Mindenki emlegeti, mintha tudná mi is az, de tényleg:
Mi az energia? Milyen megjelenési formái vannak? Melyik megmaradó és melyik nem az? Melyik ekvivalens mással, és ki az a más??
VLaci-féle piezó dolog a mechnikailag kialakuló feszültséget (aminek akár a hőmérséklet külömbség is lehet az oka) alakítja feszültséggé, árammá.
A termodinamikai lehül, energiát ad, pedig a hőszivattyúkból, a kristályosodási energiákból már ismert. Nehezen, drágán hozzáférhető.
A Te témádban arról volt szó, hogy folytonos elrendeződés alakul ki. Ez viszont egyáltalán nem biztosm hogy alkalmas a befektet mogási energiával akár egyenlő energia kicsatolására.
Az én véleményem szerint minden olyan dolog ami ingyenenergia termelésre képes lehet az csak egyetlen módon lehetséges. Ha a dologban valami lehülés van.
Az első főtétel az elektrodinamika, termodinamika szintjén biztosan nem sérülhet szerintem. A második főtétel sérülésére több példa is van ezen a fórumon. Amire úgy gondolom tudom a magyarázatot az a VLászló féle piezó. Ahogy én gondolom azt ott még nem írták le. De mivel sajnos annak rendvívűl kicsi az energia termelő képessége azért sokat gondolkodom a dolog lényeges továbbfejlesztésén.
A másik jelölt a JFery által is megcsinált dolog, de ez szerintem is se biztos.
A harmadik lehetőség az átlalam írt ppm2.
Ezeket csak azért írtam ide, mert szerintem eleve kizárt minden olyan számtalan forrásban található dolog ahol, pörgettyűk mágnesek, rezgőközök, kondenzátorok és egyéb dolgok vannak, ha nincs a dologban valahol lehülés. Mivel a részecskék mozgási energiája a hő, nem képzelhető el olyan ppm2 dolog ahol ez a mozgási energia ne adódna át, azaz csökkenne a hőmérséklet, ezáltal valahogy makroszkókikusan energiához jutnánk. A VLászló és a JFery dolgában a részecske az elekrton, ennek kell lassulnia és a cellának hűlnie. Az én témámban a molekulák lassulnak, hűlnek és igy adják le az energiát.
A harmadnak nem folyatod a háromszorosát. A sorba kapcsolt kondik/akkuk töltése nem adódik össze, csak a feszültsége. Ha ezzel töltöd a párhuzamosan kapcsoltakat, akkor viszont osztódik. Majd az eddig párhuzamosakat sorba kötöd, akkor a töltés nem adódik össze, viszont ha ezekkel töltesz, akkor ismét osztódik. Pár lépés után a semmit töltögeted oda-vissza.
Ennek az energiának 4/5-e folyik át a kiegyenlítéskor a
terhelésen..
Az energia nem folyik át a terhelésen. Ami átfolyik, az az áram. A rajta eső feszültséget meg az ellenállása határozza meg. A kettő szorzatának integrálja adja az energiát...
Én kiszámolgattam az energia szinteket, 4 db 1 F-os ideális kondival, mindegyiket 10 V-ra feltöltve. Az indulási energia ugye ebben az esetben 200 Joule. Kettő sorba, fogyasztón keresztül tölt kettő párhuzamosat. Kb húsz váltogatás után, mindig az energia különbözeteket számolva, 199,5 Joule jött ki, ami csak a tizedesek kerekítése miatt nem lett 200. Nem tudom, a gyakorlatban mitől lenne ettől több a kivett energia?
Egyébként a feszültség kiegyenlítődés mindig ugyanakkora, akár használunk fogyasztót, akár nem. Erről már volt szó az "Érdekes fizika"-ban. Ha nincs fogyasztó, k*nagyot szikrázik, és melegíti a kondikat.