg ilyesmi viszonylag idegen)
Van még aképen két koszorúslány is.
VISZONT ! A kép szerkezet alapján valószínűleg a középen ülő két idősebb személy a házasulandók, akár mint özvegyek is (nem tudom az ezüstlakodalom, meg ilyenek mennyire voltak akkor szokásban?!) Szerintem. Néprajz! Az a dísz ott a ruhán segít elindulni.
Az ülő fiú kezében nem vőfélybot van? Középen ülnek a nagyszülők, tőlük balra egy házaspár a kislánnyal, jobbra az ülő nő mögötti lehet a férj. A virágcsokros lányok melletti férfiak lehetnek a jegyeseik, a többi álló pedig házaspár.... szerintem.
Mivel csak a fiatal lányoknál és a nagymamánál van virág, nem eljegyzés?
Van egy régi "családi" képem (kb. 100 éves), sajnos a rajta lévő 18 emberből mindössze egyről tudom biztosan hogy kicsoda a többiekről elméleteim vannak csak. A kérdésem az lenne, hogy szerintetek milyen alkalomból készült kép? (búzakalász van mindeki ruháján) Talán van valami szabály hogy a férjet, feleséget, gyerekeiket hova állították és ebből ki lehetne találni hogy ki kihez tartozik??? A KÉP
és semmi más Kelle sehol? Akkor feltehetőleg ő csak ide származott valahonnan. Sehol máshol nem szerepel? Loc. gen. (származási hely) vagy valami hasonló?!
Köszönöm szépen a magyarázatot. Amit én látni vélek az az, hogy az általam látott békésmegyei 1725-28-as összeírások és az szt feldolgozó Ember Győző féle forrásmunka kitér a migránsokra, s településenként közli, hogy honnan, mennyi ideje érkeztek.
Ami miatt én az "eltitkolás" szót alkalmaztam azt inkább azért gondoltam, mert láthatóan nagyon sokan jöttek/szöktek a Rákóczi szabadságharc után erre a területre pl. Emődről sokan.
Tehát, pontatlanul fejeztem ki magam - miért is elnézést - pusztán erre gondoltam.
Illetve a vármegyei iratokból még felmerült okozatként az is, hogy erős vita volt a Harruckern család és a vármegye között a betelepült lakosok státuszáról.
Amennyire én ezt látom a vita lényege a "szabadosok"/"jobbágyok" vita volt...én teljesen laikusan látom így, sajnos még nem jutottam el az OSZK-ba irodalmazni, mert ezt előttem okos emberek nyilván feldolgozták.
Az egész kérdéskör azért izgalmas, mert ennek következtében nem tudok részbeni azonosítópontokat találni a Matrikula és az összeírások között...igen sok a Matrikulában az "alias" kifejezés, egészen az 1770-80 as évekig.
Nem ugyanazon a néven házasodott -születtek a gyermekei- és halt meg...az én estemben, de több ilyen családot találok. S arra sem lelek magyarázatot, hogy ez miért történt, tekintettel arra, hogy demográfiai okokból a gyermekek számossága még nem volt zavaró, az csak 2 generáció múlva következett be.
Ezt kellene többek között körüljárnom, mert a mozaikok nagyon nehezen rakhatók össze,
Még annyit, hogy az említettem Rédei István: Jászok és kunok az 1848/49-es szabadságharcban c. füzet is megvan, meg Botka János, Kunok-Jászok kaztonáskodása és ünnepi bandériumai c. könyve is (Antológia Kiadó 2000) is megvan, ha meglesz nálad a csapat, amelybe bevonult, akkor ezekben meg tudok nézni egy-két dolgot azokra vonatkozólag (de nem lista, hanem mi történt velük, stb.)
Emellett a kezem ügyében van újra az 1848-as Heves vármegyei nemzetőrökrő korábban már szóba hozott kiadvány - na ez egy lista, ha van fix családnév és település - kizárólag az egyesített Heves és Külső-Szolnok - akkor nosza !
Nem tudom Te kérdeztél-e vöröskatonákat, ha főtiszt, akkor meg tudom nézni az MTA Történettudományi Intézet által kiadott 'A magyar katonatiszt (1848-1945) c. füzetben, ebben vannak listák, de csak mint mondtam, főtisztekről. (amúgy renfgeteg érdekes infó az egész hadseregről összetétel, stb.)
"az is lehet, hogy az adószedőnek más nevet mondtak be"
Az 1715. évi első országos összeírás, ahogy a későbbiek is pl az 1721-es, mind az 1715-1723-1729-es országgyűléseken elfogadott törvények szellemében végrehajtott adóreformot szolgálta. Ez nem azonos az 1767-1774 között végbement úrbérrendezéssel, az már ezekre a változásokra épült, épp azért, mert 'nem volt elégséges' intézkedés.
Nagyon szépen leírja a már többször citált, Szederkényi-féle Heves vármegye története IV. kötet, 21. fejezet Egy részt ki is emelek belőle, így szemléletesebb.
"Összeirandó volt községenként: a jobbágy lakos neve, azután a kérdés volt: hány pozsonyi köblöt vet őszi és tavaszinak jobbágy-földjében, hány köblös földet hagy ugarnak mennyit szokott azután földje teremni? Van-e irtvány földje, és ebbe hány pozsonyi mérő vettetik? A harmadik kérdés: hány kaszás rétje vagy jobbágy-földje van, vagyis a helyi szokás szerint, rendesen mennyit kaszál? A negyedik kérdés volt: tized és kilenczedet fizető hány kapás szőlője van? E kérdésekből világos, hogy itt ezuttal a föld minőségére és annak termőképességére volt helyezve a suly, és e szerint terveztetett az adókivetés alapjául szolgáló porták megállapitása, a legtöbb megyében fennálló azon rendszer helyett, hogy a jobbágynak összeirt tényleges ingósága, vagyis ebből folyó tehetösége szolgáljon adó-alapul."
[...]
Ezen összeirási mód azonban már bonyolultságánál fogva is hasznavehetetlennek bizonyult, és igy életbe és gyakorlatba soha nem vétetett. Maga Károly király 1717. szept. 9-én kelt leiratával mint "hibásan foganatositott összeirást a terhek igazságos felosztására alkalmatlannak" jelenti ki, és az adókivetés ügyét ujabb tanácskozás tárgyául kitüzetni rendelte"
VISZONT FENNMARADT, ők is megőrizték maguknak (s nekünk is jól jön)
Azaz, bár feladat volt a jobbágy lakos nevének a feljegyzése, de csak annyyiban, amennyiben a később megállapítani tervezett adót majd kire vessék ki.
A jobbágy viszont nem tűnik el, s az adó sem úgy állapíttatott volna meg, hogy 'most Te, X.Y. most ennyit fizetsz, s akkor <hi-hi-hi nem is én vagyok mert más nevet mondtam>, hanem úgy, hogy akinek ennyi földje, meg ennyi jószága van, az ennyit fizet, akinek meg annyi van, az annyit. Azaz közben a 'hazudós' még akár meg is gazdagodhatott, vagy elszegényedett, az adó nem névre szóló volt, hanem vagyoni helyzet szerinti.
Magyarul az összeírás miatt nem volt érdeke, hogy hazudjék.
Ami egyedül szóba jöhetett az a máshonnan történt szökés következményeitől való félelem, azt viszont egyrészt e három országgyűlésen épp rendezték, másrészt jól tudták, hogy akkor a közigazgatás nem állt olyan szinten, hogy pár vármegyéből arrébról szökött személlyel beazonosítsák. Ezen összeírásban nem volt kérdés, hogy idevalósi-e, vagy jött.
Úgy-e korábban volt szó arról, hogy egyes összeírások, mint pl. a Jászságban történt 1699-es Pentz-féle firtatta az eredetet, de ez, aminek a neveit nézzük a neten, nem. Ez lehet oka névek nemegyezésének az egyes összeírások között.
Valakinek nincs meg véletlenül a Budapesti közlöny 1898, 1909, 1914 -es számai közül valamelyik? Vagy nem tud könnyen hozzájutni? Abban közölték a névváltoztatásokat, az érdekelne...
off: "Sajna" nagyon elfoglalt vagyok mostanában. Sokszor nem könnyű a rezidens-élet :) Szabadidőm családfakutatásra NAGYON kevés :(
De azért nagyon-nagyon köszi a hsz-t. Igen, német-eredetűnek tűnik maga a név. Csak ez sajnos vajmi' keveset segít rajtam. Vagy nem?!
Voltam fenn Bp-en, mormonoknál még anno. Köszi mézontófű: megtaláltam a segítség alapján. Az volt az utolsó napjuk a régi helyen. És ott volt valóban Jászfényszaru. Meg volt ott egy nagyon kedves Hölgy is, aki segített nekem, tevékenyen :) De sajnos idő-hiányában nemsokra jutottam-jutottunk. Majd az új helyen :)
Amit kerestem: házasságát annak az 1736-ban született B.Andreas-nak. Nem találtam. Sőőőt: egyáltalán nem találtam B.Andreas házasságot, amiből két dolog következik: vagy mehalt az a gyerek idejekorán, vagy elköltözött onnan "gyermekként" :( Hm... Joannes-t találtam, de nem tuti, hogy ez ugyanaz lenne, aki 1726-ban született, mert a házasságoknál akkoriban nem írták hogy hány éves, nagy sajnálatomra.
Úgy hogy idő hiányában nem tudtam bizonyítani az azonosságot. Mondjuk ha majd megnézem a halottiakat és ott lelem B.Andreast, akkor el is felethetem Jászfényszarut, mint lehetőséget.
Mindenképpen szeretnék a Tihany térre is elmenni, ha már ott van Jászfényszaru, nem hagynám ki, hogy végignézegessem. Volt már valaki? Tapasztalaitok?!
+kaptam még egy info-t, egy ottani kutatótól. Van az Országos Széchenyi Könyvtárnak egy olyan része, ahol gyászjelentéseket őriznek, egészen a XVIII.sz.-tól kezdődően.
Ezekben a halott neve, kora, a temetés helye és a gyászolók névszerint és rokoni állapotjuk szerint vannak feltüntetve. Úgy gondolom ezek nagyon hasznosak lehetnek genealógiai kutatások szempontjából!!! Mit gondoltok erről kutatótársak? Tapasztalaitok?!
Az én esetemben konkrétan ha megtalálnám Berényi Andreast, akkor ott lenne az ő kora. És ha az egyezik a jászfényszaruival, akkor számításba véve a bátyó Joannes megegyező életkorát a jászfényszarui Joannes-szel: bizonyító erővel hatna.
Különben egyre kevésbé hiszem, hogy tudom majd bizonyítani, ill. hogy bármikor is megtalálnám a hiányzó láncszemeket vagy tudnám folytatni a családfát.
Rye!
Hogy állsz? Neked szabadidőd? Voltál mostanában kutatni? Eredmények? :)
Köszönöm szépen a segtséget...azt nem értem, hogy miért is nincs az apa neve jelölve, mivel csak annyit olvasok ki, hogy Pater Servus xxxx...illetve gondolom a gyermek nem törvényes...az olvashatatlan rövidítés: susceptus-ból Sus. vagy Susc.
Az én számomra az érdekes a keresztszülők nevei...sehol nem fordulnak elő többé így az anyakönyvben sem előtte, sem utána, s nem voltam biztos, hogy jól olvasom-e a feleséget...
De jó lenne tudni, hogy hogyan is választották a komákat?
Die 20 Bap. Filius Matthias Peter servus judicis Mater Cathar. [olvashatatlan rövidítés, feltehetőleg a komák jelölésére] Thomas Pilisky & consors Johan. Bottyansky.
Ez tudtommal valami olyasmit jelent, hogy az adott hó 20. napján megkereszteltetett Mátyás, Péter [akinek tisztsége servus judicis?] és Katalin fia. Keresztszülők: Piliszky Tamás és neje Bottyánszky Johanna.
Ha képesek gyónásra, akkor már voLtak elsőáldozók.
7 évesen kicsit korainak tűnhet, de lehet, hogy nem volt szokatlan. Most általában 9 körül vannak a gyerekek, amikor elsőáldozók. Általában 3.-os korukban.
Matthias Bakaj Aor. 50 uxor Maria aor. 40 habent filios impuberas conf. capaces Joannem aor. 13 Paulum aor 8 Filia conf. capaceni Mariam annorum 7
Magyarul ez vhogy kb. így:
Matthias Bakay, 50 éves, neje Mária, 40 éves. Vannak fiaik, serdülő korúak, gyónásra képesek: János, 13 éves, Pál, 8 éves. Gyónásra képes lányuk, Mária 7 éves.
A conf. capaces azt jelenti, gyónásra képes - bár szerintem ezek a gyerekek elég fiatalok gyónáshoz, tehát itt esetleg vmi más jelentésben van a conf. capaces.
Tudod az is lehet, hogy az adószedőnek más nevet mondtak be...ezt arra alapozom, hogy volt az összeírásban pl. 3 Vásárhelyi, de soha egyiknek sem volt semmilyen anyakönyvezhető eseménye...persze költözhetett tovább is, de azért Csaba elég zárt közösség volt. Láttam családot Kiskőrősről költözni, csak a neve nem ugrik be, nem érintett, ezért nem jegyeztem meg.
Nagyon jó a MOL-ban az 1786-os összeírás, csak sajnos az nem teljesen maradt fenn, ott házszámok(portasorszám) is van, ami rövid ideig visszaköszönt 1787-ben az anyakönyvben, csak sajnos abbahagyta annak vezetését a lelkész úr.
lángliliom utca? az nem tudom melyik. De én anno a MOL új épületében vettem ki, a Bécsi út külső része felé van a vasúti átkelő előtt, kicsit fent a domboldalon. Lehet hogy az a Lángliliom utca, nem tudom.
Hát mivel 1715-ös összeírásban csak Kiskörösön van Botyanszki (csak ugye az 1715-ös állítólag eléggé hiányos) majd ha egyszer eljutok időben odáig akkor arrafele keresgélek, tekinteve hogy akkoriban oda is evangélikus szlovákok települtek.
Bisszakerestem és írtad, hogy Békés megyei településeken akkoriba az összeírásokba beleírták, hogy honnan vándorolt ide az adózó. Most meg látom, hogy vannak konkrét adataid is Botyánszky Péterről, csak a kíváncsiság miatt kérdezem, róla nincs adatod hogy honnan jött?
Na lehet, hogy tényleg elmászom most már a MOL-ba az anyakönyvek mellet majd megpróbálom az összeírásokat is kivenni.
Szeretném megkérni a kedves kutatótársakat, hogy lehető legjobb grafológiai érzékükkel probálják meg eme bejegyzés minden egyes szavát, betűjét kiolvasni és értelmezni; valamint begépelni okulásomra!
Még annyit: nagyon nagy család az is, s sok energia kell hozzá, mivel a 19.sz.elején eléggé összekutyulódnak a dologok.
Főként azért, mert az édesanyáknak csak a keresztnevét tüntették fel, s a névadáskor igen kevés keresztnevet használtak, ezért nehéz kibogozni a gyermekeket....
itt akadtam el...az eleje meg van, de 1780-1831 között újra rakosgatom a puzzle-t, s sajnos az igen kedves és segítőkész lelkész-levéltáros úrnak sincsen több adata erről az időszakról...
A dédapám volt Botyánszki György, ő egy elég jómódú földműves volt, de az első feleségének (a dédanyámnak) a halála után nagyon elhagyta magát pár év alatt oda is lett szinte mindene, a lányai is átmenetileg az elhunyt feleségének a szüleihez kerültek.
Már nagyon régóta akarom megnézni az anyakönyveket, csak valahogy nem volt rá annyi időm hogy jobban beleássam magamat. Tudom még a szüleik nevét és azt is hogy ő 1908-ban született, tehát visszakereshető lenne (Botyánszki Pál, és Machlik Mária) Most megint kérnék egyet, ha nem pofátlanság, Machlik név felbukkant valahol, nem emlékszel?
Sőt olyan is rémlik, hogy a Keller anyakönyvezetést hibásnak minősítették és javították Kelle-re...erre 100%-ig nem esküszöm, de rémlik ilyen a 19.sz-ból....
Ha mozdonyvezetőt keresel akkor nálam van egy 1932-ben kiadott almanach. Ha megmondod mi a keresett személy neve és esetleg azt, hogy melyik fűtőházban dolgozott akkor esetleg segíthetek.....
1. A Monarchia minden évben megjelentette a századforduló körül a tisztviselői (és mintha katonákról is lenne benne szó) évkönyvét. Nem tudom mikortól, de tételezzük fel akkor még élt. Fogtam ilyet a kezemben Miskolcon, szerintem a MOL könyvtárában is kell lennie.
Keresek valami kiindulási alapot Kalmár Sándor császári és királyi altengernagyhoz. Annyi tudok róla, hogy a lánya Kövesházy-Kalmár Ella fetső és szobrászművész (1876, Bécs - 1956) volt. Egy távoli rokonom állítása szerint ők is a családhoz tartozhattak. Csak sajnos Ella adataiból nem tudok elindulni, mert ő Bécsben született...
Tisztelt Topictársak, Segítséget szeretnék kérni, merre lehetnek listák a két háború közti MÁV ill. Bp-i közlekedési alkalmazottakról. Válaszokat a citromail kukac pv544c pont hu -ra kérnék, köszönettel
Megnéztem a hivatkozott bejegyzést...ott egy törvénytelen (spurius) leánygyermek van bejegyezve az alábbi néven: Dorothea, apa nincs megjelölve, anya Dorothea Fabjan...
Értelmezésemben itt megözvegyülvén N.P elismeri leányának a gyermeket..Judit néven.
Vagy abszolút félreértem a dolgot?
(Az anya úgy láttam 1754-ben, mint feleség hunyt el...de nem néztem akkoriban ennyire alaposan)
http://www.army.cz/acr/vuapraha/index.htm - Hello, itt lehet megtalálni az 1. világháború alatt csehszlovák légióban szolgáltakat egy kereső segítségével. Csak a vezetéknevet kell beírni. A baloldali panelból klikk a Databaze legionaru a padlych ..... Ha már tudtatok róla akkor nemmondtam semmi újat.
Köszönöm a hozzászólásokat theow, ExxonValdez. Amúgy meg sohasem lehet tudni hol bukkan fel egy új bármilyen jellegű összeírás, én nemrég véletlenü hozzájuttam egy régi könyvhöz amelyknek a borítója hátlapján névsorok vannak, nemakartam feszegetni de valamilyen templomi jegyzék lehet, rábízom szakértőkre. 1770es évekből származik de szokás szerint régebbi papírt használtak fel borítólapként.
szia Huni!"A legkorábbiak a soproni evangélikus (1624) és a kőszegi katolikus (1633)."mivel evangélikus vonalon érintett vagyok,és ráadásul az egykori török-magyar határon kutatok(Várpalota-Fehérvár),ezért érintett vagyok.sajnos sokminden elpusztult a II.vhban.az 1624-es soproni evangélikus anyakönyvhöz annyi,hogy Tésnek itt Várpalota mellett 1611-ben már volt evangélikus lelkésze,tehát kellett hogy vezessen anyakönyvet is.a jelenlegi tési evangélikus anyakönyv 1700-tól indul,mert az elődje tűzvészben megsemmisült.a Katolikus vonalamon pedig 1819 a legelső,mert 1945 márciusában az egy helyen tárolt katolikus anyakönyveket az oroszok elégették.mindössze az 1600as évek végéről maradtak fenn templomlátogatási jegyzőkönyvek a veszprémi érsekségen.
az anyakönyvek mellett nézz utána a terület földbirtokosának is.igy sikerült nekem megbizhatóan kideriteni,a várpalotai várőrség 1696-os névsorát,melyben ottvan néhány ősöm neve.ha 1696-ban itt volt,akkor már feltételezhető,hogy 1687 novembere után is itt lehetett az ős,mert akkor adta át a török a várat a magyaroknak.néha azt szoktam mondani,egyszerűbb volt 1700-ig visszamennem,mint 1700 előtt egy-egy évtizedet felgöngyöliteni.
Attila
A törökök uralmuk alatt folyamatosan készítettek összeírásokat, de az utolsó érdemleges, név szerinti összeírások (defterek) az 1570-es évekből valóak. A határsávnál fekvő településekre érdemes a magyar részről készített porta és dézsmajegyzékeket is átnézni, töredékesen maradhattak fent név szerinti összeírások is.
Aligha vittek magukkal valamit, sőt a saját irataik nagy része is elpusztult a visszafoglaló háborúk során. Az anyakönyv teljességgel haszontalan volt a török számára.
A trentói zsinat idején Magyarország nagy része már török uralom alatt volt, súlyos paphiánnyal küzdött így missziós területnek számított, aligha gondolhattak a trentói zsinat végrehajtásának bármiféle módozatára. A török hatóság sem engedte volna minden esetben. A maradék terület pedig nagy részt protestáns volt, tehát rájuk nem érvényes a trentói zsinat. Ha megnézed az általad is említett anyakönyvek időpontját, láthatod, hogy bizony a kőszegi megindulásának ideje is még csak a Pázmány-féle ellenreformációval egyidős, azaz abból az időszakból származik, amikor megindul a katolicizmus újbóli megerősödése Mo-n.
A római katolikus egyházban az anyakönyvezést 1563-ban tridenti zsinat tette kötelezővé. Magyarországon a fennmaradt anyakönyvek azonban csak későbbi időponttól kezdődnek. A legkorábbiak a soproni evangélikus (1624) és a kőszegi katolikus (1633). Az a kérdésem hogy ha a tridenti zsinatz kötelezővé tette az anyakönyvezést az azt jelenti hogy mindenütt anyakönyveztek attól az időponttól? és ha nem akkor miért? ? És a törökök alatt 1541 - 1698 mondjuk a törökök nemcsináltak valamilyen összeírásokat? Mi a véleményetek amikor a törökök kivonultak nem lehetséges hogy sok iratot magukkal vittek ,? Nemlehetne-e törökországban találni valamilyen anyakönyveket_? Vagy ez kizárt és csak a fantáziám működik? Várom a válaszokat.
A jászberényi Jász Múzeumnak van egy kiadványa - Rédei István: Jászok és kunok az 1848/49-es szabadságharcban 300.- Ft - amelyben benne vannak a csapatmozgások, az, hogy azok az egységek, amelyekbe jászok soroztattak, merre mozogtak a hadműveletek idején és azok között is. (Nádor-huszárok, Lehel-huszárok, de gyalogos egységek is.) Nincsenek viszont benne lajstromok, ezek az egyes sorozási összeírásokban vannak (Hadtörténeti Levéltár, Jász-Nagykun-Szolnok megyei levéltár - annak függvényében, melyikhez vagy közelebb :))
Január 17-én utazom a biccsei levéltárba kutatni. Ha valakinek meg kell nézni pár bejegyzést szívesen megteszem némi fizetség ellenében, ami az utiköltségemhez járulna hozzá. Január 16-ig írjatok a kofarago.zita@freemail.hu -ra a részletekkel kapcsolatban.
A 'jász leszármazotti tudat'-ról jut eszembe: Júliusban asszem lesz a jászok világtalálkozója Jászboldogházán... Érdekes, hogy ennyire fenn tudott maradni a jász öntudat.
Kedves iater!
még ebben a hónapban befejezem a kőtelki házasságit (jó pár hónap szünet után). Szólj, ha esetleg van valami homályos folt, vagy egyéb név akinek utánanézzek még.
Hello kedves milyennincs! Értem én mire akarsz kilyukadni, sokat olvasgatok mostanában a jászság területéről és többnyire mindenütt megtalálható egy mondat: A törökök kiűzése után jobbára dunántúli és morva telepesek kerestek itt maguknak új otthont. Amúgy nemtudtok valamilyen névjegyzékről azokról akik a jászságból 1848 - 49 szabadságharcban harcoltak? Gondolok itt valamilyen internetes forrásra. Köszönöm.
Imhol-e, még egy jász atyámfia. Néha úgy tűnik, az itt fórumozók módusza a 'jász leszármazotti tudat'. Persze mi volna más, ha - hála iater szívósságának (ez is jász erény, nemde?) - többnyire erről beszélgettünk. :)
Viszont az evangélikus mivolt nem jó jel. Nem tudunk rólad részleteket, csak az IVHs nagypapit 'ismerjük', de ha visszafele haladva a korban 1851 körül evangélikusokat találsz, az intő jel, mert a jászok katolikusok voltak. Vannak ugyan egyes településeken más felekezetek, de azok a is az általad ismert idő körül - XIX sz. közepe - élednek fel inkább. (filiálék, aztán önálló egyházkerületek). Azaz lehetett ugyan arra élni evangélikusként, de 'A közösség' részeként nem.
Ráadásul az 1848-as törvények (az ún. áprilisi törvények) jelentősen módosították a terület gazdasági környezetét (ma így neveznénk), ami a népesség összetételének változására is kihatott.
Bár a Jászság 1876-ig, mint vármegyei hatóság alá nem tartozó közigazgatási egység, a Jász-Kun Hármaskerület (1745-1876) része volt, az utolsó évtizedeket már egy megváltozott faluközösségi szerkezet jellemezte. Erről már volt szó itt, a kültelkek, tanyák megjelenésével, a közösségi birtok-rendszer felbomlásának folyamatában. (olvasgass vissza úgy 2004. aug végétől, ottantájt indult a Jászság "felfedezése")
Ősanyád élete pedig erre az időszakra esik.
Szerintem írjál valami konkrétumot, részletet és aztán beszélgessünk :)
Tisztelt topiclakok, szeretnék feltenni pár kérdést. Az én > őseim a jászságból származnak jelenleg megakadtam a kutatásban > mert egy Kurcsula Ágnes nevezetű evangélikus leányt keresek vagy > egyáltalán Kurcsula nevű embereket a jászság környékén. Kurcsula > Ágnes 1851ben házasodott de nemtudom hol róla keresek adatokat. > Elég lenne számomra hol fordul elő ez a név 1820- 1860 között. >
az Országos Széchenyi Könyvtárban meg van. Elolvastam...nem mondom, hogy fújom kívülről. Meg kell majd kérdezni, hogy a MOL könyvtárában (Bécsi út) meg van-e...ott még nem néztem a könyvtárat.
Korábbi leveledben írtad, hogy megtaláltad Ember Győző könyvét a Békés megyei betelepítésekről. A kérdésem: bele is tudtatok nézni valahol, vagy csak a címét olvastad?Köszi.
régen irtam már,hogy miként állok a családom kutatásával Várpalotán.
a kezembe került a Várpalota cimű 1960-ban megjelent könyv,melyet Szij Rezső
irt,és szerepel benne az 1696-os várkatonaság névsora.
egy másik névsor az 1696-ban őshonos palotai családneveket emliti.
mivel az őseim között jelentős a Fülöp-ág,és ez Palotán őshonos család,ezt a családnevet megtaláltam a várkatonaság névsorában is:
"lovasság:Fülöp Gergely(ház,3 kapa szőlő),Fülöp István(ház,4 kapa szőlő,5 akó bor)
1.gyalogos század:Fülöp János(ház,2 kapa szőlő)
2.gyalogos század:Simon János(ház),Szabó János(ház,4 kapa szőlő,2 akó bor)
szabadosok:Szabó Mihály(ház,12 kapa szőlő,12 akó bor),Szabó József(házacska)."
A Simon név számomra tési eredet,de Tés csak 15km Várpalotához,és Tés Palota vártartomány része volt.Az egyik Fülöp ősöm 1780körül "ingázott" Palota és Tés közt,Simon nevü ösöm egyik leszármazottját vette el.a 2.gyalogos században szolgáló Simon János pedig könnyen lehet hogy a tési anyakönyvben szereplő
"öreg Simon Mihály 1707-1802" apja,lévén a lista 1696-os,helyben mindössze egy házzal rendelkezik,előfordulhat hogy a jobb élet reményében Tésre költözött fel.
A Szabó név is érdekes számomra,mivel magam is az vagyok,és a katolikus vonalon a Szabó vonalat csak 1776-ig sikerült visszavezetnem(1945 tavaszán elégtek az anyakönyvek).az 1776-ban született Szabó Jánosnak lehetett dédapja az 1696-ban
szintén a 2.gyalogos században szolgáló Szabó János,vagy a szabadosok közt Szabó Mihály.
ebből a könyvből sikerült megtudnom,hogy a Zichy-levéltárból mit is kell megszereznem: az 1698-as egyezséget az uraság és a telepesek közt.ebben lesz a névsor,ami választ ad a kérdésre,hogy a család másik része a Bozsokiak,honnan érkeztek ide.
a mormon kutató a Hűvösvölgyi út 94/B alatt v(olt), információim szerint két ünnep között zárva, január 2-ától költöznek, és január 9-én nyitnak a Tihany téren... nyitvatartás, egyéb infok ismeretlenek, remélem Mezőbándi néha jár mnég erre, és tud infot adni.
Sajnos Mézontófű hsz-ének napján kidobott a válasszal a rendszer, hogy nincs jogom írni ide... mé', nem t'om... talán most
Üdv és kellemes ünnepeket, kutatási eredményekben is gazdag, boldog új évet mindenkinek:
Változatlanul kérdés számomra, hogy honnan pottyant ide ez a család?Nem találkoztam ezzel a névvel a számomra fellelhető német nyelvű iratanyagokban sem...azsur
Megnéztem Nagy Iván és Kempelen könyvét, ők is "csak " ezt az ágat említik nemesként, mint öttömösi Geréby.
Az 1848-as forr. is megemlít egy nemzetőr Gremspergert Szeged-Csorvás környékéről. Nem tudom van-e összefüggés a később született G. Józsefhez, aki Csorváson élt és utcát neveztek el róla.
Eddig a Hüvösvölgyi út 194-ben voltak...szerintem nem költöztek még. Moszkva tértől azt hiszem a piros 56-os gyorsjáratú autóbusz 4. megállója (Szerb Antal utca) onnan a túloldalon a 2.villa, gesztenyefák vannak az udvarba...azt hiszem 10-kor nyitnak most is. A nyáron így volt.
Az 1-200-2698-as telefonszámon érdeklődtem ma a bp-i mormonoknál. Le is beszéltem holnapra, hogy Jászfényszaru tekercseibe belenézzek, bár egy amerikai sráccal beszéltem; de sikerült magam megértetni vele. Az lenne a kérdésem, hogy hol van ez a kutató bp-en... Mert pénteken jönnék, de a címet nem kérdeztem meg. Fontos lenne! Léci segítsetek!!!
Milyennincs! nem felejtettem el a Veled való találkozót bp-en, már várom... csak szeretnék maximálisan biztos lenni benne először, hogy tényleg a Kerületekből származok... Ezt értsd meg léci :) , nekem ez fontos!!! Hogy úgy találkozzunk, hogy már valamit fel tudok mutatni. És ehhez nekem még mindig nem elég az a bizonyos két Joannes Berényi lehetséges születési egyezősége, hogy bizonyítva legyen a konkrét egyezőség!!!
Várom segítségeteket a bp-i mormonkutató helyét illetően. Köszi előre is:
Köszi Milyennincs! Valóban rövidre vettem az első levelemben az információim.
Átkutattam a neten lévő, általam elért összes információt. Találkoztam a paksi írással is, de ebben az esetben valóban elkerülte a figyelmemet, hogy ők is nemességet kaptak. Az Ercsi ággal is találkoztam.
A Komárom megyei ágat is ismerem. Az az érdekes, hogy az ország területén sok helyütt megtalálható ez a név, de nincs - nem tudok - kapcsolódási pontokról.
Ezért volt az első költői kérdés, hogy kutatta-e már valaki?
Arra kívántam utalni, hogy attól, hogy birtoka van, még nem biztos, hogy itt élt Magyarországon, ill. leszármazottai lettek volna.
Az, hogy e Gremsperger gyermekei nemesi oklevelet kaptak 1842-ben, már sokkal fontosabb információ, illett volna megemlíteni, mert ez már feltételezi a kapcsolatot a két időpont 1739 és 1836/39 között.
Ha viszont ezt is ismered, amit a google-ben találtam az elsők közt itt a Gremsperger névre, az mégtöbb információt tartalmaz, s akkor ennek kell utánajárni.
"Szőke Balázs 2004-04-05 23:44:01
A családom egyik ága Gremsperger, Paks környékén voltak vízimolnárok a XIX. Század végén. A családi hagyomány szerint Buda töröktől történő visszafoglalásakor jöttek Bajorországból és lódoktorok voltak. A vár visszavételekor kaptak nemséget(?)"
Köszönöm a segítséged! Éppen ez a problémám. Ebből indultam ki, hogy feltehetően már 1739-ben itt élhetett az illető család.
Egy értelmezés már van a bizonyos mondatra: a Kamarához 1839-ben Új-Szeged város tulajdonából került fent részletesen leírt földbirtok annak annak volt köszönhető, hogy előzményként 1739-ben a felsorolt személyek szolidan megegyeztek az öttömösi prédium /azaz földbirtok/ tárgyában, vagyis valószínűleg a város megváltotta a nevezettek használatában vagy egyenesen birtokában lévő földeket, azaz átengedték a városnak /Új-Szegednek/.
Egy másik forrás szerint ennek a P.G-nek a gyermekei nemesei levelet kaptak 1842-ben, és nevüket öttömösi Gerébyre változtatták.
Tehát ez a vonal nem követhető a vezetéknévvel, de feltevésem szerint P.G-nek kellett, hogy legyenek rokonai, akik a nevet tovább vitték egy másik ágon.
ebből a 'clementer' azt jelenti, kegyesen, a 'collatum' valami olyasmit, hogy összehasonlíttatott, a 'coimpetrantibus'-t nem tudom, van rá ötletem, de nem vagyok latinos, s azzal együtt nem tudok fordítási javaslattal előállni. Szerintem azt a mondatot próbáld meg lefordíttatni valahogy.
Bocs azsur, de oda nem az van írva, hogy itt élt. A www.arcanum.hu/mol alatt Gremsperger névre az alábbi forrást találod (gondolom erre utalsz, mint igazoló forrás):
"UC 224 : 24 1836/39 28 old., latin és magyar nyelvű eredeti (négy év 183639 iratai összefűzve) Conscriptio és Aestimatio együtt 1836. szeptember 30-i kelettel, amelyet a kamara a Szeged várossal kötött, cseresegyezséghez készített. Az 1839-es Rectificata Aestimatio a praedium új eladományozásakor készült. Térképmelléklet. Öttömös:............."
Ez egy 1836 és 1839 között készült irathalmaz "csomója"- azaz a feljegyzések ekkor készültek-, ami tartalmaz egy 1739-re utaló megjegyzést egy praedium, azaz puszta(terület) kapcsán, miszerint:
"coimpetrantibus Antonio Josepho Skopecz, Emerico Magyar, Paulo Gremsperger et Josepho Szirányi clementer collatum"
Nekem meg ugyanez kellene a WIN FAMILY 6.0-ról ennek ugyan van magyarítása és elég szupi progi is csak nem tudom megvenni a Licencet és így nem lehet nyomtatni!
Érdekelne, kutatta-e már valaki Gremsperger család eredetét.
A neten talált legkorábbi információ szerint már 1739-ben itt élt Paulo Gremsperger.
Ha valaki kezében lenne ebből a korból, illetve a későbbi betelepítésekről valamilyen adat, örömmel venném, ha megírná, ha találkozott a névvel. Köszönöm.
Köszi Neked is, meg a többieknek is - de a FSZEK-ben sokszor voltam, az utolsó kötet 1928-as, épp ezért kérdeztem, hogy 1930-35-ből mi van. Az interneten pedig az 1900-as adatbázis van fenn.
esetleg csücsi be a FSZEK-be (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Baross u./Reviczky(?) u.-i központi részleg, 6. emelet, Budapest Gyújtemény, és ott végiglapozhatod az összes fellelhető czím- és lakjegyzéket 1880-tól 19nemtommeddig... Jó vaskosak, némelyik eléggé ramaty állapotban leledzik...
meg talász még ott egy csomó más kiadványt - címtárakat, alkalmazotti jegyzékeket stb-t, ami segíthet...
vagy ami még jó lehet - OSZK (Országos Széchényi Könyvtár) gyászjelentések.
A-tól Mészáros Károlynéig kutathatók - néha igencsak meglepő információkat hordoznak. Én két napja agyonírtam a kezemet, annyi infot találtam két családdal kapcsolatban - és még legalább egyszer vissza kell mennem...
és van egy másik, ami megfog - itt magyarítási segedelmet is kérnék:
Ratific... Matrimoniu inter Spectabiles Joanne Hauzner juvener ac inter Theresia viduam Hamplowa ex ..... ..... ..... a Bannis uno promulgata
annyit értek, hogy özvegy Hamplowáné Terike az asszonyság az ifjú (nőtlen) Hauzner Jancsika mellett, és hogy egyszer lett hirdetve... meg talán a ratific...-ból következtetem, hogy jóváhagyatott ez a frigy... viszont a sok-sok pont az ex és a Bannis között nekem kínai... :)
3. rubrika: Spblis D. Benedictus Nagy de ... Bürk(?) senator ... ... Urbis(?) Buda(ensis)(?)
Spblis D. ... Schmidt senator ... ... Urbis Urbis(?) Buda(ensis)(?)
Könnyítésképpen megkísérlem feltolni a 2. és 3. rubrikát kinagyítva, illetve egy másik bejegyzést, ami hasonló a 2. rubrikában fellelhetőhöz... (MOL stika-fotó, ezért sajna szögben van...)
az utolsón a civis vietor magistr...-t vélem kiolvasni az első sorban, a többi megfog...
telefonkönyv, esetleg? Rémlik, hogy volt itt egy link azt hiszem a Fővárosi Levéltár adatbázisaiban volt egy online könyv, csak az évekre nem emlékszem.
Semmilyen nyom nincs arra voantkozóan, hogy bármilyen esemény itt történt velük?
ha 1930-35-ben élt egy család Budapesten, nevükön és családi felmenőiken kívül nem tudunk semmit, hogy lehetne valamilyen írásbeli nyomra bukkanni, hogy tényleg itt éltek?
Eddig iskolai bizonyítvány, választói névjegyzék, amit kerestünk.
ha nem is simliskedés, de biztos vagyok benne,hogy nem veszik figyelmbe ki-mióta kéri a filmet. Nem tudom, hogy mi alapján döntenek? Illetve lenne egy-két tippem :-(
Különben ha ott van egész Jászfényszaru a bp- mormonoknál szerintetek, ha nem az én nevemre van lekérve attól belenézhetek? Mit gondolotok? Tényleg fontos lenne...
Sok múlik ezen... aztán végre belekezdenék, hogy leírjam a "történet"-et, de ehhez mindenképp kellenek ezek a tekercsek!!!
üdv:
iater.
p.s.: különben még Jásztelek (mai Mihálytelek) is szóbajött, azt is néztem már kínomban, mert az 1715-ös szerint ott is volt Joannes Berényi... Azonban a helyzet az, hogy a tekercseket már majdnem végigvettem, de mindösszesen 1-szer szerepel benne Joannes Berényi, keresztszülőként, így biztosra veszem, hogy ő nem élt itt. Ez ha jól tudom igencsak elképzelhető, hogy itt lett összeírva de lakhelye nem volt itt. Mit gondoltotok? És szerintetek az elképzelhető, hogy az 1715-ös összírásban két helyen lett összeírva egy ember?! Mit szóltok ehhez a felvetéshez?
kezdetnek ajánlanám olvasgatásra a Családfakutatás - Hogy kezdjek hozzá? topikot, illetve a MOL (Magyar Olaj- és Gázipari Rt. helyett Magyar Országos Levéltár) www.mol.gov.huoldalán valahol megtalálható segédletet.
Hello Miszterember!
nem tudom az,hogy dédapádig eljutottál mit takar? pontos születési dátum,halálozási dátum,születési hely,vallása megvan?
1,ha megvan hogy milyen vallásu,és hol született,meg mikor,akkor egyszerű a dolgod.besétálsz az illetékes lelkészi vagy plébánia hivatalba és elmondod hogy szeretnél belenézni az anyakönyvekbe.
ha olyan szerencsés vagy mint én,hogy az ősök nem az ország különböző tájairól kerültek a jelenlegi lakhelyre,akkor néhány órás bogarászás után könnyen az 1700as évek elején találod magadat.
Ha máshonnan érkeztek,akkor bonyolultabb mert utazgatni kell az adott településre.
2,felkeresed a MOL-t a Magyar Országos Levéltárt és segitenek mikrofilmről előszedni az adott anyakönyveket,és keresgélhetsz.
Szerencsés ember vagy, ha csak 2-3 hónapja vársz a tekercsekre. Én idén - igaz nem folymatosan - többször kértem ki, talán tucatszor kértem ki egy tekercset (Soroksár) és mindig azt mondták, hogy kutatónál van kint.
mormonoknál? gondolom bp-n... náluk különben nem úgy van csoportosítva ahogy a MOL-nál...
hogy mi kellene? házasságok-születések-halálok 1760-as évek környékéről és utána... de olyan régen tekertem már az előttelévőt, hogy nemtom pontosan az mikor-mivel végződik...
konkrétan az érdekelne (ha ez benne lenne biztosan bizonyítana) 1760-tól 1775-ig nem szerepel-e Andreas Berinyi és Elizabeth K/Hell(?)e házassága... Vagy egyáltalán házasodik-e itt az 1736-ban született Andreas Berinyi (52-vel számozott oldal alján van a születési bejegyzése) bárkivel 1775-ig... Ezt kellene mindenképpen megnéznem, de már vagy 3 hónapja... :-(
Valaki help!
Köszönettel:
iater.
p.s.: esetleg az 1726. május 9-én született testvérbátyja házasosik-e? És kivel?! Az is bizonyító lenne...
A Gott~ névben a T-nél a kötés feljebb van (szabad szemmel is jól látható). Igaz, hogy az 'L' nem olyan, mint a legfölső Salamonnál, de szerintem L. Várjál meg másokat is :)
feljebb a Herrmannál és Hausernél más a H. Szerintem Müller. Elötte pedig - a betűket nézve, nem a tartalmát, hogy van-e ilyen - Jehesua.(bár létező, a Jesus ebből jön)
kérdések özönét szertném Rátok zúdítani - na persze módjával... :)
1. kérdés: Tudna-e segíteni valaki megfejteni az alábbi kézírás nyomán keletkezett szavakat? A Tétény és Pressburg közötti 3 szó érdekelne... sajnos merőlegesen nem tudtam lefotózni, mert a MOL-ban fexik a kivetítőfelület, és csúnyán beárnyékolta volna :) amúgy is csak stikában mertem fotózni ott :)
2. kérdés: jártas-é-e valaki közületek az írott héberben? én ugyanis még a nyomtatottban sem - tekintve, hogy saját magamnak nincs egyelőre szükségem erre az irányra, viszont egy másik kutatás során belebotlottam volt ebbe is... és nem tudok vele mit kezdeni :(((
Engem érdekel, mert Korpona és környéke az anyai nagyapám apjának származási területe és nagyon hiányos volt, amit anyakönyvek közt találtam. Csoda, hogy egyáltalán volt még.
Kicsit jobban utána kapartam a dolgoknak, s lehet, hogy találtam a MOL-ban Felvidéki anyakönyveket... (A milyenség-minőség próbája talán csütörtökön lesz...a nyitrai rk. alsó-é felsővárosi templom 17. sz vége - 18.sz. eleje...)
Nem az anyakönyvek között kell keresni, ha valakit érdekel elmonodm.
Azt nem tudom, hogy sikerül-e megtudnod...nekem nem. Sok névnél az volt írva, hogy ismeretlen helyről (lejebb írtam), s továbbá nem biztos, hogy azon a néven vannak az összeírásban, mint az anyakönyvben...Én itt akadtam el, bár némi utalás-félét látok Túróc vármegyére (esetemben).
ez a könyv Ember Győző békésmegyei levéltáros Békés vm. betelepítéséről szóló könyve. A könyvet milyennincs és én is a gyulai levéltár fondjegyzékében találtuk. Zala megyéről nem tudom készült-e hasonló, de amennyiben nincsen úgy ezeket az adatokat a feudáliskori összeírásokban (megyénként) megtalálod.
Itt a topikban a pontos címe a könyvnek, mindjárt megkeresem.
szia!
hát ha tudod,hogy milyen vallásu apud,hol született,stb,akkor máris megkerülheted anyudat,ott a plébánia,lelkészi hivatal(katolikus,evangélikus,református)és készséggel teszik eléd a születési-keresztelési-esketési-hallotti anyakönyveket.
próbálkozhatsz az anyakönyvi hivatalban is,lévén hazánkban 1895 óta van kötelező polgári anyakönyvezés.
ha szerencséd van,őseid nem innen onnan jöttek,néhány óra alatt 200-250évet visszamehetsz az időben.
Amatőr vagyok de sztem nem is apa felől kell elindulni, hanem az anya felöl!Édesanyád a családfakutatás szempontjából a kulcs, meg az apai nagyanyád. Ha tudod apukád édesanyjának nevét akkor már síma az ügy kideríted mikor házasodott és ki vette el és máris megvan nagyapád neve és innen sínen vagy.
Most szeretném felkutatni távolabbi rokonaimat, de igazából fogalmam sincs, hogy hol kezdjem. Szerencsére nagyon ritka vezetéknévvel rendelkezem, szal ha vkinek ugyanaz a neve, már csak rokon lehet. A fő probléma az, hogy apai ágon kutakodom, és édesapámnak nincsenek kellemes emlékei az édesapjáról, nem igazán hajlandó beszélni róla. Úgyhogy itt talán bukna is az ötlet... Várok vmi okos tanácsot, hogyan kezdjem el, hogyan vágjak bele. Köszönöm, szép napot mindenkinek!
sziasztok családfakutatók!:)
emailt kaptam a Lázi-i evangélikus lelkész hölgytől,hogy néhány napon belül átnézi
a könyveket őseimmel kapcsolatban 1780tól vissza.
egy újabb vonal lesz felgöngyölitve:)
nektek is jó munkát a kutatáshoz!:)
A Matre-t illetően mindig ez az elnevezés, egészen valahogy az 1750-es évekig.
A Suscept.G. általában mindig így a második sorban szerepel, az elsősor az újszülött, az apa és az anya neve, a második sor ezzel kezdödik és utána jön a keresztszülők neve...kivéve itt.
Amit kértél az 1725-28-as összeírás esetében: a Békés megyei összeírást kiválóan feldolgozta Ember Győző könyvében...ott szerepel táblázatosan ez a megfogalmazás, de az eredeti MOL tekercsen is láttam. A lényege az, hogy minden település esetében (talán 6-7 volt csak akkor) összeírták azt is, hogy honnan települt be az illető. Az összeírás ezen része a következő adatokat tartalmazta:
Transmigrarunt et discesserunt
Ante annos No
Ante menses No
Ad comitatum
Ad locum
Tehát jó esetben lehet látni, hogy ki, melyik vármegye, melyik városából hány éve v. hány hónapja települt be ill. ki.
Sajnos ezek az összeírások Békés m. esetében nem teljesek, a következőt 1744-ben találtam, elég rossz állagú a filmen is.
A Suscept G. nagyon elkülönül a mondattól, nem része. A G is a születés szóra mutat. Azaz életképesnek született.
Az anya vezetékneve - konkrétan ez az Ilona - a későbbiekben és korábbiakban máshol is Matre?
A pap kérdésében az egy gondolat volt, születéskor miért írnák, hogy az apa micsoda. (A keresztelő személyét pedig - tapasztaltam - szokták igenis "ragozni". Sokhelyütt első oszlop, hogy ki keresztelt, aztán jön a dátum. Mondjuk valahol érthető, ez egy egyházi összeírás, ahol a bárányka csak a nyáj része. A Canonica Visitatiokat nézve, mikor van egy hosszabb bejegyzés, hosszú, kézzel írott szöveg, akkor is a látogató személye, stb. van szépen kiemelve. Ez egy egyházkerületi adminisztrációs irat, elszámolás a lelkekkel, mi történik, mennyien születnek, szentségeket felveszik-e rendben, ajogy kell, stb. - kereszteltetnek, esküsznek, temettetnek. Nem véletlen, hogy külön van halálozás napja és temetés napja, szigorúan egymás után rögzítve. Vagy a születésekor, született, kereszteltetett azaz a keresztséget felvette, stb.)
Túrócziánára visszatérve ott ~iensis képzőnek kellene állnia, nem látom benne. A felette lévő sorban az e betű másmilyen. ide tényleg latinos kell. Vannak külön latinos topoikok (Latin nyelvű topik; Hasznos tudni latinul?), szerintem hátha tudnak ott segíteni az írásmód elolvasásában.
Az utolsó előtti mondatodat, annak második felét fejtsd ki légy szíves bővebben - érdekes:
Az 1728-as feud. összeírásban nem szerepel ez a családnév, s sok esetben a "Nescitur quo" ahonnan érkeztek az immigrációs táblában (vagyis "Ismeretlen").
Nativus Filius bapt. Jacob, Providus Patre Paul Hrabovszky Helena Matre Susceptus.
Nulla latin tudásommal igy értelmezném:
Heléna (anya) Jacob névre keresztelt törvénytelen fiát Paul Hrabovszky örökbe fogadta (gondviselő atyjává lőn)
providus - gondviselő
nativus - természet szerint való
susceptus - befogadot, felfogadott.
A 2. sorról nem akartam irni, de miután megtudtam, hogy békéscsabai bejegyzést kell megfejteni, arra gondoltam, hogy egy igazolásról (születési bizonyítványról) van szó, amelyet egy Andreas (vagy inkább Andreades) nevű helyettes (loci) jegyző adott ki Túrócon. A sor végi 20-as szám nem tudom micsoda, de ilyen bejegyzésekkel akkor találkoztam anyakönyvekben, amikor az életkort bejegyezték utólag. Lehetett már 20 éves az illetó Jacob?
Még1 megjegyzés: sehol nem láttam a kereszteléseknél ezt a Prov. bejegyzést...pedig végignéztem 1728-1895-ig a teljes anyagot...
Azért ütött szöget a fejembe, mert a "lengyeleim" (akik nem biztos, hogy lengyelek, persze) és ez a családnév váltakozott a 18.sz. végén és a 19.sz. elején (ezt panaszoltam itt már), s LvT erre a névre azt mondotta volt, hogy Hrabováról való személy. Hrabova, Hrabovka Túrócz megyében volt/ van...
A Királyi Könyvekben (a neten ) megtalálható mind ez a családnév, mint pedig egy Prileszky (ami csak hangzásban esetleg hasonlithat)... Ezért nyomozok...
A Providio (Providis talán) nehezen olvasható, mert az előző sorból belóg egy betűszár, én provizórikus, ideiglenes névre gondoltam; okát nem sejtem, az atya neve értelmezhető, a"Helena Matre"- ezzel sincs gondom, mert végig így van írva az anyakönyvben Helena, Matre lenne értelemszerűen (anya: Ilona).
A Suscept. után jövő szöveg teljesen értelmezhetetlen, mert az ez után következő bejegyzések az anyakönyvben végig a keresztszűlők nevei voltak.
Miért jön ide a pap neve? 1728-ban vagyunk, sehol nem szerepel a lelkész (aki egyébként Burián névre hallgatott), s csak a XIX. században írták ki a nevét teljes névvel, előtte az 1780-as évektől csak monogramm, a korábbi években pedig nem vettem észre sehol a lelkészre utalást kivéve ilyeneket "filia mea".
Ez természetesen Békéscsaba, s pontosan a "Turocziana" miatt kérdem.
Az 1728-as feud. összeírásban nem szerepel ez a családnév, s sok esetben a "Nescitur quo" ahonnan érkeztek az immigrációs táblában (vagyis "Ismeretlen").
Itt vélek felfedezni némi nyomot, ezért kutakodok...
Az én olvasatom (amúgy nem vagyok képzett latinos):
"Die 26. Natus filius bapt. Jacob Providio?Patre Paulous Hrabovszky, Helena Matre Suscept. G. Andreas es'p.t. Loci ord. Not. et G.D. Turocziana?"
Azaz az anyja neve nálam nem Matre, és az es'p - nél a p lehet, hogy az es'-hez tartozik. Az utolsó sor szerintem a papra vonatkozik, nem a családra.
Honnan van ez? Békés vármegye, vagy valahonann a szlovák származási helyről. A Túróci miatt érdekes ez.
Amit nem tudok a providio, viszont a 'provenir' spanyolul származik, ered - családra, azaz ilyen értelmű származásra is mondják. Tudom nem latin, de valami hasonlót jelent.Tehát csak annyit tesz, hogy a Paulustól származik Jacobus (rövidítetten Jacob.)
A suscept. rövidítés lehet - szintén spanyolra alapozva - a 'susceptible', azaz eredetileg érzékeny alapjelentéssel, de fogékony tartalommal is, értelmezve akár fejlődőképes, itt életképes jelentéssel.
Ezen a címen keresheted ki. Ha nem tudod az egyházközség pontos nevét vagy a vallást, akkor nyomd le egyből a keresés gombot és mindent kilistáz (kb. 4 MB), ha katolikus vallásra szűkítesz, akkor 2 MB a lista
Ha délután még ott vagy és visszatérsz pár héten belül, akkor írj ki magadnak újabb filmeket (időpontot is írj rá, amikorra leghamarabb visszatérsz) és adj le annyit filmet zárásig, amennyit kikérsz, a maradékot meg zárd a saját fiókodba. Add le a kulcsot és vedd el a látogatójegyet, kell legközelebbre már a bejáratnál is.
Hétfőtől csütörtökig négyig van nyitva a kutató, pénteken fél 4-ig, zárás előtt negyed órával illik befejezni a filmnézegetést, ha nem akarsz maganak rosszat.
Nézd meg mikor megy a 18-as busz vissza, ha busszal vagy. Ott helyben van egy papírra felírva, de a bkv oldalán is megnézheted előre, érdemes mert csak negyed óránként jár. Kocsival viszont egész kényelmes, mert az épület előtt parkolhatsz.
8:20-kor nyitnak. 8:30-kor a kutatóterem is kinyit. Ha első alkalmommal kutatsz (és csak akkor), elvileg 9-ig adhatsz le filmrendelést (de inkább csak 8:50-ig), amit 9-kor hoznak meg.
8:30 és 8:50 közt be kell iratkoznod és le kell adni a rendelést. Ha maradna időd a rendelés előtt, ellenőrizd a filmszámokhoz tartozó mutatókban - ki kell kérni - , hogy tényleg azok a filmek kellenek-e, amiket kikérsz és a kérés leadása után írd is ki, mi van a szóban forgó filmeken sorban.
A kérésnél a papír bal oldalára írd azokat a filmszámokat, amiket kérsz (max. 5), jobb oldalra pedig azokat "pótlás" címszó alatt, amiket abban az esetben kérsz, ha más kutatónál vannak az eredetileg kért filmjeid. A filmkérő papír jobb felső sarkába írd mindig mikorra kéred az anyagot. Ha nem írsz semmit, akkor másnap 9 órára hozzák meg. (Írhatsz délutánt is, vagy későbbi napokat. Ha nem jössz érte időre, a kiírt időponttól még két hétig őrzik polcon a filmedet.)
Gépet se árt foglalni magadnak, bár mostanában nincs nyitáskor teltház. Vigyázz hátul vannak egész jó gépek, amiken viszont egy olyan papír áll, hogy hivatásos kutatók elsőbbséget élveznek.
9 után kérjél kutatói fiókot, ahol az adott film kikérésétől 30 napig őrizheted a filmeket.
12-ig újabb filmeket kérhetsz, amit 1-ig hoznak ki. A jobb felső sarkára írd rá, hogy DU. (délután). Kb. 12-ig le kell adnod annyi filmet, hogy a kikértekkel együtt csak 5 legyen nálad. Most már több időd van kinézni a mutatókban a filmszámokat.
Otthon mindig előre gyűjtsd ki, melyek azok a filmszámok, amiket kikérhetsz, hogy a szóbajövő filmekhez tartozó mutatókból helyben pontosítani tudd a kérésed.
A gépek használata viszonylag egyszerű, ha nem tudod használni, megmutatják, ha kell, használati útmutatók is vannak a gépekre ragasztva.
szia!
Veszprém megye témában én is érintett vagyok,pár dolognak már utánanéztem.
Bakonybél iratai(halottikönyvek,stb)a Veszprémi Érseki Levéltárban vannak.
azonban van egy baj:a török korból alig maradt meg valami,Veszprém török kézen volt(vele együtt a Veszprémi Várkapitányság falvai is,a Palotaihoz hasonlóan).
XVII-XVIII.századból templomlátogatási jegyzőkönyvek maradtak fenn,ezek az Érsekségen találod.
Nézz utána pontosan az Érseki Levéltár honlapján hogy mi maradt,de sajna nemsokminden.
Katolikus vonalon,pl várpalotai vonatkozásban azért nincs 1819 előtti adat,mert szabálytalanul,egy helyen tárolták az eredeti és a másolat dokumentumokat,és azokat 1945 áprilisában a szovjet katonák eltüzelték....
Attila
korábban 2335 és 2342 alatt írtam a problémámról, amelyre - többek közt Te is - sok jó tanácsot adtatok. (köszönöm még egyszer)
Azonban addig is, míg lehetőségem lesz belemélyedni a halotti anyakönyvekbe (remélvén, hogy esetleg tartalmaznak infot a vélhetően betelepült őseim származási helyére vonatkozóan) gondoltam, megpróbálok pár másik irányvonalat, azaz hátha találok olyan 1830 előtti forrást, ahol szerepel őseim neve, akár Bakonybélben (amellyel tudnám szűkíteni a betelepülés idejét, vagy ne adj Isten kiderülne, hogy valami okból kifolyólag hiányzik az anyakönyvekből mondjuk a házassági bejegyzésük.) akár a környéken más településen ( ahogy írtam, 1715-ben a Felvidéken találtam meg a családnevünket, de nem gondolom, hogy még ha tényleg ők is az őseim, akkor "egyből" onnan jöttek Bakonybélbe. Valószínűbb, hogy lépésről lépésre vándoroltak le délre, s akkor ennek 1715 és 1830 között talán van valahol nyoma.
Gondolom az említett, első beköltözést említő forrásod a http://www.bakonybel.hu/falutort.php oldal (a település hivatalos web oldala). Ott a hivatkozott információ elött - további fontos információtartalommal - ez áll:
"A török háború alatt teljesen elpusztult a monostor, annak birtokai egyik kézből a másikba mentek át. Az 1540-es években a Bakony legnagyobb földesurai, a Podmaniczkyak fészkelték be magukat a bakonybéli medencébe. [...] Mire a török kivonult az országból, a birtokhatárok teljesen máshól húzódtak, s szinte senki sem tudta, hogy eredetileg hol voltak azok. Ezekből a határvitákból megint bírósági perek alakultak ki. A háború után visszatérő szerzetesek és az élükön álló apátok újjáépítették a templomot és a monostort. Ezekben az időkben kezdenek el letelepedni az apátság körül."
Azaz áttételesen leírja, miért nem lehetett benne az 1715-ös összeírásban. Eszerint a betelepülés (a tudatos vagy spontán) valamikor 1715 és 1736 között történt. Később ez áll:
"Úrbéli telekkel rendelkező jobbágy egy sem volt közöttük, valójában zsellérek voltak."
Ez nagyon fontos megjegyzés (kicsit persze leegyszerűsítő). Arra világít rá, hogy az ott lakók milyen jogállásban éltek ott. Zsellérként (inquilinusként) nem teljesen nincstelent jelentett, hanem olyat, akinek nem volt fundusa, nem állt úrbéri szerződéssel úrbéri kapcsolatban a földesurával (aki itt a kolostor), de attól még állata (igásló, marha, stb.), eszköze (szekér, vagy esetünkben fakitermelésre alkalmas akkori szállítóeszközök stb.) bőven lehetett. Sőt belső telke, lakhelye is.
"Bakonybélben ekkor még kevés termőföld volt, ám a famegmunkálásra korlátlan lehetőséget biztosító erdők vonzották a betelepülőket. Az 1736-os összeírás után 18 esztendővel már 70 család lakott Bakonybélben, a lakóházak száma 52-re emelkedett. A növekvő lakosságszámmal párhuzamosan kénytelenek voltak növelni a szántóföldek számát. Ezt úgy tették, hogy - az apátság engedélyével - erdőt, bozótost írtottak, irtványföldeket hoztak létre"
Az irtványföldekről e topik keretében volt már szó (balra a keresőt ajánlom), arról, hogy azok nem a földesúr, hanem az azt 'betörő', s használó személyeké volt.
Amúgy írod 1830-as a legkorábbi adat, miért? az anyakönyvban nincs nyoma korábbról, vagy tidod, hogy máshonnan betelepült de nem tudod kitalálni honnan?
Próbálkozz továbbra is az anyakönyvekkel, azok a hitelesek, (annak tekintendők), az összeírások csak a kutatás irányát valószínűsítik, ill. erősítenek meg, ha az anyakönyv bizonytalanságot tartalmaz.
Egy kérdésem lenne: az 1715-ös összeírásban nem találtam egyáltalán adatot Bakonybélről. Mi lehet ennek az oka? nem volt önálló település akkoriban?
(próbáltam utánanézni máshol is, amit találtam, hogy 1736-ban volt egy apátsági összeírás, mely 36 családot számlált, 1754-ben ugyanez a szám 70. 1770-től kezdődtek német betelepítések, a lakosság ekkor magyar/tót/német összetételű)
Mivel a legkorábbi adat őseimről 1830-as, így egy olyan összeírást keresnék, mely az ezt megelőző évtizedekről datálódik. A neten azonban csak az 1715-öst találtam. Található valahol hasonló felmérés, a 18. sz végéről vagy a 19. sz elejéről?
Illetve ha volt már valaki a veszprémi levéltárban, milyen használható források lehetnek ott a fentiekkel kapcsolatban?
sziasztok!
Stefán köszönöm szépen azért:) attilas31@yahoo.com a mail cimem.
az emlitett Bosoky Mihály "nagybácsim"-ról csak kevés adatom van,annyit tudok,hogy többen voltak testvérek,de nálam pontosan csak Bozsoki József és Bozsoki Ferenc van felgöngyölitve,illetve van még pár Bozsoki,de hiányos adatok miatt nem találtam meg az összefüggést köztük.Mivel késöbb 1760-80as években született Bozsokik közt akad MIhály,Pál,István,stb,ezért feltételezem hogy ezek a "gyerköcök" a "nagypapik" esetleg a dédi nevét kapták.
Találtam véletlenül egy Bosoky Mihályt Várpalotán (31258-as filmen). 1715-20 körüli nemesi összeírás lehetett, eléggé nagy összevisszaság volt a filmen, úgyhogy csak ennyit sikerült kideríteni. Majd küldök róla képet.
Itt vannak még esetleg anyagok a Veszprém megyei nemesekről:
Nemességi iratok IV 1 e XVII - XIX 17294 felv.
X 4921, X 4920, X 4919 B 1378-1379, 3391 (aa) Protocolla investigationis nobilium B 1363-1378, 3393 (bb) Acta et fragmenta nobilitaria B 1355-1363, 3393 (cc) Conscriptiones
Cathalogus nobilium A 75 1754 - 1764 1250 felv.
X 9744 40788
Az 1754-1755. évi országos nemesi összeírás alkalmával a megyék által a Helytartótanácshoz, onnan pedig a kancelláriához felterjesztett nemesi névjegyzékek, valamint a Helytartótanács által 1764-ben felterjesztett főnemesi névsort tartalmazó mikrofilm.
Ez utóbbiba belenéztem, de Veszprém megye nemesei nem voltak ábécébe rakva, mint általában a többi megyéé; ehhez már annyi türelmem sem volt, mint a másikhoz, amúgy sem az 1750-es évek a fő célpont nálad. De van erről egy könyv is, ott érdemesebb talán megnézni: Az 1754-55. évi országos nemesi összeirás / összeáll. Illéssy János, Budapest, Athenaeum, 1902. (lelőhelyei: FSZEK, DE, PTE, SZTE)
Abban egyetértek, hogy a helyszínen sok minden mást is talál az ember, mint a MOL-ban. Ezt tapasztaltam az evangelikus egyházközség esetében (ahol jobban kiismerem magam, mindenki egy egyházközségben volt).
Méhészkedés: nem, nem...kertészkedek, de a legdallamosabb növénynévnek tartom, van is a kertemben...
Kedves Mézontófű:)
Nem ismerem az izraelita anyakönyvezést,ezért is irtam amit irtam.De ettől függetlenül megvagyok győződve róla,hogy számos dolog akadhat a helyszinen,ami a MOL-ban nincs.Nemhiszem hogy 100%ban mikrofilmen van minden.
Egy privát kérdés: a nicked arra utal hogy méhészkedtek(én 5éve adtam el az állományt).eltaláltam?
Én biztos nem mennék a hitközséghez látván a tekercset. Az izr. hitközség anyakönyvvezetési kötelezettsége csak 1851-től kötelező. Az említett tekercsen a korai dátumok visszamenőleg lettek - azt gondolom bemondás, emlékezet alapján -rögzítve, elég kaotikus, nincs időrend.
Az 1860-67-es évtől kezdődően azután nagyjából követhető.
( Rémlik, hogy olvastam valahol, hogy a Síp utcában megannak az anyakönyvek másolatai, de ez csak rémlik).
Korábbi időkre a feudáliskori összeírásokban lehet nyomot találni...legalább is Békés megyében láttam ilyet, ahol név és életkor is szerepelt.
S bizony az sem biztos, hogy a 19.századi hitközség megélte napjainkat, mint tudjuk...
üdv!
én előbb azt a marcali-lengyeltóti hitközséget hivnám telefonon,hogy milyük van,mi maradt meg,stb.Ha van valami,akkor leutaznék oda,mert hátha más is előkerül még onnan,amire nem is számit az ember.aztán mennek tekercseket nézegetni a MOL-ba.
bár ez csak az én véleményem,tanácsom.
Attila
Az A 3508-as tekercsen sok település van, Kaposvár, Lengyeltóti, Marcali (és a környező települések:Gomba, Nikla, Kéthely,Mesztegnyő pl.) A tekercs a nyáron volt a kezemben...
az adatot feltehetően tartalmazó anyakönyvek filmszámai is segítséget jelentenek (pl. Kőröshegy vonatkozásában nem találtam izraelita anyakönyvet a MOL-adatbázisban, tehát valahol máshol kell kapirgálnom e téren...)
kérem, aki az alábbi nevekkel találkozott, vagy az említett anyakönyveket böngészi éppen, legyen szíves - amennyiben nem megterhelő számára - segíteni nekem :)
Farkas - Budapest (talán Nagytétény) - Klára +1907, izr. Farkas (Fleischmann) - Budapest, izr. - Manó Miklós kereskedő, *1869, apja Fleischmann Vilmos magánzó, anyja Hecht Teréz Suszter (?) - Győr (v. Nyúl) - Paula, r.k. Berger - Kőröshegy, Nagytétény - Irén *1880 Nagytétény, apja Berger Miksa, anyja Löventritt Sarolta - izr.(?)
Löwentritt/Löventritt - Kőröshegy Kopper - Budapest, r.k., Ferenc +1946 előtt, apja Kopper Máté, anyja Jurácska Julianna László, *1913 +1992(?), anyja Brünner Emma (*1888 +1969)(?) Remethey Fülepp - ref. Kiskunhalas - Judit *1920, apja Dezső (vsz. az, aki a neten is megtalálható, mint a dohányzásról író), anyja Rupnik Judit Rupnik - ref. Kiskunhalas - Judit, apja Rupnik János, anyja Szabó Judit.
Jurácska - Bp.?
Minden segítséget, kiegészítő információt, pontos dátumot stb-t előre is köszönök!
sziasztok!
pozitiv választ kaptam a levéltárból,Budapestről:))) megoldható,hogy kikeresik a
Zichy levéltár várpalotai telepesekre vonatkozó részét,lefénymásolják,és postán elküldik.
Palota vonatkozásában korlátoz,hogy az evangélikus gyülekezet 1700ban alakult,de találtam nyomot Tés vonatkozásában,miszerint 1611ben már volt evangélikus lelkészük.a gond az,hogy a tési anyakönyv volt a kezemben,és 1700nál régebbi dolog nincs benne,mert ami volt az tűzvészben elpusztult,de hátha valahol sikerül egy "elfekvőben" levő iratra,könyvre bukkannom,ami enged Tés vonatkozásában 1700nál régebben nyomozni:)
>> A legrégibb, fennmaradt hazai anyakönyvek a soproni evangélikus egyházközség (1624), valamint a kőszegi katolikus plébánia (1633) iratai.
Legrégebbiként csak a trianoni Magyarország területére értelmezhetők a sorok, mivel a Felvidéken van néhány hely, ahol régebbiek az anyakönyvek, pl. Kassa, Komárom (rkat.) ill. Bártfa, Selmecbánya (ev.), amelyek ezidőtájt Magyarország részei voltak és többségében magyarok ill. németek lakták.
Olyan nincs, hogy ne legyen nyoma egy összeírásnak, melyből MOST használnak fel adatokat. Ehhez ugyanis az kell, hogy MOST olvassák ki belőle. Szerintem az őrbottyáni polgármesteri hivatalban azt is meg tudják mondani, hogy a web oldalt felépítő cég (ott van a neve a bal oldalon a 'Külső tartalom' alatt, s alogójuk átvisz a saját oldalukra, ahol elmondják, hogy biza a helyi önkormányzat megbízásából építenek ilyen hivatalos oldalakat) kitől kapta a szöveget. Lehet van egy helytörténeti kiadvány, az is lehet, hogy ott valaki még nem publikálta, de összegyűjtötte ezeket az infókat a levéltárból. S aztán kapcsolat hozzá. Szerintem még lehet örülne is, ha egy ilyen kérdés megoldásában részt vehet. Támpontot biztos tud adni. :)
hát azt hiszem az alábbi info is behatárolja a kutatását bármelyikünk családfájának:
"A rendszeres személyi adatnyilvántartás a római katolikus egyház 1563. évi tridenti zsinatának döntése révén vette kezdetét. Ekkortól a római katolikus plébániák négyféle keresztelési, házassági, bérmálási és halotti anyakönyvet vezettek. Az anyakönyvek vezetését nemsokára más egyházak is elkezdték.
A legrégibb, fennmaradt hazai anyakönyvek a soproni evangélikus egyházközség (1624), valamint a kőszegi katolikus plébánia (1633) iratai."
http://www.evelet.hu:8080/ujsagok/evelet/archivum/2005/14/113
Küldtem nekik egy mailt,hogy a Zichy levéltárból a palotai birtokkal kapcsolatos dolgok 1650-1700között cd-re megirva számomra eljuttathatók e és mennyiért.
majd gondolom hétfőn irnak rá választ.
Zichy család zsélyi iratai P 707 1009 - 1911 X 110, X 6941, X 7651, X 7615
A fondból mikrofilmen az alábbi irategyüttesek vannak:
1. Missilis, 1-12563 sz. levelek (a címzettek betűrendjében, azon belül a levélírók betűrendjében) 4537-4575
2. Genealógiai tabellák B 1468-1470 13x18 III/2,13
3. Töredékek 9384/2
4. Segédkönyvek: Lajstrom protocollum 21500-21510 Index personarum 21510-21511 Index locorum 21511
Kivastagítottam a filmek számait. Amit itt találtál, az az egész anyag részletesebb leírása, de nem mondja meg, mi hol található. Mindenképp el kell menned a Bécsi útra, ha érdekel, de mielőtt kutakodsz, először az adott filmek részletesebb leírását érdemes elkérned a levéltári mutatók közül.
sok tippet kaptam már tőletek amit nagyon köszönök,mert eleve csak igy neten
már most olyan dolgokra bukkantam amire eddig nem is gondoltam.
pl erre:
A Zichy család levéltárából (P 707)
Rokon családok iratai, fasc. 5-12.: dunántúli várakra vonatkozó adatok a 16-17. századból.
1671 utáni levelek, fasc. 84.: Zichy Ferenc, Zichy István és Zichy III., IV., V. János, főleg az uradalmak építkezéseivel
kapcsolatos adatokat tartalmazó levelei.
Vegyes családi és birtokiratok, fasc. 190-285.: főleg a várpalotai és az óbudai uradalomra vonatkozó adatok.
ezt a P 707et megnézhetem neten? vagy fel kell utazni az Országos levéltárba?
szerintem ebben lesz,hogy végülis az emlegett Bozsoki család honnét is keveredett Palotára.
Nem hiszem, hogy épp erre gondoltál, de van néhány tippem, hogy lehet sziszifuszi munkával néhány esetben otthonról pótolni a MOL internetről hiányzó levéltári mutatóit.
Ezeket ha összeveted a MOL honlapján található megyénként megadott filmszámok intervallumaival, akkor nagyjából két filmre szűkítheted le azt a kört ahol az adott települést megtalálod a MOL filmjein. Nehézség így is marad: megtalálni, hogy a filmek melyik részén található, amit keresel. Ugyanígy az anyakönyveknél.
Sajnos a mormonok és a MOL azonos tartalmú filmjei különbözőképp vannak tekercsekre osztva, mivel a MOL-nál spóroltak a tekercsekkel, hogy több férjen egyre. Úgyhogy csak nehezen tudod a mormonok filmekre bontott mutatóit használni, ha a MOL-ban kutakodsz. A MOL-nál is vannak pontos, sőt pontosabb mutatók, de csak helyben.
szóval nem tudom el képzelni, hogy az első képen lévő mutatót, ahol megvan digitális az eredeti anyag, hogy nem lehet feltenni a hálózatra... Persze a második képen lévő, írógéppel írt anyagot se lenne bravúr digitalizálni, nem épp egy olvashatatlan írás a karakterfelismerő programnak.
el nem tudom képzelin mi lehet az a nagy titok...semmi szerintem. Nézd meg az egyesületi adatbázist a MOL lapján, az teljesen részletes...miért nem lehet fogalmam sincs...
S teljesen igazad van, hogy a filmtekercsekre ráfotózottt írógépelt lapokat kellene curlie-nak megnézni.
Belecsúsztam én is abba, hogy borzasztó nehezen rakom össze az adatokat, mert van, amelyik folytatása egy másik tekercsen van...
szóba került a levéltári adatok miért nincsenek neten.arról tudtok valamit,hogy a mormonok adatbázisa tartalmazhat e olyat,ami nekünk segitség lenne?
vagy még nagyon az elején vannak a feldolgozásnak,és inkább csak amerikai vonatkozások vannak náluk?
curlie:
2701-esben írtam, hogy szerintem ezek közt találod az 1744-es, 1760-as összeírást, csak a levéltári mutatóban kéne jobban utánanézni melyikben.
Valahonnan csak tudják, hogy miért éltek akkor éppen annyian, kell hogy legyen nyoma a levéltárban...
Pest-Pilis-Solt megye:
- Conscriptiones domesticae (CP II.)
1635-1848 33633-33649
- Conscriptiones diversae (CP III.)
1721-1785 33649
Az anyakönyvi névmutatót sem ártana megfejteni, mire mutathat pontosan...
Több ötletem nincs.
(Amúgy nem értem, ha megvan a levéltárnak melyik filmen mi van részletesebben, akkor miért nem teszik ki azt is az internetre... Mi az a nagy titok, aminek csak helyben lehet utánanézni útmutató könyvekben? Némelyik ugyan még írógéppel íródott, de láttam már jópár excel vagy word táblát is a mutatók közt, ahol az alapanyag eleve digitális. Titeket ez nem szokott zavarni?)
Unew kezemben még nem volt ez a könyv,de majd előkeritem valahonnan.
a szintén Szijj Rezső féle "vastag szürke" Várpalota cimű könyv pedig nem taglalja részletesen ezeket a dolgokat.
Őslakosok (1696)
Balai
Ciszár
Fülöp
Kecskeméti
Kéri
Konkolyos
László
Lőrinc
Patonai
Patzi
Sipos
Szalay
Szamáros
Szűts
Virág
az itt szereplő Fülöp feltételezésem szerint azonos lehet velük:
Fülöp János,Palota,1735(megtaláltam)
Fülöp János,Palota,1700(megtaláltam)
Fülöp János v Mihály v Imre 1670 körül(feltételezem)
Telepesek (1700 után)
Bosztos
Bozsóky
Brezótzky
Buday
Bus
Bozsóky nálam:
Bozsoki József 1762-1825
Bozsoki József 1730-????
Bozsoki Ferenc 1700-????
Bozsoki József 1670körül-????
Másik Bozsoki vonal:
Bozsoki János 1756-1821
Bozsoki János 1725-????
Bozsoki István 1700-????
Bozsoki István v János 1670körül-????
A szintén rokon Bus vonal még nem teljesen feltárt,Bús v Bus Márton,született 1750 a jelenlegi utolsó adat.
ezeket találtam,tehát sok esélyem nem lesz 1650 elé menni helyben:
"1566. Arszlán pasa ostromolja Palota várát - sikertelenül. Elképzelhető a környék állapota."
"1578-ban és 1617-ben a palotai vártartomány falvairól kincstári leltár készült, melyet Ury János oly részletesen taglalt, hogy e sorokban csak megemlítésnek van helye.
Pét adólajstromával 1581-ben találkozhatunk utoljára sajnos, mindössze 4 jobbágycsalád maradt. Név szerint csak Mecséry Kelemen. Hogy a másik 5 családdal mi történt, nem tudhatni. Földadót nem fizetnek, de naponként kötelesek kenyeret sütni a német katonáknak.
Képzeljük el, mi pusztulás ment végbe a környéken, ha 1578-ban a palotai várhoz tartozó 43 helységből 1617-re 7 maradt, a 21 működő és 11 elhagyott malomból 1617-re egyről se történik említés. A falvak lakossága a Bakonyban bujdosott és fosztogatásból tengette életét."
Pét azaz Pétfürdő itt van Várpalota mellett,1997ben váltak külön a várostól.
"1650-ben a Zichy família telepedett - vásárlás útján - a palotai várba, az uradalomhoz tartozott a lakatlan Pét is. A birtokon mai szóval élve is korszerű betelepítés-politikát indítottak el, a Sárrét irányába a csatornázási munkák ekkor indultak meg."
Jól érted, Kisszentmiklóst megtaláltam az 1770-es összeírásban, de egy szál Varga sem volt benne.
Az 1744-es ill. 1760-as összeírásokat pedig innen szedtem: "Az 1715-ös országos összeíráskor 15 család lakik benne. A XVIII. század elején hívják Kisszentmiklósnak, Felsőszentmiklósnak és Pusztaszentmiklósnak. Földesurai 1728-ban Koháry István, Révay Judit és Grassalkovics Antal. Népessége 1728-ban 34 család. Az 1730-as években már három malma van Sződ-Rákos patakon. Az 1744-es összeírás szerint 42, 1760-ban pedig 46 a családok száma." Forrás: www.orbottyan.hu
Persze lehet, sőt talán valószínűnek mondható, hogy ezek helyi összeírások voltak, aminek nincs "nyoma" a levéltárban...
Az Radix-es névmutató bejegyzések - ha egyáltalán anyakönyvi bejegyzéssel kapcsolatosak - valószínűleg későbbi időpontra vonatkoz(hat)nak, de nem ellenőriztem.
A levéltári útmutatót nem ellenőriztem, ez tényleg hiba volt... majd legközelebb megnézem, aztán - idővel - megnézem a többi Szentmiklóst is.
Egy tipp, ha esetleg még nem találtad volna meg: http://szepesi.fpn.hu/hbadat/varpalota.htm Az ott emlitett könyv tartalmazhat használható forrásokat is.
szervusztok!
elég álmos voltam már éjjel,azért nem irtam utána:)
Stefán bocs,tényleg 1517 a dátum,nem tudom mit kevertem azzal az 1522vel,az is valami nevezetes évszám lehet,de talán ez nem is olyan lényeges most:)
Milyennincs köszi a belinkelt oldalt,belenéztem és kapásból ott van 2 Bozsoki nevü ősöm neve az 1715-ös összeirásban,de még nem néztem teljesen végig,valószinű hogy ott lesznek a többiek is:)
Ami oldalt én néztem az a várpalotai evangélikus oldal,lévén a mostani illetve előző lelkész sokmindennek utánajárt már,és ez könnyiti a kutatást.a nevekre egy jó példa a "Varsányi" név.Ez a család a mai napig fontos szerepet tölt be Várpalotán az evangélikus egyházban,mivel presbiterek.A név pedig Veszprémvarsányból ered,onnan érkeztek anno telepesként. Ezen az oldalon ezek részletesen szerepelnek:http://varpalota.lutheran.hu/
A másik pedig az emlitett Szijj Rezső munkája,aki feldolgozta már helytörténeti szempontból Várpalotát:http://szepesi.fpn.hu/_dwad_/frameset.php?path=http://szepesi.fpn.hu/hbadat/varpalota.htm
A Zichy birtokosság is igaz,ekkortájt Zichy Imre volt a helyi birtokos,tehát tényleg tudnék kutatni ebben az irányban is.
Tés vonatkozásában(15km északra)ahonnan a család másik része származik(Simon,Fülöpök egyik ága) Fehérvárra kell bemennem,mivel Tés a fehérvári pöspök birtoka volt,1500as évekbeli neve is erre utal "Egyházastés".
A volt kollégám 1435-től eredő családfája pedig tényleg amiatt lehet meg,hogy Németországban nyugi volt Magyarországhoz képest,és nem pusztultak el úgy az iratok mint nálunk.Meg mivel Bakonykuti sváb falu,zárt közösség,talán jobban is ügyeltek arra,hogy minden precizen fel legyen jegyezve,német alapossággal.
Nem tudom meddig jutottak a szerbek az 1700-as évek legeslegelején, de Baranyában egész biztosan voltak "rácdúlások". Még egy apró pontosítás: Luther 1517.10-.31-én tette ki a cetlijét... :-)
Én inkább azon vagyok, hogy minél több ágon haladjak visszafelé, minél több biztosat tudjak meg a származásomról, de azért számon tartom a "rekordokat" is.
A főágon egyik ősöm 1758-as születéséig jutottam, akinek az apja 1794-ben halt meg 85 évesen, tehát 1709 körül születhetett és még 75 évesen született neki gyereke, aki a 12., feltéve, hogy az 1758-as ősöm tényleg az első gyereke volt, amit nem hinnék.
Más ágakon egy 1742-es házasságig, megint másiknál 1737-es születésig jutottam, de ez utóbbinál a szülők házasságának ideje beleeshet abba a 15 évbe, ami elveszett az anyakönyvből, de azért még nem reménytelen a folytatás itt sem, mivel ők az egyetlen ág az őseim közt, akik nemesek voltak, más kérdés hogy nem találom őket így sem. Persze a Felvidéken van jónéhány hely ahol a fél falu nemes volt.
Egy szomszédos ágon pedig 1745-ös születésig jutottam, ahol az apa ifj. Mészáros Jakab és az 1715-ös összeírásban pedig az idősebbik van (lehet) benne .
Ha már Simon Mihályt említetted, nekem a dédapámat hívták pont így, de ő a Csallóközből származik, mondjuk nem is olyan ritka név.
1435-ig valóban nagy dolog eljutni a köznép esetében, de Németországgal szerencséd is van, mert ott hamarabb kezdték nyilvántartani a híveket, mint nálunk.
Én most azzal küzdök, hogy megtaláljam, honnan mikor jutott el az egyik német ősöm Magyarországra. Hát nem egyszerű, de nem reménytelen.
Kedves ExxonValdez ! (mit mondjak, szép neved van:)
Urbaria et Conscriptiones összeírásokat néztél e már?
Ha beütöm a www.arcanum.hu/mol oldalán, hogy Palota az UC- között 53. számmal ez jön elő:
"UC 6 : 55 (17. század vége) 18 old. latin, eredeti alárás és pecsét datálva nincs 1 pld. másolat is. Nota Omnium Pagorum quod Tempore Turcarum contribuebant Decimas in natura (Összeírás: házak száma török kiűzése előtt és után, török és keresztény adó), melyet Vanosy Lőrinc készített. Conscriptio Megjegyzés: valamennyi helység a török uralom alatt tizedét természetben Székesfehérvárnak adta."
Csak 18 oldal, s amit kiemeltem, amiatt érdekes. Hátha van ott név is.
Vagy a Zichy család megyei levéltári iratai között a Palotára történt betelepítésről valami (a 17. sz. végén a zichyek Palota urai)
mindet persze nem néztem át, de ilyenkor a szűkítés, a lehetséges származási helyre vonatkozó adatok fellelésére ilyesmi oklevelek is segítséget tudnak nyújtani.
Ha Palotára Bozsokiként települt, akkor tuti, hogy nem Bozsokról. Volt, mert kellett lenni egy köztes helynek, ahol a név kialakult.
Stefán azért a szerbek nem hinném hogy az 1690es években a Balatonig feljöttek
volna:)))
na de van még amit tudok: az evangélikus egyház első "könyve" az 1635körül való
Sopronból.tehát régebbi nincs.És tegyük hozzá hogy a Luther 1522ben szögelte ki
a cetlijét a kapura....ezért lesz nehéz visszamennem mondjuk a XVI.századig.
ha 1620-40ig találok egy szálat örülhetek.1650ig van úgy feltételezésem,hogy aki 1690ben született,annak az apja 1685körül nősült,és 1660környékén született,és ha időben erre haladva egymást váltották a Jánosok,Istvánok,Ferencek,stb,akkor a neve is ezek közül került ki.
Én amúgy úgy vagyok vele,hogy teljesen mindegy melyik vonalon találom meg a lehető legelső ősömet(van vagy 20vonal a családfában ahogy ágazik szét)
csak legyen meg:)))) minél régebbről.volt egy kollégám,környékbeli,Bakonykutiból.sváb falu,Németországból települtek ide Mátyás előtt.1435től van családfája,láttam.
és nem nemesek,nincs kutyabőr:))
Halálozás:öreg Simon Mihály,Tés,1707-1802,ez 95év.általában 65-75évig éltek,akár a mai emberek.egy van,akit elvitt a kolera 1831ben(akkor volt Palotán járvány).
Egy elesett 1849ben,ez is kiderült.
Kár,hogy neked 1715nél megszakad a fonal,igaz nekem is csak 25év "előnyöm" van Hozzád képest:)
Időben az egész amúgy kb 3napomat vette igénybe.Ennyi idő alatt jegyzeteltem ki mindent,plusz a tési kiruccanás a lelkésszel,az kb 2óra volt.Ott mehettem volna vissza 1701 elé,de pechem volt.a keresztelésikönyv utolsó lapja átlátszó volt,lekopott a pergamen....mindössze egy nyom maradt:az emlitett öreg Simon Mihály apja,1698ban x mérő gabonát szolgáltatott be,ez pedig a "keménytáblára" volt felirva,ezért maradt meg:)
Igazad van, tényleg török kézen voltak ezek a területek, de hadd gyártsak elméleteket. Mi van, ha túl korán jöttek vissza a török után üresen maradt területekre az 1690-es években és újra menekülniük kellett a törökök vagy a szerbek miatt, de mostmár valamelyik - nemrég még török kézen lévő - Bozsokról.
1697-ig, amíg ki nem szorították teljesen biztosan gyakran változtak a frontvonalak.
Mindenesetre erre az időre már nehéz bármilyen családtörténeti forrást is találni.
Na és persze jöhettek akárhonnan máshonnan is, ahol korábban Bozsokból valónak titulálták őket. Az 1715-ös összeírásban van egy Bosoky Solton.
Nálam kb. ezek azok az idők, ahol végleg elvesztem a fonalat.
Remélem a koleszterin-elméleted helytálló, nemcsak azért mert jól élhettek az őseid, hanem mert így még ki tudod küszöbölni a kockázatot; mindenesetre érdekes, hogy ilyen nagy arányban haltak meg szélütésben...
Én is a GenoPro-t használom, bár vannak hiányosságai, de a többinél azért jobbnak tűnik. Az 1.x verziókhoz van magyar nyelvre írt html-konvertere is.
Szia Stefán!
Igazad van tényleg itt van jó 20kmre Balatonbozsok,azonban ahogy irtam,telepesként jöttek 1690 után ide(nemcsak ők,jópár család).
Mivel anno itt húzodott Palota-Fehérvár közt a török-magyar határ,ezen a vidéken
volt a palotai vár,50ház,aztán kifújt.Azt is tudom,hogy a Palotai Várispánsághoz tartozott le egész Kálozig,Enyingig,Siófokig egy rakás falu,de mivel ez olyan senkiföldje volt,lakosság kevés volt erre.Szijj Rezső 1690körül 100házról tud,az evangéikus gyülekezetnek meg 1740körül kb 100tagja volt.Egész Palotán laktak kb 5-600an.Ezért kellettek a telepesek,és nem valószinű,hogy Fejérből,Baranyából,Somogyból jöttek,nagyobb az esélye a Vas megyei eredetnek.Zala is kétesélyes,lévén Kanizsa is török kézen volt,az is olyan se ide se oda terület volt,nem hiszem hogy sűrűn lakták.
Azt nem is irtam,hogy igy sikerült beazonositani egy 1879es esküvői képet,amin
az én nagymamám nagymamája van(szépanya?),18éves korában.és igy derült ki,hogy 34évesen maghalt,miután 8gyereke született és abból 2 maradt életben.
Az is érdekes,hogy tudom miben haltak meg az őseim:80%uk szélütésben,amihez
ugyebár jókat kell enni,nesze neked koleszterin....és mivel gazdaemberek,kocsisok,fuvarosok voltak,földekkel
állatokkal,nem hiszem hogy parizeren tengették magukat:)))) 20as évekből van egy
kép,dédapámról, két mangalica mellett,akkorák mint egy-egy trabant:D
Amúgy a GenoPro programot töltöttem le és abban szerkesztettem meg az egészet.
Attila
Gratulálok, tényleg jó messzire jutottál a családfáddal!
Bozsoknak utánanéztem egy kicsit és nem csak Vas megyében, bár nekem is az jut eszembe először, ha ezt a helyet hallom.
- Van a mai Fejér megyében is, Enyinghez tartozik, 1966-ig Balatonbozsoknak hívták, előtte pedig Bozsoknak és Veszprém megyéhez tartozott korábban, akárcsak Várpalota!
- Baranya megyében is van Bozsok, most Palotabozsok néven találod meg.
- Zala megyében is van Bozsok, vagy Bozsóknak is hívták , majd Csácsbozsoknak, 1966-ban pedig Zalaegerszeghez csatolták.
Szervusztok!
Engedjétek meg hogy bemutatkozzam,Attila vagyok Várpalotáról.Már párszor olvasgattam az oldalt,és mivel 2éve én is belemerültem a családfakutatásba,elmesélném az eredményeimet,illetve lenne néhány kérdésem,amiben hátha tudtok segiteni.
Az egész úgy indult,hogy otthon megtaláltam a nagyapám 1938as "igazolásait" a katonasághoz(szerintem mindenki sejti miféle igazolások lehetnek)amiben eleve sikerült visszamennem 1845ig.A családnak evangélikus és katolikus vonala is van.Várpalotán élünk,illetve Tésről származik a család egy része.(Veszprém megye).
Fogtam magam,elmentem a helyi evangélikus lelkészhez,aki készséges volt,elém pakolt 300kiló esketési,halotti,komfirmálási,születési anyakönyvet,aztán jó szórakozást kivánt...:)))Tudni kell,hogy Palota kb 1685-88ig Fehérvárral együtt török kézen volt,tehát nem egy túlnépesedett vidék volt.Az evangélikusok 1700ban már jelen voltak,a templom 1780körül épült.Szóval sikerült visszamennem a szerteágazó vonalakon bizonyithatóan 1690ig(a halálozási dátumból számoltam ki a születési időt)illetve több vonalon 1700-1720 közötti időkig.Kiderült hogy a család egyik ága(Fülöp)őshonos,névörökitési,(fiú örökli nagypapa nevét,stb)meg a házasodási kor(20-25éves) alapján 1650körül Palotán lehettek.A másik vonal a Bozsoki,más irásmódokkal Bosoky,Bosoki,Bozsóki,Bozsóky.Mivel telepesek,és 1695-1700 között érkeztek Palotára,a családnév a helytörténészkutató(Csiky Iván,már elhunyt sajna)szerint a származási helyből keletkezett,azaz tudomásom szerint a Vas megyei Bozsokból.
Jelen pillanatban ott tartok,hogy mehetek Fehérvárra az Evangélikus Egyház központi irodájába,illetve Győr-Sopron megyébe,Láziba,ami jelenleg a súri ev.egyházközség,ahonnan pedig Tésre érkezett 300éve ősöm.
Katolikus vonalon rosszabb a helyzet:Palotán 1819től vannak meg a könyvek,a többi,illetve ami maradt,az a Veszprémi Érsekségen van,és sajna töredék,mert tűzvész ez+az következtében alig maradt valami.
Ennek ellenére azért kiderült,hogy Szabó nevű ősöm 1756ban Palotán látta meg a napvilágot.
Kérdéseim,kéréseim: akinek infója van Várpalota környékén Bozsoki,Fülöp,Simon családdal kapcsolatban a XVIII.-ik századból kérem jelezze,főleg ha van infó az emlitett Vas megye,Bozsok vonzatában.
Infókat várok(ha van) Láziból(GyMS megye) szintén 1740es évekből Nagy Pál-Szekeres Éva házaspárról,akik ezután vándoroltak be Tésre.
Infókat a Fejér megyében levő Fehérvárcsurgóról származó Bus vagy Bús illetve Kozma familiáról(szintén 1700as évek eleje).
Remélem nem zavartam meg a témát irásommal,és mindenkinek sok sikert kivánok ősei felkutatásában:) Nekem jó érzés látni,hogy 300-330éve itt a család,és remélem sikerül ezt még egy évszázaddal kitolnom az 1600as évek elejéig.
Attila
Azért van néhány tisztázó jellegű kérdésem, mert leginkább "csak" a végeredményt részletezted. Ha jól értem azért az összeírásban megtaláltad Kisszentmiklóst? Csak ott nem találtál Vargát... Mi a helyzet a korábbi 1744-es, 1760-as összeírásokkal? Nem bizonyít semmit az sem, ha van benne, meg az sem ha nincs benne Varga, mert lehet, hogy nem volt adózó, vagy elköltözött, nem élt már... de azért illett volna ott lennie, na.
Mi a helyzet az anyakönyvi névmutató bejegyzéseivel? Valóban oldalszámokat jelentenek a számok? és ha igen, az ott megjelölt Vargákkal mi a helyzet? Megnézted az A 671-es film levéltári mutatóját helyben? Lehet, hogy összevissza vannak az évek és ott meg van adva a filmeken belüli sorrend és lehet, hogy áttekerted.
Fel kellett volna készülni Kunszentmiklóssal is, akkor egyben azt is megnézhetted volna. A tipp azért jó volt, de nagyon úgy tűnik ezzel kifújt, mert nem jött be. De nem szabad feladni!
Nálam az a proléma, hogy ük- és szépapa hiányom van vagy túl sok van belőlük...
:)))
A viccet félretéve: a családi szokások szerinti névadás következtében kb. a 3.generációra (1780 körül) már 2 azonos korú, azonos keresztnevű fiú jöhet szóba...(később ez 3-ra módosul)...ebből az egyiket megtaláltam...1802-ben nősült, Ilona keresztnevű feleséggel, házaskorú gyermekük nem volt);a legközelebbi házasság 1821 ott is Ilona...)
Tehát a 20 éves korú fiúk közül min 1 eltünt...már pedig én itt vagyok... Ükszüleim házassági dátuma ismert, nevek ismertek...Azt találtam, hogy ükanyám (korábban már írtam) férjhez ment egy P. Mihályhoz, születtek a gyerekek...majd a 3. gyermek apja hirtelen H.Mihály lett, azután újra P.; holott soha nem vált el, végig ugyanannak az embernek a felesége volt (a halotti bejegyzés egyértelműsíti).
Miután ükapám halálozási adatát nem találtam (P.Mihály) kerestem a H.Mihályokat, s lőn 1895-ben 88 évesen elhunyt, 22 éve volt már özvegy...ükanyám 1872-ben halt meg, tehát stimmelne.
Visszakerestem a születést...meg van 1807-ben...azonban 2 azonos nevű H.Mihály ...vissza a szülők házasságára: 804-ben ugyanazon a napon házasodott 2 H.Mihály...az egyik elvett egy P.Ilonát a másik K. Máriát...s ez utóbbiéknál egyszercsak születnek gyerekek P. Máriának majd P. Juditnak keresztelve... egyszerűen nem értem miért váltogatták a nevet...nem találok nagymamát ilyen névvel.
Ráadásul H. ugyanolyan gyakori volt, tehát nem a megkülönböztetés lehetett az oka...
Elképzelésem sincs...pedig kb. ez a 2 lépcső hiányzik 1744-ig vissza (illetve 1677...egy halálozási dátum révén).
Nem a pontos dátumok hiánya a probléma, hanem az, hogy nem derül ki, hogy csak gödöllői eseményeket anyaközveztek-e, vagy esetleg a környező kis településekét is. Akárhogy is, még a keresett családnév sem fordult elő a 1722 és 1740 között. Ettől persze még odaköltözhettek később is.... mindegy, egyelőre nem adom fel, megpróbálom kideríteni, hogy hol történtek a kisszentmiklósi anyakönyvezések. Talán sikerül.
Tényleg semmi dátum? Az általam ismert anyakönyvben találtam olyat, hogy a lap közepére volt ítva a dátum, csak a lúdtoll megcsúszott és néhol belefolyt a bejegyzésbe, azután láttam olyat, hogy a lap jobboldali margójára függőlegesen...
Vagy ne írjak ilyen csacskaságokat, mert ezen túl vagy?
Én csütörtökön voltam...tiszta katasztrofa az én esetem, pedig úgy tűnik csak 2 láncszem hiányzana...
Voltam ma a Bécsi úton megnézni a gödöllői anyakönyveket ill. az 1767-es (ami valójában 1770-es) összeírást, de nem találtam semmit.
A gödöllői anyakönyvekből hiányzik az 1740-85 közötti rész, így a keresett személyt még véletlenül sem találhattam volna meg (Murphy).
A bejegyzések amúgy is nagyon szűkszavúak. A bejegyzések havi bontásban, esetenként csak sorszámozva (dátum megjelölése nélkül) közli először a születetteket majd az elhaltakat. Pl.: 1938. születések: január: 1, X.Y. fia Z.; 2, S.D. fia Z.; 3, D.K. fia R..... stb., majd jöttek a januári halottak hasonlóképpen. Egyedül a házasságkötéseknél szerepelt minden esetben dátum ill. a tanúk beve, de semmi más.... és még itt is láttam olyan bejegyzést, hogy "egy palotai legény elvette X.Y. lányát" - és kész.
Szóval nem derült ki, hogy anyakönyveztek-e Gödöllőn Kisszentmiklósiakat vagy sem. Megpróbálok utánajárni a dolgoknak, esetleg az Őrbottyáni ref. egyháznál.
AZ összeírásban nem szerepel a keresett személy, de még a családnév sem fordul elő. Ettől - ha jól tudom - még élhetett itt, mivel csak az adóköteleseket írták össze, ugye? Vagy tévesek az információim?
csatlakozva Stefanhoz - mivel nem néztem meg a megelőzőeket... :)
az adott fájl a gödöllői ref. anyakönyvek névmutatója, a számok oldal-, vagy folyószámok lehetnek. Ez a rész valóban ingyenes, mivel a radix-levlista tagjai által feltöltött, és amúgy bárki számára elérhető fájlokat tartalmazza... egyéb, Radix által feltölött adatbázisok viszont (részben) fizetősek.
Tekintve, hogy a hivatkozott névmutató sajnos semmi egyéb támpontot nem ad (kereszteltek, házaultak, halottak), valóban csaka vonatkozó mikrofilm személyes megtekintése után tudsz megtudni közelebbit... de osztom Stefan véleményét, hogy oldalszámok lehetnek...
esetleg rákérdezhetek a szerzőnél a "titokra" :), de kérdés, mikor kapok választ...
Egyedül a gödöllői ref. anyakönyvben találod meg, hogy mik vannak a számok mögött. Szerintem ha böngészed az anyakönyvet, akkor találsz majd ilyen oldalszámokat és a hozzátarozó neveknek is ott kell lenniük. Vagy valahogy beazonosítod majd, mik ezek a számok, de legvalószínűbb, hogy oldalszámok.
Vigyázz, a filmszám nem 671-es, hanem "A 671-es"!!!
A segédlet nem fizetős, hiszen bárki aki rákattint, letöltheti.
A radixindexen működő Családtörténet ingyenes levelezőlistáról tette fel valaki a közös fájlok közé.
Nem vagyok levéltáros, de olyan messze van és olyan ritkán jutok el oda, hogy nem nagyon engedhetem meg magamnak, hogy kelleténél gyakrabban járkáljak tévutakon vagy üresjáratban, ha mégis eljutok oda.
Szerintem előbb az 1767-es összeírást nézd meg; az 1728-as Pest megyei összeírás a 8377-es filmen van. De még jobb, ha ebben a könyvben keresgélsz, mert talán hely és névmutató is van benne.
Pest-Pilis-Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása / feld. és az előszót írta Borosy András
Van a Széchenyiben, Szabó Ervinben, ELTE könyvtárban is (www.mokka.hu).
Most látom, az 1728-asnak már utánanéztél...
Nem tudom, honnan tudod, hogy van 1744-es és 1760-as is, ha van, akkor talán itt lehetnek esetleg:
- Pest megye: Conscriptiones domesticae (CP II.) 1635-1848 33633-33649 - keresd meg a névmutató könyvet hozzá helyben, ha részletesebben tudni akarod, melyik filmen mik vannak. - Conscriptiones diversae (CP III.) 1721-1785 33649
de előbb végignézném inkább, amit egyszerűbben meg lehet találni.
Van benne Varga János az elején is: Varga Jánosok az 24, 223, 392, 647, 1219, 1446, 1673 oldalakon vannak.
Legalább gyorsan végignézheted."
Pillants rá, nevek abc-sorrendben hivatkozási számokkal, de hol lehet ezekhez a számokhoz eljutni és mi van mögötte. Engem egy genealógiai tanulmány névmutatójára emlékeztet... talán készült ilyen Gödöllőről.
Nagyon kened-vágod a levéltári dolgokat... esetleg ott dolgozol? Vagy csak gyakran jársz ott?
Szóval azt mondod, hogy ha egyáltalán van esély megtalálni az ősöket, akkor csak a gödöllői filmeken (671-672)?
Az összeírásokról:
Olvasgattam a neten Kisszentmihályról és azt találtam, hogy: "Az 1715-ös országos összeíráskor 15 család lakik benne..... Népessége 1728-ban 34 család.... Az 1744-es összeírás szerint 42, 1760-ban pedig 46 a családok száma."
Az 1715-ös, 28-as összeírás megvan (15-ben még nics Varga, de 28-ban már szerepel egy V. István). Tudod-e, hogy a levéltárban megvannek-e az említett 1744-es és 1760-as összeírás?
Még egy kérdés:
Az a Radixindex-es oldal hogyan működik? A felsorolt nevek mögötti esetleges adatokat hol lehet megnézni?
Úgy tűnik, elég nehéz lesz megtalálnod így elsőre...
Az őrszentmiklósi református egyházközség rövid története "...Feljegyezték, hogy 1720-ban négy szentmiklósi embert Pestre hurcoltak, és börtönbe zártak, kettőt pedig pellengérre kötöttek, mert más faluba (Fótra vagy Tótfaluba) mentek Igét hallgatni. Hatvanöt éven át templom, lelkipásztor és tanító nélkül élt a gyülekezet, csak a reggeli és esti családi Bibliaolvasás, éneklés, kátétanítás segített, hogy a gyermekek megőrizhessék atyáiktól öröklött keresztyén hitüket. Amikor Gödöllő 1744-ben engedély kapott templomépítésre, abból a faluból, Kisszentmiklósról, ahol már 25 éve szünetelt a gyülekezeti élet, 12 református család adakozott az építkezésre. 1784-ben a türelmi rendelet hatálya a nagyon szegény, kenyeretlen Kisszentmiklósra is kiterjedt. A gyülekezet előbb Váchartyánhoz (1785-) tartozott, ott építettek közös erővel templomot. 1800-ban itt is megépült a templom, valamivel előbb az iskola is..."
Szóval ebből csak annyit tudok leszűrni, hogy talán Gödöllőn volt valami 1744-től, vagy ott sem. Szerencsére viszont a gödöllői református filmekhez (A 671-672-es filmek, 1722-től van, de inkább az A 671-esen) van egy segédlet egész véletlenül: Gödöllői református anyakönyvek névmutatója: http://www.radixindex.com/csaladtortenet/fajlok/fajlok/20050211062643.DOC
Van benne Varga János az elején is: Varga Jánosok az 24, 223, 392, 647, 1219, 1446, 1673 oldalakon vannak.
Legalább gyorsan végignézheted.
Ha már a levéltárban vagy, megnézheted a Varga Andrást is az 1767-es úrbéri összeírásban; valószínűleg a 4206-os filmen van Szentmiklósnál (Szentmártonkáta és Szeremle között).
Hát igen, a következő lépés, hogy átnézzek néhány oldalt előre-hátra, hátha segít a rejtélyek megoldásában. Erre pedig csak a következő levéltári látogatásomkor tudok sort keríteni (ezt még nem tudom mikor lesz), mert most csak ez a másolat áll rendelkezésemre.
Azt hiszem elsőször a Gödöllő környék Kisszentmiklóssal fogok próbálkozni... ja, egyébként református vallásuak voltak a házasultak (nem tudod a vonatkozó filmek számát?).
A "b." lehet esetleg betyár. Korábban már írtam be ide a topicba erről. Nagyon sokszor fordult elő Palotán, hogy a foglalkozáshoz betyárt írtak be.
Azért érdekes, hogy ennyit lehet ötletelni egy régi magyar szöveg olvasásán, mennyi kombináció alakul ki abból, hogy régen más szavakat és más rövidítéseket, használtak, és a betűket, számokat is másképp kanyarították...
pl. az 5-1-7- számokat is rendszeresen összekeverem, ami ma eléggé elképzelhetetlen lenne amúgy, ehhez egy régi anyakönyvet elővenni.
úgy könnyű, ha valaki tud latinul... :-) de ezzel is az a gond, mint a Juve-vel, hogy elvileg magyarul van minden ezeken az oldalon.
cyrano:
valóban már akkor is létező település volt Kunszentmiklós, ezt is számításba kell venni, nálam rögtön a 2. helyen nyitott ez a tipp, mikor mondtad. Van egy Kisszentmiklós viszont Fejér megyében Baracs, Előszállás környékén is, de sosem volt önálló település, jelenleg a 2002-ben Előszállásból kivált Daruszentmiklóshoz tartozik, viszont mindig említik a helyet, mint Baracs fíliája, a kérdéses időben pedig Előszálláshoz tartozhatott.
curlie: h.l. = hites leánya b. = becses persze akármi más is lehetne, de ezekkel már találkoztam legalább, főleg a h.l. jelentésében vagyok biztos, ezzel viszont az a gond, hogy az a h betű egész másnak tűnik.
A Gödöllő környéki Kisszentmiklóst, ha minden igaz, Váchartyánnál kell keresni (A 5383-5384 filmek), feltéve, hogy római katolikus vallásról van szó. Hajrá!!
A Juve(nis) valóban furcsa lenne, ahogy Skoumi írja, hiszen magyarul írodott a bejegyzés. A szónak a dátumhoz kellene kapcsolódnia - szerintem. Időnként arra gondolok, hogy egy visszamenőleg beírt bejegyzés, a papnak később jutott eszébe beírni a házasságot, de belátom ez elég valószinűtlen. Meg fogok nézni több bejegyzést ebből az időből, hátha rájövök valamire.
Egy valamit - azt hiszem - megfejtettem a feleségek nevei előtt található két betű a (h)ajadon (L)eánya kifejezést takarja.
A helység nevére vonatkozó részt újra ideteszem (talán jobb lezs most):
A Kis-Szent-Miklós nagyon tetszik!!! De csak bátran az ötletekkel!!!
A helységnév előtt levő b. (?) emb(er).-nek is lehetne olvasni és a foglalkozásra utalhatna... mit gondoltok?
Kicsit utánanéztem még, ebben az időben szentmiklósok az alábbi megyékben voltak. Bereg, Bihar, Fejér, Liptó, Moson, Somogy, Sopron, Szatmár, Vas vm. Ezen kívül: Győr (Rába-, Táp-), Pest (Kis-, Sziget-), Pozsony (Búr-), Heves és Külső-Szolnok (Tarna-, Török-) vármegyékben vannak Szentmiklósra végződő falvak. Szerintem a két Pest megyei az esélyes: - A befutónak Kis-Szent-Miklós tűnik, később Őrszentmiklós lett, ma Őrbottyánhoz (=Őrszentmiklós+Vácbottyán) tartozik, a Gödöllői dombságban található, ami azért még Szigetszentmiklósnál is közelebb van és legalább annyira K betnek is olvasható, mint Sz-nek. - A másik Sziget-Szent-Miklós, amit ma is így hívnak.
Később még több Szentmiklós alakult ki, úgyhogy nincs lefutva a dolog.
Én is Juve(nis) - nőtlennek tippelem a kérdéses szót,
viszont a rákosszentmihályi szerintem inkább Sz.Sz.Miklósi, azaz szigetszentmiklósi még akkor is, ha Rákosszentmihály hihetőbb lenne egy rákospalotai házasságnál. Sajnos van az úgy, hogy a prekoncepcióink irányítanak a kutatásban, ezért kellő kétkedéssel kell ezeket is kezelni, ezért lehet, hogy az első betű mégis R, de annak meg nincs sok értelme van így elsőre...
Segítségetek kérem egy házassági bejegyzés kibetűzésében (remélem sikerül a képet is feltennem...).
A kép közepén, Juni(?) . . kezdetűt szeretném megfejteni. Már a dátum is zavaros... Az előtte lévő bejegyzés december 2-i, az utána következő 1772. január 24.i. Hogy kerül közé junius, ráadásul nap megjelölése nélkül?
Ameddig eljutottam: "Varga János, Varga András (...........................) ember ifjú l(egény). fia vette el Csikós Gergely (.......) Erzsébetet, akkor Tót András kanász ifjú L(egény). vette el Csikós Gergelynek (.......) Zsuzsannát."
Az első sor végén lévő, nagy "M" (?) betűvel kezdődő szava valószínűleg egy helységnév. Leginkább erre lennék kiváncsi.
A házasság (Rákos)Palotán (ma: Bp., XV.ker.) köttetett, feltehetően az említett helység (már ha tényleg az) sem lehet túl messze, de nem boldogulok vele...
Ebben az esetben a Bács-Kiskun megyei levéltárban kell kutakodni egy kicsit az Állami Anyakönyvekben. Ugyanis ezek az adatok már kutathatóak (a halálozásra 30, a házasságra 60, a születésre 90 éves tilalom van).
Annyiból azért nehézkes lesz majd, hogy ugyebár Kecskemét nem kis település. 1911-ben majd megtudod nagypapád szüleinek nevét. Akkor el kell kezdeni 1911 előtt a házasságokat átnézni, hogy találd meg a dédszüleid házasságát: ott benne lesz az ő születési évük, helyük, szüleik neve. (Persze ehhez az is szükséges, hogy Kecskeméten kössenek házasságot!) Ha ezeket (adja Isten) megtalálod Kecskeméten, akkor már kezdhetsz Bp-en kutatni a levéltárban.
Ugyanis ha dédszüleidnek 1911-ben született gyermekük, akkor ők biztosan 1895 előtt születtek, márpedig Bp-n a Levéltári Filmtárban (Óbuda, Bécsi út) megvannak mikrofilmen az egyházi anyakönyvek 1895-ig felvéve!
Érdemleges választ csak akkor tudunk írni, ha elárulod nagypapád születésének évét. Ha 1895 előtti dátum, ha a mai Magyarország területén született és tudod a pontos születési helyet, ha tudod a vallását, akkor nagyon szép sikerekben is részed lehet! (Azért mondjuk már a Felvidékről, Őrvidékről is vannak szép számmal mikrofilmes anyakönyvek)
Kedves "Vénrókák " !
Én sajna még csak kezdő vagyok,eddig csak a neten próbáltam infokat összegyüjteni a családomról( és itt összeakadtam egy Amerikában élő,valszeg rokonommal,akivel azóta is napi levelezésban vagyok).
Mostmár szeretnék jobban belemélyedni a dolgokba,csak nem tudom hol is,mivel
kezdjem.Sajnos már sem a szüleim,sem a nagyszüleim nem élnek.
Kiindulópontnak csak a nagyapám neve és születési éve van.
Kezdjem azzal,hogy megszerzem a halotti bízonyítványát?Vagy ennyi info alapján elmehetek a MOLba vagy a Mormon családkutatóba?Esetleg érdemesebb az adott
/ahol szerintem született/ megyei levéltárba menni?
Aki tud a kezdéshez egy kis dsegítő indítást adni,kérem írjon.
Előre is köszönöm!
az én oldalaim (http://genealogia.fw.hu és http://skoumi.fw.hu) alapvetően nem adatbázisok (ezért is írtam " "-be az adatbázist... :) ), hanem családfákat tartalmaznak... céljuk, hogy aki rátalál és közös rokont fedez fel (vagy akár saját magát), adatokat tegyen hozzá, javítson stb.
Ez egyébként a saját családfáimnál nagyon jól bevált, többszáz adatot sikerült beszereznem, illetve korrigálnom ily módon... a genealogia-sokon is van már mozgás, bár ott egyelőre inkább csak a látogatók dominálnak, igen szép számmal.
A genealogia.fw.hu valóban nem teljesen ingyenes... oka: elég szép időt vesz el egy ilyen családfa-oldal elkészítése, karbantartása, frissítése... ráadásul 3 nyelven :)
de nem is kerülne horror összegbe, akkor sem ha számszerűsíteném... még a leglustább embernek sem, aki gyakorlatilag azon kívül, hogy papíron a kezembe nyomja az adatokat, amiket nekem kell rendszerezni, semmit nem csinál... aki meg hajlandó valamennyit foglalkozni, annak meg egyenesen nevetséges...
az adatokkal történő "fizetést" egyébként úgy tessék érteni - Te kutatsz valahol, ahol én is érdekelt vagyok, és veszed a fáradságot, hogy ha olyanra bukkansz, ami engem érdekel(het), kiírod, vagy lefotózod és elküldöd... ez gyakorlatilag nem más, mint kölcsönös segítségnyújtás...
A Te elképzelésed nem rossz, csak lehet, jobban "webesíteni" kellene... esetleg kooperálhatnánk :)
(bár az idővel pillanatnyilag eléggé hadilábon állok...)
a http://free.srv.hu/c/s/csaladfakutato/kutat2.php tartalmazza a név, település és a kutató szerinti keresési lehetőséget, tehát az egy adatbázis... nyilván nem azt tartalmazza (bár azt is tehetné), ami van, hanem azt, amit valaki keres. Ahol a kutató megakadt a kutatásban...
de azt hiszem nem lenne akadálya annak sem, hogy egy olyan része legyen, ami a "mindent, amink van" tartalmazza. de ezt inkább a webmesterrel kellene megbeszélni.
Mária, köszönöm szépen a biztatásodat, lelket öntöttél belém vele :)
Nem találtam én még azt amit emlettél az oldalon (5 fényképes), de úgy vettem észre, hogy elég kevés adatot tudhat meg az ember per fő arról az oldalról.
Skuomi oldala is nagyon szép, tetszik. De fizetni kell (még ha adattal is lehet, tudom). És egy problémám van igazán vele: ha az ott szereplő családfában egy ősanya révén jelenik meg csak egy család, akit adott esetben keresnénk, akkor azt nem találjuk meg egykönnyen.
Meghagyom az oldalamat, akinek van kedve és affinitása, küld hozzá adatot és felteszem ingyé és bérmentve, aki nem az nem és kimarad :)
Kedves Scoumi,
Koszonet a hozzaszolasert. A web lapot a munkahelyemrol neztem (ebedszunetben):) es ott sokkal komolyabb tuzfal van.
Megneztem otthon, de azok a csaladfa feldolgozasok nemelyike vicc. Lattam egyet amin volt 5 fenykep felteve egy fara!:) Lattam a te weblapod is.. Ugy altalaban elegge zsufoltnak talaltam tele hirdetessel. Azonkivul a betuk olyan aprok a bevezeto lapon alig lehet olvasni. Valami jobban attekintheto weblapra gondoltunk itt.
De ahogy a nagy vezer mondta: "Elvtarsak nincs jovoje a magan kezdemenyezesnek" ennek sincs sok jovoje foleg azert mert penzbe/idobe kerul felallitani valami normalis csakis csaladfaval foglalkozo weboldalt.
Megneztem a te lapod is http://genealogia.fw.hu. Gratulalok!:)
udv.
MJK.
nem lehet, hogy inkább a beállításaiddal van baj? Nekem is van vírusölőm, tűzfalam, mégis gyönyörűen lejön az oldal, és nem üvölt semmilyen védelmi rendszer, hogy vérhúst találtam :)
A www.radixindex.com adatbázisai valóban nem azok, amikről itt szó esik, hogy de jó lenne, ha lenne. Viszont a http://free.srv.hu/c/s/csaladfakutato/index.php oldal a Radix fóruma tagjainak egy része hozta létre, pontosan azzal a céllal, amivel Nibelung is szerette volna a sajátját...
Skoumi
(ja és ha már "adatbázisokat" reklámozunk - http://genealogia.fw.hu :) minden szentnek maga felé... :))) )
Balazs, Nem tudom mi baj lehet azokkal a korabban emlitett cimekkel, pl. a http://free.srv.hu/c/s/csaladfakutato/index.php; az en gepem teljesen kiszuri valszinuleg virusos, vagy valami mas problema van vele.
Nem lathato.
MJK.
Kedves Balazs,
En meg mindig azon a velemenyen vagyok hogy nagyszeru otlet volt az otleted az az adatbazissal kapcsolatban. Veled egyutt ertek a Radix forummal kapcsolatos velemenyedre. En mar regota kutatok ott: az egyetlen informacio ami van az en csaladommal kapcsolatban azt mind en kezdemenyeztem es valaszt nem kaptam.
A masik az hogy valoban penzert van, es foleg kulfoldi kutatoknak. Volt egy megjegyzes amit kicsit humorosnak talaltam. Valaki irt oda a forumra anglul es segitseget kert. Erre egy honfitarsunk: Legalabb it, pont itt kellene magyarul!:)
Azt is tapasztaltam hogy sok a regi Magyarorszag teruleten levo kutatas.
Szoval nem igazan magyar forum a Radix, igen elozekenyek es kedvesek. A program jol felvan epitve.
En tobb helyen jartam az Interneten casladkutatas celjabol- angolul is tudok - problemam nincs a nyelvvel, de megis ezt a forumot tartom a legjobbnak azert is mert van egy csomo ember aki a nevekrol is tud szakerto tanacsot adni.
Udv.
Maria
Először is köszönet minden hozzászólásért, pozitívért és kevéssé pozitívért egyaránt :)
Én is egyetértek azzal, hogy nem túl szerencsés dolog még egyel növelni a már meglévő családkutatós lapok számát. Ámde amit a radix kínál az nem ugyanaz, mint amit én gondoltam csinálni. Legfőbb különbség hogy én ezt nem pénzért teszem ;) A radixfórum ingyenes, igen, de ott mint a fórumokban általában, körülményes felsorolni az adott esetben akár 10 településről összejött akár 80-100 különböző családnevet és tulajdonosaikat. Ráadásul ha egy illetőt egyik ága nem érdekli (mert mondjuk amennyire lehetett már kikutatta) akkor nem fog ott egy fórumon ráakadni arra a kérdésre amit mi felteszünk... Pl Karsai családomat nem keresem fórumokon, maximum tök véletlenül akadnék rá ha valaki Félegyházára valósi Karsaikat keresne.
Persze nem azt mondom, hogy ez az oldalam valami égbeszólóan jó megoldás, félre ne értsetek! De ár/adattartalom szempontjából jó
Remélem hogy _321 kollégához hasonlóan lesznek még akik kedvező visszajelzést küldenek :)
Én is inkább amellett vagyok, hogy a meglévő kezdeményezéseket kellene összefogni. Időnként még talán jól is jön, hogy ha az egyes projektek néha megbicsakló lendületét újraéleszti egy-egy új belépő... Pl. a http://www.radixindex.com/ önmagában is tartalmaz számos adatbázist, aztán van neki egy igen tartalmas anyagot felhalmozó levelezőlistája, melynek tagjai hozták létre a már szintén említett http://free.srv.hu/c/s/csaladfakutato/index.php oldalt. Ez utóbbinak egyébként egyik fő szolgáltatása az általd is említett saját kutatások publikációja...
Én is azt mondom, nem szerencsés felaprózni a ma Mo-on működő ilyen műhelyek erejét. Számos hasonló profilú kezdeményezés fut, egy újat nyitni, szaporítva ezzel a próbálkozások számát, hát?
A www.radixindex.com amúgy is kifejezetten erős az élő távoli rokonok felkutatásában, nemzetközi kitekintéssel. Azon az oldalon jelentős élő leszármazott-kutatás, fórum, miegymás folyik.
Az persze, ha már itt egymásra találtatok rokonok, mint 'iater és Rye', de úgy emlékszem mások is, egy ilyesmi, az adott nagycsaládra vonatkozó adatbázist, egymás kutatási eredményeit rögzíteni hivatott közös munkafelületet létrehozni, az más.
Jóestét!
Én is támogatom az ötletet, hogy legyen egy honlap, ahol mindenki megnézheti, mit és milyen eredménnyel kutatnak a "kollégák"! Bár én nem tudnám túl sok névvel bővíteni a listát, mivel a családfakutatással lassabb ütemben haladok, mint országunk az utak felújításával és az autópályák építésével (sajnos elég elfoglalt vagyok, és még mindig nem jutottam el a levéltárig ), de ami késik, nem múlik. :-) Szerintem egyáltalán nem baj, ha csak egy egyszerű honlapra, excel táblázatba kerülnek az adatok.
Tényleg hasonló a témája a Skoumi topiktárs által már belinkelt http://free.srv.hu/c/s/csaladfakutato/index.php honlapnak, meg aztán ott van a http://www.magyarcsaladok.fw.hu, sőt a http://genealogia.lap.hu/ is (bár ez inkább csak linkgyűjtemény) a mi indexes topikunkról nem is beszélve, és akkor még ki tudja, hány ilyen magyar és nemzetközi, ingyenes vagy fizetős adatbázis létezik.
A probléma csak az, hogy nem ismerheti mindenki az összes ilyen oldalt, így kevesebb is az esélye annak, hogy pl. két rokon egymásra találjon. De azért előnyei is lehetnek annak, hogy egyre több adatbázis működik. Ha ebből a topikból mindenki elküldené kutatásainak eredményeit Nibelung topiktárs új honlapjához (csak a reklám kedvéért: http://web.t-online.hu/karsaibalazs), esetleg a többi említett honlapot is figyelemmel követnénk, és onnan is átjárnának ide, akkor lenne értelme!
Elnézést kérek, előző hozzászólásomból is látszik, hogy mennyire amatőr vagyok..... Viszont abból kiindulva, amit írtál : "Ez pedig már inkább baj, mint az, hogy nem látjuk az eredeti dokumentumot..." megnéztem mégegyszer az "Ellisisland"-ot és megtaláltam egy csak családi legendáriumban hallott felmenőmet. Úgyhogy nagyon köszönöm a "letolást".
Megerdeklodtem csak ugy vazlatosan a lehetoseget. Az interactive weblap borzasztoan koltseges azt felkell epiteni proramot irni/alakitani - tehat ez kivan zarva, es nem is praktikus olyan szempontbol hogy akarki megvaltoztathatja az anyagot amit feltettel. . Viszont van olyan hely (teljesen ingyenes) ahova te vagy akinek adod a password ot feltehet anyagot. megtekintes es kinyomtatas celjabol. Vagy egy felelos aki vallalkozik arra hogy kezeli a weblapot. Pl. Group/msn/Gyorgy...
Errol meg fogok targyalni szemelyesen is, de az illeto masik varosban van es csak telefonon tudok beszelni vele.
Amint látod feltettem az oldal kiindulópontját. Kissé spártai, de amíg a családtagoddal megbeszéled, addig is tudjuk bővíteni (remélhetőleg). Nézz rá te is, én ilyesmire gondoltam.
Remélem, hogy olvastátok illustr-ral való beszélgetésünket az ötletemről!
Lényegében egy adatbázist akarok létrehozni, ahova mindenki felteheti a saját családkutatási eredményeit (önzetlenül és ellenszolgáltatás nélkül persze) és így egy kialakuló nagy adatbázisban kutathatnánk a jövőben. Ez mindenkinek jó lenne, hiszen ha valahol teljesen elakadtunk, hogy xy ősünk honnan érkezhetett oda, ahol mi megtaláltuk, de az adatbázisban szerepel egy személy akire minden tulajdonság illik, akkor kapcsolatba lépve az adatot feltevővel a családfánkat kiegészíthetjük!
Remélem, hogy ez az elképzelésem mindenki figyelmét felkelti és segítőkész lesz a többi kutató irányába!
A cím pedig: web.t-online.hu/karsaibalazs
Üdv
Balázs
ps: Az oldal még alakulni fog, pl. idegen nyelvekkel bővül az idegenbe szakadt magyarok kedvéért, de az még a jövő szele :)
Hűűű, köszönöm szépen az ötleteket!! Sajnos most egyetem megfelelő elfoglaltságot biztosít nekem nyárig :( De a nyári szünet alatt elmegyek és megnézem mindenképpen, amúgy is menni akartam a megyei levéltárba megint!
A Tarjányiak tényleg redempusok lehettek, de amikor a jogállásukat említik az anyakönyvezésekben, akkor mindig nobilis van mellettük (vagy plebeius, gondolom pap volt részeg vagy nekik nem volt pénzük abban a generációban az igazolásra :)). Nem tudom hogy ez mit jelenthet, de mellettük a redempusok redempusnak voltak beírva. Persze ahogy utánaolvastam már, tényleg nem volt sok különbség közöttük jogállásilag (ugye tulajdonképpen a jász-kun-hajdú területen élők is nemesi jogokkal bírtak, csak kollektív nemességgel).
A nagy időkihagyásra én is arra gondoltam mint te, miszerint nem volt gyerek egyszerűen. Hirtelen nem tudom hány gyerekük született összesen, de nem sok, talán 2-3, ami akkoriban nagyon kevésnek számított. Nem tudom, hogy katonáskodott-e, talán ennek is utána nézhetnék, jó ötlet!
Köszönöm még egyszer az utánajárásodat, igazán kedves volt tőled!
Kedves milyennics! Még mindig folyik a kutatás! Már Sz. Lukács Úrral is beszéltem és ő megpróbálja azonosítani a kitüntetéseket. Sajnos az alakulatot még nemtudtuk azonosítani! Ha valami új lesz írok. Üdv.
Jól elkeserítettél két dologgal: a kézírás és a költözés...
:)))
Nyáron voltam ott utoljára, s akkor úgy tudtam, hogy nyárvégére elköltöznek valahova Zuglóba...ezek szerint még nem.
Végülis a lengyel szállal odajutottam, hogy nem Krakkó a célváros, hanem Tarnowiec és a 18.sz. eleje-első fele. Korábbról nem láttam anyakönyveket a mormon adatbázisban, ez is csoda lenne. Az interneten fellelt anyagok, összefoglalók mind erre a városra utalnak, így célszerűnek látom ezzel kezdeni.
Pontosan mikor költöznek? Legalább megrendelném a filmeket, ha azt elfogadják még...
Sajna nem lettem okosabb. Továbbra is úgy gondolom, hogy a Tarjányiak azzal, hogy Félegyházán élnek, nem a vármegye területén, hanem a Kiskun Kerületben élnek, így nemesi jogállásuk és a redemptusi jogállásuk között alig van eltérés.
Félegyháza történetének legjobb feldolgozója Bánkiné Molnár Erzsébet, aki amúgy a Jászkun közigazgatás,társadalom, stb. szintúgy jeles ismerője.
Az "A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagolódásának befolyásolásában (1745-1848)" c. tanulmányában azt írja, hogy "a nemesek a Jászkun Kerületen belül a redemptusokkal azonos jogokat élveztek - az eltérés minimális - s többnyire ténylegesen is redemptusok voltak" (figyelsz iater!)
Egyúttal utal a Nemesek a Jászkun kerületben c. tanulmányára, ami a Bács-Kiskun Megyei Levéltár gondozásában megjelent Levéltári Szemle 1982 évi 2-3. számában jelent meg 367-375 (biztos oldalak).
Hogy mi lehet az oka, hogy az ismert ill. feltételezett 1794 ill. 1798. évi születéshez képest 1832-es gyermekszületés közben 'mire ment el az idő', két dologra tudok gondolni.
1. Ott élnek végig, az egyes kimutathatóan, csak nem volt gyermekáldás azidáig. Nem tudom utána volt-e még gyermek, ill. mikor haltak meg?
2. A férfi katonaként 'sokat időzött távol'.
Mindkettőre bizonyságot a megyei Levéltár iratanyagában kaphatnál, ha ott bármilyen kontextusban előfordulnának. http://www.bacs-kiskun-leveltar.hu/m_ad/m_ad.html Kiskunfélegyháza levéltárának iratanyagában.
Azért ez, mert a Kerületben él és nem a vármegye területén. Ha ráadásul redemptus is, annak nyoma van, a kerületetből - mint korábban itt polemizáltunk róla - nem költözhetett ki átmenetileg anélkül, hogy jogait ne veszítse el, tehát nem tette.
Az, hogy folyamatosan jelen volt-e, erre a legnagyobb esély a 104 jelzettel az iratanyagban szereplő 'Kiskunfélegyháza város adószedőjének iratai' '1747-1848' időszakra vonatkozó, 1,33 ifm terjedelmű anyagban találhatsz, ill. a helyi Liber Fundi, ill. bármely a redemptiohoz köthető helyi nyilvántartásból, hogy abban folyamatosan benne van-e. Elég a felvetetted 1815-ös időszaktól áttekintened.
A katonai összeírásban való részvétel szintúgy a helyi közigazgatás iratanyagában lehet valami, mivel 1774-től mezőváros nyoma kell hogy legyen (függetlenül attól, hogy itt a netes fondjegyzékben nincs erre külön kitérés - ott a Tanács 21,48 ifm-es iratanyaga, lehet abban)
a korábbi hsz-okban valamiféle adatbázisról folyt az értekezés... sajnos agykapacitásom mostanában a béka segge alatt leledz: lenne valaki oly drága, összefoglalná nekem a lényegét, akár privátban is
(emil honlapon keresztül érhető el)
amúgy a valahol hivatkozott http://free.srv.hu/c/s/csaladfakutato/index.php oldal valami hasonló célból alakult - ki mit kutat, ki kinek tud segíteni... bár nem szűrhető agyon, de amíg nem lesz többtízezres adatbázis, ez is kezelhető...
A budapesti "mormon" adatbázissal kapcsolatban felhívnám a figyelmedet arra, hogy nem éppen aktuális, tekintve, hogy költözés előtt áll a kutató, és ritkán kapom meg az aktuális készletet, hogy frissíthessem a listát.
Krakkót amúgy én kértem le, de már több filmet visszapateroltam Frankfurtba, mert kivégeztem őket. Persze maradt még - ezek amúgy a Mariacka becenévre hallgató templom anyakönyei, ami krakkó főterének egyik sarkában áll. Jó kemény olvasmány, különösen a házassági volt az - folyóírásos, randa írással, átütő tinta a lapokon... soroljam még? Szemkifolyasztós...
Íme egy kis illusztráció (ja, ez alapvetően jól olvasható, itt alig üt át a tinta... van ennél durvább is... de azt már töröltem)
Kedves iater, koszi a hozzaszolasod. Jopofa a gep megjegyzesed 1715 bol!:)
Nos, nem akartuk ingyen hanem penzert az adattarbol CD re masoltatni adatokat - rendelesre. Olvastam valahol a weblapjukon hogy lehetseges vasarolni. Mostmar nem egeszen tiszta hogy a hitterito anyagot aruljak vagy micsodat.:)HOsszasan beszeltem veluk telefonon es senki nem mondta hatarozottan hogy nem lehet. Valoban ingyenes az adat szolgalat az egyik illeto mondta is hogy igen sokba kerul nekik ez. Hisznek a csaladban es azoknak egyesuleseben halaluk utan es azert csinaljak.
Jo emberek a mormonok, olyanok mint akarmelyik szekta, megakarnak teriteni.
Na errol tudnek szovegelni, de nem ide valo.
Udv.
MJK
Kedves Balazs,
Koszi a valaszt es a vazlatot. Nagyszeru ki induopont. Nem tudom mit lehetseges es mennyiben hasznalhato az Excel program ebben az esetben.
Ha megtudok valami konkretat hogy mit es hogyan lehet csinalni akkor itt fogok jelentkezni.
Udv.
Maria
khm... khm... milyen gépekre gondoltál 1715-ből? A kaszára vagy a kapára? :-D
Egyébként én vajmi kevés esélyt látok rá, hogy a mormonoktól megkapnátok bármilyen formában is az anyagot... Nekik a lényeg, hogy a "könyvtáruk"-ba Te feltöltsd az általad végzett munkát, amit ha értesüléseim helyesek később pénzért vehet meg az Amerikába kiszármazott rokonod... illetve számot kell, hogy majd adjanak minden emberről az Úr eljövetelekor; bla-bla-bla...
Egyébként nincs rossz tapasztalatom velük, de nem hiszem hogy kiadnák a filmeket vagy a másolatukat "elvitelre".
Inkább ide írok, mert ez most mindenkire tartozó téma, így kell hogy minél többen adjunk össze ötleteket, ha tényleg megcsináljuk ezt az oldalt.
Nagyon jól hangzik ez a családtagod általi oldalszerkesztés! Az ajánlott oldalon megnéztem hogy milyen munkáik vannak, szép! Viszont az merült fel bennem, hogy bonyolult lenne tisztán weboldalas adatfeltöltés. Ilyen adatokat kéne megadni azon az adatlapon szerintem:
- elérhetőség (ki rakta fel, hogy aztán írhassunk neki további kapcsolatért)
- vallás
- cím, rang
- családnév
- vezetéknév
- születésnap
- születéshely
- halálnap
- halálhely
- házasságkötés napja
- házasságkötés helye
- házastárs neve
- gyermek(ek) neve (vagy csak egyeneságat, vagy minden gyereket beletéve)
- foglalkozás (bár ez már annyira nem fontos)
Meg tudná oldani a családtagod, hogy ennyi adatot adjunk meg per fő és ezek szűrhetőek is legyenek? Ezért gondoltam excel-re, mert az a módszer jól alkalmazható, pl:
Keressük Kis János református budai lakost aki nemes:
szűrjük helységet, vallást, megadjuk hogy nemes és hogy Kis és János. Így kijön jóesetben egy találat és lehet dolgozni.
Megkérdeznéd kérlek erről a családtagodat? Tényleg valami jelszavas rendszerben belépve feltölthetünk és kereshetünk adatokat, ez nagyon hasznos lenne.
Kedves Balazs,
Koszi a levelet, igazan nem akarok nyomast gyakorolni rad semmikeppen. Ha lehetoseged lesz kerdezd meg a szomszedot, de nem surgos!!:)
A web lappal kapcsolatban: en is foglalkoztam ezzel vagy 10 eve, de aztan nagyon elfoglalt lettem. A technologia viszont olyan gyorsan es folyamatosan valtozik hogy alig lehet lepest tartani vele.:) Van egy csaladtagom aki eppen azzal foglalkozik. Ebbol el, viszont most nagyon elvan foglalva.
Megkerdezem tole, hogyan is kellene csinalni hogy "interactive" legyen tehat mi is feltudjunk tenni anyagot. Azt hiszem hogy csak a "password" kell es lehet anyagot feltenni.
Ha van valami otleted cim (mi legyen a neve a weblapnak) es formaval kapcsolatban - vagy barkinek is lenne otlete - legyenszives atadni az elkepzelest irasban a kovetkezo cimre: fenyvesi.mjk@forces.gc.ca. En azokat majd atnezem es megbeszelem a csaladtaggal hogyan is lehetne legjobban megoldani. A lap hivatasos es nem amator kinezesu lesz - nem lesz rajta semmi forgo micsoda!:)
Az egyik problema amit most latok - s talan lehetseges kikuszobolni - hogy csak Flash programmal lehet latni a lapjat azt ami nalunk nincs valami oknal fogva. Ugy kellene megoldani hogy minenkinek legyen lehetosege feltenni oda anyagot es megnezni akkor is ha nem all draga berendezes rendelkezesukre.
Koszi,
es udv.
MJK
Bocsáss meg, még mindig nem volt időm megkérdezni a szomszédot, de ami késik nem múlik! Megígértem szóval megteszem :)
Amúgy szerintem éppen az én felvetésemre gondolsz, hogy csináljunk egy adatbázis amiben meg tudjuk osztani az adatainkat.
Ha vársz még egy kicsit, akkor felteszem a netre azt az adatbázist amit elkezdtem. Sajna a weblapkészítés nekem alapfokon megy, ezért csak úgy tudom majd megoldani hogy egy excel filet feltöltök, ami mintájára mindenki elküldheti a saját adatait, amit én beleteszek majd és frissítem, így mások is letölthetik. Remélem nem csak mi ketten tesszük bele az adatokat ;)
Remélem a hétvégén fel tudom tenni majd
Addig is, üdv,
Balázs
ps: LvT megválaszolta a Kukkonka nevet a családneves fórumon, érdekes! :)
kedves milyennincs
Osszeallitottam egy csaladfat ami elegge hianyos, probaltam feltenni ide a forumra de nem tudtam fejezeteket teremteni, tehat minden osszefolyt a lapon.
Valaki javasolta hogy osszuk meg a kutatasunk eredmenyet. En foleg azert is akarom hogy lassatok hogy mert tulnagy hezag van az egyik ferfi szuletese Berta Jozsef (1800) es hazassaga (Veron Tot 1846) es gyermeke szuletese kozott. Nincs kizarva, megis kicsit eltero a normatol.
email cimem mfeny@yahoo.com, legyszives irj es en fogom csatolni az adatokat.
Talan neked nagyobb szerencsed lesz fetenni a forumra.
Udv
es koszonet.
MJK
Köszönöm a segitséget és a tanácsokat. Talán az 1910-es összeírásban benne lehet. Ebben lenne érdemes megnézni. De vajon miért nem adott magáról soha hírt?
ez valószínű, sőt természetes. Az adatbázisban sokkal több találat van Michael N.-re, mint Mihaly N.-re, mármint a konkrét teljes névre. Akiről rögtön elárulják, hogy 1880-as születésű, abból mindjárt kettő is van.
iater, en valahol lattam (az internetrol vett) adatokat amely mutatja a foldbirtokosokat es a berloket es az is hogy mennyi hold teruletuk van, hany ember dolgozik nekik, hany allatuk, es gepuk van.
Megprobalom megtalalni azt a web lapot es felrakom ide.
Tremmel, elnezest hogy beleszolok ebbe az ugybe. Lehetseges az is hogy az osod megvaltoztatta maradt az USA ban es megvaltoztatta a nevet. Ilyesmi is elofordult.
Hát egy ötletem van még, de nagyon vigyázz a pénzedre.
Az ancestry.com-on vannak népszámlálás ívek minden 10. évre 1930-ig, születési hely, életkor is van rajta és sok más hasznos adatbázis, amelyekben jó eséllyel megtalálhatod a megoldáshoz vezető utat. Két hétig ingyen kipróbálhatod, de ha nem vigyázol akkor 200 dollárod is bánhatja, viszont egy évig is böngészheted.
Hát a többiek utódairól sajnos nem tudok,de utánanézhetek. Amúgy N.István a testvére volt,most néztem utána a jegyzeteimben.Nos ugye dédapám megszületett 1914-ben,és 1920-ban elvesztette az anyját,senkije nem maradt.Ha élt az apja,miért nem vette magához? Erre szerintem két magyarázat lehetséges:vagy nem az övé volt a gyerek,vagy addigra már ő is halott volt (Amerikában is meghalhatott,vagy elesett az első világháborúban) Szóval elég sok itt a kérdőjel,lehet hogy már soha nem fog kiderülni az igazság. Még esetleg annyit tudok tenni,hogy megnézem az állami anyakönyvben,hogy ki jelentette be dédapám születését,illetve ükanyám halálozását. Bár nem tartom valószinűnek hogy ő volt a bejelentő. Esetleg vmi ötlet,hogy hogy tudnám kideríteni,mi lett Mihállyal?
Elég kézenfekvő a magyarázatod. Apának akárkit be lehet jelölni, ha nem fog gyanút az anyakönyvvezető és a szégyen elkerülése is kiváló ok. Azért szép lenne kideríteni, hogy esetleg mégsem így volt.
Szerintem simán hazajöhetett és visszamehetett attól még, hogy nem találod az adatbázisban. Kérdés, hogy még V. János, akihez ment Amerikába, vagy a másik 4 N. illetve 1. V. - akikkel együtt utazott - , szóval az ő utódaik hol vannak és tudnak-e valamit. Ez lenne a legesélyesebb, hogy többet tudj meg, ha eleve több infód lenne róluk és nem ilyen gyakori nevekről lenne szó, mint N. és V.
Az sem jelent semmit, hogy a faluban nem halt meg, ebben az időben azért már elég nagy volt a mozgás a városokba, és az sem biztos, hogy újra kiment (ha hazajött egyáltalán).
Lehet, hogy a "szöveg", gondolom az adózók neveire gondoltál tökéletes, de a fő baj az, hogy nincsenek meg az adózók által birtokolt földterületek számszaki adatai sem :-( Ez pedig már inkább baj, mint az, hogy nem látjuk az eredeti dokumentumot...
Az Ellis Island adatbázisa csak azokat vette nyílvántartásba,aki belépett az Egyesült Államok területére. Mihály ükapám 1908.Októbrében tette ezt,végcéljának a Massachusetts állambeli Southamptont jelölte meg. Arról senki nem tud hogy ha hazatért,akkor mikor,vagy egyáltalán hazatért-e. Kérdés akkor az,hogy dédapám hogy született meg 1914-ben.Megkérdeztem az öregeket a faluban,senki nem tud róla semmit.
A tanácsotokat szeretném kérni. Ükapám,N.Mihály 1880-ban született Rédén. 1904-ben vette feleségül a Tápról származó B.Erzsébetet. 1908-ban Mihály kivándorolt az USA-ba,a feleségét itthon hagyta.Dédapám,József 1914-ben született. N.Mihályné B.Erzsébet 1920-as spanyolnáthában meghalt,dédapám egyedül maradt,egy faluban élő távoli rokon család fogadta be.A kérdés az hogy hova tünt az édesapja N.Mihály?
A halotti anyakönyvben nem szerepel,tehát nem halt meg.Talán visszatért az USA-ba,de erről nincs adat az Ellis Island adatbázisában. Dédapám semmit nem tudott az apjáról. Azt is feltételeztük,hogy Mihály ükapám talán vissza se tért Amerikából,ezalatt itthon más apától megszületett dédapám,de hogy nagy szégyenbe ne essen egyik fél sem,Mihályt írták be apának. Még egy feltételezésünk van,hogy Mihály elesett a világháborúban. Ennek utánajártam,sajnos semmiféle lista nem áll rendelkezére erről,hogy kik estek el a faluból.Az anykönyvben is csak pár nevet jegyeztek be,volt olyan is hogy a 70-es években nyilvánitottak valakit halottnak.A hősi emlékművön pedig sajnos nincsenek nevek.Tehát fogalmunk sincs mi történhetett ükapámmal.Az is lehet hogy Amerikában halt meg. De néztem az adatbázist,ott sincsen.Valaki esetleg tudna ötletet adni?
Marginális, csak a pontosság kedvéért írom, hogy annak idején az 1960-as években a Magyar Államtól kapta a lehetőséget, a levéltári s nem az egyházi közigazgatásban fellelhető példányokat fotózták, de ezzel a dolognak vége is, szerintem onnantól szabadon rendelkeznek vele, persze lehetnek saját szempontjaik, amik között lehet az is, hogy nem teszik áruvá (a sokszorosítást mindenképp már elvégezték, ezeket tanulmányozzák a kutatókban).
Azt hiszem 1828-tól kötelező a megyei levéltárakban egy másolatát az eredeti kézzel írott anyakönyveknek elhelyezni (az év nem biztos, de az évtized igen, tehát már a reformkor idejétől).
Köszi, így értettem én is. Korábban arról volt szó, hogy az eredeti kéziratszerűség jellege (tudjuk ez egy összesítő jelentés kézirata, nem pedig az összeírást végzők kézirata) adja a hitelességét.
Kedves milyennincs,
Eltoltottem a telefonon 1 orat a mormonokkal Salt Lake City ben. Ugy erezetem magam mint a tenisz labda mert ide oda utogettek/kapcsoltak az egyik telefon szamtol a masikig.:-)S kozben szerencsem volt hallgatni par percig a hires 360 fos Mormon Tabernacle Korust.
Probaltak segiteni de mivel majdnem mindenki onkent csinalja ezt a munkat nem igen tudnak valaszolni arra ami nem a kozvetlenul a hataskoruk. Vegre felhajtottak nekem egy szemelyt aki a mikrofilmekkel foglalkozik, az viszont nem volt ott es igy csak uzenetet tudtam hagyni neki.
Beszeltem valakivel aki tobbet tudott mondani aruk vasarlasarol, de O tobbek kozott a vallasi vonatkozasu konyvek ruhak es miegymassal rendelesevel/eladasaval foglalkozott. Azt mondta hogy talan a CD iras masolas torvenyebe utkozne valamilyen formaban. Szerintem itt tevedhetett, mert ki az aki meggatolna a kopirozast hacsak nem a magyar egyhazi szervezet ahonnan az van az adat, az visoznt nem lenne szep toluk, mivel a mormonok ingyen adjak az adatokat amit meglehet nezni az O konyvtarukban.
A nyomatek azon volt hogy ez a szolgaltatas teljesen ingyen van es Ok nem akarnak penzt csinalni rajta es majdnem mindenki aki ott dolgozik onkentes munka kereten belul csinalja.
Azt is mondta egy szemely hogy ha en egy valamifele organizacio lennek akkor valoszinuleg tudnek toluk kapni adatokat valamilyen formaban.
Annyi bizonyos hogy az osszes szolgalat amit nyujtanak itt teljesen ingyenes, tulajdonkeppen adomany a temlomuknak.
Eddig jutottam, most varom a holgy valaszat es a valaszt az email re is amit irtam.
Udv.
M.
Kedves milyennincs,
Tegnap irtam Salt Lake City be de a valaszt csak ket nap mulva igeri a web lapjuk, viszont itt a varosban zarva vannak hetfon - szoval nem felejtettem - ma meg tul koran van hivni oket.
Udv,
M.
Tényleg nem elérhető most az 1715. évi összeírás on-line, viszont az Arcanum még az on-line megjelentetés elött kiadta DVD-n, ugyanúgy, mint az Első Katonai Felmérést (ez térképében erős, neveket nem tartalmaz), vagy a Néprajzi Lexikont, amik szintúgy érdekelhetnek.
S ez egyben válasz is, hogy felírható-e egy-egy CD-re. bármi. Minden kiírható, s minden áru is, ha van rá elég kereslet (ezt a gondolatot, ha az első telepesek nem is vitték magukkal, utánuk vitték a szükségképp megjelenő kereskedők).
Neked is szól, közeleg a Karácsony, kívánj valamit ;-)
Mindig, szinte egész évben annyi akciójuk van, s annyi előnye van az ilyen adatbázisnak.
http://free.srv.hu/c/s/csaladfakutato/mormon.php. E fórum keretében pocsarov a 938. hsz-ban már írt róluk, ahogy az itteni keresőben ha beírod 'mormon', majd 'Gyorskeresés innen' feladja az eddigi megnyilvánulásokat e témában (ezek szerint beszéltünk már róla, de úgy látom nemigen használjuk)
nézegetve a térképeket, biztos, hogy nem a lembergi részhez tartozozz, mivel emlegeti a jaslo-i központot..no, az pedig Przemysl-től dny-ra található...reménykedem a krakkói variációban....mivel azok az anyakönyvek elméletileg elérhetők a mormon családkutatóban...mindjárt rá is nézek.
Köszönöm a segítségedet az együttgondolkodásban.....
Tehát Lengyelország első, 1772-es felosztása után Małopolska (Kis-Lengyelország) nagy része Ausztriához került, és Galícia néven az Osztrák Császárság részeként működött. Lengyelország harmadik felosztása után a Lublin-i területet ideiglenesen hozzácsatolták és Galícia a varsói hercegség része lett. A napóleoni harcok eredményeképpen Ausztria elvesztette az említett terület egy részét, amit a varsói hercegség vett el. Az 1815-ös bécsi kongresszus után Małopolska ismét Ausztria részévé vált, bár Krakkó szabad városként nem került bele. A sikertelen krakkói felkelés eredményeképpen 1846-ban Krakkó is Ausztriához csatolódott. SGalícia külső határai onnantól kezdve nem változtak.
Ennek az állapotnak természetesen az I. és II. VH vetett véget, de az a rész itt nem kerül leírásra és téged ilyen szempontból nem is érint.
Hát, kedves Mézontófű, sajnos nem vagyok profi, megpróbálok logikusan gondolkodni, ami nem mindig erősségem:
Konstanty Piliński, count of Tarnowiec, a member of the County Council in Jasło, deputy to the Galicya Sejm, contributed to development of the culture and education in the Tarnowiec area in 19th century).
Ha azt vesszük, hogy a Galíciai (Holics) parlament (Sejm) tagja a 19. században, akkor azt kell megnézni, hogy ez a terület akkor melyik királyság fennhatósága alatt állt. Nos, ehhez történelemmel kell bíbelődni.
Az egyik Ipolytarnóc. van Krakkótól délre is, az egy ideig Galícia része volt (Holics). És volt természetesen a Monarchia része is, meg a Kislengyelországé is. Az a rész eléggé mozgalmas volt országhatárok tekintetében :-D
Bocsánat, de, ezt tudtam a lábjegyzetekre ránéznétek, mert ott taglalja egyszer a liptó vármegyei Tarnowot és úgy látom, hogy egy galiciai magyarázat is van...ez egy s ugyanaz lenne? Csak a történelem közbeszólt? (A várost a monarchia korabeli térképeken Krakkótól dk-re találtam meg...)
Szlovákiában van egy Liptovski Milulas, azaz Liptoszentmiklós település. Valószínüleg azon a környéken keresendő. Vagy lehet, hogy tarnócnak lenne valami köze ipolytarnóchoz?
Ránéztem :) A szöveg végén azt írja, hogy ez a Tarnowiec anno Magyarország része volt, Liptó vármegyében volt. Magyar nevére Tarnócz-ot ír.
Rákerestem a google-ban a névre, úgy tűnik tényleg volt egy ilyen községünk ott :)
Üdv
Balázs
ps: Lengyelország nem lehetett semmiképp, mert az megszűnt létezni mint önálló ország 1795 és 1918-19 közötti időszakra. Így ha nem monarchiás terület lenne, akkor Oroszországban volt.
Nézettek már rá erre a linkre...a lengyeleimet hajkurásztam a neten...csak évszámot nem lelek, viszont a rénusi forintok erősen elgondolkoztattak...a névről nem is beszélve:
Ez azt jelenti, hogy bemehetek saját fényképezőgéppel és a befizetett (1 nap = 1000 HUF) pénzért nyitástól zárásig fényképezhetem az éppen nálam lévő tekercseket?
Az elég érdekes és számomra nem is rossz megoldás lenne.
Az eddig kutatott összes tekercs kódszámát felírtam. Tudom, melyik családághoz melyiket kellene kikérnem és azt is tudom, hogy vannak olyan tekercsek, amelyeket felületesebben néztem csak át. Ha azonban lefényképezgetem őket, akkor bármikor előkaphatom itthon az anyagot :-)
Hátha agyonütsz sem mondom most meg, de fm-ben mérik és azt hiszem, hogy min 10 fm-t számolnak, ha annál kisebb is, (valamiért 212.-/fm ugrik be, de lehet nagyot tévedek), talán arra járok a jővőhéten s akkor rákérdezek...
Ja! közben eszembejutott, hogy a MOL lapon is vannak árak,
hogy technikailag mi mit jelent és elmondanátok azt én köszönném meg, mert nem világos, hogy mi a fekete-fehér filmmásolat (pl.)Levéltári szolgáltatások
Iater, aruljak a CDt mert olvastam ma reggel.:) Es felfer sok m inden egy CD re. Talan nem az eredeti filmet hanem a legepelt anyagot hozza. En rajzprogramokkal dolgozom, rengeteg rafer egy CD re. Van az uj adattarolo is amit szerintem ok is fognak arulni ha meg nem aruljak. Ugy hivjak memory stick=memoria bot ami nem nagyobb mint egy jo nagy nyakba valo erem es ott is hordjak!:0
Hetfon fogok erdeklodni es akkor megtudom mondani pontosan, de van email cimuk is, de gondolom a hetvegen ok sem dolgoznak.
Lattam valahol azt is hogy kellekeket nominalis, tehat nagykereskedoi aron arulnak is. Nem tudom ez vonatkozik e az anyagra amit gyujtottek.
"Az általunk itt használt on-line 1715-ös nem csak az adatokat közli, hanem az egyes oldalak fényképeit is, úgy, ahogy az Ellis Island Records kézzel kitöltött oldalait is látod, s ettől hiteles."
sajna már nem :-( vége... probalj meg odakattintani és nem. levették már a kézzel írott oldalakat.
Másik: illustr-hoz is. Ez elképzelhetetlen számomra... Nem hiszem hogy lenne ilyen cd-s dolog
Gondoljatok bele mennyi munka lenne azt mind archiválni... Ki van csukva és úgy gondolom. Esetleg. hogy kéred és kiírják Neked
De szerinted az mennyi helyet foglalna? Az a rengeteg "fotó" oldalanként több mega. Pl. Jászberény ? cd lenne. Szerintem ilyen még egyelőre elképzelhetetlen. Szerintem... de attól még lehet ;-) bár mondom számomra nehezen hihető.
Atolvastam kicsit a familysearch.org weblapjat es ott latom hogy lehet vasarolni toluk microfich es CD t is az anyaggal amit ok osszegyujtottek. Az arat nem irjak.
Bizonyara ti ott microfich-en nezitek a konyvtarban az adatokat. A CDt akarhol megnezheted ahol van komputer.
Ertesiteni foglak arrol az infomaciorol amit kapok.
Nekem is van Heves megyei Berta a családomban, igaz még kikutatásra vár a dolog: a 18. század második felében Berta Tamás vette nőül Kalmár Klárát (1744-?) Pélyen, aki egyik ősapám húga volt.
kedves milyennincs, mar telefonaltam nekikd de nem volt ott senki. Csak a gep ami elmondta melyik nap van nyitva - ugy nez ki hogy ketszer egy honapba az elso es a harmadik szombaton nyitva vannak ami nekem igen jo.
Hetfon felhivom oket ismet es megerdeklodom mindazt amit kertel ahogy lesz eredmeny irok neked a forumra.
Hol lehet Pesten a történelmi Magyarország településeinek tekercsit kutatni mormonoknál? Mert a feleségem vonala gyergyószentmiklósi és ott csak 1895-ös időpontig tudtam kutatni a helyi katolikus plébánián (a plébános igen előzékeny ember, mindent odaadott, amit adhatott, de ott ugyanúgy be volt gyűjtve minden 1895 előtti anyag, hiszen akkor még az is Magyarország volt, ugyanúgy vonatkozott rá a rendelet).
Ha tudsz adni nekem egy címet és néhány infót, hogy ez hogy működik, azt nagyon megköszönném. Akár itt, a többiek okulására, akár a mail-címemre: cybercandide kukac gmail pont com.
Erre céloztam pár napja, mikor kérdeztem, vállalkozol-e arra, hogy megkérdezed ott kint Amerikában (tudom másik ország, de akkor is egy nyelv, stb.), hogy a mormonok központjában (Salt Lake City) lehet-e venni (pénz előre történő átutalásával), és postán elküldetni ilyen tekercseket akár ott egy államba, akár ide át Európába.
Ha ott is az a helyzet, hogy ki lehet kölcsönözni kutatótermekbe, de nem lehet hazavinni, hanem helyhez kötve, nyitvatartási idő és kell mennyiségű jó állapotú (üzemképes) filmolvasó függvényében olvasni lehet, akkor az számunkra nem több, mint amit a MOL tud a Bécsi úton nyújtani (vagy a megyei levéltárakba lekérve, de mégiscsak a MOL filmjeit használva meg tudunk tenni).
Mormon kutató van Pesten is, hallom Szegeden is. Ezekkel az az előny, hogy a MOL-ban fel nem lelhető, azaz a történelmi Magyarország településeinek meglévő (ez fontos!, hisz nincs meg minden azok közül sem) filmjeit is ki lehet kérni. Nem tudom, de gondolom. Azt tudjuk, hogy Németországból jön ide a mormon tekercs, akkor gondolom ki lehet kérni pl. Kassát is.
Amerikában minden áru. Ez ne lenne az? Gyanítom lehet, de bizonyosság kell, ill. az van, akkor hogy lehet, s mik a költségek.
Az általad megadott http://www.familysearch.org nem teljeskörű, hiába van, hogy egy-egy teljes falu fent van, azok vannak fent, amit az azt használók feltöltenek az adatbázisba. Az általunk itt használt on-line 1715-ös nem csak az adatokat közli, hanem az egyes oldalak fényképeit is, úgy, ahogy az Ellis Island Records kézzel kitöltött oldalait is látod, s ettől hiteles.
Fenti megkérdezésre váró információ birtokában el tudjuk dönteni szánunk-e rá annyi pénzt, ill. meg tudjuk-e teremteni a technikai feltételeit annak, hogy otthonunkban, a saját időbeosztásunk szerint kutassunk.
ezt nem tudom. Valószínű feldolgozták az egész falut....mondjuk én nem szoktam ott sokat serte-pertélni, így nem vagyok teljesen biztos ebben. Csak névre kerestem és a Libraryben, hogy filmet kérjek ki...
Mezontofu, nem voltam eleg tiszta. Van egy szam amit a submitter =beado beadott, de neha csak egy nev jon fel viszont van mikor az egesz falu neve feljon. Azt nem ertettem pontosan hogy lehet az. Lehetetlen hogy csak egy szemely legyen ahhoz az telepuleshez kotve mikor csak egy nev jon fel. Ez nekem nem egeszen tiszta.
Mezontofu, koszi a linket ki is nyomtattam. En lattam ezt a MOL ban is. Eleg sokszor talalkozom ezekkal az adatokkal, csak eppen azt nem tudtam hogy nem kell erte fizetni ha csak megakarod nezni. Azt hittem hogy meglehet nezni az Interneten. En nekem szerencsem volt tobbszor is megnezni adattarat, de nem tudom hogyan. Pl. neztem Detken bejott egy csomo ember neve akik keresztelve voltak abban a kozsegben pl. 100 evvel ezelot. Nos most azt nem tudom hoyg volt egy illeto aki beadta a regiszralt szamot es azutan tudtam felhozni az internetre, vagy csak veletlenul.
korábban írtam, hogy a mormon családkutatót keresd meg, nekik pontosan ugyanezen tekercsek vannak meg, ott is megnézheted, s nem kell a MOL-ban keresned. A MOL tőlük kapta (?)...nem vagyok szakértő.
Pontosan ugyanazt látod, mintha itthon néznéd, pontosan ugyanazt. Csak más a számozás, a familysearch-n látod a library-t ott a catalog és keress a place-re (Baracska) ki fogja adni a lehetőségeket, s ott látod a view...gombot, abban megleled a filmszámokat (VAULT INT....) így fog kezdődni; azt kell kikérned.
Kedves Mezontofu, koszi az magyarazatot. En egeszen maskepp kepzeltem el. Nekem pl. sikerult megtekintenem egy nevvaltozasi iratot 1800 as evek vegerol a jewishgen ben. Igaz, gepelve volt de digitalisan.Szerintem az zsidoknak sok digitalis adatuk van azt hiszem az elte konyvtarabol es a MOL bol vettek.
Nagyon megorultem neki, meg annak is hogy a zsido csaladfakutatasnak tobb ingyenes konnyen hozzaferheto adata volt, sajnos mostmar nem talalom azokat a lapokat amelyhez konnyen hozzajutottam par honapja.
Azt hiszem Radix tol tanultak es Ok is penzert adjak csak, en viszont elvbol nem fizetek ilyesmiert. Azert sem mert nem vallalnak felelosseget az adat hitelessegeert.
Nekem nem erdemes kikerni semmit a MOL bol, mert tavol vagyok es nem hiszem hogy megyek jovo evben Magyarorszagra, bar szeretnek a csaladkutatas ugy miatt is de nem csak tolem fugg merre megyunk a szabadidonkben.
udv,
m.
ez nem így müködik. Az interneten csak a filmek számát tudod megnézni, de azokba betekinteni nem.
Tehát kutatni úgy kezdtem, hogy itt megnéztem a filmek számát, azután beiratkoztam az Országos Levéltárba és ott a kutatóteremben kikértem a filmeket. Ezek általában cca 35 m-es filmtekercsek, amelyekre le vannak fotózva az anyakönyvek, az eredetiek, oldalanként, természetesen régi kézírásosak. Nincsenek digitalizálva oly módon, hogy láthasd a neten.
Ezeket olvassuk itt mindannyian és boldogok vagyunk ha rálelünk (vagy ne adj isten el tudunk olvasni) 1-1- nevet. Kézírást olvasni az külön műfaj...én először úgy éreztem, hogy sormintákat látok s erősen figyelnem kellett, hogy 1-2 betűt felismerjek.
Roppant időigényes. Ha időm van, akkor általában hetente 2x el tudok oda menni, s akkor 9- től "lapozom".
Jó, nekem majd mindenki 1 helyen van, de nagyon sok filmet nagyonsokszor át kellett néznem, míg a "klán" fáját (imitt-amott lyukasan, de 1677-ig megtaláltam)...a többieket egyszerűbb lesz, mert gyorsabban olvasok, s sok nevet a Matrikulából már megjegyeztem, így az írásformát könnyebben tudom követni.
Mezontofu, koszi a valaszt. Ha kikered hol kered es mit adnak ha kikered,. egy cimet vagy fizikai valamit?
Nekem eleg magas ez az egesz MOL. Akar angolul akar magyarul olvasom nem magatol ertetodo es a torvenyekrol ir a bekezdo oldal, es nem lathato hogy hol van az anyag amit meglehet tekinteni. Ossze vissza mentem akarhova mentem nem talaltam osszegyujtott anyagot. A 1715. os cenzust is veletlenul talaltam meg.
Irtam egy illetonek ott es nagyon udvarias levelet kuldott csodalkoztam is aztan mikor kertem mit akarok akkor azt mondta kurtan hogy az nem az O osztalyahoz tartozik es tovabbkuldte a levelet. Azota sem h allottam feloluk.
Udv,
M.
ott csak azt tudod megnézni, hogy milyen filmszámot kell kikérni...nekem sem tud ennél többet...ha megtaláltad a Baracska 17xx-et, akkor nézd meg milyen A betűvel kezdődő szám van ott...az a filmszáma
Kedves mindenki, valaki tudna segiteni hogyan kell hasznalni a MOL keresojet?
En egyszeruen nem kapok semmi adatot. Megtalaltam Baracska anyakonyvet 17XX fogalmam sincs hogyan kell hasznalni, akarhova kattintok nem hoz semmi eredmenyt. Azt hittem tudok magyarul!:)
Udv.
M.
Ismet ide teszem ha valakit erdekel a Mormon csaladfakutato program.
http://www.familysearch.org
family name=csalad nev
Country=Hungary Ott felvan tuntetve minden oszag (majdnem minden)
vagy Continental Europe ha valaki masutt is keresi vagy Hungary, t.i. ugyis felhozza a regi adatokat mint Magyar ha Romaniaban is van a hely most.
A kovetkezo lepes kattintani a search nevu gombra.
Mikor feljonek a nevek azokra is lehet kattintani
Place of birth=szuletesi hely
Place of marriage=hazassagkotes helye ideje is jelolve van sokszor
Birth=szuletes
Christening=keresztelo
Death=elhalazozas
Marriage=hazassag
Spouse =hazastars
Parents=szulok nevei, sok helyen nem lathato minket nev
Van mikor tobb hazassag volt akor mindket hazastarsak bevannak jegyezve
Azonkivul lehet kattintani a pedigree amely alatt az esetleges osok szerepelnek
Lathato sok helyen a submitter name.
Pelda alabb:
4. Erzsebet VEG - Ancestral File
Gender: F Birth/Christening: 2 Oct 1804 Szikszo, Abauj-Torna, Hungary
Rakattintasz a Details re ott lehet latni azt aki beadta az adatokat.
Kedves Nibelung, Koszi az informaciot.
Kunszentmartonon lett bejegyezve Kukkonka Antal aki aztan Nagyreven telepedett le. Felesege Sonkoly Julianna. Gyermekuk Kukkonka (Fenyvesi) Karoly ferjem edesapja aki szuletett 1909 ben es meghalt 2004 ben.
Nagyszulei Kukkonka Antal es Berta Franciska (katolikus) aki Detk (Heves megye) ben van anyakonyvezve, legalabb is azt talaltam familysearch. org on. Szulok Berta Jozsef es Tot Veron. Hogy aztan van e kapcsolat, nem tudom, de ez az egyetlen Berta Franciska akit talaltam.
Radixon is volt egy Berta kereses, de dunantuli Berta, nem talaltunk kapcsolatot eddig.
Gyermekem bar jol beszel magyarul nem ismeri a technikai nyelvet s enki nehez a kutatas- azert tovabbitom neki az infot amit milyennincs szedett ossze. Valoszinuleg elfog latogatni Kunszentmartonra tovabb kutatni, de nem hiszem az iden.
Udv,
Maria
Milyennincs - Köszönöm az adatokat, a baj csak az hogy ezt már tudom :) Címert is, teljes leszármazást amit csak ki lehet deríteni :) Az a Solymosis rész az egyetlen amivel nem tudom, hogy mit csináljak. Sajnos még az esküvő is ott lehetett a lány származási helyén, mert se Félegyen nem volt, se Kecskeméten, ami még szóba jöhetett volna talán. Mindszentet is megnéztem, ahol volt még Solymosi család, de ott se. Ez így elég vaktába szúrkálás csak :(
Tényleg, Félegy a kiskun volt (volt redemptio-juk is). Előre is köszönöm ha megnézed a forrásodat ezügyben!
A Konkát én is nézem, egyelőre nincs sok eredményem :/ Ötletem van: Konrád név szláv becézett alakja, de ez csak hasraütés.
Mária - milyennincs felvetette Félegyházát Kukkonka ügyben. Sajnos én ott nem találkoztam hasonló névvel se, pedig kezdetektől 1895ig végignyálaztam már többször is az egész anyakönyvezést :(
A 60% jász-kun az igaz, de az szinte teljesen jász és nem kun. Azért is lett Félegy a Kiskunság központja, mert nagyon katolikus volt. Az pedig jászokra igaz, a kunoknál számon tartották azt az 1-2 családot aki nem jöttment volt, mégis katolikus.
Tarjányi a. n. Nagy. II. Mátyástól 1609 nov. 23-án - Demeter és fia lstván - kapták a címeres levelet, melyet előbb Heves 1610-ben, majd Abaúj vm. hirdetett ki 1613-ban. Demeter fiai: Márton és István Alatkán, később Boconádon laktak, Márton utóbb Tószegre költözött. Az armálisszerző István fiai: Pál, Mihály, István Félegyházára költöztek s ott igen elszaporodtak, nevezetesen Pálnak 5, Mihálynak 3, Istvánnak 2 fia volt. A nemességszerző István negyedik fia János Jászladányba költözött feleségétől Szabó Zsuzsától született János (neje: Muhoray Klára) gyerm.: László, Demeter, Ignác Sándor; Demeter fia János. - János Jászladányi lakos Heves vm. 17O7. márc. 17-iki bizonyítványával igazolta nemességét Hevesben 1724-ben. (Heves Inv. B. 45. l.) 1754-5-ben István szentiváni, Mihályr átányi lakos volt.
A keresztnevek gyakorisága, ugyanazon keresztnév ismétlődése egy családon belül sok mindentől függ(ött). Itt vannak nem, vagy nehezen számszerűsíthető befolyásoló tényezők is, nem csak a néprajzi szokások, történeti hatások, hanem akár aprócska, egy kisebb közösség életében bekövetkezett, majd a névválasztásban nagyobb jelentőséget kapó társadalomlélektani hatások is.
Ugyanez jellemző a keresztszülő választási szokásokra is.
Azaz bár megfigyelhető területekre, nagyobb közösségekre kialakult szokások, mégsem lehet általánosítani, általában azt mondani, hogy....
iater problémája inkább információhiányból semmint a sok információ zavaró hatásából (értsd: sok azonos nevű személy igazolt jelenlétéből) ered.
A Tarjányi család Félegyháza újratelepítésétől (1743) fogva végig jelen van. Ellenben nem túl gazdagok, így a vármegye közéletében valószínűleg nem vettek részt. (ekkorra már nem volt kötelező a megjelenés a megyei gyűléseken stb.).
A nagy időintervallum engem is zavar. Az ok az, hogy a fiú születése megvan (1794), illetve mindkettőjük halála. Így visszaszámoltam a lány körülbelüli születését (1798). Az első vagy második gyerekük volt János nevű ősöm aki 1832 decemberében született. Szóval 1832-ben már házasok, egy átlagos 17 éves házasodási korból vettem az 1815-ös számot. Vagy késői házasság volt, vagy egy darabig máshol éltek, de itt marad egy 17 éves lyuk :(
Ha van ötleted az ügy felgöngyölítésére, kérlek szólj! :)
biztosan lehetséges. Sőt nagyon valószínű. Hasonló kérdést tettem fel a Családneves topikban, (a névadási szokásokról) s ott LvT statisztikát is tudott adni, s a keresztnevek gyakoriságára is volt statisztikája.
Megjegyzem: nálunk 250 évre visszamenően többszörösen előfordult...csak az én szüleim törték meg a hagyományt.
Pont ez a gondom, mert 3 azonos korú, azonos keresztnevű unokatestvér házasságukkor még azt is "elkövették", hogy azonos keresztnevű leányokat vettek el az 1780-es években...innentől úgy különböztették meg egymást, hogy ragadványneveket vettek fel.
"Kérdésem Hozzátok-Mindenkihez: mit gondoltok? Előfordulhat-e egy évben két Berinyi János születése a "környéken", akinek van egy Andreas nevű testvére?"
Iater, az en nagyapam es fiu testvereinek ugyanaz volt keresztnevuk mint a fiu unokatestvereinek. Nem tudom a szuletesi eveket, de gondolom kozel vannak evekben is talan ugyanaz, valahol megvan a szuletesi evek es nevek listaja. Meg csodalkoztam is hogy semmi fantaziauk nem volt a nevadasban.
"Kérdésem Hozzátok-Mindenkihez: mit gondoltok? Előfordulhat-e egy évben két Berinyi János születése a "környéken", akinek van egy Andreas nevű testvére?"
Már megbocsáss iater, de ez eléggé költői kérdés. Ehhez tudni kellene a környéken adott időben élt Berényi családok számát, a János és András nevek akkori népszerűségét, és akkor vmi okos matekos biztos tudna valami szép valószínűség számítást véghezvinni.
Kedves (nem latom a nicked)
Nekem sem jott be a familyserach.org azert mert a szerver biztosan lent van valami oknal fogva, de soha nem volt vele semmi problemam a multban.
Ha tovabbra is lesznek nehezsegek vele irj nekem. Tudok segiteni - atvezetlek - akar telefonon is (van egy olcso kartyam amivel sokat lehet beszelni 7.5 ora 5 dollarert) a programon megmutatom hogy kell kitolteni a rovatkakat.
Udv.
Maria
Köszönöm szépen válaszodat, sajnos az adott család ügyében nem sokkal visz előre, viszont lényegesen bővítette ismeretanyagomat.
Mint közgazdász azt látom, hogy a tekercsek (szigorúan csak Békés) helyi összeírások voltak, az adózási szempontok elsődleges volta teljesen evidens volt ;s a mai adóhatóság megirigyelhette volna, mert már az 1847-esben quasi adószámla-könyvelést láthattam...ez az érintettségen kívül szakmailag is rendkivül érdekes volt.
Mielőtt tovább kínozlak megnézem a könyvtári irodalmat, hogy tanuljak is a bölcsebbektől.
Jól látom, hogy az első igazi népszámlálás 1854-ben volt? Ezt illustr nyomán a familysearch.orgon találtam, Békés m. vonatkozásában.
Meglepetésként ugyanott láttam a polgári anyakönyvezés időszakából tekercseket (1895-1908).
"a feudáliskori összeírásokban kik szerepeltek egy-egy családból?"
Volt már róla szó, hogy az 'országos összeírások kora' a török kiűzését követően a központi adminisztráció helyreállítása, az ezt követő - ma úgy mondanánk - közigazgatási reform alapján a vármegyei rendszer átszervezése, a rendekkel való "küzdelem" jegyében készültek. Az első az 1715. évi. Előbb lett volna, ha nincs közben 9 év "huzavona" :) Ezt az 1720-21-es követi, s utóbbi már tartalmazza a lakosok nemzetiségi hovatartozására vonatkozó információt is.
Addig összeírások illetékes kamarai kezdeményezésre egy-egy perhez, örökséghez, stb. kapcsolódóan készültek, ahol elsőrrban a CÉL a javak összeírása volt, az adott tárgyhoz tartozóan (tehát számba vették, mi a per tárgya, mit fog örökölni, mennyi van neki, miért kér még a kincstártól pl. az egyház, vagy mennyit örököl az állam örökös nélküli elhalás esetén, ez lesz az alapja a közben kiadható birtokoknak. Ja és fej és jószágvesztési ítéletek elött/után. Vagy ahogy a Szaffiban van a Bacsinkay-birtok és a kormányzó esete :))
Nem volt tehát érdek összeírni az egyes személyeket, csak annyiban, amennyiben azok javakhoz, birtokokhoz kapcsolódtak, mint egy jellemzője az adott jövedelemtermő jószágnak (ez itt ilyen értelemben nem állatot jelent). Mert pl. két azonos adottságú terület, egyiken feleannyi munkaerő, úgy-e kevesebbet ér. Aztán ezeken összeírták a malmokat, - ipar még alig - egyéb kiméréseket, szintén csak és kizárólag ezzel a szemlélettel.
Az 'országos összeírások kora' már azzal a szemlélettel köszöntött be, hogy egyrészt számba szükségeltetett venni a központi bevételeket (volt rá igény erősen, a katonásdi nem kis mértékben apasztotta le a kincstárat és kényszerítette kölcsönök felvételére), másrészt a termelőerők (itt munkaerő) területi elhelyezkedését is fel kellett mérni. Ezért ezek a korábbi összeírások elsősorban fiskális szemléletűek voltak, s mivel telek=fundus alapján történt az adózás, ezért mindig a telken ülő adózó, ill, egyéb adóköteles személyek összeírására koncentrált, adózó egységenként egyre, azaz itt épp a családfőre. Üsd be itt balra a keresőbe az 'adózás' szót és a 1986; 1977; 1886,- ebben van egy ajánlottam link is; 1582 hozzászólásokban sok infó már ki van fejtve.
A későbbi, nem munkaerőt, hanem a két elszenvedett háborút (1740-48;1756-63)követő, elsősorban a hadrafogható lakosságot felmérni hivatott összeírások - bár ilyet nem láttam - készülhettek olyan szemlélettel, hogy az egy telken élő számításba vehető személyeket is felmérte. (Mo. katonai feltérképezése is ennek szellemében merült fel, és hajtották végre. A háború logisztikai szemmel) Volt ugyanakkor szerencsém Szolnokon a napóleoni háborúkat megelőző katonai összeírásokat tanulmányozni JASZGY esetében, ezért gondolom így.
Az ezeket követő említetted összeírásokat nem ismerem, nem tudom országosak-e vagy sem. Azt viszont kijelenthetem, hogy összeírás - akár központi kezdeményezésű országos, akár partiális bármilyen értelemben - csak az összeírás gondolataként megfogalmazott alapkérdést szolgálta. Nem volt még akkor népképviselet, nem volt társadalmi ellenőrzés, a törvényhozók, ill. az adminisztráció tagja - a helyiek is - nem függtek attól, hogy miként viszonyulnak az egyes összeírások alanyaihoz. Ők voltak az államalkotók, nem azok, akikról ezek az összeírások készültek. Azaz szóba sem jött az állam feladatainál olyan, hogy pl. népegészségügyi, társadalompolitikai szempontok. (Lásd az 1831-es kolera megjelenését, s azt a fejetlenséget, ami volt - az egész országban. Kit érdekelt mennyien haltak meg, mi a következménye a népesség területi eloszlását érintően?) Ergo ilyen szempontú összeírás nem is készült, ill. a készült összeírások ilyen jellegű információt nem is tartalmaznak.
Ezért ha iparosokat keresel s nem tartalmazza az anyakönyv, akkor leginkább az egyes cenzus típusú összeírásokat keresd, hátha abban benne van, hogy amúgy mije volt neki. (Tudod: "az esernyőm, a pakli kártyám, meg ami még nekem van":)Épp azért lettek sokan iparossá, mert nem jövedelemadózás volt.
Kedves mindenki, most vivodok az ittlet es a pogacsa sutes kozott!:)
En ezt a kommunikacios format kicsit lassunak tartom, mit gondoltok?
Azert is mert legalabb 9 eve nagyon gyakran jartam a csevego csatikra es olyan gyorsan ment ott minden, bar az nem biztonsagos akarki betud menni.
Ha valaki akar tudni valamit kerdezzen az adatszerzes felol.
lenyeg az hogy ott is m int masutt lehetoleg a legkevesebb infot kell beirni.
Country-Hungary,
Name-Vegh
Pl van Continental Europe akkor az egesz Europabol felhozza az adatokat.
sokszor van szam az informacio allat. Ha arra rakattintasz akko feljon egy masik lap ahova bekell utni a nevet, es lehet hogy egy egesz falu feljon.
En pl. kerestem Sonkoly Juliat es akik Detk (Heves) en votlak feljegyezve azok adatait felhozta a rendszer.
Valakinek otlete volt az informaciot kozrehozni, nem rossz otlet.
En nekem nincs sok de szivesen irom kit keresek.
Kantor
Veg/Vegh
Tanacs
Timar
Allo
Csak ennyi nevet tudtam osszehozni amirol en tudok.
Talaltam egy csomo Timar, Vegh, Veg, Tanacs szemelyt Fejer megyeben is de nem tudom egyeztetni, mert hianyzik informacio.
Azt sem tudom pl. hogy volt e Ivancsan akkor katolikus egyhazkozseg vagy mindeki Ercsibe volt bejegyezve.
Az ivancsai ref. lelkesz azt m ondta nekem hogy 1860 to van csak nekik informacio a tobb Baracskan van elheleyzve. Probaltam megszerezni a ref. templom szamat de eddig nem sikerult.
Sok helyen van email cim, de meg a onkormanyzatok sem nezik meg a leveles ladat s talan nem is tudjak hogy kell kezelni.
Itt valoban kell hogy hasznalhato legyen akarmilyen program es szolgaltato, mert kulonben nem lesz kuncsaft.
Bocs Nibelung, de felmerül bennem, hogy ezek a kételyeid anyakönyvi kutatás után maradtak meg?
Pl. A Tarjáni-Solymosi esküvő 1815-1832 közötti meghatározása nekem "lötyög". Jó felteszem nincs Félegyházán nyoma, a lány vszeg nem odavalósi - írod a fiú helybéli és nemes. Van-e nyoma avármegyei nemesi közéletben a Tarjányi családnak. Mikor vezették be a fiút a vármegyei életbe? Gyermekek mettől vannak? Vagy nincsenek, ezért a 17 év intervallum?
Azért tereltem ide Veled a szót, mert ez a része, a kutatás módszertana, mégiscsak inkább ide való.
Két kérdésem van:
1. Meg tudod-e érdeklődni, hogy - mint odaát írtam - mi a módja annak, ha valaki venni akar ilyen tekercset, miként, milyen technikai eszközökkel használható 'háztartásban' :), ill. mekkora ennek a költségvonzata, stb?
2. Pár szót írhatnál ide az on-line adatbázisuk használatáról, szerintem érdekelne többeket (egyszer az Ellis Island records használatáról volt itt egy hasonló eszmecsere). Technikai segédlet szintűt.
Nem tudom, hogy volt-e már rá példa, új vagyok itt, de nem keresési tippet kérnék, hanem konkrét dolgot vetnék fel. Lehetne csinálnunk egy kis listát, ahova mindenki felteszi azokat a családokat, amiket már kutatott. Így aki nem fukarkodik, az sokat segíthet másoknak, cserébe akár ő is kaphat új infókat. Kissé nagyszabású terv, tudom, de nagyon hasznos is lenne! Nem tudom, hogy kéne megoldani, vethetnétek fel ötletet, ha van!
Én is pl. találtam olyan családokat nálunk akiket nem tudom, hogy honnan jöhettek, vagy csak tippjeim vannak. De ha éppen már valaki találkozott velük, akkor örülnék ha kapcsolatba lépne velem!
- Mátyus (Csongrád)
Jómódú iparosok. Első akit tudok 1792-es István, szülei Ádám és Szegő Mária. Nemesnek jegyezték be a család egy tagját félegyházán, szóval nemes család lehet. Valakinél Babaluska települést jelölték meg (Gömög megye). Ki tud róluk?
Mindegyik városban jómódúak, polgármesterek stb. Első akit tudok 1763-as György, szülei János és Erzsébet. Ő gyulai volt, de hogy oda honnan jöttek szülei?!
- Reinhardt (Csongrád, talán Aradról?)
Jómódú iparosok. Első akit tudok János volt aki 1832ben halt meg és 1777 körül született, felesége Varsitz Anna volt. A Reinhardt és Werschitz név együtt Aradon fordult elő iparosként. Találkozott már velük valaki?
- Osza (Alpár)
Szintén iparosok. Első akit tudok György, aki 1823-ban házasodott és 1801 körül születhetett.
- Solymosi-Tarjányi
Tarjányi János és Solymosi Ágnes 1815 és 1832 között házasodhatott, de nem tudom hova valósi a Solymosi család. A Tarjányi félegyházi nemescsalád volt, ekkor egész jómódú szerintem. Találkoztatok már ezzel a házassággal esetleg? :/
Továbbá aki Félegyházát, Csongrádot, Jászfényszarut kutatta már, írjon, hátha tudunk cserélgetni :)
Kedves mezonto(?) elfelejtettem hogyan is kell irni.
Koszi az otletet hogy menjek at a csaladnevek hez. Most meg mindig munkaba vagyok. Egy ora mulva mar nem leszek itt es talan konnyebben tudok ide oda jarkalni!:) Itt a gepem nem is olyan gyors.
m.
mezontofu, bizonyara ingyenes itt is mint nalatok.
Ahogy elnezegetem a LDS weboldalat, az a megallapitasom hogy nem mindenutt van submitter=beado aki beadta az adatokat.
Allitolag az egyhaz kikuldott embereket akik lefilmeztek amit tudtak, talan fizettek is valamit az egyhazaknak ahol megengedtek a filmezest. En ezt hallottam egy Eszak Amerikai Reformatus Konferencian reformatus papoktol evekkel ezelett, vagy 15-20 evvel ezelott ebben a varosban ahol elek.
M.
ezekért a filmekért nem kell fizetni, ezeket csak meghozzák, elvinni nem szabad, csak ott olvashatod. Ez ingyenes...nem hiszem, hogy nálatok másként volna, mert hiszen ugyanaz az egyház, az ő hitvallásukat azzal segíted, hogy megismered a családodat...de nem tudok pontosabb részleteket, laikus vagyok ebben a kérdésben.
bocsáss meg, hogy belebeszélek: ez az én családomban is így volt, mert az volt a szokás, hogy első fiú apa keresztneve, első leány anyja keresztneve, azután a nagyszülők keresztnevei...s amennyiben meghalt, akor a következő gyermek ismét megkapta. Tradíció... dédanyám 14 gyereket szült, de csak 9 élte meg a felnőtt kort.
Keves mezontofu,
Koszi az informaciot.
Igaz tudtam en hogy lehet megkapni az adatokat penzert, de nem is akartam fizetni erte, de most latom hogy nincs maskeppen.
Most irigykedjek rad mert kapalni tudsz??:)
It mar nics olyan jo ido de nem is rossz, csak esik jol az eso. Szep oszunk volt nem panaszkodhatunk. Minden fa szepen megszinesedett kulonosen a juharfak es a fu szep zold. Nem varunk meg havat egy darabig. Remelem nem is lesz!
Tegnap elott este hoztam be a gardeniat ami kint volt az erkelyen, tegnap mar ki is nyilt az utolso elotti viraga. Finom illatos es szep hofeher.
M.
A MOL-ban vannak a feudáliskor összeírások filmjei, ahol az anyakönyveket is keresed... ott megyénként és azon belül településenként. (Hogy Zala van-e nem tudom én Békést néztem, de láttam a többi katalógusfüzetet is agyonolvasottan, tehát nyilván vannak.) Maguk az összeírások hiányosak voltak, mert az adott megyében megtaláltam az 1744, 1754, 1786...stb. összeírásokat, tizedek jegyzékeit, sok mindent, megéri megnézni ha fennmaradtak.
Pontosan azt szerettem volna Neked írni, hogy ha bemész egy családkutató központjukba ott megrendelheted azokat a mikrofilmeket, amelyek tartalmazzák az érdekes anyakönyveket.
Én is így tettem, nekem az európai központból hozták meg az engem érintőket (kb. 3 hét volt), s ott a családkutató központban (is) néztem a filmeket.
Az interneten csak azokat az adatokat találod, amiket valaki kutatása során feltöltött, korántsem a teljes. De ismétlem az eredeti anyakönyvekről készült mikrofilmeket íly módon szerintem bárhol el tudod érni.
Tehát kiszállítják a filmeket a legközelebbi családkutatóközpontba (én nem bp-i vagyok csak annak közelében lakom), s ott mikrofilm olvasógépeken nézhetem. Ha itt van ilyen szerintem Kanadában is találsz..
(Sorry, igazi kertészkedő idő van még, ezért kiszaldtaam kaparászni...)
kedves iater,
En nem vagyok szakerto, ahogy megneztem az LSD (mormon) adatbazisban tobbszor elofordul hogy a Janos nevu gyermek meghalt es a kovetkezot is Janosra kereszteltek. Egy helyen az illetoknek hat gyermekuk halt meg egymas utan es nem adtak fel ugyanarra keresztelni. Nagyon tragikus egy szulonek ennyi gyermeket elvesziteni egymas utan, mar akartam hogy feladjak a nevet es keressenek egy masikat hatha tobb szerencsejuk lesz az uj nevvel.
m.
Kedves mezontofu,
Koszi az otletet a csaladkutatassal kapcsolatban. Elegge jartas vagyok a LDS (mormon) adatbazisban. Ha nem talalok semmit az mikor az internetek keresek a basukban akkor nem hiszem hogy a helyi leveltarban kapok tobbet hiszen midegyik egy forrasbol jon az O leveltarukbol Salt Lake City ben.
Bizonyara tudnanak segiteni ha pl. szemelyesen odamennek, de en dolgozom napkozben. En mar ossze vissza neztem az interneten az adatbazisukat, es elegge jartas is vagyok az interneten miutan mar tobb mint 10 eve hasznalom, de megakadok. Az adatok osszefuggestelenek, sokszor ismetlodnek, sok az eliras is.
Tulajdonkeppen nem tudom biztosan azt sem hogy egyes telepulest hogyan tudok meglalalni mert eddig csak nevek utan kutattam.
VArom a tovabbi otleteket.
Koszonettel,
Maria
Alapkérdésem lenne, bár biztos volt valahol már itt erről szó, csak figyelmetlenségemben nem lelem:
a feudáliskori összeírásokban kik szerepeltek egy-egy családból?
Ezt azért kérdezem, mert mind az általam látott 1786-os és későbbi (1804,1808,1809,1810,1812,1814) összeírásokban nem tudom eldönteni, hogy az ott szereplők az az akkor már házas, felnőtt fiúk vagy pedig az akkor még élő,de idős apák/nagyapák?
Ha valaki mesterember volt akkor az hol szerepelt? (Mert biztos volt mészáros, borbély, varga stb.). Ez azért lenne érdekes nekem, mert a 19.sz. második felében a családban mesteremberek jelentek meg, s azok nyilván valakitől tanulták a mesterséget
A MOL új egyesületi adatbázisában látok ipartestületi anyagokat, keveset ugyan, de vannak, azonban azokhoz a Bécsi úton nem jutok hozzá, csak majd a Várban, ha eljutok odáig.
Köszi... de én a 2516-os hsz-omban lévő alábbi kérdésre "keresem" a választ:
"Kérdésem Hozzátok-Mindenkihez: mit gondoltok? Előfordulhat-e egy évben két Berinyi János születése a "környéken", akinek van egy Andreas nevű testvére?"
Különben jövő héten kapom meg "elméletileg" Jászfényszaru 2. tekercsét... Hátha ott házasodott ez az Andreas...
Mézontófű ötlete tűnik a legjobbnak nekem is van olyan scannerem ami filmeket is képes scannelni, kérdés a mikrofilm láthatóvá válik-e a scannelés után, méghozzá olvasható módon láthatóvá válik-e? Ha igen akkor tökéletes a rendszer, ha en makkor ciki van.....
Már korábban milyennincs is felhívta a figyelmet rá; a Széchenyiben megleltem, elolvastam. Alapmű nekem.
A könyv az 1725-28-as összeírást dolgozza fel; apai ágam akkor még nem lakott ott, róluk a Matrikula 1746-ban tesz először említést, az 1744-es összeírásban azonban már szerepelt két atyai ősöm, szerintem testvérek. Azért gondolom így, mert a következő anyakönyvi nyom egy 71 éves nagyonszépnagymama (nem tudom másként nevezni) 1748-as halálozása. Nyilván ilyen idősen a felnőtt fiaival költözött, amit igazol az egyik hospes 1779-es halálozási bejegyzése -akkor 74 éves volt.
És volt utánköltözés is az 1754-es összeírás szerint...
A többi ős ott szerepel a könyvben...legalább is a nevek mondanak nekem sokat, az oldalági fákon ott találom őket.
(Kénytelen voltam az összes klán tagot feltérképezni azonos névadási szokásaik miatt...erről máshol panaszkodtam már)
Köszönöm a névválasztási dicséretet, igen dallamosnak tartom, pedig egy kutyaközönséges mézelőnövényt takar (phacelia).
Úgy tűnik sikerül szert tennem az általam kutatott terület anyakönyveinek mikrofilm másolataira. Sajnos, a levéltárakban megszokott mikrofilm olvasó gép beszerzésére esélyem sincs. Nincs ötletetek, hogy otthoni körülmények közöt, hagyon lehetne jól láthatóvá tenni a filmeket? Diavetítő? Írásvetítő?
Elveszett, elégett, lappang, elrohadt, használhatatlanná vált, és ezért nem vették fel mikrofilmre. Ezer és egy oka lehet. Pl. Heves város anyakönyvei az 1760-1820 közötti időszakból lényegében megsemmisültek a második világháborús tűzben:(((
Csak annyi, hogy nem csak a XVIII. sz elején, hanem később is nagy lehetett a migráció a Jászság területén. Nem tudom, hogy a nóta itt műdalt jelent-e, vagy népdalt, ha az előbbi, akkor jóvall a redemptio után keletkezhettek, így a kiáramlást is jelenthették a sorok.
Mindenesetre, az, hogy az a két sor így megfogalmazódik, az erős "fluktuációra" utall az "állományban". - már a környékhez képest.
Persze az is lehet, hogy más vidékeken hasonló szövegű dalok szintúgy vannak.
(ereszkedő a dallam, így jó altatónak - majd megtudod :)
Az anyósom, aki "eredetileg" szászberki (tkp. Felső-Szászberek, amit a Te "idődben" iater részben Besenyszöghöz anyakönyveztek) a gyereknek szokta énekelni ringatáskor
"nem idevaló születésű vagyok én messze földről idevándoroltam én"
erről gyakran a Te B. Andrásod, ill. a története jut eszembe, iater.
Egyelőre még egyik sem. Már hogy nemtom hol halt meg Berényi András. Amit írtam csak feltételezés, hogy majd megtalálhatom, ha a kezemben lesz a fényszarui 2. tekercs. Nem Nálad van véletlen?! ;-)
Besenyszögön nem halt meg. Ha csak nem az említett hiányzó időben! murphyyyyy :-( Fényszaru 2. tekercsét pedig még nem sikerült a kezembekapni.
Egyébként Te mit valószínűsítesz, ha szabad tudnom... nemsokára kiderül, csak kíváncsiskodok :-)
2. Sajnos szerintem sokszor előfordult olyan eset, hogy X.Y. elment a közeli vásárba vagy x ügyben teljesen máshová, és ott halt meg. Akkor az oda volt bejegyezve. Pl. Pélyen volt olyan, hogy felvidéki származú kereskedő halt meg átutaztában. Hogy vajon Rozsnyón vagy x. helyen ez bekerült-e az anyakönyvbe?! Kérdéses...
"... meg hogy "elmegy" meghalni Jászfényszarura a besenyszögi B.András... ez kizárt."
bocsi... igazad van. nem jól írtam: azt szerettem volna mondani éppen hogy B. András Besenyszögön "él" egy ideig... aktívan :-) (úgy értem benne van az anyakönyvekben, s ez idő alatt fényszarun nem jelenik meg) aztán meg egyszer eltűnik onnan, majd ebben az időben fényszarun meghal B.András... és úgy értettem ekkora véletlen már tényleg kizárt... így értettem... tehát igazad van, persze hogy nem kizárt! sőőőt! lehet hogy pont ebben lesz majd valahol a bizonyíték :-)
Ratific... Matrimoniu inter Spectabiles Joanne Hauzner juvener ac inter Theresia viduam Hamplowa ex ..... ..... ..... a Bannis uno promulgata
1. rubrika: Kopper Mathias cum Scharinger Theresia rom. cath.
persze, hogy nem csatoltam az előbb... :)
