Sajnos még csak bluetoothon tudok kommunikálni. Tesztelgetem a rendszereket, hogy végül minek a felhasználásával építsem meg teljesen a ház vezérlését. De egy wifi modul még belefér próbának.
Végre elkészült a lámpa és fel is szereltem a helyére. Viszont amikor a világítási időt feljebb vettem jöttek a bajok.
5mp idővel még semmi gond. De veszem egyre feljebb egyre gyakrabban fagy le. 2 perces időt akarok beállítani egyenlőre, de ott már mindig gond van vele. 2 perc után lekapcsol ahogy kell, de aztán a következő gombnyomásra már rögtön a folyamatosan világító üzemmódba kapcsol(világít az ezt jelző LED) és hiába nyomkodom a gombot, le se lehet kapcsolni.
Próbapanelen, uno vezérlővel ugyan ez csinálja. (a kész lámpába nano került)
"Illetve, ha 3 másodpercnél tovább nyomom, akkor az összes lámpát lekapcsolja. Ez elég hasznos, ha megyek el, a bejárati ajtó mellől minden lámpát le tudok kapcsolni. Vagy lefekvés előtt, a hálószobából." - Ez tetszik, szerintem ezt én is megcsinálom. :)
"a nagyszobából a fürdőszoba kapcsolódjon, és fordítva." - Itt igazából arról van szó, hogy szoftverből is meg lehessen oldani, hogy honnan mit szeretnék kapcsolni, ha netán valamelyik helyiség funkciója változna... Ez csak lehetőség, de lehet, hogy tényleg egyszerűbb átkötni... Majd kiderül... :)
"És ha filmet akarsz nézni, akkor elveszed a világítást a fürdőszobából, ahol valaki éppen zuhanyozik."
Itt nem arra gondoltam, hogy az egész házban lekapcsolom, hanem csak a nappaliban található fő fényforrásokat, esetleg ha túl világos van, még félig leengedem a redőnyt is :)
A fürdőt természetesen nem kapcsolnám le :)
Igen, hobbi is. Köszi a biztatást, rajta vagyok a témán.
Én 2005-2006 tájékán csináltam ilyesmi rendszert a lakásomba. Egy gombnyomásra felkapcsol, a következőre le. Illetve, ha 3 másodpercnél tovább nyomom, akkor az összes lámpát lekapcsolja. Ez elég hasznos, ha megyek el, a bejárati ajtó mellől minden lámpát le tudok kapcsolni. Vagy lefekvés előtt, a hálószobából. "Mindent felkapcsoló" nyomógombom is van, ezt emlékeim szerint pont egyszer használtam, amikor kipróbáltam. :) Annak idején persze nem Arduinoval oldottam meg, hanem egy Siemens Logo! programozható relével. Ennek kétségtelen előnye, hogy DIN sínre szerelhető, profi tokozású, minden szabványnak megfelelő készülék, a bemenetek sok-sok méter esetén is megelégszenek két szál vezetékkel, nem kell foglalkozni a zavarmentesítéssel, a kimenetek pedig relések. És nekem volt egy elfekvő darabom, egy másik projektből maradt meg. Ilyen relék minden gyártó kínálatában vannak, én Omronnal és Eatonnal szoktam még dolgozni leggyakrabban. Relatíve kevés ki/bemenet esetén érdemes gazdaságossági számításokat végezni. A melyik nyomógomb - melyik lámpa váltást én nem programból, hanem a relék bekötésének változtatásával oldanám meg, szerintem kár túlbonyolítani. Bár nem egészen értem, hogy miért akarnék olyat, hogy a nagyszobából a fürdőszoba kapcsolódjon, és fordítva.
Az előre programozott események: láttam komoly lakásautomatizálási rendszereket, pont addig használták, amíg megmutatták a vendégeknek. Aztán rájöttek, hogy már az alapgondolat se volt jó, és akkor ugye ki kell hívni a szakembert, aki átprogramozza. Nyilván, ha magad csinálod, ez nem probléma. A mobiltelefonos megoldás jó ötletnek tűnhet, de az összes családtagnak tele lesz vele a hócipője, csak Te fogod használni. És ha filmet akarsz nézni, akkor elveszed a világítást a fürdőszobából, ahol valaki éppen zuhanyozik. Így hirtelen ennyi jutott az eszembe, de nem akarom elvenni a kedved, ez egy jó és megvalósítható projekt, különösen, ha ez a hobbid is. Csak azért sok mindent át kell gondolni, hogy ne csak az asztalon működjön, hanem élesben is.
Ha megnyomom a gombot akkor kapcsolja fel- , ha még egyszer akkor kapcsolja le a hozzá rendelt fényforrást.
Azért gondolnám arduino-val vezérelni, mert ilyenkor átkötés nélkül, program kód módosítással meg tudom változtatni, hogy melyik kapcsoló mit kapcsoljon.
Szeretnék un. "pánik" gombot, ami a lakásban mindenhol felkapcsolja a villanyt, és ezeket majd szeretném mobilról is kapcsolgatni. Ez mellett pedig szeretnék előre programozott eseményeket is (mobilról), mint pl Filmnézés (ilyenkor a TV mögötti kis világítás be, Nappali össz. világítás ki és a konyha jelzőfény be), stb...
Ilyenek miatt gondoltam, hogy mikrokontrollerrel kapcsolok...
Vagy ezeket másképp szokták csinálni? Nyitott vagyok ha van jobb ötlet :)
Ja igen, nekem írtad, hogy csak ha az e-építési naplót lezárták utána ügyködhetek.... :)
Ez csak egy kis része az egésznek amit lerajzoltam, szándékozok még áramot, hőmérsékletet, páratartalmat is mérni.
Szeretnék még egy nagy (7") LCD-ta hova kíírom az aktuális fogyasztását a háznak (ez jobban motiválja az embert a fogyasztás csökkentésére, persze ésszerű határokon belül), ezzel együtt logolni fogok mindent egy adatbázisba...
Kapcsolók kérdéskör: megfelelő előkészítés mellett simán lehet, akár 20-30 méterről is kapcsolni valamit (kondenzátor, megfelelő felhúzóellenállás, dióda és meg van oldva).
A kék optocsatolt relé (valójában valószínűleg egy breakout board) lényege pont az, hogy nem kell mögé semmi. A relé másik közkeletű, bár régies elnevezése a jelfogó, sokat elmond a működési elvéről: kis (vezérlő) jelre jelentős áramokat és/vagy feszültséget kapcsol. Izzót triakkal is meg lehet hajtani egyébként. A breakout lényege, hogy van rajta egy galvanikus leválasztás (optocsatoló), jó esetben még a nyák is úgy van kiképezve, hogy a gyenge-és az erősáramű rész elválik egymástól. Az optocsatoló után jön a nagyfeszültségű részt kapcsoló elem, ami nem egymás után értendő (kevés kivételtől eltekintve), hanem önmagában, csereszabatosan: triac, relé, szilárdtest-relé (SSR). Vagy ez, vagy az. Vagy amaz, ugye.
Erre korábban írtam már, nem tudom, hogy neked-e vagy másnak (és hogy itt-e és nem a FB csoportban). Ha a ház új, akkor nagy vonalakban mindent az UTÁN építhetsz be, hogy az e-építési naplót lezárták, előtte nem, mert ha bármi történik, a felelős építésvezetőt veszik elő, és ő egy élet egzisztenciáját kockáztatja. Nem lesz egyszerű érintésvédelmi szempontból kóser rendszert összehozni, mert fizikálisan és elektromosan is szeparálni kell az erős- és gyengeáramú (mikroáramú) részeket egymástól, megfelelő rögzítés, lángvédelem stb. alapértelmezett. Ha megnézel egy "valódi" okos konnektort, az nagyjából ezt tudja. Ha te építed utólag, akkor ami fontos: nulla, védővezető és fázis helyes kötése, minden 230 V-os rész vagy kettős érintésvédelemmel, vagy (végpontoknál) földelve. Tüskesor, hüvelysor felejtős, minden csavarozható vagy gyorsrögzítős sorkapocs legyen, az adatkábelek is. Adatra jó a telefonkábel + UTP csatlakozó, bár ezt az eszközoldalon annyira nem lesz egyszerű megvalósítani (sem a vezérlőpanel, sem a végpontok viszonylatában), bár nem lehetetlen. Én visszacsatolást is betennék (fénymennyiségmérés, árammérés), de ez az én fixa-ideám.
Csináltam egy elvi kapcsolási rajz részletet hogy hogyan is tervezném vezérelni a házamat. Elektronika órám már rég volt, úgyhogy kérlek nézzétek el nekem, ha valamit nem pontosan jelöltem.
Szóval azt szeretném kérdezni, hogy a kapcsoló felől hogyan érdemes kuldeni a jelet az Arduino MEGA-nak, mert gondolom egy egyszerű kapcsoloval egy pár méter után már nem a legstabilabb lenne a kapcsolás.
Másik kérdésem az lenne hogy a kék optocsatolt relé után érdemes e betenni egy másik fajta relét pl finder ssr, stb...
Végül a legfontosabb kérdés, hogy élet- és érintés védelmi szempontból nézve kell e még valami, ha nem csak izzókat hanem konnektorokat is szeretnék vezetelni.
#include <Arduino.h> #include <wdt.h> /* watchdog timer example code.
flashes LED three times quickly on boot up. Then goes thru a loop delaying an additional 250ms on each iteration. The LED is on during each delay. Once the delay is long enough, the WDT will reboot the MCU. */
const int onboardLED = 13;
void setup() {
int k;
// immediately disable watchdog timer so set will not get interrupted
wdt_disable();
// I often do serial i/o at startup to allow the user to make config changes of // various constants. This is often using fgets which will wait for user input. // any such 'slow' activity needs to be completed before enabling the watchdog timer.
// the following forces a pause before enabling WDT. This gives the IDE a chance to // call the bootloader in case something dumb happens during development and the WDT // resets the MCU too quickly. Once the code is solid, remove this.
delay(2L * 1000L);
// enable the watchdog timer. There are a finite number of timeouts allowed (see wdt.h). // Notes I have seen say it is unwise to go below 250ms as you may get the WDT stuck in a // loop rebooting. // The timeouts I'm most likely to use are: // WDTO_1S // WDTO_2S // WDTO_4S // WDTO_8S
wdt_enable(WDTO_4S);
// initialize the digital pin as an output. // Pin 13 has an LED connected on most Arduino boards:
pinMode(onboardLED, OUTPUT);
// at bootup, flash LED 3 times quick so I know the reboot has occurred.
for (k = 1; k <= 3; k = k + 1) { digitalWrite(onboardLED, HIGH); delay(250L); digitalWrite(onboardLED, LOW); delay(250L); } // delay a bit more so it is clear we are done with setup delay(750L); }
void loop() {
int k;
// this loop simply turns the LED on and then waits k*250ms. As k increases, the amount of time // increases. Until finally the watch dog timer doesn't get reset quickly enough. for (k = 1; k<= 10000; k = k + 1) { // at the top of this infinite loop, reset the watchdog timer wdt_reset(); digitalWrite(onboardLED, HIGH); delay(k*250L); digitalWrite(onboardLED, LOW); delay(250L); } }
