Na, gyorsan el kell hogy dicskedjem az új családtaggal. Hugi, most 9hetes vizsla hölgy Perbálon született, az elvileg 12 órás repülöutat a többszöri átszállás és vihar miatti késés 24 órára növelte. Az út nagy részét átaludta, megérkezésekor már elmult az altató hatása és teljes energiával pótolta a kihagyott étkezéseket. Azóta a ház televan a "NEM" szóval, borzalmasan aktiv, ami 10 centin belül van azt úgy kell kivenni a szájából. Viszont nagyon gyorsan tanul, két nap után már érti az "ül" parancsot, igaz, még nem képes néhány másodpercnél hosszabb ideig egy helyben maradni. Egyenlöre még nem szokta meg az itteni meleget, most még csak 34-37C van és a séták alatt sokat liheg. A másik, egy 4 éves fiú (természetesen ö is vizsla) tartozkodóan viselkedik vele, csak amikor kicsi az ételéhez közelit, vagy megpróbálja elororzni a neki kinált finomságot, morog rá, egyébként próbál minél távolabb lenni töle. Reméljük, hogy a kicsi gyorsan lehiggad és szobatiszta lesz.
Cowboy
Sajnos egyenlőre nem találtam érdeklődőt, bár sokan lelkesedtek a kölyök-vizsla észbe idézése folytán. Még próbálkozom - azért szólj, ha megvannak a babák, és akkor is, ha mind elkelt.
Továbbra is kocogunk minden reggel, kisasszony lassan megszokja, hogy a gazdi ilyenkor nem áll meg, amig ő barivá válik, vagy a havert várná be hátulról. A délutáni megmarad ilyen sétának, de a reggel a sporté.
Nálatok hogy áll a vedlés? Titi még mindig nem kezdte el, az összes pehelyszőre bent van még. Hogy vannak ezzel a kerti kutyák?
hontalan
én ugyan Békásmegyeren vagyok a kutyuval, de Csillaghegyről is járnak hozzánk kutyázni - és amig Budakeszin laktam, a szomszéd kutyáját vittem gyakran - ugye az sem város és ott is a mezőre vagy az erdőbe kell menni, hogy nyugi legyen. Az asszonytársat meg kapacitáld még, de lelkesebben. Hogy milyen jó egy kis igazi séta, amikor csak ti ketten...
Opi
igaz hogy fertelmes szaga van, de szerencsére nem kell szagulgatni - nálunk meg olyan gyorsan elfogy, ah véletlenül kapok, hogy a szag nem is tud eljutni hozzám. Szombaton kapott Titi kutya egy 16 centis műcsontot - estére sehol sem volt, pedig csak úgy kettő felé kapta meg.
Most futunk, mert fogyni kell neki is meg nekem is - majd egy hónap múlva kutyut is mérlegelem, meglátjuk mire jutottunk.
Nálunk először a madár szedi ki a kutya tányérjából azt, ami tetszik neki, Csöpike csak azután ehet. Ha erről mégis elfeledkezik, akkor a madár néhányszor belecsíp a farkába, és amikor a kutya megfordul, akkor irány a tányér. Ha már egyszer végre sikerült hozzájutnia a kajájához, akkor meg csak és kizárólag a szőnyegen hajlandó megenni.
A "ropik" kibontott zacskóban vannak a hűtő mellett, ezekből esténként kiszolgálja magát. (Nappal soha.)
A pálcikát - kutyaropit? - viszont nem lehet otthagyni előtte, mert nagyon szereti.
A bikacsököt is imádja, viszont issssszzzzzonyú büdös.
:)
Robin!
A helyzet kicsit más, én majdnemfalu kisvárosban lakom, itt nem szokás kutyát sétáltatni. Ma megpróbáltam a nejem rávenni, hogy jöjjön velem, sikertelenül. Igaz, magamat sem sikerült. Lusta vagyok.
Hontalan
Na kerem, bofogni a mi gyonyorusegunk is tud, de mekkorat! Egy 22-23 kilos kutyatol egymas utan akar ket kiados, emberes bofoges ;)
Robin:
Ragcsalni nalunk kulonfele csontokat kap, tobbnyire megeszi oket. Ez alatt azt kell erteni, hogy eddig osszesen 2 azaz ketto olyan csontja volt, amit nem pusztitott el maradektalanul, de ezeket is rendesen elkoptatta, pegig oklomnyi marhacsontok voltak. Az a bosszanto, hogy mikor reggelire megkapja a szarazkajat, csak es kizarolag egyenkent hajlando elfogadni. All, nez, egyenkent elveszi es csamcsogva elragja. Ha kiteszem talba, hogy kesobb majd talan megeszi, a kornyek macskai biztos, hogy elcsorjak. Az esti meleg kaja elfogyasztasa kozben pedig allandoan hazorzesi teendoi adodnak, pedig elotte kiserget, amibol lehet tudni, hogy ehes. Ha ilyenkor belakik, akkor szokott bofogni.
hontalan
hát nem feldobó, egyedül minden nap ugyanazon az úton végigmenni, de mindjárt jobb lenne, ha nem egyedül kellene az 'ösvényt' taposnod. Mi meg szoktuk beszélni, és minden nap azonos időben indulunk. Valamelyik családtagod is elkisérhetne, ez olyan jó kis beszélgetésekre teremt lehetőséget, amit otthon nem lehet, vagy kevésbé van mód rá. Ha ez nem megy, nincs a környéketeken olyan valaki - kutyával - aki szintén menne sétálni, de nincs kivel, egyedül meg unalmas? (no persze olyan, akivel szívesen sétálsz te is) Mi minden este hét után 10 perccel indulunk. Ritka az, hogy egyedül kell végigmennem. Ez persze igaz akkor is, ha később megyek, mert tudom akkor kivel találkozhatok. Neked persze nehezebb, mert nincs társasághoz szokva Bendikéd, de egy csinos kutyahölgy valószínűleg megfelelő társ lenne neki. Teljesen lehetetlen?
Robin!
Bendikének, miként írtam, van 300 négyszögöl saját kertje, ahol alapjában véve mindent elvégezhet (őrjáratot, rohangálást is). A séta az extra dolog. Az az igazság, hogy nekem naponta kellene járnom, mert én is ülőmunkát végzek. Viszont a környéket unom, messzebb menetelhez meg kicsit szét kell szedni a kocsit.
Hontalan
hontalan
és mitől függ hogy van-e kedved sétálni? Nálunk muszáj menni, mert dolgot csak sétával együtt lehet végezni. Mióta Titi megvan, néhány alkalom volt, hogy nem volt kedvem menni vele. Persze aki a munkájában is mozgós, annak biztos nehezebb, de én ülök egész nap (és persze este is :))
Kedves Robin!
Ha van kedvem sétálni menni vele, akkor általában nem zavar, csak ha hirtelen ránt egyet rajtam. De állattya legalább 60 kg (amióta elmúlt 30, nem mérjük, mert nem fér el a fürdőszobamérlegen, kézbevenni meg nem tudom.) És nem is kövér. Szóval, hadd parancsolgasson, ha túlzásba viszi, marad a póráz a fogason.
Hontalan
Dun Ringill
ahogy befejezte, megkeres, és vár addig amig nem figyelek rá. Ha nagyon nem figyelek, járkál, esetleg megbökdös - erre aztán megkérdezem, hogy mi történt? Néz rám, és szélesen nyalogatja a pofáját. Ilyenkor megkérdezem, hogy megette-e és hogy finom volt-e sűrű szájnyalogatás a válasz. A 'kérsz még'-re orrnyalogatás (nem pofa) a válasz, ha szeretne. Ha nem, elfordítja a fejét.
hontalan
és soha nem zavart, hogy a kutya mondja meg, merre menjetek, és ő dönt a tempóról is?
Én persze könnyen beszélek, mert egy belgát sokkal könnyebb engedelmességre nevelni, és a mostani kutyámmal szerencsém is van, mert nem futkosós. Viszont ez baj is. Ma megmértük, 33,5 kg. Nagyon sok, még úgy is, hogy csak kicsit látszik túlsúlyosnak, de igyekszem magammal együtt őt is fogyasztani egy kicsit. Sajnos kajamegvonást nem tudok beiktatni, mert ha éhes akkor nem hagy élni, ha nem kap kaját. Azt a módszert követem, hogy olyat kap ami karóriaszegény, és abból is azt amit kevésbé szeret.
Kösz Robin!
Bendi kezdettől fogva bolti kaján él, kopnzerv meg száraz dolgok. A séta bizony így történik, az útirányt ő szabja meg, még szerencse, hogy felkeresi a régi helyeit, így tudom, mire számítsak.
Hontalan
És hogyan jelzi, hogy finom volt? Mert Flórián kutyám megkeresi azt a helyet, ahol a legtöbben vannak, majd böfög egy akkorát, hogy az ablak is beleremeg... Utána olyan elégedett pofát vág, mintha úgy vélné, mindenki erre várt egész életében...
Talán ott (nem tudhatom, nem olvastam) nem olyasmit írtál, ami a topic aktív tagjainak véleményével ennyire ellentétes volt... Nem próbáltam még, vajon jó az, ha hülyének nézik az embert? Ha nem, akkor meg miért?
hosszu,
az attól függ, hogy mit kap éppen. Ha csak krokettet, akkor két három félét szoktam keverni. Ő pedig kiválogatja az először amit legjobban szeret, aztán ha még éhes eszik tovább utánna fél óra pihenő és jön újra ha talál eszik még. Ha áztatósat csinálok, azt egyszerrre be szokta kapni, és jön jelenteni, hogy elfogyott és finom volt. Valamelyik táp-kereskedő azt mondta, jobb a kutyának, ha levesesen kapja a kajáját - meg ezt írják az okos könyvek is. Azért néha a száraz is jó, mert különben alig rág.
Ha véletlenül kimarad valami ember-kaja, arra mindig vevő. Annyira soha nem lehet jóllakva, hogy az még ne férjen bele a bendőjébe. Ezért aztán azt szoktam ilyenkor csinálni, hogy keverem a tápjával a maradékot.
A préselt csontot (füstölt bivalybőr), és főleg a bikacsököt imádja. Addig nem mozdul a sarkából ameddig tart. Egyszer próbaképpen a legnagyobbat megvettem neki (kb 25 cm), az három napig tartott. Sok kutya elvan az ilyen rágókával.
Arra volnek kivancsi, a Ti ebetek hogyan folytatja le etkezeset. Itt arra gondolok, hogy az enyem addig eszik, amig ott allok mellette egyebkent hirtelen dolga tamad es otthagyja a kajat. A ropit (preselt kutyakaja) meg csak egyenkent hajlando elfogadni, a talban omlesztve nem erdekli.
Igaz, igaz, a kártétel nem feltétlen csak kölyökkorban jelentkezik. A mostani páros előtti kutyám, német juhász volt, még négyéves korában is szisztematikusan pusztította a lakást. Valószínűleg unatkozott az alatt a pár óra alatt is, amit egyedül kellett töltsön. Nem kimondottan ezért, de akkoriban hozzánk került egy macskabébi (most 11 éves), és attól a pillanattól kezdve a kutya semmit sem tett tönkre élete végéig.
