Kösz! Elnézést h. nem volt teljesen tiszta, h. a példa nincs közvetlen kapcsolatban a másik részével a dolognak.
Amúgy másik példa a primer-energia faktor, amin elég sokat vitatkoztam Feist doktorral. A PHPP német primer-energia faktorral számol, noha ez országonként eltérő (mint ahogy a klímaprofil is).
"Pl. a német fürdési szokásokat és a hozzájuk tartozó melegvíz igényt"
A melegvíz előállításának energiaigénye tudtommal nem tartozik a passzívház 15 kWh/m2 keretébe, az elfürdött melegvíz hővisszanyerése sem követelmény/szokás, a fürdés közben megemelkedett hőmérsékletű fürdőszobai levegő pedig nem tartalmaz akkora hőmennységet, hogy az (a rekuperátoron át) jelentős hőmennyiséget juttasson a házba. Akkor miért ily jelentős a fürdések száma az éves energiaszükséglet szempontjából? Nem jól gondolom?
Nem biztos - a PH számítás és a magyar számítási módszertan másképp vesz dolgokat figyelembe. Pl. a német fürdési szokásokat és a hozzájuk tartozó melegvíz igényt nem tipizálja Magyarországra, ahol bizony kicsit többet fürödnek/zuhanyoznak az emberek.
Amúgy a BME egy doktorandusza, akinek a mi házunk a témája csinált egy összehasonlítást PHPP és a magyar szabványos dolgok között. Még nem teljesen kiforrott a dolog, de mutatja a különbségeket.
A srác a mi házunkra PHPP-vel fűtési hőigényként 1411 W-ot számolt, WinWattal 2209-et és egy azonos formájú etc háznak, ami a magyar szabványoknak megfelelő szigeteléssel, egyéb tulajdonságokkal rendelkezik 8480 W-ot.
A fűtési költségeket is nézte az épp szigetelt és a mi házunk között - 3-4x annyi lenne ha a magyar szabványt épp kielégítő lenne az épület. Így a tél közepén, a számlák alapján úgy tűnik, h. a PHPP és a WinWatt között lesz a fűtési igény, bár a PHPP relevanciájáról nehéz lenne ennyi alapján véleményt alkotni. Meglátjuk.
Megint csak belekotyogok, mert nem tudom volt-e ennek a topicon előzménye. Ha jól látom, ez magának a rendeletnek a magyarázata. Épületfizikai értelemben elég specifikus, passzív házakhoz nem ajánlanám. Esetenként az jön ki, hogy egy passzív háznak negatív a fűtésigénye, vagyis télen hűteni kell... :)
Talaltam egy segedletet , ami sok mindennel foglalkozik, ami egy passziv haz epitesenel segithet. Hoigennyel kapcsolatos tema. http://www.met.bme.hu/Letoltes-2009/KONYVTAR/Hallgatói%20Segédlet-2009.pdf
"Én magát a tanúsítást /minősítést cikizten, nem tagadom."
Anélkül, hogy tudtad volna mit is takar ez. Ezek után sértésnek veszed, ha helyre igazítanak!
Egyébként a töbség már nagyon nagyon gyűlőli az elitet - a nagy ház tulajokat. Még szerencse, hogy a nagy háznak semmi köze a szuper energia takarékos p.házhoz -mondom szerencse.
A passzívház nem a fényűzésről és a pompáról szól - ahogy te is látod- jó példa erre az első minősített passzívház - Wulfin háza -. Ha van türelmed és mélyebben beleolvasol a topicba akkor sok minden kiderül az ő építkezéséről is. Egyébként a profiljában találsz egy linket a fotóalbumához ahol képeket is találsz az ő építkezéséről.
A többség alatt kit értesz ? A társadalom többségét ? Az építkezők többségét ?
Mert nem mindegy.
Még egy adalék a minősítésről. Ha csak egyetlen hibára hívná fel a figyelmet a minősítő akkor is sokkal olcsóbban megúsztam mint, ha rosszul építettem volna meg. Van egy mondás amit én az építészektől hallottam : ha valamit 1 egység kijavítani a tervezés alatt azt a kivitelezés alatt 10 egység, utólagosan meg 100 egység.
"Látom az életed a passzív ház körül forog. Legyen."
Jelenleg igen, mert most épül és nagyon sok részletbe nekem is bele kell folynom, pedig én nem vagyok szakmabeli, nem vagyok építőiparos. Naponta kell megküzdenem olyan emberekkel akik még nem értik mi is egy passzívház lényege. El kell nekik magyaráznom újra és újra, hogy nem elegendő az a hozzáállás hogy : " Mindig így szoktuk csinálni ! ". Meg van mindennek a miértje. Lustaság és nemtörődömség miatt ne maradjanak a házban hőhidak vagy esetleg a légtömörséget rontó hibák. A magyar valóság az, hogy az építőiparban kevés az az ember még vezetői szinten is aki ezt felfogná .
" És ha nincs minősítve, akkor mi van !!" Semmi, akkor van egy nagyon jó energetikájú ház ami remélhetőleg úgy van megcsinálva, ahogy egy ilyen háznak lenni kell.
Bárki kiteheti a falra szépen bekeretezve , hogy a háza passzív ház. Igen aki leminősíttette a házát, minden más HAMISÍTVÁNY.
"Viszont nem árt ha megismeri a hőtechnikai paramétereit, saját maga is megteheti egyszerű módszerekkel, vagy megkér ahhoz értő személyt szerény díjazás fejében."
A passzívház építésnél pont az a lényeg, hogy az épület energetikája még a tervezés időszakában le van modellezve, tehát lehetőség van még akkor az optimalizálásra az estleges korrekciókra. A hőkamerás felvétel már késő bánat, utólag már sokkal többe kerül bármilyen változtatás.
És nem minősíteti külföldi intézetekkel !
Hidd el én is szívesebben minősíttetném magyar intézménnyel - ha lenne ilyen de nincs. A bevezetett zöldkártya rendszer - mint te is írtad - röhej . A passzívházat mint fogalmat és a hozzá tartozó fogalom rendszert a Darnstadt-i Passzívház Intézet fejlesztette ki - kutatta, mérte, számolta hosszú éveken át. Én nekem megéri a minősítés árát, hogy ők az én házam terveit átnézik - szaktanácsot adnak, hogy mit hogy kellene -ha esetleg nem jó valami , tanácsot adnak az építkezés során majd az építkezés befejeztével az általuk kért mérések után , ha minden rendben volt erről kiadnak egy dokumentumot amiben az áll, hogy az általam építtetett ház egy minőség ellenőrzött passzívház. Én azt gondolom ennek egy értékesítés során van értéke is, nem azért hogy én ezt el akarnám adni. A minősítést sem sznobizmusból akartam, akkor jakuzzit, úszómedencét vagy valami mást csináltam volna. A minősítő dokumentumot sem fogom bekeretezni és kitenni a falra mert nem ez a lényeg. Majd, ha Magyarországon is tömegével lesznek passzívház építkezések és egyre többen akarnak minősítést, akkor biztosan lesz majd egy - a Darnstadt-i Passzívház Intézet által akkreditált - szervezet aki ezt itthon végezni fogja - mint ahogy van ez Ausztriában, Franciaországban stb. ahol már ezer számra épülnek ilyen épületek. Tulajdonképpen , ha majd ki alakul egy építészi és kivitelezői réteg akiknek a passzívház építészetben gyakorlatuk van , akkor kevésbé lesz jelentősége a minősítésnek, hiszen akkor már maga az építész és a kivitelező neve lesz a garancia. De még itthon ettől messze állunk.
A többség számára ez a járható út !
Sajnos a többség még egészen máshol tart. Ott tart, -ha egyáltalán el jut odáig , hogy hőszigetelni kellene- hogy nem 5 cm-el hőszigetel hanem 8-al.
Szerintem sem baj ha valaki szeretné tudni mit kapott a pénzéért. Ez a minősítés lehet az átadás átvétel feltétele. Ha ilyenre adnám a fejem én betenném a szerződésbe, és ehhez kötném az utolső számla kifizetését. Szerintem nem csak passzív házakra kellene ilyen minősítés. :-)
Bocsi , hogy beleszolok, de hatha csak egy felrertes van a dologban .
Hogy miert akar Boery minositett passzivhazat ? Mert nem o epiti es nem o tervezte . Biztositekot akar arra, hogy a haz a papirforma szerint fog mukodni. Bizik a minosito intezetben, hogy amire az alairasukat adjak, az ugy is van . Ezen kivul, talan meg jobban is alszik , ha minositett a haziko .
Ha valaki sajat maga tervezi es epiti a passziv hazat , akkor valoban logikatlan rakolteni meg 1500 eurot . Ha az illeto bizik a kepessegeiben es jelen van az epitkezesnel , akkor azt vehetjuk on sight minositesnek .
Remelem segitettem egy felreertest eloszlatni.
"A többség számára ez a járható út !"
Ez a kijelentes (es a hozza tartozo felkialtojel) csak teged minosit . Ha vetted volna a faradtsagot, hogy beleovass a topic-ba rajossz, hogy marhara kisebbsegben vagy es most nem a minositesdire gondolok.
Továbbra is látszik, hogy fogalmad sincs arról, hogy mi az hogy, passzívház kik azok akik ennek érdekében évtizedeket mértek számoltak stb. ( ha fenn tartod az állításod akkor őket minősítetted szélhámosnak ). És mi az a minősítés ( pedig leírtam neked ). Ezek után még te osztod itt az észt .........
Ha van kút az nem esővíz. Beruházás értékét véleményem szerint rendesen alábecsülted. A gépészet meg nem bír ki 15-20 évnél többet. A szürke víz nincs ingyen! Azt szűrni, kezelni kell, ehhez automatika kell, és még a nyomásfokozást se feledjük. Ezeknek is van energia és karbantartás igényük. Persze a kút az sok mindenre megoldás. Abban van ráció véleményem szerint.
1. Ha van kút a háznál és az esővíz tartály a vízhiányos időszakokba feltöltöd akkor a vízszükségleted kb 45% fedezhető. Ez kb 45% víz és csatornadíj megtakarítással jár...sőt a kerti locsolás is gazdaságosabb...amit nem is számolok...
A beruházás értéke kb 0,5-1MFt a helyszíni adottságoktól függően...megtérülése 10-20 év...egy családi ház átlagos élettartama 100 év...
1. Nyugdíjas korodra olcsóbb lesz az üzemeltetés és a gyerekek és az unokák is olcsóbban jutnak hozzá a jelenlegi árak mellett..
2. Amennyiben a víz és csatorna díjak emelkednek akkor pedig kisebb a megtérülési arány...
nálunk 1000 Ft egy köbméter víz (vízdíj+csatorna). erősen gondolkodom, hogy azt az évi 90 köbméter vizet, egyszerűbben télen főleg WC öblítésre és mosásra, nyáron felét öntözésre felét wc öblítésre és mosásra használom fel. ez 90 * 1000 = 90000 Ft évente. a 2*3 köbméteres tartály + szerelés+ egyéb kb 700.00 Ft.
az építkezésnél úgyis jön földmunkagép, vizet úgyis szereltetnem kell, ráadásul a fagymentesítő földkollektor csövét is le kellene valahová tennem, == csak pénzem maradjon addig ;-)
A napkollektoros hőtermelés lehetőségei Magyarországon
Forrás: www.naplopo.hu
A napkollektoros hőtermelés lehetőségei Magyarországon
Képek a linkeken...
Mára a napenergia-hasznosítás Magyarországon is az épületgépészeti szakma részévé vált.
Szinte minden nagyobb kazángyártó cég termékpalettáján megtalálhatók a napkollektorok, és egyre több az olyan cég is, aki speciálisan csak napkollektoros rendszereket kínál. A bőség persze nem jelent feltétlenül minőséget is. Éppen ennek a területnek az újdonsága teszi azt lehetővé, hogy az ilyen rendszereket forgalmazók sokszor irreális ígéretekkel nyerik el a megrendelők bizalmát. Érthető az, hogy a Nap ingyenes, tiszta energiáját mindenki szeretné hasznosítani. Ahhoz azonban, hogy a leendő megrendelő reálisan tudjon mérlegelni és dönteni, tisztában kell lennie azzal, hogy napkollektorokkal mennyi energiát tud majd hasznosítani, és ezzel milyen részarányban tudja fedezni házának, vagy egyéb létesítményének a hőigényét.
Az első tisztázandó kérdés: Magyarországon mekkora a hasznosítható napenergia mennyisége? Létezik olyan vélemény, mely szerint a hazai napsugárzás túl kevés a reális hasznosításhoz. Az ilyen kétkedőket azonban célszerű átküldeni a szomszédos Ausztriába – ahol a napsütéses órák száma kevesebb mint Magyarországon – mégis több mint hárommillió négyzetméter napkollektort szereltek már fel idáig, míg nálunk ezt kb. 50.0002-re becsülik. Ha megvizsgáljuk az országok rangsorát az egy lakosra eső napkollektorfelület szempontjából (1. ábra), akkor látható, hogy a napkollektorok alkalmazásában élenjáró országok többségében a hasznosítható napsugárzás kevesebb, mint Magyarországon (Ausztria, Dánia, Svájc, Németország, Svédország). 1. ábra: A lakosság számához viszonyított napkollektorfelület nagysága (2000 évi adatok)
1. ábra: A lakosság számához viszonyított napkollektorfelület nagysága (2000 évi adatok)
Ha a nálunk rosszabb meteorológiai adottságokkal rendelkező országok is előttünk járnak a napkollektoros rendszerek megvalósításában, akkor valószínűleg a hazai napsugárzásnak is elegendőnek kell lennie. Magyarországon a napsütéses órák száma megközelítőleg évi 2100 óra, derült idő esetén a déli órákban a napsugárzás teljesítménye eléri, rövid időre akár meg is haladja az 1000 W/m2 értéket. A 2. ábrából látható, hogy Magyarországon 1 m2 déli tájolású és 45°-os dőlésű felületre a nyári hónapokban naponta több mint 5 kWh hőmennyiség érkezik, és ebből napkollektorokkal közel 3 kWh hasznosítható. Látható az ábrából az is, hogy a napkollektorok nem csak nyáron, hanem egész évben, tehát ha kisebb mértékben is, de a téli félévben is alkalmasak hőtermelésre. 2. ábra: Déli tájolású és 45°-os dõlésû felületre érkezõ, valamint hasznosítható napsugárzás
2. ábra: Déli tájolású és 45°-os dõlésû felületre érkezõ, valamint hasznosítható napsugárzás
A hasznosítható napsugárzás mennyiségét természetesen befolyásolja a napkollektorok elhelyezése, vagyis dőlésszöge és tájolása. Az optimális tájolás általában mindig déli, de az optimális dőlésszög már függ a földrajzi helyzettől és a felhasználás időszakától. Magyarországon a legtöbb napsütés – megközelítőleg évi 1450 kWh/m2 déli tájolású és 40° körüli dőlésszögű felületre érkezik. A napkollektorok dőlésszögét és tájolását általában meghatározza a rendelkezésre álló tetőfelület, ami persze sokszor nem egyezik meg a kívánatossal. A 3. ábrán látható, hogy egész éves felhasználás esetén a hasznosítható napsugárzás hogyan csökken az optimális elhelyezéstől való eltérés függvényében. Jelentős csökkenés csak függőleges dőlés, és keleti vagy nyugati tájolás közelében tapasztalható. Ezért nem kell elkeseredni, ha a tetőfelület nem pont déli, és 40° körüli dőlésű, hiszen pl. délkeleti tájolás és 30°-os dőlés esetén a sugárzásjövedelem csökkenés mindössze 10%. Felmerülhet az a kérdés is, hogy célszerű-e a Nap irányába forgatni a kollektorokat. Mivel a napsugárzás jelentős része határozott irány nélküli szórt sugárzás, ezért a napkövetéssel elérhető teljesítmény növekedés általában nem áll arányban a forgatás miatti bonyolultság- és költségnövekedéssel. 3. ábra: A napsugárzás csökkenése az elnyelõfelület elhelyezkedésének függvényében
3. ábra: A napsugárzás csökkenése az elnyelõfelület elhelyezkedésének függvényében
Mire elegendő a Magyarországon hasznosítható napenergia? Ennek megválaszolásához azt is tudnunk kell, hogy mekkora az épületgépészeti hőigény. Nézzünk egy példát: családi ház, 120m2 fűtött alapterülettel. Egy ekkora épület fűtési hőszükséglete – ami azt mutatja meg, hogy a méretezési külső hőmérséklet (pl. -13°C) esetén mekkora teljesítményű fűtési rendszer szükséges – megközelítőleg 10-15 kW. A valóságban azonban ilyen hideg vagy egyáltalán nincs, vagy csak néhány napig tart, ezért a tényleges hőszükséglet a fűtési szezon legnagyobb részében alacsonyabb. A hőszükséglet éves alakulása számítógépes szimuláció alapján a 4. ábrán látható. A vizsgált épület fűtésének hőszükséglete a teljes fűtési időszakban megközelítőleg 13.500 kWh. Az ábrán látható a melegvíz készítéséhez szükséges, 4 fő esetén megközelítőleg napi 10 kWh nagyságú hőmennyiség is. 4. ábra
4. ábra
Az ábrán a hőszükséglet mellett látható a különböző nagyságú (5-40m2) szelektív síkkollektor felületekkel hasznosítható napenergia mennyisége is. Az ábra alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni:
* Viszonylag kis napkollektor felülettel (5m2) az éves meleg víz szükségletet közel 70%-ban elő lehet állítani, ezzel a ház teljes hőszükségletének 14%-a fedezhető. * Ha a napkollektorokkal a fűtés rásegítés is cél, akkor látható, hogy a hideg téli hónapokban nagy napkollektor felülettel is csak viszonylag szerény eredményt lehet elérni, az átmeneti időszakokban (tavasszal és ősszel) viszont akár 100%-ban is fedezhető kollektorokkal a fűtés hőigénye. * Ha a fűtés miatt nagy napkollektor felületet alkalmazunk, akkor nyári félévben óriási mennyiségű hasznosítható napenergia megy veszendőbe. Ezért célszerű a kollektorokkal nyáron nyerhető hőenergiát is felhasználni pl. szabadtéri medencék vizének fűtésére. Az ilyen hármas célú rendszerrel kiemelkedően magas éves hatásfokot lehet elérni.
Napkollektorokkal tehát Magyarországon reális beruházás mellett nem lehet ugyan 100%-ban fedezni az épületgépészeti hőigényeket, de jelentős mértékű, akár 60-70%-os éves megtakarítás is elérhető. Ez hatalmas mennyiségű energia, amit nem lenne szabad veszni hagyni. Nagy méretű, központi naperőművek építésére a magyarországi klíma nem alkalmas, azonban sok kis méretű, lokális napkollektoros rendszerrel érezhetően csökkenteni lehetne az ország fosszilis energiahordozó felhasználását, és így a környezetszennyezés mértékét is.
A pénztárca kimélésen kívül mindennel egyetértek. Van egy 150 m2 házad annak tetejéről lejön 90 m3 víz egy évben. Tegyük fel mind egy cseppig felfogod és használod. A vized megtesz két kört. Kézmosó víz után a klozetban végzi. Ekkor is kb 40 ezret lehet megsporolni évente, úgy hogy a szürkevíz beruházást és annak üzemeltetését nem vesszük figyelembe. Megtérülés magasabb mint 20 év.
A topic nem zárt, de alapvető illemszabályokhoz az is hozzá tartozik, hogy visszaolvass miről is folyik a diskurzus. Azt is megnézetem, hogy ugyan régóta jelen vagy az index fórumain de, ebbe a topicba csak most szóltál hozzá, nem tudom mi az ami át lépte a témával kapcsolatban az ingerküszöbödet, de azt látom, hogy a témáról nem sok fogalmad van. Lehet, hogy gyakorlott építőiparos vagy , de ezt most benézted és nem sok közöd a témához. Az meg elég vicces ahogy a témában jártasaknak osztod az észt - először talán olvasni kellett volna egy kicsit többet és akkor tudnád mi is pontosan a passzívház - mit is jelent a minősítés és mennyi épült már belőle itthon és máshol a világban. Még valami - a minősítés mégis magyar ember végzi úgy hívják, hogy Baffia Enikő.
Ebben így természetesen igazat adok. Én csupán azért írtam, hogy lehet használt épületből is PH-t csinálni. A gazdaságosságra való utalásod helyt álló szerintem is.
Az európai háztartásokban az egy főre jutó ivóvízfogyasztás naponta kb. 150 l, ennek a felét ki lehet váltani esővízzel:
Ma már mindenki előtt világos, hogy nem csak a kőolajkészleteink, hanem az ivóvíz készleteink is korlátozottak. Ezért is fontos, hogy mennyi ivóvizet használunk és mire. A 21. század kihívásainak is megfelelő ház gépészetében az esővíz tárolása, felhasználása és a „szürke“ víz újra hasznosítása fontos szerepet kap.
Ha az esővizet nem a csatornába vezetjük, csökken a csatornák megterhelése, ami különösen az özönvízszerű esőzések esetén nagyon fontos. A kert öntözésére használva visszavezetjük az esővizet a természetes körforgásba és a talajvízszint is stabilizálódik. A növényeket a számukra is természetes, klórmentes, lágy vízzel locsolhatjuk. Amennyiben mosáshoz használjuk, csökken a környezet terhelése, mivel kevesebb mosószerre van szükség a víz lágysága miatt. A mosógépünk és a WC-csészénk sem vízkövesedik el.
A szürkevíz a kézmosásnál és a mosásnál keletkező víz, ami azután UV-besugárzással csírátlanított, s a WC öblítésére kiválóan használható, s így megint csak ivóvizet tudunk megspórolni. A mosásnál keletkező hőt megfelelő hőcserélőn keresztül vezetve hőt nyerhetünk, akárcsak a passzív házaknál jól bevált kontrollált szellőzésnél, amikor is az elhasználódott szobahőmérsékletű levegővel melegítjük fel a bejövő friss hideg levegőt.
15 kWh energiát tudunk megspórolni 1m3 szürkevíz által. Ez a meleg víz előállításához szükséges energia felét jelenti.
Az ivóvízzel való takarékoskodás nemcsak ivóvízkészleteinket kíméli, de energiát is megtakarítunk, mivel az ivóvíz előállítása, szállítása is rendkívül energia igényes, nem beszélve a csatornába feleslegesen bevezetett esővízről.
Itt említeném meg a zöldtetők szerepét az esővíz visszatartásában, 30-90%-át képesek megkötni.
Az esővíz a csatornából egy szűrőrendszeren keresztül jut a kertben vagy a pincében elhelyezett műanyag vagy betontartályba. Egy, az ivóvíztől elkülönített vezetékrendszer szállítja a megszűrt esővizet, amelyen mindenütt fel van tüntetve, hogy “esővíz-nem iható“.
Nagyon esős időszakban a tartály kapacitását meghaladó vízmennyiséget a szikkasztóba lehet vezetni. Amennyiben „szárazabb” időjárás van, úgy az ivóvízből lehet utántölteni a folyamatos vízellátás miatt.
A tartály méretének közelítő számítása m3= személyek száma x (napi vízszükséglet + kertrész) x 21 nap tartalék.
Pl. 4 fő, 500 m2 kert:
4 x (50+15) x 21=5460 l, tehát 5-6 m3 –es tartályra van szükségünk.
Így tudjuk a környezetet és a pénztárcánkat is kímélni.
szerintem nem vagytok tisztában a magyar ingatlanok állapotával és azok árával.... Én évekig nézegettem a használt ingatlanokat míg úgy döntöttem, hogy újat sokkal olcsóbb építeni. Hihetetlen minősíthetetlen állapotok eszetlen árakon...
Pontosan, Németországban számtalan példa van arra, hogy használt épületekből készítenek passzívházat. Sőt Magyarországon is van már erre példa: a dunaújvárosi Solanova projekt
...maga a felvetés is röhej szvsz ebben a topikban:"használt ház vásárlása"...
egyáltalán nem! attól függ, mint ahogy peterch (17868) írja, egy jó falú régi házat teljesen felújítva, lehet hogy jobban jár valaki, mintha teljesen új passzívat épít. lehet hogy az alacsony energiájú lesz, viszont kevesebb kerül. Ez a helytől a régi ára és állapotától és sokmindentől függ.
Különben a németeknél már régi házból is építettek át passzívházzá épületet.
Azok minősítenek, azt ugyan nem tudom , hogy megy az üzletük.
Mérni ugyan nem árt, de minősíteni ???"
Ezt már leírtam egy néhányszor és most "jóindulatúlag" mondhatnám, hogy olvass vissza. De inkább leírom neked, mert úgy látom, hogy jöttél és belefröcsögsz a fórumba, majd te meg mondod a tutit - mert te folyamatosan építkezel és mindent tudsz ..... Hát most tévedtél, mert a hozzászólásaidból látszik fogalmad sincs mit jelent a passzívház minősítése ( mellesleg ha visszaolvasnál akkor ezt is megtalálnád egy párszor leírva ). Minősített passzívházat építeni azt jelenti, hogy a tervezéstől a kivitelezésig egy folyamatos minőség kontroll alatt van a ház - plusz mérés Pl. légtömörség stb. És ezt nem valami magyar hatóság vagy cég végzi, hanem a Német passzívház intézet. Azt gondolom, hogy nem kicsit volt tőled meggondolatlan dolog őket szélhámosnak nevezni. Azért hogy értsd én a Német Passzívház intézettel minősíttetem a házat. A minősítés ott kezdődik, hogy ki kell nekik küldeni még beadás előtt a terveket meg 1:10 léptékben a jelentősebb csomópontok rajzait továbbá a terveződ által végzett PHPP számítást. Azokután, hogy minden rendben volt a rajzokkal a kivitelezésről ( főleg a kritikus csomópontok elkészítéséről ) nem árt nekik fényképi dokumentációt készíteni ( ők nem fognak idejönni hozzánk egyszer sem ellenőrizni ). Mikor odakerül a helyzet akkor el kell végezni egy akkreditált szervezettel egy légtömörség mérést. El kell végezni és dokumentálni kell a szellőzető rendszer beszabályzását. Perzentálni kell az energetikailag releváns szerkezetek , berendezések energetikai paramétereit. stb. Persze ez egy nagyon bizalmi dolog, mert meg lehet csinálni "magyarosan" is . Mint írtam előbb én egy bizonyos tekintetben a velük való minősítést én oly módon tekintem mint amikor az ember megvesz egy szoftvert hivatalosan. Ja és a végére mindez 1500 Euróba kerül. És tényleg becsülettel végig ellenőrzik a terveket tövéről hegyire. Mindezt teszi egy intézet aki csak ezzel foglakozik évtizedek óta ( épület fizikával ).
Nem hinném, hogy az is segítene...ha fával és gázzal fűt és a fát "kapja" az erdőből akkor milyen számlát mutogat:))
Ha van hőszigetelés beépítve akkor honnét tudod mennyi van a padlóban...hiszen lehet többféle a rétegrend pl 4 cm hőszigetelés, 7 cm beton , 1 cm burkolat, esetleg 6 cm hőszigetelés 5 cm beton 1 cm burkolat, esetleg 13 cm salak és 1 cm burkolat....
A falon sem mindegy pl 30 + 12 cm hőszigetelés vagy 38 +4 cm hőszigetelés nem azonos...
A plafon rétegrendje sem azonos lehet helyenként 20 cm és helyenként 5 cm hőszigetelés és és nem biztos, hogy folytonosan van betöltve ha le van burkolva vagy be van építve...
:) ha használt házat vennék, én elkérném az energia számláikat egy évre visszamenőleg legalább és kiszámolnám mi volt a fűtés valódi költsége. szakember szemrevételezéssel nem igazán tudja megállapítani a fűtés pontos összegét, csak becsülni lehetne, de a beépített hőhidakat, fali szerkezeteket a röntgenszeműek kivételével nem látja senki.
mellesleg van egy olcsón fűthető szép családi házam eladó a Balaton mellett ;-)
