...de csak itthon van ez a pontozás a távolság alapján és kizárólag a hotelalfában. (ami jó is, meg nem is. Jó mert némi ösztöke pont a kitelepülésre a szorzószám végett, de nem jó, mert állandó feszültségeket képes szülni)
Alapvetően, a kockát, egy nagyságrendi helymeghatározás végett adjuk.
Mert mint Tóni is írta, ez sokkal gyorsabb, egyszerűbb és a rádiósok számára értelmezhetőbb, mint Balatonakarattya lebetűzése.
A Grant II-vel engem is ért kellemes meglepetés. Gyorsan próbáljuk ki! Nem volt más árboc, egy fejtetőre állított összecsukható ruhaszárító állvány, arra a félhullámú Venom, mondhatni, talajszinten. Az első hívásra, mintha a szomszédból válaszoltak volna, kb. 30km-ről FM-ben beszélgettünk. A többi kamionos volt, őket nem akartam zavarni, de jól hallottam őket, igaz, a 62-es pont itt a falu mellett megy el. De volt vele várpalotai kamionos is, egy köszönés erejéig. Persze ennek ellenére szokás szidni a Grant II-t, hogy ilyen-olyan műanyag. Ahhoz képest elég szépen megnyitható a 0-s csatornákra és amatőrsávokra is.
Hiába van a legjobb méregdrága brájzli, ha a szomszéd bicikli töltője 100 méteres körben telefossa az étert. De egymillió potenciális zajforrás van, lehet az út közben ami a két állomás között van.
Nálam itthon 30 évig lehetetlen volt bármilyen rádiós hobbi, mert a ház előtt elmenő 20-25 kV-os távvezeték teleszórt mindent. De pont így van pl. egy vasuti felsővezeték is például. Erre csak az elköltözés a megoldás.
Autóval járkálva pláne kiszámíthatatlan e helyzet városban például.
A mindenkori zajtól függ alapvetően. A vétel helyén mekkora zavarok vannak. Ez főleg városban kritikus. Ezek lehetnek távolból odaverődött zajok, de helyi forrásokból is sok jön. Ma már alapvetően meghatározó még a CB rádiózásban is.
Épp egy tegnap esti beszélgetés kapcsán jött fel a kérdés, miszerint az a adott társaságból akit én a legerősebben hallottam, az engem alig hallott.
Vagy megyek autóval, gyönge, CEPT-es rádió, mégis párom hall engem tovább, én már őt, aki a Ss-al ad, nem. Mitől függ? Tudom, készülék füle, farka stb... Swr-ek jók mindkét antennán.
Arról beszéltem, hogy mivel a kérdésemre, miszerint mit jelent a "trafó egy-kilenc" a filmben, nem tudta senki a választ, utánanéztem és a főcímzene szövegében hangzik el a "Breaker one-nine".
Ma hotelalfás nagyperpé, bele lehet hallgatni a forgalmazásba.
Olyan már előfordult, hogy én hallottam az általánost, de a hívó nem hallott engem. Ekkor belépett egy harmadik állomás, aki egy irányba közvetített. Na, ezt csak azért említettem meg, mert nem mindig a pontgyűjtés a legfontosabb, de vannak érdekességek is.
Tisztázzuk: a BREAK egy angol szó, a rádiózásban az azonnali közbeszólás, megszakítás jelzésére van. A brékó az olaszok ordibálásából rövidített torzszülemény. Sokan még a mikrofont is brékónak hívják. De a tök üres, kihalt csatornába és brékó-brékó-brékó ordibálással lépnek be.
A lokátort azért szoktuk leadni, mert be kell írni a clusterbe, ha valaki pontot gyűjt. Azt érdekes módon mindenki magyar fonetikával adja le, már, ha magyar állomással beszélget.
A qth is leginkább a külföldiekkel való trécselében jogosult. Bár igen sok olyan település van, amit a gugli térkép nélkül nehéz elhelyezni. Ráadásul a qth adatokhoz vannak kalkulációs progik, amik azonnal dobják a távolságot bárhova a világba. Egy jenkinek lebetűzni a Szentkirályszabadja nevet azért lássuk be elég gáz.
Egyszer belefutottam egy amcsi cb rövidítés (akár szlengnek is nevezhetjük) gyüjteménybe.Na ehez képest a rádióamatőr nyelv sehol nincs.Azt nem tudom,hogy az ottani kamionosok ezt mennyire használják ,de a gyüjtemény döbbenetes volt.
Igazad van amíg országon belüli magyar nyelvű a trécselés. De pont az említett klub nem egészen erről szól. Egy ollézó olasznak válaszolni a "gumikacsa ropogtató" néven elég macerás. Nyilván egy hétvégi pecázás kibeszélése nagyon más szlenget használ mint egy távoli állomás becserkészése.
A hívójel vagy név kiválasztása ilyen formán meggondolandó. Mert annak a nagy zajban is rövidnek, egyértelműnek és nem félreérthetőnek kell lennie. CB-n simán lehet mindkét fajtát használni. A magyar betűzés meg szerintem egyikre sem jó.
Szerintem elbeszéltek egymás mellett, dekülön-külön mindenkinek igaza van.
Abban nyilván nincs vita, hogy rádióamatőr frekvencián a szabványos nyelvezettel célszerű beszélni, senki sem szól úgy be, hogy "Breki a 4-es csatornának, jelentkezik a Gumikacsa!".
CB-n nincsen szabványos nyelvezet: az adott közösség alakítja ki a szokásokat. Nekem is fura, amikor CB csatornán rádióamatőr nyelvezettel beszélnek, ilyenkor kissé megbillen a hasznos információ/redundancia arány,
főleg amikor a város egyszavas neve helyett inkább végigbetűzik a QTH lokátort.
Személyes megjegyzésem még az, hogy pl. az én agyamnak könnyebb megjegyezni, és megkülönböztetni az "IFÁ-s Lacit" a "Vaskacsától", mint az elhadart "kettőtizenhárom-hotel-alfa-kilences-nullás-nyolcas"-t a "kettőtizenhárom-hotel-alfa-hatos-ötös-négyes"-től.
Nem véletlenül terjedt el CB-n, és van a kamionok ablakában a mai napig is az előbbi formátumú név, és nem az utóbbi. Egyszerűen gyorsabb feldolgozni az információt.
Sőt az amatőrsávokon is teljesen szabályos távíró-rövidítések nélkül köznapi nyelvezettel beszélgetni, csak a hívójeleket kötelező bemondani és tartalmi megkötések vannak, de nyelvtani nincs, lehet kínaiul pekingi külvárosi szlengben is annyi hátránnyal, hogy leginkább Peking külvárosában értik meg.
Tulajdonképpen nem értem, mire akarsz kilyukadni. De gondolom, a szleng tűnik neked modorosnak. Pl., amikor egy nyilvánvaló nem DX, csak hazai állomásokat megcélzó hívást így ad le egy CB rádiós:
"szikjú szikjú szikjú itt a 109 hotelalfa vagy csárlibravó 1111, 109 hotelalfa vagy csárlibravó 1111 vétel". Sokan a sávok hallgatásával tanulták meg a rádiós, rádióamatőr, CB-s nyelvet. Nem küldték pl., mint annak idején sorköteles tátávírász tanfolyamra, ahol ez így hangzott:
"Van valaki a frekvencián? - kis szünet - Van valaki a frekvencián" ha nem válaszolt senki, vagyis szabad volt a sáv, akkor a következő hosszú hívást adta le:
"Általános hívás, általános hívás, általános hívás. Itt a Helén Aladár kilences Aladár Béla Cecil, Helén Aladár kilences Aladár Béla Cecil a 3516 kHz-es frekvencián. Vétel."
Lehet így is, akár CB sávon is, csak ma már nem szokás, de nem ró meg érte senki.
Egyéb üzemmódokra, gondolok itt a digimódokra és a CW-re vannak nemzetközi ajánlások a CB sávokra. Pl. néha elég sok SSTV forgalom van.
Ha zavar, akkor ne hallgasd, de azért nehogy már a hívójelesek kérjenek tőled elnézést, mert egy rendszerezett, klubbokba tömörített, egységes, rádiós világnyelven kommunikálnak egymással!
Neked halandzsa, nekik ez az a nyelv, amit mindenki megért.
Kb olyat mondtál, hogy zavar, hogy távíróznak, mert csak egy ütemes sípolást hallasz. (mert CB-s is távíróznak ám)
Az írásaidból az jön le újfent, hogy a gyakorlatilag, zéró rádiós tudásoddal, megpróbálod megtéríteni azokat, akik évtizedek óta, ugyanazon séma mentén, hatékonyan és kényelmesen rádióznak, csak mert szerinted ez nem jó.
"Rádióamatőrül" lehet nagyon tömören, a legfontosabb dolgokat a legkevesebb félreértéssel minél gyorsabban elmondani, meghallgatni. Amikor többen várnak egy ritka és nehezen megcsinálható állomásra akkor ez a célszerű. Nem kötelező semmi. Van akinek ez a célja. A másiknak egy jó traccsolás, ökörködés. Más cél, más eszközök.
A nemzetközi spelling is erre van optimalizálva. Biztos van aki sznobságból használja, de sok évtized alatt bebizonyosodott a használhatósága.
Elmondom, mi zavar. Például az, ha hallom ezt a sok halandzsát, "hívójelük" is van (kapták a neten😀), de én szégyelljem magam, hogy merek nem tudni rádióamatőrül egy licence-free rendszerben.
Ha én mennék amatőrsávra, teljesen jogos lenne a számonkérés, hogy nem tudom a dialektust. Nem megyek. Ők ott, én itt. Ők ott úgy, én itt így, mert itt így is szabad. 🙂
Én is tanultam sokat a jelenlegi munkámhoz. Jönnek lépten-nyomon, adjak egyenruhát, kérdeznek ezt-azt. Udvariasan elküldöm őket a soron következő tanfolyamra.
Azt te nem tudhatod ki CB-zik amatőr vagy profi rádiós létére. Ahogy amatőrök is PMR-rádióznak, mert az is másra való.
Egyébként aki nem profi és pénzkeresetből rádiózik, az mind amatőr avagy hobbi rádiós.. Sok CB-s "tanult tovább" és lett rádióamatőr. De a baráti társaságban pont úgy szövegel 27 és 446 megán is tovább. Ráadásul a CB-n is terjednek az amatőrök digitális üzemmódjai is.
In amateur radio usage, a CQ call can be qualified by appending more letters, as in CQ DX (meaning "calling all stations located in a different continent to the caller"), or the ITU call sign prefix for a particular country (e.g. CQ VK for "calling Australia")."
Én tisztelem mindenki tudását. Főleg a rádióamatőrökét. Az egy komoly szakma, tekintélyes tudással a hátuk mögött. De a rádióamatőrök nem cb-znek. 😏
Ez nem igaz, de mindenki úgy beszél ahogy akar, illetve az adott társaságba beilleszkedik.Sok CB-s nem akar komoly információkat cserélni, csak az összeköttetés megléte a célja. A PMR-nél hasonlóan. Lásd az 555-ön a dx vadászokat.
