"ha kijelöli ugyanannak a fénynek 1000 hullámát, akkor annak itt is, ott is és mindenhol mindentől függetlenül ugyanolyan hosszúnak kell lenni és kész, aki nem érti az hülye"
Azaz? Ha a tetszőleges sebességű hajó két számlálója között 1000 a különbözet
és az 1000 hullámhoz a forrás rendszerében 1 méter tartozik, akkor ehhez a távolsághoz a forrás rendszerében 1 méter tartozik és passz.. Na ki a hülye???
Ha az űrhajón ülünk, és miközben hektikusan mozgunk, akkor az 1000 impulzus ingadozó hosszából azt állapítjuk egy, hogy az éppen pillanatnyi hossz felel meg a Földön annak az értéknek, amit induláskor lemértünk.
Véges a türelmem, a remény hal meg utoljára, de már nem bírom sokáig. Ha nem vagy hajlandó átgondolni amit írkálok, abbahagyom. Ha neked jó az hogy hülyeségben hiszel, a te dolgod.
Három kérdés, igen/nem válasz adható:
1. hallottál már vörös eltolódásról? 2. a hozzám képest távolodó kék fényű forrás fényét láthatom vörösnek? 3. eltér a kék és vörös fény hullámszáma?
Gézoo valami ilyesmi gondolatmenet miatt nem képes egyáltalán figyelni arra, amit te is, én is magyarázunk neki: ha kijelöli ugyanannak a fénynek 1000 hullámát, akkor annak itt is, ott is és mindenhol mindentől függetlenül ugyanolyan hosszúnak kell lenni és kész, aki nem érti az hülye és nem kell átgondolni amit mond, hanem tovább kell neki ezt az egyszerű dolgot magyarázni.
Látszik, hogy a specrel alapgondolata sem jutott el hozzá. Az ugyanis, hogy a fény 1000 periódusának kijelölése azt jelenti, egyidejűleg jelölöm meg az 1. és 1000. hullám helyét a saját rendszeremben. (vagy úgy állítom be a számlálókat, hogy a különbség 1000 legyen) vagy csinálhatom akárhogy, ez a fránya egyidejűség mindenképpen benne lesz a műveletben.
Kérlek ne ugrálj az álló és a mozgó rendszer között.
A feladat az, hogy a mozgó rendszeren levő számláló mindig és egyidejűleg azt az értéket jelezze ki, ami az álló órán van. Az egyidejűséget mindig az álló rendszerben értjük. Nagyon egyszerű ez. Amikor megérted, megint azt mondod, hogy triviális az egész, minek hoztam fel. Valamiért minduntalan elbonyolítod a kérdést.
Ez a lényeg! Felejtsd már el a helyi időmérést, hosszmérést! Ne a helyi mércén át akard a hullámszámot meghatározni a forrás rendszerében..
(Bár gyakorlásként megteheted, de akkor azt fogod kapni amit én is.. a mozgó rendszerbeli hosszhoz tartozó hullámszám transzformálva a forrás rendszerébe
visszaadja az ottani hosszhoz tartozó hullámszámot, lévén, hogy a mozgással
egyszerre változik a hossz és a frekvencia.. azaz a hullámszám..)
--- Ha kipróbáltad mondok valami nagyon meglepőt! --
De épp erről van szó, hogy ez nem igaz. Pontokba szedem, hogy könnyebb legyen a vita.
1. Nyugalomban vagyok, mindkét helyen pont egy méter a fény hullámhossza. Megmérem és azt látom, hogy mind az A-ból, mind a B-ből jövő fénysugárt mérve ugyanúgy 1 méterre kell állítanom egymástól a két fénykaput.
2. Elindulok és mozgok B felé. Ha az A-ból jövő fénysugarat nézem, akkor 1 méternél messzebb kell vinnem a két kaput (a hajó méterrúdjához képest).
3. Ha B-ből jövő fényt mérem, akkor meg 1 méternél közelebb kell vinnem egymáshoz a két fénykaput.
4. Ráadásul ha áthaladok B-n, akkor hirtelen megint szinkronba kerül a két rendszer és megint ugyanolyan (1 méternél nagyobb) távolságra kell egymástól helyeznem a két fénykaput.
5. Szerintem ez ellentmondás.
Kérlek mond meg, hogy melyik pontba van a hiba és szerinted meddig jó a gondolatmenet. Így nem kell mindig mindent ismételnünk.
Sőt! Annyira egyszerű, hogy már attól érthetetlen!
A kisfiamra az a panasz a suliban, hogy pont olyan, mint én voltam.. azonnal átlátja a megoldhatatlannak látszó feladatokat, de elront egy szimpla összeadást..
Azt hiszem a többiek is így lehetnek ezzel .. annyira egyszerű, hogy már ettől érthetetlen.
A 3D-t tegyük félre.. addigra amíg a többiek is megértik..az 1D-t..
1000 impulzus hossza mindig változni fog a mozgó készüléken, de bennünket ez a hosszváltozás nem érdekel, mert mi az álló fényforrásnál mérünk. Mondom, ez profánul egyszerű.
A hajón is ki kell mérni a periódusokat, nem csak a forrás rendszerében. Ez az, amit nem látsz.
A hajón felállított fénykapukat úgy fogják a hajón levők beállítani, hogy az ő saját rendszerükben egyidejűleg leolvasva legyen 1000 periódus a különbség a két számláló által mutatott érték között.
Ha a forrás rendszerében írod le ugyanezt, akkor azt látod, hogy a hajón beállított számlálók egyidejűleg leolvasott értékeinek különbsége nem 1000, hanem ettől eltérő.
Ez a magyarázata annak, hogy nem jól működik az elképzelésed.
Itt van már a Karácsony? Vagy bolondok napja? :))) Azért örülök. :)
"Csakhogy a feladatunk most kizárólag az, hogy A-ra hangolva, A paramétereivel milyen idő és hosszúság van a B űrhajón. Vagyis mi most kizárólag az A testen levő órát kivánjuk produkálni, ha csak az időmérést nézzük. Az útmérésre is ez vonatkozik. Nem érdekel bennünket, hogy a mozgó órák mit mutatnak."
Értem. Tehát nem zavar minket az, hogy az álló rendszer (legyen a példaképp a Föld felszíne ilyen) két különböző pontjára nézve (mondjuk Szeged és Budapest) és a kettő között mozogva úgy látjuk, hogy Szegeden az 1 méter egész más mint Budapesten? Engem ez zavarna azért. Szerencsére a specrel nem ilyen, a szerint mindkét helyen azonos az egy méter (a gyorsan mozgó járműből nézve).
"A lényeg: az ÁLLÓ RENDSZERBŐL NÉZVE egyidejúleg jelenik meg a kijelzés az álló testen és a mozgó testen is, és a numerikus számértékek is azonosak lesznek."
Ezt abszolút nem értem. Ha ott állok A pontba és nézem a messzebb lévő az űrhajó óráját, meg nézem a mellettem lévő órát, akkor a kettő nem lesz szinkronba. Vagy akkor most pontosan mit is nézzek? Komolyan kérdem, számomra ugyanis nem triviális, hogy mit szinkronizáltál mivel.
Azt mondtad, hogy legyen 1000 impulzus a kapuk távolsága. A fényimpulzusok a fényforrástól érkeznek. A kapuk mozgása közben a relativisztikus Doppler miatt különböző hullámhosszúságuak lesznek a jelek a kapukon mérve, esetleg még az 1000 perióduson belül is. Ez egyáltalán nem baj, mert mi a nyugvó fényforrásnál levő távolságot akarjuk produkálni.
Az történik tehát, hogy mindig azonos kapuk közötti hosszúságot fog kijelezni a készülékünk minden 1000. impulzus után, hiszen az álló rendszerre kalibráltuk be. Ebben nincs semmi érdekesség, sőt profánul egyszerű.
Az érdekesség akkor lesz, ha háromszögeléssel akarjuk meghatározni az álló rendszerbeli koordinátáinkat hektikus mozgásunk közben. Biztos vagyok benne, hogy ekkor is ki tudjuk mutatni, hogy a koordinátákban nem lesz megrövidülés a készülékünk mozgása közben.
"Azt sem érted, hogy a Doppler kioltódik a két számláló különbözeténél?"
Igazából nem értem ezt a két számláló különbözetét. Nem arról volt szó, hogy a két fénykaput (számlálót) úgy mozgatjuk, hogy a következő impulzus mindig akkor érkezzen amikor az első elér a 2. fénykapuhoz? Ezzel kapunk egy távolságot és ezt a távolságot használnád fel mint mérőrudat. Vagy félreértettem valamit?
Nem kevertem semmit semmivel. Próbálod kimagyarázni a hibádat.
Teljesen konkrét problémára (hogyan kell a hajón a módszereddel ősmércét készíteni, majd ezzel összepasszoló alkatrészeket gyártani) egyértelműen rossz megoldást adtál meg.
Legyen v=? ismeretlen sebességű hajó.. befogja a forrás rendszeréből
elindult fényt** és pontosan 1640763,73 rezgédsének hosszát elnevezi 1 méter hosszúnak.
Megméri hogy az a tengely amire szüksége van 410190,9325 rezgés hosszú..
letelefonál a forrás rendszerébe, hogy gyártsák le..
A forrás rendszerében 1640763,73 /410190,9325= osztást elvégezve 250 mm-t kapnak és legyártják.. majd biztos ami biztos távcsővel ellenörzik a hajón a hosszot..
De ők a távcsőben 150 mm hosszúnak látják az alkatrészt..
Mivel a hajó erősködik, hogy csak küldjék... egy rakétával elküldik a 250 mm
hosszú tengelyt.. Az úrhajón beszerelik és ekkor a forrás rendszerében a
távcsőnél megdöbbenve látják, hogy az amit 250 mm hosszút elküldtek
