Közben nézelődtem egy kicsit, a google is kidob egy párat, ha beírom, hogy kalorifer. Az Airvent nevű cég még vezérlést is csinál hozzá. A cső, a szivattyú, meg tágulási beszerzése elvileg nem kéne hogy problémás legyen.
Pontosítanom kell: Még fizikailag nincs meg a cucc, a hőcserélő létezik, bármilyen méretben elérhető elvileg ami még meg kell csináltatni az a ház hozzá a légcsatorna átmenetekkel. Elvileg erre is van vállalkozó, de még nem jutottunk el a megvalósításig. Ha kész lesz referálok.
A bacik csak a tartályban vannak - levegővel érintkezve elpusztulnak, de az tény h. hőt termelnek és melegítik a vizet.
A talajszondás hőszivattyúra kötésnél a méretezéssel kell vigyázni ha két "fogyasztót" is rákötsz a rendszerre. Gondolom hosszabb/több cső és erősebb keringető szivattyú kell.
Amúgy nekünk is van még egy pár csőáttörés a gépházból ki a szabadba másik folyadékos földhő körnek, ha egyszer majd kell...
Nekem nagyon jó ötletnek tűnik pedig oda rakni a talajkollektor csöveit ahová te tetted. Én azt gondoltam volna, hogy a tisztító rendszerben jelenlevő bacik fel melegítik egy kicsit a környezetüket, segítve ezzel a hatásfokot. Mondjuk ez nyáron nem biztos, hogy áldás lenne - de ezek csak laikus gondolatok tőlem.
Én nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy melyik rendszert is rakjam be. Itt a fórumon is korteskedtem az awaduct/LEWT mellett, de végül lebeszéltem magam róla. Mivel talajszondás hőszivattyút akarok - ezért jött a gondolat, hogy esetleg a szellőztető előfűtő(hűtő) hőcserélője is erről kapja a folyadék betáplálást. Mivel itt a PHI semmi megkötéseket nem tesz - érdekes módon ők azt propagálják, hogy elég egy fagymentesítő fűtőszál - ezért erősen gondolkodom egy házilagos rendszeren. Kalorifert már találtam, a szivattyú adott a hőszivattyús rendszerben , a vezérlést sem kell nagyon túl bonyolítani.
Igen ezek a Heliostól valók, de meg lehet venni más cégtől is - a csövet állítólag nem a Helios gyártja . Azóta már láttam a PAUL-nál is ott Octopus-nak hívják stílusosan :-). Valahol mintha hallottam volna, hogy a Labaro - aki a Pluggit-ot forgalmazza - is forgalmaz ilyen 75 mm-es csöveket ( ez nem a Pluggit rendszere ).
Dec. 21 körül nálunk bizony a kinti min/max hőmérő lement -24-re. A kinti adatgyűjtős digitális -20-nál megállt. A hivatalos hidegrekor akkor -25 volt Szécsényben.
A szivattyú mellett van két hőmérő, amely méri a hőcserélőbe bemenő és abból kijövő víz hőmérsékletét. Mostanában, amikor néztem 8 fok körül volt a hőmérséklete a folyadéknak. A két hőmérséklet között 1 fok körüli eltérés van.
A szenyviztisztító szivárgómezője valóban a SEWT felett van. Ez először nagyon jó ötletnek tűnt. A földmunka egyszerüsítése szempontjából továbbra is jónak tartom, viszont azt nem tudom, h. a drain-mező, amelynek a végén kiszellőzés is van mennyit hűt a talaj hőmérsékletén. Persze az alatt van még 0,8-2 m mélységben a SEWT csőkígyója. Nem tudom, h. a talaj hűtés visz el többet v. a nedvesség miatti jobb hőátadás hoz többet.
A bejövő levegő a SEWT után +7 +8 fok körül van akkor amikor kint fagy. Ha plusz hőmérséklet, akkor +9, +10 fok.
Halalosztonak is igaza lehet: sőt talán mindkét hatás egyszerre érvényesül.
Szerintem ki kellene próbálni: az üvegajtó elé beszorítani egy eps lapot és figyelni a padló hőmérsékletét. Ha rejtett hőhíd okozza, akkor nem lesz jelentős változás ettől.
Felület hőmérsékletének mérése: hőkamera és infra hőmérő híján egy olcsó autós hőmérő kis külső hőérzékelőjét a mérendő felülethez (padlóhoz) szorítani/ragasztani, miközben az érzékelő háta el van szigetelve a lakás levegőjétől (eps darabka).
ket otletem is van, de sajnos egyiket sem tudom megsaccolni, hogy mennyire lehetnek jelentosek:
1. amit te is irsz, hogy az uvegen lehul a levego, es aramlik lefele, hutve a padlot a kuszobnel
2. a termikus egyensuly. a 20 fokos padlorol a hosugarzas mindenfele egyenletesen megy. cserebe a kb 20 fokos falakrol, plafonrol, butorokrol meg jon ra a hosugarzas. viszont az ablak felol nem nagyon jon semmi, mert az uveg hidegebb. tehat az a padlo, amivel szemben az ablak van, az sugarzassal kevesebb hot kap, mint a tobbi.
Ez az üvegfal alatti hőhíd megvan nálam is sajnos. Nyáron nekiesek kijavítani. Kivésem az ablak alól a téglát, mert egy sor be lett téve sajnos alá. Hiába van kint is 12cm xps előtte, meg egész levezetve a föld alá, a küszöb/ablakkeret belevariál a történetbe, erre gyanakszom én is. De lehet az is, hogy az üvegen lehülő levegő lefelé áramolva elhűti azt a sávot. Hő-kamerázni kéne igazából. :(
Én rettentően megbántam, hogy nem csöveztem be a gyerekszobát és a mi hálónkat. (padló) Annyira ritkán megy a falfűtés is, hogy a padlóhőmérséklet zavaróan "jeges". Pont ahol nem kéne. Hiába van alatta a 16cm nagyon precíz szigetelés. Többet nem követek el ilyen hibát.
Nálad pedig azért érdekes ez, mert ráadásul lemezalapod van ... és jó kis kehely hőszigetelésed....a küszöb előtt nincs XPS berakva, a beton kint a küszöbnek megy direktbe? Könnyen lehütheti ha a külső betonnal találkozik...
"Viszont a bejarati ajtonal es az erkely ajtonal is valahogy bekerult egy kis hohid. Ott a padlo homerseklete az ajto kozeleben egy 20 cm-s savban erezhetoen hidegebb."
Ez fontos informacio . Lehetne tobbet megtudni a beepites modjarol meg az ajtok tipusarol ?
Mindenki szokott mezitlab jarkalni a kovon, abszolut nem fazik a labunk meg ha nem ment a futes egy napja akkor se.
Viszont a bejarati ajtonal es az erkely ajtonal is valahogy bekerult egy kis hohid. Ott a padlo homerseklete az ajto kozeleben egy 20 cm-s savban erezhetoen hidegebb. En a kuszobot gyanitom. Alul a szigeteles kimegy az ajto alatt, az ajto megtamasztasa se hohidas.
Én is arra gondoltam, hogy biztos ami biztos, majd becsövezzük a házat, megy mindenhova padlófűtéscső, így később ha akármiért kell, ott lesz, utólag macerás lenne, és ahogy számoltam, kijön a cső kb 80 ezerből. (a hálókba eddig falfűtést(temperálást) gondoltam, de akkor oda is padlófűtés megy, nem kell bonyolítani)
