A korszakból nem maradtak fenn nagyméretű szobrok. Egy kisméretű lovas szobor viszont fennmaradt a 9.századból, ma Louvre múzeumban látható, valószínűleg Nagy Károlyt ábrázolja. A mintája a 2.századból származó Marcus Aurelius római császárt ábrázoló lovasszobor volt.
A Karoling korból fennmaradtak még kő és fémdomborművek, stukkódíszítések, ötvöstárgyak és elefántcsont faragványok.
A stukkódíszítésre egy jó példa a Cividale del Friauliban az oratorium belsejében maradt meg, a 8 és 10 század közt készült.
Ez lehet hogy igaz, nekem viszont azért nehéz bevennem, mert amikor a megláttam az aacheni oktogonon a tógás szentek sorát azonnal dejavu érzésem lett és szintén Ravennában és szintén késő római (nálatok bizánci attól függ hol ki tanítja, ne vitatkozzunk ezen) az Új Szent Apollónius templom szentjeinek sora ugrott be. Egy az egyben ugyan az a stílus...
Röviden meg erre visszaterek: amit Te lattal Aachen-ben, az -tudtommal, ha most jol emlekszem- egy a 1800-as evek vegen keszült kiserlet az eredeti mosaik szellemeben valo keszites, az eredeti valamikor az 1700-as evek elejen le lett verve, a helyere mas került.
(Egyebkent en a magyarul megadott templomnevekkel egy kicsit bajban vagyok .., )
Viszont a bizanci müveszetben nagyon hosszu ideig meg volt hatarozva, hogy hogyan kell az alakokat abrazolni, legyen az ikon vagy mosaik. Ezt az egyhaz hatarozta meg.
Bocsass meg, de most zölddel beirok, mert a vegen elkeveredünk a ki mit mire irtakban ..
"Ugyanis tudtommal a San Vital-ban meg mindig ott van pl. Justiniaus csaszart es kiseretet abrazolo mozaik, valamint a csaszar uralkodotarsanak, Theodora csaszarnöt es kiseretet abrazolo mozaik."
Az apszis és nem az oktogon. Tehát sajnos rosszul tudod, remélem nem haragszol hogy kijavítalak. Az oktogonon a késő római Ravennába átlopott mozaik helyére barokk freskók kerültek. Szépek, nincs kifogásom ellene. Meg kell nézni és én is csak innen tudom.
Itt az alap kontext az -amit en tartottam az irasomban- hogy a San Vitale, a templom maga volt erintve. Nem emlekszem arra, hogy Te konkretan az apszist vagy az oktogon szot is emlitetted volna.
Ha igen, elnezest.
(Egyebkent meg kell mondjam, foggalmam sincs, miröl beszelsz itt valojaban. En azt irtam tulajdonkeppen, hogy Te többesszamban beszelsz, ugy mintha minden mosaikot a San Vitale-böl elvittek volna, es erre volt a pelda tölem, hogy nem, mert ...)
."mozogtak innen oda, onnan ide, közbent majd mindnet fölgyujtottak, majd mindenkit leöltek,"..
Megint lehet hogy ,megharagszol de kérlek ne sematizálj mert ez így nem igaz. Ravennában például a fejlett művészetnek volt a népvándorlás korában is folytatása és ennek egyedülálló műve Theodorik mauzóleuma aminek egy tömbből faragott márványkupolája ma is építészeti csodának számít.
Hogy Ravennat mennyire erintette az ide oda mozgas, stb, arra en konkretan nem tertem ki.
Hm. ..sematizalas..., mivel a fötema, fökontext most nem a barbarok stb deleuropai tevekenysege, ennek kihatasa akarmire is, - arra a területre is ahol Ravenna földrajzilag fekszik, megengedtem magamnak egy gyorstalpalot. Hiba volt? Meglehet. De megitelesem szerint par szo elegendö volt mint ok megadas a Nagy Karoly elötti idökre.
Hm. Okay, van egy pontod D;
(Inkabb fel, mert Nagy Karoly központja, ahol ezt kialakitotta, ott ervenyes volt a ki-be mozgas, + barbarok etc. Mint jellemzö a területre.)
mem, mert ezt már majdnem elfogadtam és ekkor hirtelen eszembe ötlött a Capilla Palatina (ez már vitán felül Bizánci). Ez mögött a képolnák sorában még a Capilla Sistina is csak a harmadik helyre szorul....... persze ez szubjektív... csak amit én láttam, fotóztam eleddig...
Zarolag: mar miert haragudnek meg? Meg a szemedet miert kaparnam ki? DDD; Dehogy. Szo sincs rola a reszemröl.
Aki itt esetleg megharagudhatna -habar a kimondott udvariassagat es jolneveltseget mar megtapasztaltam Töle- Vörösvarinak lenne erre oka, hogy megzavartam a tema folytatasaban.
Ugyhogy el is tüntem mar D;
Szia, es tovabbi jo fotozast, az egy nagyszerü dolog a szemelyes bejaras mellett.
Na, itt a ravennai oktogon. foto saját. San Vitale
Amit tudni kell róla:
1. szabályos oktogonális szerkezetéről személyesen tudsz meggyőződni, a képen kupolátsz, ne higgy a szemednek, az illuzorikus mennyezetfestés eredménye. csodálatos, de azért sajnálom a késő római (jó, legyen bizánci) lelopott mozaikokat.
2. Itt nincs se Theodora, se Justinianus az a szentélyen van az oldalfalon és rohadt nehéz fotózni én a szentély mozaikjaival majdnem egy órát szarakodtam állvány nélkül.
3. Érdemes megnézned, mert szerintem hozzád közelebb van mint hozzám, attól függően hol élsz?
"hanem III. Otto csinaltatta a mozaikot a falfestmeny helyett."
.
Ez lehet hogy igaz, nekem viszont azért nehéz bevennem, mert amikor a megláttam az aacheni oktogonon a tógás szentek sorát azonnal dejavu érzésem lett és szintén Ravennában és szintén késő római (nálatok bizánci attól függ hol ki tanítja, ne vitatkozzunk ezen) az Új Szent Apollónius templom szentjeinek sora ugrott be. Egy az egyben ugyan az a stílus...
megoszlanak a vélemények., meg kell nézned... elég sokat vizsgálgattam mindkettőt, de sajna csak Ravennát fotóztam ki.... más magyarázatot sajna nem tudnak a ravennai oktogon mozaikdíszítésének eltűnésére...
"Ugyanis tudtommal a San Vital-ban meg mindig ott van pl. Justiniaus csaszart es kiseretet abrazolo mozaik, valamint a csaszar uralkodotarsanak, Theodora csaszarnöt es kiseretet abrazolo mozaik."
-
Az apszis és nem az oktogon. Tehát sajnos rosszul tudod, remélem nem haragszol hogy kijavítalak. Az oktogonon a késő római Ravennába átlopott mozaik helyére barokk freskók kerültek. Szépek, nincs kifogásom ellene. Meg kell nézni és én is csak innen tudom.
.
"mozogtak innen oda, onnan ide, közbent majd mindnet fölgyujtottak, majd mindenkit leöltek,"
.
Megint lehet hogy ,megharagszol de kérlek ne sematizálj mert ez így nem igaz. Ravennában például a fejlett művészetnek volt a népvándorlás korában is folytatása és ennek egyedülálló műve Theodorik mauzóleuma aminek egy tömbből faragott márványkupolája ma is építészeti csodának számít.
.
"az emlitett mozaik nem romai, hanem bizanci müveszet"
.
Igazad van, de nálunk késő rómaiként tanítják. Ez sem hülyeség, ha meggondolod hogy a San Vitale egyenes folytatása és stílusbeli azonosságok halmazát mutatja a közvetlenül ( kb. 50 méter ráadásul ugyan azon kertben) mellette álló Galla Placidiával.
.
"akkor az epiteszet mint müveszi ag mindenkeppen barmilyen idöben fejlettebb müveszi ag mint a mozaik, mert az egyik a masiknak ala van rendelve,"
.
most kikaparod a szemem, mert ezt már majdnem elfogadtam és ekkor hirtelen eszembe ötlött a Capilla Palatina (ez már vitán felül Bizánci). Ez mögött a képolnák sorában még a Capilla Sistina is csak a harmadik helyre szorul....... persze ez szubjektív... csak amit én láttam, fotóztam eleddig...
" A mintaképe a ravennai San Vitale templom volt. Az oszlopokat és márványdíszeket Ravennából és Rómából hozták."
.
Nemcsak azt, hanem barbár módon a mozaikokat is lelopták.
Aachen építészete nem közelítette a késő rómait.
Ennek egyik bizonyítéka az általad említett "hozták"-nak becézett fosztogatás.
A másik, ha betérsz a San Vitale-ba (ezt a műv tört kékeken nem látod) a fő oktogonális rész barokk freskókkal díszes.
Na, innen az oktogon mozaikját szedette le Károly és vitette át Aachenbe. Az Aacheni oktogon mozaikja maga a ravennai mozaik.
.
Ezek után nem látom, hogy a Karoling művészet hozott volna valamit ami a késő római művészethez fogható lenne?
Azt látom, hogy le sem bírták utánozni, inkább kifosztották Itáliát?
Hm. Hol is kezdjem el ..
Talan Vörösvari elsö mondatanal ("A mintakepe.."): a mondat tartalmilag megfelel.
Masodik mondat: hümhüm ... nem minden oszlopot es nem minden marvanydiszt. Par oszlop mint minta lett hozva a többi keszitesehez az epitöknek.
A Te elsö mondatod ("Nemcsak azt ..."), haaaat, egy kicsit nagyolva van fogalmazva.
Ugyanis tudtommal a San Vital-ban meg mindig ott van pl. Justiniaus csaszart es kiseretet abrazolo mozaik, valamint a csaszar uralkodotarsanak, Theodora csaszarnöt es kiseretet abrazolo mozaik.
Hogy Nagy Karoly mit es miert lopott.. es fosztogatott ki, ez nem egyszerü -vagyis megis egyszerü megvalaszolni.
Ugye a Nyugat-Romai Birodalom bukasa utan a Kelet-Romai Birodalom meg sokaig fenn allt. Viszont a bukott birodalom területen jo par szaz evig barbarok, nepvandorlok etc mozogtak innen oda, onnan ide, közbent majd mindnet fölgyujtottak, majd mindenkit leöltek, maguk a kiralyok is sürün cserelödtek, hol ez került hatalomra, hol az. Ezen a területen sikerült a frank vezernek egy maradando birodalmat alapitani, tüzzel-vassal es a katholicizmussal. Nagy Karoly a megbukott Romai Birodalmat akarta föltamasztani, ezert nevezte az orszagat romai csaszarsagnak is, ( es egy kis gyorstalpalo most, sorry, biztos tudod, de ...) annek mintajara szervezte meg az orszagot is, irastudo szerzeteseket hozatott, gondot forditott a müveszet fejlesztesere is, Italiabol sok kepzett mestert hozatot hogy meghonositsak az epites tudomanyat, hiszen barbar nepekröl, akik nagyreszt lovasok voltak, van most szo, es akik letelepedtek most, le lettek telepitve, vagy felnomadok voltak stb, es elsösorban a katholikus vallas terjesztese miatt a templomepitest szorgalmazta es tamogatta, es annak ellenere hogy a birodalma kesöbb reszekre szakadt, az Ö tevekenysege alapozta meg a nyugati orszagok közepkori müveszetet.
(Nem hoztak a romaiak hasonlo okokbol pl Egyiptombol mintakat? Tudtommal igen.)
Ehhez > ". Az Aacheni oktogon mozaikja maga a ravennai mozaik. Ezek után nem látom, hogy a Karoling művészet hozott volna valamit ami a késő római művészethez fogható lenne? " meg szeretnem jegyezni, hogy az emlitett mozaik nem romai, hanembizanci müveszet.
Es mivel a nyugateuropai közepkori müveszet alapjait Nagy Karoly fektette le, es a bizancira meg mar lassan az elmerevedes lett a jellemzö, en szemelyszerint nem tennem fel a kerdest, legalabb is nem ugy ahogy Te tetted azt fel.
A mozaik-müveszethez, az un. szines kövek müveszetehez itt meg kell meg emiatt ^ jegyezni, hogy ez a müveszet nem törekedett önallosagra mint az epiteszet müveszete.
A mozaik müveszet alarendeli/te magat az epiteszetnek, celja csupan a falak diszitese volt. Ha megnezed a mozaik kepeket, altalaban ezek miatt, a szinek miatt, ezek valasztasa miatt a diszitett fal nem veszti el a sikszerü termeszetet, annak ellenere hogy a mozaikkal a falsik megelevenedik stb. Az abrazolt szemelyek alakja pl hozzaidomul a sikhoz, lapos testük van nehogy megbolygassak a falsav nyugodt hatasat, a falsav pedig az epiteszet müveszet egyik eleme.
Amennyiben Te a mozaik kereten belül maradsz mint müveszet, akkor az epiteszet mint müveszi ag mindenkeppen barmilyen idöben fejlettebb müveszi ag mint a mozaik, mert az egyik a masiknak ala van rendelve, hogy ugymondjam az egyik kizarolag csak hatast erösitö eleme a masiknak. De csak elem. Barhol. Padlon, falon...
Róma bukása után kevés építkezés volt és akkor is fából építkeztek főleg. Nagy Károly korában kezdtek nagyobb épületeket építeni. Két fő templom tipus létezett, a centrális ( kerek ) és a bazilika. Németországban a centrális épületekre példa az aacheni palotakápolna és a fuldai kerek Szent Mihály templom ( 820 - 822 ).
A bazilika tipusú templomok a római ókeresztény bazilikák mintájára épültek - legjelentősebb, a római Szent Péter bazilika volt - a Karoling kor bazilikái sík menyezettel épültek.
Hallo Vörösvari D; Neha neha meg mindig beleolvasok a topikodba, es meg mindig nagy benyomast gyakorol ram a tudasod, modszeresseged es nem utolsosorban a kitartasod a szeleskörüen kezelt temaban.
Ha megengeded, itt a fenti bejegyzesednel egy kicsit Teged kiegeszitenelek.
(Ugye a gazdasagtörtenet sok szallal kötödik bizonyos korhoz, annak epiteszetehez, objektekhez, stb, amiben pl a termeles, elöallitas, feldolgozas stb folyt, igy tehat …)
Bennem a „A bazilika tipusú templomok a római ókeresztény bazilikák mintájára épültek“- olvasasanal az a benyomas alakult ki, mintha az lett volna a szandekod, hogy itt Te egy mi minek a mintajara epültet hatarozzal meg.
Meg szeretnem emliteni, hogy a bazilika mint templom-epitmeny a regi romai birosagi-kereskedö csarnokok mintajara epült, amiknek a sajat neve mar maga a bazilika volt.
Hogy ez lett az epitesnel a minta, amiutan a templomot epitettek, annak oka volt, espedig a következö: a katholikus vallast elöször titokban a földalatt kathakombakban közössegi szinten gyakoroltak, es miutan Romaban 313-ban Constantinus szabadda tette az uj vallas gyakorlasat majd nem sokkal ezutan pedig a keresztenyseg a legföbb allamvallasa lett nyilvanitva, feljöttek a vallas hivei ugymond a föld föle. (Tulajdonkeppen Te most a kereszteny templomrol beszelsz, ezert itt dolgokat összefüggeseiben is emliteni kell.).
A romai müveszet sok esetben addig is forrast, mintat keresett a görög müveszetben, de ebben az esetben nem talaltak, ugye a görögöknel az un pogany templomok oszlopsorral voltak körülveve, de a belsejük kicsi volt, es csak az istenszobrok elhelyezesere szolgalt. Tehat a hivöknek nem volt hely ebben a templomban.
Viszont a romai epiteszetben volt egy epületfajta, egy birosagi csarnokfele, itt adasveteli ügyeket is vegeztek, es mindket ügylet nagyszamu resztvevöt, közönseget vonzott. Ennek megfelelöen, ennek az igenynek kielegitesere lett az epület az epiteszektöl kialakitva; vagyis a csarnok-tipus megjelent mint epületfajta.
A teglalap alaprajzu epület belsejet oszlopsorok osztottak több reszre, az un. Hajokra, a közepsö, a föhajo a legszelesebb es magasabb is volt a többinel, a mellekhajok föle emelkedö falakra (amiket alul az oszlopok tartottak) ablakokat vagtak, amiken keresztül az epület belseje vilagossagot kapott.
Tehat a csarnok-tipus egy idealis mintat adott a templomepiteszetben, mert a tagas belsö ter a hivök fogadasara megfelelt, az oldalhajok meg a ferfiak es nök különvalasztasara; A föhajo vegehez lett egy felkör alaku fülke epitve a szentely szamara, ebben az apsziszban az oltar kapott helyet.
(Az elsö idökben a templom bejarati resze ele egy negyszögletes oszlopos udvart a közepen vizmedencevel is epitettek mint keresztelömedence, ahol a meg meg nem kereszteltek gyülekeztek, de ezt a resz kesöbb el lett hagyva.)
Tulajdonkeppen igy lett a romai kereskedelmi-birosagi csarnokbol mint romai-epületfajta a keresztenyek istenhaza, es meg a nevet is -bazilika- ugymond kölcsönadta az uj templomnak.
Tehat a templomok anno nem az okereszteny birosagi-kereskedelmi celra epitett bazilikak mintajara epültek D;
De meg nemis a „ a római Szent Péter bazilika“ mintajara, mert annak a legenda szerint 5 hajoja volt, hanem siman a csarnok-bazilika mint epületfajta volt a minta.
Tovabba ha megengeded, ide is lenne egy kis eszrevetelem: Ezt a mondatodatodat > „Két fő templom tipus létezett, a centrális ( kerek ) és a bazilika.“ en talan egy kicsit atfogalmaznam, mert a centralis, vagyis inkabb mint kupolas epiteszet Bizanzbol eredt, igaz ugyan hogy vannak ennek az epiteszeti stilusnak kiemelkedö peldai is az un. nyugaton, de mindazonaltal ez az epiteszeti stilus nem vert gyökeret nyugaton, itt a hosszuhajos romai eredetü bazilika tipusa lett az altalanos. Tehat en a „fö“ szot egyszerüen a mondatbol kivennem.
Üdvözlet es jo tovabbi anyaggyüjtest es itt levö visszaadast kivanok, Mara
Az apátságot 614-ben alapították, Nagy Károly idején a legjelentősebb kolostorok közé tartozott, ekkor átépítették. Fennmaradt az alaprajza, öt összevarrt pergamen oldalon, vörös tintával készültek a feliratok rajta. Nagy Károly parancsára Eginhard küldte Gozbert apátnak. A kolostor központjában a négyszögletes kerengő állt, az északi oldalon az apátsági templom, a templom két végén apszis volt és harangtorony. A templom mellett volt az apát szállása. A déli oldalon voltak a szerzetesek ebédlő és hálótermei. A nyugati oldalon volt a szolgák szállása és a veteményes és a gyümölcskert.
A Westwerk nevű épületrész önálló rész volt a templomon belül. A templom nyugati részén volt, vagy a templom másik patronusának kialakított kultuszrész volt vagy a császár számára fenntartott épületrész. A meghódított Szászországban sok épült, demonstrálva a császár hatalmát. Mivel a fő funkciója a császári jelenlét érzékeltetése volt.
Ma Corvey kolostora ( 822 - 848 közt épült ) a legjobb példa erre.
A kolostort sajnos azóta lebontották. A kapucsarnok maradt meg egyedül, a 8.század végén épült. A kapucsarnok a templom előtti udvaron állt. Az alsó része diadalkapunak épült 774-ben, az ókori római diadalívek mintájára. A felső szinten található egy terem, itt szálltak meg a kolostort meglátogató Karoling uralkodók.
Az apátsági templom a kor egyik legnagyobb temploma volt. Egy korábbi templom helyére épült Ratgar apát idején 791 és 819 közt. Már a korábbi templom is a kor legjelentősebb egyházi központjai közt volt. A római Szent Péter bazilika mintájára épült a háromhajós bazilika. A 18.században sajnos lebontották egy új katedrális építése miatt.
Nagy Károly a székhelyén építtetett magának egy palotát. Ennek volt része a kápolna ( templom ) két oldalán két kisebb bazilika volt. Része volt még több nagy csarnok és egy zárt előudvar - átrium. Az épületeket faoszlopokkal alátámasztott folyosók kötötték össze. Volt egy emeletes Aula Regia épület, itt a király fogadta vendégeit, ez volt a trónterme és itt is lakott, a két oldalán nyitott oszlopcsarnok volt. A kápolnát egy épületszárny kötötte össze az Aula Regia épületével, a kettő közt helyezkedett el a törvénykezési csarnok.
Az udvari kápolnát 796-ban kezdte építeni Metzi Ottó frank építőmester és 805-ben III. Leó pápa szentelte fel. A mintaképe a ravennai San Vitale templom volt. Az elrendezése centrális volt, nyolcszögletű volt. A kapuk és korlátok helyben készültek bronzból. Az oszlopokat és márványdíszeket Ravennából és Rómából hozták. A kápolna boltozatát mozaikok díszítették. Nagy Károly trónját a kápolna nyugati részén állították fel.
Az aacheni kápolna mintájára a kelet-európai fejedelmek is építettek körtemplomokat a 10-11.században.
Nagy Károlyt Aachenben temették el, síremléke az angolszász bombázások áldozata lett 1944-ben.
Róma bukása után kevés építkezés volt és akkor is fából építkeztek főleg. Nagy Károly korában kezdtek nagyobb épületeket építeni. Két fő templom tipus létezett, a centrális ( kerek ) és a bazilika. Németországban a centrális épületekre példa az aacheni palotakápolna és a fuldai kerek Szent Mihály templom ( 820 - 822 ).
A bazilika tipusú templomok a római ókeresztény bazilikák mintájára épültek - legjelentősebb, a római Szent Péter bazilika volt - a Karoling kor bazilikái sík menyezettel épültek.
