A külön prekelta indoeurópai csoport esetében a nyelvtörténészek ma már elkülönítenek egy korai nyugati ágat az indoeurópain belül, amely időben megelőzte az italo-kelta nyelvek elterjedését.
Egyesek pl. a ligurt, a szicíliai siculust, a portugáliai luzitánt és még néhány ősi, de ma már csak töredékeiben ismert nyelvet sorolnak ide.
A turdetán nyelvről a jelenlegi tudásunk alapján nagyon keveset lehet tudni, azok is inkább felvetések.
Úgy tűnik, hogy valamiféle nem indoeurópai nyelvet beszéltek, de az ibértől is különbözőt.
Én a magam részéről nem tartom kizártnak, hogy valamilyen északnyugat-afrikai eredetű nyelvet beszéltek, talán a hamita nyelvcsalád berber ágából, de ez inkább csak megérzés.
Érdekes a kelták földrajzi elhelyezkedése, mintha teleportáltak volna a lakóhelyükre. A külön indoeurópaiak is érdekesek, vajon milyen nyelven beszéltek ? A Turdetani nép valamilyen afrikai nyelven beszélt ?
Tartesszosz egy nagyon érdekes kérdés, sajnos a régészek a mai napig nem találták meg a romjait.
Nagyjából annyit lehet tudni, hogy valahol a Baetis (ma Guadalquivir) folyó alsó folyása mentén, a mai Andalúzia területén terült el.
Hatalmát és gazdagságát valószínűleg annak köszönhette, hogy ők bonyolították le a színes- és nemesfémek közvetítő kereskedelmét a föníciaiak és a félsziget belsőbb részein élő törzsek között.
Az antik források szerint egy hatalmas árvíz, esetleg tengerár pusztíthatta el, innen az áthallás az Atlantisz-legendák felé.
Erről jut eszembe, hogy láttam egy dokumentumfilmet a Spektrumon ( elég spekulatív ), a készítője szerint Tartésszosz állam Ibériában lehetett Atlantisz amiről Platon írt.
A T elterjedését a legtöbben a föníciaiakhoz és más keleti mediterrán népcsoportokhoz (pl. szírek, zsidók, kisebb mértékben a mórok) kötik, így nem csoda, ha ez szintén délen magas, északon alacsonyabb, a baszkok között meg egyenesen 0-hoz közeli érték.
Megint csak az jön le, hogy a baszkoknál ez az érték kiugróan alacsony, de az északkeleti katalánoknál is alacsonyabb, mint a félsziget délebbi részein.
Itt nincs nagy durranás, leginkább az a kérdés, hogy a "kelet-európaias" 3,5%-nyi R1a hogy került egyáltalában a dél-spanyolországi "cigányképű" andalúzokba. :-)
Spanyol és nemzetközi kutatók felfedezték a "katalán" Y-DNA markert, az R-M167 (SRY2627-eest), amely az R1b1 egyik alcsoportja.
Valószínűsíthetően ez a mutáció a Pireneusokban vagy az attól közvetlenül délre elterülő régiókban alakult ki az európai bronzkorkezdete után.
Részaránya a Valle de Aránban élő katalánok közt a legmagasabb, 48%, míg a katalánok közti átlagos gyakorisága 22%.
Gyakori a navarraiak, az aragónok és más spanyol pireneusi hegylakók között (11-15%), de a spanyolországi baszkok között átlagosan "csak" 11%.
A dél-franciaországi Béarn hegylakói között viszont 16%.
Ugyanakkor érdekes, hogy Spanyolország nyugati felében és Portugáliában sokkal alacsonyabb gyakorisági értékek mutathatóak ki, 5% alattiak (a katalánok nélkül a spanyolok közötti átlag 2-3%, a portugálok között 2%).
Portugáliába különösen sok afrikai költözött be a gyarmatokról a gyarmatbirodalmuk összeomlása után.
Spanyolország egyes részei, ahogy hallom, meg tele vannak különféle latin-amerikai bevándorlókkal, ezek jól beszélik a spanyol nyelvet, könnyebben beilleszkednek, no meg persze Spanyolországban még munkanélküliként is sokkal magasabb életszínvonalon tudnak élni, mint a latin-amerikai nyomornegyedekben, favellákban.
A csúcsfoci megint más, már honosított brazil származású focisták is vannak a spanyol válogatottban, pedig Brazília soha nem a spanyolok gyarmata volt, hanem a portugáloké. :-)
De hát nagy pénz, nagy futball, ahogy focis körökben mondani szokás. :-)
Nem emiatt van, hogy egynémely spanyol és portugál focista úgy néz ki, mintha arab lenne vagy mintha valamelyik nagyszülője vagy dédszülője fekete-afrikai származású lenne?
A másik óriási probléma a félszigeten a klímaváltozás. Ha ilyen ütemben folytatódik, akkor a század második felére a félsziget délkeleti része, Murcia, Kelet-Andalúzia és Castilla-La Mancha jelentős része el fog sivatagosodni.
A spanyolok az 1980-as, 1990-es évektől kezdtek el komolyabb hangsúlyt fektetni a természetvédelemre. Nemzeti parkok és bioszféra rezervátumok hálózatát hozták létre, egyes állatfajok esetében pedig komoly fajvédelmi programokba kezdtek.
Ennek ellenére egyes súlyosan veszélyeztetett fajok fennmaradása kétséges, pl. a barna medve ibériai alfajáé.
Olvastam olyan kutatási eredményekről is, melyek alapján az anyaági mtDNA markereket tekintve a portugálok 8%-a, a spanyoloknak pedig kb. 3-4 %-a anyai ágon afrikai eredetű...
Jól látható hogy az afrikai változat a portugáloknál, spanyoloknál, délolaszoknál jelentős. Portugáliában azért lehet ilyen erős, mert a gyarmatosítás megindulása után nemcsak a gyarmataikra, de Portugáliába is sok fekete rabszolgát szállítottak és persze előtte ott volt a mór uralom, ahogy a spanyoloknál és a délolaszoknál is.
Nagyon durván leegyszerűsítve a kérdést, azt mondhatjuk, hogy a baszkokban és a katalánokban szignifikánsan kevesebb észak-afrikai és délnyugat-ázsiai genetikai keveredés van, mint a többi ibériai népcsoportban.
Ezekben a régiókban tehát mind a neolit kori észak-afrikai, mind a középkori mór (arab-berber) bevándorlás genetikai lenyomata igen csekély, sokkal csekélyebb, mint a félsziget délibb régióiban.
