Nem tudom, ma mi a helyzett, de kb. 30 éve azt írta Benedek István, hogy ma (ti. 30 éve) több szülőanya hal meg korházi fertőzések következtében, mint Semmelweis előtt. Mindenesetre kockázata mindekettőnek van. A legtöbb korházban a szülőanya munkadarab (ne sértődjön egyetlen egészségügyis sem, nem ellenükben és nem úgy írom!) . Egyszerűen nincs mód az összes fontos körülmény megteremtésére. Még a fejlett országokban is létező veszély a korházi infekció és a tömegtermelés egyéb kockázatai. Otthon a családias intim környezet nagyon jó hatással lehet anyára, a csecsemőre egyaránt. (Feltéve, ha a családiasság és az intimitás egyébként is adott. Ha a terhesség sima lefolyású, a szülő anya otthon is megkaphatja a szükséges ellátást, ha váratlan veszélyhelyzet esetén biztosított a gyors szakellátás, akkor otthon szülni jobb, mint korházban. Ha ezen feltételek nincsenek meg mind, akkor viszont meggondolandó.
Nem hiszem, hogy a 10-12 héten elvégzett beavatkozásnak köze lenne a szüléshez. Amniocentézis után is lehet természetesen szülni, akár otthon is. Bár szerintem aki otthon akar szünki, annak a gondolkodásmódjába nem fér be egy amnio. De ez persze csak megérzés.
A gyerek nemének megállapítására tényleg nem érdemes amniocentézist végezni, sőt Mo-on aláiratnak veled egy papírt, hogy bár kéred, hpgy mondják meg a nemét, nem azért végezteted el a beavatkozást (persze azt is kérheted, hogy ne mondják meg a nemét). De ez itt szerintm nagyon OFF.
Szülés: a legtermészetesebb szülésnek is van kockázata.
Bocs, tényleg 3,12%. Értelmezés: még abban is igazat adok.
Hogy miért ide? Egyetlen lényeges szemportból: minden beavatkozásnak, azaz a 'természetes' úttól elterelésnek van kockázata, és ezt a kockázatot csak olyan esetekben szabad/kell felvállalni, ha annak értelme van. Pl. sok országban szokásos a cikkben említett eljárások alkalmazása a születendő gyerek nemének megállapítása érdekében. Ezért az információért nem érdemes...
Én meg azt nem értem, hogy amit leírt, a cikkből olvasta-e ki.
Merthogy én abban nem látok 4% feletti számot. Plusz a cikkben említett csaknem 2% (1,93%) szerintem elég egyértelműen a "mindenféle korrekciókkal helyesbítés" előtti arány.
Egy adalék a beavatkozások veszélyességéről: http://velvet.hu/onleany/onleanyhirek/?main:2006.09.04.&278582
A 10-12 héten vett magzatvíz és méhlepény minták mintavétel utáni spontán vetélési aránya az USA-ban csaknem 2% volt (mindenféle korrekciókkal helyesbítve). A korrigálatlan arány az egyik esetben 4% feletti.
Bocsánat, hogy megint visszanyúlok a korábbi témához, mármint hogy melyik ország mennyire korlátozza az otthonszülést, de ma fogászati témában át kellett néznem az EU-s intézmények egészségbiztosítási szabályozását (hogy mit fizet a biztosító, mit nem), és belefutottam a szülés témakörébe. Szóval az EU-s intézményekben dolgozókés házastársaik szülhetnek otthon és a teljes költségét téríti a biztosítónk. Főleg Hollandiára hivatkoznak, persze, hiszen Luxembourgban nem találni független bábát, aki vállalna otthonszülést. De a lehetőség adott. Azért gondoltam, hátha hasznos, ha beírom, mert talán hivatkozási alapnak ez is jó vagy számít, ha valaki valahol érvelni vagy jogokért küzdeni akar.
Újabb fejlemények a hazamenetelről! Tegnap beszéltem a szülésznőmmel, az első kettőt is vele szültem. Mindenben mellettem áll és meg is érti, miért akarok hazamenni a harmadikkal a másik kettőhöz. Tehát nagyon esélyes a két nap utáni hazamenetel. A gyerekorvostól kell egy papír, miszerint vállalja az újszülött vizsgálatát. A PKU-szűrésre és a BCG-re meg vagy visszavisszük, vagy a dokinéni megcsinálja itthon. A szülészorvosommal meg a szülésznőm beszél, úgy is benne lesz a dologban, jó fej. :-)
Pénteken délután szültem - a 12 utáni szülések "más" elbírálás alá tartoznak-, hétfőn délelőtt otthon voltam. Császár esetében szerdán szintén délután, vasárnap otthon.
