Lehet, hogy félreérthető voltam, vagy inkább jóhiszemű. Kb. 4-5 éve fedeztem fel a könyvesboltokban, hogy azonos nyomdai és kötészeti kivitelben, azonos kiadótól sorban jelennek meg Hamvas kötetek a következő címmel: "Hamvas Béla (összes)művei 1, 2, 3, 4, 5, 6, .......n+1" -)))).
Lehet, hogy ez a sorozat még tovább folytatódik, és akkor valóban igaz, hogy még nem adták ki az összes művét, egyszerűen csak megkísérlik.
Mellesleg "A bor filozófiája" - című kötetét én sem ebben a sorozatban olvastam. Valaki más adta ki egy kötetben az "Öt géniusszal". (Ez utóbbi címében nem vagyok teljesen biztos.)
Nem gondolom, hogy az összes műve kiadásra kerólt. Még a saját tanulmányai, esszéi sem csak azonos kiadótól jelentek meg, a fordításai közül pedig biztos, hogy van amit mostanában nem nyomtak ki. (Pl. Tibeti misztériumok).
Anderson!
Hamvas nekem elég sokértűnek tűnik. Van könyve ami könnyed kikapcsolódásra is alkalmas, csak az olvasás öröméért ( pl. Babérliget könyv) és van ami komoly esszé, vagy egyéb amiből pl. én egyszerre nem birok többet 10-20 oldalnál, de a megértés is eléggé nehézkes, komoly hátteret feltételez.
Sajnos, nem ismerem igazán. Leginkább apróbb szemelvényeket olvastam írásaiból. Az utóbbi időben hagyatékának örököse kiadta valamennyi művét. Én csak egyet olvastam teljes terjedelmében, amit viszont ajánlok mindenkinek, aki szeretne némi impressziót szerezni Hamvas Béla stílusáról és gondolkodásmódjáról. A könyv címe: "A bor filozófiája". Már a mottója is zseniális: "Végül csak ketten maradnak majd: Isten és a Bor.
A stílusát, gondolkodásmódját - azon kevés apróság alapján amit olvastam tőle - nagyra értékelem, de mindenkit óva intenék attól, hogy minden szavát mélységesen komolyan vegye. Őt olvasva - is - meg kell őrizni némi kritikai szemléletet.
Hamvas Béla személye egyébként kicsit kapcsolódik szűkebb szülőföldemhez. Az '50-es években, mint annyi más indexre tett író, ő is segédmunkásként tartotta el magát. Itt dolgozott a Tiszapalkonyai (Tiszaújvárosi) Hőerűműben. Egyik koleganőm édesapja, aki akkor az erőmű művezetője volt, még ismerte őt; máig emlékszik rá.
Hamvas Béla is kettős életet élt, mint Hoffmann a romantika idején. Nappal "gyárimunkásként" gályázott, éjjel pedig írt.
