Csak halkan mondom - hogy az is hallja, aki később olvassa - Balatonszentgyörgy meg bő fél éve próbálja elérni, hogy a két kiürült agyaggörét, amit a helyi téglagyár "mert ki", ugyanmár töltsék már tele iszappal, mert azokkal a gödrökkel mit se tud lezdeni.
Külön érdekessége a dolognak, hogy olyan rettenetes távolság és szintemelkedés sincs.
Szóval ez egy win-win-win-win-win-... szitu lenne.
A szovjet mintára "ideiglenes" györöki kikötő meg alsó hangon gázos történet.
A nyirádi bányászattal keletkezett gödrök rekultiválása nem rossz elképzelés, de az a közúti terhelés ami ezt feldolgozza gyakorlatilag egy 2×2 sávos utat igényelne...
Akkor a Séd medrét kell először kikotorni. Itt a vasút meg csak csak, 47.062355, 18.032161 de a régi kerékpárút alatt zűrös kb eddig 47.058865, 18.033486 . most kb 5 cm víz van.
Fűzfőn a parttól távol van a zagytér, a kerékpárutat, és a sétányt esetleg a vasutat kellene módosítani. Azt hiszem a van kellő mennyíségű áteresz a sín alatt.
Kijelölt hely most is van, rengeteg, de ezek a szikkadt anyag kihelyezését tudják kezelni, mást nem.
Az eddigieken túlmenő helyen sajnos reálisan nem sok esély van új zagyteret nyitni.
A civil tiltakozás, az önkormányzati ellenállás, a nádminősítés, a nemzeti park gáncsoskodása stb miatt nagyjából lehetetlen. Abból kell főzni, ami van, ez a realitás.
A Balatonért mindenki aggódik és elvárja, hogy legyen megoldás mindig mindenre mindaddig, amíg nem lesz érintett valahogy és nem kell "áldozatot hozni".
Na, onnantól kezdve már mindenki kihátrál. Pedig az iszapot elszállítani nem lehet túl messzire, a problémás helyeket látva, a Keszthelyi medencén túl nem sok értelme lenne zagyteret nyitni.
Új szemlélet kell, mert az hogy töltjük, amíg tele nem lesz és sorsára hagyjuk a területet, na az nem működik.
Forgatni kell a területet, szikkasztani, szállítani, hogy legyen hely a friss iszapnak.
És igen, tudom, hogy mi mit jelent.
Fűzfőn gyakorolgat nincs semmi, ott meg kellene építeni a földműveket, stb, de kétlem, hogy a belterület miatt hosszú távon fenntartható lenne egy zagytér.
Keszthely nincs rossz állapotban, oda kisebb előkészítő munka árán lehetne kotorni.
Györökön meg jelenleg van szabad kapacitás, megy is a kotrás.
Az a több millió tonnányi befogadó képesség az engedélyek alapján ~ 300-350.000 m3 volt csúcsidőben.
Az elmúlt 5 évben egy zagytér sem került elbontásra!
Az Akaliban lévő zagytér az 1075/2003-es Korm. r. alapján épült, de az Önkormányzat más jellegű hasznosítási tervei miatt, a bérleti szerződés lejártát követően a területet rekultiválni kellett, ~2012-ben. Ide tudomásom szerint egy gramm iszapot sem kotortak ki.
A Vonyarci 3-as megtelt a Keszthelyi medence kotrásával.
A jelenleg engedéllyel rendelkező zagyterek közül a Györökiben történt korábban egy kazetta reaktiválása, a többi történés Győrfy frusztrált hangulatú cikkében olvasható.
A Keszthelyi 8-as és a Fűzfői zagyterek területe most is adott, engedélyük is van. A Keszthely egy kisebb előkészítő munka után fogadni is tudna. Fűzfő már problémásabb, de elbontás ott sem történt.
Az utóbbi öt évben az egyébként sokmillió tonna iszap befogadására alkalmas már kiépített zagytározókat elbontották. (Még a kétezres évek elején 10-15 millió tonnás kotrás volt tervben hosszútávon.)
Most észbe van kapva, :-) viszont a most tervezett töredéknyi 1 millió tonnát sincs hova tenni.
Azért a csali lehet könnyen 10 -s nagyságrendű tonna. 60 ezer horgász engedély van. Az üledék 100 -as tonnája hogy jön ki?
A kotrást régen is télen nyáron végezték. A legutolsó lepel kotrást is.
Egyébként nem értem a Limnológiai Intézet tudósait. Mi francot csináltak eddig? Most akarnak kutatni? Már rég kellet volna. Nem véletlenül linkeltem ide egy német ciáno baktériumos cikket a balti tengerről. Ott is gond van belőle, pedig mélyebb, hidegebb víz. Ők a egyértelműen a vízhőmérséklettől teszik függővé a mennyiséget.
"A beszélgetésben elhangzott, hogy már nem a műtrágya, hanem a horgászcsali terheli foszforral a vizet. Ellentmondó információkat és véleményeket lehet olvasni például az iszapkotrás hasznosságáról is. Az igazgató szerint kutatni kell, és nem találgatni. Intézetének mérései alapján októberre meg tudják mondani, hogy mi volt a kotrás hatása például 2020. augusztusában Györökön."
Ezek konkrét hülyeségek, a többi nagyjából stimmel.
(A "horgászcsali" évi néhány tonna foszfort jelent. A befolyókon érkező "anyag" száz tonna feletti foszfort. A lokális kotrás hatásait tökéletesen lehetetlen "megmondani", ugyanis ilyen hatás nem létezik, mármint a helyi vízmélység növekedésén kívül.)
