A város fejlődésének úgy tűnik komoly akadálya a pragmatikus minimumot is nélkülöző, lassan már óvodai szintre is betörő pártpolitikai csatározás.
Ki érti ezt?
Pusztán technikai okok miatt nem itt válaszoltam, s most miután ez elhárult gyorsan megteszem itt is.
Kecskemét fejlődésének valóban az egyik kulcskérdése,hogy mennyire tudja majd a város vezetése harmonikusabbá tenni a közeljővő változásait, mennyire lesz képes mérsékelni a városrészek közötti igen jelentős szinvonal-különbségeket.
Mindezek fontosságát,igényét, lehetőségeit a magunk részéről markánsan bele fogjuk fogalmazni a készülő városfejlesztési koncepcióba.
Nyilvánvaló azonban, hogy a város egészének vonzó- és versenyképessége szempontjából nagyon fontos főtér felújítása is, ugyanakkor zártkertekben és a tanyákon, illetve a zárt szuburbán falumagokban élők helyzetén is sürgősen javítani szükséges. A remélt arányosabb és harmonikusabb fejlődéshez mindekettőre szükség van,s vélhetően több is jutna, ha városban "keletkezett" szja és ÁFA pénzforrások nagyobb hányada fellett rendelkezhetne önállóan a város.
Az is nagyon jó lenne, mint írod, ha minél többen hozzászólnának, vitatkoznának, egymással éspersze velünk is. A kutatót a vita igazán inspirálja, az általuk feltárt ellentmondások pedig, - bízzunk benne - előre vihetik az ügyet. Ha sokan és érvelve szólnak hozzá. Egy terveink szerinti nyitott, alulról építkező kecskeméti városfejlesztési koncepiónak erre nagy szüksége lenne.
Csatári Bálint
elnézést, hogy itt válaszolok a magánleveledre, de hátha így mást is klaviatúra püfölésre késztetek.
Írod, hogy a város határa a közigazgatási határ. Ez az elmélet, ezt én is tudom, de sajnos ez javarészt csak a helyi adók kivetésében jelentkezik igazán. Sajnos a Kecskeméthez csatolt környékbeli falvak (pld. Hetényegyháza) a városi lét áldásaiból nem sokat élveznek. Csatornázás nincs, utak alig- alig, tömegközlekedés milyenségéről meggyőződhet az, aki mondjuk pld. megpróbál busszal eljutni Hetényegyházáról a Műkertvárosba, közügyeket intézni csak a "városban" lehet. Igaz ugyan, hogy vamn valami kihelyezett polgármesteri "iroda- light", de az segélyügyeken kívül nem sokra jó.
Ezek a településrészek teljesen eljellegtelenedtek: falunak már nem falu, városnak se nevezhető, de még lakóövezetnek, alvó városnak se, amit persze nem is kívánok.
Félő, hogy a túlzott centralizáció, csak a szigorúan vett városközpont fejlesztése előbb- utóbb súlyos problémákat fog okozni. Már most alig lehet autóval megközelíteni a kiskörúton belüli részt, parkolni egyre reménytelenebb, egyre drágább. Ha be akarok ülni a könyvtárba pár órára, vagy fizetek a parkolásért 300 forintot, vagy gyalogolok a világ végéről, de már lassan ott se lehet megállni.
Egyelőre többet nem írok, mert akkor már senki se olvassa el, tessék vitatkozni!
off:
Bálint, elnézést a tegezésért, de tudod, a hely szelleme...
Valahogy azt kéne eldönteni, hogy meddig is tart Kecskemét. Merthogy ide, kb. 7 kilométerre a városközponttól csak a púder jut. Lesz pöpec "városrész- központunk" (ugye, milyen szépen hangzik!), millenijumi parkkal, vagy mi a fene, de út, csatorna meg effélék minek. Majd megyünk tökig gumicsizmában felavatni a csudaparkot.
Szerintem ezt a projektet hogy hatékony legyen, egyszerre két oldalról kell megközelíteni:
1. egy vegyes, lehetőleg az innovációra kapható személyekből, egy csapatot kell összeállítani. FONTOS: a részvételnek önkéntesnek, de nem ellenérték nélkülinek kell lennie.
Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy a http://www.rkk.hu/kecskemet/vkonc honlapon kutatóintézetünk egy on line kérdőívet jelentetett meg a készülő kecskeméti városfejlesztési koncepció kidolgozásához.
Kíváncsiak vagyunk a lakosság véleményére.
Töltsék ki minél többen, hogy a város jövőjét a legszélesebb "közvélemény" is befolyásolni tudja, legalábbis ily módon.
Írásos megjegyzéséseket, javaslatokat, kritikákat is szívsen fogadunk.
Dr.Csatári Bálint intézetigazgató
