Róma bukása után kevés építkezés volt és akkor is fából építkeztek főleg. Nagy Károly korában kezdtek nagyobb épületeket építeni. Két fő templom tipus létezett, a centrális ( kerek ) és a bazilika. Németországban a centrális épületekre példa az aacheni palotakápolna és a fuldai kerek Szent Mihály templom ( 820 - 822 ).
A bazilika tipusú templomok a római ókeresztény bazilikák mintájára épültek - legjelentősebb, a római Szent Péter bazilika volt - a Karoling kor bazilikái sík menyezettel épültek.
Hallo Vörösvari D; Neha neha meg mindig beleolvasok a topikodba, es meg mindig nagy benyomast gyakorol ram a tudasod, modszeresseged es nem utolsosorban a kitartasod a szeleskörüen kezelt temaban.
Ha megengeded, itt a fenti bejegyzesednel egy kicsit Teged kiegeszitenelek.
(Ugye a gazdasagtörtenet sok szallal kötödik bizonyos korhoz, annak epiteszetehez, objektekhez, stb, amiben pl a termeles, elöallitas, feldolgozas stb folyt, igy tehat )
Bennem a A bazilika tipusú templomok a római ókeresztény bazilikák mintájára épültek- olvasasanal az a benyomas alakult ki, mintha az lett volna a szandekod, hogy itt Te egy mi minek a mintajara epültet hatarozzal meg.
Meg szeretnem emliteni, hogy a bazilika mint templom-epitmeny a regi romai birosagi-kereskedö csarnokok mintajara epült, amiknek a sajat neve mar maga a bazilika volt.
Hogy ez lett az epitesnel a minta, amiutan a templomot epitettek, annak oka volt, espedig a következö: a katholikus vallast elöször titokban a földalatt kathakombakban közössegi szinten gyakoroltak, es miutan Romaban 313-ban Constantinus szabadda tette az uj vallas gyakorlasat majd nem sokkal ezutan pedig a keresztenyseg a legföbb allamvallasa lett nyilvanitva, feljöttek a vallas hivei ugymond a föld föle. (Tulajdonkeppen Te most a kereszteny templomrol beszelsz, ezert itt dolgokat összefüggeseiben is emliteni kell.).
A romai müveszet sok esetben addig is forrast, mintat keresett a görög müveszetben, de ebben az esetben nem talaltak, ugye a görögöknel az un pogany templomok oszlopsorral voltak körülveve, de a belsejük kicsi volt, es csak az istenszobrok elhelyezesere szolgalt. Tehat a hivöknek nem volt hely ebben a templomban.
Viszont a romai epiteszetben volt egy epületfajta, egy birosagi csarnokfele, itt adasveteli ügyeket is vegeztek, es mindket ügylet nagyszamu resztvevöt, közönseget vonzott. Ennek megfelelöen, ennek az igenynek kielegitesere lett az epület az epiteszektöl kialakitva; vagyis a csarnok-tipus megjelent mint epületfajta.
A teglalap alaprajzu epület belsejet oszlopsorok osztottak több reszre, az un. Hajokra, a közepsö, a föhajo a legszelesebb es magasabb is volt a többinel, a mellekhajok föle emelkedö falakra (amiket alul az oszlopok tartottak) ablakokat vagtak, amiken keresztül az epület belseje vilagossagot kapott.
Tehat a csarnok-tipus egy idealis mintat adott a templomepiteszetben, mert a tagas belsö ter a hivök fogadasara megfelelt, az oldalhajok meg a ferfiak es nök különvalasztasara; A föhajo vegehez lett egy felkör alaku fülke epitve a szentely szamara, ebben az apsziszban az oltar kapott helyet.
(Az elsö idökben a templom bejarati resze ele egy negyszögletes oszlopos udvart a közepen vizmedencevel is epitettek mint keresztelömedence, ahol a meg meg nem kereszteltek gyülekeztek, de ezt a resz kesöbb el lett hagyva.)
Tulajdonkeppen igy lett a romai kereskedelmi-birosagi csarnokbol mint romai-epületfajta a keresztenyek istenhaza, es meg a nevet is -bazilika- ugymond kölcsönadta az uj templomnak.
Tehat a templomok anno nem az okereszteny birosagi-kereskedelmi celra epitett bazilikak mintajara epültek D;
De meg nemis a a római Szent Péter bazilika mintajara, mert annak a legenda szerint 5 hajoja volt, hanem siman a csarnok-bazilika mint epületfajta volt a minta.
Tovabba ha megengeded, ide is lenne egy kis eszrevetelem: Ezt a mondatodatodat > Két fő templom tipus létezett, a centrális ( kerek ) és a bazilika. en talan egy kicsit atfogalmaznam, mert a centralis, vagyis inkabb mint kupolas epiteszet Bizanzbol eredt, igaz ugyan hogy vannak ennek az epiteszeti stilusnak kiemelkedö peldai is az un. nyugaton, de mindazonaltal ez az epiteszeti stilus nem vert gyökeret nyugaton, itt a hosszuhajos romai eredetü bazilika tipusa lett az altalanos. Tehat en a fö szot egyszerüen a mondatbol kivennem.
Üdvözlet es jo tovabbi anyaggyüjtest es itt levö visszaadast kivanok, Mara
Az apátságot 614-ben alapították, Nagy Károly idején a legjelentősebb kolostorok közé tartozott, ekkor átépítették. Fennmaradt az alaprajza, öt összevarrt pergamen oldalon, vörös tintával készültek a feliratok rajta. Nagy Károly parancsára Eginhard küldte Gozbert apátnak. A kolostor központjában a négyszögletes kerengő állt, az északi oldalon az apátsági templom, a templom két végén apszis volt és harangtorony. A templom mellett volt az apát szállása. A déli oldalon voltak a szerzetesek ebédlő és hálótermei. A nyugati oldalon volt a szolgák szállása és a veteményes és a gyümölcskert.
A Westwerk nevű épületrész önálló rész volt a templomon belül. A templom nyugati részén volt, vagy a templom másik patronusának kialakított kultuszrész volt vagy a császár számára fenntartott épületrész. A meghódított Szászországban sok épült, demonstrálva a császár hatalmát. Mivel a fő funkciója a császári jelenlét érzékeltetése volt.
Ma Corvey kolostora ( 822 - 848 közt épült ) a legjobb példa erre.
A kolostort sajnos azóta lebontották. A kapucsarnok maradt meg egyedül, a 8.század végén épült. A kapucsarnok a templom előtti udvaron állt. Az alsó része diadalkapunak épült 774-ben, az ókori római diadalívek mintájára. A felső szinten található egy terem, itt szálltak meg a kolostort meglátogató Karoling uralkodók.
Az apátsági templom a kor egyik legnagyobb temploma volt. Egy korábbi templom helyére épült Ratgar apát idején 791 és 819 közt. Már a korábbi templom is a kor legjelentősebb egyházi központjai közt volt. A római Szent Péter bazilika mintájára épült a háromhajós bazilika. A 18.században sajnos lebontották egy új katedrális építése miatt.
Nagy Károly a székhelyén építtetett magának egy palotát. Ennek volt része a kápolna ( templom ) két oldalán két kisebb bazilika volt. Része volt még több nagy csarnok és egy zárt előudvar - átrium. Az épületeket faoszlopokkal alátámasztott folyosók kötötték össze. Volt egy emeletes Aula Regia épület, itt a király fogadta vendégeit, ez volt a trónterme és itt is lakott, a két oldalán nyitott oszlopcsarnok volt. A kápolnát egy épületszárny kötötte össze az Aula Regia épületével, a kettő közt helyezkedett el a törvénykezési csarnok.
Az udvari kápolnát 796-ban kezdte építeni Metzi Ottó frank építőmester és 805-ben III. Leó pápa szentelte fel. A mintaképe a ravennai San Vitale templom volt. Az elrendezése centrális volt, nyolcszögletű volt. A kapuk és korlátok helyben készültek bronzból. Az oszlopokat és márványdíszeket Ravennából és Rómából hozták. A kápolna boltozatát mozaikok díszítették. Nagy Károly trónját a kápolna nyugati részén állították fel.
Az aacheni kápolna mintájára a kelet-európai fejedelmek is építettek körtemplomokat a 10-11.században.
Nagy Károlyt Aachenben temették el, síremléke az angolszász bombázások áldozata lett 1944-ben.
Róma bukása után kevés építkezés volt és akkor is fából építkeztek főleg. Nagy Károly korában kezdtek nagyobb épületeket építeni. Két fő templom tipus létezett, a centrális ( kerek ) és a bazilika. Németországban a centrális épületekre példa az aacheni palotakápolna és a fuldai kerek Szent Mihály templom ( 820 - 822 ).
A bazilika tipusú templomok a római ókeresztény bazilikák mintájára épültek - legjelentősebb, a római Szent Péter bazilika volt - a Karoling kor bazilikái sík menyezettel épültek.
Általában igen, a vikingek igazából alapvetően fosztogatók voltak, a csatákat különösebben nem keresték. Igyekeztek váratlanul lecsapni a védtelen területekre, és odább állni még az előtt a zsákmánnyal, hogy a helyi grófok és apátok mozgósíthatták a helyi erőket. Az egyszerű népfölkelőkkel szemben ugyan fölényben voltak a gyakorlottabb és jobban fölszerelt vikingek, de a velük való harc sem volt teljesen veszélyek nélküli. A profi frankokkal meg kerülni igyekeztek a harcot. Nem volt kifizetődő velük küzdeni. :)
Ez tényleg sajnálatos volt és számos hasonló pusztítás követte a történelemben, a mi korunkhoz közel a francia forradalmárok, az angolszász bombázók, a szovjet csapatok és kommunisták 1945-ben és napjainkban az Iszlám állam.
A szokásos viking taktika a frank elitkatonasággal szemben.
Arnulf nagy győzelme jelentősen emelte tekintélyét a nemesei körében, amire nagy szüksége is volt, hisz a korábbi király, Vastag Károly lemondatásának egyik fő oka éppen az volt, hogy katonailag nem volt képes kezelni a helyzetet, sem a vikingekkel szemben nyugaton, sem a birodalom más tájain. Arnulf ezt a győzelmét arra használta aztán, hogy még ugyanezen a télen Brazlav sziszeki fejedelemmel terveket szőjön Szvatopluk ellen, aki túlságosan önállósodott időközben, és ebben a nagy támadásban, ahol három keleti frank sereg mellé egy majdani honfoglaló kontingens is csatlakozott az Al-Duna felől, jelentős pusztítást is vittek végbe a morvák területein, de megtörni nem sikerült őket.
Nagy Károly birodalmában sok angolszász szerzetes és tudós tevékenykedett, Alcuin (Alcwin) volt a leghíresebb.
Egyébként, mint már korábban is írtad, az angolszász hittérítők nagyon fontos szerepet játszottak a frankok, szászok, frízek és más germán népek keresztény hitre térítésében.
A radikális reformátorok bujtogatására Európában sok helyen, többek között Németország több városában is, a templomokból kihordták és összetörték, megsemmisítették a vallásos tárgyú képeket és szobrokat.
Luther és irányzata mérsékeltebb volt, korlátozott számban megtűrték a templomokban a képeket és a szobrokat is.
Jellemzően minimum egy festmény az oltár fölött megtalálható az evangélikus templomok többségében, sőt a német evangélikus barokk a 17-18. században értékes festményekkel járult hozzá az egyetemes művelődéstörténethez.
Mind a képrombolás, mind a reformáció korszakában sok értékes művészeti alkotás pusztulhatott el, kár értük.
A korabeli Bizáncban III. Leó és V. Konstantin császárok megtiltották a képek tiszteletét és intenzív képpusztításba kezdtek, mivel szerintük az ábrázolások ellentétesek a keresztény vallással. A niceai zsinat viszont 781-ben támogatta a képek tiszteletét.
A Karoling álláspontot Theodulf vizigót származású teológus dolgozta ki Libri Carolini művében 792-ben. E szerint a képek nem szent tárgyak, hanem útmutatók a szent események felidézésére, a Biblia üzenete közvetítésére. Tehát elutasította a képtiszteletet és a képrombolást is.
Nagy Károly megreformáltatta az egyházjogot is, mert birodalma területén különböző, egymásnak ellentmondó jogszabályok voltak. Ezért I. Adorján pápától kért segítséget, aki 774-ben elküldte neki Dionysius Exiguus ( 475 - 544 ) jogtudós kánonjog gyűjteményét, ez lett a Karoling egyházjog alapja az egész birodalomban.
Akkor a Karoling művészeti reneszánsz, csak mert szeretem művészeteket :) elkezdem ma
A Karoling korban jött létre a középkori kultúra, az antik, keresztény és germán kultúra keveréke.
Nagy Károly a birodalmát a Római birodalomra visszautalva Szent Római birodalomnak nevezte, az antik Róma volt a követendő példa számára. Az ő udvarában jött létre ez az új kultúra. A nagy apátságok mellett iskolákat alapított, az antik művészeteket itt gyakorolták. A korabeli Bizánc volt minta számára. Az udvarába hívta Európa vezető tudósait:
- Alcuint Angliából, ő vezette az aacheni palotaiskolát. Károly közeli barátja volt, ő vezette az oktatási reformokat és a művészeti megújulást
- a frank Einhard lett az uralkodó életrajz írója
- a langobard Paulus Diakonus a langobard királyság történetének megírója
- az ír Johannes Scotus Erigena filozófus, megalkotta a középkor első filozófiai rendszerét
Az udvari iskolában a papok mellett a nemesek fiait is tanították, hogy jól képzett állami vezetők legyenek.
IV. Lajos ( 893 - 911 ) más néven Gyermek Lajos, keleti frank király ( 900 - 911 ). Arnulf fia volt, az utolsó keleti frank Karoling király. Az uralkodása a magyarok elleni harccal telt. Ekkor alakultak ki Németországban a nagy törzsi hercegségek.
900-ban az apja halála után lett király. Ebben az évben Lotaringia nemesei megdöntötték testvére Zwentibold hatalmát és elismerték Lajos királyuknak, Lajos halála után 911-ben a nyugati frank államhoz csatlakoztak.
Hatto mainzi érsek és Salamon konstanzi püspök voltak a gyámjai és vezették ténylegesen az országot. Ebben az időszakban a törzsi hercegek jelentősen önállósodtak.
Folyamatos volt a harc a magyarok ellen. 900-ban Bajorországot, 901-ben Karintiát támadták, ekkor Laibachnál győztek a magyarok ellen, ennek hatására a magyarokkal szövetséges morvák békét kötöttek a frankokkal, de nemsokára Morvaországot elfoglalták a magyarok.
903-ban megint Bajorországot támadták a magyarok.
906-ban már Szászországot támadták a magyarok a szláv dalaminc törzzsel szövetségben.
907-ben nagy sereget küldött Lajos a magyarok ellen, Luitpold bajor őrgróf és Theotmár salzburgi érsek vezette, a pozsonyi csatában vereséget szenvedtek, ezután az Enns folyó lett a magyarok új határa.
908-ban Szászországot és Türingiát támadták a magyarok.
909-ben Svábföldet támadták a magyarok.
909-ben már négy német hercegséget, köztük már Frankföldet is. IV. Lajos személyesen vezette a sereget a magyarok ellen, de Augsburgnál vereséget szenvedett a német sereg. Majd tíz nap múlva Konrád frank herceg seregét is legyőzték a magyarok. Ezután békét kötöttek a magyarokkal, el kellett fogadni hogy az Enns folyó a magyar - frank határ és éves adót fizetni.
911-ben a magyarok a Rajnán túli területekre is betörtek már. Ebben az évben meghalt Lajos, az utolsó keleti frank Karoling király. Az ő uralkodása idején kezdték a keleti frank királyság megnevezésére használni a Németország nevet - Alemannia, Germania.
