Az én szerelőm azt mondta, hogy az ablakba épített szellőző feltétel. Az átvevő nem nézte.
Megkérdeztem, hogy új szerelés esetén igaz-e, hogy minden fogyasztóhoz kívül kell vezetni és házon belül a legrövidebb úton? Azt mondta nincs ilyen szabály. Az új rezes rendszert is épületen belül elvezetik, ha úgy kérik, úgy logikus stb.
Szia! Én nem vagyok szaki. Húsvétkor raktam fel a 10 centis grafitost, akkor már kezdett ereje lenni a napnak. Kb 2 hét múlva hálóztam le. Azt gondoltam sokkal melegebb lesz a napsütés miatt a szigetelő. A déli oldalon hálózás előtt falcsiszolóval azért finoman megcsiszoltam.
Ja, imádom az indukcióst, soha nem lesz többet gáztűzhelyem. Kisebb macera, szerintem olcsóbb is talán az üzemeltetése. Lerobbanva vettem a házam, kérdezték, gáztűzhelyet akarok-e, mert akkor gázterv, csövezés, engedélyeztetés stb. Asszem ha most építenék ÚJ házat az biztosan passzív, vagy aközeli lenne és egyáltalán nem lenne benne gáz és kémény.
Hmmm ... vagy csak nem volt jövőbe látó , hamarabb lett megtervezve és engedélyeztetve :-( , de nem gond , az indukciós messze jobb , mint a gáz :-) meg az átcsövezés sem volt ínyemre .
A tervezőm szerint tavaly még kellett , no meg a tűzhelyhez is új nyomvonalon kellett volna vezetni a gázt .( épületen kívül körbe , nem keresztül kasul a házon ) Egyszerűbb és olcsóbb volt egy indukciós főzőlap .
Szakik, grafitos szigetelést meddig lehet a napon hagyni? A ház két oldala keleti-déli fekvésű, tehát süti a nap rendesen. Még nem raktam fel oda, csak be kéne ütemezni.
Igazad van, ez a ház is elég magas ahhoz, hogy a tető alatt rendszeresen nyírják, karban tartsák a borostyánt. Azt legalább 1-2 évente le kell vágni, ha azt akarjuk, hogy tovább ne nőjön.
Ez a penész érdekes! Nálunk majd' mindenki leszigetelte a házát, van akinél penészedik(mohásodik) az északi fal, van akinél nem. Talán a festék is döntő lehet.
Azért a borostyánnal nagyon óvatosan. Inkább nem ajánlanám senkinek. Nekünk is volt régen a házon, illetve egy melléképületre is felfutott. Szépnek szép volt és valóban száraz volt alatt a fal, illetve nyáron sem volt olyan meleg ott ahol fent volt. Viszont kúszott mindenfelé, amerre csak tudott. Egy idő után felfutott a tetőig és szépen elkezdte tönkretenni. A deszkázat résein befurakodott és szépet elkezdte szétfeszíteni az egészt. Nekünk is kb. 10-11 méter magasan van az eresz és nem valami könnyű onnan levagdosni, hogy ne tegye tönkre a tetőt. A melléképületen hullámpala van és úgy belenőtt, mire a szomszéd szólt, mert szerinte valami nem oké, hogy utána 2 napig operáltuk, hogy ne tegyünk benne még nagyobb kárt. Aztán fogtuk és levágtuk az egészet és leszigeteltük a házat. Leszedni sok helyen csak vakolattal együtt sikerült, mert annyira kapaszkodott. A kiírtása meg egy rémálom volt utána. Kiástuk a gyökerét, amennyire lehetett, de visszanőtt. Utána használtunk gyomirtót, ami korábban mindent vitt, még a sokak szerint kiírthatatlan ecetfát is. Először úgy tűnt rendben lesz, aztán szépen elkezdett újra megerősödni, mert nem figyeltünk rá. Most ott tartunk, hogy 3 nyár óta fújjuk a gyomirtóval ahol látjuk és talán kezd eltűnni, de még mindig hoz néha itt-ott leveleket.
Futtass rá borostyánt. Az védi a falat a csapó esőtől és még az esetleges nedvességet is kiszívja a falból. Porszáraz lesz alatta a fal, azon semmi nem telepszik meg. Ja és szép örökzöld is. (Évente egyszer kell az ablakok körül lemetszeni az oda tévedt hajtásokat.)
Sziasztok Északi falunk egyre jobban mohásodik,10cm nikecellre csemperagasztó,háló,ragasztóval sikba,majd 2 réteg fehér kültéri festéket kapott..mit kezdjünk ezzel?? 6 méter magas a szigetelt fal,11m széles..mit tegyek vele??
Ha leveszik a gázórát vissza már nem rakják, csak ha minden megfelel a legújabb előírásoknak.
Attól függően hogy milyen a régi rendszer lehet olcsó vagy drága az átalakítás.
Ha óralevétel nélkül megcsinálod akkor nyomás próbázni nem tudsz, vagy legalábbis nem az egész rendszert, mert az óra nem bírja ki.
Ha vascső helyett rézcsővel, press idomokkal szereled, akkor ha valamikor bármiért bemegy hozzád a szolgáltató és nem passzol a rendszer a gáztervhez (réz-vas) akkor leveszik az órát.
Nálunk pár éve volt mentek az időszakos ellenőrzések, volt pár ismerős akit kizártak a szolgáltatásból, mert az amúgy szakszerű változtatások nem szerepeltek a terveken.
Van akinek ez a rizikó belefér, nekem nem, van aki szerint ilyen nincs, be se engedi meg mittudomén, de én meg láttam a saját szememmel.
Ráadásul a gáz az nem víz, hogy ha folyik majd kiszárad, gázömléskor romba szoktak dőlni házak, meg meghalni emberek.
Vannak szabályok, nem véletlen hogy nem szabad elfalazni a gázcsövet, nem is értem az ilyen állatságokat hogy dugjunk kamuszellőzőt az eps-be, mert az látszólag jó lesz.
Az ilyen megérdemelné a vádlottak padját ha beüt a baj, de ugye ez csak egy fórum, itt mindenki csak nick, lehet egy macska ült rá a billentyűzetre, és a t9 meg értelmes szavakat formál belőle.
Tehát ha én hőszigetelés után gázkazánt szeretnék, akkor megnézik mivel fogyasztom a gázt, és tetetnek egy rakat szir-szart mindenhová? Vagy beteszik a gázkazánt oszt csókolom?
Az új autó a legdrágább. 3-4 millió most a legolcsóbb. Mennyi ideig akarod használni? Sosem hozod ki olcsóbbra, mint egy használt típust. Kb. ugyan annyi esélye van mindkettőnek, hogy komoly baja legyen. Igaz most már nehéz lesz jó használt autót kapni...
Mert télen ha az utcán parkolsz, biztos hogy olvasztani kell az ablakokról a jeget. Egy garázsban ilyen nincs.
Kazán, minek vinnék én oda csövet? Okos ember nem telepít vegyeskazánt, csak ha akad valami olcsó tüzelő a környéken. A kéményseprő meg rosszul is lesz ha meglátja a csövet. Lehet hogy jó, de nem szabvány megoldás. Dobd ki, helyette vágj 25*25cm-es rést az ajtóra.
Szél meg nem is létezik :-) Egyébként ha földgáz üzemű tűzhely van a konyhába , még oda is előírják a nem elzárható szellőzőt ... no ezért lett most villanytűzhely a gázátépítés után ...
Nemigazán , a szolgáltató a bekötő csapig építette csak ki a rendszert , onnan az én dolgom volt . Azért cseréltem volna ki , hogy normálisabb nyomvonalon menjen a falon , meg kicsit odébb kerüljön a falon lévő óra . Lényegében semmi ésszerű változtatást ne engedtek az óráig , csak azt hogy az utcafrontra tegyük ki , azt meg én nem akartam .
idézőjelet teccikérteni? gondolom nem a nappaliba kerül a kazán... és a nyílászáróra mondom, hogy jellemzően a kazánház kazánt magába foglaló helység nem kap normális nyílászárót (megmondom miért: úgyis füstös lesz, nyitva kell hagyni stb...)
persze biztos van, ahol (nálam lassan beépítik már, egyben műhely is) igen
de lényeg marad a cső :) annak ott nem sok keresnivalója van. maradékhőt nem vitattam, nekem is jól jön
"jó, de egy "kazánház" nyílászárójáról van szó :) soxor egy deszkabudi is zártabb"
Nem figyeltél. Az egész téma abból indult ki, hogy szerintem a kazánház ne a háztól külön épületben legyen, hanem a ház hőszigetelő burkán BELÜL (hogy hasznosuljon a hulladékhő is). Tehát ez nem egy deszkabudi, hanem tulajdonképpen egy helyiség a lakásban.
jó, de egy "kazánház" nyílászárójáról van szó :) soxor egy deszkabudi is zártabb
egyébként meg minek elvezetni csövet a kazánig? falon ütsz egy likat, bele meg egy zsanéros mittudoménmit. ha kell levegő, kap. ha nem kell, akkor "zárva" van. a tűz tudja, mennyi levegő kell neki :)
"A kazánt meg le szokás zárni kis huzatra , ha már meleg a rendszer , szóval marhára több hideg levegő jön be a lukon , mint amennyit eléget a kazán"
Ha elzárod a helyiségből a levegő elszívását (=kémény), akkor megszűnik az a szívóerő, ami addig beszívta a hideg levegőt a csövön át. Tehát nem is fog bejönni hideg levegő a csövön.
"Beálló szerintem hülyeség, ugyan úgy ráfújja az esőt meg a havat a szél."
Egyetértek. Én sem költenék tetőre (se) az autó fölé.
"És ha egy nyest szétrágja a motortérben v.melyik kábelt, mit csinálok?"
Garázst építesz.
"Persze ha vennék egy vadi új autót, én is kint hagynám az utcán, hadd lássák, hogy nekem erre is telik, aztán 3-4 év múlva úgyis eladnám és vennék megint egy vadi újat, na akkor nem kell garázs."
Én a garázsomat sokkal hasznosabb célokra használom, mintsem elpazaroljam arra, hogy egy terves szállítóeszköz "temploma" legyen.
Egyébként szerintem az új autó a legolcsóbb, mert a használt autók motorjainak 99 százalékát a gazdája tönkreteszi az első hónapban/évben (széthajtja + vacak olajok + mocskos benzin), az enyémen viszont még 150.000 km után is az új autókra megadottnál MAGASABB teljesítmény értékeket lehet mérni. Ezen felül eddig még csak egyszer kellett javítani (10 perc, 6500 Ft), úgyhogy az általad említett 3-4 évenkénti csere erősen tolódik ;)
"Télen nem fagy rá a jég, nem kell melegíteni hogy el tudjak indulni, "
Miért kellene egy autót elő-melegíteni ahhoz, hogy télen el tudjon indulni? Beülök és 5 másodperc múlva már tolatok is kifelé a kapun, egy perc múlva már hideg sincs benne (mielött megkérdezed: több száz wattos elektromos fűtés).
"Ha a kazán szigetelt térben van, akkor kinyitod az ablakot, hogy kapjon elég levegőt, tehát kihűl a szigetelt tér."
Helyette: elvezetek egy vastag hőszigetelt levegő-csövet a kazánig, így a hideg levegő csak 30 centit tesz meg a helyiségben.
"Az jó dolog ha a levegőt előmelegíted neki, hatásfoknövelő."
Valóban, ha a tüzet tápláló levegő hőmérséklete 278K (kelvin fok) helyett 299K, attól kb 0,2 százalékkal javul az égés hatásfoka. Én ünnepélyesen lemondok erről az extra nyereségről :)
ezért kell egy puffer a rendszerbe, tüzelsz intenzíven 2-4 órát, aztán csókolom, be lehet zárni a kazán nyílásait. maradékhő meg fűti kicsit a helységet, télire oda kell vinni a virágokat
Vagy nem ... nálam 25x25 cm -es nem zárható szellőzőt kért a hatóság a kazánházra . A kazánt meg le szokás zárni kis huzatra , ha már meleg a rendszer , szóval marhára több hideg levegő jön be a lukon , mint amennyit eléget a kazán .
Nekem sem engedték kicserélni az óra előtti vascsövet , mert a nyomáscsökkentő előtt nem lehet rézcső . ( nyomáscsökkentő+óra egy dobozban) Durván hatszázból állt meg a mutatvány (gázterv , óra le/fel , szerelés , oldalkivezetéses kondenzációs kazán )
"Szerintem Mekk zárt égésterű turbós és/vagy kondenzációs kazánról beszél"
Amit írtam, az (okos építész/energetikus esetén) igaz akár a legvacakabb vegyestüzelésű kazánra is. A házon kívülről (vagy pince/padlás) be kell vezetni a helyiségbe egy vastag hőszigetelt levegőcsövet, aminek a belső vége ott legyen a közelben, ahol a kazán a tűzilevegőt beszívja magába. A kazán (pontosabban a kémény) által létrehozott szívóerő a csőből kijövő hideg levegő 90-95 százalékát egyből beszippantja a kazánba, tehát ez a hideg légáram a helyiség hőmérsékletét alig befolyásolja, a kazánnak (és környezetének) hulladékhője ezen hőveszteségnek százszorosa is lehet szerintem.
Akkor nem hegeszthette volna át a csövet 40 centivel lejjebb, mert ma már senkinem csinál vascsőből gázvezetéket.
Vagy az egész cső - cca 30m mehetett volna a kukába, mert régi.
Akkor nem lehetett volna a kazán és a főzőlap előtt benthagyni a csapot.
Esetleg a 10+ éves főzőlapot is kidobatják. Vagy a 4 éves kazánt?
Akkor a csappal elzárt, és a dugóval lezárt csonk se nem lett volna jó (utóbbi miatt ugyan picit morgott a rendszergizda)
Akkor új EPH is kellett volna, de lebeszélték, hogy készülékhez a szerelő nem nyúlt ezért minek új nyilatkozat.
E-On vette át.
Szóval nem olyan forró az.
Ha új kazánt teszel, az tény, hogy nem építhetsz be csak kondist.
Az is tény, hogy a csőnek nyílt térben kell menni. Vagy kívül, vagy a szobában. Nem lehet a falban, vagy a szigetelés alatt (vagy a padláson, ahogy nálam bekerült)
Szerintem Mekk zárt égésterű turbós és/vagy kondenzációs kazánról beszél (bár a burkon belül lévő sima fás kazán veszteséghője is melegíti a belső teret), Te meg mondjuk fatüzelésűről, nem? Ezért van az elbeszélés a kazán helyiségének szellőzéséről...
Beálló szerintem hülyeség, ugyan úgy ráfújja az esőt meg a havat a szél. Oks, mi az ország legszelesebb részén lakunk :D
És ha egy nyest szétrágja a motortérben v.melyik kábelt, mit csinálok? Van garázsod de nem használod, hát az hiba. Persze ha vennék egy vadi új autót, én is kint hagynám az utcán, hadd lássák, hogy nekem erre is telik, aztán 3-4 év múlva úgyis eladnám és vennék megint egy vadi újat, na akkor nem kell garázs. Télen nem fagy rá a jég, nem kell melegíteni hogy el tudjak indulni, nem fújja rá a havat a szél. Ha úgyis kell tető fölé, akkor az oldalfalak már nem jelentenek nagy költséget. Meg ugye úgyis bontott téglából húzom fel, ha lebontom a régi garázst ;)
Ha a kazán szigetelt térben van, akkor kinyitod az ablakot, hogy kapjon elég levegőt, tehát kihűl a szigetelt tér. Ha viszont nem szigetelt, akkor ki sem fog hűlni. Az jó dolog ha a levegőt előmelegíted neki, hatásfoknövelő. Ha különálló épület, és leszigeteled, akkor az is megteszi, de nélküle sem fagy el ha használod, a kivétel meg erősíti a szabályt :D
Átszellőztetett gázcső. Igen, az lesz a megoldás, hadd menjen be a hőszigetelés közé a hideg levegő :D A tökéletes megoldást megsúgom, de csak halkan:
Belenyomod a szellőzőket a szigetelésbe, erőnek erejével :D így látszólag szabványos is, meg ki sem hűti a házat, mert egy indítósínnél biztos nagyobb pazarlás...
Közben kikalkuláltam hogy mégiscsak úgy jó, ha ugyanazon sor is túlnyúlik :) Egy 20 centis darabot kell betennem valahova középre és úgy jó is. 7 méteres fal ablakok nélkül.
Ráadásul én úgy tudom, hogy a gázterv már csak úgy készülhet hogy a pillanatnyi szabályoknak meg kell felelnie MINDEN elemnek a házban. Tehát kondenzásiós kazán, ehhez kémény, csövek hegeszthető, nem hegeszthető, régi csapok kuka. Szóval esetleg közelíthet a millióhoz is akár egy ilyen "csak átrakatjuk a csövet tréfa.
Való igaz, hogy tisztán energetikai alapon számolva nem éri meg.
Mint írtam nekem volt más tényezőm is, ami mellett úgymond mellékes volt a kiemelés munkaigénye. Anélkül a cső padlásról kiszedése csak 3 óra munka lett volna.
Ha csak a cső kiemelése miatt vág neki valaki akkor is kb ennyi pénzbe kerül.
De nekem az is valóban szempont, hogy így normálisan fog kinézni a szigetelés után.
Ja és az indítóprofilról is lebeszéltem a kivitelezőt. Azon majd behozzuk a gázra elment zsét :)
Egy úriember nem foglalkozik holmi megtakarított forintokkal:)
Első az esztétika :)
Gázterv - 20.000Ft, új tervnél 40 lett volna
Mérő le-fel szerelés 29.000Ft
Szerelő dolgozott a cső áthelyezés + kiemelésen 6 órát. 48.000Ft
Össz: 97.000Ft
Ennyibe van az esztétika - na jó, ha észreveszik egy ellenőrzésen, hogy a padláson megy a gázcső, és megbüntetnek az többe lett volna, és utána ugyanennyit ki kell csengetni a kijavításért.
Szóval nem csak a kiemelés miatt fizettem ennyit.
egyébként szerintem hülyén néz ki, ha végigmegy a falon - nálam felül van - egy árok a szigetelésben.
Kaptam olyan javallatot is, hogy beszéljem meg egy szerelővel, aki vállalja, és leellenőrzi a saját munkáját. Ekkor a gázterv+mérőszerelés megspórolódik. De ...
Nem szétnyíló. Megkérdeztem egy másik forgalmazót is és ő sem ajánlotta. Letettem róla.
Bár a műszaki leírásában benne volt, hogy ETAG rendszerben használható. Igaz volt utána egy 006- szám jelölés, lehet az jelenti a tetőkre vonatkozó szabályrészt :)
Valószínű megvan a befutó. Koelner Tfix 8S. Egész jó áron van és van belőle 30 cm szigeteléshez való.
"Ha ezen három "apróság" mellé forintokat is írtál volna, akkor az jött volna ki, hogy a cső átrakatásával 30 év alatt megtakarított fűtés-forint kb tízszeresét kidobtad az ablakon."
Na igen, ezt is érdemes lesz megfontolni. Gázterv alaphangon 40eFt, a szerelés meg gondolom szintén nem 3 forintos művelet lenne...
Ha ezen három "apróság" mellé forintokat is írtál volna, akkor az jött volna ki, hogy a cső átrakatásával 30 év alatt megtakarított fűtés-forint kb tízszeresét kidobtad az ablakon.
A gázcsövet hőszigetelővel körbevenni tilos (robbanásveszély).
A legtöbb gázszolgáltató ragaszkodik ahhoz, hogy a cső végig látható legyen (csak alatta hőszigetelhetsz), de valamelyik szolgáltató állítólag engedélyezi azt is, hogy a cső egy ÁTSZELLŐZETETT hőszigetelő-alagútban fusson.
"Miért, ha teszel elé egy kerítést, akkor már minden oké? Igaz, kétszer annyit kell nyitogatnod."
Számtanból egyes, leülhetsz :) Van egy autóbeálló, előtte 1db kapu. Mi a fenét kéne kétszer annyit nyitogatni?
"Látom nem volt autód :D nem tudod mit jelent egy zárt garázs, még ha nem fűtött, akkor is."
Van autóm. Sőt van zárt garázsom is. Csakhogy a garázsomban nem volt autó sok-sok éve már.
"A kazánnak elég sok levegő kell, tehát ha nem melegíted elő, mert nem fogod, akkor inkább ne hűtsd a hőszigetelő burkot."
Ezt nem egészen értem: a kazán a külvilágból szívja az égési levegőt, majd a kéményen kiengedi. Ha előmelegítem neki a tűzilevegőt, (hogy meg ne fázzon a torkocskája?) az nekem plusz energiámba, tehát pénzembe kerül. Miért jó ez nekem?
Sziasztok! Először is köszönet a topicnak és azoknak, akik ezt ilyen klasszul életben tartják, tele igen hasznos infókkal.
Vettünk egy jó öreg (70 éves) házikót, aminek zajlik a felújítása. Szeretnénk majd szigetelni a ház falát (38 cm-es kistéglás) és arra jutottam számolgatás után, hogy 12 cm grafitos EPS megfelelő lesz az igényeinknek. Lábazatra meg 5 cm-es XPS fog kerülni (azért csak ennyi, mert így is vagy 6 cm-rel kintebb van a lábazat, szeretném, ha az beljebb kerülne) 60-70 cm magasan van a ház alapja.
Ami a problémát okozza, az látszik a képen. A házba úgy jön be a gázcső, hogy a házhoz hozzásimul. Tehát bejön a kertbe a föld alatt, feljön a ház keleti oldalán a sarkánál, majd az északi falon szépen nekisimulva bemegy a házba a bejárat mellett.
Eddig totál szabálytalan módon ez le is volt vakolva, ezt már kibontották nekünk, de úgy tudom, hogy ezt a gázcsövet nem lehet elfedni. Tehát az EPS és XPS találkozásánál lesz egy szép nagy üres rész, ahol nincs szigetelés. Ez úgy érzem, hogy problémát fog okozni, mivel ott hőhidas lesz a falunk, amit érthető módon szeretnék elkerülni. Milyen megoldást lehetne itt alkalmazni? A gázcsövet átrakatni gondolom nem egyszerű művelet, azt jó lenne elkerülni.
Lenne még egy off kérdésem, a dobkályhám henger alakú. Mi lenne, ha lemezből egy henger alakú köpenyt készítenék, ami félkörívben, kb 6-7cm távolságban körben öleli a kályhát. Ez a köpeny lemez, már nem lenne olyan meleg mint a kályha oldala? Vagy ugyan úgy átmelegszik, esetleg ez is plusz meleget adna? Ezzel nem a fal szigetelését szeretném kiváltani, csak a Kamínó öntvénykandalló is hasonló megoldással van megcsinálva.
Logikusan gondolkodva, sztem pazarlás lenne ha a másik végét is túlnyúlással akarnám kihozni, kb egy táblát buknék két oldalon(soronként 10 centi plusz). Képet, infot nem találok erről a neten, de pár képen viszont mintha úgy lenne, hogy a sorok ugyanúgy végződnek, tehát mindkét oldal síkban ill túlnyúlva. De sztem mind1 nem? vagy van jelentősége?
Szakik, egy gyors amatőr kérdés EPS felrakásával kapcsolatban: ha megindítom a sort túlnyúlással(ugye a másik oldali kötés miatt), akkor ugyanazon sor másik vége is túlnyúlással kell legyen v mind1?
Nekem nincs bajom a stílusoddal. Elsőre szokatlan, de aki meglátja a segítő szándékot mögötte, sokat tanulhat, ha mást nem is a kritikus hozzáállást (elhagyva a naivat) a dolgokhoz, ami igen hasznos.
Bár többnyire te ezt próbálod az emberekbe verni, hogy gondolkodjanak, ne legyenek hülyék :)
Mivel ez nem egyszerű ezért is írtam, hogy szembe hugyozol a széllel. A szél jelképesen a sok hüle okoskodása :)
"A stílusa meg szerintem jó arra, hogy megpróbálja a kérdező komolyságát és türelmét."
A kedveskedés arra jó, hogy állandóan munkaajánlatokkal bombázzanak, aztán jól megsértődjenek, amikor kiderül, hogy egy picivel több pénzt kérek, mint egy ukrán segédmunkás. Ezt megelőzendő SOHA, SEMMI munkát nem vállalok az internet felől (levelekre sem válaszolok). Ha kedves vagyok akkor az a veszély fenyeget, hogy pl megegyezek valakivel pl az általam megtakarított összeg tíz százalékában, aztán kifizetés helyett elküldenek a francba, amikor az jön ki, hogy hét millióval lett olcsóbb a ház a tervezetthez képest és most ki kellene fizetni hétszáz ezer forintot "néhány nap munkáért". Ha bunkó vagyok és nem is értek semmihez, akkor ilyesmi nem fordulhat elő soha.
"Garázs meg az utcafronton, szigorúan különépítve a háztól."
Háztól külön lévő épületen közvetlenül az utcára nyíló garázsajtó felhívás a tolvajok számára.
Az autó nem fázik meg a szélben, tehát nem kell neki oldalfal, még tető sem muszáj föléje, hiszen vízálló (a legtöbb :)
"Kazánház (vegyes kazánnak) meg attól függően, hol van több napsütés, szintén külön építve a háztól."
A kazán és környezete (csövek, puffer, stb) elég sok hulladékhőt veszít. Ha a kazán a hőszigetelő burkon BELÜLre kerül, akkor ez a hulladékhő is a házat fűti, tehát nem is hulladék ;) szóval a kazánház szerintem legyen a ház része.
Megtanultam, hogy mindig a legegyszerűbb megoldás a jó. Nem kell lépcső, nem kell pince. Na jó, pince kell, akkor legyen a különálló melléképület alatt. Garázs meg az utcafronton, szigorúan különépítve a háztól. Kazánház (vegyes kazánnak) meg attól függően, hol van több napsütés, szintén külön építve a háztól. Ház meg szigorúan nem a telekhatáron. Pl. a csatornát egyenesen ki lehet vezetni a legközelebbi falon, vizes helyiségek egyik fala meg külső fal legyen oszt csókolom, egyszerű dolog a házépítés :D
"Innentől kezdve veszélyes a pince vízszigetelésénél nem megfelelően illesztett bitumenes lemez, vagy az ács aki rosszul fóliázza le a tetőt... a burkoló aki az épített zuhanyzóba nem megfelelően hordja fel a vízszigetelést és penészedik a ház....és még lehetne sorolni! "
Először is a bosszantó esztétikai problémákat lehetőleg ne mossuk össze azokkal a hibákkal, amelyek az évek alatt több százezer forintos anyagi kárt, vagy akár emberhalált is okozhatnak.
Az ácsok, villanyszerelők, gázszerelők, stb többsége tisztában van azzal, hogy hogy mi történhet, ha hanyagul dolgozik, ENNEK MEGFELELŐEN SZIGORÚAN ODAFIGYEL A MUNKÁJÁRA.
A párazárást csináló "szakemberek" többsége viszont azt hiszi, hogy ha a falat túlnyomórészt egybefüggő fólia takarja, akkor ő tökéletes párazáró munkát végzett, ennek megfelelően szarik az apró résekre, lyukakra.
Ha majd az összes párazáró réteget ugyanúgy nyomáspróbázni fogják, mint a gázcsövekett, akkor majd elhiszem, hogy a párazáró szakemberek jól megtanulták a dolgukat, de addig továbbra is feltételezem, hogy túlnyomó többségüknek fogalma sincs arról, hogy mire való a párazárás.
Szerintem ezek nem annyira veszélyesek, hiszen vagy nem állandó jelleggel érkező hatást fog meg, vagy ha hiba esetén kudarcot vall az említett megoldás akkor van lehetősége a túloldalon kiszáradni.
A pára 0-24-ben folyamatosan halad kifelé. Ha átjut és a másik oldalon csökkenő áthaladási tényezőbe botlik akkor felhalmozódik.
A felhalmozódás a veszély, nem a bejutás.
Porhót befújja a szél? Nagy dolog, másnap az első napsugarak kiszárítják az átszellőztetett tetőt. Pince bitumenes lemez nem illeszkedik? Foltos lesz a fal. Zuhanyzó szigetelés? Foltos lesz a lenti szomszéd plafonja.
Ha a falba bejut a pára és nem tud távozni akkor a szigetelés átnedvesedik, onnantól ez már nem is szigetel, innentől öngerjesztő a folyamat, hűl a ház, csöpög a víz a szigetelés alól, megfagyva esetleg még rombol is. Gyapot simán összeroskad a szarufák között, fa szétrohad, tető beomlik, emberhalál.
Meki bácsi mindig a széllel szembe hugyozik :) Pedig nem egy hülegyerek. Amiket ír jó megfogadni, átgondolni. A stílusa meg szerintem jó arra, hogy megpróbálja a kérdező komolyságát és türelmét.
Amiket felsoroltál, azok tényleg veszélyes dolgok. Ezért is szoktak pl vagy 2 rétegben víz szigetelni, vagy nem oxidbitumenessel, hanem EPM modifikált bitumenes lemezzel.
,,Attól válik veszélyessé, hogy ismeretlen a belső párazáró réteg jósága."
Innentől kezdve veszélyes a pince vízszigetelésénél nem megfelelően illesztett bitumenes lemez, vagy az ács aki rosszul fóliázza le a tetőt és a beszivárgó eső vagy porhó a födémet nedvesíti (áztatja) esetleg a burkoló aki az épített zuhanyzóba nem megfelelően hordja fel a vízszigetelést és penészedik a ház....és még lehetne sorolni!
Attól válik veszélyessé, hogy ismeretlen a belső párazáró réteg jósága.
Ha a párazárás TÖKÉLETES, akkor teljesen mindegy, hogy azon kívül millen rétegek vannak, akár keverni is lehet őket. Csakhogy én nem építenék arra, hogy Gipsz Jakab élete első párazárása tökéletesre sikerül, hiszen még profi szakemberek, húsz éves gyakorlattal is elkövetnek hajmeresztő hülyeségeket (megtehetik, hiszen az esetek 99,9999 százalékában soha nem derül ki).
A tervrajzokon lévő párazáró rétegen soha nincsenek lyukak betervezve, azok később magánszorgalomból kerülnek bele ;)
"A hely az nem sok, 22cm a kályha és a trapézlemez bordája között"
Ebbe bőven belefér 10 centi vastag dupla paraván.
"Legegyszerűbb az lenne, ha nem kellene légrés, és simán ráfúrnám az alulemezt a trapézlemezre, persze közte a szigeteléssel"
Azt is lehet, csakhogy az én dupla paravánom jelentősen megnöveli a kályha hőleadó felületét is ;) mert a hőtükör lemezek egyúttal óriási fűtő radiátorként is működnek.
Legkevesebb munka: 2-5 centi hőálló kőzetgyapot erős alu lemezzel a falhoz szorítva.
Veszélyes ? Lényegében így épülnek a könnyűszerkezetes házak . Belül gipszkarton+párazárás , gerenda vagy deszkaváz gyapottal töltve , osb vagy mfp burkolat rajta eps szigetelés .
Súlyos hiba a párakezelést a lélegzéssel összekeverni. Rengeteg olyan réteg van, amin a pára könnyedén átmegy, viszont simán megfulladhatsz tőle.
"Mi és milyen vastagságban kerüljön a falra, hogy egyensúlyban legyen a többi résszel??? "
Milyen egyensúly és mivel?
Fa födémek/tetők és könnyűszerkezetes falak párakezelési alapelve amatőrök számára:
1: a fal belső részén legyen egy minél jobb (lehetőleg tökéletes) párazáró réteg
2: a fal többi részén kifelé az egymást követő rétegek páraáteresztése olyan legyen, mintha a belső párazáró réteg hibás lenne (vagy nem is lenne egyáltalán)
Ettől az alapelvtől csak profi térhet el, a saját felelősségére (egyedi számítások /kísérletek után). Az internetről leszedett képeden látható megoldás is valószínűleg sok ezer házon jól működik - vagy szarul működik, de nem tudhatunk róla.
Te viszont a fenti alapelvtől úgy akarsz eltérni, hogy a felelősséget a mi nyakunkba akarod varrni. Hát ez sajnos nem fog működni: vagy csinálsz "hülyebiztos" rétegrendet (pl egész végig gyapot, majd szellőzőrés, párafékező rétegek nélkül), vagy MEGFIZETSZ egy profit, aki hajlandó a nevét adni a te veszélyes rétegrendedhez.
A hely az nem sok, 22cm a kályha és a trapézlemez bordája között. De ha beletoldok a füstcsőbe, akkor tudok nagyobb távolságot csinálni. (Legegyszerűbb az lenne, ha nem kellene légrés, és simán ráfúrnám az alulemezt a trapézlemezre, persze közte a szigeteléssel). Itt venném az alulemezt, az egyik itteni vasudvar, az Uniholz-al van kapcsolatban.
Ha ilyen sok hely van a kályha és a fal között, akkor szerintem
- 80-100 centi széles 0,2-0,5 mm-es alumínium lemezből vásárolj 8 méternyit
- vágd 4 egyenlő hosszú darabra
- a padlótól kb 210 centi magasságban a falból álljon ki 4-6 db csavar legalább10 centire
- lógasd fel a lemezeket a csavarokra úgy, hogy a lemezek két rétegű (5+5cm) paravánt alkossanak a kályha mügött: az egyik lemezréteg 5 centire a faltól, a másik réteg 10 centire a faltól
- a hőszigetelő anyagot felejtsd el, a lemezek között/mögött felfelé jól áramló levegő legyen!, ezért a lemezek alja a padló felett 10-20 centire kezdődjön és nem érhetnek fel a mennyezetig sem (ott is legyen legalább 20 centi)
Ha a lemezek mentén+között+mögött felfelé áramló (helyiség-fűtő!) levegő esetleg nagyon lengetné a lemezeket, akkor a "lógatott paravánod" aljára is csinálj valami távtartót vagy rögzíts rá valami nehezéket.
Tipp: ha a hosszú lemezek két szélét megtöröd/behajtod egy kicsit (akár egy egyszerű lapos/kombinált fogóval), attól merevek és egyenesek lesznek
Nagyon hideg időben ahol lyuk maradt a belső párazáráson (páraszökés), ott az osb a párafékező hatása miatt vizesedni fog valószínűleg, ha nincs ott az osb, akkor az eps fog, szintén a párafékező hatása miatt (a gyapothoz képest). Én a falat teljes vastagságában kizárólag gyapottal hőszigetelném és lehagynám a favázról a külső OSB-t is. Ha a fal tárcsairányú merevsége megköveteli, akkor ezen osb réteg helyett átlókat vagy andráskereszteket tennék, az nem párafékező :)
Most hogy egész nap esik az eső észrevettem hogy kívül, a szigetelés és a fal között csepeg a víz. Ez a csepegés a szigetelés alján jelentkezik. Ott nincs lábazati szigetelés, mert pincefal. A csepegés felett (nem teljesen felette, de azon a részen) van egy falon kívüli kötöződoboz, amely az eredeti falon van, az EPS csak körbeveszi. Ott lehet hogy befolyik az esővíz, és 2 méterrel lejjebb alul kicsepeg a fal és az EPS tábla között?
Falat tapogatja, azt érzi, hogy rohadt hideg, szigetelni kell!!! Plafont nem éri el, nem tapogatja, ha székre áll, fent jó meleg van, ha megy a fűtés, ezért felesleges a födémszigetelés. Mert minek, hogy még melegebb legyen fent? Gondolkodni minek....?
"Gondolom első lesz az ablakcsere, majd pár év szenvedés/párától penésztől szitkozódás után méregdrága gyapot a falra, a padlást meg leszavazza a család mert kell a hely pakolni a befőttesüveget, meg a nagypapa széthullott biciklijét."
:)))
Ez így szokott lenni. Amikor a buta annyira buta, hogy okosabbnak hiszi magát a szakembernél.
Mitől "lélegezne" (sic) az a fal , ha a két gyapot réteg közé beteszel egy réteg mfp-t ?
A két réteg gipszkarton nagyobb tömegű és szilárdabb falat ad . Felesbe eltolva a táblákat nem reped a toldás .Az osb+gipszkarton kombónál meg jó esélye van a táblák recsegésének , ahogy változik a hőmérséklet , páratartalom .
eps-sel szerintem nehezebb hézagmentesen kitölteni a kazettázást. esetleg fújkálhatod a habot mindenhová, ilyen-olyan (ahogy sikerül) vastagságban. a gyapot meg hangszigetelő is :)
Remélem a falsík közepére teszik az új ablakokat, lehetőleg 8 rétegűt ug2-es kerettel meg szar vasalattal és acél távtartókkal, mert úgy olcsóbb, aztán forgatják a szigetelést az ablakra, vagy simán abbahagyják a falnál, mert takarja a napfény útját... netán régi ablakkeret bent marad, redőnytok az alap hogy meg kell hogy maradjon, na meg a szíp régi műkő párkány, hát mekkora meló lenne már kiszedni... ház gondolom méter húszra kiemelve a földből, így az alsó méterhúsz szigetelést meg lehet spórolni. Persze új járólap meg csempe az kell, lássa már ha valaki betéved, hogy arra telik, a kazánházba úgy sem invitálja be őket :D
Erre jön még a ,,mester'', aki szerint felesleges pénzkidobás az 5cm-nél nagyobb szigetelés, mert úgyszoktukaztat meg jóvanazúgy, nem baj ha van pár rés, legalább szellőzik, meg hát azt plusz munka lenne betapasztgatni ragasztóval...
Én meg veszek egy új páratartalom mérőt, mert egy egész nap szellőztetés után 75%-ra esett vissza a 80%-ról :D
És jön hozzá, hogy a régi vegyeskazánnál nem fűt jobban a gáz, mert hideg van gázzal fűtve. Vegyessel persze egész nap nyitva az ablak, mert túlszáradt a jó vizes tüzifa... én meg lassan elgondolkodom egy jobb maszk vásárlásán, úgy okádja egy-két kémény a szemetet, persze ezek valahogy összebeszélnek, mert pár hülye elég, és miattuk egy egész nagyobb falu vagy kisebb város úszik a bűzös füstben...
Új kémény, új kazán, szigetelés, modern gázkazán meg drága, meg azzal nem lehet a ház vagy a tesco elé parkolni, hogy lássák, neki erre is telik...
Jövőre eltörlik a kötelező kéményseprést, kva betyár világ lesz itt...
Az ablakcsere + szigetelés pár hét múlva kész . A födém meg a lomtalanítás után . A fotelszakik okoskodása , meg néha szórakoztat , főleg az agyament számításokkal ;-)
Gondolom első lesz az ablakcsere, majd pár év szenvedés/párától penésztől szitkozódás után méregdrága gyapot a falra, a padlást meg leszavazza a család mert kell a hely pakolni a befőttesüveget, meg a nagypapa széthullott biciklijét. Csak mert ez a valóság ami gyökeresen elüt a fotelszakik okoskodásától. :))
De amíg nem az én pénzemet szórja addig tőlem csinálhatja, sőt ha ettől boldog akkor meg hajrá, az egészség a fontos. :)
Rég ott lakik , így örökölte . 10cm megy rá +ablakcsere . A födém majd utána . De az ő dolga , nem nagyon izgatja a dolog amíg ki tudja fizetni ill. elég meleg van . Csak azért írtam mert a valóság más , mint azt a fotelszakik gondolják ;-P
Pár hete volt kérdésem, sajnos akkor arra nem kaptam választ, bár sokan tanácsoltátok, hogy ,,lélegző" legyen a fal!
Döntöttünk, mehet a kőzetgyapot a falra, osb helyett mdf lap lesz, kérdés....milyen vastagot lenne érdemes tenni, hogy nagyjából egyensúlyban legyen a többi oldallal (födém, aljzat)?!
Födém: gipszkarton/osb/lécváz/párazárás 20cm kőzetgyapot a gerendák közé/
+ 10 ásványgyapot keresztbe terítve (ez még növelhető)
Fal: gipszkarton/osb/lécváz/párazárás/15cm kőzetgyapot a falba/MDF lap/ 15/16/17/18/19/20cm??? Kőzetgyapot
Lábazat: (sík terep, 1 sor zsalukővel lesz kiemelve a házikó) 15cm xps 60cm méllyen (ez még növelhető)
Aljzat: (nem lesz padlófűtés csak radiátoros, mindenhol parketta kivétel a vizes helyiségek) 15cm eps
Nincs ha ... vidéken az átlagos ház hagyományos gázkazánnal és/vagy vegyestüzelésű kazánnal és vagy cserépkályhával esetleg kandallóval kályhával vannak fűtve . Ezeket a házakat szigetelik le . Innen gondold újra . ( kollégámnak ötszázezer körül van az éves gázszámlája , szigeteletlen kádárkocka , hagyományos gázkazán , 25 fok )
"Kétszázezer tök reális , a hetvenezer marhára nem egy régi ház esetében"
Ha 100 négyzetméteres házról és helyesen üzemeltetett kondenzációs gázkazánról beszélünk, akkor 70 ezer forint éves fűtésköltség azt jelenti, hogy a ház fajlagos hőigénye 50-55 kWh/m2/év, ami egyáltalán nem hihetetlen érték (passzívház: 15 kWh/m2/év!), okosan alkalmazott hőszigetelésből talán 15 centi vastagsággal is elérhető még egy régi házon is.
Tisztességes hőszigetelés után kétszázezres éves fűtésköltség nem reális, hanem egy röhej.
és hogy mennyit jelentett? egy gyerekszobának ez volt a nyugati, legnagyobb felületű fala. addig alig bírtam 21 foknál melegebbet csinálni (első radiátor a puffertől!), ezután lazán megvolt a 24-26 fok, ha nem figyeltünk:)
szétnézek, de nem örökítettem meg, akkor azt hittem nagy bakot lövök mégiscsak :)
semmi extrát ne képzelj el: élére 10cm-es deszka, három helyen kis szeglemezzel a vakolaton át a tömör téglába bedübelezve. közé ment a 10cm táblás gyapot, a deszkákra meg u szöggel a nád. légrés sehol, fólia sehol. na még annyi, hogy mivel nem ért fel a cserepekig (tűzfal volt), csak a födém szintje fölé, ezért kapott egy 15cm-es deszkát keresztben az egész, hogy ne menjen rá fentről a víz... a nád szerepe az volt, hogy a csapó esőtől védje, azon folyt le a víz... terveztem rá még egy sor (akkor már stukatúr!) nádat és vakolást, de elmaradt:)
idén leszedtem, mert kapott rendes szigetelést a ház :) de ideiglenesen tökéletes volt!
A villany sem gond , a hálózatépítést bárki megtudja csinálni és az tart sokáig . A bekötést jobb ráhagyni a villanyászra . Nem mindegy , hogy tíz órát fizetsz vagy egyet .
Magam is így vagyok vele , inkább megveszem a szükséges szerszámokat és megcsinálom magam , minthogy bosszankodjak a kontárokkal . Volt benne részem , költséges idegeskedés volt .
Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett
a) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött esetben,
b) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött esetben a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével.
Soha nem szereltem vasat, mégis megcsináltam. Műszaki rajzot tudok olvasni, dolgozni tudok. Sikerült, tökéletes lett. Sorolhatnám, hogy mit csináltam még meg, amit még eddig soha és mégis sikerült elsőre, tökéletesre. A munkásoknak meg kifizettem egy rakás lóvét és csak javíthattam utánuk.
Lakótér feletti épített terasz mellvéd alsó két sorára Ytong start volt kiírva(15cm szélesen), de most nézem, hogy semmivel sem jobb hőszigetelő, minta a felette lévő Ytong válaszfal tégla. A nyomószilárdsága nagyobb, és hidrofobizált, de ezek ott szerintem nem számítanak. Kívülről 20cm gyapot van rajta, belülről valamennyi XPS.
Van jobb megoldás egy épített mellvéd indító sorára szerintetek?
"te magad is végezhetsz bármit szakirányú végzettség nélkül"
akár a vasalást is erkélynél, áthidalónál? vagy a födém/tető méretezését? ha van benne rutinom, és meg tudom csinálni, az jó! de ennyi erővel magam lehetek a műszaki ellenőr is?
Ha ez ilyen egyszerű lenne :) A műszaki ellenőr elméleti ember 0 gyakorlattal. Sajnos még az elméletben is a legtöbb igen szegényes. A mai világban, amit úgy adsz ki, hogy ebben és ebben megbízok, akkor nagyot fogsz csalódni. Ha nem ásod bele magad az építkezés rejtelmeibe, akkor vagy megőszülsz vagy alkoholista leszel, rosszabb esetben mindkettő :)
Felmerül a kérdés, hogy akkor hogy érdemes építkezni. Vagy úgy ahogy leírtam lentebb, vagy úgy, mint régen.
Közeli hozzátartozó segíthet, te magad is végezhetsz bármit szakirányú végzettség nélkül, természetesen a szakmai szabályok betartása mellet.
Egyébként meg akárki oda mehet segíteni neked. A kutya sem ellenőrzi. Az elején kapsz az első 2 hónapon belül egy ellenőrzést, aztán a kutya sem néz rád.
Fel kell fogadnod egy független műszaki ellenőrt, ennyi. Én tudom kit fogadnék fel, csak nekem meg pénzem nincs építkezni :D
Látok én is olyan felújításokat, eszem megáll... ablak falsík közepére, majd rá a hőszigetelés... persze a tetőt is cserélik, de nem viszik fel az eps-t. Sok helyen pénz van, ész nincs.
igaz, mert tulajdonképpen lopja a meleget, és nem bent tartja... nekünk sincs, a szakik nem is akartak rakni. be lett deszkázva, oszt jónapot :)
én csak a plusz éves fűtésköltségre írtam, hogy nem jelentős tétel, annak ellenére, hogy korábban 15-20 eft-os tétellel indult ez a vita. aztán lecsökkent pár ezresre :) és igazán biztosat akkor tudnánk mondani, ha volna biztos mérés!
ettől függetlenül egy 15-20 centis szigetelésnél egyébként sincs komoly szerepe, pláne hogy nem is olcsó
Nem éppen ugyanaz, mert míg az egyikről pl. nem tudhatod melyik a hazugság, vagy inkább maradjunk annál, hogy mérési körülmény. Míg a másiknál még józan paraszti ész nélkül is tudható, hogy felesleges és végtelenszer szarabb, mint a semmi. kb. pont annyi idő odafúrni egy lécet és pár óra múlva leszedni, mint azt a lemezt odafúrni és ment hagyni emléknek.
Ha valaha újra építkezek, akkor kötbéres szerződés, + kiemelve, hogy a szakmai szabályok maradéktalan betartása mellett végezhetik csak a munkájukat. A kamera meg alap. Bár én mindegyik kivitelezésnél ott voltam. Ennek ellenére mégis jobb utólag kielemezni a hibákat, aztán a kivitelező orra alá dugni. Míg ott voltam, és szóltam valamiért, addig úgy csinálták, míg látható közelségbe voltam, ha elmentem, már nem úgy ment. A végére már az ember belefárad, és már azért sem szól, amiért kéne. Ezek a mocskok meg tudják ezt. Könnyebb belesz@rni a munkába, mint azért folyamatosan szólni. Pont ezért a kamera teljesen megfelelő. Műszaki ellenőröknek kellene egy checklistát készíteniük különböző kivitelezési folyamatokhoz, és pipálni mi teljesült, és mi nem. Vagy mit csináltak, úgy ahogy kellet és mit nem. Aztán a hiányosságokra, szakszerűtlen kivitelezésre kitalálni különböző szankciókat. Bérből levonás, saját költséges javítás, stb. Természetesen kameráról visszanézve lehetne ellenőrizni mindezt.
"Persze m2- re számoltak, nem órabérre, de ha kiszámolom órára, akkor ekkora órabért kaptak."
Iszonyú botrány lett, amikor megkérdeztem egy építési vállalkozótól, hogy mennyi az óradíjuk akkor, ha 8 db kamera rögzíti az egész építkezést és az alapján lesz az elszámolás ;) A speciális kamera rendszert kihoztam 400e Ft-ból és szerintem több milliót takarított meg munkadíjban és nem-ellopott építőanyagban, a végén meg fel lehetett szerelni a házra :)
Az egész szigeteléshez képest elhanyagolható költség, de attól még fölösleges :) Nem fogsz anyagilag tönkremenni, ha mégis felrakatod. A hővesztesége sem akkora, hogy az számottevő legyen. Létezik egyébként PVC-ből is lábazati indító.
Én viszonylag jól keresek. Viszont amennyi idő alatt egyes munkákat megcsinálok én annyi idő alatt nem keresem meg még a felét sem annak amit kifizetek a nemtörődöm "szakinak". Átlagosan eddig 12-18 e Ft közötti órabéreket fizettem ki. Persze m2- re számoltak, nem órabérre, de ha kiszámolom órára, akkor ekkora órabért kaptak. Szakmunkás, segéd egyaránt.
"Az ilyen számolgatásra csak legyint az ember , mert mikor leszigeteli a házát akkora a nyeresége , hogy az mellett eltörpül az indítósín , vagy a fémdűbelnél jelentkező veszteség . Egyszerűen nevetséges szőrszálhasogatás ..."
A buta ember fűtésköltsége a hőszigetelés UTÁN is 200 ezer Ft évente, őt nem zavarja az a 7 ezer forint, amit ebből az indítósín ad hozzá minden évben.
Az okos ember éves fűtésköltsége 70 ezer ft lesz a hőszigetelés után, ő a fenti 7 ezer forintot 10% szükségtelen pénzkidobásnak látja.
Nekem arra se időm, se energiám :D inkább kerestünk viszonylag olcsón dolgozó normális szakikat, akik még azt is megcsinálják majd valamikor, amit nem is kértem ;) egyedül ez az indítósín a kérdés, majd lesz valahogy, az sem gond ha bent marad...
Miért ne mondhatnád? A szomszédba nem mondták, még is úgy csinálták. Nem tettek indító profilt, csak deszkákkal kiszintezték az első sort. Kapott vizoros élvédőt és már kész is :) Még egyszerűbb, ha a lábazati XPS-t teszed előbb fel, azt kiszintezed és utána a homlokzatit csak pakolod fel.
Maga a szigetelés gyerekjáték. Ha valaki nem akar várni és jól szeretné, hogy megcsinálják, akkor csinálja maga.
Mivel elszámoltam először, így kicsit megtévesztett a dolog :) Az első számítás, ha igaz lett volna, akkor nagyon is számítana a hővesztesége. Mivel elszámoltam ez így jelentéktelen "probléma". Ilyen nüánsznyi dolgokkal én sem szoktam foglalkozni, csak gondoltam kiszámolom, ami elsőre nem sikerült :)
De ezt nem mondhatod a mesternek, mert szakemberhiány van, és mondjuk nem ér meg két év várakozást és plusz kiadást az a szaki, aki felteszi sín nélkül is.
Ausztriában meg Németországban elhiszem hogy más a helyzet, de itt a vadkeleten örülj ha körbe kenik a lapokat, és nem csak 3 pogácsát kapsz, ami között átfúj a szél...
Az már nem elméleti számítás, hanem gyakorlati mérés lenne. A felületen mért hőmérséklet meg egy átlag lenne, a hő eloszlásé, nem a vonalmenti hőhidad pluszz korrokciós tényezőjét kapnád meg. Ha meg már kész van, akkor b@x1/6 :)
Ha bármelyik U érték kalkulátorba felveszek egy 30 cm-s Porotherm N+F falat+10 cm Aluminium borítás, akkor 0,5 W/m2K körüli érték jön ki mindenhol. Komoly programokkal is. Mivel az anyagvastagság 0,6 mm, ami 0,0006 m és ha mondjuk 50 fm kerül fel a házra, akkor az 50m*0,0006m= 0,03m2
0,5W/m2K*0,03m2=0,015 W/K
dt 36°C * 0,015 W/K=0,54 W/h
Egyébként ez a számítás teljesen felesleges, pont azért, mert az indító profil is az. Bőven elég a vizoros hálós élvédő.
két éve egy 15nm-es falat azonnal be kellett szigetelnem. leggyorsabb megoldás a deszka kazettázás, közé a legolcsóbb táblás gyapot, arra meg egy sor nádszövet.
sokan mondták:
nem lesz jó, a deszkáknál hőhíd lesz. nem lett...
nem lesz jó, mert a gyapot átvizesedik. nem nedvesedett át...
nem lesz jó, mert a deszka leesik a falról (???). nem esett, én szedtem le 2 év után...
persze hogy hülyeség, de láthatod, hogy néha ezred wattokon is megy a vita :)
emberünk kiszámolja hogy mennyit spórolhat (agyal napokig, hetekig, nem tudja hogy 0,036 vagy inkább dupla áron 0,034 legyen), aztán esetleg szakszerűtlenül lett feltéve az egész rendszer. de emberünk sosem fogja megtudni, hogy mit és hogyan, mekkorát hibázott, mert adott lesz a szigetelés, és örül :D
Az ilyen számolgatásra csak legyint az ember , mert mikor leszigeteli a házát akkora a nyeresége , hogy az mellett eltörpül az indítósín , vagy a fémdűbelnél jelentkező veszteség . Egyszerűen nevetséges szőrszálhasogatás ...
A mostani légrésed nem játszik a beépítésnél , a második meg nyugodtan kiszellőzhet a padlásra , amit a két "ablak" szellőztet . Nekem is hasonlóan lesz a fogópár feletti padlásra szellőztetve a tetőtér.
Megvan a gond. Tényleg nem vettem figyelembe a falazatot. Ez az érték akkor lenne igaz, ha a falon lenne egy 0,03 m2 felületű alumínium tömb ami a külső és a belső levegőt összeköti, nem állja útját mondjuk a falazó anyag. Ha mondjuk a falazó anyag U értéke 1 W/m2K, akkor gyakorlatilag ezt az értéket azon a felületen amekkora a sin felülete akadálytalanul továbbítja. 50 fm 0,6 mm vastagságú sin 0,03 m2 felület. 1 W/m2K*0,03= 0,03 W/K 36°C dt esetén 0,03*36= 1,08 W/h Ez meg nagyon kevésnek tűnik :) Lehet inkább feladom a számítását :)
Szerintem az adatok amikkel számoltál biztosan jók. Csak nem vetted figyelembe a falazat anyagát, hogy ez a sín mekkora felületen rontja a hőszigetelést a teljes hűlő felülethez képest, és hogy a sínnel felkerült a szigetelő anyag is ami a felület többi részén (ahol nincs sín) javítja a falazat hőszigetelését. Ez így már eléggé bonyolítja a képletet, azért kíváncsi vagyok valójában mennyi lehet ez a szám W/h-ban.
Azért én sem fogok rakni sínt, mert még így is biztosan elég nagy tétel lesz ez a költségek oldalon mint anyag és mint hővezető.
De ugyan akkora felületen fekszik fel mind a kettő, nem? Tehát a fal meg a profil kapcsolata ugyan annyi m2 a különböző profilszélességeknél, nem? Akkor miért hűl jobban keskenyebb profilnál? Keskenyebb profil több hőt vezet el a faltól? Ugyan akkora érintkező felület mellett, mint a szélesebb? Tehát elméletben, folytatva selgir-t, 3 méteres szigeteléshez való indítóprofil fűteni fogja nekem a házat?
Vagy ezek az indítóprofilok a szigetelésből szívják ki a meleget?
Még egyszer írom, nem értek hozzá. Nem számolnád át tüzifába meg gázba? Villannyal csak a gazdag ember fűt. Meg lassan fával is, szóval át kéne állni gázra...
Másik meg a -15°C. Saját mérés alapján, fával fűtök, amikor be kellett gyújtani a kazánt, akkor legtöbbször +10°C és +15°C között volt a hőmérséklet (éjjel nem fűtöttünk, délelőtt dolgoztunk, délután meg elgyújtottam, kibírható, de nem komfortos)... min és max értékeket nem írtam, idén kellene...
Köszönöm mindenkinek a segítséget! Mèg egy utsó kérdés.A felső kiszellőztetès a második lègrèsnek elèg ha a ház első és hátsó falán csinálok kèt szellőző nyílást, mint kb egy 40*40es kis ablak?(a plafon a fogópárnál lesz)ezen kívül szügsèges szellőző cserepet betennem a felső lègrèsnek vagy elég amit a kúpcserepeknèl szellőzik!?
Úgy értem, hogy elmentem a közeli tüzépre, szigetelő boltba, és csak hagyományos kőzetgyapotot tartanak. Valamint a vas műszaki boltban is, csak hagyományos vas, és horganyzott lemezek vannak. De majd jövőhéten több időm lesz és nyakamba veszem a várost. Egyenlőre helyben szeretném beszerezni, a dolgokat ha lehet.
Aluminium λ=210 W/(mˇK) U=1/(m/λ) U=1/(0,2/210)=1050 W/m2K. A profil anyagvastagsága 0,6 mm, ami 0,0006 méter. 50 folyóméter belőle az 50*0,0006=0,03 m2 felület. 0,03*1050 W/m2K= 31,5 W/K Ez 1°C hőmérséklet különbség esetén a hőveszteség 50 folyóméter lábazati indító profilon. Ha -15°C külső és +21°C belsővel számolunk az 36°C hőmérséklet különbség. 36*31,5=1134 W/h 1,134 kW/h.
Fedett terasz, a falon a padlószintnél csempesor volt, gondolom a csapóeső miatt, levertem mert nagyon nem volt síkban a fallal.
Kérdés: ide mehet a betontól egyből az EPS? Vagy legyen ott XPS inkább alul? Eső igazán csak a szélét érheti.
Ha már lábazat a téma: 40 centi a lábazatom. Sztetek az úgy jó lenne, ha csak 30 centin lenne xps, a maradék 10 meg EPS? Úgy csinálnám hogy vágnék oda 10 centi EPS-t. A fali hőszigetelést a vízszigetelés felett indítanám.
Meg van ilyen sárgás elszíneződés szinte végig a ház északi oldalán, itt soha nem éri nap, mert egy fedett beálló van itt. Ez mi? Vizesedés? Vagy a falról lefolyó víz okozhatta? A vakolat/festés nem pereg lefele.
Szerintem elszámoltad, az nagyon sok. Egyébként miért fontos az, hogy milyen mély az a sín? Ugyan akkora felületen érintkezik a 8-as meg a 14-es indítósín is...
Unatkoztam és közben számolgattam. A lábazati indító sin hővesztesége érdekelt. 10 cm széles indítóprofil 1 fm hosszan 1,26 W/K hővesztesége van. 50 fm esetén ez már pont 63 W/K. -15°C külső ás +21°C belső hőmérséklet esetén 63*36=2268 W/h a hőveszteség. Hihetetlenül sok. Éves szinten ~4600 kW hőveszteség. (4300 óra fűtési idővel és +4°C átlag hőmérséklettel.) Igaza volt Meknek. Ezek után aki alumínium lábazati indítósint mer feltenni le kell törni a kezét :) Ha átlag COP 3-al számoljuk és 24 Ft/kW villannyal, még akkor is 36.800 Ft évente a fenti példa szerint. Tisztán villamos normál tarifával ~ 180.000 Ft.
vízszigetelés alatt? hogyne lenne nedves, nyirkos, pláne ha felteszi a szigetelést... a beton külseje lehet hogy száraznak tűnik, de ha felragaszt rá egy fél nm gumilapot, fóliát pár órára, biztos sötétedni fog alatta
Nem tenné meg. A sima gyapotok kötőanyaga 250 fok körül tönkremegy.
"És ezt a golyónyomot lemezt sem találtam"
Úgy érted, hogy a 81128-as hozzászólásom olvasása közben rákattintottál az aláhúzott "golyónyomott lemez" kifejezésre és nulla találatot láttál? Mert én hét ezer felettit látok.
"Esetleg valamivel lehet helyettesíteni, pl horganyzott lemez."
A horgany olvadáspontja még gyapot hőállóágánál is szarabb. Nem szórakozásból írtam alumíniumot.
Még nincs, valószínűleg jövőre készül el, így még lehet variálni. Azért is gondolkodom, mert az a 30 ezer forint nem a világvége, meg akkor a padló alatt pl. 40 cm-rel nem 8 cm xps lenne, hanem 8 cm xps + 4 cm eps. Hogy milyen vizuálisan, azt lecarom.
Csak ugye itt azt szokták írni, hogy elég az alsó 30-50 cm-t xps-ből csinálni, mert drága. Én sem gondoltam rá egészen eddig, meg nem is tudom hogy működik a víz, pedig már pár éve nézem hogy láthatóan vizesek a lábazat fugái... nem azt mondom hogy csorog ki belőle a víz, de van ott víz, ha csak egy minimális is, de van.
Gondoltam arra is, hogy lábazati vakolat helyett lesz ilyen kátrányos ragasztós mintás ,,matrica'', anyaga ugyan az, mint a vakolaté, csak kva drága :D
Szerelt kéményekkel foglalkozó helyen tudsz beszerezni kerámiagyapotot (ezt teszik a kéményekbe ) Hőtükörnek meg ha nem tudsz sima korlemezt szerezni , megteszi egy alulemez is . A lényeg , hogy natúr legyen , ne festett .
én biztos hogy a vízszigetelés fölé mennék az xps-sel. az a lábazat/beton sávalap akkor is "nedves", ha nem látszik. ha meg már szigeteled, akkor ne csökkenjen a hatékonysága azért, mert eps van rajta...
ha meg nagyon hülyén nézne ki a méter magas lábazati szigetelés, akkor az alsó 30-50 centi vékony, a többi meg vastagabb
Nem fröcsköl, szerintem felszivárog a lábazaton keresztül, a kátránypapír nem vizes. Két szoba között van egy hely, ahol vizes a válaszfal alja, a ,,nem gyári'' padlót felszedni még nem mertük, de valószínűleg nem terítették le kátránypapírral. Szerintem a válaszfal egy részén sérült a kátránypapír, már ha van... de máshol volt, így valószínűleg ott is van.
Nyilván ha csak fröcsköl, akkor nem érdekel mert xps lesz alul, de HA az eps a lábazat alá nyúlna le, és HA ott jön fel a víz, akkor jobb lenne oda xps, talajtól 1 méteres magasságig.
40-50 m2 az egész lábazat, szóval nem olyan egetverő összeg 4cm eps 20-25m2-re... 2000 Ft egy tubus ragasztó, talán 4-5 elég kell hogy legyen 20-25m2-re, 4cm eps meg legyen 1000 Ft * 20m2.
Kérdés, megér-e +30 ezret az a 4cm eps a lábazat tetejére (12cm grafitos és 8cm xps), hogy az xps 1 méterig legyen, a vízszigetelésig, az eps meg lenyúljon a vízszigetelés alá, és 50-60cm legyen csak a lábazat?
Oké, közben hogy kirajzolódott a fejemben, nem tudom hová tenni így a vízorros élvédőt... max az xps és a 4cm eps közé, talán nem engedi el, ha csak felülről fogja valami. Normál esetben ugye alulról ,,tartja'' az xps ha jól sejtem.
Kőzetgyapotból csak sima kőzetgyapotot találtam, az megtenné? És ezt a golyónyomot lemezt sem találtam, de majd jövőhéten jobban utánajárok. Esetleg valamivel lehet helyettesíteni, pl horganyzott lemez.
Költséghatékony szempontból nem tenné meg esetleg, ha sima 5cm-es kőzetgyapotot fogatnák a trapézlemezre. És erre rá, sima normál gipszkartont, esetleg tűzgátlót tennék. Viszont így a hőtükör kimaradna.
Én csak a nevemben vagyok mester, amúgy csak egy egyszerű hülyegyerek vagyok.
"Kend ugye azt mondja, hogy elég a járdaszint feletti első 30 cm-re xps-t tenni"
Nem csak én mondom, hanem van erre valamilyen hivatalos szöveg is.
"Na most ha az említett lábazat 1 méter magas, tehát 1 méteren van a vízszigetelés - kátránypapír -, és a lábazat színén látszik, hogy van ott valamennyi víz,"
Ez túl homályos információ. Az eső felfröcsköl 1 méter magasra? Vagy 1 méteres hó szokott előfordulni ott? Vagy a lábazat belsejében felszivárog a talajnedvesség és átszivárog a kátránypapíron? (nedves a kátránypapír külső felülete?)
"Esetleg nagyon elvetemült az a gondolat, hogy 1 méter magasan xps, és rá az eps pl. 0,5-1 méter magasan?"
Ha az a víz kívülről fröcsköl oda, akkor hátulról nincs értelme védeni az eps-t. Ha a víz hátulról támad, akkor valószínűleg olcsóbb egy vízzáró réteg az eps alá, mint 2 centi XPS + dupla ragasztás.
Lábazati szigeteléshez akadna még egy kérdésem Mester.
Kend ugye azt mondja, hogy elég a járdaszint feletti első 30 cm-re xps-t tenni, mert ott éri fröccsenő víz. Na most ha az említett lábazat 1 méter magas, tehát 1 méteren van a vízszigetelés - kátránypapír -, és a lábazat színén látszik, hogy van ott valamennyi víz, akkor is elég csak az alsó 30cm-re tenni az xps-t?
Esetleg nagyon elvetemült az a gondolat, hogy 1 méter magasan xps, és rá az eps pl. 0,5-1 méter magasan? Tehát az alsó 50 cm-en látszana csak ki az xps. Így ha a padló alatt mászkál még valami víz, akkor mégsem az eps veszi fel, hanem az xps teteje. Vagy nem így fog működni?
"a tető fólia alatt hogyan tudok 2.lègrèst kialakítani legegyszerűbben hogy a szigetelès nem èr neki a fóliának.(hogy biztosan maradjon lègrès)"
Ha a szarufa 15 centi, és csupán 10 centi vastag gyapotot teszel közé, akkor marad felette 5 centi légrés.
Előtte persze el kell helyezni a gyapot külső oldalát védő páraáteresztő fóliát (ezt én vékony lécekkel szögelném a szarufa oldalához), ennek tolnám neki alulról a gyapotot.
Ezt a gyapotot alulról cikkcakk drót tartaná, hogy ne essen le addig, amíg felkerül a szarufák belső oldalára a 10-15 centis vízszintes deszkasor, amelyek közé kerül a második hőszigetelő réteg.
Ezen deszkák belső élére jön (jóerős vastag fóliából) a párazáró réteg,
A saroktól jobbra-balra kb 90-90 centi szélességben tegyél fel 3-5 centi vastag HŐÁLLÓ kőzetgyapotot (hőszigetelés) és burkold fényes golyónyomott lemezzel (hőtükör).
Ez eszembe sem jutott, de az nem baj hogy a gipszkarton is a párnafára lenne fogatva. Vagy a karton nem adja úgy át a hőt mint a lemez. Még a szendvicspanel jutott eszembe, L alakban összefogatva, csak simán beállítva a sarokba.
Üdv ! Azt már írtam hogyha rossz a tetőfólia+ ne adj Isten a cserepezés is necces ,akkor nincs miről beszélni ,ott drasztikus beavatkozás szükséges !De ha a párazárás és a tetőfólia jó ,akkor nincs/felesleges a második légrés kialakítása !:-))
Akkor még jó a fólia . Én úgy csinálnám hogy a szarufák oldalára szegelnék bramac lécet a meglévő fóliához ezekre a lécekre alulról fogatnék páraáteresztő fóliát , így lenne egy ötcentis légrésed ( amit persze alul és felül ki kell szellőztetni ). Magát a gyapotot megtámaszthatod hogy a páraáteresztő fóliát ne nyomja be a bramac léchez fogatott/feszített erősebb drótokkal , rabichálóval , csirkehálóval stb. A hőszigetelést meg vastagíthatod a szarufákra keresztbe rakott pallóváz közé rakott plusz réteggel .
Értem a problémádat. Úgy csinálnám, hogy páraáteresztő fóliát függőleges csíkban a szarufák oldalához rögzítenék két oldalon. Pl. "bramac" lécet hosszában elvágva, esetleg nagyon spórolósan csak tűzőgéppel odarögzítve és ahhoz illeszteném lazán a gyapotot. Nagyobb függőlegesség esetén középtájon megdrótozva, hogy a súlyától ne essen össze, de annyi is elég lehet, hogy ha a felső vége meg tudja tartani gyakorlatilag lógatva. Szóval 15-ös szarufába tudsz tenni 10 cm szigetelést és 5cm légrést. A régi fólia marad.
Vagy még egy lehetőség amire szakértőktől lehet esetleg szakmai kifogás.
A mostani fóliát kivágod úgy, hogy egy biztonságos távolságot tartasz a szarufák mellett, mert azok védelmét továbbra is ez látja el és a páraáteresztő fóliát az előbbi módszerrel csak kijjebb fogatod od úgy, hogy a régi fólia biztonságosan rávezesse erre az esetleges porhót, beázást. Talán még szalaggal össze is lehetne ragasztani. Tehát maradna a szarufáknál 10-15cm a régi fóliából függőlegesen, ez ki fog szellőzni szépen a 70-80cm-nyi áteresztőn keresztül.
2007ben kèszült.Arra lettem volna kíváncsi hogy a tető fólia alatt hogyan tudok 2.lègrèst kialakítani legegyszerűbben hogy a szigetelès nem èr neki a fóliának.(hogy biztosan maradjon lègrès)
Kicsit lehet hogy nem pont ideillő kérdés, de nekem fontos, és végtére is szigetekésről lenne szó. Beleolvastam azért a fórumba mielőtt ide írok, és látom hogy sok hozzáértő szaki van itt. Az lenne a kérdésem, hogy van nekem egy garázsom. Ami fa oszlopokból áll, tetőléc párnafák, rajta trapézlemez, közte, knauff gyapot. Csináltam bele egy dobkályhát, ami a garázs sarkába került, de mivel nincs benne samot, ezért szinte izzik az oldala. És teljesen felhevíti a trapézlemezt is, ami ugye fa párnafára van felcsavarozva. Milyen szigetelést kellene tennem a trapézlemezre, hogy ne forrósodjon fel. Én úgy gondoltam, a trapézlemezre üveggyapot, vagy táblás kőzetgyapot, és arra gipszkarton. Tehát a kályha hőjét, a gipszkarton, és a gyapot megfogná, ez szerintetek jó megoldás? Vagy ha van, más ötletetek, akkor írjátok már meg, köszi.
Ha a tető alatti fólia NEM páraáteresztő, akkor a fólia alatt kell megoldani a hőszigetelő réteg kiszellőzését. Ezt úgy lehet megoldani, hogy a fólia alatt hagysz egy 5 centi vastag légréteget, amelyen folyamatosan átjár a levegő (tehát ez a légrés alul és felül is összeköttetésben legyen a külvilággal).
Akinek a tető alatt nem párazáró, hanem páraÁTERESZTŐ fóliája van, annak nincs szüksége erre a plusz légrésre, tehát az ő tetője 5 centivel vékonyabb lehet.
Mindent összevetve , hány éves az a tetőfólia + lécezés , amit ennyire szeretnél megkímélni ? Mert ugye a plusz kiszellőző rés beiktatása után még ott marad a beázás opciója .
Miért nèznèlek hülyènek!?Ha tudnám mi lóf...t,kellene odatenni nem itt kèrdezősködnèk! Csak gondoltam letudnám előre ezeket gyártani szarufaközönkènt,és hátha nem lenne olyan drága, meg jó is lenne.
Amikor olyasmit látok, hogy valaki 10 kifejezést tökéletesen érthetően ír le, de a legfontosabb 11-iket "véletlenül" teljesen homályosan/zavarosan fogalmazza meg, olyankor miért érzem mindig úgy, hogy az illető pontosan tudja, hogy mit kellene írnia, de nincs kedve úgy csinálni, helyette inkább megpróbál engem hülyének nézni a zavaros szövegével?
Szia.szted meglehetne úgy oldani hogy kettős átszellőztetès , marad minden így,(mert a fóliát kicserélni iszonyat munka)a fóliától 3cm re pl apácarácsot vagy vékony beton hálót , és arra tenni a szigetelèst!?Az megfogná!?Tehát cserép, cseréplèc,ellenlèc, pára záró fólia (ami most van ott)szarufa,szarufák között 3 cm re rács, szigetelès, párnafa, párazáró fólia,g karton.köszi a segítséget mindenkinek
Kár ezért a féloldalnyi "csapongásért",olvtárunk nem tudom mit tud ebből hasznosítani ,valószín jó szaki vagy ,de ez nekem ebben a témába sajnos nem derült ki !:-(
Én részemről e téma lőve, nem szeretnék ebbe a "rizsázásban" részt venni !:-)
A zsaluzásból mindig marad valamennyi deszka, ha időben (az öntés másnapján) lebontják a koszorúkról és lemossák, akkor használható tetődeszkának.
Ha egy kivetelező készíti az egész házat, akkor esetleg gondol arra, hogy majd elszámolja az új deszkát és felteszi a zsaludeszkát a tetőre, vagy a tetőig már eleget nyert és megcsinálja olcsóbban.:)
Gyéren kell deszkázni, lehet 15 cm a rés a deszkák között, a deszkákat el is lehet hasítani 1o-12 cm szélesre, a munkadíjról meg annyit, hogy 2oo nm megvan egy nap alatt négy ácsnak. Kettő vágja és feladja és kettő szereli. Nem kell mérni semmit, 3 méterenként kell toldani, felszegzik 6o-as szeggel, aztán levágják a láncfűrésszel a szarufa közepén. Utánna a fóliázás és az ellenlécezés, meg a cserépléc gyerekjáték.
Ez nem díszburkolat, a deszka majd kiszárad a tetőn.
Amúgy a tisztességes kettős kiszellőztetéshez fel kell ütni a szarufa oldalára egy cseréplécet és azt megint ledeszkázni. De azt akkor kell amikor a tető be van fedve. És a szarufa 2ocm magass kell legyen és kell rá szerelni keresztbe még egy 1o-es pallót, hogy beférjen a 25-3o cm szigetelés.
A tetőfólia enged, hiszen nem lehet úgy kifeszíteni, hogy pengjen, mert elszakad. Akkor nyomod oda, amikor beülről drótozod.
Egy 25oo nm-res manzárdos tetőt nem deszkáztam le, mert a tervező okosabb volt nálam és a megrendelő szarta össze magát a költségek miatt.
A tető megfelelő mennyiségú szellőzőcserép volt ellátva és szereltünk üvegszállas halót is a páraáteresztő fólia alá- amit ki lehet rendesen feszíteni, ki volt szellőztetve az eresznél és a gerincnél is és 5cm vastag volt az ellenléc. Hódfarku agyagcserép volt, a gyártóját nem akarom reklámozni, de 5 év után mind 25oonm-tert ki kelett cseréljem gariba (a gari 3o évre szólt), mert amikor fújt a szél, a járda tele volt cseréptörmelékkel. A légrés elzáródótt, a cserép befőtt (ugyebár a dupla fedésű hódfarkú jól zár. de a nedvesség átjut rajta- pontosabban az olvadó hó, mert csak kiégetett agyag, még ha 1ooo fokon is égetik, akkor is van 1o%-os vízfelvétele) és a negyede megfagyott, mert közbe volt 2 nagyon hideg tél. A párazárás meg volt csinálva szakszerűen, egy nagyon jó minőségű többrétegű párazáróval, az üveggyapott nem volt sehol nedves és lecsúszva sem. Amikor a cserepet kicseréltük, akkor ez a tető is megkapta a deszkázást.
Az volt a szerencsém, hogy a cserépgyártó adott gariba cserepet (mert annyi volt a selejt, hogy nem tudta kimagyarázni és betartottam a szerelési utasítását) és annó műszaki ellenőrőmmel írattam egy jegyzőkönyvet, hogy nincs deszkázva a tető, az ott volt az épület könyvébe aláírva.
PS
1. Nem szereltél le elég tetőt, hogy lásd mi lessz az erősített polietilén tetőfóliából 2o éve alatt.
2. Az, hogy mi a trend a mai házak építésénél, az egy dolog. Hogy az mennyit fognak tartani, az más dolog.
3. A ház falaira és a padlója alá lehet tenni bármilyen szigetelést, bárhogy, jó lesz, max. nem térül meg soha. De a tető az kényes ügy, főleg a mostani 3ocm szigetelésnél. A kettős kiszellőztetés nem hülyeség. Csak nagyon furcsán néz ki az eresz az alsó szellőzőrés miatt és egy csomó plusz bádogosmunka is kell. Ami mostanában nagyon drága, hiszen a méretre gyártott lemezprofilok azok.
Így néz ki a cserepes héjazatú eresz, ha kettős a kiszellőztetése, másképp nem lehet megcsinálni- túl magassan van a csepegése a csatornának. Az alsó légrés részben az eresz lambérián keresztűl is szellőzik, azt is megfelelő módon kell kialakítani- de az mégse elég.
Üdv ! Hát rendesen terelsz ebben a témában ! Olvtársunk majd dönt hogy miként akarja megoldani keres egy 3,4,5.-k javaslatot !:-)
Na akkor egyenként a kontra:" tetőfólia utánna megadja magát ",hát ilyenről egyenlőre nincs szó ,de ha tönkre megy/ment ,akkor tényleg cserés és akkor tud kár okozni! De Én nem ezt írtam hogy ilyenkor nem kell.
"szigetelsz és párazársz, akkor le kell szereld azt a tetőfóliát",na minek ,főleg ha jó állapotban van a tetőfólia.
"hogy mikor nyomod neki a cserépléceknek a szigetelést és nem lesz semmi légrésed.",hát a cseréplécnek nem tudod nekinyomni a szigetelő paplant mert ott a tetőfólia van ,viszont azt tényleg nem szabad annyira teletömni szigetelő paplannal hogy a fóliát ne nyomd neki a cserépnek és ezzel elzárd a fólia és a cserép között !
A hulladék colos deszkát sem értem ,és amilyen célt szántsz neki az felesleges ,nem bánnám ha egy ács is írna ezzel kapcsolatba ,mert Én nem nagyon látok bedeszkázott új tetőszerkezetet hacsak nem bitumenes zsindely lesz a tető !:-(
Hát az utolsó bekezdés a csúcs ,a tetőbe/ről leeső ácsot vizionálsz ,hát lelked rajta !:-)
Ameddig a padlást nem használod addig jó, mert a faszerkezet szellőzik és nem fog begombásodni, mert kell legyenek szellőzők a padláson.
Otthagyod azt a tetőfóliát az ellenlécek alatt és szigeteled a szarvazatok közét, párosfogók közét, majd párazárást készítesz belülről.
De ha az a tetőfólia utánna megadja magát valahol (sárga vagy szürke színű erősitett polietilén fólia), akkor egy esetleges szivárgást a héjazaton keresztűl az ellenléc elvezeti egy szarufáig, onna lejut a szarufa tövébe a talpszelemen és a szarufa illesztése benedvesedik. De nem tud kiszáradni. Begombásodik és elkezd korhadni, persze ezek évekbe mért jelenségek, de biztos meg fog történni.
Szóval, ha szigetelsz és párazársz, akkor le kell szereld azt a tetőfóliát. A legegyszerűbb az egészet kivágni, és ledeszkázni belülről, ahogy írtam, mert akkor van minek nekinyomni a szigetelő paplant. A drótozás belül OK, de kivülről nem OK, mert nem látod, hogy mikor nyomod neki a cserépléceknek a szigetelést és nem lesz semmi légrésed. A deszkázát akármilyen gyenge colosdeszkából is meg lehet oldani, majd cserép alatt kiszárad.
2o év alatt nem csináltam olyan manzárdos tetőt amit ne deszkáztam volna le. Nem mindegy, hogy az ácsok baletteznek a szarufákon (vagy egy-egy pallón amit rászegeznek), ameddig a fóliát és az ellenlécet felszerelik, aztán újra baleteznek a cseréplécek felszerelésénél. Ha egy cserépléc eltőrik, az ács beesik a padlásra. Deszka mindig akad egy épület építésénél, a 8o-9ocm-es hullásokat is fel lehet használni, kell venni 1-2 köbmétert pótlásnak- ami lehet akár keskeny deszka- az semmi másra nem jó és olcsó.
Nagyon sokan a nem látják a szálkáktól az erdőt ebben a topikban és nincs semmiféle kivitelezési tapasztalatuk.
Járhatóvá tenni rendesen fa váz +ritkított deszkázás nagyon sok pénzért.
Közepes megoldás, hogy leteszel közé OSBvel kombinált padláselemeket oda, ahol járni akarsz.
Ha tényleg csak nagyon ritkán jársz fent, akkor Sima EPS táblákat (ha jó minőségű akkor akár a homlokzati 80-as is megfelel, de inkább lépésálló 100as kéne) 20cm vagy 25 cm vastagságban.
Csak pár darabot beszórsz, körülötte marad a szálas szigetelés:
ezeken tudsz lépdelni óvatosan annyit, amennyit a kábel/cserép ellenőrzéséhez kell.
Ha egyszer a tetőt kell majd piszkálni akkor félre kell tolni kicsit a szálas anyagot és visszatenni a végén
régi kockaház födémet szigetelnék. Betontálcás, a tálcában salak,arra van terítve most 5 cm üveggyapot, erre tennék 20 cm üveg vagy kőzetgyapotot. Mi a rétegrend? Simán ráterítem aztán a tetejére párazáró fóliát teszek? a tető belülről nincs szigetelve, látszik a cserép, ha hó van, abból minimális jut is be. Járhatóvá hogyan kell tenni? ( csak internetkábel megy fent, nagyritkán kell felmenni...
Üdv ! Akkor az első iromány az Ok,a fólia "szürke"meg tökéletes és ellátja a funkcióját !:-) Még 1x a legfontosabb hogy ellenléc fogja a "szürke fóliád,és a belső TÖKÉLETES PÁRAZÁRÁS,akkor ha ez a kettő meg van már nagy hiba nem lehet a tetőddel !:-)
Boccs ezt benéztem,hogy sátortetős "Satortető, fogóparnal lenne a plafon."
Akkor annyit tehetsz hogy a fogópárok feletti résznél ahol a két "szürke fóliád átlapolódik oda hungarocell darabkából szétfeszíted a két fóliát hogy levegő juthasson be a sátortető minden oldaláról a minél nagyobb kereszthuzat elérése véget !:-)
Üdv ! A legfontosabb a lakótérből érkező párazárás megoldása ! Én helyedben a párazárás után a felső fóliáig üveggyapottal hibátlanul kitölteném tartó drótozással az összeesés ellen ! Nem kell kivagdosni semmit(srudolf1 tanácsa ellenére sem),hanem a fogópárok feletti részt kell átszellőztetni úgy hogy a falakon hagysz szellőző nyílásokat amit persze valamilyen sűrű fémhálóval v szúnyoghálóval védsz meg a betolakodóktól hogy csak a kereszthuzat járja át !!A fogópárok feletti részt is szigetelni minél vastagabban és az főlé esetleg mehet egy páraáteresztő fólia ami védi a szigetelésedet a por és a külső nedvességtől !:-) A külső szürke fólia feletti részt az ellenlécnyi távolságból adódóan át fog szellőzni és ott max vagy a kupcserépnél lép ki a levegő v ha van fent szellőző cserép van akkor ott fog kilépni a levegő ami a fóliádat mindig szárazon tartja !:-)
ha a tetőfólia nem páraáteresztő, akkor az átszellőzése a szigetelésnek és a tetőszerkezetnek nulla.
Belül párazárás kivül párazárás, amit írtam, az valamit ér, mert csak megindul a deszkák között egy kis légáramlat az eresztől a gerinc fele, csak mindkét helye ki kell szellőztetni, hogy legalább a tető faanyaga tudjon szellőzni.
Vágd ki a tetőfóliát fent 1 méterre a gerinctől és lent is és szerelj deszkát, és jól nyomd neki a gyapottot.
Úgy van a retegrend ahogy írod Lala, de az a fólia nem pára áteresztő(szürke ,és mint a zsákszövèsű) tudtommal.Jólenne ha tèvednèk.Ezért kell kètszeres átszellőztetès.(a szigetelès ès a mostani fólia közè)Üvegyapot megáll,nem rogy össze vagy vmi más kell?Satortető, fogóparnal lenne a plafon.Fölülre kell szellőző cserép?Csináljam meg úgy mint a Srudolf írta? Vagy az egèsz hülyeség,nem is kell mègegy lègrès? Köszi a válaszokat!!!
Üdv ! Milyen második légrésre gondolsz??A "bramac"fólia ellen léccel való rögzítésénél lesz egy légrésed a cserép és a "bramac"fólia között ! :-)Belülről(belső tér kialakítás után) a párazáró fólia kell ami nem lehet sérült ,maradhat a szalufák között légrés ,de oda szigetelő anyag dukálna !:-) Szerintem.
Üdvözlet!Segitèget kèrnèk!Tetőteret szeretnèm beèpiteni.A problèmám hogy a tető alatt nem lègateresztő fólia van.(így vásároltam a hazat)a kétszeres atszellőztetèst pedig nem javasolják lakóházra ,de mit tegyek,?! A második legrészletesebb hogy alakítsanak ki hogy a szigetelès ne èrjen hozzá a p z fóliához( 2cm) kell állítólag .Ha 2cm léceket teszek fel,kötötte mèg hozzáèr a fóliához nem!? Mi lenne a jó megoldás?!Kèrem segítsenek, köszönöm ,Cs.
Terméskőből rakott házfalat hogy tudnék szigetelni a legokosabban? Kapjon egy vakolatot ami kihozza a síkot egyenletesre majd arra ragasszam a nikecel-t?
Multirock közetgyapotszigetelest szeretnék rakni a padlasra vasbeton födémre, tetejére páraáteresztő fóliával. A cserep akatt nincs tetőfólia. Kérdésem az lenne, hogy a porhó képes e kárt tenni a gyapotban? Evileg ez a termék víztaszító. Köszönöm
Nálam hozzáértőbbektől szeretnék segítséget kérni. A fotókon mellékelt padlás szigetelését szeretném megvalósítani édesanyám házában. Beépítve soha nem lesz. Az egyik oldal, ami a "régi rész", saralt, fagerendás födémmel készült, majd ehhez építettek hozzá valamikor egy új részt, ahol (számomra ez a rész eleve furcsa) a födém alulról: gipszkarton, fagerendázat illetve kőzetgyapot. Erre mi lenne ésszerű, de nem túl drága megoldás? Tárolva, járva rajta nagyon ritkán lenne. (szóval egy kis sáv erre elegendő valami lépésálló résszel).
Padlásra szeretnék paplan szigetelést gyapotból, kb 100m2. Én üveggyapotot terveztem 2x10 cm-t, de hallottam olyan véleményt, hogy az egy idő után összeesik az eredeti vastagságának a töredékére akár, inkább vegyek kőzetgyapotot. Kérdezném mi igaz ebből, és a tekercses ugyan olyan jó, mint a táblás erre a célra?
ehhez kell egy nagy ipari porszívó is, mert úgy megtőlt mindent a házba a por, hogy egy hetet kell utánna takarítani, meg maszk és szemüveg is.
Triker: ha bérelsz, vegyél 4o-es papírtkorongot, amin vannak lyukak ütve ( a talpon levőkhöz igazítva), mert másképp nem tudja szívni a csövön a port. Ne nyomd oda a felülethez, épp csak érje. Amúgy gyorsan lehet vele dolgozni.
Egyébként ha a zsákos ragasztót választod , akkor érdemes a plafont kenni a ragasztóval . Ha sima a felülete , akkor egy 10-15-ös fogazott glettvassal . Én így csináltam és jó lett .
Pur habbal csak felnyomod, kitámasztod, és 15 perc múlva el is veheted a támasztékot. Zsákossal egy napig érdemes ott hagyni.
Akármelyikkel csinálod, én a meszelést letakarítanám róla, hogy csak a stabil vakolat maradjon, aztán alapozó és mehet az EPS.
A dübelt én simán kihagynám, sőt, a hálózást/glettelést is, simára csiszolva le lehet festeni falfestékkel. Persze ebben az esetben érdemes lenne minél nagyobb felületen ragasztani. Azért így tűzvédeli szempontból nem biztos, hogy a legjobb.
Garázs mennyezetre tennék 8-10 cm EPS szigetelést. Zsákos vagy pur ragasztóhabbal ragasszam. Garázs felett nappali van.
Korábban itt már szó volt, hogy ragasztóhabbal és tetőlécből készített "négerekkel" lehet megcsinálni. Kérdés, hogy az olcsóbb zsákos ragasztó, ami talán nagyobb felületen is tapadhat miért nem jó?
A mennyezet a szokásos kerámia kefni vakolva és meszelve. Dübelezni kell-e? Nem szívesen furkálnám a kerámia kefnit, vagy az E-gerendát.
Üdv ! Én MESTER víztiszta ragasztóval tettem fel ,jelentem még fent van ,nem látszik és ragad szinte mindenre ! Én a porcelánokról levágtam a kis "pöcköket"és egy kicsit felérdesítettem ! Ha bekented a szám hátulját 1-2 percet hagyd száradni ,és legalább 1-2 percig tartsd a helyén mikor felrakod nehogy lepottyanjon! Kend be a teljes felületet ,de ne túl vastagon !:-)
"3x10cm üveggyapot (042). Sehol sem lesz leburkolva, nem lesz járható, csak egy EPS "járda" lesz készítve a kéményig."
Ha ebből a 30 centiből a széleken körben legalább 15-20 centi vastagságban szorosan összesimul az oldalfali hőszigeteléssel, akkor kiváló munkát végeztél :)
"A betonfödémre akkor is javasoljátok a párazáró fóliát a szigetelés alá"
20 centi vastag tömör betonfödémre pluszban még egy párazáró fóliát is a gyapot alá?
Ne hallgass rája szerintem,
arra a födémre mindenhová felejcsed el a párazárást.
Még olyan kérdésem lenne, hogy ismerősök azzal riogatnak, hogy ha gyapottal szigetelem a padlásfödémet, akkor a rágcsálók (esetleg darazsak is?) majd bele költözhetnek. A ház körül vannak egerek, de a padláson még nem láttam nyomát.
Kell ellenük védekezni, vagy ne foglalkozzak velük?
én is padlásfödémet készülök szigetelni. 3x10cm üveggyapot (042). Sehol sem lesz leburkolva, nem lesz járható, csak egy EPS "járda" lesz készítve a kéményig.
Az egyik része a padlásnak fafödém(gipszkarton+gerenda+deszkázás+pár centi beton)
a másik része pedig vasbetongerenda(betontálca+salak+simított betonszerű járófelület)
Javasolod/javasoljátok, hogy a fafödém és a szigetelés közé ne kerüljön párazáró fólia. Értem, hogy miért ne.
A betonfödémre akkor is javasoljátok a párazáró fóliát a szigetelés alá, ha felülről nyitott és ki tud szellőzni? Nem csak akkor kell, ha be van deszkázva/burkolva a járhatóság miatt?
Sajnos csepeg pár helyen, így kénytelen vagyok tenni, régi palatető. A 90 g-os elég lenne? Rá akarnak beszélni a 100 g-osra, de a különbözetből több gyapotot tudnék venni.
A gyapot alá javasolt párazáró fólia?
Régi fafödém (vakolat-nádszövet-deszka-légrés-deszka-sár), a felső sárréteg eltávolítva, nincs alulról párazárás.
Hali, kb 2 éve gurítottam Gecsatermet (az asszem román üveggyapot és talán a szigatechnél vettem) és Knaufot is vettem, a barna fajtát. Úgy emlékszem, a Gecsaterm egy kicsit szúrt, a barna knauf meg talán semennyire. Én beöltöztem űrruhába (fehér porvédő ruha + maszk + szemüveg), de a végén maszk nélkül csináltam, annyira nem szállt semerre. Ha lassan csinálod, nem téped/dobálod, szerintem semennyire nem száll.
Egy régi kockaház fagerendás padlásfödémét szeretném szigetelni. Az itt leírtakat visszaolvasva nagyjából megvan a terv. 2x10 cm szigetelés menne a födémre, járható kialakítással.
Az alábbi dologban kérném a tanácsot, segítséget, hogy az én esetemben melyik a jobb megoldás (ár/érték arányt is figyelembe véve):
1. Üveg- vagy kőzetgyapot ?
2. Táblás- vagy tekercses változat ?
Ezeket azért kérdezem, mert:
- a padlástérben csak kevés és kis méretű szellőzőnyílás van, ezért lehetőleg olyan szigetelőanyag kellene, ami minél kevésbé szúr, száll, hogy ne menjen el a kedvem már az elején...Lentebb láttam egy Knauf-os szigetelőt amire azt írtátok hogy nem szúr. Viszont ebből nekem 10 cm-es változat kellene, ha van ilyen.
- a padlástérbe csak a padfeljárón keresztül lehet az anyagot felvinni, ennek méretéből adódóan max 60x60-as bála vagy tekercs fér fel.
- tüzépen láttam olyan elvileg 5cm-es üveggyapot tekercset, ami kiborítva csak kb 2 cm-es volt. Emiatt hajlok a kőzetgyapot felé, de az viszont drágább.... Van olyan üveggyapot, ami kibontva is visszanyeri (nagyjából) a névleges vastagságát?
"Adott egy fűtetlen 12 m2-es szoba 24 órás fűtés után 22 fokról 12 óra alatt lehűlt 19 fokra. A kinti hőmérséklet átlaga 10 fok volt és nem volt szél, nem sütött a nap.
Van valami/valaki aki segítene kiszámolni, hogy ez mekkora "hőigényt" jelent?"
Számolás helyett a mérést elfogadnád ?
Viszont előtte nem ártana tisztázni, hogy mit is értesz hőigényen !!
Csak azért mert vannak akik nagy biztonsággal kettőtizedes pontossággal számolják, másoknak !
"Ha falazóhabarccsal oldom meg a vízvetőt az EPS tetején, az mennyire jó, vagy rossz megoldás?"
Ha a teljesen átnedvesedett falazóhabarcsban a beszívott víz jéggé fagy, akkor az nem fog széttöredezni? Inkább valami cementes beton-félében gondolkodj szerintem.
"Van valami/valaki aki segítene kiszámolni, hogy ez mekkora "hőigényt" jelent?"
Ahogy Csavarhúzós is írta:
- minél magasabb a kinti hőmérséklet, annál jobban be tudja csapni az effajta saccolásokat a lakók főzése, elektromos fogyasztása vagy akár néhány óra napsütés az ablakon át
- a fűtési szezon ÁTLAGOS napján odakint átlagosan 5 fok van, az effajta saccolásokat csak ilyen napokon érdemes végezni, legjobb, ha figyeled pl a gázfogyasztásodat egy 5 fokos átlaghőmérsékletű napon/héten
"Hiába írnám meg hány centi a szigetelés, vagy hány rétegű az ablak, ha pl tele a ház hőhíddal.."
Ebből még saccolni se lehet. Arról nem írtál, hogy mennyi energia a napi fűtés. Egy könnyűszerkezetet nagyon könnyű felfűteni, de a természetes (és bizonyos mértékig szükséges) légcserétől hamar vissza is hűl, még ha hőszigetelt is. Egy nehéz falú, belülről hőszigeteletlen épület lassan hűl le, de sok energia felfűteni.
Ha kint átlag 4 fok van, akkor az aznapi tüzelőanyag-fogyást szorozva 200-zal becsülhető az éves fogyasztás. 10 foknál lehet éppen arányítani, de ahogy közeledik a benti hőfok a kintihez, úgy egyre nagyobb a szerepe a hőnyereségeknek (áramfogyasztás hulladékhője, emberek leadott hője, napsütés), az meg ingadozó és nehezen becsülhető.
A legjobb az éves fogyasztást mérni :) Fánál erdei köbméter=tömör köbméterben, azt a fűtőértékkel át lehet váltani MJ-ra.
Adott egy fűtetlen 12 m2-es szoba 24 órás fűtés után 22 fokról 12 óra alatt lehűlt 19 fokra. A kinti hőmérséklet átlaga 10 fok volt és nem volt szél, nem sütött a nap.
Van valami/valaki aki segítene kiszámolni, hogy ez mekkora "hőigényt" jelent?
Csak arra vagyok kíváncsi, hogy ez pl alacsony hőigényű szobának/háznak számítana-e.
Hiába írnám meg hány centi a szigetelés, vagy hány rétegű az ablak, ha pl tele a ház hőhíddal... Inkább azt szeretném megtudni, hogy mekkora az új szoba valós hőigénye, vagy az egész házé, majd később.
039-est érdemes venni az olcsó is és aránylag hatékony.
R értéket figyeld azt kell összehasonlítani. Én is 20cm 032-es (R=6,25)szigetelőt akartam de közel 3x annyiba került. Ezért vettem 24cm 039-est ami kb ugyan azt tudja, R=6,15.
A kanuf oldalán van letölthető adattábla a szigetelőkről, mindegyik benne van és össze lehet hasonlítani őket.
A betonkefni megfogja annyira a párát, hogy nem kell. Ha raksz, nem rontod el, de nem muszáj. Persze gondolom nem 5 cm lesz a szigetelés, mert akkor már lehetne számolni, hogy kell-e....
Sziasztok! Ha a homlokzati szigetelés (EPS) a tűzfalnál nem fut fel végig a tetőig, mert a tetőtéri részt nem szigetelem, akkor ott hogy lehet megoldani az EPS tetejéről a vízelvezetést bádogozáson kívűl?
Kompletten, 2 hetet számolnak rá, 4 fős csapattal.
Egy picit nehezített pálya, mert a meglévő szigetelést bővíteni kell felfelé - téglapárkány eltüntetésével - plusz van egy 5-6m2 rész(-10cm) ahol előbb szintbe kell hozni, aztán mehet a telibe eps, háló, szín.
Kösz a választ. 81003-as kérdésemet kiegészíteném, bocs valóban rosszul írtam tetőtéri gerendákat kellet volna írnom de a párazáró fólia van sajna.kösz a segítséget.
Azt ugye tudod, hogy 2018-tól elvileg csak kondenzációs kazánt lehet beépíteni?
Azért penészedik, mert nem szellőztetnek. Úgy mint Nálad, jár a levegő alapból olyan rossz az ablak, az újak meg tökéletesen zárnak, máris durván kevesebb levegő jut be a házba.
Amúgy azért kérdeztem, mert jövő tavasszal tervezzük szigetelni a házat, illetve gáz fűtés rendszer kiépítését is. Mindezek mellett eléggé szemezek szellőztető rendszerekkel, de olyan árajánlatokat kaptam, amiket biztos az előző kettő mellé nem tudunk felvállalni. Így ha lenne, akkor csak később kerülne kivitelezésre, ami miatt kellene majd átfúrni a ház lábazatát.
Egyébként neked a szellőztető rendszerekről mi a véleményed? Hallottam már olyat, hogy valaki nyílászárót cserélt meg szigetelt és elkezdett penészesedni utána durván a lakás. De hallottam már ennek az ellenkezőjét is. Nálunk most a lakás páratartalma messze nem mondható magasnak, 45-50% között van, de igaz sok olyan ablak is van, amin csukva is jár a levegő.
Az alacsony fordulatszámú betonfúró egy gyengébben ragasztott üvegszövet hálóból akár fél négyzetmétert is letéphet. Ha a fúrást amatőr csinálja, akkor előtte egy késsel vágj egy kört a hálóba. (profinak az üvegszövet hálóhoz van külön fúrója, vagy a betonfúrót fel tudja pörgetni)
Reméltem, hogy gond nélkül át lehet azért fúrni. Igazából aggodalmam onnan indult, hogy hátha fúrás közben esetleg felszakítható a furatnál nagyobb kerületű rész is, de akkor ezek szerint, ha normálisan fúrják át, akkor ilyentől nem kell tartanom.
A lábazati vakolatba nem tudsz annyira precízen lyukat készíteni, hogy a végén ne látsszon, hogy az a cső utólag került oda, egy kisebb-nagyobb rés mindenképpen látszani fog. A következő lehetőségeid vannak:
- a rést kijavítod azzal az anyaggal, amit a lábazat vakolásakor félretettél javítási célokra
- vásárolsz pontosan ugyanolyan árnyalatú vakoló anyagot
- direkte kissé eltérő színű (pl fekete) vakolattal "festesz" a cső köré egy szép formás (kerek vagy négyzet alakú) kis gallért
- ráhúzol a csőre egy pár centi széles műanyag/fém gallért
"Tetőtéri gerendák közt páraáteresztő fólia helyet párazáró fólia van"
Ezek a "gerendák" nem ferdén állnak véletlenül és a cserepet tartják? Mert akkor nem gerendák, hanem szarufák és egészen más képen kelll nekiállni a hőszigetelésnek, mint a vízszintes födém-gerendák esetében.
Sziasztok, Tetőtéri gerendák közt páraáteresztő fólia helyet párazáró fólia van, csere nélkül hogyan tudnám szigetelni?. Vissza olvasva alul felül gerenda közök közt légrést csinálni,nem nekinyomva a fóliának,12 cm vastagságú gerendát felhizlalni + 17 - 20 cm-re így jó? kösz a segítséget.
ne legyél már annyira magabiztos ba+, ne nézzél már palinak,
#80980
munkadíjjal kapcsolatban kérdeznék: 4e ft/nm árért vállalta el 1 ember+2 segédmunkás egy homlokzati szigetelést.
most ebben mi van benne? xps+Eps felragasztás, hálózás, dübelezés, felső réteg felhordása. úgy emlékszem a felső rétegből 2 kör van kétszer kell átkenni. +állványozás
Mert ha kimondod a "szerződés" szót, akkor a vállalkozók 80-90 százaléka visszalép és csak a maffiózók maradnak, meg azok, akik pofátlan haszonkulccsal dolgoznak.
Számlát meg azért nem kérünk, hogy ne kelljen másfélszeres árat fizetni.
De ezekre nincs is szükség.
Az anyagot megvásárolhatja az építtető is, a mester írásos listája alapján..
A munkadíjat meg lehet fizetni utólag, pl minden nap végén az aznapit.
Ha nem köt veled szerződést, akkor hiába ad számlát ;) mondhatja a megrendelő, hogy más csinálta meg, maximum ,,elveszett'' a számla... sőt, ha van szerződés, akkor sem biztos hogy évekig megéri pereskedni, egyszerűbb odaküldeni két szekrényt, akik jobb belátásra bírják a megrendelőt :D
Sőt, ha adnak pöcsétes papírt, az sem számít, jogilag azzal max a s.gged törölheted ki... sőt, ha írnak egy álszerződést, lehet még azzal sem mennek többre. Ezer meg egy jogi buktató meg kiskapu van ebben a kva országban...
lábazatot szigetelenék és idáig a fibrostil xps- lapja tűnik a befutónak. az lenne a kérdésem hogy milyen ragasztót használjak hozzá? lábazati ragasztó és sima homlokzati között van különbség? vagy tök8?
Kész a meló, odaáll a mester, 900 ezer a munkadíj ahogy megbeszéltük. És az ürge egyszerűen nem akarja kifizetni... szerződés nem volt, a mester megbízik mindenkiben. Most akkor mi van, küldjön rá két nagydarab kopasz verőlegényt a megrendelőre? Mert mást nem lehet.
Egy percig nem vonta kétségbe senki, hogy tudsz falazni is akár. A pazar tárgyalási technikád mosolyogtatott meg. A mai világban vétek ilyenekkel elkényeztetni az amúgy is elkényeztetett "mestereket". Örülök, hogy nyomják a melót, de ideges azért nem voltam. Kívánom, hogy a végén elégedett legyél.
Megtérülést inkább ne nagyon számolgass, pár évvel már megdobtad.
3 ezerért azt is megcsinálják, amire nem is kértem őket! Maguktól (szerintem Mekk Elek ezermester haverjai :D )! Már ha ideérnek jövő szeptemberig, mert a jó szakik vagy fél évre minimum le vannak foglalva...
ne legyél már annyira magabiztos ba+, ne nézzél már palinak, én magam raktam körbe EPS-el a házat segédként, csak a mesterem lerobbant, én meg egyedül nem tudok felmenni 7 m magasba és ezért hívtam ezeket.
nem ma kevertem be az első vödör anyagot maradjunk ennyiben. itt vannak és hajtanak ha az megnyugtat.
Persze, de ha megszagolják, hogy emberük akkora hal, hogy azt sem tudja merre van előre akkor fehérlap felragasztás után nem csodálkoznék ha nem jönnének többet. :))
Reméljük nem olvassák a fórumot, nehogy ötletet merítsenek. :)
Most kapcsolok (végre kailudtam magam): XPS-sel lakószintet ne hőszigetelj kívülről, mert párazáró anyag, így nagy hidegben vizesedhet a lakás felőli oldala (és tőle a fal is).
Tehát maradjon az EPS, minden oldalról lefestve vízzáró+páraáteresztő kültéri festékkel.
Üdv ! Nálam/nekem 4500 ft/m2 áron csinálták komplett! Rengeteg szabással (ragalja szalufa+ támasz) volt nehezítve,sok időt töltöttek itt ,de ebből a pénzből szinte hibátlanul megcsinálták !:-) Így a pénzt sem sajnáltam,mert tetszik a végeredmény!:-)
munkadíjjal kapcsolatban kérdeznék: 4e ft/nm árért vállalta el 1 ember+2 segédmunkás egy homlokzati szigetelést.
most ebben mi van benne? xps+Eps felragasztás, hálózás, dübelezés, felső réteg felhordása. úgy emlékszem a felső rétegből 2 kör van kétszer kell átkenni. +állványozás
akkor a díszvakolat felhordása (elötte alapozás) ebben nincs is benne? annak mennyi a díja?
mert ezek az emberek Münchenben érzik magukat mikor nap végén kifizetem őket. eszem megáll mennyit kérnek.
Igen, lichthof, első emelet, de ott kezdődik az udvar, ki tudok mászni egy kis ablakon. Tehát az eps-t le kell kenni, hogy ne szívjon vizet, a falat meg portalanítani, alapozni kell. Tetejére meg valami eső-vető. Köszi! Esetleg xps-t lehet feltenni kenés nélkül? Nem nagy felület, kb 30 nm.
Nekem annyi kérdésem lenne, hogy lehet megtudni egy ház fajlagos értékét. Mármint hogy hány kwó/nm/év a ház értéke. Lehet hogy hülyén kérdeztem nézzétek el.
Azt akartam kérdezni, hogy miért kell oda mindenáron annyira vízálló anyag? A talajból feljövő nedvesség miatt? csapóeső, falról lefolyó víz? Lábazat esetleg ha vizesedik?
Még valami: a hőszigetelésnek a falon ne pont ott legyen a széle, ahol a lakásod végződik, hanem lehetőleg 30-50 centire nyúljon át a szomszédok falára is (ha beleegyeznek) és ne csak kétoldalt, de lefelé+felfelé is.
Ez az úgynevezett lichthof és több emelet magasságban van?
És nincs kedved alpinista technikával egy kötélen lógva dolgozni?
Úgy gondolom, hogy
- a derekadat jól kösd oda rövid kötéllel valami nagyonerős/nagyonnehéz dologhoz
- az ablakon kihajolva portalanítás + mélyalapozás
- a táblákat felragasztás ELŐTT kültéri+vízzáró (nem csak vízálló!) festékkel többször is lekened (a tetejét főleg!)
- az eps táblákat odanyomod a falhoz és megtámasztod (pl vastag+rugalmas villanyszerelő cső a szemközti falnak támasztva) amíg megragad
- a tábla tetején valahogy megpróbálnám megakadályozni, hogy a tábla és a fal közé beszivároghasson a falon lecsorgó esővíz (pl sziloplaszt a felső szomszéd ablakából)
- becsöngetsz a földszinti lakásba egy üveg borral, hogy elnézést, azért jöttem, hogy a lichthof aljából összeszedjem a munka során lepotyogott ecsetet, EPS táblát és segédmunkást.
Sziasztok! Régi lakás világító udvari falát szigetelném. Mit javasoltok? Van olyan, amit nem kell vakolni, csak felragasztani? Nem látja senki, eső kismértékben éri.
Tökmindegy. Mindössze azért, mert a nedves, pláne szigeteletlen lábazat az kiváló hőszivattyú a lakásból :) Maga a lábazat vígan elvan sok évtizedig is, azt nem kell félteni normális esetben.
Az XPS-nek csak a napsütés UV sugárzása tud ártani (no meg a kisbalta ;), tehát a víztől nem kel félteni, viszont nap ne érje.
A ragasztó meg szerintem mindegy (a homok is, a cement is meg a műgyanta is bírja a vizet). A ragasztó anyagánál sokkal fontosabb az ember, aki ragaszt: megnézted-e, hogy jó-e a ragasztandó falfelület (nem mállik, nem poros, nem zsíros) és betartja-e a ragasztógyár utasításait (pl milyen irányba szabad keverni, megengedett maximális alkoholszint, stb).
"a vízfelvételi értéke <=2%, míg az XPS-é kb. 0,02%. Mit jelenthet ez az egyébként hangyafa.nyi különbésg a gyakorlatban"
SZÁZSZOROS különbséget azért még a hangyáknál is komolyan vesznek ;)
A habba beszivárgó víz rontja a hab hőszigetelési tulajdonságát. A két érték közötti különbség azt mutatja, hogy az egyik hab százszor több vizet képes magába szívni.
Az XPS-nél egyáltalán nem kell foglalkozni a vízzel, akár folyamatosan víz alá nyomva is kiváló hőszigetelő anyag. A te habodra ez nem igaz, őt óvni kellene a túl sok / tartós víztől.
Ha a meglévő 15 centis üveggyapot nem valami ősrégi szar termék, akkor a plusz 10 centitől alig fog összenyomódni (5-15 mm).
De ha nem bízol a régi gyapot erejében, akkor is olcsóbb szerintem ha a tetejére 10 helyett mondjuk 15 centit teszel, mint végig-drótozni az egész padlást :)
15x15 cm-es gerendák közé a nem járható födémbe bekerült a 15 cm-es üveggyapot. Keresztbe a gerendákra (és a közte lévő üveggyapotra) felülről is tennék min 10 cm üveggyapotot még. A kérdésem, hogy a gerendákra hogyan, s milyen drótból kellene készítenem tartó drótozást, hogy a felső, keresztbe letett üveggyapot súlya idővel ne nyomja össze az alsó, gerendák közötti 15 cm-es üveggyapotot?
öreg ház homlokzat öreg téglafal alja. levésem a régi diszkövet, ott a tégla. milyen jó vakolatot rakjak fel a 8cm xps alá? ott a járdaszint ,az eső veri, nap szíjja!
"a külső lábazat szigetelés menjen talajszint alá is, vagy csak felette érdemes megcsinálni?"
Én azt mondtam, hogy a lakás külső fali hőszigetelése menjen le a lakás padlószintje alá legalább 50 centivel.
Ha a lakás belső padlószintje 50 centinél közelebb van a kinti talajhoz képest, akkor a hőszigetelés alja a talajszint alatt lesz.
Ha a lakás belső padlószintje 50 centinél magasabban van a kinti talajhoz képest, akkor a hőszigetelés alja a talajszint felett lesz.
Ha a pincét is hőszigetelni szeretnéd, akkor már egész más a feladat.
Azt is írtam, hogy a talaj felett minimum 30 centivel már csak XPS anyagú (vízálló) hőszigetelést szabad alkalmazni (a talajról felfröcsögő esővíz és a vastag hó miatt).
Tehát például ha a lakás padlószintje 80 centivel van a külső talajszint felett, akkor:
- a fali hőszigetelés a talaj felett 30 centivel kezdődjön
- nem kell egy fillért sem drága XPS re költeni, mert az alsó 30 centis (fröcsögés-veszélyes) sávban nincs szükség hőszigetelésre.
"Nálam így alakul a rèteg: gipszkarton lègrès kb150mm, fagerenda vakolattal, lègrès, fagerenda betapasztva"
Az a "fagerenda vakolattal" az a valóságban deszkaréteg vakolattal?
És a felső fagerenda tetején is van egy dszkaréteg és azon van a tapasztás?
Mert amit leírtál, olyan födém nem létezik.
Párazáró fólia ott okozhat kárt (belső vizesedést), ahol a fólia hőmérséklete lecsökkenhet harmatpont alá. A párazáró réteg harmatpont alá akkor hűlhet le le, a födém/fal teljes hőszigetelésének több, mint 15-20 százaléka a fólián belülre kerül. Másképpen mondva: ha a párazárót csak olyan rétegben tudjuk elhelyezni, ahol túl sok hőszigetelés jut a belső oldalára, akkor a párazárást inkább el kell hagyni.
A te fa födémed túl jó hőszigetelő, ezért nagyon hideg időben a külső hőszigetelés valószínűleg nem tudná megakadályozni a fólia túlhűlését és vizesedését. Tehát ilyen vastag fa födémre NE tegyél fóliát.
Létezik olyan födém hőszigetelés is, ami esetén lehetne oda párazáró fóliát tenni,
de az a hőszigetelés sem vastagságban, sem technológiában nem a lelkes amatőrök területe ;)
Két réteg gerenda van. Ha ez tényleg így van, akkor:
Az alsó tartja a mennyezetet.
Az alsó gerendák be vannak fészkelve a falba egy befalazott fakoszorúra ültetve vagy csapolva (ez kiékeli a falakat- azaz kimerevíti öket, hogy ne tudjanak befele dőlni), a felső gerendasor az maga a födém, ami összeköti a falakat (hogy ne tudjanak kifele dőlni). A légrés köztük ki kell legyen szellőztetve a falazaton készített nyílásokon. A felső gerendáknak kell legyen egy fakoszorúja a falak tetején. Ezekbe vagy be vannak csapolva, vagy rá vannak ülteteve, a koszorú lehet a talpszelemen is, de nem mindig ezt a megoldást választották. Lehet, hogy a talpszelemn a koszorú felett van, és a fodémgerendák mindkettőbe, azaz a fal tetejére helyezett koszorúra és a talpszelemenbe is be vannak csapolva részlegesen.
Az ilyen padlást tárolásra használták, jól szellőzőtt és a födém jól terhelhető. De nehogy leszigetelt és párazárd.
Mindenképpen a gipszkarton felett kell szigetelni és párazárni a 15omm légrésbe.
Valaki hozzáèrtő segitsègèt kèrnèm! Fa födèmes háznál kell-e párazáró fólia a szigetelès ( üveggyapot) alá? Amennyi oldalt nèzek annyi vèlemèny van, valaki szerint nem szabad mert elrohad a fa. Nálam így alakul a rèteg: gipszkarton lègrès kb150mm, fagerenda vakolattal, lègrès, fagerenda betapasztva ezután jönne a szigetelès.
"ha a föggőleges falakat is beszigetelem 25-35 centire, az kicsit furán nézne ki, nem?"
Ha a pincében rendszeresen partikat vagy művészeti kiállításokat rendezel és ha valamelyik vendég zaklat téged a csúnya lelógó hőszigetelés látványa miatt, akkor elárulom, hogy ilyenkor mit kell mondani neki :)
De úgy is lehet, hogy nem lógatod le emennyire a szélét és ezért cserében minden évben fizetsz kb 4-8000 forint "pince esztétikai adót" a fűtésszámládban.
"a lábazat szigeteléssel érdemes esetemben foglalkozni?"
A külső fali hőszigetelés menjen le a belső padlósik alá 40-50 centivel, ha padlófűtésed van, akkor 60-80 centivel. A talaj felett 30 centivel már XPS legyen a hőszigetelés anyaga, az felett lehet EPS is.
Azt nevezzük hőhídnak, ami a hőszigetelő réteget megszakítja vagy gyangíti. Te csak a szobák padlóját akarod hőszigetelni, ezért minden fal hőhíd lesz.
"párásodás stb"
A talajon álló falaidban mindenütt van valahol egy vízzáró réteg (pl kátrány). Az új padlóban is legyen egy ilyen réteg ÉS ez a réteg mindenütt legyen vízmentesen/légmentesen összekötve (és nem csak mellétéve !!) a falakban lévő vízzáró réteggel.
"Mennyi szigetelést és mit raknátok alá ami még ésszerű megtérülő befektetés lenne?"
Az "ésszerű befektetés" kifejezés ezernyi dologtól függ (még az életkorodtól, életviteledtől is), Lehet ésszerű befektetés akár az is, hogy a mostani betonra rádobsz 5 centi habot és arra vissza a régi laminált padlót.
Ha már a padló hőszigetelésével foglalkozol, akkor gondolom a falon már van 10-15 centi, a födémen meg 20-30 centi hőszigetelés, tehát a fűtésszámlád már nem lehet túl magas és a padlónál már nem a forintok, hanem csak a hűvösség kellemetlensége zavar. Márpedig egy kis hűvösség miatt én nem költenék egy milliót, inkább betennék 5 centi hőszigetelést a fa padló alá és esetleg a legsűrűbben lakott padlófelületek alá tennék egy elektromos fűtőfilmet.
szeretném szigetelni egy vályogház padlózatát jelenleg laminált padló van rajta alatta beton.Szeretném kicserélni majd a padlót és ezt kihasználva felveretném a betont, hogy legyen hely a szigetelésnek. Mennyire járható út ez mert anyagi megfontolásból egyesével csinálnám helységenként. Keletkeznének-e hőhidak párásodás stb vagy egyszerre javasolt megcsinálni? Mennyi szigetelést és mit raknátok alá ami még ésszerű megtérülő befektetés lenne?
Ügyesen titkolod, hogy pontosan mit is szeretnél elérni:
- le van szarva a pince hőmérséklete, de minél jobban csökkenjen a lakás fűtésszámlája?
- nem baj, ha gatyámat is elviszi a fűtésszámla és vacogok a lakásban, csak az autócskám meg ne fázzon?
- az autó ne fázzon, minden más mellékes, pénz nem számít?
- alacsony legyen a fűtésszámla, ne kerüljön sokba, de legyen jó meleg a lakásban és az egész pincében is? (ezt a megoldást hőszigetelés helyett a Vatikánban intézik)
a házam alsó szinte szuterén, teljesen alá van pincézve, kb. 60 cm van a föld fölött. viszont lábazat (ami betonból van) szigetelésem nincsen, így nagyon hidegek a szuterén falai télen, különösen a garázs, ahol fűtőtest sincs. a hőérzet különösen a padlón rossz a lakószinten (a szuterén fölött közvetlenül), de az északi falak is ontkáj magukból a hideget. hogyan tudnék ezen javítani? lábazat szigetelés ide a megoldás? köszi a válaszokat
Százból száz ugyanazt fogja mondani. Hiteles mérési adatok mellett ilyen árakon talán nem lenne egyetlen megrendelőjük sem.
"valóban pentán gázzal töltött és erre hivatkozik, hogy kisebb a hővezetése a levegőnél, attól lett jobb."
Tökéletes gáz-zárásra valószínűleg csak a tömör fém és az üveg alkalmas. Gyártanak olyan purhab táblákat is, amelyeket két alumínium lap határol. Na azoknak a közepéből lehet, hogy csak száz év alatt távozik a gáz.
Már ez a zenit is több, amit az oldalfalhoz álmodott a sunyi pénzsóvár közös képviselet Bt. Ott 10 cm Nikecell lenne pogácsázva, és ahol kell, ott kőzetgyapot vakolható tábla! 2700m2-re 53 millió Ftért. A vicc, hogy ez ad 20% javulást oldalt, (a többi elmegy a tetőn át, ami ma is penészes, de ez lenne a szuper bikini javulás, mert alul semmi, felül semmi, erre mondja, hogy az is megéri! Neki...
Köszönöm, mert erről egyik cég sem szólt egy szót sem, ugyanakkor a 3. cég a PIR_ALU és társai esetében valóban pentán gázzal töltött és erre hivatkozik, hogy kisebb a hővezetése a levegőnél, attól lett jobb. Kezdetben tudja! Ott felmerült a kérdés bennem is.
Nade a ZÁRT CELLÁS mennyire és meddig zárt. Akár XPS, akár PUR, stb. kerámia gömb? A régi magyar 35 éves levegő töltésű zárt cellás nálam ma is tudja a szerényebb 0,04-0,03 közötti akkor nem megismert értéket, mert vízgőz semmi sem ment bele.
Amit hűtőgépből tépdestem ki ott naponta 3 esetben fagyott át, ahol víz tudott bejutni, és a már vizes cellák kirepedtek, utat adva a víznek a purhab hűtőgép hátsó falban, mégis 10 évig működött valahogy. Ami akár 10 ezer átfagyást okozott a már vizes résznél, ha ez telente 30 esetben fordulhat elő, akkor kb. 300 év után lesz ennyi fagyási-kiolvadási ciklus. Tehát 10 évet kibírnak. Nade a kerámia gömb?
"Amit a legdrágább, legroszabbként neveztél arra kérek tapasztalati hiba-okokat, ha van, a műszaki adatokból nem kivehető!"
A purhabok hőszigetelési értékeit többféleképpen lehet meg lehet mérni:
- vákuumban (mintha az űrben fújták volna),
- speciális gázzal töltve (mintha nemrég fújták volna)
- és egyszerű levegővel töltve (mintha már több éve fújták volna)
Az ezzel foglalkozó cégek közül a "becsületesebbje" a speciális gázzal feltöltött hővezetési értékkel számol, mintha az a gáz nem távozna a habból néhány hónapon/éven belül (és cserélődne le egyszerű levegőre). A kevésbé becsületesebbje "véletlenül" a vákuumban mért hővezetési jósággal számol. Így nem nehéz azt kihozni a számításokkal, hogy a szórt purhab százszor jobb hőszigetelő anyag az XPS-hez képest, tehát töredék vastagság is elég lesz neked.
Ha ez 15 centi vastag, akkor már elfogadható lesz a tetőn a hőszigetelés, habár én 20 centit javasolnék.
De valami azt súgja, hogy neked azt mondták, hogy bőven elég lesz oda 7 centi is és a fenti ár 7 centis tető kőszigetelés vastagságra vonatkozik.
Én megkérdezném tőlük, hogy PONTOSAN melyik gyártó melyik habját fújják
és megkérném őket, hogy mutassanak egy tőlük FÜGGETLEN mérési jegyzőkönyvet az ő anyaguk hőszigetelési adatairól, olyat, amelyben nem speciális gáztöltéssel vagy vákuumban, hanem levegővel töltve van mérve a hab. Ha mutatnak neked ilyen (tőlük független!) mérési jegyzőkönyvet, az maga lesz a Csoda.
Hoppá, Purhabcenternél 5500/m2 anyagár UV védelemmel, DE teljes kész 8700Ft/m2 ezt elnéztem, mert anyagárra van egyeztethetőség, erre meg konkrét ajánlat/ 2017 aug./ Azonban XPS-nél se adják olcsóbban, mert ott kell az új vízszigetelés is, a régi kavics lesöprés után, stb.
Amit félárként neveztél az téves. Lapostető, létező jó vízszigeteléssel, de hőszigetelés kvázi nulla. Ez javítandó. 1. Purhab kemény-járható zárt-cellás, vízzáró 30 évre, garancia 10 év, kapásból ráfújható + 5' köt, Ecopur 4cm 4200Ft/m2, anyag Bruttó ár. Purhabcenter 5cm 4500Ft/m2 + ezekre UV záró réteg, Kb 5500/m2 és ez már munkadíjjal együtt ennyi.
2. Austrotherm Zenit min 12cm-es ajánl, ami 6600Ft+ÁFA + kavics + munkadíj Szabálytalanul Austrotherm 10cm AT-N100 4000Ft/m2 bruttó + " + " Ez sem olcsóbb, és nincs plusz vízzáró réteg, mert az a jó régi. Idézet tőlük: "...célszerű fokozni a tető hőszigetelő képességét. Ilyenkor az úgynevezett kettős hőszigetelést kell alkalmazni, ami az AUSTROTHERM ZENIT® segítségével egyszerű feladat. A meglevő egyenes rétegrendre, a vízszigetelésre szorosan illesztve kell tenni a ZENIT® lemezeket (fordított rétegrend), majd geotextília és kavicsréteg segítségével a rögzítést is meg kell oldani. "
Amit a legdrágább, legroszabbként neveztél arra kérek tapasztalati hiba-okokat, ha van, a műszaki adatokból nem kivehető!
Jaaa, családi háznál az egyetlen módja, hogy ne "etess", hogy kiírtasz minden háziállatot a környéken, felgyújtasz mindent pár négyzetkilométeren, lesavazod, aztán lebetonozod az egészet. Akkor TALÁN nem lesznek egerek :D De panelba költözni egyszerűbb. Vagy a Holdra, ott tényleg csak az van, amit viszel :)
Szóval egy szintig normális az egér jelenléte, ezért vannak macskák is :)
Mivel tökéletes szigetelés nincs, ezért a meleg(ebb) környezet is vonzza őket, kajálni eljárhatnak messzebb is.
A fólia színe, szaga, íze, hőtükre NEM SZÁMÍT, ilyesmi miatt ne költs plusz pénzt.
"Sajna a nyugati szél miatt nyáron por, és porhó azért van."
A rászálló por csak javít a hőszigetelésen, a porhót viszont nagyobb mennyiségben megolvadva viszont már lucsoknak nevezzük.
"Semmit nem rágtak meg eddig az egerek, csak a fában koptatják a fogukat."
Az az egér VALAMIT biztosan eszik. Tessék kinyomozni, hogy mivel eteted őket (esetleg a szomszédod, ha nagyon közel van).
Egy haver azt mondta nekem, hogy ő már a világon minden kaját elzárt az egerek elől és hogy menjek el hozzájuk és próbáljak meg én "egér fejjel gondolkodni", mert neki már nincs ötlete, hogy mit ehetnek nála. Én neg már a kapuból mutattam a kutya tányérjára, ami félig volt a legjobb minőségű, szuper egészséges egér-eleséggel kutyatáppal :)
Sajna egy eladó már megdumált, hogy így lesz a tuti, és az egér sem tud a lapok alá menni, mert nehezebb. Tehát beszerezve.
Sajna de ez van.
A hőtükrös megoldás felesleges extra, vagy jó irány?
Sajna a nyugati szél miatt nyáron por, és porhó azért van. E miatt gondoltam a tetjére is valamit.
Semmit nem rágtak meg eddig az egerek, csak a fában koptatják a fogukat. Ez zavar, meg a hancúrozásuk. Semmi élelem nincs nekik. A méreg és a ragacs teszi a dolgát.
"ezeket már eleve úgy építik meg, hogy megfelelően van tájolva, megfelelően van megvilágítva, megfelelően van szigetelve, és olcsón és komfortosan ki tudod fűteni."
Fogalmazzunk meg ugyanezt röviden: a jó földházat úgy tervezik/építik meg, hogy egy gramm föld nélkül is jó ház legyen, a föld csupán egy kicsike pluszt jelent. A laikusok viszont azt hiszik, hogy MINDENT a föld csinál, másra nincs is szükség :)
12°C, tök mindegy, kint meg van 5°C. Biztos van erre valami tanulmány, a házban meg lenne mondjuk 8°C, vagy mittudoménmennyi.
Nem az a lényeg hogy mesterséges a domb, hanem az, hogy ezeket már eleve úgy építik meg, hogy megfelelően van tájolva, megfelelően van megvilágítva, megfelelően van szigetelve, és olcsón és komfortosan ki tudod fűteni. Az már csak hab a tortán, hogy a beton gyakorlatilag örök életű, tetőt nem kell rajta cserélned, esztétikus.
"Gondolj csak arra, hogy a pincében télen jobb idő van, mint kint. Egy bizonyos mélységben már állandó 15°C van."
15 fokhoz kb 50 méter mélyen kellene lakni, tehát az már nem pince, hanem bánya :)
Talajszint alatt kb 12 körüli a reális, de te viszont 22 fokban érzed jól magad, tehát talajszint alatt a fűtési szezon évente 365 napos lenne (egész évben fűteni kellene)
Szerencsére a földházak többsége tulajdonképen mesterséges domb, aminek a tetején lévő föld távolról sem úgy viselkedik, mintha hővezető kapcsolatban lenne a Föld (bolygó) többi részével. A mesterséges domb tetején lévő vékony földréteg csak egy (néhány napos) hőtároló + viszonylag gyenge hőszigetelő réteg.
Nekem 3.300 Ft/m2, tehát 660 ezer körül jött ki. Szóval ilyen anyag megemlítésével ne hülyéskedjünk, amikor MEGFIZETHETŐ párazárás a kérdés.
"Régóta keresek extra párazárású fóliát. Eddig a nyerő a Masterplast Alukraft. Szegtömítő szalaggal és Dörken Delta Multi Band ragasztóva"
Te jutalékot kapsz ezektől a gyártóktól a reklámért?
Gyakorlatilag a legolcsóbb filléres mezőgazdasági náljon fólia is bőven tudja azt a párazárást, amire neked szükséged lehet egy épületben.
A párazárást NEM a fólia anyagának kiválasztásával szokták elcseszni, hanem a ragasztásával (no meg azzal, hogy szépen lerakja, aztán a következő munkafolyamatok közben kihasogatja).
Egy okos ember 10 ft/m2-es (10 mikronos) röhejes takarófóliával jobb párazárást tud csinálni, mit egy hülye ember az 1000 Ft/m2-es csúcstechnikás párazáró fóliával. Mert az okos emberé NEM FOG ERESZTENI SEHOL még egy hónap múlva sem, a hülye ember viszont nem tud rendesen ragasztani és/vagy kiszurkálja másnap, pl az elektromos vezetékek vezetgetése közben.
És a legdrágább fólia megvásárlása sem csinál a hülye emberből okos embert.
Gondolj csak arra, hogy a pincében télen jobb idő van, mint kint. Egy bizonyos mélységben már állandó 15°C van.
Persze, kell a szigetelés, hisz a vályog is milyen ,,jó'' nélküle :D de tehetsz helyette két méter szalmát is, ha zöld akarsz lenni. A városokban azért eléggé megdobná a zöld felületek nagyságát.
te írtad, hogy kívülre ne menjen osb, ne zárjuk párás közegbe a szigetelést/faanyagot
de aztán kiderült, hogy lófax mindegy, mert általában a szigetelőanyagok úgyis csak részben párazárók (vagy mégsem???)
úgyhogy ezek szerint ha száraz a faanyag, akkor nyugodtan mehet kívülre az osb, ha belül van megfelelő párazárás.
bár ez is kérdéses, mert a lakás faanyagai (lásd bútorok, kezeletlen faszerkezetek) sem gombásodnak le belátható időn belül, pedig bőven éri pára, hiszen pont ettől kellene védeni a falszerkezet szigetelését. és ha a külső osb-n ott figyel 10-15 centi eps, akkor nem hiszem, hogy komoly lecsapódás lenne a belső szerkezet felé...
Nem sok olyan fóliát találtam aminek az Sd értéke 3000 m lenne.
A Tyvek-nek van még olyan párazárója aminek Sd értéke 1500-2000 m között van, csak az 3* annyiba kerül mint az Alukraft.
A sima PE fólia (0,2 mm) Sd értéke 30-40 m. A kimondottan párazárónak nevezett fóliákra meg többnyire annyi van csak ráírva, hogy több mint 100 m. Ezzel sokra nem megyek.
Páratechnikailag nagyon sokat számít, hogy 100 vagy 1000 m az Sd érték.
"Most terveznék +10 centi kőzetgyapotot tenni a paplan lambériára, majd visszateríteni rá a paplant."
Ha nyertél a lottón, akkor a szomszédok előtt látványosabb egy Ferrari a ház előtt, mint az, hogy meg tudod fizetni a lehető legdrágább hőszigetelő anyagot a padlásodra.
- szedd fel a jelenlegi 15 centis paplanodat
- gondoskodj a padlástér jó átszellőzéséről
- teríts le a lambériára valami olcsó+erős páraZÁRÓ fóliát
- tedd vissza a régi paplanodat
- tegyél rá még 10-15 centi olcsó üveggyapotot
födém hőszigetelés kész.
Egér ott van, ahol enni adnak nekik. Ha nem férnek hozzá SEMMIFÉLE élelemhez, akkor rövid időn belül el fognak költözni a szomszédba (a rágcsálás csak a fogak koptatása, attól még éhen tudnak halni).
Durvább módszer: elfogni az összes egeret valami antihumánus egérfogással :)
"hova és milyen páraáteresztő fóliát javasoltok?"
Ha a cserép alatti bramac fólia nem csepeg, akkor sehová és semmilyet.
Régóta keresek extra párazárású fóliát. Eddig a nyerő a Masterplast Alukraft. Szegtömítő szalaggal és Dörken Delta Multi Band ragasztóval (esetleg az átlapolásokat bekenni ragasztóval). Ennek az ára 140 m2-re 130.000 Ft
Ez így tuti biztos, hogy párazáró és légtömör is lesz. Ha kiszámoljuk ezt a fenti 200 m2-re, akkor kb. 200.000 Ft lesz az összköltség.
Ehhez képest már nem olyan sok. Persze én nem alkalmaznám, max fürdőbe vízszigetelésnek, de azért lehetőségnek elmegy :)
"Földház, oszt csókolom :D olcsó, mutatós, jól szigetel ha jól megcsinálod :D"
A föld igen szar hőszigetelő anyag.
Amelyik földházban nem brutális a fűtésszámla, ott a föld alatt van elrejtve egy XPS réteg is, persze a gazdi ezzel nem szokott dicsekedni (vagy nem is tud róla)
"Akkor kell egy drága favázas szerkezet ami tartja az olcsó gyapotot, így nem kell drága gyapotot venni."
Egy ilyen állítást nem ártana számokkal is alátámasztani ;) a kiinduló alap legyen mondjuk 15-20 centi vakolható kőzetgyapotos rendszer négyzetméter anyagára 5-7.000 ft + munkadíja 3-4.000 Ft/m2.
Most te jössz: mondj olyan előtétfalat, ami 20 centi olcsó üveggyapottal együtt négyzetméterenként szerinted jóval többe kerül 9-10.000 Forintnál.
Egy kis segítség: 20 centi üveggyapot 1200 Ft/m2, osb 1000 Ft/m2, külső fa burkolához hajópadló 1500-1900 Ft/m2...
0,035, 39, 42... én amondó vagyok, hogy édesmindegy a gyakorlatban, csak a vastagság számít igazán. Ezredekről beszélünk! Vagy képes vagy laboratóriumi, halálpontos illesztésre, terítésre, illetve az összes egyéb dolog, párazárás, többi szigetelés is 100%-os, hogy csak a lambda számítson?
olvasgatok itt a hőszigetelésről ezerrel :) és rájöttem, a hővezetési kalkulátorral, hogy olcsóbb, de vastagabb üveggyapottal jobban járok, mert a kisebb hővezetési tényezős aránytalanul drágább. Most 10 cm üveggyapot van a padláson és a kalkulátor szerint, ha rárakok még 10 cm-t a 0,039-es gyapottal jobban járok kb 700ft-os áron, mint a 0,035-es 5 cm-esel Ami szintén kb 700ft. Kérdésem az, hogy van minőségbeli különbség pl Ursa és Knauf között? Irta valaki, hogy pár év után összeesnek ez mindegyikre igaz?
Ha a lambériád túloldala (padlástér) le tud hűlni a harmatpont alá, és át tud rajta jutni a szoba felől a meleg, párás levegő, akkor igen. De ez minimum azt jelenti, hogy nincs rajta hőszigetelés...
Az, hogy van rajta hőszigetelés és mégis le tud hűlni alatta a lambéria, az meg a nagyon-elfuserált-valaki-valamit kategória :)
Érdemes lenne visszaolvasgatni a fórumban. Nem párazárót akartál írni?
Ugyanilyen latszó gerendás, rajta lambéria födémünk van. Erre lett ráterítve és körben lehajtva hőtükrös párazaró fólia, arra pedig 25 cm üveggyapot. Ennyi, bár még folyamatban van a dolog :)
A cserép alatt nekünk valami szürke, szőtt műanyag szálas fólia van, és sehol sem ázik a tető, így a gyapotra már nem rakok fóliát. Egyelőre.
Az egerek az üveggyapotban is járkálnak, rakj ki egy rakás mérget, az elintézi őket.
Ahogy Mekk szokta mondani. Kőzetgyapotnál (üveggyapotnál) belülről párazáró, kívülről pára áteresztő anyagokat kell használni. Nagyon jó párazáró anyag a Nátronpapír meg az alufóliás cuccok. A legjobb ezeknek a keveréke :)
az a gond, hogy valamivel burkolni kell a falat. ami állja az időjárás viszontagságait és nem utolsó sorban mutatós is:)
régen adott volt a hagyományos meszes vakolat. szinte minden faltípuson állt, mint katiban a gyerek. de már milyen mókás lenne, ha valaki a kazettázott falra stukatúr nádat rakna, malteros vakolattal :)
ha valaki szeretne kívül faburkolatot, az fizesse meg...
egyébként pedig lehet, hogy ha a falazat (25-30 cm???) gyapotjára rögtön fa kerül, nem sokkal több, mint ha felszámolom az osb+szigetelést+vakolat kombót
igen, értem. csak a kérdés, hogy mennyire "áteresztő" :) ha a faszerkezet védelme a cél, akkor (lehet kvh/bsh gerendákkal is dolgozni) olyat kell beépíteni, ami légszáraz, vagy közel van hozzá. de mint írtad, mindegyik páraáteresztő, tehát teljesen mindegy, hogy könnyűszerkezeten van-e kívül osb, vagy sem...
amerikában, ahol ezek a a házak általánosak, a külső burkolat klasszikusan fa. csak az karbantartásigényes, meg itt nekünk drága is. az olcsó burkolat meg műanyag, de az azért Magyarországon kiverné a biztosítékot.
"ezek szerint így is, úgy is be lesz zárva a pára :) ha felteszi valaki a kőzetgyapotot, az kap vakolatot, majd valami gyantás festéket, akkor a pára szintén bent marad"
Az összes festék és vakolat páraáteresztő (a műgyantás vakolatok is).
Ebben a fórumban is évek óta keresünk BÁRMIT, ami párazáró, kenhető és megfizethető árú. De nem létezik ilyen anyag.
csak azért kérdeztem, mert ezek szerint így is, úgy is be lesz zárva a pára :) ha felteszi valaki a kőzetgyapotot, az kap vakolatot, majd valami gyantás festéket, akkor a pára szintén bent marad...
bár szerintem túl van ez misztifikálva. ha nem éri víz, és komoly páraterhelés a fát (szerkezeten belül), akkor az ki fog bírni 100 évet. ha meg be lett építve a tényleg gagyi fenyő -szarérhúgyér'-, akkor nem kell csodálkozni. fent van az egyik bontott fal tetején (sárgerendaként) egy 15*15-ös fenyő gerenda. mikor megvettem a házat, azt hittem, hogy akác... csak nálam legalább öt éve éri az eső, fagy, meleg, hideg. semmi baja nincs :) az ácsok mondták, hogy nem akác, hanem fenyő... csak normális fából lett vágva!
egyébként meg vörösfenyő is kapható, több helyen is láttam már elég korrekt áron. szerintem azokkal sem lenne gond...
"Ha azt az eps-t akarod gyapotra cserélni akkor oda csak vakolható táblás gyapot mehet,"
Írok pár dolgot, ami számodra meglepő lesz:
- Gyapotot nem csak vakolni lehet, lehet burkolni pl előtétfallal is.
- Sőt a nem vakolható gyapotot is lehet vakolni: az előtétfalat vakolod.
- A vakolható kőzetgyapotból készült hőszigetelő réteg bizonyos vastagság felett annyira sokba kerül, hogy az árából kijön akár egy aranyból készült előtétfal is :)
Nagyon hideg időben ahol lyuk maradt a belső párazáráson (páraszökés), ott az osb a párafékező hatása miatt vizesedni fog valószínűleg, ha nincs ott az osb, akkor az eps fog, szintén a párafékező hatása miatt (a gyapothoz képest). Én a falat teljes vastagságában kizárólag gyapottal hőszigetelném és lehagynám a favázról a külső OSB-t is. Ha a fal tárcsairányú merevsége megköveteli, akkor ezen osb réteg helyett átlókat vagy andráskereszteket tennék, az nem párafékező
Ezt írtad a hozzászólásban amire válaszoltam.
Vagyis eleve azt írta hogy a falba gyapot, aztán osb aztán arra eps.
Ha azt az eps-t akarod gyapotra cserélni akkor oda csak vakolható táblás gyapot mehet, az általad említett válaszfalba való nem jó oda.
Az OSB3- as és csak ezt lehet kapni, szinte teljesen párazáró. Annyit tudok róla, hogy szinte semmi vizet nem szív magába. Ki lehet próbálni, megmérni egy darabot egy patikamérlegen, betenni egy veder vízbe és egy hét múlva ugyanaz a súlya.
A fa higroszkópikus anyag és egy ilyen falnak a szerkezeti eleme.
Az építésnél a faanyag lehet nyers is, 22%-os pl. a vágás után pár héttel, 18% felett melegben a gombák megtámadják. Valahogy ki kell tudjon szellőzni és eltávozzon belőle a nedvesség.
Tipikusan téli vágás esetén ( de hol van az a nagy tél mostanában), a fa nagyon gyorsan kiszárad 22%-ra, ha fűrészárút készitenek belőle (kb 28-36% a nedvességtartalma amikor kivágják), de utánna nagyon lassan párolog ki belőle a többi nedvesség 14%-ig, ez kéne legyen a páratartalma, amikor bedolgozzák az épületbe.
Ezért kell legyen pl. a tetőfólia is páraáteresztő.
Száraz környezetbe az épületfa nedvességtartalma leesik 4%-ra is, de nedvess környezetben viszaáll 12%-ra. Ez a folyamat kb. 1o évig tart, aztán a rostok annyira bezáródnak (kikeményednek), hogy 4%-8% között mozog a nedvességtartama. 4o év múlva a higroszkopikussága teljesen leáll.
De az első 1o évben, ha nagyon hosszú ideig nedves környezetbe kerül, akkor megtőrénhet az, hogy részlegesen ( pl. egy oszlop aljának 4o cm-re) a páratartalma 18% felé kerüljön. Ha meleg is a kornyezete, min. 15 fok, akkor elszaporodnak a gombák (kékpenész) benne.
Ennyi az okosság. Most mindenki döntse el, ha egézséget egy faszerkezetre épített lakoházanak a tartófalait bezárni két majdnem pársazáró felület közé.
A fal esetén a megoldás a külső burkolófelületet páraáteresztőre késziteni- esetleg egy szellőztettet rétegrenddel ellátni- ami sajnos kicsit rontja a szerkezet szigetőképességét. Vagy például a OSB helyett pozdorja lapokat használni.
Ahogy a magyar építészek önálló gondolkodását ismerem (pontosabban annak szinte teljes hiányát ;) energetika terén, még az is elképzelhető, hogy ezt a fal-rétegrendet egy magyar építész másolta egy amerikai rajzról 1973-ban, a többi magyar építész meg az ő rajzáról másolgatja azóta is :) és ha a fenti kérdésedet feltennéd valamelyiküknek, akkor részletes magyarázat helyett valami letorkolló vagy fellengzős mellébeszélést kapnál tőle (mert valójában ő sem érti ;)
De az is lehet, hogy ez az a legbonyolultabb technológia, amit még biztonsággal fel tud fogni egy átlagos házépítő szakember, egy szellőző rés működése már meghaladná a képességeiket és elcsesznék folyton valahol.
Én nem vagyok szakember, semmi közöm nincs a hőszigetelő szakmához, talán csak ezért merek olyan irányban is gondolkodni, amit nem tanítanak a házépítő iskolákban :)
"Még a padló temperáláson gondolkozom"
A fűtött padló és a hideg talaj között csak vékony hőszigetelést tudsz létesíteni és azt is csak drágán. Ezzel szemben egy fűtött mennyezet és a hideg padlástér közé fillérekből tudsz akár baromi vastag hőszigetelést is tenni occsó üveggyapotból. Ráadásul ezután a radiátorokra sem lesz szükséged. Ráadásul ez nyáron hűtésre is alkalmas.
Igaz, hogy a gyárilag be-vízcsövezett gipszkarton lap nem olcsó dolog.
Az első tény, hogy annyira nem vagyunk oda a padlófűtésért, valamint parketta lesz mindenhol (kivétel fürdő, mosókonyha) de a legfontosabb, hogy nagyon lassan reagál, és mivel nincs hideg falam, a radiátoros fűtés 10-15 perc alatt felfűti a kívánt hőmérsékletre a házat, akár 18C-ról is (bár addig ritkán vesszük le)
Még a padló temperáláson gondolkozom, de pénz függő a dolog!
igaz, hogy tévedésből a léc rossz oldalára írtad, mert a léc feladata, hogy rést biztosítson a gipszkarton és a párazáró fólia között pl az elektromos kábelek számára. Ezen fólián kívülre kerüljön az OSB, a fa tartókhoz rögzítve így tudja jól biztosítani az épület tárcsairányú merevségét. Ezt a merevítést lehet még tovább erősíteni a fa váz külső oldalán (ha egyáltalán szükséges) az általam említett andráskeresztekkel/átlókkal.
"Könnyűszerkezetnél én még nem láttam olyat aki ne eps-t tett volna!"
Lehet, hogy az építők ezzel a módszerrel tudják elérni elérni a legmagasabb hasznot.
A ragasztó pogácsákkal történő hőszigetelő ragasztás is egyeduralkodó volt néhány éve. Aztán egyszer csak megjelent az igény a kevésbé szar megoldásokra és a mestereknek száz év sem kell és hipp-hopp átállnak az új módszerre.
Ma lemértem a súlyát egy tekercs naturoll pro szigetelőnek.
8,4kg a csomagoló nejlonjával együtt. 1,2m x 2,6m =3,12m2 van benne 0,24m vastag = 0,7488m3 egy tekercs ha 10dkg csak a csomagolóanyag akkor 11,08kg/m3 ha pedig 20dkg akkor 10,95kg/m3.
Azért én megvizsgálnám előtte a csőtörés lehetőségét is.
Első körben, amikor vizet nem használsz, lefotózod a vízórát az összes kis mutatójával együtt. Minél hosszabb idő után megint és megnézed hogy egyezik e a két állás.
Nálunk is amikor megvettük a házat, durván vizes volt itt ott. LEginkább a külső falnál a tégla alól folyt ki a víz több helyen is. Ezt egy rosszul megforrasztott réz vízcső csatlakozás okozta a fürdőszobában amit egy ilyen szivárgás vizsgáló ember kb negyed óra alatt megtalált és 10cm pontossággal megmondta hol törjük a betont meg a járólapot.
ha ott nincs beton a vízszigetelésen, akkor a magas talajvíz felnyomhatta a vízszigetelést, és az kiszakadt. fel kell tárni, megjavítani és leterhelni.
pince milyen mély, vs. mennyi lehet most a talajvízszint? kút környéken, ahol meg lehet kérdezni?
A technikai részéhez nem tudok hozzászólni, de jogilag nagyon nem mindegy, hogy a ház 9,9 vagy 10,1 éve épült. Ez még akár azt is befolyásolhatja, hogy kinek a költsége lesz a probléma megoldása...
Van egy 10 éve épült házunk, pincével. Szerintem az épület vízszigetelése korreltül meg lett csinálva annak idején, a ház új korában nem is volt nedves.
Pár éve elkezdtek egy részen felvizesedni a falak, ledobta a vakolatot. A kerámia padlóburkolat fugái is nedvesek, penészgyanúsak. Más részeken teljesen szárazak a falak.
Kezdetben valami vízszigetelési problémára gondoltam, esetleg egy eldugult ereszcsatorna lefolyó, vagy megsüllyedt terasz (már nem lejt annyira kifelé, mint új korában).
Van a lépcsőforduló alatt egy üreg, ami minden oldalról zárt. Kb 2 m3 térfogat. Mivel ytong válaszfalakkal van körbezárva, ezért bontottam egy kis lukat, ahol bekukucskáltam. Egyedül itt nincs úsztatott beton, itt a pince alaplemeze látszik. Vizet találtam! Kb 1 cm vízben áll ez a kis rész.
Még nem tudom, hogy ez kívülről folyt-e be. Elképzelhető, hogy ebben a zárt térben valahogy csapdába esik a levegő és kicsapódó pára ennyi vizet fel tud halmozni?
Mit tanácsoltok, hogyan tovább? Megpróbáljak egy nagyobb lukat készíteni, és azon keresztül felitatni-szárítani? Tegyek oda ventilátort vagy fűtőtestet?
Lehet, hogy az egész úsztatott beton alatt áll a víz?
Igazad van , elírtam . Páraáteresztő fólia van természetesen ( meg üvegszálas rabicháló , hogy ne csak a fólia tartsa a gyapotot , de ez csak az én hülyeségem ) . Gyapot még nincs benne a falban , az majd az utódok dolga lesz ;-)
Igen , erre . Az a külső OSB ad szilárdságot az épületnek . Én a magam okossága szerint a saját tetőteremnél úgy oldottam ( fogom megoldani ) a légrést , hogy a favázra kívülről párazáró fólia /ellenléc /OSB / lemezburkolat került . Így a gyapot a párazáró fólia és az OSB közti 5cm légrésen át ki tud szellőzni a padlástér felé .
Azért gondoltam égésálló anyagra, mert ugye ez a fa alá menne (alulról hűlő födém), és ha alulról kap egy kis lángot a villanyszekrényből a kőzetgyapot, akkor a fát megóvná a közvetlen tűztől. Egy darabig.
Adott egy régi vályog ház amihez hozzáépitettek egy téglából álló részt.Üveggyapottal szeretném szigetelni a födémet mehet alá a párazáró fólia? 15 cm elég lenne? Melyik üveggyapotot válasszam a 0,039-es jó lenne? Vannak gyengébb tipusok? A fórumban láttam, hogy a sárgáról nincsenek jó vélemények.
A kőzetgyapot is ásványgyapot. Tehát akkor mi is lesz a födémen? :)
Mert szerintem 40 centi legolcsóbb üveggyapot bőven elég lenne oda (kb 35 centisre nyomódna össze).
"15cm kőzetgyapot a falba/osb/20cm Eps"
Nagyon hideg időben ahol lyuk maradt a belső párazáráson (páraszökés), ott az osb a párafékező hatása miatt vizesedni fog valószínűleg, ha nincs ott az osb, akkor az eps fog, szintén a párafékező hatása miatt (a gyapothoz képest). Én a falat teljes vastagságában kizárólag gyapottal hőszigetelném és lehagynám a favázról a külső OSB-t is. Ha a fal tárcsairányú merevsége megköveteli, akkor ezen osb réteg helyett átlókat vagy andráskereszteket tennék, az nem párafékező :)
"az alapnál a szerelőbeton alá 5cm xps-t tennék körbe a külső fal mentén?"
15 centi vastag és a padlószinttől 60 cm mélyre lemenő lábazati hőszigetelés ÉS könnyűszerkezetese falazat (ez is lényeges!) esetén szerintem teljesen felesleges még erre is költeni.
Értem, köszi. De akkor sincs értelme az osb-nek, légrés sincs így.
Szerintem egyébként olyan házat építs aminek a fő fala téglából van vagy vmi hasonlóból, könnyebb lesz eladni később mint a favázast. Nekünk volt favázas is régen, mostani ház téglábl van rajta eps kívül(vékony) belül ragasztva a gipszkarton a téglára, így van légrés is, válaszfalak faszerkezetesek 20cm vastag. Szerintem semmi gond a gipszkartonnal, de ha merevebbet akarsz akkor lehet duplán is rakni. Faszerkezetes háznál belül lécvázra. Én szeretem a gipszkartont, nem cserélném le vakolt falra.
A fal alá nem szoktunk hőszigetelést tenni, egyrészt a fal úgyis összenyomná, másrészt épp a méretváltozás miatt a fal repedne, és semmi kötése nem lenne az alap betonhoz.
Ennyi hőszigetelés mellet nincs jelentősége, hogy grafitos, vagy sem a külső hőszigetelés.
Annak van azonban, hogy nincs hőtároló falad könnyű szerkezetnél, ami nagyon sokat számít (nincs természetes temperálás), ha télen fűteni, nyáron hűteni kell.
Köszönöm a választ, tanácsokat! Hétvégén felszedem a bitumenes lemezt, akkor fogom látni, hogy mi a helyzet a födémmel, de szerintem ha nagyobb baj lenne, akkor annak előjelei már feltűntek volna (penészesedés, foltok a plafonon... stb.). Egyelőre 15 cm üveggyapotot teszek rá, most ennyire volt keret. A szarufák közötti párazáró fóliát fent hagynám, majd télen néha felmegyek megnézni, hogy párásodik-e. Erről mi a véleményed?
Emeletes családi háznál le szeretném szigetelni a bejárat fölötti fafödémes részt. Nagyjából négyzet alakú, 8 nm-es, fölötte szoba van, két szomszédos oldal alatt fal, a másik két oldal nyitott, találkozásuknál egy oszloppal. A ház homlokzata szigetelt, de ez kimaradt. Mivel van itt egy villanyóra is, égésálló anyagra, kőzetgyapotra gondoltam, ami megvédené a gerendákat egy esetleges elektromos tűztől. Kb. 15 cm-re gondoltam.
Hogyan érdemes ezt megoldani?
Vakolható kőzetgyapot, a rögzítéshez műanyag dübel facsavarokkal? Ragasztó kell? Vagy inkább facsavarokkal rögzített falécekkel kellene felfogni a táblákat (tekercset?), és vakolás helyett pedig valami vékony fa burkolatot tenni a felfogató lécek aljára? Esetleg a léceket a födém helyett függőleges felületekhez, a falhoz és az oszlophoz (is?) rögzíteni?
Kell valahova párazáró réteg, pl. a most látszó gerendák aljára?
Jó lenne ha ki is nézne valahogy, nem lenne sufnituning jellege.
"Szellőztető venti fog kelleni ami kiszívja a meleget nagy melegben."
Tudod-e, hogy mennyit fogyaszt (és milen barmi hangos) egy 10-15.000 m3/h tudású ventilátor? Hidd el, hogy sokkal hatékonyabb (és csendesebb :) 1 négyzetméternyi meleglevegő kieresztő nyílás. De a leghatékonyabb jól megcsinálni a födém hőszigetelését és ezután leszarni, hogy hány fokos a padlástér :)
"fent meg 5m hosszú végig szellőző gerincszellőző."
Ez pára kiszellőzéshez bőven sok, nyári meleghez viszont kb nulla.
"Négyzetméteres lyukakat nem tudok csinálni a tetőre"
Szellőztető venti fog kelleni ami kiszívja a meleget nagy melegben.
Alul nem 1cm hanem 3cm rés van általában, fent meg 5m hosszú végig szellőző gerincszellőző.
Annyira nem zavar a meleg a padláson, de ha hűvösebb lenne akkor a ház is kevésbé melegedne fel.
Négyzetméteres lyukakat nem tudok csinálni a tetőre. Viszont ahol napelemmel van takarva ott elég hűvös alatta a tető, a padlást se melegíti azon a részen. Ezért ha van értelmes termelés akkor tervben van az egész tető beborítása napelemmel.
A jó padlás-szellőztetés nem vár a szélre. Mindig van valamennyi hőmérséklet különbség a padlás levegőjében, tehát ha a szellőző nyílások nem azonos magasságban vannak, akkor a "melegebb felfelé száll" kéményhatás akár teljes szélcsendben is működteti a szellőzést. Legjobb, ha legalul van szellőzőnyílás meg legfelül.
A legolcsóbb üveggyapotok mind 10 kg/m3 testsűrűség körül vannak. Ez alatt már nehéz lenne hőszigetelő anyagnak nevezni, ezt, ez felett meg már csökken a haszon :)
"nyáron nulla szélben 35fokban a zsindely(a betoncserép is) ami ugye bitumenes kátránypapír kb, elég szépen fel tud forrósodni, innentől alatta a padlástér is"
Nagyon-nagyon különböztessük meg a padlástérből a párát elszállító szellőztetést és a nyári padlástért hűtő szellőztetést, mert a kettő között kb százszoros szorzó van. Ahhoz, hogy a pára télen ne torlódjon fel a padlástérben, ahhoz egy átlagos családi háznál elég, ha naponta egyszer-kétszer lecserélődik a padlástér levegője. Ha viszont azt szeretnéd, hogy nyáron a palástér lényegesen hidegebb legyen a szokásos 50-60 foknál, ahhoz bizony kb 3-5 percenként kell levegőt cserélni. Ekkora légcseréhez nem elég felül 6 db szellőzőcserép, meg alul a tető szélénél egy centis légrés, ekkora légcsere magától akkor jön létre, ha alul és felül is(!) négyzetméteres légáteresztő keresztmetszetben gondolkodunk.
