Én nem tudom, mi ennek a fokozatosságnak a fizikai alapja, pláne ha a beton már megkötött. Meg aztán 35-40°C-nál melegebb víz nem menne egyébként sem a csőben és az aljzat hőmérséklete eleve kb. 20°C.
Nem tudom milyen káros esemény következhet be, ha erről a 20 fokról folyamatosan keringetve 35 fokig emeljük a fűtőközeg hőmérsékletét.
jövőhéten ha minden jól megy, beüzemelik a kazánt. Egyszer olvastam hogy csak fokozatosan lehet a padlófűtésbe emelni a víz hőmérsékletet, de ennek mértékéről nem találtam infót. Hogy csináljam, mennyi időnként mennyit emeljek az előremenőn?
Szerintem utókeringetéskor a radiátor körön át fordul meg a víz (fordított áramlási iránnyal), ami megzavarja a nyomást a kazánba). Ezt könnyen ellenőrzheted a csőhőmérsékletekkel (fűtéskor radiátort elzárni, utókeringéskor kinyitni). ha tényleg ez a baj, egy visszacsapó szelep a radiátorosztóra megoldhatja.
Tavaly költöztünk egy házba, ahol nem kondenzációs 24kw gázkazán van padlófűtéssel és 1 törölköző szaritó radiátorral.
Idén bekerult mégegy radiátor az előszobába 18 méter csővel, 2kWos.
Eredetileg nem volt keveroszelep a rendszerben, igy nagyon meleg ment a padlora, 1 ev alatt kiegeszitettem:
Uj osztók
Esbe 572 1"
Grundfos alpha2
És kapott egy evohome vezérlést a computherm majdani teljes kiváltására, egyelore párhuzamosan mukodnek.
Amiben kernem a szakertelmeteket, az a következő problema:
A kazan kb 52 fokon megy, padlo 39re keverve.
Ha nem megy a grundfos szivattyu, akkor tulmelegszik a kazan es leall a gyujtasa.
Ha megy a szivattyu mielott begyujt a kazan, sokszor nem indul el a kazan, E4 vizhiany hibakoddal.
Ezt kikuszoboltem egy okositott csotermosztat vezerlessel, azonban az evohome sokszor csak keringeti a maradékhőt, es ha ehhez kapcsolná be a kazánt, megint nem indul.
Észrevételek: ha elzárom a kék golyóscsapot, akkor elindul ilyenkor
Ha elzárom a lenti visszatero golyoscsapot, szinten elindul.
Ha elzárom a radiatorokat, akkor is elindul.
A kazan sajat szivattyuja 3/3as allasban porog, ezt valtoztatva sem valtozik.
A grundfos 2es allando nyomas allasban, igy egyenletes a padlo hő.
Van valami otletetek? Megfordithatja a radiatorokban a keringesi iranyt a kulso szivattyu?
ebben az esetben a padlófűtés keverőszivattyúa maradjon? vagy azt is kiszedjem?, és simán egy kétútú szeleppel összekötve a két ágat tápláljam az osztógyűjtőt?
mivel most a design nem érdekel, 5rétegű rendszerrel gondoltam megoldani a dolgot (tudom, nem a legolcsóbb, de apám 100km-re van, nem rángatnám ide-oda :)
Fűtés szerelő csinálta (édesapám víz-gáz-fűtés szerelő) de ő idős szaki, és megmarad a hagyományos rendszereknél, neki a hidrováltós rendszerrel gyűlt így meg a baja, igazából megpróbálta logikailag összerakni, de úgy néz ki nem jött össze :) (ettől még imádom apámat, de hát az idő rohan előre :) :) :) )
a 3-as osztóból kettő lesz majd radiátor, illetve egy egy házbővítésre van előkészítve. Igen, tudom, ide kell majd még keringető hozzá, mert így kevés, de egyelőre ez a rész le van zárva.
a termosztatikus fej megvan, azt adták a keverőkörhöz, de kb felesleges betenni, mert soha nem megy 28-29 fok fölé a bemenő víz.
köszönöm az infokat, megpróbálom így javítani a rendszert, illetve ugyan itt gépész kerestetik :) :)
Vizes padlófűtéssel lenne problémám. Kb. 1 hónapos a rendszer, (egy Ariston 24-es kondencáziós kazán működteti) alatta van 6 cm szigetelés, erre 6 cm estrich, és arra vegyesen laminált és csempe. A kazán 45 fokon van, a termosztátok 21-22 fok között, és egyszerűen nem meleg a padló (csak bizonyos helyeken)! Mi lehet a gond?
Mivel nincs burkolva, nincs hideg, és a ház rendesen szigetelt, 28 fokos vízzel ki lehet fűteni. Minden ok, ilyen kell legyen.
Minnél jobban szigetelt a ház, annál hidegebb padlóval ki lehet fűteni. Neked soha nem lesz tapintásra a padlód, ehhez most szokj hozzá. Cserébe nem lesz magas a gázszámlád.
Sokan vannak, akik 80as évek beli házakban láttak először padlófűtést szigeteletlen b30 fallal, gerébtokos ablakkal, szigeteletlen betondfödémmel. És jólesően emlékeznek a zoknin át langyos padlóra. Az évi 3-4000m3 gázszámlára meg nem emlékeznek. Nekem a 140m2-re évi 1100m3 gáz megy el főzéssel melegvízzel, és a legnagyobb hidegben is csak ott langyos a padló, ahol a melegvíz megy a fürdőbe. Ki lehet bírni.
20-21 fok. amivel nem lenne gond, csak épp az az anomális zavar, hogy jelenleg még nincs burkolva az estrich, és pl a betonon egyáltalán nem érezni hogy van fűtés (a húgoméknál is padlófűtés van, az érzést ismerem milyennek kellene lennie)
plusz az,hogy a törölközőszárítós radiátorban nincs kb semmi meleg 3 m-re a kazántól, az egész sokat mond, hogy vmi nem stimmel :(
Van egy fűtési rendszerünk, ami az alábbi módon néz ki:
- Bosch kondenzációs kazán
- ebből egy hidrováltóba megy
- a hidrováltó előremenő secunder oldal két részre oszlik:
1. egy 10 körös padlófűtés modul saját sziattyúval, bypass átkötéssel
2. egy 3 körös későbbi bővítéshez használandó osztóhoz. (ez most le van zárva.)
- a visszatérő ágon két visszacsapó szelep van, hogy a padlófűtés modul, és a későbbi bővítés visszatérője ne üsse egymást,
- a visszatérő secunder ág ezután közösítve, és egy iszapleválasztón át vissza a hidrováltóba, majd onnan be a kazánba.
a problémám:
- azt vesszük észre, hogy a fűtési energia nagyrészt a hidrováltón keresztül megy vissza a kazánba, nagyon lassan megy a padlófűtés felé.
- amikor a kazán bekapcsol, kb 20sec alatt eléri a beállított fűtővíz hőmérsékletet (40fok) majd kissé tovább megy, és 45 foknál lekapcsol.
- éppen ezért a padlófűtés előremenő hőmérséklete nagyjából soha nem megy 30 fok fölé, de inkább 28 fokon áll.
a másik anomália:
a padlófűtés modulban az alábbi körök vannak kötve (balról-jobbra)
1-2 gyerekszoba
3-4 hálószoba
5-6 nappali
7-8 étkező
9 fürdő
10 törölköző szárítós radiátor.
a bypass átkötés el van zárva.
namost a törölközőszárítós radiátor nagyjából hideg, pedig ott van a legrövidebb csőszakasz, kb 2m
hiába próbálom állítani a boschban levő szivattyú karaktrisztikát, a padlófűtés modul saját szivattyújának karakterisztikáját (BRH amúgy), sehogy nem akar normálisan működni.
a torlókkal ugyan ez az eredmény, hogy gyakorlatilag nem változik semmi.
kérdéseim:
létezik, hogy a hidrováltó ebben az esetben nem kell a rendszerbe?
vagy kell a hidro, de a padlófűtés modul saját keverő szivattyúja nem kell bele?
Félreértesz. Eszem ágában sincs ELSŐDLEGESEN a gázzal fűteni a puffert.
Viszont ha valamiért mondjuk az éjszaka közepén fogy el a pufferbő a melegvíz, amikor épp nem feltétlenül érek rá begyújtani a kazánba (vagy mert épp nem vagyok itthon, vagy mittomén), akkor azért tudjon a gázkazán is fűteni, HA NAGYON SZÜKSÉGES. Mondjuk három-négy óra hosszára, amíg begyújtom a faelgázosítót.
És ha már, akkor legyen az is a lehetőségekhez képest precízen belőve.
olvasd el a faelgázosítód használatiját. Azért kell az a bazi nagy puffer, hogy ne forrjon fel a vized ha már egyszer begyújtottál. Ha te gázzal akarod felfűteni a kályha tárolóját, akkor be se gyújts.
Adott esetben érdekes lehet a közepe is. Ha finomabb vezérlést akarok kitalálni, akkor a gázkazánnal nem a tetején lévő vizet nézem, ami hipp-hopp elfogyhat, hanem mondjuk azt, hogy a felénél milyen meleg. Ha mondjuk a tetejénél 55 fokos, a felénél is még 55, és csak a legaljánál 25, akkor mondjuk van 350-450 liter fűtésre alkalmas víz a pufferban, akkor még nem indtom el a gázkazánt, de ha mondjuk felül még van 55 fok, de a felénél már csak 30, akkkor hamarabb ráindíthatom ennek ismeretében a gázkazánt, így biztos nem fogy el a pufferből a melegvíz, hanem mire elfogy, addigra betermel a gázkazán is utólag.
Persze jó lehet simán az is, amit írsz, hogy csak a tetején nézni, oszt kész.
Ha rögtön puffernél rakod a csőre (10 cm-en belül) az érzékelőt és még le is szigeteled, akkor ha nem áramlik a víz, akkor a puffer tetején lévő hőmérsékletet fogja adni. Ha áramlik a víz, akkor a vízhőmérsékletet. Neked ugyse a puffer közepének a hőmérséklete a fontos, hanem az a magasság, ahonnan kimegy belőle a víz a padló felé.
Érdemes akkor azt a csőtermosztátot még oda berakni, mielőtt elágazik az atmos előremenője a kazánvédő felé.
De még akkor is kell egy másik termosztát, mert van az az üzemállapot, hogy a puffer tele van melegvízzel, a kazán leégett. Bár a kazánból nem jön melegvíz, attól még a pufferből még órákig tudok fűteni, és emiatt aztán nem kell bekapcsoljon a gázkazán.
SZóval két relé kell, amit két termosztát vezérel. Az egyiket közvetlenül az atmos kimenőcsonkján mérve (még a kazánvédő előtt), és még egyet a pufferben lévő vizet mérni. HA nincs melegvíz az Atmosból, ÉS nincs elég melegvíz a pufferben sem (mondjuk valahol a közepén mérve legalább 35 fok, ami épp az előremenőm a padló felé), akkor indulhat csak be a gázkazán.
Elbonyolitod. Neked akkor kell a gázkazán, ha fűteni akarsz és a faelgázosítós rendszerből nem tudsz fűteni. Ehhez a rendszer kimenetét kell nézni -> puffer előremenő hőmérséklet. Ha azt is akarod, ha épp begyújtottad, de még nem melegedett picit se fell a puffer, akkor addig a 10 percig már ne fűtsön gázzal, akkor kell nézned a szivattyún a felszültséget (-> relé). Esetleg rakhatod a csőtermosztátot a puffere, ahol az elgázosítóból bejön a melegvíz. akkor az valamivel előbb fog kapcsolni, mintha az pufferből előremenőre raknád.
A gázkazán logikai vezérlése megint más tészta. A tervem szerint a gázkazán CSAK abban az esetben indulhat be, és fűthet a pufferba, három HA függvény egyszerre megléte esetén:
HA ház hőigény IGEN (azaz a szobatermosztát kér hőt) és HA faelgázosító előremenő szivattyú INAKTÍV (azaz a faelgázosító nincs begyújtva ésvagy már leégett) és HA puffer hőmérséklet valahol mérve (hol?) ALACSONYABB MINT (azaz a puffer sincs épp tele melegvízzel valamilyen mértékig
akkor bekapcsolhat a gázkazán, és termelhet melegvizet a pufferbe.
Gondolom logikus hogy miért ez a három HA függvény merült fel bennem. HA nincs hőigény, az ugye egyértelmű. HA a faelgázosító előremenő szivattyúja AKTÍV, akkor ugye értelemszerűen épp ég a tűz benne, tehát nincs szükség a gázkazánra HA a pufferben van elég melegvíz akkor ugye megintcsak nincs szükség a gázkazánra akkor sem, ha amúgy a faelgázosító már rég leégett.
Ha a háromból bármelyik HA igaz, akkor a gázkazán nem kapcsol be - illetve legalábis nem a puffer felé - ettől még bekapcsolhat, és a váltószelepn keresztül fűtheti a boylert - csak akkor fűt a gázkazán a pufferra, ha a fenti három HA egyszerre áll fent. ÉS hogy alapvetően olyan nem történik, hogy egyszerre megy a gázkazán, és a faelgázosító.
Az biztos, hogy a gázkazánnal nem kéne fűteni a puffer, mert akkor sose fog kihűlni, és nem tudja a az elgázosító hőjét felvenni. Simán a keverőszelep elé és után egy T elágazás, attól függően, hogy melyik szivattyú megy a víz tudni fogja merre kell mennie. Ha az zavar, hogy túl sokat kapcsolgat a kazán, akkor terheld meg jobban ( köss egy nagy radiátort a kazánkörre vagy a HMV csőkigyót). Esetleg a padló visszatérőre is lehet egy csőtermosztát, hogy csak akkor indulljon a gázkazán, ha a kellően visszahűlt a víz. De ahhoz egy jól beállítható termosztát kell (pl Computherm WPR-100GD).
A kazán kapcsoláshoz meg a szobai termosztáttal köss sorba egy puffer előremenő kimenetére rakott csőtermosztátot.
Hogy vezérelnétek egy kétkazános rendszert padlófűtéssel?
Mindenhol padlófűtésem van (fent is, lent is). Eddig egy régi gázkazánnal ment puffer nélkül, keverőszeleppel, emiatt aztán a gázkazán folyton ki-be kapcsolgatott. Egy SD30KLO kazán volt, félteljesítményre kapcsolva (úgy valami 17kW körüli teljesítményt tud leadni, de az is bőven sok volt a 37fokos előremenőhöz).
Vettem most hozzá egy Atmost DC22S faelgázosítót, meg egy 750literes puffert, amiben van ráadásul két csőkígyó is.
Az elsődleges kazán a faelgázosító lesz, ahol lesz egy kis szivattyúkör, amin a puffertartályba nyomja be a melegvizet, a faelgázosító a terveim szerint nem fog máshova dolgozni (Nem is tudna). A puffertartály után lesz egy nagy szivattyúkör, azon lesz a keverőszelep, onnan fog menni az előremenő a padlófűtésbe. Ez a része tiszta. A szobatermosztáttal (ami jelenleg a gázkazánt indította), az majd ezen a nagy körön az előremenő víznek a szivattyúját fogja kapcsolni - legalábbis egyelőre még így gondolom.
Megtartom a régi gázkazánt is, egyrészt mert vettem egy olyan 2kW-os villanybojlert, amiben szintén van egy csőkígyó, tehát adott esetben a gázkazánnal tudom fűteni a villanybojlert is a csőkígyón keresztül melegítve - vajon az úgy jó lesz? Le tud vajon az a csőkígyó adni annyi hőt a bojlerben lévő víznek, hogy ne kelljen a gázkazánnak ki-be kapcsolgatnia vajon folyton? Jó lenne, ha meg tudná csinálni azt, hogy mondjuk a tíz fokos vizet a bojlerben anélkül fel tudná fűteni 65 fokosra a csőkígyón át átadva a hőt, hogy mehessen folyamatosan a kazán, és ne kelljen két perc múlva lekapcsolnia. Ehhez gyakorlatilag annyi víz áll majd a rendelkezésére, amennyi a csőkígyóban, a kazánban magában, meg a kazán és a bojler közötti csőszakaszban lévő mennyiség, nem tűnik túl soknak. Ide is fog kelleni ugyebár egy keringetőszivattyú.
Fog kelleni még a gázkazánhoz egy váltószelep, hogy ha szükség van rá, tudjon fűteni a padlófűtés felé is.
Na itt már vannak olyan kérdések, amire nincs ötletem. Direktben kössem be vajon a gázkazán előremenő vizét a pufferbe, hogy ugyanazt a vizet tudja fűteni, ami a faelgázosító-puffer-padlófűtés rendszerben lakik, vagy inkább a gázkazán előremenőjével a pufferben lévő vizet valamelyik csőkígyón keresztül melegítsem?
Ha ez utóbbi, akkor akár azt is meg lehetne játszani, hogy mindkét csőkígyón átengedni akár soros, akár párhuzamos kötéssel a gázkazán előremenőjét. Sorba kötve a két csőkígyót nagyon le lehetne hűteni a kazán előremenőjét, sok hőt lehetne kivenni belőle (nem tudom, hogy ez gázkazánnál mennyire jó ötlet), párhuzamos bekötésnél (azaz egyszerre megy mindkét csőkígyóba a kazánból kijövő mondjuk 65-75 fokos víz) kétszer annyi hőt lehetne leadni a pufferba a gázkazán felől, magasabb visszatérő oldallal, de ezzel akár még azzal is lehetne játszani, hogy a rétegződést kiküszöbölni a pufferban, mert az egyik csőkígyó alul a másik meg felül van, szóval a gázkazánnal rásegítve akár egyenletesebbre lehetne felfűteni az egész puffert - a kérdés hogy van-e rá szükség. Van egy egyáltalán szükség, hogy a gázkazán előremenője a hőcserélőkbe menjen, és ne direktben a pufferba? Hacsak az nem, hogy ha direktben megy a pufferba, akkor az szükségszerűen azt is jelenti, hogy a gázkazánon keresztül a padlófűtésben lévő víz át tud kerülni a bojler hőcserélőjébe is, nem tudom, ez okozna-e problémát. A padlófűtésben hót sima csapvíz van jelenleg.
A másik kérdéskör a vezérlés. Azt hogyan oldanátok meg, ha az alapvetés az, hogy a fő hőleadó a faelgázosító kazán, de adott esetben lehetséges, hogy fűtök a gázkazánnal is.
Az első gondolatom az volt, hogy a meglévő Siemens öntanulós termosztát (ami jelenleg a gázkazánnak ad fűtési-igény jelet) az kapcsolná a puffer-padlófűtés körben lévő szivattyút. Az a kiindulási alapom, hogy a faelgázosító kazánnak manuálisan kell megmondanom hogy van fűtési igényem, azaz ugye meg kell raknom és begyújtanom, ezt az oldalt nem lehet automatizálni. Szóval az alapvetés az, hogy megraktam a kazánt, begyújtottam, és elkezdett menni a pufferba a kazánból a víz, és amikor van már elég melegvíz a pufferban, akkor elkezdünk keringetni a padlófűtés felé.
Egy kis kitérő - ide tennétek-e egy plusz ágat ami a puffert kikerülve direktben a puffer utáni keverőszelepen keresztül a kazán begyújtásának pillanatából tudná fűteni a padlófűtést? Vagy egy teljesen külön kört, külön keverőszeleppel?
Ha igen, akkor ugye eleve ide is kell valami elágazás, hiszen a kazánból kijön a mondjuk 85 fokos víz, ha azt nem a pufferen keresztül rakom a padlóba, hanem puffert kikerülve is tudná a kazán fűteni a padlót, akkor ugye oda kell a kazánból előremenő víz mondjuk 35%-a, amihez visszakeveri a visszatérőből a hidegvizet, a maradék mondjuk 65% melegvizet ugyanúgy be kell nyomni a pufferba. Ez hogy néz ki a gyakorlatban?
Hogyan volna érdemes vajon vezérelni a másik oldalt, a gázkazánt? Az a bajom, hogy még az sincs meg a fejemben, ötletem sincs, de valami olyasmi jár a fejemben, hogy:
HA van fűtési igény ÉS HA nem megy a faelgázosító ÉS HA nincs elegendő melegvíz a pufferban (három feltétel együttes megléte), AKKOR bekapcsolhat a gázkazán a padlófűtés felé.
Szerintetek ez így jó ötlet? Vagy tudtok jobbat?
A gyakorlatban hogyan lehet kivitelezni egy ilyen három-HA feltételre épülő kazánindítást?
Van hőszivattyús topik, ott le van írva hogyan lehet monoblokkot hőcserélő nélkül használni (5% hatásfokcsökkenés), a fagyvédelmi szelep is csak egy átcimkézett termék, direkt a gyártótól sokkal olcsóbb (Caleffi 108601), csőtermosztát+aksi+inverter+cirkulációs szivattyú is megoldás, ami ráadásu az egyre gyakoribb áramszüneteknél is nagyon jó, ha van a házban. Nem hivatalosan a P. is azt mondta, hogy felejtsem el a fagyállót.
