Keresés

Részletes keresés

3x Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8766
Az aero- előteg másképp minősül, mint a sztereo- ?

Csk azért, mert az aero-fotogrammetria imígyen szerepel az Osirisben, mint már említettem.
Előzmény: rumci (8752)
3x Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8765
Nem, mint ahogy a "kötekedéseidbe" szóalakot sem.
Előzmény: Kis Ádám (8764)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8764
Te a sztereo-fotogrammetria-t megtaláltad az Osirisben?
Előzmény: 3x (8757)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8763
Kérnék szépen szövegpéldákat a fotogram-ra és a grammetriá-ra
Előzmény: Hacsek (8761)
Hacsek Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8762
Akkor most neked is a (8761) a válaszom... :)
Előzmény: Kis Ádám (8760)
Hacsek Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8761

Kedves rumci!

 

"a fotogrammetria nem osztható tovább úgy, hogy akár egyetlen értelmes magyar szó is kivágható legyen belőle (persze a megfelelő jelentésben)."

 

Ezzel vitatkoznék picinyt... hiszen épp erről szólt az eredeti felvetésem. Hogy teoretice melyik o/ó miért rövid/hosszú?

 

sztereofotó = térbeli (ábrázolású) fénykép

fotogram = fényképezés alapú rajztechnika

grammetria = rajzmérés

 

Itt ugyanis 3 dologról van szó a folyamatban: adatrögzítés, konvertálás, értékelés.

 

Inkább az elmélet lenne érdekes, mert a gyakorlat ugye adott: végig egybeírás, mindkét o rövid és sz a szó eleje.

A sztereo- előtagnál még az is kérdés, hogy ha az eredeti s-t sz-re fordítjuk, akkor a záró o nem lesz-e ettől automatikusan hosszú? (annak analógiájára, hogy a radio- előtag o, de a rádió már ó) :)

 

 

Előzmény: rumci (8752)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8760

Nem létezik olyan szó, hogy *sztereofotogram, sőt, olyan sem, hogy *fotogram. Éppen ezért a sztereofotogrammetria szót, mint rumci is leírta, magyarul nem lehet szegmentálni. Ezzel szemben idegen nyelven lehet, ahol viszont stereophotogramme(a) van. Ez nézetem szerint indokolja a -gramma végződést.

 

A -gram morféma a magyarban nem önálló szó, de képzőnek is nehéz tekinteni, mivel az előtag is idegen (a rádiógram látszólagos kivétel), ezért a -gram-ra végződő szavak joggal tekinthetők egymorfémásnak. Például, ha az autogram-ot próbáljuk elemezni, azt látjuk, hogy van egy auto-, amely a magyarban alkalmazott idegen prefixum, és van egy -gram, amely nem önálló szó, esetleg azt mondhatjuk, hogy fiktív képző.

 

A fentiek alapján, miként a sztereofotogrammetria az elválasztás tekintetében sem tagolható, a -gram végű szavakra alkotott szabály sem alkalmazható rá. Nem hiszem, hogy a helyesírási propaganda céljának szolgálatában kellene sajátos szabályokat alkotnunk.

Előzmény: Hacsek (8758)
3x Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8759
Sajnos(?), nem a paralelogramma stb. szóbokorba tartozik, hanem az autogram stb. szóbokorba.
Előzmény: Kis Ádám (8756)
Hacsek Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8758

Kedves Ádám!

Tévedsz.

A sztereofotogrammetria szóban pontosan ugyanolyan -gram utótag van, mint a hologram vagy diagram szóban. Alapösszetételben fotogram, melynek mérése a fotogram-metria, és ennek a módszernek a térbeli fényképezésen alapuló fejlesztése a sztereo-fotogram-metria.

A paralelogramma, anagramma szóban természetesen -gramma utótag van, ez nem vitás. De ahol -gram utótag szerepel, az csak akkor mm, ha a tömegegységről van szó. Q.E.D.

Nem égetni akarlak, sőt! Terjesszünk inkább ismeretet, hogy a program és a diagram, meg az autogram sosem 2m! :))

Előzmény: Kis Ádám (8756)
3x Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8757
Kedves Ádám!

Szerintem add meg magad, ne erőltesd. Az bizony fotogrammetria, sőt sztereo-fotogrammetria, mint ahogy az Osiris tartalmazza is, mégpedig az aero-fotogrammetria alakot.

Bocs.
Előzmény: Kis Ádám (8750)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8756

Kedves Hacsek!

 

A magyar helyesírás a -gram utótagot íratja egy m-mel. A tömegegység az továbbra is gramm, valamint a -gramma utótag is két m-mel van. Az általad idézett szóban is ez a -gramma utótag jelenik meg egy idegen nyelv szabályai szerint kialakult, magyarul elemezhetetlen összetételben, ahol feltételezhetően azért látunk két m-et, mert nem akarnak 3 m-et írni egymás mellett. Abba a csoportba tartozik, amelybe a paralelogramma, tetragramma.

 

Miért izzadsz ennyire, hogy leégess, vagy hogy akárkit égess? Még ha sikerülne is, attól te sem okosabb, sem rokonszenvesebb nem leszel.

Előzmény: Hacsek (8755)
Hacsek Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8755

Kedves Ádám!

 

A magyar helyesírásban viszont - mint azt nyilván te is tudod - a gramm, mint önálló szó, illetve elő- és utótag egy tömegegység. Csak ezt írjuk mm-el.

Míg ellenben a gram (pl. hologram, program, diagram, sőt gramofon stb.) rajzot, ábrát jelent, mindig 1 m-el írandó.

Ezen az sem változtat, hogy más nyelvekben programma vagy diagramme alak a helyes.

Tévedni emberi dolog, a tévedést belátni emberfeletti? :)

Előzmény: Kis Ádám (8754)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8754

Ja, és még egyet picinke világodról!

 

Miért nincs sztreofotogramm(a)? Mert a szakág művelői a tudomány anyagi tárgyát képező dolgot elfogadják egyszerűen fényképnek vagy felvételnek? Külföldiül azonban van stereophotogramme.

Előzmény: Hacsek (8751)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8753

Kedves Hacsek!

 

Ne sajnáld azt a világot, amelyik összeomlott benned. De annak meg ne örülj, amelyik létrejött benned.  Nem GRAM, hanem, ha már valami, akkor GRAMM, de inkább GRAMMA. Minthogy a kifejezésben a stereophotogramma szó van, azaz nem magyarban létrejött összetételről van szó.

Előzmény: Hacsek (8751)
rumci Creative Commons License 2009.02.13 0 0 8752
A sztereofotogrammetria a magyarban nem többszörös összetétel, mert a fotogrammetria nem osztható tovább úgy, hogy akár egyetlen értelmes magyar szó is kivágható legyen belőle (persze a megfelelő jelentésben). Tehát a sztereofotogrammetria a sztereo- egyszerű előtagnak és a fotogrammetria egyszerű utótagnak az összetétele, és nem többszörös összetételeket nem kötőjelezzük. A magyar helyesírásban ugyanis nem az idegen eredetű elemek átadó nyelvei szerint elemzünk.
(NB. a -gram utótagot és a gramm szót a magyar helyesírás valóban megkülönbözteti.)
Hacsek Creative Commons License 2009.02.12 0 0 8751

jajjj... Egy világ omlott össze bennem, Ádám bátyám ... Pedig valaha felnéztem Rád! :))

 

nem GRAMM, hanem GRAM!!!!!!!

tehát gram-metria, nem gramm-etria! :)

 

De ezen kívül is: értelmileg inkább a sztereo-fotogrammetria a reális elválasztás, mert fotogrammetria van, de sztereofotogram nincs! :))

Előzmény: Kis Ádám (8750)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.02.12 0 0 8750

Odalestem.

 

Ha van ilyen, és muszáj leírni, akkor sztereofotogramm-metria. Magyarázat:

 

sztrereofotogramm + metria

 

sztereo+fotogramm

 

foto+gramm

 

 

 

Előzmény: Kis Ádám (8749)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.02.12 0 0 8749

Az első probléma szerintem egyszerű. A sztereo- és a sztereó, valamint a fotó és a foto- mást jelent. Bár kissé erőltetettek a szavak, de a sztereónézet 'a sztereó mozi nézése', a sztereonézet a 'térbeli nézet', a fotótéma a 'fényképezés tárgya', a *fototéma (megcsillagoztam, mert nem érzem reálisnak).

 

A négytagú összetételt a szabály szerint természetesen tagolni kell, de ebbe nem mennék bele, mert nem értem a tagolandó szót.

Előzmény: Hacsek (8748)
Hacsek Creative Commons License 2009.02.12 0 0 8748

Amit eddig írsz, világos.

De menjünk tovább!

Mi van azokkal a kifejezésekkel, hogy sztereónézet vagy fotótéma? Nem szubjektív, hogy itt prefixumról vagy összetételről van-e szó.

 

És nézzük a másik kérdést is, hogy a szabály szerint lehet-e egy ilyen négyszeres összetételt egybeírni vagy kötelező tagolni!

Előzmény: Kis Ádám (8747)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.02.12 0 0 8747

Kedves Hacsek!

 

Ha az elmélet felől közelítünk, szerintem fordítva látod a helyzetet. Alakult egy rakás összetett szó, ahol az előtag idegen, az utótag - esetleg - magyar. Ezek egy része jellemzően o-ra végződik, azt hiszem, görög eredetűek és görög-latinos képzési formát őriznek. A magyar helyesírás szabályozói ezt a dolgot úgy oldották meg, hogy az ilyen előtagokat - akár magyaros, fonetikus átírással, megtartották eredeti formájukban, és külön morfémaként kezelik. Így a szótagszámlálás és az elválasztás szempontjából összetételi elemnek számítanak.

 

A legközismertebbek talán a következők audio-, auto-, elektro-, etno-, euro-, foto-, hekto-, hidro-, kilo-, makro-, mikro-, morfo-, neuro-, opto-, öko-, pszeudo-, pszicho-, radio-, sztereo-, video-. Valamennyinek pontosan meghatározható jelentése van, amely végsősoron az utótag jelentését módosítja. Például a foto- a fénnyel kapcsolatos dolgokat csoportosítja, az auto- az önműködőeket, a sztereo- a térbelieket (főképp hangokat). Ezeknél az o az ejtésben mindig rövid, ennek megfelelően is írjuk.

 

A felsoroltak némelyike azonban önállósult. Az autó, fotó, kiló, sztereó, videó stb. jelentését nem kell külön magyarázni: az szemmel látható, hogy közük van a forrásukhoz, de a jelentésük ahhoz képest nagyon leszűkült, esetleg el is távolodott (pl. kiló, amely eredetileg ezret jelent, de a magyar köztudatban a százzal asszociálódott). Ezeket a szavakat a szó végi nyúlás törvényszerűsége miatt hosszú ó-val mondjuk és írjuk.

 

A dolgot megcsavarja még az, hogy ezek az önállósult görög prefixumok, a jelentésváltozást követően összetételeket alkottak más magyar szavakkal: autókereskedés, fotókidolgozás stb. Ilyen esetekben, mivel az előtag nem a "görög prefixum", hanem a belőle alkotott magyar szó.

Előzmény: Hacsek (8746)
Hacsek Creative Commons License 2009.02.12 0 0 8746

Szeretném (ha még lehet) visszatéríteni a topicot valós magyar problémára! :)

 

Van egy műszaki terület, amelyet térbeli fényképezésen alapuló mérésnek lehetne nevezni, de a gyakorlatban mindenki Sztereofotogrammetria-nak nevezi.

Ismerjük az általános nyelvi szabályokat:
- a szó végi ó hosszúságáról, de az idegen előtagok sértetlenségéről.

- a négyszeres összetételek elválasztásáról, de az értelemzavaró elválasztás mellőzéséről.

 

Szóval ha önmagában sztereó és fotó a helyes alak, akkor hogyan lesz (lesz-e?) a magyarul használt összetételben rövid o?

Ezt az adott szót lehetetlen az értelem megzavarása nélkül kettéválasztani! A sztereo és a foto pontosan olyan szorosan kapcsolódik, mint a foto a grammal és a gram a metriával!

 

Hangsúlyozom, most engem az elmélet érdekel, mert azt pontosan tudom, hogyan szerepel a szó pl. az adott című tankönyveken! :)

 

Kis Ádám Creative Commons License 2009.02.12 0 0 8745

Még egy kiegészítés:

 

A Mussorgskij(y) írásmód úgy tűnik a németben is esetleges vagy divatjamúlt. Ugyanakkor az intervokális nazalizációs érv alátámasztását találtam, mert olyan esetekben is ss-szel írják németül, ahol a hangsúly a következő szótagon van.

Előzmény: Törölt nick (8743)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.02.12 0 0 8744

A Muszorgszkij-példa tekintetében tulajdonképpen mindegy, hogy miért jelenik meg a németben a ss, a lényeg az, hogy szó sincs hosszú mássalhangzóról, és hogy a tulajdonnevek átírási szokása szerint nem vitatható, hogy a magyarban helytelen az ssz-es írás. Mindez azonban a ruszisztikára is vonatkozik, ott is sajátos belső német okok idézik elő a ss-es írást, és ezzek nem feltétlenül indokolják, hogy a magyarban is így legyen. Most, hogy ez a belső német ok latin hatás vagy az intervokális szonalizáció megakadályozása, ebben a tekintetben mindegy.

 

(Megjegyzem, filmnézés közben volt alkalmam megvigyelni, hogy a Rossziját az oroszok Rá˘szíjának ejtik. (azt próbáltam érzékeltetni, hogy az első á erősen redukált, az i pedig hangsúly alatti teljes szótag, és szó sincs hosszú sz-ről.)

Előzmény: Törölt nick (8743)
Törölt nick Creative Commons License 2009.02.12 0 0 8743

Kedves Kis Ádám!

 

Örömömre szolgál, hogy igen termékenynek bizonyul a rus(s)szisztika elnevezésének kérdése. Nem tudom, mikor jelent meg a magyar tudományos nyelvben ez a terminus, de abban nyilván igazad van, hogy közvetlenül nem latin, hanem német hatást kell feltételezni, hiszen kb. a XIX. század közepe táján a latin nyelv hazánkban és külföldön is (sőt külföldön jobbára már korábban) megszűnt a tudomány aktív nyelveként funkcionálni. Ám éppen azért, mert a latin nyelv sok évszázadon át, és még a XVIII. században is döntő mértékben a tudományosság par excellence (per excellentiam) nyelveként élt (és nem is csak nemzetközi relációban), a tudományos terminológia fejlesztése során a tudósok számára magától értetődő volt még a XIX. században is, hogy új terminus technicusok megalkotása csak görög és latin szóelemekből lehetséges. Ettől a szilárd, és valszeg csupán a XX. század második felében eróziónak indult tradíciótól nem lehet eltekinteni azon az alapon, hogy a XIX. század óta a tudományos irodalom döntően (ma már úgyszólván kizárólag) modern nyelveken (Volkssprachen:-)) íródik. A Russistik a német nyelvben szvsz latin szóelemekből (Russ[us] + istica) mesterségesen megalkotott szónak számít. A Germanistik, a Polonistik nemkülönben, nem sorolnék most több példát.

 

Muszorgszkij nevénél a német átírás két s betűje feltehetően nem a hangsúly érzékeltetését célozza, hanem sokkal inkább az intervokális zöngésülés elleni ortográfiai eszköz, LvT is utalt a duplikációnak erre az aspektusára. A német szótárakban alkalmazott nem standard (tehát egyszerűen németes) fonetikus átírás szintén ezt a hipotézist erősíti meg.

 

Alkalmam van itt egy kis önkorrekcióra is: a nederlandisztika latinos megfelelőjeként természetesen a batavisztika kínálkozna.

Előzmény: Kis Ádám (8742)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.02.11 0 0 8742

Még egyszer végigolvasva a hozzászólásodat tisztelettel vitatkoznék azzal, hogy a russzisztika írásmód latin hagyomány lenne. Ez német hagyomány.

 

Gondolom Muszorgszkij nevét sem valamilyen latin hagyomány révén írják a németek Mussorgsky-nak vagy Mussorsgkij-nak. Ez azért érdekes, mert a zeneszerző neve talán magyarázatot ad a németes írásmódra. Az orosz Wikipedia mutatja a hangsúlyt: Moде́ст Петро́вич Му́соргский. A németes írásmód éppenséggel annak tudható be, hogy a ss az első szótagon levő hangsúlyt próbálja érzékeltetni (ugyanis ez a szó leghosszabb szótagja). A Google a Muszorgszkij-Musszorgszkij írásmódot nagyjából azonos számban előfordulónak mutatja, de ebben az esetben az átírási szabály az egy sz-es változatot támogatja.

 

Egyébként az oroszban létezik a руссология kifejezés is, amely nagyobb számban fordul elő két c-szel, mint eggyel,

 

 

Előzmény: Törölt nick (8736)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.02.11 0 0 8741

Kissé ideges lettem a hozzászólásodtól. nValami germán fennhéjt érzek ki belőle. Bár mondjuk az a kérésed, hogy kortárs korpuszt is vontam volna be, némi figyelmetlenségre vall: igaz, miért kell azt Közép-Európában tudni, mi a Nemzeti Szövegtár.

 

 

A hozzászólásod további részét offtopicnak tekintem, bár nagyon unintelligensnek tartom.

Előzmény: scasc (8739)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.02.11 0 0 8740

Úgy tűnik, a misztika szót kifelejtetted.  :)

 

 

Magyar nyelvhasználati kérdésről van szó. Az -isztika képzőt akármihez hozzá lehet tenni. Bizonyítani kellene, hogy a kroatisztika, bohemisztika (így, magyarosan írva) nem hapax.

 

Az más kérdés, hogy lehet ilyenh nyelvtervezési elképzelés, de ahhoz, hogy ezeket a szavakat bizonyítékként fel lehessen használni, nem ártana némi empíria.

Előzmény: Törölt nick (8738)
scasc Creative Commons License 2009.02.11 0 0 8739
A baszkisztika hiánya várható volt, lévén, hogy az inkább baszkológia. (És olyan formában is ritka) a nemzetközi (é.: gugli-) korpuszban.
Dettó: albanológia, balkanológia, turkológia. (csak ezek gyakoribbak, a turkológia esetén nagyon gyakori).

A "hagyomány", melynek hiányát konstatálni véled nem az -isztikára vonatkozik, hanem a terminológiára, amely középeurópai (ha nagyon úgy akarod: KuK, pedig valójában németországi, olasz, sőt: ang. turcology, fr. turcologie (bár ezekben a nyelvekben ez már nem nevezhető rendszerszerűnek, v.ö. germanisztika = German studies, stb.)).

Érdekes lenne bevonni a kortárs korpuszt is, azaz a guglit csak magyar nyelvű oldalakat keresve (nem "site:hu" kitétellel, hanem a haladó beállításoknál a nyelv kiválasztásával: &lr=lang_hu). A néderlandisztika/nederlandisztika 3170 találatot ad magyar nyelvű környezetben, ami jelentős.

Mindenesetre ennek a malaczky által szépen megfogalmazott (neolatin szóképzések "-isztiká"-val és "-lógiá"-val, ([ó-], közép- és újlatin valamint görög előtagokkal) a filológiai, etnológiai tudományágak megnevezésére) hagyományt ezzel a listával nem tudtad cáfolni, és sz.v.sz. ru(s)szisztika lévén az egyetlen esetleges kivétel, nehéz egy érvelést felépíteni, miszerint ne lenne alapvetően létező és zárt a rendszer.

De ez tulajdonképpen igen mindegy, nemde? Mi értelme ennek a "vitának", hacsak nem ideológiai, ahol az egyik fél a hagyományt per se elveti, sőt, negálja ("der Geist der stets verneint") csupán azért, mert az.



Lehet, hogy a különbség ott van köztünk, hogy én Magyarországot középeurópainak látom, s te inkább keleteurópainak vagy balkáninak.

Szerény véleményem szerint hagyományunkat tekintve egyértelműen Középeurópához tartozunk, bár valós állapotokat tekintve lehet, hogy neked van igazad, és már rég a Balkán kulturális színvonalára (nézd meg budapest utcáit, a bűncselekmények jellegét országunkban, stb.) süllyedtünk.
Előzmény: Kis Ádám (8735)
Törölt nick Creative Commons License 2009.02.11 0 0 8738
Addendum: bocs, még egy kiegészítés. A szfragisztika idézett példája azt mutatja, hogy hagyományosan latin szóelemek mellett a görög szóelemek is bebocsásást nyertek még a tárgyalt exkluzív körbe. A nederlandisztika szóképzés viszont az újabb idők jele, mert jó ideje vannak már olyan esetek, amikor semmiféle újlatin szóelem (pl. belg-) sem lenne megfelelő egy adott terminológiai cél eléréséhez.
Előzmény: Törölt nick (8737)
Törölt nick Creative Commons License 2009.02.11 0 0 8737
A meggyengült latintudás itt most nem egyszerűen azt jelenti, hogy valaki nem szokott esténként szótár nélkül Cicerót vagy Tacitust nagy élvezettel olvasni, sajnos én sem tartozom az iylen személyek körébe. Ez csak egy szinte törvényszerű "alapadottsága" sokunknak manapság, amely önmagában nem lene problematikus, ámde sokaknál ez az "alapadottság" azzal párosul, hogy nem is látják a latin nyelvi tradíció mély beágyazottságát a modern nyelvekben, jelesül a mi anynyelvünkben sem, és így aztán, ha megfelelő pozícióba kerülnek, a maguk esze szerint kezdenek új terminusokat alkotni, a régi tradíciókat kevéssé vagy nem mélyebben nem ismerve azokra esetleg teljesen érzéketlenül.
Előzmény: Törölt nick (8736)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!