"...Fotóztam embereket(a Körösfeketetó-i vásáron voltam, ahol rengeteg jó téma van, de nem mindig vitt rá a lélek, hogy a szememhez emeljem a gépet) és épületeket(templomokat)..."
Höhö, én is most értem haza Feketetóról Erdélyből, 9 TriX-et nyomtam el meg egy HP5 rollt. A héten kiderül mit sikerült.
Na én még egy kicsit trixelnék.
Megnéztem az általunk is forgalmazott Trix roll film dobozát. Elöl jól láthatóan Tri-x 400 Professional felirat, a doboz tetején ISO 400/27,az oldalán TX feliratok találhatóak.
A különféle táblázatok szerint a profeszionál változat viszont 320 ASA. Jele a TXP. Ilyet én még nem láttam öszintén szólva.Esetleg valaki ?
Az idén illetve szvsz jövöre megújuló trix családnál viszont már felbukkan egy Tri-xpan professional 320 nevű film is - csak roll méretben. A többi marad.
Nagy örömömre létezik Trix ortoban is !(Csak síkfilm.)
Aztán elkezdtem nézegetni a Plus-x infokat is...
És a double-x -ről nincs semmi, pedig van (volt)
dapa
Sziasztok
Húúú mi indult itt el amióta leléptem :-D
Végül is a HP5-öt választottam(a boltban is ajánlották, így hát erre esett a választás most), de nem lőttem túl minden egyes kockát. Persze néha a manuális módot választottam inkább, vagy a spot fénymérést használtam(most egy Pentax MZ5-ös volt nálam).
Fotóztam embereket(a Körösfeketetó-i vásáron voltam, ahol rengeteg jó téma van, de nem mindig vitt rá a lélek, hogy a szememhez emeljem a gépet) és épületeket(templomokat).
Az eredményre kíváncsi vagyok, bár most úgy érzem nagyítógépet nem túl gyakran fog látni ez a negatív...
Tényleg hasznos volt, kössz!
Azé átolvastam a Barabás-Gróh-t is, meg van egy HAFA könyvem Hevesy-vel az is mond csodákat.
(régen a Coc-t egyszerüen csak Élességnek becézték és II V. háború elött kemény viták folytak a mértékéről)
-----------
Egyébként mi van akkor, ha a nagyítást nem én végzem. Mit mondjak a labarosnak???
Hogy én árnyékra mértem, esküdjek, hogy úgy exponáltam, hogy ott is legyen részlet. Higgye el, a kontraszt is ráfért a negára. Te meg, labaros kolléga, - mondom én - nagyítsd úgy hogy semmi se égjen ki és meglegyen minden tónus!
a nega érzékenysége egy alsó küszöbérték, mire "szólal" meg a film (minimális expó). a többi nem szenzitometriai szempont, a kép árnyalat átvitelének szempontjából érdekes.
ugye több style van ff-ben:
classic feketétől a fehérig,
nyitott feketéjű (nincs koromfekete) full tónusú,
moody feketék főleg (ez a leginkább eye popping),...
de ne önmagában nézd a tónusokat, a kép részeként lásd.
az érzékenység belövi a mozgásteredet, hová lőheted az első már nem fekete tónusodat.
a kontraszt az átvitel másik végét határozza meg, melyik az utolsó világos szürke tónus a fehér előtt.
határértékekben gondolkodj. ez matematika. a szenzitometria részben függvény analízis.
rajzold le a negatív gamma görbéjét. log(expó) a vízszintes tengely, nézd az egységnyi expó-intervallumok vetületét az y-tengelyen. non-lineár.
ezt a non-lineár sort képezd le a papír gamma görbéjén. magasabb fokú nonlinearitás.
az árnyékokban és a fényekben komprimálás, a középtónusokban meg mi is van?
lécci permutációkat különböző negatív karakterekre és papír karakterekre.
ehhez még annyit feltételként, hogy normál kontrasztú negáról normál kontrasztú papírra kb. 1.8 log(expo)-t tudsz átvinni. egy blende meg 0.3 log(expo).
szólj ha készen vagy a házi feladattal! :)))
A belépő lóvém 3450Huf volt 82-ben .(Apámék dobtak is egy hátast a boríték láttán.) Sose voltam rászorulva,sőt inkább haszonélvezője voltam a hiánygazdálkodásnak. Most már :-), de akkor nem annyira.
Tudtommal is az Agfa volt Orwo.Illetve. A 2. világháború után az addigi Leverkuseni üzem nyúlta le a nevet hosszú pereskedés után. Maga az Orwo jelentése az ORiginal Wolfen -ből jött. Akkor még az volt a nagyobb márka, és ha más téren nem történt volna némi sajnálatos esemény, az is maradt volna. A Wolfeni gyári múzeumban láttam saját szememmel eredeti zöld dobozos, Wolfenben gyártott Agfát. Arra a múltra büszkék, jogosan is.
2. Amiket leírtál az utóbbi napokban, abból arra lehet következtetni, hogy FF nega érzékenysége csak a kontrasztterjedelemmel együtt értelmezhető.
Jól gondolom én ezt???
dapa!
az orwo még fejlesztgette az nc-ket, mikor a forte ferrániát csomagolt( film+papír is). a coloroknál nem volt orwo-konfekcionálás. a chrome az orwo volt (az elején agfa volt az orwo!).
papírban emlékszem az fc-1-re. saját termék. akkoriban a kereskedők az ofotértban, fortéban 1 huf/lap jattért adtak csak papírt! egy 100-as csomag wpc 305 huf volt, 405-ért meg is kaphattad(agfa, ferránia,...). akkoriban egy átlagfizetés 2-3k volt. emlékszem, a forte 42 doboz wpc-t rakott egy kartonba. később jött a fuji, kodak...
lécci csak pontosan merengj a múlton...
megnyugodtál? ez a lényeg.
ff-ben filmhívásnál nagy a játéktered (színes diában is van, mivel az első hívás ff), színes negáknál már erősen parasztvakítás a push(ha a megfelelő(c41) filmet nem megfelelően(nem c41) hívod, elcseszted, ennyi).
áldozz egy teki filmet a push-pull hívás kipróbálására kópia készítéssel együtt. egy életre megtanulod, hogy miről is van szó. mesélni lehet róla(bármit), de azért látni... :)
ismétlem magam: a ff-fényképezés ezüst-szabálya = exponálj az árnyékokra(mennyire kell a sötét tónus) és hívj a fényekre(pull-normál-push). tehát a push nem érzékenység fokozás avatott kezekben - de azzal járhat: alacsony témakontrasztnál, ahol a film expo latitűdjénél kisebb a kontraszt, egy-két blendényit lehet rövidebben exponálni, hogy push-hívással visszaállítsd a felhasználható kontraszt tartományt a filmeden. hogy ne legyen a filmeden is túl kicsi a kontraszt, mert normál papíron lehet a legharmonikusabban visszaadni a full-tónus skálát.
gondolat kísérlet: nagy kontrasztnál, pl. esti koncerten spotokkal világítva, push-hívással megkapod a teljes tónus skálát a papírképen elfogadható kontraszttal? nem pull-hívás lenne inkább kívánatos full-tónushoz? egy-két push-sal mennyire redukálódik a tónus skálád? mert ez is lehet cél (grafikus hatás) de sokszor inkább kényszer (kevés a fény)!
próbára javaslom: emberi alak direkt lámpa oldalfényben környezettel együtt (10-15 blendényi kontraszt). 400-as film, expósor (akár 50 asá-ig), normál- és pull-hívás.
ugyanaz lámpa nélkül, erősen szórt fényben(3-4 blendényi kontraszt), expósor, normál- és push-hívás.
ha ezekből N+P filmekből a legjellemzőbb 2-2 kockát még le is nagyítod (össz. 4 db), akár vége a távszemináriumnak. és felvételkor már automatikusan korrigálsz, akár erős napfényen, akár félhomályban lődözöl - még ha normál-hívásnál is maradsz.
Hát szánom-bánom de amikor egyenlőséget tettem kimaradt a "szines" jelző. Igaz az ff is...
Tehát az Orwo és Forte, chrome ill. color jelölésű filmek egyugyanazon eresztések voltak.
Azt volt valami politikai összeröffenés köztük, utána a Forte Fuji és Agfa szines negativot csomagolt. Szines papir terén némi elvetélt saját fejlesztés(barit !!) után ugyanugy Fuji vagy Agfa volt a dobozban.
A Forte ff filmjei és papírjai mind saját fejlesztés. Természetesen, mert semmi sem ilyen egyszerű - Kodak alapon.
dapa
Válaszodból azt szűröm le, hogy az FF negákat (tervezéskor, gyártáskor) pontosan be lehet lőni a kivánt érzékenységre. Pl. (400ASA)
És mondjuk a HP5 és a Delta400 is pontosan 400ASA
(najó pár százalék türéssel.)
Tehát a hívási idők az emulzió kémiai összetétele miatt (ahogy írtad reakciókinetika) miatt különböznek és nem azért, mert az egyik 360 a másik meg 440ASA-ra sikeredett és pici eleve beépített push/pull-val 400-ra kompenzáljuk.
------------
Asszem számomra ennek semmi gyakorlati jelentősége nincs, de megnyugodtam...
dapa!
átmentél zöldségesbe?
a fotósok, segítsetek topicban milyen zöldségeket állítasz? hogy az orwochrome az forte volt, a forte ff-film meg orwo? még létezik az orwo?!
az orwo-t privatizáció után már el is tüntették - nem létezik. a forte pl. a fehér dobozos 400-asát ilfordból vágta, színes filmet nem gyártott, színes papírral próbálkozott ugyan egy olasz félgéppel...
ha már vitaminban utazol, maradjunk az x-tolnál,
abban majdnem c-vitamin van... :)))
ne bántsuk a fortét, örüljünk, hogy nem orwo...
100bolha!
rém egyszerű a válasz. mivel különböző az emulzió, a reakciókinetika is különböző. adott denzitás eléréséhez nem feltétlen azonos idő kell.
analógia: egy adott feladatot különböző algoritmusokkal megoldhatsz. ha nem építesz bele végtelen ciklust, akkor a futás ideje különböző is lehet. de akár egyforma is. a lépés szám is. ééérted mááár?
a határérték a fontos, nem a szukcesszív approximáció végrehajtásának az ideje. :-)))
analógia 2) ha benyakalsz 200 gramm alkoholt (mondjuk ennyire akarod érzékenyíteni magad), pilseni gyártmányúból vagy scotch gyártmányúból lehet, hogy nem azonos idő alatt sikerül. :))))))
szóval ff-ben az előírás csak az érzékenységre szól. itt adott gammára hívunk, más előírás nincs.
c41-ben, e6-ban, k14-ben, etc.: hőfok, idő, és egyéb paraméterek előírtak. itt az emulziót kell a híváshoz igazítani. itt is adott gammára hívunk, de itt már a paramétereket ehhez kell igazítani(hőfok, turbulencia,...).
fuzzy-s gondolkodással vigyázz, szeretek nevetni :))))))
Nehogy félreérts, nem kötekedni akarok, csak néha félresikerült következtetéseim vannak, amit jobb lecsekkoltatni hozzáértőbekkel. (mondjuk a push/pull szintjén már képben vagyok)
Biztos rosszul teszem fel a kérdést, de akkor megpróbálom mégegyszer.
Abban talán megegyezhetünk, hogy a filmek érzékenységét a jelleggőrbe alapján határozzák meg, erre nyilván vannak megfelelő szabvány eljárások.
Az én naiv kérdésem az, hogy ha két különbözö emulzióval rendelkező film érzékenységét ugyanazzal a szabványos eljárással állapítják meg, akkor azonos hivóban a gyártói ajánlás szerinti hivási idők miért különböznek.
(vagy csak a névleges érzékenység azonos?? és a HP5 valós érzékenysége mégsem 400 csak 400+- xx ???)
Nekem erre van egy fuzzy logikás válaszom, de nagyon kiváncsi vagyok mások okfejtésére is.
a ... volt a felsorolásban a hívás(is). :-D
régen volt szabvány összetételű hívó és hívás is. képzeld: termosz, ecset, metronóm... előírjuk neked is? :))))
x/tx & y/ty : emulzió is és érzékenység/kontraszt. vagyis ugyan annál a filmnél minden érzékenységhez más kontraszt tartozik. a névleges érzékenység eléréséhez tartozó hívásidő a normál, a rövidített a pull, a meghosszabbított a push.
tehát ha túlexponálsz és alulhívsz, az a pull-hívás értelme. lágyabb lesz a filmed a normál expó/normál hívásnál. a push meg a pull ellentéte.
kézben tartod a téma kontrasztjának a függvényében az expó/hívást. később megpróbálom röviden a rendszer lényegét kimagozni. a kontraszt a lényeg. túlexpó csökkenti, alexpó növeli.
gondolom egy rendszerprogramozónak nem lesz nehéz. legfeljebb gépi kódban lököm. zilog80 ok?
Aztán ha írna, mi lenne? Valaki írt nemrégen 1 könyvet a "Kézi laborálás mesterfogásai" vagy milyen címmel, de magánkiadású lévén annyiba kerül hogy az már fáj. Esetleg ha írna egy könyvet "Legyél te is profi digitfotós!" címmel & az utolsó oldalakra beszúrna egy fejezetet a FF nagyításról, mondjuk "Ha már unod a hotpixeleket" címmel...
Na, akkor mégis jól gondoltam, hogy nem a névleges érzékenységtől való eltérés miatt kell (szokták, stb) túlexponálni azt a fránya HP5-őt?
Én azért túlexpózok félblendével, hogyha mégis elcsészném a fénymérést alexpó írányba, akkor ne legyen totálkár. (Ha 2/3 blendénél többet tévedek felvételnél akkor gond van) másrészt van egy hiedelmem, mely szerint hátha tónusosabb lesz és hátha részletgazdagabb a fekete. Mondjuk 3. válaszod valamelyest igazol.
Szerintem valamit kihagytál a tényleges érzékenység meghatározásból. A hívási folyamatot.
Létezik stabdard hívó és hívási idő???
Szóval a gyári táblák szerint azonos érzékenység mellett X filmet Tx és Y filmet Ty ideig kell hívni H hivóban. Miért??? csak az emulzió kémiai különbözősége miatt, vagy épp így éri el a névleges érzékenységnek megfelelő feketedést X meg Y film?
Akkor ezt most nevezzük pull/push eljárásnak?? vagy minek.
Lehet, hogy tévelygek, de akkor javitsd!!!!
az általad többször idézett etalon (dékán)
Naaaaa!!!! Hol idéztem??? Főleg pozítiv értelemben. A Fotóvilágon sem rak rendet a profik meg a fizikusok fejében! Nem tudják mi fán terem a Coc.
Ez a "phil davies" gyerek igazat mondhat, bár lehet, hogy HGyuritól plagizál. Tekercsfilmen zonozás helyett inkább az exposort preferálnám.
Becsszó mai napig nem teljesen tiszta ez a zone system. Akárhányszor megprobálom megérteni, mindig bekattan, hogy csak a fénymérés(expozició) meg a hívás összekapcsolása. Nem varázslat.
Ha van kedved kifejthetnéd amatőr számára is érthető modón.
Természetesen csak síkfilm relációban!! Arra is szoktam néha lőni, de gondolom a durstod, vagy miaz izé azt meg végképp nem bírná... hehe..
Most már Karakorum lelépett a Karakorumba vagy hová, jó utat neki. A zenyhe túlexpót gyakorlati okok miatt mondtam (mivel az elmélethez egyenlőre síkhülye vagyok a többiekhez képest). Az egy zónával feljebb lőtt képekből témától függetlenül mindig lehet menteni a menthetőt :-) Ugye kaukázusi (azaz fehér) embereket úgy fotózunk, hogy az arcukra mérjük a fényt és arra rárakunk még egy blendét, mert általában nem középszürke a bőrük színe, míg táj- és épületfotóknál inkább a vékonyabb alexpós a jó, de míg egy kissé túlexponált épületfotóról elfogadható nagyítást lehet készíteni, egy kissé alulexponált arcról sokkal nehezebb. Feltéve persze, hogy Karakorum embereket, tájakat és épületeket akar fotózni. (Testüket szürke iszappal bekent sötétbarna bőrű indiaiak esetében meg reménykedünk :-))
100bolha!
megnyugodhatsz, 1) a hp5 400-as. 2) a táblák jók(kiindulási pontnak). 3) fedettebb és picit lágyabb lesz vmint az árnyékok felnyílnak. 4) keményebb és szemcsésebb lesz vmint az alap fátyol megnő. 5) ühüm.
bonus) vannak szabványok, aszerint lehet a filmek érzékenységét meg6ározni (adott színhőmérsékletű fény, adott expó időtartomány,...ez a masina a szenzitométer vmint a feketedés(denzitás) mérés denzitométerrel vmint a kiértékelés szempontjai: pl. mi az a minimális expó ami már adott határértékű denzitást okoz az alap fátyol felett. de pontos eszközökkel (fénymérő,fgép,...) otthon is meghatározhatod házi, saját használatra.
a névleges érzékenységet úgy tudod meg6ározni, hogy leolvasod a film dobozáról... :-)))))))))
a ténylegeset meg úgy, hogy neked mennyinek adódik használatkor a valóságban.. :)
probléma 1) a filmek tónus átvitele nem lineáris.
probléma 2) az ebből fakadó jelenségeket különböző szerzők homlokegyenest magyarázzák. lásd latitűd, kontraszt,...
az általad többször idézett etalon (dékán) is néha sugározza a sötétséget. nézz bele a fórumjának a keresőjébe ezzel: "vak vezet világtalant". nézd meg a doc és a kisördög polémiáját.
rengeteg tévhit kering alap dolgokról. vegyünk egy példát.
állítás: a hígított papírhívók lágyabban dolgoznak (járai:korszerű nagyítástechnika, csillag-baricz:első nagyításaim, brezina:..felsőfokon). nos, ha korrekten kiméri ezt vki és 1/10 papírfokozatnál nagyobb különbséget talál (mondjuk 1+4 hígításig), az a valaki szóljon vissza már.
amúgy az alulhívást ne keverjük a lágyítással. tömény hívóban is lehet alulhívni.
állítás: szintén a fenti triászból: kéttálas hívásnál először a keményebb hívóval kezdjünk és a lágyabbal folytassuk. ja. milyen érdekes, régebbi könyvekben dulovits-ig, barabás-gróh-ig még a lágyabb hívót mondták első tálnak. ha már nagyítottál tudod, hogy a feketék fejlődnek gyorsabban függetlenül a hívó fajtájától.
látod mennyi kedvencem van? :-))))))
hogy a látókörödet bővítsd, a. adams és m. white után ajánlom figyelmedbe phil davies-t. ő azt mondta, zone system-et kis- és roll-filmmel alkalmazni olyan, mint teniszezni a ping-pong asztalon. a könyve címe beyond the zone system. amúgy ace photographer és michigeni egyetemi prof-ként írt. a múltkor soós-nál láttam 17 rúgóért az 5. kiadását.
a fórumban tartsunk egy kis hályogkovászolást is? he? :)
Előkaptam már a nagy product könyvet. A TX jelű film az 400 Asa. A TXP jelű 320.
Papiron.
Mondjuk igazság szerint az a harmad blende ff-nél annyira azért nem számottevő.
