Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
De megkaptam, csak kiderült, hogy nem tudok valaszt küldeni. Egyebkent a SMS-kerdesed igen indiszkret volt. Forrasaimat nem szoktam kiadni! :) Mellesleg egy Zrinyis alez-röl van szo! Eleg, ha ramegy a megfelelö tanszek honlapjara! Onnan valogathatsz! :)
Az első képen talán valamilyen Vickers Light Tank látható, de hogy melyik pontosan, azt nem tudom (azoknak csak géppuskájuk volt, nem?)
A második képen az illető nem VI. György? A tank nekem Vickers Light Tank Model 1933-nak tűnik.
A hibrid járműre most passzolok.
Hmm.... Ez furcsa. Most nézem, hogy ITT a szövegben 52 literesnek írják a motort, az adatoknál 45 literesnek. Egy levlistán pedig anno 56 literesnek (én ezt írtam a szövegben). Nagyszerű, most találgathatom, a három adat közül melyik a helyes... :(
Írtam (tulzok: fordítottam/nyesegettem) egy kis szösszenetet róla az SG egyik topicjába, bemásolom ide is, íme:
Versuchsträger 1-1 és 1-2:
Az 1960-as években a nyugatnémet katonai vezetés eléggé kellemetlen körülmények között találta magát. Az ősrégi, 90mm-es löveggel szerelt M-48-as harckocsi volt a fő harcjárművűk egészen 1965-ig, amikor megjelent a Leopard 1 a maga 105mm-es lövegével. Csakhogy eközben a Szovjetunió a keletnémet határra már a 115mm-es ágyúval szerelt T-62-eseket, majd 1967 után a 125mm-es ágyúval szerelt, automata töltőberendezéssel rendelkező T-64-eseket vezényelte, amelyek alacsonyabbak is voltak, mint a nyugati harckocsik. A közös Amerikai-Nyugatnémet MBT70 terv lett volna a megoldás a nyomasztó számbeli, és mostmár technikai fölénnyel szemben, ám az 1969-ben az eltérő nézetek miatt felbomlott. Az 1970-es évek elején ezért kezdetét vette a Leopard 2 fejlesztése, csakhogy jött 1973 és a Jom Kippuri csata, amely egyértelműen megmutatta, hogy milyen fontos az erős páncélvédelem, és a minél nehezebb célpont nyújtása, tehát a minél kissebb sziluett. A német hadvezetés ezért parancsot adott egy lehetséges Leopard 3 tervre, amelynek lényege, hogy a Jom Kippur-i csata tapasztalatai alapján egy minél jobban páncélzott, minél kissebb támadási felületett felmutató, minél erősebb fegyverzettel rendelkező, de ugyanakkor nagyon mozgékony harcjárművet építsenek. Ezek lettek a Versuchsträger 1-1 és 1-2 (VT 1-1 és 1-2), az előző 2db 105mm-es löveggel, az 1-2 pedig 2db 120mm-es löveggel.
A taktikai elemzések kimutatták, hogy a Leopard 1 a 830 lóerős diesel-motorjával alulmotorizált volt, miközben elég nagy sziluettel rendelkezett, különösen a szovjet harckocsikhoz képest, és a kézzel töltött ágyújával túl kicsi volt a tűzgyorsasága. A VT 1-1 és 1-2 harcjárművek esetén ezért a kezdetektől fogva egy torony nélküli, kompakt harcjáművet képzeltek el, két löveggel, amelyek automata töltőberendezéssel rendelkeznek, a frontpáncélzata igen vastagra lett tervezve, és a viszonylag kis magassága miatt nehezebb célpontott is jelentett. A taktika az volt, hogy védekezőharc esetén egy jó pozicióba beássa magát, és ott várja be az ellenséges harckocsioszlopokat - ez a taktika a második világháborúban már bevált. A másik taktikai lehetőség egy véletlenszerű, rövid időközönként fordulókkal tarkított nagysebességű előrenyomulás, a tesztek szerint 1500 méternél távolabbról egy így közeledő célt elég nehéz eltalálni, és ha hozzávessük a tervezett jármű kis célfelületét, vastag páncélzatát, valamint nagy sebességét, elég komoly passzív védelmet jelent.
A háromfős legénység egymás mellett ül, középen a sofőr, balra tőle a parancsnok és jobbra az irányzó. Mögöttük van a meghajtás és a felfüggesztés elektromos és a hidraulikus rendszerei. Leghátul taláható a motor, amely egy 56 literes V12-es, 4 turbófeltöltős diesel-motor, melynek teljesítménye tartós üzemben 1500 lóerő, harci üzemben pedig 2175 lóerő (!!!), 43.5 tonnás tömeggel számolva ez 50 lóerő/tonna (normál üzemmódban 34.5 lóerő/tonna), ami igencsak jó érték, ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb harckocsinál 20-25 lóerő/tonna körül alakul, a Leopard 2 esetén a 27 lóerő/tonna pedig már kiemelkedően jó érték. A test két oldalán foglal helyet a két löveg, az automata töltőberendezéssel együtt, elvi tűzgyorsaságuk egyenként 10-12 lövés/perc, összesen tehát 20-24 lövést adhatnak le percenként. A lövéseket le lehet adni egyenként, egyszerre, vagy rövid sorozatként, növelve a találati esélyt, illetve találat esetén a pusztítást. Az ágyúk irányzása oldalirányban a test mozgatásával történik, függőleges irányban -10° és +15° között lehet kitéríteni, és szükség esetén be lehet még segíteni a futómű hidropneumatikus rugózásával, amelyel a testet emelni ill. sülyeszteni lehet. A lövegek függőleges irányban stabilizátorral rendelkeztek.
A tesztjárművek közül csak a VT 1-2 bal oldali lövege rendelkezett automata töltőberendezéssel, 6 lőszerrel ellátva, a VT 1-1 esetén csak kézi töltés volt, és mivel csak az elképzelés életképességét vizsgálták, nem rendelkezett egyik jármű sem Atom-, Biológiai- és Vegyi védelemmel, sőt, másodlagos fegyverzettel sem.
1975 Decemberében a programot leállították a felmerült problémák, valamint a koncepcióban rejlő rizikó miatt, és a fejlesztést a továbbiakban tisztán a Leopard 2 irányába terelték.
Erőforrás: egy 45 literes MTU MB803 Ra-500 Diesel-Motor négy turbófeltöltővel.
Teljesítmény: harci üzemmódban 2175 lóerő/ 1600kW
normál üzemmódban 1500 lóerő / 1100kW
Sebessége műúton: 70km/h (más forrás szerint elérte a 100km/h-át (talán a VT 1-1?)
Sebessége terepen: 40km/h
Ha emlékeim nem csalnak, ez egy kísérleti (NSZK) harckocsi, amit néhol Leopard 3-nak neveztek. A fixen beépített löveg (ráadásul 2 db.), (ahogy a Svédeknél sem az 1) nem vált be, igy ma csak néhány múzeumban látható.
Kiváncsi lennék a véleményetekre az következő cikkel kapcsolatban:
--------------------------
2004.12.13., hétfõ
tomcat
Egyszer, réges-régen elmélkedtem arról, hogy tulajdonképpen miért is vannak a magyar katonák Irakban. Akkor arra jutottunk Császárral, hogy ott valami nagy-nagy lenyúlás zajlik, és kormányunk azért ragaszkodik olyan nagyon az egészhez, mert bizony vastagon megszedik magukat rajta. Akkor az üzemanyagot számolgattam, amit a szállítózászlóalj elhasznál, s mellé azt, hogy ebbõl mennyit lehet elsinkófálni; ám pártunk és kormányunk nem ilyen kicsiben játszik, mint pár tízezer liter gázolaj. Ugyan.
Arról már nem írtam a blogban, hogy min morfondíroztunk késõbb néhány, laikusnak semmiképp sem nevezhetõ haverral. Több helyrõl hallottam ugyanis, hogy Pápán, az azóta bezárt katonai repülõtéren gyakran látják a környékbeliek, ahogy a hadrendbõl kivont MiG-21-eseket javítgatják..............
---------------------------
nem akarom az egészet ide bemásolni
http://blog.tomcatpolo.hu/ címen lehet elolvasni a fenti dátum alatt.
a vége a T-72-es tankokról szól.
Ti benne vagytok a témában , ezért gondoltam érdekelhet a téma.
Csak találgatni tudnék. A Leo II egyik prototíusa ( az aláz alapján gondolom).A hidropneumatikus felfüggesztés kipróbálásához készülhetett( melyet végül nem alkalmaztak). ??? Vagy valami germány-ami próbálkozás, ugyanezen célból (MBT70), de ezt kevésbé valószínűnek tartom?
Elso:
En nem ertek a dologhoz, de valami amcsi cuccnak nezem, s bar hasonlit a T-54 testere, de a 2-3 nagy gorgo kozotti tavolsag mas. Meg a hatterben ott a nagy amcsi zaszlo...
Tenyleg, mi ez?
