" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
a cikkben pont ezt (is) próbálták megfejteni, hogy hő hatására (kifőzés pálinkának) elbomlik-e az annonacin. arra jutottak, hogy valószínűleg nem, de nem tudták megerősíteni.
valaki főzött már paw pálinkát?
szerintem inkább az a gond, hogy lehet, nem lesz jó ízű a nedűje.
vagy jó ízű lenne, de hánytató/fosató (ld. fagyi és aszalvány).
vagy ez sem annyira, de akkor meg nem tudjuk az annonacin koncentrációját. az biztosnak látszik, hogy feldolgozva lehetnek mellékhatások. viszont érdekes, hogy a lekvárkészítők nem számoltak be mellékhatásokról. meg ugye van paw sör is, de persze az lehet, hogy csak mutatóba látott indián banánt, hisz nagyrészt sörárpa-(komló)-víz, stb. csak valószínűleg ízesítő benne a paw, kis mennyiség.
szerintem jobb a friss fogyasztás mértékkel. azért ezt sajnálom, mert azt terveztem, hogy mint az avokádó (ami sajnos nem terem meg), fontos és értékes élelmiszer forrásként tudom használni 2 hónapon át a papaut (ami viszont megterem). szerencsére azért még van több gyümölcstermő, amivel egész évben el lehet látni a családot. (most kék -fürtös- áfonyát, fekete szedret eszünk minden nap. meg sárgabarackot is elég sokat, folyamatosan érik valamilyen fajta, most a faralia-farbaly-bergeron volt a soros. és némi füge.) nagy reményeim vannak pl. a mézbogyóval, amit állítólag még az űrbe is felvittek az orosz kozmonauták táplálkozni. vannak új fajták, amik édesebbek, nagyobbak, nem hullanak, bőtermőbbek = nálunk is termő "új" (bogyós) gyümölcs.
"Vannak aggályok a pawpaw fogyasztásával kapcsolatban. Mint sok trópusi gyümölcs, a lakosság egy bizonyos százaléka allergiás lehet. Volt, aki beteg lett, miután evett a pawpaw gyümölcshúst. A pawpaw fogyasztása utáni hányinger meglehetősen gyakori. A Pawpaw magvak és a kéreg már évek óta ismertek bioaktív vegyületek forrásaként, és népi gyógyászatban is használták őket. Egy időben a magokat hányás, hányás kiváltására használt gyógyszer előállítására használták fel.
A magok és kéreg ismerten tartalmaznak annonacint, egy nagyon erős acetogenint. Nemrégiben bebizonyosodott, hogy a pawpaw gyümölcs magas annonacin koncentrációt is tartalmaz, amely a corticalis neuronok számára mérgező. A nyers gyümölcs kivonat indukálta a neurotoxicitást is, kiemelve a további tanulmányok szükségességét a pawpaw termékek krónikus expozíciójával járó neurodegeneráció lehetséges kockázatainak meghatározására. A pawpaw rokona az Annona muricata fogyasztása(soursop, graviola, guanabana) erősen összefüggésbe hozható az atipikus Parkinsonizmus ok-okozati tényezőjeként. Az annonacin számos Annonaceae-ban jelen van. Úgy gondolják, hogy a Guadeloupe-ban a Parkinson-kór állapotának akár 70% -áért felelősek.
Tehát, amikor a pawpaw-ra gondolunk, talán a legjobb, ha mérsékelten élvezzük a gyümölcsöt."
"...kétlem, hogy a legtöbb ember minden nap eszi a paw gyümölcseit, és ugyanúgy, mintha a dohányzás halálos lenne, ha napi rendszerességgel végeznék, de nincs egészségre gyakorolt hatása, ha havonta egyszer, ritkábban történik, egy időben valószínűleg nem fog idegrendszeri betegséget okozni. Ha öreg, beteg, fiatal vagy terhes, akkor valószínűleg ne egyen pawpawot, és valószínűleg korlátozni kell a fogyasztását, mintha korlátozná a dohányzás és egyéb neurotoxinok kitettségét. Én azonban nem orvos vagyok; Csak azt javaslom, hogy csináljon valamilyen kutatást, mielőtt nyers paw-ot eszik..."
fórum:
"Így kezdődött az olyan dolgok, mint pl. az oltónayagoktól való félelem. Nem tudósok, nem orvosilag képzett emberek, akik "kutatást" végeznek..." [ez vagyok én :))))
--
"Azt hiszem, jól fogyasztod. Csak szezonban eszed, így az esedékes mennyiségek korlátozottak. Ennek eredményeképpen szervezeted nem veszi fel azt a kritikus dózist, amely az agyi elváltozásokat okozza."
--
"Szóval, mit jelent ez az olyan embereknek, akik szeretik a nyers chermoyát, a soursopot és a pawpaw-t? Mindig mérsékelten együk.. Ne naponta, napot évről évre. Csak a szezonban, ésszerű mennyiségben."
--
Akárhogy is, biztos vagyok benne, hogy rengeteg olyan dolog van, ami neuron halálát okozza, és elég kis mennyiségben valószínűleg biztonságos és finom (újra, nem vagyok szakértő, ezért ne bízz bennem). Azonban egyértelműen több kutatásra van szükségünk."
..."az annonacin, amelyről kimutatták, hogy in vitro rákellenes aktivitással rendelkezik; például az MCF-7 mellrákos sejtvonalban sejtnövekedést és apoptózist okozhat.
Az annonacin azonban neurotoxin is.
Ez egy általános probléma, amelyjel a gyógyszerészek találkoznak. Ha a kémiai vegyületeket egy adott kívánatos farmakológiai hatásra optimalizáljuk, akkor az egy nemkívánatos "off-target" hatással is járhat. Ezek a nem célzott tevékenységek lehetnek gyógyszerészeti mellékhatások. Gyakran nehéz megszabadulni ezektől az off-target tevékenységektől, így a cél olyan vegyületek megtalálása, amelyek megváltoztatják a kívánatos és a nemkívánatos hatások arányát.
Az annonacin esetében a vizsgálók azt vizsgálják, hogy ez egy mitokondriális komplex inhibitor, amely az idegsejtek elpusztításához vezethet, és potenciálisan neurodegeneratív betegséget okozhat. Számos olyan publikált tanulmány is van, amelyek a soursop során fellépő Parkinson-kórt, vagy inkább az atipikus parkinsonizmust érintik.
A kutatás, amely kapcsolatba hozza a soursop és a rákellenes hatásokat, előzetesen és emberen nem bizonyították. A soursop és a neurodegeneráció kapcsolatát kutató kutatások in vitro vizsgálatok, állatkísérletek és epidemiológiai vizsgálatok körére terjedtek ki . "
nem írtam, hogy súlyos egészségkárosodást okoz, csak hogy károsítja, károsíthatja (genetika, egyéb tényezők kumulatív hatásai) több kutatás szerint az idegsejteket - rendszeres, és nagy mennyiségű fogyasztása.
mint az alkohol. abba sem lehet belehalni, de rendszeres, már kicsit nagyobb mennyiségű fogyasztása is "foltot hagy" az ember egészségén. egy ismerősöm rendszeresen pálinkázott, nem volt részeg sose, de agylágyulással halt meg... miközben a pálinka hungarikum, meg emésztés segítő, stb...
én a magam részéről évi 10 db paw körül húztam meg a fogyasztás határát, miközben 4 fám is van... a többivel meg majd károsítom az ismerősöket, barátokat! :) :(
persze, lehet, hogy majd sok év múlva kiderül "végleg", hogy semmit desemmit nem okoz, csak max. annyit mint a paradicsom :) csak már derülne ki... vagy csak annyira veszélyes, mint pl. a rebarbara, kávébab, melyek vesekövet okoznak (rendszeres fogyasztással)...
genetikailag mások vagyunk. van, aki a cigitől 30 éves korában meghal, van aki meg 85 évesen. rengeteg egészségkárosító élelmiszert eszünk, nem is tudunk róla, de máshogy reagál a szervezetünk.
a mérték a lényeg. meg sok apróság. pl. a lehullott, jó érett paw-ban biztosan kevesebb az annonacin. a héjában, magjában, kérgében több, ezt nem esszük meg, a húst sem kapargatjuk, hogy több héjmaradványt együnk...
egyébként, ahogy korábban írtam, én is sajnálom, hogy felmerült ez az annonacin kérdés, jobb lett volna boldog tudatlanságban falatozni non-stop :)))
de ez nem bizonyít semmit. mint ahogy Salvador Dali is 85 évet élt, pedig láncdohányos volt...
2 ok ami miatt nem lett bajuk tőle:
1. nem tudták tartósítani (pl. lekvár), így nem is ettek belőle túl sokat. mivel gyűjtögettek, az adott területen főleg csak egy "fajta" paw volt azonos érésidővel. mi már a nemesített fajták révén aug. végétől októberig habzsolhatjuk az indián banánt. és jó nagy méretűeket, míg nekik csak a kis gyümölcsű magoncok jutottak.
(2. lehet, hogy a szervezetük is jobban hozzá volt szokva, de persze ez nem bizonyított. mindenesetre ismert az a jelenség, hogy bizonyos élelmiszerekre más-más genetikájú emberek máshogy reagálnak...)
nem egy kaliberű élelmiszer, de pl. tejet mindenki fogyaszt, fogyasztott.
de pl. a '80-as években senki sem beszélt a laktózérzékenységről, érelmeszesedésre gyakorolt hatásáról, stb. csak a "tej élet, erő, egészség" reklám futott non-stop.
szeretem a tejet, iszom is rendszeresen, de laktózmenteset, és max. átlag 2-3 naponta 1-2 decit...
mivel ez egy oshonos noveny amerikaban, tehat nagy valoszinuseggel nem is evszazadok, hanem evezredek ota fogyasztjak az ottani oslakosok, nem gondolod, hogy mar regen kimutattak volna, ha sulyos egeszsegkarosodast okoz a rendszeres fogyasztasa ? ezt csak azert irom, mert van egy kollegam, aki eleteben nem fogyasztott paw-t, aztan megis remeg a keze, egy sörtől viszont sokat javul a remeges :) (nem, nem alkoholista)
egyebkent kossz a hozzaszolasodat, mert ujbol az eszembe jutott, hogy valamit majd nekem is kezdenem kell a paw-immal, hogy a kutyaim nem ferjenek hozza a leesett termesekhez.
folyamatosan remeg. Valószínűleg Parkinson-kór, vagy más idegi károsodás.
Persze a kórt és a károsodást sok minden előidézheti, de azért érdekes egybeesés,
hogy egy pawpaw nagytermelőről van szó, aki minden bizonnyal egész életében falta az indián banánt, még akkor is, amikor nem érett, pl. lekvár formájában.
Igen, az annonacinra gondolok, ami idegméreg. Megnyugtató lenne, ha a Kentucky Egyetem nem csak a nemesítésre fordítana gondot, hanem kutatásokkal megcáfolná azt, hogy a pawpaw hosszú távon és nagyobb menyiségben az idegrendszerre egészségkárosító. Persze ha kiderülne, hogy mégis rossz lehet, azzal maguk alatt vágnák a fát. Meg persze meg is hamisíthatnák az eredményeket...
Azzal senki ne jöjjön ismét, hogy ő bizony sok pawot eszik, és semmi baja.
Igen, ezt már többen mondták. Reméljük, hogy annyi fajtájuk van, mint amennyi címkéjük. :)) Én arra gondoltam, hogy ezek a fajták még nincsenek forgalmazás alatt. A "sunflowerek" is amiket vettem tőlük 120-150 centi körül voltak. Ezek pedig 60 centi körül vannak.
Áhhh. Tavaly már termett a nagyobbik két termést, de kicsik voltak. Illetve idén nem hogy többet, hanem egyet sem termett......... :) Ez szerintem tipikus magonc viselkedés. Nem érdemes abban bízni, hogy magától "megjavul". Szerintem te is oltsd át, sokat nem veszíthetsz. Árnyékos helyen vannak különben, de akkor pont oda sütött a nap, majd figyelem a levelüket és ha szükséges kapnak raschelt.
Judit! Becsben is! Szerencsére...vagy sajnos már tudom, hogy milyen finom gyümölccsel van dolgom, így igyekszem minél hamarabb termőre fogni a garmadám. :) Csak nem tudom mit csinálok majd, ha mind a 10 fa teremni fog.... :))) Igaz, ez legyen a legnagyobb bajom!
Ahogy gondolod úgy lesz. Ha nem is éled meg sikerként neked szerencséd van , mert szépen fejlődik a fa,. Van egy olyan sejtésem, hogy már átoltás nélkül is teremne jövőre. Az én fámnak kicsik a levelei és alig fejlődik csak évi 5-6 centimétert.
Evvel mit lehet kezdeni? Semmit sajnos, mert nem segít rajta az átoltogatás. A fiatal csemeték árnyékolásáról ne feledkezz el, mert még akkor is megégnek a leveleik, ha szabadban tartották őket.
Köszönöm az infot! Igen, olvastam én is a másik topicban, de úgy vagyok vele, hogy édesmindegy számomra, hogy prima terem vagy wells, esetleg overleese. Mindegyikből van már több fám, igy nem esik ki egyik fajta sem, legfeljebb több lesz mint a másikból. Azért nem akarom ennyire, szinte tövig csonkolni mert ez is fájdalmas lesz, hisz több mint 3 méter magas fáról beszélünk. A másik kisebb ugyan, de az meg nagyon bokros. Azt se lesz kellemes 98%ban visszavágni. A lényeg, hogy legalább 1 oltás sikerüljön és teremjen ehelyett a kitudja milyen fajta helyett.
Kentucky egyetem munkatársai idős Paw fát oltanak át. A radikális beavatkozásnak van értelme, mert Zotya papa is írta, hogy az idős fák egyes ágai különösebb ok nélkül elszáradnak és a fa törzséből új hajtás indul fejlődésnek. Ha a vastagabb ágakba oltasz, akkor járhatsz úgy, hogy valamelyik ág idővel elhal és olthatod újra.
Igaz nem pótolja az elmúlt 4 év reménytelen és fölösleges várakozását, de még ha tudtak is a dologról, szerintem korrekt, hogy nem küldtek el a francba. Van amikor frissen érkezett növényeket is alig akarnak cserélni más kertészetek, pedig elszáradva érkeznek meg.
Prima és Sunglow.
A két "sunflower" pedig vegyes fa alanyok lesznek. Tavasszal 1 méterig visszacsonkolom mindkettőt és 3-4 vastagabb ágat oltok majd be Prima, Wells és Overleese fajtákkal. Semmi, de semmi értelme tovább várni a csodára. Csak aztán nehogy az legyen, hogy azok se akarnak majd teremni az alany miatt. :))))))
Igen, a fényvédelem lenne a cél, ezért is célszerű eleve árnyékosabb helyre ültetni. A csőhéjat csak azért használom mert gyorsabb mint papirt vagy bármi mást kötözgetni. Egy darabig használhatatlanra szakadozott ezer éves fátyolfóliát használtam, de meguntam a kötözgetését és ezért váltottam csőhéjra. Viszont bármi jó ami páraáteresztő, de véd a fénytől.
