Én teljesen laikus vagyok vörösbor terén, de szerintem a zúzó-bogyózó (ha olyan van, mint nekem) az túl sok szemet épen hagy. Ezért én a szemet meg szoktam roppantani áztatás előtt, így sokkal jobban kiáznak a bogyók. De mondom, vörösborhoz semennyit nem értek, lehet, hogy egészben kell áztatni, és a bogyóbn indul el az erjedés.
A hétvégén leszedtük a rizlinget: 20-20,5 cukorfokkal! Eddig ez a legmagasabb érték, amivel valaha szüreteltem. Olyan sűrű, zselés anyag volt, hogy gyakorlatilag nem volt előprésmustja! Kb. egy napig áztattam, a bogyók után csak olyan vékony héj maradt, mint a cigarettapapír.
Persze szemelve szüreteltünk, azaz a rothadó szemeket kidobáltuk. Idén egyáltalán nem volt botritiszes rothadás, csak fakórothadás, ami nem édesített, hanem esetesített volna.
Igértem. Lehet, hogy csak tavasszal, attól függ, milyen ősz lesz, a vesszőknek be kell érni, és ha később sáros lesz az út , akkor csak március lesz a nyerő. De amúgy áprilisban kell oltani,tavaszig a legjobb helyen a saját tőkéjén van a vessző.
Feltétlen fóliázd le, de ha tudod a törkölykalapot nyomd a lé alá, hogy az nehogy megcsiccsenjen. Emelett ha módod van rá legalább naponta keverd át. (a 2876-on van fénykép, ahol megnézheted én hogyan csinálom.)
Takard le teljesen fóliával és ha tudod kötsd is le a fóliát madzaggal. Ammennyire lehet oxigén mentes körülményeket (reduktív) kellene teremtened. Egyébként meg ha már 8-9. napja van a bogyón, és nyitva tartod, akkor jobb lenne minél előbb lepréselni, hordóba rakni. Feltételezem a színe már megfelelő és hangos forráson is túl van. Ként tettél bele?
Idén először készítek vörösbort. 20-as mustfokkal jött le a kékfrankos, amit zúzó-bogyózóval daráltunk le. Most kádban pihen 8-9 napot. Nyitott a kád teteje és rengeteg muslica szállta meg. Letakartam valamennyire a kádat, de mégis bejutnak rendesen. Érdemes teljesen letakarni fóliával vagy hagyjam úgy ahogy van?
Tavaly a szőlőmben okt. 23.-án szedtem, az idén se fogom hamarabb. A házi lugasomat tartom a fagyokig. Itthon már elég jó íze van, és nem permeteztem. A szőlőmbe a többivel kapott 3 szori permetezést, csak azért, mert ott van a sorában. A darázs egyáltalán nem bántja, a tőle két méterre lévő Pölöskei muskotályt teljesen belepték.
Újbor édességének megőrzésére ajánlott módszer (Prohászka F.):
először átfejted, majd kénezed (15-20 g/hl borkén), majd deríted (csersav: kb. 10 g/hl, kb. 18 g/hl). Élesztő leülepedik az edény aljára. A bort újból átfejted. Ezzel egy ideig erjedésmentesen tarthatod. Biztosra csak steril szűréssel mehetsz (EK-lap vagy membránsz.)
Nagyon komolyan érdekel hogy miért nem, én most nagyon rápörögtem a témára, annyira finomnak, gazdagnak és harmonikusnak érzem a hamburgi bogyókat. Szerinted túl illatos lenne esetleg?
Mi rothadásproblémát eddig nem tapasztaltunk, igaz a legjobb, napos, szellős, köves dűlőnkben van az a kb 20 tőke hamburgi. Azért találom érdekesnek, mert pár napja 23-as volt, mégis magas savtartalmat is éreztem és gazdag, de nem egysíkú aromatikát, valahogy fifikásabb, mint pl egy ottonel vagy egy irsai.
Összehasonlításként ugyanott saszla 19-20-as, mézesfehér 20-as volt, néró 30 körül.
Szerinted lehet belőle teljesen fehér bort készíteni, persze aktív szén nélkül?
Lehet hogy mázlink volt, de a 4 napos áztatás után még tudtunk ülepíteni vagy másfél napot, nem indult be. a kénszint kb 40 mg/l összes volt. Volt egy kicsi héjtanninos kesernye, de összességében harmonikus lett a bor, nem került ez előtérbe.
Bocs, bocs, bocs! Egy kicsit elkavartam -úgy látszik túlzottan fáradt vagyok -, mert azt hittem hamburgit szeretnél, abból van nekem. Van egy közeli rokonom, aki nagyban olt szőlőt, rákérdezek van-e Neki.
Nekem van belőle, csak az a gondom, hogy nagyon elverte a jég a vesszőket is. Hétvégén megyek szüretelni, megnézem, van-e olyan vessző, amiről tudnál oltani.
Hát azért a Hamburgi sötétebbre (kékebbre) érik (legalábbis itt délen :) ) mint egy szürke, ha liláspiros bogyó marad benne az még éretlen. Ez egy jól beérettnek mondható fürt: Hamburgi
Egyértelműen az egyik legzamatosabb szőlőfajta, és emlékeim szerint a kutatóban a vizsgált csemegeszőlők közül ez produkálta a(z egyik) legmagasabb mustfokot. (18-20 környéke). Borként milyen azt passzolom, de sztem savval és zamattal sem lenne gond, a szőlő viszont érzékeny rothadásra, kocsánya és eléggé bénul, no meg jó termőhely kell, hogy beérjen szép kékre, édesre.
Más, a 4 napos áztatás alatt nem indult be a cefre? ha igen, akkor nem volt ülepítés, ment egyből a hordóba? Ilyen hosszúságú áztatás nem okoz erősebb cseres ízt esetleg kesernyét ízben?
Szerintem nem túl sok lehete benne a színanyag, ráadásul a szürkénél sokkal sötétebbre érhet, meg ugye kékszőlő. Nagyapámnál nem minden évben kerül teljes lilásságba a héj, köszönhető talán a kicsit árnyékos helyének. Téli csemegének időtálló, januárban is ettünk még anno.
Tavalyig mi egész fürtöt préseltünk és egy kilós tőketerheléssel dolgoztunk az olaszban. Tavaly viszont előbb válogattunk fürtöt, fél kilót hagytunk csak és 4 napig héjonáztattuk a cefrét. Nem tudom hogy a három tényező mennyire hatott külön-külön, de az eredmény sokkal intenzívebb illatú, koncentráltabb, vastagabb, mélyebb színű (sárgább) rizling lett. Nálunk bevált az áztatás, bár nagy része ép szőlő volt vagy épp csak elkezdett ráncosodni a bogyó, a "csúnya" fürtöket a földre szüreteltük. Előtte tudtuk bogyózni simán a szőlőt.
Idén még fönt van, kb 1 hét múlva lesz szüret, 20 körül járhat.
