Jézus példázata bizonyítja, hogy tudták tartósítani az erjedetlen szőlőlét, hiszen épp azért tették a mustot új tömlőbe, nehogy erjedésnek induljon és szétrobbanjon a tömlő...
A nyelveken Szólást Isten érti, de Isten nélkül senki sem érti. Csak gondolj bele, hogy ha a nyelveken szólás holmi értelmes földi nyelv lenne csupán, akkor nem kellene hozzá egy másik karizma, hogy megmagyarázzák. Elég lenne Ismerni, vagy megtanulni a nyelvet. Ajándék nélkül. Ekkor viszont nem lenne igaz az ige: SENKI SEM ÉRTI.
A magyarázás is KARIZMA!
Nem nyelvtudás tehát ez, hanem hasonló dolog mint a prófétálás.
A nyelveket senki nem érti. Ez áll a Bibliában. Pont. Pünkösdkor csak azért értették a hallgatók, mert Isten magyarázatot adott a szívükbe. Aki pedig nem erre a bizonyságára figyelt az elmésen csak annyit mondott: "biztos részegek".
"ISTEN SEMMIFÉLE EGYHÁZAT NEM HOZOTT LÉTRE, a kereszténység önképződmáény, semmi köze Istenhez valójában, hisz hittanra, emberi firkálmányokra épül és nem Isten személyének akaratára!"
ISten létrehozta az egyházát, amely pünkösdkor kapta meg hatalmát, erejét a Szent Lélek által, amelyen a pokol kapui sem vehetnek hatalmat.
1 Kor 14:2 "Mert aki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem Istenek; mert senki sem érti, hanem Lélekben beszél titkos dolgokat."
A szent Lélek olyan nyelven is szól, amely nem érthető.
Kedves Prozelita, ha nekem nem hisszel, legalább az ISten igéjének higgyél, ha pedig nem, akkor nem vagy a Szent Lélek vezetése alatt. Mit beszéljek veled, ha Isten beszédeit sem érted, és nem akarod érteni.
" A pünkösd első csodája a nyelveken szólás ajándéka volt "
Az érthető és emberek által beszélt nyelvek " csodája " volt, semmi különlegességet ne tulajdoníts neki!
" Isten a megszülető egyháza számára Isten munkája céljából felszabadította Bábel átkát a Szent Lélek által adott nyelveken szólás, és nyelvek magyarázása ajándéka által. "
Na, ez az a fajta hantálat, amikkel a vallási képzetekkel operáló keresztény karizmatikusok részegítik az embereket, NEM IGAZ!
ISTEN SEMMIFÉLE EGYHÁZAT NEM HOZOTT LÉTRE, a kereszténység önképződmáény, semmi köze Istenhez valójában, hisz hittanra, emberi firkálmányokra épül és nem Isten személyének akaratára!
NINCS szentlélek, csak az emberek szóhasználatában, egyféle fogalmi megjelölés, semmi több!
Senki nem adott semmiféle nyelvet az embereknek, hogy azon titkos dolgokat mormolásszanak a délibábos rónák levegőjébe kiáltva, avagy magába hettyerészve!
" Apcs 2:4 "Megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nékik szólniuk." "
MÁS NYELVEKEN, AMIT ÉRTETTEK, HA EZT NEM ÉRTED, AKKOR MIT?
""" Az ilyen kérdések mögött a tudatlanság, és ezen felül még a háttérben a kritizálás szándéka van, valamint erős hitetlenség. """
Magyarázd már el a te tudásoddal, hogy mit tudsz az angyalok nyelvéről, legalább egy rögtönzött szótárral rukkolj elő!
Tudatlanság szerintem azoknál a hívőknél van, akiket rászedtek olyan megnyilvánulásra, mint a gondolatiságokat nélkülöző rögtönzött és hirtelen kapásból kibuggyanó blablanyelvezet gyakorlására, amire angyaalok nyelvének jeleit bélyegelték, igencsak hazug módon!
Én mondom, hazudik az "angyalok" nyelvét hirdető egyház..., ám ha szerinted nem, akkor itt az ideje, bizonyítsa be a világnak, hogy igazat mond, avagy Isten bizonyítsa be, hogy ezek tényleg angyalok nyelvén szólalnak meg!
Mondj, egy szót az angyalok nyelvén, ami benned van!
A Földön jelenleg a beszélt nyelvek számát 4000-6500-ra teszik, a különféle dialektusok száma pedig elérheti a 20 ezret. A szám folyamatosan csökken, sok kis nyelvet fenyeget az eltűnés, a holt nyelvvé válás veszélye néhány generáción belül. Ebből is láthatód, hogy megkorra szükség van még a mai korunkban is a Bábel átkának feloldására.
A pünkösd első csodája a nyelveken szólás ajándéka volt, amelyben Isten a megszülető egyháza számára Isten munkája céljából felszabadította Bábel átkát a Szent Lélek által adott nyelveken szólás, és nyelvek magyarázása ajándéka által.
Nem tudom miért vagy leragadva az angyalok nyelvénél, meg egy két földi nyelvnél.
A nyelveken szólás ajándéka bármely földi, és nem földi eredetű nyelven is történhet.
Apcs 2:4 "Megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nékik szólniuk."
Lásd pünkösdkor legelább több mint 15 nyelven halloták Istennek nagyságos dolgait.
Sajnos sokan azt gondolják, hogyha ők megtanultak németül, vagy spanyolul akkor ők már bibliai értelemben nyelveken szólnak. Csináltam egy kisérletet egy nem karizmatikus egyház, helyi hívei között egy kérdőiv alapján. Amelyben a kérdések a különböző karizmákra vonatkozott, és a kérdés az volt melyik Szent Lélek ajándékával rendelkeznek, és az indokolják meg, hogy miért. Megdöbbentő válaszok jöttek kb. 10 %-ka jelölte be, hogy a ő a nyelveken szólás ajándékával bír. Az indoklásokban azt írták nagyon jó nyelvérzékük van, vagy felsőfokon tud angolul, vagy középiskolában tanult németül stb. Ezek között több vezetői tisztséggel biró hivő volt. Ebből is látszik semmi fogalmuk sincs, hogy mi a Szent Lélelek ezzen ajándéka, és a többiről sem volt. Sőt egyikük sem született újonnan Szent Lélektől, mert aki ilyeneket gondol fogalma sincs az egészről.
Ez nem egy megtanult nyelven való szolást jelent, hanem éppen arról szól, hogy az illető nem tud az érintett nyelven, és az ajándék révén szólja mégis az Isten nagyságos dolgait.
Apcs 2:7 " Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala , mondván egymásnak: Nem de Galileusék-é ezek mindnyájan, akik szólnak?"
Azt meg elképzelni egy testi hivő számára, hogy valaki nem élő nyelven (holt nyelven pld. ógörögül), vagy nem földi eredetű nyelven kezd el beszélni az már a vallásos biztosítékot is kiveri az agyban. Ilyenkor jönnek ilyen kérdések.:
Így többesszámban kimondva, tehát az angyalok nyelve az egy nyelven szólás, de mi a legalább a másik? Az angyalok nyelveken szóltak, vagy egy nyelven? Mond, az angyalok nyelvén minek tudnia egy embernek, nem tudnak az angyalok magyarul? Ha egy ember úgymond nyelveken szól, mint angyalok nyelvén, akkor mi a fittyenetért szól angolul, németül, héberül, latinul, arámul, olaszul, stb. szavakon? Isten melyik angyalok nyelvét beszéli és érti?
Az ilyen kérdések mögött a tudatlanság, és ezen felül még a háttérben a kritizálás szándéka van, valamint erős hitetlenség.
Így többesszámban kimondva, tehát az angyalok nyelve az egy nyelven szólás, de mi a legalább a másik? Erre már válaszoltam.
Az angyalok nyelveken szóltak, vagy egy nyelven? Az angyaloknak nincs szükségük a nyelveken szólás ajándékára, mivel a termtett világban létező minden komunikációs formával bírnak.
Mond, az angyalok nyelvén minek tudnia egy embernek, nem tudnak az angyalok magyarul? Az angyalok tudnak magyarul, és megjegyzem ez nem azt jelenti, hogy a magyaar lenne az angyalok nyelve. Az angyalok nyelvén nem kell tudnia az embernek. Ahogy a nyelveken szóló sem tud például görögül.
Ha egy ember úgymond nyelveken szól, mint angyalok nyelvén, akkor mi a fittyenetért szól angolul, németül, héberül, latinul, arámul, olaszul, stb. szavakon? Aki angyalok nyelvén szól az nem angolul, és egyéb földi szavakon szól. Az viszont előfordulhat, ahogy különböző nyelveken vannak azonos, vagy hasonló hangzású szavak.
Bábeli zagyvaságolat lenne az állítólagos angyali nyelvek, az angyaloknál is több nyelvjárás van? A bábeli nyelvek földi nyelvek, ahogy az apostolok pünkösdkor bábeli átok révén létrejött, és kialakult nyelveken szóltak. Ez nem az angyalok nyelve. A jó angyaloknál nincs több nyelvjárás, és nyelv.
Isten melyik angyalok nyelvét beszéli és érti? Isten milyen nyelven szól? Erre részben válaszoltam. Isten minden minden nyelven tud. Angyal nyelveken szól? Az Isten angyalai a Szent Lélek ajándéka nélkül beszélnek bármilyen nyelven.
" 1 kor 14:8 "Hálát adok az én Istenemnek, hogy mindnyájatoknál inkább tudok nyelveken szólni "
"Igen, hisz Pál legalább négy féle nyelven szólt, ezeken a nyelveken, így többesszámban kimondva írt és beszélt is, nem úgy a Korinthusziak, akik csupán csak a koine görög nyelvjárást, esetleg egy kisé latinul is beszéltek, de számukra a héberség nyelvezete volt az angyalok nyelve, amit úgymond Jézus is beszélt...." A héber nyelv nem az angyalok nyelve. Pál amikor azt írja mindenkinél jobban tud nyelveken szólni, azon nem az általa megtanult nyelveket érti, hanem azokat a nyelveket amit a Szent Lélek ajándékán keresztül kapott.
"Mit is mondott Pál, azt hogy mindnyájatoknál inkább tud nyelveken szólni, tehát a mindnyájuk is nyelven szólaltak meg....., de Pál volt az a világpolgár, aki képviselte azt a réteget, akik műveltek és járatosak voltak más nemzeti kultúrákban is, így beszélte nyelvezetüket is és nem MÍMELTE AZOKAT, ahogyan a Korinthusziak!"Pál apostol minden földi tudományát, és képességét kárnak, és szemétnek értékelte ahhoz képest, amit Istentől kapott. Így az ő tanult nyelvei is elhomályosodtak azokhoz a képeségekhez képest,amelyet Istentől kapott. "mindenkinél jobban tudott nyelveken szólni." Tehát Pál apostol nagyon sok nyelven szólt nyelveken. Ő neki nem a Gamáliel lábánál tanult dolgok voltak igazi értékek. Sajnos sokan el vannak ájjulva attól, hogy valaki neves teológiai egyetemre járt, vagy tud legalább 4 nyelven mit ér mindez, ha szive távol van Istentől.
Egy kötözködő vallásos ember vagy, akinek meg kell térni Istenhez, és újonnan kell születned.
Így többesszámban kimondva, tehát az angyalok nyelve az egy nyelven szólás, de mi a legalább a másik??
Az angyalok nyelveken szóltak, vagy egy nyelven?
Mond, az angyalok nyelvén minek tudnia egy embernek, nem tudnak az angyalok magyarul?
Ha egy ember úgymond nyelveken szól, mint angyalok nyelvén, akkor mi a fittyenetért szól angolul, németül, héberül, latinul, arámul, olaszul, stb. szavakon?
Bábeli zagyvaságolat lenne az állítólagos angyali nyelvesok nyelvek, az angyaloknál is több nyelvjárás van?
Isten melyik angyalok nyelvét beszéli és érti?
Isten milyen nyelven szól?
Angyal nyelveken szól?
" 1 kor 14:8 "Hálát adok az én Istenemnek, hogy mindnyájatoknál inkább tudok nyelveken szólni "
Igen, hisz Pál legalább négy féle nyelven szólt, ezeken a nyelveken, így többesszámban kimondva írt és beszélt is, nem úgy a Korinthusziak, akik csupán csak a koine görög nyelvjárást, esetleg egy kisé latinul is beszéltek, de számukra a héberség nyelvezete volt az angyalok nyelve, amit úgymond Jézus is beszélt....
Mit is mondott Pál, azt hogy mindnyájatoknál inkább tud nyelveken szólni, tehát a mindnyájuk is nyelven szólaltak meg....., de Pál volt az a világpolgár, aki képviselte azt a réteget, akik műveltek és járatosak voltak más nemzeti kultúrákban is, így beszélte nyelvezetüket is és nem MÍMELTE AZOKAT, ahogyan a Korinthusziak!
Tehát itt szó nincs az angyaloknak titulált nem létező nyelvről, hanem nyelvekről van szó!
Legalább kettőről, koine görög és héber!
De mondom, latin és arám sem volt ismeretlen számára!
Mond mire menne bárki is egy angyalok nyelvezettel?
Mond, hányan tudnak hitelesen angyalok nyelvén és ezt ki is igazolja?
Mond, hány szóbol tevődik össze egy angyalok nyelve, van úgy 10?
20?
30?
40?
Mennyit számoltál már meg a gyülidben?
És tényleg annyiból állna egy angyali nyelve, hogy állandó szavakkal operálva ismétlések mormolászásaiban telne el?
Ne hülyítsd már az embereket, ha józan ítéletedet nem veszteted még el, akkor vizsgáld már meg, mit is szólalsz angyaloknak hitetett nyelvezeten!
Pál apostol mindenkinél jobban tudott nem csak érthető nyelven beszélni, hanem nyelveken szólni nem érthető nyelven is hiszen ő mondja.
1 Kor 14:2 "Mert aki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem Istenek; mert senki sem érti, hanem Lélekben beszél titkos dolgokat."
1 kor 14:8 "Hálát adok az én Istenemnek, hogy mindnyájatoknál inkább tudok nyelveken szólni;"
Pál apostol mindenkinél jobban tudott nyelveken szólni, még számodra érthetetlen nyelven is. De Isten ezt érti, hiszen ilyenkor a az ember Lélekben beszél titkos dolgokat Istenek.
Mindenki akit Isten elhivott megérti amit az ige ír.
Szerinted neked van lelked, Istennek pedig nincs Lelke? Jézus tanított az újjászületésről, és nem reikarnációról tanitott.
Ján 3:5 " Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be Isten országába."
Nos Pál művelt, írásokban és nyelvekben, latin, görög, héber-arám....., tudott beszélni, de angyalok nyelvén NEM! Hacsak nem a HÉBER nyelvet tekintjük angyalok nyelvének, amire illene is a tízezer szó!
Szentlélek egyféle keresztény kitaláció, nem is beszélve Jézus szentháromságos isteni tagságáról!
Újjászületni meg nem a szentlélek által kell, lehet, hanem a kórházak halottas tepsijeiben esetleg, vagy a sírból kikelve!
A gondolkodás megreformálása jelképelt újjászületés, de semmi köze holmi szentszellemű lélekféleségeknek!
Ez nem csak a karizmatikusoknak fontos kérdés? Miért olyan fontos némelyeknek, hogy állandóan kritizálják a Szent Lélek ajándékait? Miért játszik ez olyan fontos szerepet az életükben? Azért mert E. G White az írta, hogy a nyelveken szólás, és a karizmatikus éberdés az ördögtől van. White követői máig ugyanazt az inditatást érzik a karizmákkal szemben, mert ha belátják, hogy igaziak a karizmatikus megnyilvánulások, vagyis a Szent Lélektől valók, akkor ők nem Isten választott népe, és nem az újonnan születettek egyháza. Ez a probléma igazi oka. A másik ok ami számukra teljesen elfogadhatatlanná teszi a karizmatikus mozgalmakat, hogy nem tartják meg a szombatot (szentelik meg) úgy, mint az adventisták, és nem étkeznek tisztán, és még bort is fogyasztannak. Az ilyen embereken számukra a Szent Lélek megnyilvánulásai elfogadhatatlanok. Ők azt sem fogadják el akiket Isten elfogadott, és bizonyságot tett mellettük a Szent Lélek által. "Ne mond tisztátalannak azt akit Isten megtisztott..." A másik probléma, hogy ők nincsenek újonnan születve Szent Lélektől, bár várják, de mivel mást várnak, mint amit Isten akar adni, ezért nem részesülnek benne, csak azok akik Istentől kijelentést kapnak erről, és megtérnek.
"1. Feltűnő, hogy a nyelveken szólás kérdése mennyire elszigetelten jelenik meg a Biblián belül, sok más valóban bibliai tanítással ellentétben. Lényegében három helyen olvasunk róla: a pünkösdi nyelveken szólás (Apcs. 2.), Kornélius és házanépe (Apcs. 10.) magáról a jelenségről és I. Kor. 14. fej. egy elméleti okfejtés és tanácsok Pál apostol részéről egy olyan gyülekezetnek, amelyikben élt valamiféle gyakorlata az adott dolognak."
Vannak a bibliában, olyan tanítások amelyek nem túl sokszor szereppel, mégis vannak, akik gyakorolják. Pld. a lábmosás gyakorlata. Azért, mert a nyelveken szólás nem minden bibliai könyvben jelenik meg, azért nem kénne kiönteni a lábmosó vizzel. Nem de. A biblia a Szent Lélektől való ujjonnan születésről, és annak következményeiről nagyon sok helyen ír. Ha némelyek a lábmosás gyakorlatát felismerik, akkor miért nem ismerik a Szent Lélektől való újjonanszületést, és annak jeleit. Lehet, hogy valami szellemi vakságban vannak...
"3. Kornélius és társai esetében, akik pogányok voltak, különleges jelentősége volt az aggályok feloldása szempontjából (ld. Apcs. 11. fej.), hogy noha pogányok, ugyanúgy megtérhettek és ugyanazt a jelét kapták a megtérésnek, mint pükösdkor a tanítványok, vagyis bármilyen nehezükre esett is elfogadni a zsidóból lett keresztényeknek, be kellett látniuk, hogy a pogányok is ugyanúgy megtérhetnek kereszténynek, mint a zsidók."
Ha pogány származású nem zsidó Kornéliust, aki nem élt zsidó módra elfogadta Isten, és ugyanazat az ajándékot adta nekik, mint pünkösdkor az apotoloknak, akkor miért nem tudják elfogadni némelyek, hogy nem adventistákra kitöltötte Isten a Lelkét.
"2. A leírásból egyértelműen kitűnik, hogy pünkösdkor ismert, érthető nyelveken szóltak a tanítványok, aminek jel értéke volt, mert mindenki tudta róluk, hogy tanulatlan galileai halászok."
Az apostolok valóban ismert nyelven szóltak, mert Isten a Szent Lélek által az ott lévő idegenekhez kivánt szólni, idegen ajakkal, hogy megtérjenek. Annál nagyobb bizonyítéka nincs, mikor egy vidéki egyszerű halász elkezd olyan nyelven beszélni Isten dolgait, amelyet soha nem tanult. Sok ilyen példa van a karizmatikus ébredések a során a XIX. század óta. Miért van az, hogy vannak egyházak, ahol sohasem tapasztalnak hasonlót. Hát azért, mert nem születte újonnan Szent Lélektől. A másik probléma számukra, hogy nem tudják elfogadni azt, amit Isten megigért, és ami a bibliában van azt sem tudják megérteni. Hiába van megirva a bibliában, hogy van olyan nyelveken szólás is, amely csak a Szent Lélek nyelvek magyarázása ajándéka által forditható le.
1 Kor 14:2 "Mert aki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem Istenek; mert senki sem érti, hanem Lélekben beszél titkos dolgokat."
1 kor 14:8 "Hálát adok az én Istenemnek, hogy mindnyájatoknál inkább tudok nyelveken szólni;"
1 kor 14:15 " Hogy van hát? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; és éneklek a lélekkel, de éneklek értelemmel is."
Miért tiltják némelyek a nyelveken szólást, hiszen az I Kor. 14 fejezetében leírtak szerint lehet szólni nyelveken Istentiszteleten is 2-3-an szólhatnak egy pedig megmagyarázza. Miért tartják némelyek ördöginek, mikor a Szent Lélektől van. Annyira, hogy ugyanúgy a próféták is 2-3-an szólhatnak, és a többieknek meg kell itélni. Az a baj Prozelita, hogy te egy olyan egyházba jársz, amelybe Pál apostol nem járt, maximum megtérése elött.
Annakokáért ne legyetek esztelenek, hanem MEGÉRTSÉTEK , MI LEGYEN AZ ÚRNAK AKARATJA . És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van : hanem TELJESEDJETEK BE SZENT LÉLEKKEL
Róma 8,15-16 :
Mert nem kaptátok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, a ki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy ISTEN GYERMEKEI VAGYUNK .
KIÁLTÁSRÓL VAN SZÓ .
ABBA SZÓ KIMONDÁSÁRÓL .
ISTEN GYERMEKEI LESZÜNK ÁLTALA .
Róma 8,9 :
De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. A kiben pedig nincs a Krisztus Lelke, AZ NEM AZ ÖVÉ .
Róma 8,11 :
De ha Annak a Lelke lakik bennetek, a ki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, a ki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az ő ti bennetek lakozó Lelke által.
MEGELEVENÍT AZ Ő LELKE ÁLTAL .
Róma 8,26-27 :
Hasonlatosképen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek. Mert azt, a mit kérnünk kell, a mint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. A ki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.
SEGÍT A MI ERŐTELENSÉGÜNKNEK .
MAGA A LÉLEK ESEDEZIK ÉRETTÜNK .
ISTEN SZERINT ESEDEZIK A SZENTEKÉRT .
Efézus 1,13-14 :
A kiben ti is, minekutána hallottátok az igazságnak beszédét, idvességetek evangyéliomát, a melyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével, A ki záloga a mi örökségünknek Isten tulajdon népének megváltatására, az Ő dicsőségének magasztalására. - aki foglaló a mi örökségünkre , vagyis az ő tulajdonának megváltási ára , az ő dicsőségének magasztalása céljából .
MEGPECSÉTEL .
ZÁLOGA AZ ÖRÖKSÉGÜNKNEK - FOGLALÓ A MI ÖRÖKSÉGÜNKRE .
AZ Ő DICSŐSÉGÉNEK MAGASZTALÁSÁRA .
János 16,14 :
Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek.
A bor története http://www.krepuska-feszt.hu/bor_tortenete.html A bor és a borkostolás a kezdetektől napjainkig Ahhoz, hogy tisztában legyünk a bor és a borkóstolás jelentőségével, elengedhetetlen bizonyos történelmi áttekintést nyernünk hazai és nemzetközi viszonylatban.
A szőlőnövény már a harmadkor elején létezett a Földön. Különböző fajai, fajtái a legtöbb kontinensen megmaradtak fosszilis formában, megkövesedett szőlőtőkéket találhatunk Izland, Grönland és Alaszka mai felszíne alatt elhelyezkedő mélyebb rétegeiben. Ezeket a termőterületeket vélhetőleg az egymás után következő jégkorszakok, majd a beálló, tartós hideg hatásai pusztították el. A bor az ókorban
A borkóstolás első írásos emléke a Gilgames eposz egy részlete, amelyben a főhős Siduri asszonnyal, a bor készítőjével találkozván megízleli az Élet fájáról csüngő rubinpiros fürtök erjesztett nedvét. A sumérok írásai és pontos statisztikái révén tudjuk, hogy idővel egyre jobban megkedvelték a szőlőbort a térségben elterjedt sörrel és datolyaborral szemben. Az Úr városában fellelt agyagtáblák szerint a királyi írnokok által fogyasztott, úgynevezett erős bor sokkal értékesebb volt a datolyából készült bornál. Ezek az ékírások tanúskodnak arról, hogy a borászat az emberi civilizációval gyakorlatilag egyidős.
Az értékes nedű természetesen a térség más államaiban is, így Babilóniában és Asszíriában is népszerű volt.
Egyiptomban Ozirisnek, a halál és az újjászületés istenének tulajdonították a szőlőtermesztés meghonosítását. A Nílus-áradás idején tartott ünnepséget három boroskancsóval jelölték a hieroglifák között. Nebamusz IV. Tutmozisz fáraó főtisztségviselője farácsozatra futtatta szőlőjét, ami szokatlan volt az ókori időkben. Gyakoribb módszerként a karók és támaszok nélküli művelést említik, amelyre példa Nefer-Hotep, a híres Amon teplom gazdasági vezetőjének kertje. III. Ramszesz idején 513 szőlőskert volt a templomok birtokában, amely - figyelembevéve az uralkodó és a főurak birtokait -, a birodalom termelésének egyharmadát adta. III. Ramszesz korában Egyiptomban is kedvelték a sinai és a szíriai (zahi) borokat. Láthatjuk, hogy a gazdagabb osztályok számára már ekkor széles választék kínálkozott.
A zsidók írásai, a Minosz és a Talmud is említést tesznek a karók nélküli művelésmódról, hozzátéve, hogy a szőlőt már inkább gyümölcsfákra futtatták. Kitűnik, hogy a feldolgozásra is több gondot fordítottak, a lábbal taposás mellett kőböl és fából készült préseket is alkalmaztak. Említést érdemel még a szívócső, melynek használata a bor tisztasága miatt lényeges. Legközelebbi állomásként a görög városállamokat kell megemlíteni. A borászatnak ekkor ugyan már évezredes hagyományai voltak, mégis a hellén írók feljegyzéseiből tudunk legtöbbet a szőlészet és borkészítés fortélyairól, valamint hajósaiknak köszönhetjük a bor széles körű elterjesztését. A legkiemelkedőbb szakíró Theoferrasztoszi Arisztotelész tanítványa volt. Ő említi meg a sorokban rendezett szőlőtőkék módszeres metszését, valamint a mustnál és bornál használt anyagokat. Ilyenek voltak a musthoz adott méz, só és a gyanta. Ezeknek a cukortartalom-emelésnél és a tartósításnál volt szerepük. Külön figyelmet érdemel a gyanta, amely a ként helyettesítvén kivédi annak kellemetlen mellékhatásait, nevezetesen a fejfájást. Híresebb boraik is voltak az oxinnel, a melititész, az oinosz thamalamzikosz, valamint a Hippokratesz szigetéről származó Szamoszi bor, melyről Homérosz is ír.
Ezekkel a jó minőségű borokkal járták be a görög hajósok a Földközi-tenger és a Fekete-tenger partvidékét. Felhajóztak több folyón, így a Rhóne-on, a Saone-on és a Dunán, tehát hazánk területén is ők hozták létre az első szőlőkultúrát. Boraik mellett ugyanis a szőlőt is terjesztették, amelyek borai később komoly konkurrenciát jelentett az ő számukra. Utolérte őket a gyarmattartók átka: a helyi termék olcsóbb lett az anyaországból sok fáradsággal odaszállított bornál. Legjobb tanítványaik a kelták voltak. Az Ókor utolsó és egyben legnagyobb bortermelői a rómaiak voltak. Itáliában az etruszkok voltak az első szőlőtermelők, de a szőlészet a fejlettebb görög kultúra átvétele után indult látványos fejlődésnek. Marcus Portius Cato Latiniumot és Campasziát már a birodalom legjobb borvidékének mondja. A terjeszkedés hatására a már meglévő, görög alapítású borvidékek mellé csatlakozott Burgundia és Hispánia. Itt is fellépett a helléneknél megfigyelt hatás: a provinciák borai jobban fogytak az itáliainál. Ennek következtében Domitanus császár megtiltotta az Alpokon túli szőlőtelepítést és a meglévő területet is a felére csökkentette, megnövelve ezzel a gabonaföldeket. A megtorpanás azonban csak Probus idejéig tartott, aki a Kárpát-medencéből származván sokat tett Pannónia és Serimium borvidékeiért. Valószínüleg Veneta tartomány területéről hozatott vesszőket a kivágottak helyére. "
A bor kultúrtörténete, a borterápia elméleti háttere Prof. Dr. Fehér János Semmelweis Egyetem, ÁOK., II. sz. Belgyógyászati Klinika Budapest Babylon Nippur-tábla (Kr. e. 2200) -borral kevert kenőcs bőrbajok ellen
Egyiptom Ebers-papirusz (Kr. e. 1500) - asthma, székrekedés, epilepszia, emésztési zavar, depresszio, sárgaság elleni szer "A bor a gyógyszerek legjobbika, amikor a bor hiányzik, szükség lehet orvosságra"
HIPPOKRATESZ (kb. Kr. e. 460-370) -leírta a különböző borok hatását, ajánlotta sebkezelésre, cachexia ellen, lázcsillapításra, húgy- és hashajtónak, lábadozáskor és depresszióban Bor az ókorban ASZKLEPIADESZ (Kr. e. 124-40), Cicero háziorvosa: diéta, fürdő, levegő, testedzés, masszázs, bor, ének és zene; "cito, tuto et iucunde" gyógyítanak CELSUS (Kr. e. 25- Kr. u. 37) nyolc könyv: újbor-óbor; száraz-édes; fűszerezett-naturális “Ezentúl ne csak vizet igyál, hanem gyomrod és gyakori rosszuléted miatt egy kevés bort is” Szt. LUKÁCS (aki maga görög orvos volt Antiochiában) evangéliumából (10:30-37) közismert az irgalmas szamaritánus esete, aki faolaj és bor keverékével -melynek ma is Krisztus íre a neve- kezelte az áldozat sebeit Bor a Római Birodalomban DIOSCORIDES (kb. Kr. u. 80), Nero hadisebésze, a "materia medica" összeállítója, gyógyanyagok százszámra borral, először ajánlotta a bort érzéstelenítésre, valamint sebfertőtlenítésre ill. gennyedés ellen. """
A szőlő az ókortól kezdve Izrael országának és így a zsidóságnak is egyik ismert jelképe. A késő ókorban Izraelből még Rómába is exportáltak bort, amelyet elsősorban az izraeli hegyek (különösen a Karmel-hegy) tengerparti lejtőin, valamint Hebron környékén szüreteltek. Ez utóbbiról már a bibliai kémek históriájából is hallhattunk. (Az izraeli turisztikai hivatal jelképe mindmáig ennek a híres történetnek az ábrázolása: ketten visznek a vállukra helyezett rúdon egy hatalmas szőlőfürtöt.)
A szőlő és a bor (vagy boroskancsó) ábrázolásával gyakran találkozhatunk ókori zsidó sírköveken és egyéb reliefeken, továbbá pecsétgyűrűkön és mozaiklapokon. Ez utóbbiak közül kiemeljük a Béth Seán-i monostor mozaikpadlóját (i.sz. 567 körül), ahol a szőlő mint Izrael jelképe szerepel a figurák mögött. A budapesti Zsidó Múzeum több gyönyörű, héber feliratú boros kupát (serleget) őriz, amelyek többségükben a magyarországi zsidó ötvösművészetnek remekbeszabott alkotásai. Ezek közül kiemeljük azt a héber feliratú trébelt ezüst kupát (talpas �zőlyőfőpohár�, amelyet a XVII. század elején Georg Müller készített, s amely szárán favágó gyermeket madárral, felső részén szőlőfürtöt ábrázol.
Éppen a fenti szimbolikus jelentése miatt került be a mindmáig élő zsidó vallási gyakorlatba az a szokás, hogy míg hétköznap az étkezést mindig kenyérrel kezdik, ünnepen és szombaton azonban a kenyér (kalács) megszegését is megelőzi a boráldás: hiszen a bor (a szőlőtő gyümölcse) Izrael országára emlékeztet.
Mivel a zsidó hagyomány szerint a szombat péntek este kezdődik, gyertyagyújtás után (vacsora előtt) az első szertartás a kiddus (a boráldás): ez a héber szó voltaképpen megszentelést jelent. A házigazda magasba emeli borral telt serlegét és hálát adva Istennek, köszönti az ünnepet. Mivel a Bibliában azt olvassuk: �oharam csordultig van tele� ezért vallási előírás szól arról, hogy az ünnepköszöntő serleget színültig kell tölteni borral. A borból a család minden tagja iszik egy keveset. (Újabban, elsősorban Izraelben és az Egyesült Államokban szokásba hozták, hogy a családfő mellett a fiúgyermekek is kapnak boros serleget, s hogy megtanulják, ők is mondanak boráldást.)
A kiddus következtében a bor fogyasztása az ünnep és különösen a szombat megtartásának legjellegzetesebb kifejezője lett a hagyományos zsidóságban. A borra áldást kell mondani az ivás előtt és után egyaránt. A Talmud szerint � bor jelentőségében kiemelkedik, ezért áldása is különbözzék� (Talmud Brachot 35/a.). Mivel mindkét áldás szövege � szőlőtő gyümölcsé�ről szól, vallási szabály kötelezi a zsidót arra, hogy csakis szőlőből készülhet a jó bor. (Ha a szabálynak nem tenne eleget, hiábavaló áldást mondanánk a borra, ami egyenesen bűnnek számít.) Talán ennek köszönhető az a közismert feltevés, miszerint a kóser bor jobb és hitelesebb a többinél...
A vallási előírások szerint azonban bort nem csupán a szombat és az ünnepek köszöntésére használják, hanem számos rituális szertartásnál is. Ezek közül természetesen kiemelkedik az esküvő. Ilyenkor az úgynevezett �ét áldás�(héberül sevá brachot) keretében borral köszöntik az ifjú párt. Érdekes, hogy az ókor vége óta a jegyesek kétszer isznak esküvőjükön a borból. Ennek oka abban az intézkedésben keresendő, hogy a rabbik egybevonták az eljegyzést és a házasságkötést, nehogy a vőlegény menetközben meggondolja magát, és az eljegyzett menyasszony szégyenszemre pártában maradjon...
Nemcsak a szombat beköszöntését, de távozását is borral üdvözölték. A szombatbúcsúztató szertartás hagyományos neve havdalá (= szétválasztás). A diaszpórában több helyütt (elsősorban Babilóniában, ahol az ókor végén, a középkor elején nagyszámú zsidóság élt) nem termett meg a szőlő, ezért olykor nagy áldozatba került a szombat és az ünnepek köszöntéséhez, búcsúztatásához szükséges bor előteremtése. Mindig voltak azonban olyan jótékony emberek, akik magukra vállalták ezt a terhet, és a község számára biztosították a �emes italt� Babilóniában külön imádságot iktattak be a szombat délelőtti szertartásba, amelyet mindmáig mondanak, áldást kérve azokra is, akik felajánlják � bort a szombatköszöntő és búcsúztató összejövetelek céljaira�(héberül jájin lekidus ulhavdalá).
A talmudi korban még a gyászházban is szokás volt inni. Sőt, a rabbik ezt egyenesen vallási jócselekedetnek, héberül micvának tartották. Tíz pohár bort engedélyeztek a gyászolók számára. Hármat közvetlenül étkezés előtt: a temetés utánig ugyanis tilos volt enni, s a böjt végén hasznosnak vélték az ital fogyasztását a gyomornedvek megindulása érdekében. Három pohárral lehetett inni étkezés közben, négyet utána (a vendégek kedvéért). Egyesek még további négy pohár bort is megengedtek, ha később eljöttek a város vezetői és előkelői, hogy részvétüket nyilvánítsák a gyászházban. (Talmud Ketubot 8/b.).
A közhiedelem szerint a zsidók nem isznak. A valóság azonban ennek ellentmond: vallásos zsidó környezetben, mint láttuk, az ünnepek (ide értve a hétről hétre ismétlődő szombatot is) és a különféle szertartások szinte elképzelhetetlenek bor (és persze, boráldás) nélkül. Izraelben készült statisztikai felmérés szerint a bor- és szeszes italfogyasztás ott nem volt kisebb mértékű más országok hasonló adatainál, viszont az ittas állapotban (részegen) előállítottak száma szinte elenyészően csekélynek bizonyult. Mindez azt mutatja, hogy rendszeresen ugyan, de nem mértéktelenül fogyasztják a zsidók a szeszes italokat.
Amikor a római Titus Jeruzsálemben i. sz. 70-ben elpusztította a Szentélyt, sokan kétségbe estek. A farizeusok elhatározták, hogy többé nem esznek húst és nem isznak bort. Jósua rabbi elment hozzájuk, és megkérdezte tőlük:
�Fiaim, miért nem esztek húst, miért nem isztok bort?
�Tudhatnád, mester, �válaszolták ők � a Szentély elpusztult, megszűnt az áldozatbemutatás. Nem ehetünk húst, ha az Örökkévaló oltárán sem tudjuk többé bemutatni azt. Vége lett minden örömünknek, nem ihatunk bort sem, hiszen végleg megszűnt az italáldozat is.
�Akkor kenyeret sem ehetnétek többé, �szólt a mester � hiszen megszűnt immár a Szentélyben a lisztáldozat. Vizet sem ihatnátok többé, mert vége szakadt a vízmerítő ünnepnek. Hanem tanuljátok meg végre: soha nem szabad olyan rendeletet hoznotok, amelyet a közösség többsége nem lesz képes megtartani (Talmud Baba Batra 80/b.).
http://www.zsido.hu/receptek/bor.htm
Egyetlen olyan zsidó ünnep található csupán, amikor nemcsak kötelező a borfogyasztás, de a kelleténél többet is illik inni: ez a purim, a zsidó farsang. ""
A bor története http://www.krepuska-feszt.hu/bor_tortenete.html A bor és a borkostolás a kezdetektől napjainkig Ahhoz, hogy tisztában legyünk a bor és a borkóstolás jelentőségével, elengedhetetlen bizonyos történelmi áttekintést nyernünk hazai és nemzetközi viszonylatban.
A szőlőnövény már a harmadkor elején létezett a Földön. Különböző fajai, fajtái a legtöbb kontinensen megmaradtak fosszilis formában, megkövesedett szőlőtőkéket találhatunk Izland, Grönland és Alaszka mai felszíne alatt elhelyezkedő mélyebb rétegeiben. Ezeket a termőterületeket vélhetőleg az egymás után következő jégkorszakok, majd a beálló, tartós hideg hatásai pusztították el. A bor az ókorban
A borkóstolás első írásos emléke a Gilgames eposz egy részlete, amelyben a főhős Siduri asszonnyal, a bor készítőjével találkozván megízleli az Élet fájáról csüngő rubinpiros fürtök erjesztett nedvét. A sumérok írásai és pontos statisztikái révén tudjuk, hogy idővel egyre jobban megkedvelték a szőlőbort a térségben elterjedt sörrel és datolyaborral szemben. Az Úr városában fellelt agyagtáblák szerint a királyi írnokok által fogyasztott, úgynevezett erős bor sokkal értékesebb volt a datolyából készült bornál. Ezek az ékírások tanúskodnak arról, hogy a borászat az emberi civilizációval gyakorlatilag egyidős.
Az értékes nedű természetesen a térség más államaiban is, így Babilóniában és Asszíriában is népszerű volt.
Egyiptomban Ozirisnek, a halál és az újjászületés istenének tulajdonították a szőlőtermesztés meghonosítását. A Nílus-áradás idején tartott ünnepséget három boroskancsóval jelölték a hieroglifák között. Nebamusz IV. Tutmozisz fáraó főtisztségviselője farácsozatra futtatta szőlőjét, ami szokatlan volt az ókori időkben. Gyakoribb módszerként a karók és támaszok nélküli művelést említik, amelyre példa Nefer-Hotep, a híres Amon teplom gazdasági vezetőjének kertje. III. Ramszesz idején 513 szőlőskert volt a templomok birtokában, amely - figyelembevéve az uralkodó és a főurak birtokait -, a birodalom termelésének egyharmadát adta. III. Ramszesz korában Egyiptomban is kedvelték a sinai és a szíriai (zahi) borokat. Láthatjuk, hogy a gazdagabb osztályok számára már ekkor széles választék kínálkozott.
A zsidók írásai, a Minosz és a Talmud is említést tesznek a karók nélküli művelésmódról, hozzátéve, hogy a szőlőt már inkább gyümölcsfákra futtatták. Kitűnik, hogy a feldolgozásra is több gondot fordítottak, a lábbal taposás mellett kőböl és fából készült préseket is alkalmaztak. Említést érdemel még a szívócső, melynek használata a bor tisztasága miatt lényeges. Legközelebbi állomásként a görög városállamokat kell megemlíteni. A borászatnak ekkor ugyan már évezredes hagyományai voltak, mégis a hellén írók feljegyzéseiből tudunk legtöbbet a szőlészet és borkészítés fortélyairól, valamint hajósaiknak köszönhetjük a bor széles körű elterjesztését. A legkiemelkedőbb szakíró Theoferrasztoszi Arisztotelész tanítványa volt. Ő említi meg a sorokban rendezett szőlőtőkék módszeres metszését, valamint a mustnál és bornál használt anyagokat. Ilyenek voltak a musthoz adott méz, só és a gyanta. Ezeknek a cukortartalom-emelésnél és a tartósításnál volt szerepük. Külön figyelmet érdemel a gyanta, amely a ként helyettesítvén kivédi annak kellemetlen mellékhatásait, nevezetesen a fejfájást. Híresebb boraik is voltak az oxinnel, a melititész, az oinosz thamalamzikosz, valamint a Hippokratesz szigetéről származó Szamoszi bor, melyről Homérosz is ír.
Ezekkel a jó minőségű borokkal járták be a görög hajósok a Földközi-tenger és a Fekete-tenger partvidékét. Felhajóztak több folyón, így a Rhóne-on, a Saone-on és a Dunán, tehát hazánk területén is ők hozták létre az első szőlőkultúrát. Boraik mellett ugyanis a szőlőt is terjesztették, amelyek borai később komoly konkurrenciát jelentett az ő számukra. Utolérte őket a gyarmattartók átka: a helyi termék olcsóbb lett az anyaországból sok fáradsággal odaszállított bornál. Legjobb tanítványaik a kelták voltak. Az Ókor utolsó és egyben legnagyobb bortermelői a rómaiak voltak. Itáliában az etruszkok voltak az első szőlőtermelők, de a szőlészet a fejlettebb görög kultúra átvétele után indult látványos fejlődésnek. Marcus Portius Cato Latiniumot és Campasziát már a birodalom legjobb borvidékének mondja. A terjeszkedés hatására a már meglévő, görög alapítású borvidékek mellé csatlakozott Burgundia és Hispánia. Itt is fellépett a helléneknél megfigyelt hatás: a provinciák borai jobban fogytak az itáliainál. Ennek következtében Domitanus császár megtiltotta az Alpokon túli szőlőtelepítést és a meglévő területet is a felére csökkentette, megnövelve ezzel a gabonaföldeket. A megtorpanás azonban csak Probus idejéig tartott, aki a Kárpát-medencéből származván sokat tett Pannónia és Serimium borvidékeiért. Valószínüleg Veneta tartomány területéről hozatott vesszőket a kivágottak helyére. "
A bor kultúrtörténete, a borterápia elméleti háttere Prof. Dr. Fehér János Semmelweis Egyetem, ÁOK., II. sz. Belgyógyászati Klinika Budapest Babylon Nippur-tábla (Kr. e. 2200) -borral kevert kenőcs bőrbajok ellen
Egyiptom Ebers-papirusz (Kr. e. 1500) - asthma, székrekedés, epilepszia, emésztési zavar, depresszio, sárgaság elleni szer "A bor a gyógyszerek legjobbika, amikor a bor hiányzik, szükség lehet orvosságra"
HIPPOKRATESZ (kb. Kr. e. 460-370) -leírta a különböző borok hatását, ajánlotta sebkezelésre, cachexia ellen, lázcsillapításra, húgy- és hashajtónak, lábadozáskor és depresszióban Bor az ókorban ASZKLEPIADESZ (Kr. e. 124-40), Cicero háziorvosa: diéta, fürdő, levegő, testedzés, masszázs, bor, ének és zene; "cito, tuto et iucunde" gyógyítanak CELSUS (Kr. e. 25- Kr. u. 37) nyolc könyv: újbor-óbor; száraz-édes; fűszerezett-naturális “Ezentúl ne csak vizet igyál, hanem gyomrod és gyakori rosszuléted miatt egy kevés bort is” Szt. LUKÁCS (aki maga görög orvos volt Antiochiában) evangéliumából (10:30-37) közismert az irgalmas szamaritánus esete, aki faolaj és bor keverékével -melynek ma is Krisztus íre a neve- kezelte az áldozat sebeit Bor a Római Birodalomban DIOSCORIDES (kb. Kr. u. 80), Nero hadisebésze, a "materia medica" összeállítója, gyógyanyagok százszámra borral, először ajánlotta a bort érzéstelenítésre, valamint sebfertőtlenítésre ill. gennyedés ellen. """
A szőlő az ókortól kezdve Izrael országának és így a zsidóságnak is egyik ismert jelképe. A késő ókorban Izraelből még Rómába is exportáltak bort, amelyet elsősorban az izraeli hegyek (különösen a Karmel-hegy) tengerparti lejtőin, valamint Hebron környékén szüreteltek. Ez utóbbiról már a bibliai kémek históriájából is hallhattunk. (Az izraeli turisztikai hivatal jelképe mindmáig ennek a híres történetnek az ábrázolása: ketten visznek a vállukra helyezett rúdon egy hatalmas szőlőfürtöt.)
A szőlő és a bor (vagy boroskancsó) ábrázolásával gyakran találkozhatunk ókori zsidó sírköveken és egyéb reliefeken, továbbá pecsétgyűrűkön és mozaiklapokon. Ez utóbbiak közül kiemeljük a Béth Seán-i monostor mozaikpadlóját (i.sz. 567 körül), ahol a szőlő mint Izrael jelképe szerepel a figurák mögött. A budapesti Zsidó Múzeum több gyönyörű, héber feliratú boros kupát (serleget) őriz, amelyek többségükben a magyarországi zsidó ötvösművészetnek remekbeszabott alkotásai. Ezek közül kiemeljük azt a héber feliratú trébelt ezüst kupát (talpas �zőlyőfőpohár�, amelyet a XVII. század elején Georg Müller készített, s amely szárán favágó gyermeket madárral, felső részén szőlőfürtöt ábrázol.
Éppen a fenti szimbolikus jelentése miatt került be a mindmáig élő zsidó vallási gyakorlatba az a szokás, hogy míg hétköznap az étkezést mindig kenyérrel kezdik, ünnepen és szombaton azonban a kenyér (kalács) megszegését is megelőzi a boráldás: hiszen a bor (a szőlőtő gyümölcse) Izrael országára emlékeztet.
Mivel a zsidó hagyomány szerint a szombat péntek este kezdődik, gyertyagyújtás után (vacsora előtt) az első szertartás a kiddus (a boráldás): ez a héber szó voltaképpen megszentelést jelent. A házigazda magasba emeli borral telt serlegét és hálát adva Istennek, köszönti az ünnepet. Mivel a Bibliában azt olvassuk: �oharam csordultig van tele� ezért vallási előírás szól arról, hogy az ünnepköszöntő serleget színültig kell tölteni borral. A borból a család minden tagja iszik egy keveset. (Újabban, elsősorban Izraelben és az Egyesült Államokban szokásba hozták, hogy a családfő mellett a fiúgyermekek is kapnak boros serleget, s hogy megtanulják, ők is mondanak boráldást.)
A kiddus következtében a bor fogyasztása az ünnep és különösen a szombat megtartásának legjellegzetesebb kifejezője lett a hagyományos zsidóságban. A borra áldást kell mondani az ivás előtt és után egyaránt. A Talmud szerint � bor jelentőségében kiemelkedik, ezért áldása is különbözzék� (Talmud Brachot 35/a.). Mivel mindkét áldás szövege � szőlőtő gyümölcsé�ről szól, vallási szabály kötelezi a zsidót arra, hogy csakis szőlőből készülhet a jó bor. (Ha a szabálynak nem tenne eleget, hiábavaló áldást mondanánk a borra, ami egyenesen bűnnek számít.) Talán ennek köszönhető az a közismert feltevés, miszerint a kóser bor jobb és hitelesebb a többinél...
A vallási előírások szerint azonban bort nem csupán a szombat és az ünnepek köszöntésére használják, hanem számos rituális szertartásnál is. Ezek közül természetesen kiemelkedik az esküvő. Ilyenkor az úgynevezett �ét áldás�(héberül sevá brachot) keretében borral köszöntik az ifjú párt. Érdekes, hogy az ókor vége óta a jegyesek kétszer isznak esküvőjükön a borból. Ennek oka abban az intézkedésben keresendő, hogy a rabbik egybevonták az eljegyzést és a házasságkötést, nehogy a vőlegény menetközben meggondolja magát, és az eljegyzett menyasszony szégyenszemre pártában maradjon...
Nemcsak a szombat beköszöntését, de távozását is borral üdvözölték. A szombatbúcsúztató szertartás hagyományos neve havdalá (= szétválasztás). A diaszpórában több helyütt (elsősorban Babilóniában, ahol az ókor végén, a középkor elején nagyszámú zsidóság élt) nem termett meg a szőlő, ezért olykor nagy áldozatba került a szombat és az ünnepek köszöntéséhez, búcsúztatásához szükséges bor előteremtése. Mindig voltak azonban olyan jótékony emberek, akik magukra vállalták ezt a terhet, és a község számára biztosították a �emes italt� Babilóniában külön imádságot iktattak be a szombat délelőtti szertartásba, amelyet mindmáig mondanak, áldást kérve azokra is, akik felajánlják � bort a szombatköszöntő és búcsúztató összejövetelek céljaira�(héberül jájin lekidus ulhavdalá).
A talmudi korban még a gyászházban is szokás volt inni. Sőt, a rabbik ezt egyenesen vallási jócselekedetnek, héberül micvának tartották. Tíz pohár bort engedélyeztek a gyászolók számára. Hármat közvetlenül étkezés előtt: a temetés utánig ugyanis tilos volt enni, s a böjt végén hasznosnak vélték az ital fogyasztását a gyomornedvek megindulása érdekében. Három pohárral lehetett inni étkezés közben, négyet utána (a vendégek kedvéért). Egyesek még további négy pohár bort is megengedtek, ha később eljöttek a város vezetői és előkelői, hogy részvétüket nyilvánítsák a gyászházban. (Talmud Ketubot 8/b.).
A közhiedelem szerint a zsidók nem isznak. A valóság azonban ennek ellentmond: vallásos zsidó környezetben, mint láttuk, az ünnepek (ide értve a hétről hétre ismétlődő szombatot is) és a különféle szertartások szinte elképzelhetetlenek bor (és persze, boráldás) nélkül. Izraelben készült statisztikai felmérés szerint a bor- és szeszes italfogyasztás ott nem volt kisebb mértékű más országok hasonló adatainál, viszont az ittas állapotban (részegen) előállítottak száma szinte elenyészően csekélynek bizonyult. Mindez azt mutatja, hogy rendszeresen ugyan, de nem mértéktelenül fogyasztják a zsidók a szeszes italokat.
Amikor a római Titus Jeruzsálemben i. sz. 70-ben elpusztította a Szentélyt, sokan kétségbe estek. A farizeusok elhatározták, hogy többé nem esznek húst és nem isznak bort. Jósua rabbi elment hozzájuk, és megkérdezte tőlük:
�Fiaim, miért nem esztek húst, miért nem isztok bort?
�Tudhatnád, mester, �válaszolták ők � a Szentély elpusztult, megszűnt az áldozatbemutatás. Nem ehetünk húst, ha az Örökkévaló oltárán sem tudjuk többé bemutatni azt. Vége lett minden örömünknek, nem ihatunk bort sem, hiszen végleg megszűnt az italáldozat is.
�Akkor kenyeret sem ehetnétek többé, �szólt a mester � hiszen megszűnt immár a Szentélyben a lisztáldozat. Vizet sem ihatnátok többé, mert vége szakadt a vízmerítő ünnepnek. Hanem tanuljátok meg végre: soha nem szabad olyan rendeletet hoznotok, amelyet a közösség többsége nem lesz képes megtartani (Talmud Baba Batra 80/b.).
http://www.zsido.hu/receptek/bor.htm
Egyetlen olyan zsidó ünnep található csupán, amikor nemcsak kötelező a borfogyasztás, de a kelleténél többet is illik inni: ez a purim, a zsidó farsang. ""
Szegény Keresztelő János, Sámson, Jézus és a tanítványok és a nazireusok akkor hogyan éltek, ha állítólag a vízminőség miatt kellett inni bort?
Pál penig oinost ajánlott barátjának, ami nemcsak erjedt italt jelölhet. Nem gondolhatod komolyan, hogy gyomorbajra Pál szeszt ajánlott volna, amikor az ókorban tudták, hogy az erjedt bor >>produced "headaches, dropsy, madness, and stomach complaints"<<...
Annakokáért ne legyetek esztelenek, hanem MEGÉRTSÉTEK , MI LEGYEN AZ ÚRNAK AKARATJA . És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van : hanem TELJESEDJETEK BE SZENT LÉLEKKEL
Nehogy már azt akard ezzel mondani, hogy a must meg sem erjed, csak ha rásegítünk. :)
Birom amikor, így akarják meggyőzni a világot némelyek, hogy Jézus nem is ivott bort.
"Izraelben Jézus idejében minden sarkon árultak tartosított mustot. Nemzeti italuk volt a tarosított must. Annyira elterjedt volt a must ivás, hogy Izraeliek már, el is felejteték a bort. Ők teljesen jóhiszeműen a mustot is bornak hivták. Ők már akkor ismerték szalicilt a natrium benzoátot, és az összes mai tartosítószert. A tömeges must fogyasztási igények miatt voltak olyanok akik nagyüzemi módszerekkel pasztörizálták a mustot, és légmentesen palackozták, és dobozolták, és töltöték hagyomány örző hermetikusan zárodó bőr tömlökbe. Olyan tárolásokat is alkalmaztak Izraelben, amelyek megölték a baktériumokat. Ismertek a nanotachnológiás ezüst bevonatos tároló edényeket, amelyekben a baktériumok nem tudnak szaporodni, így csak arra kellett figyelni hogy a mustot ne a tároló edény mellé öntsék. Speciális ****++ hütöik is voltak, hogy a nemzeti must meg ne erjedjen, hamár a légmentes tömlő megbontásra kerültek. Izraeliek annyira magas szinten csinálták ezt, hogy náluk egy tömlő sem szakadt szét még a régi tömlök sem. Renszeresen versenyezteték a mustjaikat a családok. Akiknek rossz mustjuk volt azt megvetették, de a jó mustot termelő családok nagy tekintélyre tettek szert. Ők ülhetek a fő helyeken. Az külön sértés volt, ha vendégeknek rossz must után adtak jó mustot. Voltak sokan akik must fűggők lettek, amikor must közelbe kerületek addig ittak, ameddig csak birtak. Óriási mennyiséget voltak képesek meginni mustból, egy egész családot képesek voltak kiini nagyon rövid idő alatt a létfontosságú must készletükből, és még szemernyi szégyen érzetük sem volt. Amikor ilyen nagy mennyiséget fogyasztottak, akkor irtozatosan felpuffadtak, és eufólikus állapotba kerültek, ezeket hivták megittasodtaknak. Ezekre jobban odafigyeltek, mert a betöltöttt állapotukban mélyről jövő hangokat adtak ki. És ez nem minden nagyobb nemzeti, vagy családi üneppeken mindenki rászabadult a must készletekre, próbált volna bárki is nem adni nekik, vagy azt mondani elfogyott a must, iggyatok vízet. Az jobb ha meg se született volna."
A dölt betűs szöveg egy hazug mese volt, ennek semmi valóság alapja nincs, csupán egy eltévelyedésre engedett elme képzödménye, hogy szembesítsen, hogy mekkora hülyeség lehet abból, ha némelyek a hülyeségből nem térnek meg.
A nagy túrót pusztulnak csak attól , ha igazán elmélyedtél volna a sejtbiológiában akkor tudnod kellene, hogy a szervezet így is úgy is lecseréli a régi sejteket, majd újakat épít, az agysejt is regenerálódik, még ha lassabban is!
Az édesítőszerektől ugyan úgy alkoholossá válik, savassá a szervezet, ezt ne tudnád, nem kell alkohol ahhoz, hogy részeg légy, elég a csoki, cukor, fruktóz, amitől isiát, reumát, sokízületi gyulladásokat is remélhetsz, más rákos megbetegedések mellett!
Kérdés felvetődik, helyesen gondolod, hogy a mértékkel ivott bor pusztítana, vagy a sokféle feldolgozott étel?
Ideje arra használni az Izabella szőlőt, amire igazán alkalmas. Ez pedig a szőlő friss fogyasztása, illetve leve eltevése friss fogyasztásra. Ily módon nem csupán a család felnőtt tagjai, hanem a gyerekek is részesülnek a szőlőskert áldásaiból.
Az édes must igazán kellemes, tápláló, üdítő ital, azonban nagyon könnyen erjed. Ezért nem lehet egyszerűen eltartani, csak tartósítószerekkel. Ezekkel is csak akkor, ha egészséges szőlőből van, és még nem kezdett el erjedni. A szőlőt tehát szedés után azonnal sajtoljuk ki és a friss, erjedésnek még nem indult mustot kezeljük tartósítószerrel.
Tartósítás benzoesavas nátriummal, vagy szalicillal. A friss musthoz az erjedés meggátlására - ha hűvös helyen tudjuk tartani - literenként 0,5-1 g benzoesavas nátrium vagy egy gramm szalicil szükséges. A must 1-2 hét alatt teljesen tisztára leülepszik, és seprőjéről lefejtve szép, tiszta, fogyasztásra alkalmas, de lezárt és teletöltött edényben bármeddig eltartható.
Kénezéssel is tartósíthatjuk a mustot. Rendszerint jól eláll a must hűvös, hideg helyen, hl-enként 3-6 pasztilla (3, 60 g ) borkén belekeverésével. Erjedő mustban az erjedés elfojtására ez nem elegendő, viszont ennél többet nem lehet használni, mert már ártalmas az egészségre. Fokozhatjuk a kénezés tartósító hatását hl-enként 10-20 g káliumszorbáttal. A káliumszorbátot egy liter mustban feloldjuk, majd belekeverjük az egész mennyiségbe.
Hőkezeléssel is elpusztíthatjuk a mustban levő erjesztő gombákat. A mustot vízfürdőben 80 Celsius fokon 20 percig kell főzni. Kissé főtt íze lesz ugyan, de fogyasztásra alkalmas. Manapság piacainkon szinte mindenütt kínálják a gyümölcs-paszterizáló edényt (szokovarka), melynek segítségével jól tárolható gyümölcslevet kapunk, amelyik az eljárásnak köszönhetően megőrzi a C-vitamin nagy részét.
