Pontosítani kellene a szóköz fogalmát. Amennyiben a szóközt önálló karakternek tekintjük, (ASCII 32), ilyen írásjel előtt valóban nincs, más részről viszont bizonyos írásjelek után kötelező - ha nincs szóköz, akkor az nem írásjel.
Ami a gondolatjelet illeti, az voltaképpen maximálisan három egység: szóköz-nagykötőjel-szóköz. A nagykötőjel kétdivizes vízszintes vonal középen.
Ha sor (bekezdés) elején van, akkor nincs előtte szóköz, ha írásjel következik utána, akkor előtte van, utána nincs. Az angolban kétféle gondolatjel van, egy ugyanolyan, mint a magyarban, és van olyan is, amelyik három divizes és nincs előtte-utána kötőjel.
Szántó Tibor néhány mondata (kéziszedésre vonatkoznak, számítógépen nehéz megvalósítani, de az elveket tükrözik):
... Az írásjelek elé tegyünk hajszálkizárást (kivéve a pontot és a vesszőt)...
... Kötőjellel összekötött szavaknál, ott ahol a kötőjel után olyan verzál betű következik, amelynek a kötőjel felé eső részén húsa van, tegyünk a kötőjel elé kizárást.
Ami a több szóból álló címek írását illeti, szerintem a kérdés bonyolultabb. Azt, hogy az ilyen címeket álló vagy dőlt betűvel szedik, a tipográfus döntése. Az alaphelyzet azonban mindenképpen az álló betű. Fontos adalék ehhez, hogy a mai nyelvészeti folyóiratokban alkalmazott bibliográfiákban a művek címét alapesetben dőlt betűvel írják, azonban, ha a mű más címmel ellátott kötetben van, akkor az utóbbit írják dőlttel, magát a hivatkozott címet állóval.
Szerintem a toldalék eltérő betűtípussal való írása néhány esettől eltekintve szimpla modorosság. Ilyen eset az, amikor a dőlttel írt szó vagy szócsoport reáliának tekinthető, mondjuk példaszó egy nyelvészeti szövegben. Ebben az esetben viszont a kötőjel szerintem jogos és indokolt (függetlenül a betűtípustól).
A dőlt-álló kombináció tipográfiailag elfogadhatatlan (minthogy a dőlt jobbra dől). Emiatt a dőlt szöveget követő (esetleg megelőző) írásjelet, főleg a zárójeleket, felkiáltó- és kérdőjelet, kettőspontot, pontosvesszőt is akkurátuson dőlttel kell szedni. Ha a szövegíró program erre módot ad, ilyenkor érdemes esetleg távolítani is az írásjelet.
Én erre azt mondanám, hogy mivel a szögletes zárójelek közé kerülő tételnek nem az egésze kurzív, itt az a tipográfiai szabály érvényesül, hogy mindkét zárójel antikva.
A magyar tipográfia többnyire úgy tartja (ellentétben némely angolszász szokással), hogy a kurzív mondathoz tartozó minden tapadó rész kurzív, tehát esetedben a kérdőjel, sőt az első-hátsó zárójel is. Szóközzel tett írásjelről még nem hallottam.
Ja, az usus, hogy nem választják el, és láttam ezt már különböző (értsd: legalább egy recens; ilyeneket azért nem forgatok nap mint nap) magyar style guide-ban is.
Mégis ez egyike azoknak a "szabályoknak" (és helyesírási is van egy-kettő ilyen), melyet — ha tehetem (pl. nem merev szabályokat követő szerkesztett helyre írok) — tudatosan megszegek ill. ignorálok.
Én is ha tehetem, mindig kötőjellel választom el a kurzívát az antikvától. A másik szörnyű, különösen pl. ha -l-lel végződő szóhoz h-val, b-vel kezdődő rag járul: vállhoz [ronda] váll-hoz [rendben]
Ha írásban, műcímként emlegeted, kurziválni szokás, régebbi eljárás szerint kötőjellel járul hozzá az antikva rag, de újabban kötőjel nélkül illesztik a kurzív címhez az antikva ragot. Szerintem ez utóbbi ronda. A legrosszabb változat mindenképp az, ha kurzív a cím és a ragja is, ez védhetetlen.
Három szóból álló összetétel esetén hét szótagtól kötőjelezünk, tehát nem hét szótagig (inkl.) írunk egybe . Két szóból álló összetételek esetén mindig egybeírjuk, ha egyébként egybe kell írni. Egybeírni a jelöletlen szerkezeteket kell, ha az egymás mellé kerülő szavak nyelvtani szerkezete jelölve van, csak kivételesen írjuk egybe.
A stressz-szint és a sakk-készlet kötőjele (!) azért van, mert a magyar helyesírás szerint nem írunk három azonos betűt egymás mellé (legfeljebb hangutánzó szóban).
Nem olvastam el minden beírást, bocsi, késő van és álmos vagyok, de az, hogy hat szótagig vagy hét szótagig írjuk egybe az összetételt alkotó szavak számától függ, azt hiszem. Három esetén hat szótagnál kezdjük kötőjellel írni, kettő esetén hétnél. Hogy mikor írjuk külön? (Mondjuk, ha nem összetett szó. :D) Nem tudom. Stressz-szint! Eképp írják helyesen, azt hiszem. Hosszú mássalhangzóra végződőt ha összeteszünk egy azzal kezdődővel, az biztos kötőjel. A sakk-készlet is ilyen szó. Ennyit tudok mondani.
Üdv. A neoprén szigetelést azért írjuk külön, mert a neoprén valszeg összetett szó (neo+prén, a prén, ha jól sejtem, valami anyagnév), ellenben a gyapjúbélés egyszerű összetétel. Lásd anyagnévi szabály, A magyar helyesírás szabályai, 115. p.: „Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük, amelyekben az előtag azt jelöli, hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. Az anyagnévi jelzőt, ha egyszerű szó, egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű, alumíniumedény, faburkolat, gyapjúsál, kőfal, platinatégely stb. Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag, bőr pénztárca, nyersselyem ing, vasbeton gerenda, műanyag padlóburkolat stb. Szóval van ebben logika.
De miért nem gondolnak arra, hogy hülyeség, amit leírnak?
Hadd mondjam el nektek a top3-at:
1) Füllhalgató - nekem ez a volt az abszolút befutó - valami nyreeményakció volt egy üzletben. (Anya szerint: füll, mert ugye két fülünk van, és halgató az esélyegyenlőség miatt:-))
2)Hajcs rá a nyuszira! (Coca Cola-s akció szintén egy boltban)
3) Viszont látásra! - OBI Veszprém
Ezek szerint a fordításban is segítsünk morbiczernek? :-))
Múltkor nekem is át kellett olvasnom egy dolgozatot. Ezek voltak a kedvenceim: utazás szervezés, marketing tevékenység, ajándék utak, fogyasztó centrikus (főleg az utolsó).
