Rákospalota-Újpest 2019. deember 15-e óta hatályos ÁVU-ja szerint:
"Rákospalota-Újpest állomás a Budapest-Nyugati pu. - Szob oh, 70 sz. fővonalon , kétvágányú villamosított jobb járatú pálya bal oldalán a 71+80 és a 88+65 szelvények között fekszik. "
. . .
Jelzők: jele, száma I Rendeltetése.
.... A bejárati jelző
B bejárati jelző
C bejárati jelző
D fedezőjelző
(Egy másik, korábbi táblázatban a bejárati jelzők felsorolásánál:
A "C" és a "D" jelző függésben van, szinkronban működik.)
Helyhez között védelmi berendezések: Az ÁVU a 6. vágány folytatásában a VS1 vágányzáró sorompó, és az 1. vágány kezdőpont felőli végén a KS2 jelű kisiklasztó saru van megemlítve. A B/1-es váltónál lévő kisiklsasztó saru és vágányzáró sorompó nincs megemlítve.
A Tolatási határjelző továbbra is a 2-es váltó és a C jelző között van.
- - -
A biztosítóberendezés kezelési szabályzatának kiegészítései között találtam egy 1982-es dokumentumot, ami a kérdéses, B/1-es váltót fedező jelzőről és az Elem utcai fénysorompó üzembe helyezéséről rendelkezik.
A szerint a jelző üzembehelyezésekor N jelű első bejárati jelző néven futott, és a C jelző második bejárati jelzőként funkcionált. A kiágazást állomási iparvágány kiágazásnak írja. A dokumentum megemlíti azt is, hogy a Tolatási határjelzőt a N jelzőn belül 50 méterre kell elhelyezni.
A két jelző már akkor is szinkronban működött.
Akkor még az állomásról kihaladó vonatok részére volt egy M jelű fedezőjelző, ami a válót fedezte, és amíg üzemelt, ez adott előjelzést rákosrendező elágazás W bejárati jelzőjére.
- - - - -
Ma az állomás Ks2-es kisiklsztósaru kulcsán Ks4-es tábla van.
Ezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a fénysorompó és a D jelző telepítésekor állomási kiágazásnak tekintették a kiágazást, az azt fedező jelzőt első bejárati jelzőnek, és ennek megfelelő volt a kisiklasztó saru jelölése és a Tolatási határjelző elhelyezése.
Később pedig valamikor megváltozott, átminősítették nyílt vonali kiágazásnak, így voltak átnevezések és tábla áthelyezés (TH). A jelzők átnevezéséről nincs infóm, bár valószínűleg az alak kijárati jelzők fényjelzőre cserélésekor lettek új jelző megnevezések, és ugyanekkor szűnhetett meg az M fedezőjelző is.
Inkább úgy,hogy egy villamos úton állított motorral (ALCATEL hajtőmű?) kellett volna megoldani.
Ezen spórolni?
... és minden hónapban leveszik, amikor váltóvizsga van. És utána visszateszik.
Erre csak az utasítás vonatkozó rendelkezéseivel tudok válaszolni.
32.1. A vasútüzem zavartalanságának biztosítása érdekében a zárszerkezettel ellátott váltók végállásban történő esetenkénti rögzítésére biztonsági betétet kell alkalmazni:
32.7. Ha az elektromos működtetésű váltó állítása során a váltónak végállás ellenőrzése nincs ― a hiba próbaállítással sem szüntethető meg ―, akkor az állító és ellenőrző biztosítékok kivétele után a váltót a helyszínen meg kell vizsgálni.
A lényeg,a biztonsági betétet nem arra használják amire való. Ha feltettek volna egy váltózárat az már más tészta. (Bár felesleges, a váltó lezárása a reteszen keresztül megvalósul). A biztonsági betét alkalmazását az F.2.32-es függeléke és a 103140/1989-es "rózsaszínű füzet" nem erre az esetre írja elő. Leegyszerűsítem:arra való,ha gond van a váltóval de még használhatósági szempontból megfelel az előírásoknak akkor a helyszínen történt megvizsgálás után fel lehet helyezni.
Erre írtam az utolsó gondolatomat amiben meg is egyeztünk,hogy igaz.
Pedig van ilyen irányú tevékenység részükre előírva, adott esetben.
Az aktuális E1 szerint már nem annyira szigorú, lehetséges a vezetőállás elhagyása üzemelő vontatójármű esetén is.
Természetesen előfordulhat,de az nem fővonalakon főleg nem KÖFI vonalakon.
(Habár könnyen lehet,hogy ez előbb-utóbb gyökeresen megváltozhat).
Igen,bizonyos feltételek esetén megoldható (sőt minden megoldható),de azért továbbra is azt gondolom csak a legvéső esetben pl.rendkívüli helyzetben alkalmazzuk.
Eddig a Rákosrendező/Körvasút - Rákospalota-Újpest vonalról volt szó, annak jelzőiről-iparvágány kiágazó váltójáról; Te egy egészen másutt lévő pályáról írsz.
Én Nyuszi hozzászólására válaszoltam,ami a Kelenföld-Nagytétény bal vágányából kiágazó váltóra vonatkozott. :-)
Eddig a Rákosrendező/Körvasút - Rákospalota-Újpest vonalról volt szó, annak jelzőiről-iparvágány kiágazó váltójáról; Te egy egészen másutt lévő pályáról írsz.
Szerintem nem: kétvágányú pálya mellett harmadik vágány, ráadásul (kezdőpont felől nézve) a kétvágányú pályától jobbra; egyvágányú pályához illően váltakozó irányú forgalommal.
2.Mozdonyvezetőket bevonni váltóhasználhatósági,vagy váltóellenörzésbe nem szerencsés,azért az E1-es utasítás elég szigórúan szabályozza a vontatójármű elhagyását
Pedig van ilyen irányú tevékenység részükre előírva, adott esetben.
Az aktuális E1 szerint már nem annyira szigorú, lehetséges a vezetőállás elhagyása üzemelő vontatójármű esetén is.
... és minden hónapban leveszik, amikor váltóvizsga van. És utána visszateszik.
"Magyarán elegendő lenne a KÖFI VU-ba szabályozni,hogy ebben az esetben a váltó helyes állásának meggyöződése után (amihez le sem kell szállni a mozdonyról) legfeljebb 15km/h sebességgel át lehet haladni rajta. "
Vezetőállásról nem látszik, hogy a csúcssín talpában ott van-e a bibe?
"Egyre nehezebb "szabványos" szabályrendszert kialakítani a Jelzési illetve Forgalmi Utasítában. Gondot jelent az is,hogy átépitesek alkalmavál egyszerűen figyelmen kívűl hagynak bizonyos rendelkezeseket. (A jelzők elnevezése csak a jéghegy csúcsa)."
Az egész probléma onnan indult,hogy ilyen szerencsétlen módon kötötték be a váltót. Tipikus példája a gányolásnak.
De ha már így csinálták.
1.Ha a valtónak nincs végállásellenörzése,akkor a helyszínen meg kell győzödni a váltó használhatósági feltételeiről,és utána kell felhelyezni a biztonsági betétet. Az,hogy egyszer évekkel ezelőtt feltették nem jelent semmit ráadásul miért is tettük fel?
2.Mozdonyvezetőket bevonni váltóhasználhatósági,vagy váltóellenörzésbe nem szerencsés,azért az E1-es utasítás elég szigórúan szabályozza a vontatójármű elhagyását
3.Kikerülni nem nagyon lehet,ilyenkor nagyot tudnak ütni a féltökű,hiányos váltókapcsolatú állomások. (Nagytétény).
Azért van megoldás,nem is túl bonyolult. Mivel a váltó a bal vágányban van,ezért a közlekedő vonatok gyökkel szemben érintik. Magyarán elegendő lenne a KÖFI VU-ba szabályozni,hogy ebben az esetben a váltó helyes állásának meggyöződése után (amihez le sem kell szállni a mozdonyról) legfeljebb 15km/h sebességgel át lehet haladni rajta.
Egyre nehezebb "szabványos" szabályrendszert kialakítani a Jelzési illetve Forgalmi Utasítában. Gondot jelent az is,hogy átépitesek alkalmavál egyszerűen figyelmen kívűl hagynak bizonyos rendelkezeseket. (A jelzők elnevezése csak a jéghegy csúcsa).
- Lehet hogy amióta én utoljára belenéztem, változott, és át lett minősítve a dolog.
- Lehet, hogy az általad lévő verzió valamikor papíron fennállt és most van az, amit én mondok.
- Lehet, hogy eredetileg sem úgy volt, amit én gondolok.
Utána fogok nézni.
Ami nagyon árulkodó: a körvasút felőli TH tábla - aminek ugye az állomás legkülső váltója után kellene lennie - a C jelző és a 2-es váltó között van. E mellett a kiágazási váltó számozása, és a berendezés kialakítása is arra utal, hogy ez a kialakítástól kezdve nem az állomáshoz tartozó dolog, ami változhatott. Viszont a berendezés, és a váltószámozás, jelzőkitűzés ezt nem követte.
Az állomást a C jelző fedezi. A D az útátjárót és a kiágazási váltó fedezi, de ahogy leírtam, azért, hogy ne az állomás előtt, az útátjárót elállva álljon meg a vonat, a kettő jelző együtt kezelhető.
Még egyszer megkérlek rá: ne minősíts másokat. Bonyolult a helyzet, és nem egyértelmű, meg nem ugyan az látszik mindenhonnan, de én nem azzal kezdtem, hogy baj van annak a fejében, meg fogalma sincs az utasításról annak, aki nem fogadja el azt amit én tudok a helyzetről.
Csak reménykedem benne, hogy tudod kinek írtad ezt.
Merre van? (Vagy ez még az Albertfalva előttire vonatkozik?)
(Gondoltam felvetem, hogy van olyan hogy mrh-t térközjelzőnek számozott térközjelző fedez (Külsővat), de van amikor megálló-rakodóhely, vagy kiágazás fedezőjelzőjeként funkcionáló, és ez alapján megjelölt jelző betölt nem biztosított térközjelző funkciót (Somogymeggyes).
Meg van olyan nem biztosított bejárati jelző, ami nem biztosított térközjelző funkciót tölt be olyan állomás (pár éve megálló-rakodóhely volt) előtt, ahol csak vonatjelentőőr (vagy más, vonatjelentőőri teendőkkel megbízott dolgozó, de nem forgalmi szolgálattevő) van (Gátér).
Előfordultak, és feltételezem, hogy ma is előfordulnak f kisbetű nélküli nagybetűs fedezőjelzők sajátcélú pályahálózat kiágazások és megálló-rakodóhelyek előtt,
Van olyan, viszonylag új telepítésű fedezőjelző, amely térközjelzőnek van beszámozva..
már csak azt kell tisztázni, hogy az AS 64 a Rákosszentmihály - Rákospalota-Újpest állomásközben AS hanyas, vagy SR hanyas? - AS19.
Az állomáson lévő gyalogos átjáró sorompója pedig Sr2-es.
miért nem Df a jele - igaz, miért nem Af - Előfordultak, és feltételezem, hogy ma is előfordulnak f kisbetű nélküli nagybetűs fedezőjelzők sajátcélú pályahálózat kiágazások és megálló-rakodóhelyek előtt, nem csak itt, hanem vidéki igazgatóságoknál is (van ahol közben a szolgálati hely vissza lett minősítve állomássá, de személyzet továbbra sincs és/vagy kereszt továbbra sem lehet, van ahová kikerült az f). Megfordítva a dolgot: a kiágazási váltó B/1 néven fut, ami meg nem állomási váltó számozás.
Az állomást a C jelző fedezi. A D az útátjárót és a kiágazási váltó fedezi, de ahogy leírtam, azért, hogy ne az állomás előtt, az útátjárót elállva álljon meg a vonat, a kettő jelző együtt kezelhető.
A második bejárati jelzővel szerintem nincs szerkezeti függésben, de amennyi dolgot ott változtattak azóta, még akár lehet is. - Nem volt változtatás, ez kialakításától fogva ilyen.
Angyalföld Elágtól pedig akkor kell hozzájárulást kérni, ha a kiszolgáló menet a D jelzőn kívülre megy, mert az már nyílt vonal. - A Tolatási Határjelző tábla a C jelzőn belül van. Az irodai rendelkezőkészülékben a körvasút felé az alap vonal-, irány-, és kapcsolóblokkokon kívül van egy Hozzájárulás kiágtól-blokk, az elág berendezésén pedig egy iparvágány-hozzájárulás nyomógomb. Tehát kiszolgálás csak a Angyalföld-elágazás (aki egyben a Rákosrendező elágazást is kezeli) engedélyével és a berendezésen adott hozzájárulásával lehet.
Még egyszer megkérlek rá: ne minősíts másokat. Bonyolult a helyzet, és nem egyértelmű, meg nem ugyan az látszik mindenhonnan, de én nem azzal kezdtem, hogy baj van annak a fejében, meg fogalma sincs az utasításról annak, aki nem fogadja el azt amit én tudok a helyzetről.
ÁVU és berendezés: Az ÁVU-ban valamilyen szinten utalnak rá, hogy milyen és mit tud a berendezés. Nagyon sokszor nem ugyan az a megnevezés van, mint a kezelési szabályzatban, viszont a kezelési szabályzat néha annyira általános megnevezéseket tartalmaz, amivel az ÁVU olvasásakor nem nagyon lehet mit kezdeni (Többször előfordul az "FM típusú" megnevezés, ami nagyon homályos). E mellett van olyan, hogy a kezelési szabályzat már annyira elavult, hogy alapvető információkat nem tartalmaz (pl. még mindig alakjelzős berendezésről ír, miközben a berendezés több évtizede fényjelzős). Az ÁVU-k esetenként sokkal sűrűbben frissülnek (és ezzel nem azt mondtam, hogy pontosak).
Bölcs topiktársunk leírta a C, D bejárati jelző dolgait.
Ugye, állomást fedezőjelző nem fedezhet, a scvp kiágazás pedig a követési rendben nem szerepel, azaz nem a nyílt vonalon, az állomásközben van, hanem az állomás területén. Ha az ÁVU-ban (és a Bp-i KH-ban) a D mégis fedezőjelző, akkor (miért nem Df a jele - igaz, miért nem Af, mert a forgalmász ABC másképp kezdődik?) nem csak a színes lámpás szaxolgálatnál, de a piros sipkák alatti egyes fejekben is nagy a baj... ...és akkor már csak azt kell tisztázni, hogy az AS 64 a Rákosszentmihály - Rákospalota-Újpest állomásközben AS hanyas, vagy SR hanyas?
Tapasztalatom szerint a "milyen berendezés ez" kérdéskörre nem mindig adnak megfelelő választ a forgalmászok, viszont a "milyen főjelző ez" kérdéskört jobban ismerik a biztbereseknél.
Ilyetén én az ÁVU-nak jobban hinnék ebben a kérdésben.
