"Mert ugye ami nem esik annyira össze, az drágább is."
Többféle módszerrel gyártják a gyapotokat, ezért valószínűleg azonos jóságú/árú gyapotok között is lehet, amelyik teherbíróbb a másiknál. Persze ne gondoljunk egetverő különbségre, de ha pl 4x10 centi végeredménye nem 29 hanem 35 centis réteg, akkor már megérte az erősebbet választani.
Persze egyelőre csak nagyon kevés födémre kerül 40 centi gyapot (a szokásos 20 centi meg még nem lapul semennyit), úgyhogy nem kell túltárgyalni ezt a témát :) ez inkább csak érdekesség, mint égető probléma.
Köszi a választ. Nagyon rémisztő dolgokat olvasok a salétromos kivirágzásról, többen írják hogy nagyon makacs és ha egyszer megjelenik akkor ledob magáról vakolatot, csempét, mindent. Az egész házat+garázst kívül belül a problémás részeken gyökérkefézni, majd kívül belül ezzel a STOP SÓ-val lekezelni nem kevés idő és egy kisebb vagyon (négyszeres hígításban írja, 1L tömény 3500Ft, ez kb 25m2-re elég). Nekem van kívül belül kb 400-500 m2 falfelületem... A franc essen az esőbe és a leier téglába. Valami egyéb jó tanács esetleg? A külső részektől legalább jó lenne megkímélni magamat, de gyanítom hogy az EPS ragasztó sem jóbarátja a salétromos téglának...
Új házat építünk, a falazat készen van, lassan a tetővel is készen vannak.
Viszont észrevettem hogy a LEIER 30 NF téglafalam foltokban-csíkokban elkezdett salétromos-sóvirágzásos trutyi megjelenni. Körülbelül a falazat negyede olyan mint ha deres lenne. Sajnos a múltkori esős időben még nem volt fenn a tető.
Kívül-belül egyaránt kivirágzott.
A kőműves szerint STOP SÓ nevű szerrel kell ecsetelni a kivirágzásokat és akkor eltűnik. Állítása szerint elég belül, hogy a belső vakoláson ne üssön át idővel. Kívülről felesleges, mert a felkerülő EPS-en nem üt át. De kérdezem én az EPS ragasztó mennyire fog megállni egy salétromos felületen? Van valakinek tapasztalata új téglafal salétromosodásával kapcsolatban?
De ezt is: "érdekelne, hogy a hőszigeteletlen fa gerendák hőhídjai mennyire teszik "csíkossá"" kb bármit fényképezel az csíkos (értsd úgy: szép színes) lesz.
Az ugye megvan Elek, hogy ezek a fránya hőkamerák úgy működnek, - legalábbis ami a kezemben volt - , hogy a képen "felfedezett" két szélső hőmérséklet tartományt osztja fel színekkel.. Magyarul, ha 0,1 fok különbség van a leghidegebb és a legmelegebb pont között, akkor is szép színes lesz a kép.
"Ugye az is kérdéses, hogy ha összeesik, javul-e a hőszigetelési képessége, vagy sem, netán romlik-e?"
Ez nem kérdés. A legolcsóbb 10 kg/m3 sűrűségű gyapotot ahogy préseled össze, úgy javul a fajlagos hőszigetelő képessége (1/6 arányú összenyomás felett már nem javul, hanem romlik), de a vastagsága sokkal gyorsabban csökken, mint ahogy a fajlagos hőszigetelése javul.
Tehát ha olcsó gyapotot mondjuk fele vastagságúra nyomsz össze, attól a fajlagos hőszigetelése mondjuk 5 százalékkal jobb lesz (pl 0,040-esből 0,038-as lesz), viszont a réteg vastagsága 50 százalékára csökkent, tehát végső soron jól kicsesztél magaddal :)
No problemo :-). Hát igen. Ugye az is kérdéses, hogy ha összeesik, javul-e a hőszigetelési képessége, vagy sem, netán romlik-e? Ezt nem tudom, de úgy voltam vele, hogy ha a nem is éri el a katalógusértéket, még akkor is elég jó lesz.
ksanci: 30 tekercset vettem (270 m2 ), ami 4 rétegben kb. 70 m2 -nyi felületet jelent 121 769,89 Ft-ért. Ezt ketten, egy bő fél nap alatt leraktuk, és ahogy írtam nem lett 40 cm a végeredmény. Mielőtt megvettem én is csináltam egy szép excel táblát, amiben mindenféle szigetelőanyag benne volt és kiszámoltam az R értékre az egységárat, ez jött ki legolcsóbbra. Figyelembe véve a házat, ahová került ezt választottam. Igaz, akkor nem is gondolkodtam rajta, hogy összeesik-e, vagy sem.
Nem panaszként írtam, hogy összeesett valamelyest, csak tényként az egyik kérdezőnek. Valamint azt, hogy az én tapasztalatom az volt, hogy sokkal nagyobb szo.ás a 4 réteget lerakosgatni eltologatva, mint 2-t. Az, hogy nincs tartása például abban érhető tetten, hogy ha elsőre nem sikerült épp a helyére lerakni és igazítani kellett, vagy visszaszedni, akkor igen gyorsan vesztette el a téglalap formáját és kezdett mállani. Ettől függetlenül az eredmény bevált, a szigetelés működik :-).
Ha hozzájutsz egy hőkamerához, akkor jóhideg időben nézz fel vele a lakás plafonjára is: érdekelne, hogy a hőszigeteletlen fa gerendák hőhídjai mennyire teszik "csíkossá" a mennyezet hőképét, tehát mennyi a hőmérséklet különbség a meleg mennyezet és a csíkok leghidegebb pontjai között.
(lehet, hogy jobb lett volna a hőszigetelés felső rétegét összefüggően leteríteni és nem megszakítani minden gerendánál.)
Régóta van egy olyan gyanúm, hogy jelentős eltérés van a különböző gyártmányú, de azonos hőszigetelésű olcsó üveggyapotok teherbírása között, tehát aki nem elégszik meg a "szokásos" 20 centivel, annak már nem mindegy, hogy milyen gyártmányt vásárol összelapulásilag, mert az egyik fajtából 40 centi egymáson végül 35 centire lapul, a másik fajtából meg csak pl 28 centi lesz.
Ahol akad bőven pénz, ott persze meg lehet tenni pl azt, hogy a hőszigetelés alsó fele (vagy akár az egész) nagyobb sűrűségű/teherbírású, drágább gyapotból legyen, de éppen az a sport a dologban, hogy hogyan lehet legkevesebb pénzből a legjobb födém hőszigetelést kihozni.
Ez mit jelent? Nálam ugye az olcsó román üveggyapot van, az is 2x5 cm. De elég jól össze van gyógyítva, néha nehéz megtalálni, hol lehet szészedni. A képen látható gerendák teteje 23 cm-re van a födémtől, 5x5 cm szigetelés ment bele. És most is így néz ki, több, mint egy hónap után. :) Mennyit ment össze? Jaja, semennyit, de ha nagyon kötözködni akarok, akkor pont szintben van.
Persze az enyhe hőhidat jelentő gerendáknak némi tartó hatása is van, mivel a szigetelőcsíkok nem passzentosak, hanem szélesebbek kicsit, ez is belejátszhat a sztoriba.
Egyébként két 5 centis szigetelés között egymásra fektetve csak van némi rés, biztosan nagyobb, mint 1x 10cm között :)
Most ezekre az lesz a válasz, hogy ne egy hónap után nézzem meg, hanem 200 év múlva, bezzeg akkorra hogy' összemegy? :)
Hát, őszintén szólva nem mértem meg, de biztosan nem volt 40 cm. Szerintem inkább 30 körül lehetett úgy nagyjából szemre. Egy része le lett takarva, de nem igazán tűnt úgy, hogy ott jobban lenyomódott volna.
"Én 4 x 10 cm-t gurítottam a szüleimnél a padlásra"
Milyen típusú volt ez a 40 centi? (gyártmány/ típus/ hőszigetelési képesség)
És az utolsó réteg elhelyezése után milyen vastag lett a végleges/teljes vastagság?
Az összenyomódás miatt érdekelne, hogy milyen típusú gyapot milyen vastagságban mennyire nyomódik össze saját súlyától (páraáteresztő fóliával terhelve és anélkül).
Én 4 x 10 cm-t gurítottam a szüleimnél a padlásra. A felület nagyjából sima volt. Azt érdemes tudni, hogy a 10 cm is 2 x 5 cm-t jelent bizonyos szigeteléseknél, gyárilag "összehajtva", ami azt jelenti, hogy nincs valami nagy tartása. Végül is sikerült lerakni a 4 réteget duplán eltolva, de sokkal egyszerűbb lett volna a 2 x 20 cm. Ilyet is akartam venni a SzigaTech-től, de nem voltak hajlandók olyan mennyiségben rendelni, mint amennyi nekem kellett, és mivel őket találtam a legolcsóbbnak, így maradt a 4 x 10 cm.
Végül is józan paraszti ész :) Ha alig van akadály azon a födémen és simán ki tudod gurigatni, akkor a 10 cm. Nálam a leendő deszkázást tartó gerendázás miatt elég kacifántos volt, az 5 cm-el is megszenvedtem.
Egyébként nálam 5x5 cm lett. Szerintem nincs igazán jelentősége, hogy 2x10 vagy 4x5.
Üres padlásra szeretnék 20 cm ásványgyapot tekercs(Sziga-Tech-nél 490 Ft/négyzetméter) szigetelést. A kérdésem az lenne,hogy a 4x5cm, vagy a 2x 10 centimétert ajánljátok? Mi a véleményetek,melyikkel praktikusabb,egyszerűbb, jobb, dolgozni. Vagy teljesen mindegy? Kétszer gurítani egyszerűbb mint négyszer :)
Igen, a szerelőbetonra fektett GV45-ös kátrányt amennyire tudtam rádolgoztam a falak síkjára és gyakorlatilag minden saroknál, minden pontnál nagyon figyeltem rá, h tökéletes átfedéssel össze legyen dolgozva mindenhol.
A meglévő falak vízszigetelésével mindenhol nem tudtam összedolgozni, viszont csak a végső, 2. betonréteg elkészülte után vágtam le szintig. Az-az a falak vízszigetelése fölé nyúlik körbe mindenhol legalább 15 cm-rel a "kátránymedence".
Akkor megy rá valamilyen erős lábazati vakolat, h síkba legyen pucolva és beborítom simán XPS-sel telibe.
Amennyi energiát beleöltél ebbe az eszmecserébe, annyi erővel már rég megcsinálhattad volna rendesen is. Nem tudom, hogy mekkora a tetőtered, de egy haverom két hónapig ugyanígy vacillált hogy hogyan lehetne szarból várat építeni kevés munkával, azután megunta, hívott egy havert, aki már látott lambériát és a lambéria leszedés + új hőszigetelés + lambéria visszarakás megvolt összesen három nap alatt.
"szabad állapotában a lábazat kapcsolatban van a környezetével, azaz könnyebben "adja le" a nedvességet, addig ha körbezárom, még ezt az utat is lezárom."
A lábazat akár 100%-ig is megszívhatja magát vízzel és ilyen vizes maradhat folyamatosan akár 100 éven keresztül is, mindez a ház helyes működését (fűtés/hőszigetelés/stb) nem befolyásolja.
Van egy határvonal (a vízszigetelés), az alatt akármi vizes lehet akármeddig, az felett viszont semmi sem lehet vizes sosenem.
Felújításkor hiba, ha valamelyik új anyag/réteg a vízszigetelést "megkerülő hidat" képez a felfelé szivárgó víz számára.
ha belül a fal vízszigetelésével összekötötted az aljzatod szigetelését (azt írod, fel lett hajtva. remélhetően a korábbi vízszigetelésig...), akkor nem tud bemenni nedvesség. a lábazat meg amúgy is elég nyirkos szokott lenni, annak nem árt meg a "dunszt" :)
Az '60-70-es években épült kockaházak egyiknél sincs az alapon szigetelés, legalábbis felénk tuti nincs. Csak közvetlenül a lábazat tetejére tettek, az első téglasor alá.
Gondoltam más is küzdött már hasonló problémával, más is újított fel ilyen házat már, e kapcsán volnék kíváncsi a tapasztalatokra.
Ez is egyértelmű számomra, de míg így szabad állapotában a lábazat kapcsolatban van a környezetével, azaz könnyebben "adja le" a nedvességet, addig ha körbezárom, még ezt az utat is lezárom. Gondolom én.
Ez világos számomra is, de én a lábazatról írtam lentebb.
Mivel a lakórész belül simán földdel van feltöltve a lábazat tetejéig és a beton alapnál biztosan nincs vízszigetelés csak a lábazat tetején ahonnan a téglasor indul, így valamennyi vizet biztosan felránt mindig.
Ezért kérdeztem, h ha lezárom körbe csak XPS-sel, akkor nem fogom-e teljesen "dunsztba" rakni a lábaztot, ami mondjuk azt eredményezé h ha másfelé nem tud távozni a víz, távozik a lakórész felé..
