én kb 2 éve ismertem meg ezt a fajtát,apósom hozott egy vödörnyit. akkor kedveltem meg.neki hegyoldalban van,tűző napon,és nem panaszkodik rá,hogy problémás lenne,irsai olivér,saszla,pannonia kincse mellett tartja,és azt mondta semmivel nem problémásabb,bár ő is azt említette hogy az esőt nem szereti,mert attól reped a hélya.úgyhogy majd kíváncsi leszek, hogy én mire jutok vele,mennyire lesz kényes nálam,mert ültettem én is 4 tőkét homokos talajra,kettő oltottat (mindkettő oltottat direkt máshonnan szereztem be),és kettő vesszőt meg csak úgy ledugtam.kíváncsi leszek,hogy hogy fejlődik majd a 2-2 tőke,illetve amit apósom adott és amit vettem azok között lesz-e vmi eltérés színben,ízben,bogyó méretben,fürt méretben stb.
Nálam olyan helyen van,ahol az eső nem éri,a nap pedig tűzi/eresz alatt/Ott csodás,még úgy is,ha csak hébe -hóba permetezem./mert a peronoszpóra nem csípi a szárazságot/Máshol permetezve is szétrothad a Cardinal
Szerintem arra godolhatott a szerző inkább, hogy ritkán tetszetős. Nem mindíg kötődik jól, hajlamos apró, "madárkás" bogyókat is kötni. Rosszabb fekvésben rothadásra baromi érzékeny (meg mindenre), így a rothadó bogyókat ki kell vágni a fürtből (vagy az egész fürtöt :))
Én már megszabadultam tőle, de minden évben megnézhetem, ahogy a kertszomszédunknak lerohad a fele, ahogy megjönek az augusztus végi esők. Ő piacozna vele... :D
Én még az ízét sem szeretem. Van a bogyónak egy jellegzetes mellékíze.
Évek óta használom és nagyon meg vagyok vele elégedve. A szakirodalom szerint lehet ősszel és tavasszal is kiszórni(én tavasszal szoktam). Elég pár centis földet ráhúzni, gyakorlatilag egy gereblyézés is megteszi. Ezt én úgy oldom meg(mivel felénk szokás betakarni a szőlőt), hogy a barázdába szórom az anyagot, aztán nyitáskor ráhúzom a földet.
Ezek a cuccok (Bactosol, Terra-Vita, Cofauna), a makro- és mikroelemeken túl egy rahedli talajlakó baktériumot, hasznos sugárgombát stb. is tartalmaznak. Olyan talajokon jó használni, ahol gyér a talajélet. Tulajdonképpen ezzel, a tápanyagvisszapótláson túl, be is oltod a talajodat. A talajoltás pedig emelkedő hőmérséklet mellett hatékonyabb, így szvsz. tavasszal.
Mindenképpen be kell forgatni, mert ha kinthagyot, a benne lévő értékes nitrogén eltávozik, ill. az "oltás" is úgy hatékony, ha a talajt oltod, és nem a talaj tetejét.
Én is hipermarketban láttam ezt a fajtát,és nagyon megtetszett.nagy fürt,óriási szemek.igaz nem vettem és kostoltm,de gondoltam,hogy ültetek :-) feltéve ha a hazai körülmények megfelelnek neki,mert annak sem látom sok értelmét ami nem érik be.személy szerint a cardinal a kedvencem,mégis olvastam,hogy nem tetszetős a fürtje....banyek nem nézegetni,meg piacozni akarok,hanem enni :-D
én meg azt mondom,majd megerősödnek...Nekem egyébként alanyszőlőm is van,ha oltani szeretnél,kivitelezhetem a dolgot,nem egy nagy dolog az oltás...Persze nálam oltatlan combvastagságú 30éves génuai zamatos tőke is van,saját lábán....A vesszőről dugványozott szőlő mindig lassabban fejlődik.1-2 év múlva a gyökere megerősödik és hirtelen megindul.
Azoknak a tövecskéknek az a bajuk, hogy nem fejlődött megfelelő gyökerük. (Emlékszel? Amit felhúztam, annak alig volt pár szál gyökere.) Szerintem nem sikerült jól a "porbujtás".
A direkttermőséggel biztosan nem függ össze, mert a "direkttermőség" amerikai szőlőfajtát jelent, amit nem kell oltani (mert az európai vesszőt amerikai alanyra szokták oltani, ugyanis a filoxéra az amerikai szőlő gyökerét, és az európai szőlő levélzetét nem szereti). Az amerikai vessző közvetlenül (directly) azaz oltás nélkül ültethető - ez a szó etimológiája. Ami cseppnyi probléma, hogy a filoxéra vész után bekerült szőlőfajták Dalavare, Othello szőlőkből készült bor tartalmaz némi metilalkoholt, amely önmagában eléggé egészségkárosító. Ebben a topicban is értekeztek korábban arról, hogy a károsítási küszöbértékhez annyit kéne inni, hogy az n.b. fgyasztó belehalna a hagyományos alkohol okozta mérgezésbe, de ennek ellenére az EU megtiltotta a direkttermő szőlőkből a bor készítését.
Ha én lennék a te cipődben, kicserélném ezeket a töveket. Ha nagyon szereted azt, ami ott terem, akkor elvinnék belőle 2-5 egészséges vesszőt egy oltványkészítőhöz, rátetetném egy jó alanyra, legyökereztetném, és kis konténerben hoznám el tőle. Ez így biztos nem olcsó, de talán nem is halál anyagilag. (Esetleg keresnék valakit, aki át tud oltani egy gyökeres vesszőt, és megcsinálja neked. Én még soha nem oltottam, nem hiszem, hogy nálad kéne kipróbálnom.)
A kis tövek az első évben, főleg ilyen rekkenő melegben gyökérre gyúrnak, remélem jövőre jobban fognak fejlődni. Szépen vissza kell vágni két szemre.
Szia RAMBO, már régóta készülök, csak nem jutok hozzá, hogy mégegyszer megköszönjem a segítséget; Remek termésünk volt (persze a MI körülményeinkhez képest) csak a permetezést rontottam el az idén; nagyon sokáig semmi betegség nem mutatkozott, így preventiven nem is permeteztem, aztán hirtelen tömegesen tört ránk ez a fürtrothadás, vagy mi, de a leveleken egész végig nem mutatkozott semmilyen kór.
Sajnos az új telepítésü négy tö nagyon lassan fejlödik; egy-egy cérnavékony ágacskát fejlesztettek csak az idén.
Azok a nagyon öreg tövek, amiknek már csak egy év haladékot akartam adni, hogy szakértö metszésed mellett megmutathassák, mit tudnak, na ezek nagyon szépen fejlödtek, egyik-másik még termést is hozott, de szép erös hajtásokat mindenképp.
Azok a bizonytalan eredetü, vékony tövecskék viszont, amiket valószínüleg lebújtatással hoztam létre, nem is fejlödnek rendesen, meg nem is teremnek, holott már sok évesek. Ez talán evvel a "direkttermöséggel" függ össze? hogy ha az ember csak úgy ledugja, akkor direkt nem teremnek? pedig a szomszédok soxor kérnek ebböl-abból egy vesszöcskét, hogy meggyökereztessék. Akkor azok sose fognak teremni? Hogy van ez? ezeknek mi legyen a további sorsa?
Azt írod hogy merész vagyok, de mivel annyira penetráns volt a fehérbor szaga, úgymond nem éreztem hogy nagy vesztenivalóm van az ügy kapcsán. Persze a kétségbesesés sosem jó tanácsadó...
Hogyan tudsz 10 miligramm hatóanyagot adni 1 liter borhoz?
100 liter bor kezeléséhez max. 1 g szerre (most rézszulfátra) van szükséged. Old fel (rázd jól össze) az 1 gramm-nyi anyagot 1 liter vízben. Az így feloldott 1 liter keverékből injekciós fecskendővel vegyél ki 10 mililitert és ezt a mennyiséget add hozzá 1 liter borhoz. Ha jól összekeverted, akkor a kivett 10 mililiter oldatban pontosan 10 miligramm hatóanyag lesz. Ha 1 liter borhoz adva ez hatékony (kiveszi a kellemetlen szagát), akkor a többit beletöltheted 100 liter borba. Értelemszerűen 225 liter borhoz, 2,25 grammot kell feloldani 1 liter vízben.
De Te ezt már megtetted nagyban. Meg kell mondjam nagyon merész vagy. Amint írod, a fehérbornak nem használt.
Két eset lehetséges:
Vagy kevés rézszulfátot tettél bele, esetleg nem keverted jól össze a borral.
Vagy már nem hatékony a rézszulfátos kezelés, mert a borban lévő kénhidrogén átalakult rézszulfáttal nem reagáló kénvegyületekké.
Álláspontom szerint a szellőztetés már nem fog használni. Valószínűleg a bor most érethető illata is már más, mint eredetileg volt.
Pénteken a pincében voltam és a következőket tettem:
A 225 literes fehérbornál (mely már átesett egy erős nyíltfejtéses levegőztetéses kezelésen korábban) a kupfát szer mellett döntöttem, mert a szag igen penetránsan jelen volt (a bor egyébként mögötte meg szép).Nem csináltam elötte próbát, mert az előírt mennyiség annyira csekély (max 1g/hl), hogy nem tudtam volna lemodellezni 1 literen
A vörösbor kevésbé volt fertőzött és úgy látszik a levegőztetés hatására is sokat javult. Itt mivel a bor már kétfelé volt fejtve úgy döntöttem, hogy az egyiket kupzittal kezelem a másik hordót meg hagyom ahogy van. Itt tudtam már kancsóban mintát is tesztelni (1 hl max 20 g/hl), ami jól sikerült, úgyhogy egy hordót ezzel le is kezeltem
Ma fenn voltam megint. Fehérben semmi javulás. Vörösből teljesen eltűnt a szag.
Cirfandlia által adott linkben feltüntetett (egyébként remek) irodalom szerint ez a kezelés még megismételhető. Kérdés van e értelme illetve milyen formában (most direkt hordóban fejtés nélkül kezeltem)?
Azon filózok, hogy esetleg mégegyszer levegősen lefejtem és a kádban adom neki a rézszulfátos második kezelést. Szerintetek?
Ma hallottam a hírt, miszerint nem pancsolmány volt, hanem trehány munkát végeztek a palackozásnál, mert nem engedték le a fertőtlenítéshez használt citromsav-oldatot és rátöltötték a bort
Forrás: kolléga Imre barátunk (és a többi "vállalkozó")rájöhetne már végre, hogy alulfizetett dolgozóktól nem lehet kifogástalan munkát elvárni
A must N összetételét csomó minden befolyásolja, összetett probléma ez, olvasd el a linken lévő doksit. A kenyéríz - bródigság sztem egyértelműen oxidált, darabban és öreghordóban tartott bor sajátja.
Más: mai hír; pancsolt magyar bort fogtak a cseheknél; elkövető Velezvin: <a href="http://www.tozsdeforum.hu/index2.phtml?menu=0&submenu=onearticle&news_id=387688&red=eco" target="_blank">pancs</a>
Ha áztatom a szőlőt, lepréselem, majd szűrés nélkül teszem a hordóba, akkor elképzelhető, hogy a mindenféle héjdarabka, a kocsonyás réteg a héj mellett, egyéb növényi részek nem biztosítanak elegendő nitrogént a forráshoz?
Ülepített mustnál simán el tudom képzelni, hogy a szemeken megtapadt por meg mindenféle természetes "derítőanyag" (meg a gravitáció) lehúzza a növényi részeket a must aljára, és így nitrogénszegény must áll elő.
Más: egyes tokaji borokban ezért lehet "kenyér ízt" érezni?
Eredetileg uniós jogszabály, ami lehetővé teszi a szőlőterület átvitelét az egyik helyről a másikra. Vagyis ha van egy szőlőterület pl. egy gyengébb talajon, azt a tulaj kivágja akkor ezt a területi kvótát át lehet vinni egy jobb területre ahol eddig még nem volt szőlő. Célja az volt, hogy a szőlőterület nagyság változása nélkül az ültetvény átkerüljön egy kedvezőbb környezetbe Nálunk ez egy kis gellert kapott(mint annyi más), itt az a "szokás" hogy ha egy ültetvény kivágási pályázatát valamilyen oknál fogva visszautasítják, de a gazda nem akarja tovább művelni, akkor kivágja és ezt a területi kvótát eladja annak, aki telepíteni akar máshol.
