Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Felvetésedre, hogy "Viszont jóll értem, akkor nem is lőtettek még ilyen lőszerrel" szeretném megjegyezni, hogy azt olvastam a HT-ban Péter Zsolt által a T-72-esről írt cikkben, hogy az űrméret alatti lőszer, ha a röppályán valahol gellert kap, akár 10-20 km-t is képes elrepülni nem kívánt irányba. Olyan lőtér pedig nincs hazánkban, ahol biztonságos lenne ekkora eltérés, emiatt nem használhatják kiképzésen ezt a lőszertípust.
Az addig oké, hogy nem kell átütni, de ezt a lőszert elöbb rendszeresítették, mint az első T-72-est, és azért elég fals, hogy még mindig ez van nálunk hadrendben... (természetesen nyilvánvaló, hogy akik a beszerzést intézik, azoknak mindegy - ez is levállóköppenyes szárnystabilizált páncéltörő nyíllövedék, meg az is...)
Viszont jóll értem, akkor nem is lőtettek még ilyen lőszerrel?
A VT-72 úgytünik eléggé fájó pont, ezek szerint ekkora szükség van rájuk?
Bocsánat, de megint ostoba kérdés fog jönni: anno még egy másik topicban felmerült, hogy az irakban szolgáló Magyar BTR-80-asokra vajon miért nem szerelnek rácspáncélzatot (vagy mi a hivatalos magyar neve, a jenkik most ugye 'Slat Armournak' nevezik), ha az USMC LAV-okon és az US ARMY Stryker-eken rajta van (és legalábbis a fegyvervásárokon feltünő orosz járműveken is megjelent). Ugye a költsége minimális, akár tábori körülmények között is össze lehet ütni, és azért némi plusz védelmet csak jelent (persze igaz, hogy nyilván neheziti a járműhasználatot).
Adott esetben az eféle "vészmegoldások" használatát mennyire tartod reálisnak?
csekkeltem a linket, 3VBM-6 valóban. Sok gyakorlati tapasztalatunk nincs az egyes típusok páncélátüthetoségét tekintve. Kiképzésre csak a repesz-rombolót használjuk lötéri, azaz önmegsemmisítö gyújtóval. De ne felejtsd el, hogy a legtöbb típust nem kell átütni ahhoz, hogy harcképtelenné tegyük!
A csöböl kilöhetö pct. rakéta sosem volt rendszerben itthon. Annak idején, amikor a T-55 AM -eket vettük, akkor sem szereztük be hozzá a BASTILLON rendszert. Vagy felvethetném azt is, hogy miért csak 2 db VT-72 van az országban? A beszerzéseink mindig is sántítottak...
Azért köszi, ha esetleg hallasz valami konkrétat róla idősebb kollégáktól, ugye nem feledkezel el rólam:-) Kedvencem a típus, mióta gimis koromban elhúzott mellettem a kaposvári példány Kiskorpád felől egy T-55 hk-val a tréleren. Eszméletlen, mi technikát belepakoltak az oroszok a '60-as évek elején. Ráadásul olyan kis sorozat volt nálunk, hogy jó lenne a teljes történetét kideríteni. Sajnos még azt sem tudom melyik példány hol szolgált kivéve a HL-20-15, azt tudom, hogy Tapolcán volt.
Amúgy belenéztem a könyvbe és mit találtam:
"Ezt a műszaki leírást és igénybevételi szakutasítást a Magyar Néphadseregben a 92/1983/HK13/ MN Páncélos és Gépjárműtechnikai Szolgálat Főnök számú intézkedés léptette hatályba."
Egy barátom küldte ezeket az ábrákat az 1997-ben, a C+D kiállításon bemutatott magyar-izraeli közös BMP modernizációról, 25 mm-es gépágyúval. Pénz hiányában ebből se lett semmi.
MAZ kérdésben lényegesen többet tudsz, mint én. A 25-ös gl. dandárnak volt egy régebben, a "kis trélert" húzta. Szerettük, mert igen brutális gép volt, sajnálom, hogy kivonták ezeket is. Most Tátrákat használunk, nekünk egyelöre egy van. Helyi viszonylatban a KRAZ is elhúzza a tankokat a kisebbik tréler alkalmazásával.
Az akkori ambíciószint túlmutatott az AN-26 -oson, ha jól tudom AN-70-ben gondolkodtunk, vagy olyan gépparkban amely biztosítja a stratégiai légi szállíthatóságot.
A bürokrácia sem vészes, mert az összes idösebb fekete szájpadlású tankos jakumó támogatását élvezzük.
Jó hallani, hogy legalább belső akadály nincs. :)
Az elkövetkezo néhány évben nincs esély a modernizációra, figyeljétek a híreket a honvédelmi költségvetés alakulását illetoen, nagyon tanulságos lesz...
...
(ide akartam valamit írni, de szerintem felesleges...)
de rendszerben van a 125mm flegmatizált hexogénnel (AIX2) töltött repesz-romboló gránát, 4600m -ig közvetlen, 9700m-ig közvetett irányzással kiváltott tuz lövésére alkalmas 3 fajta gyújtó állítási lehetöséggel (repesz, repesz-romboló, romboló).
Akkor ez a 3VOF-36 lesz, köszönöm!
Rendszerben van a kumulatív gránát valamint a leváló köpenyes ürméret alatti gránát (APFSDS) is, amelynek 1800 m/s a kezdösebessége.
Sajnos én csak egy idióta amatőr laikus vagyok, azért teszek fel ilyen kérdéseket, de ha tényleg 1800m/s, akkor ezen oldal szerint bizony 3VBM-3 vagy 3VBM-6 (ez az elöbbi Wolfrámkarbid maggos változata) lehet (elég rémisztő, mert ezek 35 éve rendszerbe állt lőszerek, ma már eléggé harmatos páncélátütő értékkel).
A csö elvileg tudja, de mi nem vettük meg sem a rakétát, sem magát a rendszert.
Ha jól értem tehát sose volt itthon rendszerben? Miket meg nem tudok...
(bár meglepődni már meg sem lepődöm rajta...)
A Jenkik is a könnyü erök kialakításán fáradoztak, de hamar kijelentették, hogy az úgynevezett Striker Interim Brigade-ok sokkal inkább a nehéz és a könnyü erök közötti hézagot próbálják kitölteni, minthogy egy önálló, új könnyü erö alapját jelentenék.
Elég durva lesz, ha visszarakják hadrendbe az M113 'Gavin'-okat. :)
A végén még az FCS-be is bekerül talán a nehéz harckocsi, mint harceszköz. :))
Nem tudom, még nem tartunk ott, hogy hetvenkettesekre löjünk :-)), ezt a kérdést nehéz akadémikus módon megválaszoni, a gyakorlat adná csak meg erre a választ. Az azonban tény, hogy az eredeti orosz hk-k motorjai nagyban felülmúlták a licenc gépekét. A mostani belorusz tankokon kb 3 tonna pótpáncélzat van a vágóél felso részénél és a torony mellso részén. Néhány gép motorja pedig gyárilag meg van piszkálva, így nem 780 LE-t ad le, hanem kb. 830-at, hogy flottul bírja a növelt súlyt.
MAZ-537-ből 14-et láttam Budafokon, 1 van Kecelen, de a rendszámok HL-20-01 és HL-20-18 között voltak, ebből gyanítom, hogy legalább 18 darab volt :-)
Ha igazam van, akkor hol lehet a hiányzó 3 darab?
És még egy kérdésem volna, ha tudsz benne segíteni, mikor kaptuk a MAZ-okat? A műszaki leírás, igénybevétel köteteim 1984-esek, a Csapatjavítási útmutatóm 1985-ös. Mivel a mi példányaink a késői és az utolsó széria közöttiek(csörlőnél létra, nem trapéz alakú lemez, üatartálynak megvan a burkolata) 1983-ra saccolnám.
Teljesen egyetértek. Tanultam az Egyesült Államokban, ahol akkoriban kezdett teljes fordulatot venni a Shinseki tábornok-féle reform. A Jenkik is a könnyü erök kialakításán fáradoztak, de hamar kijelentették, hogy az úgynevezett Striker Interim Brigade-ok sokkal inkább a nehéz és a könnyü erök közötti hézagot próbálják kitölteni, minthogy egy önálló, új könnyü erö alapját jelentenék. Nem is beszélve arról, hogy az USA 10 hadosztályából csak 4 könnyü: a 82-es, a 101-es, a 10-es és a 25-ös, 1 pdedig közepes és 5 nehéz. Miröl beszélünk akkor?
Ne mondd, hogy bennfentes, ez olyan pejoratív - inkább szakmabeli :-))
Hadrafoghatóak vagyunk. Alkatrészhiány van, de egyenlore nem vészes, megoldható. Emberhiány van, mert ideiglenesen leállították a toborzást - egyébként itt lehet jelentkezni szerzödéses harckocsivezetönek !!! :-))) , ráadául itt a Dunántúlon nehezebb jelentkezoket találni,mint keletebbre. A bürokrácia sem vészes, mert az összes idösebb fekete szájpadlású tankos jakumó támogatását élvezzük.
Az elkövetkezo néhány évben nincs esély a modernizációra, figyeljétek a híreket a honvédelmi költségvetés alakulását illetoen, nagyon tanulságos lesz...
A jelzésekkel megfogtál, de rendszerben van a 125mm flegmatizált hexogénnel (AIX2) töltött repesz-romboló gránát, 4600m -ig közvetlen, 9700m-ig közvetett irányzással kiváltott tuz lövésére alkalmas 3 fajta gyújtó állítási lehetöséggel (repesz, repesz-romboló, romboló). Rendszerben van a kumulatív gránát valamint a leváló köpenyes ürméret alatti gránát (APFSDS) is, amelynek 1800 m/s a kezdösebessége.
A csö elvileg tudja, de mi nem vettük meg sem a rakétát, sem magát a rendszert.
Szerintem a légiszállíthatósági koncepció arra épül, hogy "Ha nagy a baj és ránk szükség van, akkor majd küld értünk a NATO repülőgépet, hogy elszállítson. Addíg pedig nyugodtan ajánlgatunk fel mindent és mindenkit, senki nem fog bennünket előre rakni a szállításra váró dolgok listáján."
Szerintem a NATO és EU tervező megbeszéléseken a Magyar Honvédség (ebben az esetben a Magyar Köztársaság) csak olyan képességeket tud felajánlani, amelyek 1. vagy nem légiszállíthatóak és egyéb szállítási lehetőségeik igen drágák vagy korlátozottak (lásd hídépítők) 2. méretét tekintve nem jelentős, tehát jelképes helyeken alkalmazzák őket (pl. Afganisztán). Ennek eredménye, hogy egyik szervezetnek sem jut eszébe komolyabb (pl dandár...) erőt "kérni" a magyaroktól, mert nem tudják elvinni. Ha pedig nem tudják saját erőből szállítani és támogatni, akkor a saját szállító kapacitását inkább felhasználja a saját erők szállítására és fenntartására.
Szeretnék még annyit hozzátenni, hogy a missziókban szolgálatot teljesítő állomány ismereteim szerint a feladatát igen jól ellátja és "nemzetközi" társaság igen elégedett velük, legyenek bárhol is a földön.
Jól látod, az USA a kezdeti könnyítés után "észbe kapott". Egyetértek Veled a hk, söt a tüzér, lérak és müszaki csapatok feltétlen szükségességében. A harcászati gondolkodásnak ÖSSZFEGYVERNEMINEK kell lennie akár háborús konfliktusról, akár békefenntartásról van szó.
Igen, az egyik indok ez volt. A realitás az, hogy a BMP-ket modernizálni kellett volna annak érdekében, hogy még jó néhány évig modern eszközként lehessen a hadrendben tartani. Ugyanakkor érthetetlen módon a BMP-1 - BTR-80 versenyt a BTR nyerte, habár nem is azonos kategóriáról beszélünk, mivel a BTR páncélozott szállító harcjármü, a BMP pedig gyalogsági harcjármü. A másik indok a légi szállíthatóság volt, bár a súlykülönbség csak 400kg. Azt hiszem, hogy a BMP-nek azért kellett mennie, mert láncos eszköz, pedig pont ezért volt olyan remek gép. Harckocsizóként is nagyon szerettem, mert rendkívül fürge gép, nagyon jól gyorsul, remekül manöverezhetö. Ja, és persze a BTR-t is modernizálni kell...
Valamit mi nagyon elcsesztünk ezzel a katonai segély biznisszel!
A Lengyelek és Csehek tényleg sokmindent kaptak, mi meg?
Persze infrastruktúrális beruházások (reptér felújítás stb.) voltak, de haditechnika nem nagyon jött.
A lengyelek pl. tudtommal egy egész lekonzervált HK-dandárt kaptak a németektől meg Mig-29-eseket, Mi-24-eseket meg tengerészeti egységek is csöppentek nekik valahonnan. Amit meg kaptunk NDK Mi-24-est, az valami reptér sarkában hagyták rohadni.
Talán az a baj, hogy egy HK-t kicsit bonyorultabb lenyúlni, mint egy reptérfelújításban egy zsíros alvállalkozói szerződést.
qGecconak igaza lehet abban, hogy 58 T-72-est nem igazán érné meg korszerüsíteni, de hát erre találták ki a nemzetközi összefogást.
Bár a Mi-24-esek "visegrádi" felújítási programját nézve ez is csak álom.
Szia Hamburger!!
A BMP-kről szerettem volna valami tudásanyagot átadni, miért is van ez, hogy nálunk kivonják őket, máshol (cseh, lengyel, mi több görög, svéd, finn) meg korszerűsítik.
A dolog több szálon fut, de ott kezdődött, hogy kezdték bezárni a híres BMP-s alakulatokat pl. Lenti, a BMP-t középjavító és konzerváló céget pl. Zalaegerszeg. A Gödöllői Gépgyár átalakult CURRUS Rt.-vé és hihetetlen pénzösszegért javított.
A tartalék alkatrészek szállítója a SZU, akkor ment ki tőlünk, nem valami kedves búcsú után nem is várhattunk csodát, hogy valamit adjanak. A felbomlás után a tagállamok adtak volna a raktári készletből, de USD-ért, ami horribilis összegeket tett ki. Csak egy pl. UTD-20 motor 33.000 USD. Ki akar ennyiért venni, ha maga a harcjármű sem ér már annyit, 100.000-t újat lehet kapni. A tartalékok el kezdtek fogyni, megkezdték a Zárolt készletek fölbontását valamint a kannibalizációt, a másik járművekből történő javítást. Kezdtek mozgó alkatrészbázisok kialakulni. Ekkor még azt sem tudtuk ki az ellen. (Nem mintha ez világos lenne ma számunkra). A jó szakembergárda elment, és hagyta az egészet a fenébe. Velük ne szórakozzanak…
Az NDK „integrálódása” után pár évvel felcsillant a remény, hogy tudunk venni tartalék alkatrészeket, INGYÉ, de pénzesebb országok beelőztek, és olyanoknak adták azokat, melyek vittek a németek által „balesetveszélyesnek” titulált eszközökből. Így nagy mennyiség jutott Görögországnak kb. 500 db, Svédeknek kb 250 db. és a Finneknek kb. 200 db is. Érdekes, hogy a Svédek úgy vették meg őket, hogy a Csehországban lévő gyártósorokon – ahol eredetileg készültek – felújítottak őket. (Félautómata töltő ki, thermovíziós optika be, lézerbesugárzásjelző fel, stb.)
Mi meg néztünk ki a szemünkön mint a lukinyúl, mert mindent elhappoltak előlünk. Kaptunk egy-két lánctagot meg pár metszett alkatrészt szemléltetéshez, ezzel vége volt a nagyon beharangozott NDK segélynek. No persze pénz nélkül ez sem megy. Maradt a 490 BMP-1 különböző változata meg 12 db BRM-1K felderítő jármű. És múltak az évek…
A NATO-hoz való csatlakozási felkészülések alatt valaki – persze nem szakember, mert azok akkor még nem tudtak angolul, vag ha tudtak nem mehettek ki - kint félrehallott valamit, és az jött vissza belőle, hogy a békefenntartási feladatokra csak kerekes harcjárműveket szabad használni. És ezzel megásták a BMP-nek a sírt. Megkezdték, majd folytatták a BTR-80, BTR-80A beszerzéseket a szovjet államadósság részeként. BMP-hez semmit, még egy lánccsapszeget sem. Mindenki elfogadta ezt otthon, no meg kapóra is jött mert nem kellett rá költeni a nincsből. Az amerikai Sinseki tábornok is ezt a vasat ütötte akkoriban, (hála azóta leváltották, de a Stryker program az Ő öröksége) és ha egy amerikai azt mondja annak úgy is kell lennie (magyar felsővezetési gondolkodásmód)
(Mondjuk Boszniában egy halom nemzet használta az M-113-s minden verzióját, Bredley-k, meg Skorpiok is szaladgáltak erre arra.)
Elkezdték elvonni az amúgy sem bővülő költségvetés ide eső részét, és a dolog megállt, ott van, ahol ma is látni. Kalocsán a temetőben, Még eladni sem tudjuk így, de ez egy másik kérdés....
Voltak modernizálási törekvéseink is. Egy halom nemzet fordult itt meg akár keletről (pl. oroszok Klivet toronnyal) akár nyugatról (pl. General Motors 30 mm-s Bofors löveggel szerelt új toronnyal) Nem lett belőle semmi, mint ahogy a hazai fejlesztések is sutba kerültek, HTI, CURRUS Rt. No money...
Bocs a kicsit érzelgős és hosszú szövegért, de mint szakembert és BMP függőt nagyon mélyen érintett a dolog…..
Üdv: Túzok
Így van, erre akartam utalni én is. Nem kéne megint abba a hibába esnünk, mint a háború után, hogy mindent beolvasztunk, ami haditechnikai eszköz csak maradt.
Megkaptam ma a "SZU-100 égető" katonai szervezet tájékoztatási tisztjének telefonszámát, amint tudom, felhívom, hogy érdeklődjem mi lett a sorsa ennek a harcjárműnek, s ha tudja azt is elárulhatná majd, hogy honnan, hogyan került oda.
"A végén fölmegyek a Hadtörténeti Intézet könyvtárába, és végignézem az összes ott fellelhető üzemeltetési szabályzatot" Háááá! Azt gondoltam, ezt már régebben megtetted :o)))
Deviszont! Hol voltak ezek a román SZU-100-asok? Nem emlékszem biz én. Sokat lendíthetne rest emlékezetemen, ha esetleg felúsztatdnád valahová azt a képet.
" Gondolom, hogy aki éget(-tet)i SZU-100-ast, azért felelős, hogy legyen egy hadrafoghatatlan, állományon kívüli eszköz, melyen a tűzoltást lehet gyakorolni. A honi haditechnikai múzeumok vélhetően hidegen hagyják. Ezt a problémát nem csapat szinten kellene kezelni - szerintem. "
De miondjuk más illetékesnek lehetne rá gondja.. vagy a keceli Pintér úrnak... Ha már ballisztikus rakétát tudott a parkjába szerválni, egy SZU-100-as se lenne gond....
" Amikor felvetetted, akkor se mondtam, hogy nem lehet igazad, a parancsnoki harcálláspontot illetően :o) "lehet, hogy a BTR-50 behozása után vontató lett... ki tudja..." - írod. "Valahol mindent tudnak" - mondta Tom Cruis a Top Gun-ban. Remélem, sikerül valahogy kiderítenünk. "
Hát ja... A végén fölmegyek a Hadtörténeti Intézet könyvtárába, és végignézem az összes ott fellelhető üzemeltetési szabályzatot. Lehet, hogy van róla anyag....
" Ezek a MI-24 célpontnak szánt SzU-100-asok mikor érkezhettek hazánkba? "
Ööö.... Jó kérdés.. :))) Nemtom.....
Ui. emlékszel arra kb. 1992_ven készült képre, amin a román hadsereg M-zárolt SZU-100-asai vannak, lezsirozva?
Below
OFF
A képeket megkaptam :-)) és nagyon köszönöm. És persze ha akad még a "tarsolyodban", akkor szivesen fogadom.
ON
Mindenkinek
Kerekes harcjárművekkel kapcsolatban lenne egy megjegyzésem. Valamikor még a Jugoszláv háború elején az amerikaiak megemlítették azokat a vegyi anyagaikat, melyeket légi úton tudnak célba juttatni (közutak - autópályák), és az aszfaltra kerülve - gumikerekekkel érintkezve - szétmarja a gumiabroncsokat. Legalábbis nekem így rémlik az akkori hír. Ha ez az anyag valóban létezik, akkor valóban ésszerű a kerekes harcjárművek irányába fejleszteni :-( Azt már nem is említem, hogy a kerekes terepjáró ill. lánctalpas futóművek esetében mekkora különbség van a terhelhetőség - maximális páncélvastagság terén.
Egy tény. A kerekes jószágók valóban olcsóbbak, még ha a harcban nem is annyira felelnek meg az elvárásoknak. De ebbe az apró különbségbe nem a politikusok halnak bele egy békemisszió keretében.
