Az ANTSZ vajon honnan tudja, hogy kínában mit raknak bele? Az ANTSZ szerinted csinál 2-3-10 éves vizsgálatot arra, hogy mik a hosszútávú kockázatok? Vagy esetleg bekér egy nyilatkozatot a forgalmazótól, amit az gyorsan megír?
igazából nem. Parti szűrésű vizet iszol, aminek át kell mennie egy szűrőrétegen, ami idő, és ennek a jelentőségét már láttad korábban.
"a modern ipar 10000 féle kemikáliát tud előállítani."
inkább ezerszer annyit. De miért félünk jobban az "ipari" anyagoktól, amik valami békés célra szolgálnak (pl. pirosra festik a szövetet), mint a "természetesektől", amiknek soxor az a célja, hogy beleavatkozzanak a szervezetünk működésébe? például úgy, hogy megölnek minket, mint a gombamérgek? MIért a fogamzásgátlótól félünk inkább, mint az annál sokezerszer több hal-hormontól?
"kokain halakra gyakorolt hatásáról"
vannak kételyeim a cikkel kapcsolatban, de általában azt el kell ismerni, hogy egyes állatok néha hiperérzékenyek tudnak egyes anyagokra lenni, és ezek az eredmények nehezen vonatkozatthatóak emberre. Most komolyan, van jelentősége pár nanogramm kokainnak? Ha lenne, akkor miért használnak belőle grammokat (milliárdszoros mennyiséget) a használók? A kokain hatását pontosan ismerjük, súlyos betegek, gyerekek esetén is nyugodtan használjuk szem/tüdő vizsgáltoknál. Itt ezeknek a "biztonságos" dózisoknak a sokmilliószor kisebb megfelelőiről van szó. Indokolt ettől félni?
"z utolsó leágazástól kezdve a víz a csap megnyitásáig áll,"
a vízműtől a csapodig tart a behatás, ennek idejét nem tudod kiszámolni, szerencsére a vízügyesek kiszámoták.
"Van olyan anyag amivel a klór nem bír?"
A szerves vegyületeket lassabban/gyorsabban elintézi, CO2, HCl, CHCl3 keletkezik leginkább. De az változó, hogy ehhez mennyi időre van szükség.
A szervetlen szennyezésekre (nehézfémek, arzén) nincs hatása.
Az a baj, hogy ezek a kérdések fordított logikájúak. A víztisztító dílerek hazudoznak össze-vissza konkrétumok nélkül, és te tudományos érveket vársz arra, hogy ezeket a nem tudományos igényű vádakat megcáfoljuk. Látszik, hogy lehetne konkrét vizsgálatok kapcsán vitatkozni, rengeteg tudományos közlemény foglalkozik a kérdéssel, a forgalmazók mégis általánosságban "gyógyszerrel", meg "hormonnal" riogatnak, és kerülik a konkrétumokat.
Nyilván azért, mert nem őket igazolná. BNincs korrekt állítás, csak sejtetés, így nincs igazán mit cáfolni.
A csapvíz jó minőségű, tudjuk 100 éve.
Itt viszont jön egy fontos kérdés: a víztisztító készülékek mivel szennyezik a vizet? Gyakran a legócskább, nem élelmiszer-minőségű kínai műanyagokból készülnek, ha kibontod büdösek, síkos, olajos a tapintásuk. Menet közben mennyi lágyító, adalék, nem kipolimerizált monomer oldódik a vízbe? Meg ugye eltávolítjuk a klórt, ezért bacik telepednek meg a készülékben. Azok mit, és mennyi mérget gyártanak? Mert ezeket bizony te megiszod. Miközben élvezettel ócsárolják a víz minőségét, ezekre a kérdésekre adnak korrekt, mérési jegyzőkönyvvel alátámasztott választ?
A víztisztítás egy bizalmi kérdés. A családod évtizedekig azt issza, ami a készülékből kijön. Ez a gyakorlatban gyakran sokkal szennyezettebb, mint ami bemegy.
Azt meg döntsd el, hogy mennyi bizalmat adsz valakinek, aki hazudik/riogat csak azért, hogy növelje a profitját, akár az életed/gyereked élete árán is. (Kérdezd meg, miért nem rozsdamentes acélból készül a készülék. Mert drága. Az életed olcsó?)
Azért kérdeztem, mert múltkor láttam egy dokumentumfilmet, ami a folyóvizek tisztaságával foglalkozik (Budapesten élek, így Duna vizet iszok)s hogy 100 alatti összetevőt vizsgálnak a viztisztaság mérésekor, holott a modern ipar 10000 féle kemikáliát tud előállítani.
Akkor azt mondod, ha elég időt hagyok a klórnak, hogy kifejtse a hatásár, akkor ezek többségét le tudja bontani. Gondolom érdemes kihasználni, hogy az utolsó leágazástól kezdve a víz a csap megnyitásáig áll, s a klór végzi a dolgát, ha figyelembe veszem, hogy 1/2" cső keresztmetszete kb 1cm2, akkor 10m csőben van 1 liter, tehát egyszerre max ennyi vizet éri meg kivenni, előfolyatás nélkül, ha olyan vizat akarok, amiben a klór elvégezte a dolgát.
"Uszodákban mérték az ösztrogén szintet, átlag 20pg/ml körül ingadozott, mialatt a víz aktív klór tartalma 1,5-3 ppm volt."
A cikk is egyértelműen mutatja, hogy a klór oxidálja a hormont, hisz tisztítás után ez a szint 8ng/l-re csökkent (3. táblázat). A klór hatásához természetesen idő kell, és a medencébe folyamatosan bejut egy csomó ösztrogén a bőrről (meg pláne pisiből). Ha nem fürdenének benne, akkor idővel a klór teljesen elintézné (nem véletlen, hogy a vízmintákhoz Na-tioszulfátot kellett adni, különben a laborban már 0-t mértek volna).
Más kérdés, hogy pl. a vaj ösztrogén tartalma jóval 500 pg/g fölött van, a tejé is 50 fölötti. VAgy a legtisztább tavaink/folyóink is 1-5 pg/ml-t tartalmaznak (naná, bele se gondoljunk, hogy miket csinálnak benne a halak). A barátnődnek adott pusziról meg végképp ne beszéljünk.
(Ezek az immunoesszék elképesztően érzékenyek. NE veszítsük el a józanságunkat pusztán azért, mert a "nulláról" kiderült, hogy valójában 0,0000003)
És természetesen sok cikk szól a klórozás hatékonyságáról, pl:
(ez sokkal nagyobb koncentráció: 500.000ng/l hormon a 20 helyett, és 10 ppm klór 1 percnél rövidebb idő alatt elintézi (fig 1.). A cikk a hormonhatás csökkenését nézi, tehát ez még korántsem a teljes lebomlás időigényét jelzi, de azért adhat egy ötletet ahhoz, hogy mennyire hatékony megoldás a klór.)
Tudna valaki bővebben mondani arról valamit, hogy az ívóvízbe adagolt klór elpusztítja a szerves vegyületeket? Naox írta régen (2011) fórumban, de nem találtam róla konkrétumokat.
Azt tudom, hogy a klór az élő szervezetekre mérgező, hogy antibiotikumnak ellenálló baktériumokat is elpusztít. (Sejthártya falában lévő fehérjét roncsolja?)
De arról nem sokat találtam, hogy antibiotikumot, gyógyszer, vagy hormonmaradványt is elpusztítana.
Nekem ebből az jön le, ha az uszodában a 1,5ppm klór nem bontja le az ösztrogént, akkor az ennél 8x kevesebb 0,2ppm sem fogja lebontani az ivóvízben.
Lehet, hogy kevés volt a reakcióhoz idő, az se vitatom, hogy lehet, hogy más dózist kell hatástalanítania a klórnak, de erős fenntartásaim vannak, hogy a klór ilyen koncentrációban szerves vegyület le tudna bontani. De nem vagyok vegyész, utoljára kémiával 20 éve találkoztam. Tudnátok a témáról bővebben írni valamit? Ebből a szempontból megéri-e az ozmózisos víztisztitó a kockázatot, igen vagy nem?
Szeretnénk már egy ideje víztisztítót, és most be is jelentkezett hozzánk egy LUX-os hölgy bemutatóra. Korábbi Zepteres tapasztalataim alapján kicsit tartok tőle, de végül is nem kötelező semmi. Szeretnék kicsit előre tájékozódni, mire jön... Mostanában mi a helyzet? Még mindig túl vannak ezek árazva, és ugyanolyan tudással olcsóbb és jobb gépéket lehet venni máshol?
A házban van központi gyantás vízlágyító, ezért RO rendszer kellene, jól gondolom? :)
Itt Budafokon a nyolcvan éves ásott kutamat húsz évvel ezelőtt kitisztíttattam, és azóta folyamatosan szivattyúzom a fenekén lévő zsompig. Nos tisztának látszik, szaga sincs, de tilos emberi fogyasztásra használni. Néhány utcával odébb lévő ásott kútból még a növények locsolását sem javasolta az elemző labor.
Még a kutyának sem merek adni belőle, sőt a madarak fürdővize is csapivíz..pedig szegény madarak nem válogathatnak..
Nem mindenki híve az egyszer már megtisztított víz tartályban való poshasztásának. Még akkor sem, ha a tartályban büdösödő víz "aromáját" egy erre a célra, a tartály után beépített szénszűrő külön elveszi.
Logikusnak tűnik, hogy minek poshasztani, igyunk inkább mindig frissen tisztított vizet, úgy még utószűrőre sincs szükség, illetve a tartály időszakos fertőtlenítésével sem kell foglalkozni.
A tartály belsejében lévő, kerékpárpumpával felfújható gumiballon (ami a vizet szorítja ki) felülete nyálkásodásra hajlamos, ahogy a baktériumok megtelepednek rajta, tehát ez elég gusztustalan dolog, jól keresztbe tesz az egész víztisztításnak.
Nyilván egy marketinges banda ilyen "apróságokkal" nem dicsekszik.
A víztisztítók közül nagyobb tartállyal rendelkezőre szavazok,nálunk bevált!Nálunk Ökonet van beszerelve 2 éve,rengeteg előnye van-többek között a betegségek csökkenése is!!!!!
Természetesen, ami a halaknak jó, az nekünk is jó, sőt egyes halak még érzékenyebbek is.
Ilyen akvarisztikai víztisztítók annyiban különböznek, hogy nem lehet a kimenetét csapteleppel elzárni, hanem csak a bemeneten zárható, nincs utánsózó patron sem, ami mondjuk az embernek sem feltétel, teához, főzéshez stb.
Nincs automatikus öblítés, manuálisan kell időnként frissíteni, meg arra is odafigyelni, hogy ne száradjon ki véletlenül, hosszabb idő alatt.
RO szűrő megvételén gondolkodom, ha lehet, akkor elkerülném a tartályosakat. Az lenne a kérdésem, hogy a akváriumhoz való RO szűrőket emberi fogyasztásra is lehet használni? Pl ezt?
Az ára egész baráti, ráadásul 150GPD a szűrője, a 2x ennyibe kerülő tartályosaknál csak 75GDP van. Azért azt már nem szívesen várnám ki. Vagy van jobb ötlet is arra, hogy RO szűrőm legyen tartály nélkül?
Van egy Astral-pool homokszűrőnk, ami 2,01m3. Kb 2014 környékén szerelték be. A szűrőtartályban (ahol a homok van) volt egy műanyag cső. Ez a cső egyik végén feltételezhetően a vákumtérhez csatlakozott, a másik vége a tartályban lévő homok szintje fölött végződött, egy membránnal a végén (gondolom azért, hogy a homok ne menjen bele a csőbe. Most az a problémánk, hogy a cső kicsúszott. Kipakoltuk a tartályt, de nem találtuk meg a csatlakozási pontot. Sajnos a szűrő - gondolom ez miatt - visszamosatásnál homokol. Beszéltünk a spanyol gyártóval, ő nem is tud róla, hogy a tartályban van telepítve ilyen cső...Van esetleg valakinek valami tanácsa, ne adj Isten robbantott ábrája vagy fényképe, hogy ennek a csőnek pontosan hova kellene lennie bekötve?
Szívesen segítenék, de nem követem a piacot és reklám is lenne, de valóban fogalmam sincs.
Évekkel ezelőtt összeraktam magamnak egy szerkezetet (máig működik), ami a Brita-kancsóval kezdődött, majd a fejlesztések során rá is jöttem sok mindenre, meg olvastam is sokat a témában, de ilyen szinten már nem foglalkozom vele.
Ha a W25-ről van szó, egyszerű széntöltet, amiben ezüstadalék gátolja a baktériumok szaporodását.
Elhasználódás után vagy másikat kell venni, vagy töltetet cseréltetni a gyártónál (nem betétcserés).
Hasonló, csaptelepre szerelhető eszköz, hasonló töltettel, de cserélhető betéttel létezik sokféle, úgyhogy semmi különös, ilyen szempontból.
A víz klórosságát megszünteti, ásványok maradnak, így hasonló vizet kapsz tőle, mint az ásványvizek. Műanyag (íz) nélkül, ózonos fertőtlenítés és vastalanítás nélkül.
A kutak fertőtlenítését minden esetben a fizikai tisztítással kell elkezdeni. Szivattyúk segítségével kitermeljük a fertőzött, megjelenésében zavaros és piszkos vizet. Amikor látszatra tiszta vizű a kút, akkor kell a fertőtlenítést például klór-dioxid oldattal megkezdeni. Részletek, szer adagolása: Vert, ásott és fúrt kutak fertőtlenítése
Egyik ismerősöm ajánlotta nekem hogy használjunk víztisztító készüléket. Mivel egy MLM rendszerben van (Ökonet) ez az egész dolog, így kicsit szkeptikus vagyok az egésszel kapcsolatosan. De maga a víztisztítás megfogott. Szeretnék utánajárni az egésznek, de mint már többször is arra jutottam, hogy ezen a fórumon fogok érdeklődni, hátha itt tudtok segíteni a választásban.
Sajnos a mosogatónk alá nem lehet berakni a víztisztítót, mert nem fér be szinte semmi mert ilyen Blanco szelektív hulladékgyűjtő van a mosogató alatt, igaz van egy rész a kuka felett, ahová akár be is férhetne valami, de amit ajánlottak az nem.
De szerencsére van egy háztartási helyiség a konyha mellett, ahol van egy falicsap, ahová akár oda is lehet rakni bármilyen víztisztítót.
Innen jön a kérdés, hogy milyet. Nem tudom, hogy átfolyós legyen vagy tartályos és igazából az ár is számít.
Mert én meg szénsavas víz párti vagyok, de lehet hogy elmúlik idővel, ha tisztított vizet iszok.
No szóval abban kérnék segítséget, hogy milyen készüléket vásároljunk, ami már bevált itt a fórumlakóknak a hosszú idő alatt.
Afordított ozmózis technológiájátaz eleinte titkosított, majd nyilvánossá vált feljegyzések szerint először az Amerikai Űrkutatási Hivatal fejlesztette ki az űrhajósok számára, majd a NASA után az USA haditengerészete kezdte használnia sós tengervízből történő ivóvíz előállítására. Előnyei miatt az iparban (pl. gyógyszer-, élelmiszer- és kozmetikai ipar) is elterjedt, desztilláció helyett széles körben alkalmazzák különösen nagy tisztaságú vizet igénylő folyamatok esetében. Bővebben: Vízszűrés, ivóvíz tisztítás, RO membrán
Amezőgazdasági vízkezelésegyik fő feladata, hogy a termőföldek öntözéshez szükségesvízmennyiséget és vízminőségetbiztosítsa. Mivel a fúrt kutak kialakítására a legtöbb esetben nincs mód és lehetőség, ezért a rendelkezésre álló vizet kell a megfelelő kezeléssel a mezőgazdasági használatra alkalmassá tenni.
Mármint a fojtószeleppel párhuzamosan (áthidalás). Az öblítés épp azért jó és lényeges, mert két problémát is hárít egyszerre.
Céges folyamatos használatnál lehet, hogy nincs annyi idő a poshadásra, de egy lakásban, amikor nincs otthon senki, nyári napokon főleg gond lehet. De ezt én láttam is a szénbetét gumitömítésének nyálkásodása formájában. Meg amikor még nem volt utána membrán, 6 hónap sem telt el, nyár is volt, a torkomon éreztem, hogy szokatlanul kaparja valami. Csak gyanítom, hogy azok a baktériumok okozhatták, amit szétszedés után tapasztaltam. Ezeket persze megfogja a membrán, ezért így már 1 évre is kitolható a karbantartás.
A membrán épségét is jól védheti az öblítés, évek óta dolgozik. De itt nincs nagy vízigény, az egyszerűség kedvéért nyomásnövelő pumpát sem építettem be, szerencsére a hálózati nyomás is épp elég.
Kérdezem ezt azért, mert a nyomásfokozós 100 GPD membrános szűrőm kevés vizet ad sok hulladék vízzel. Találtam egy nagyobb kapacitású gépet, csak éppen 190 e Ft lenne és ha jól megnézem, kb 2 membránnal több mint az enyém, tehát nem arányosan drágább. ECOSOFT ROBUST 1000 néven lehet kapni, 1:1 arány ígérnek. Találtam egy rajzot róla:
Egész egyszerűnek tűnik. De gondolom azért kéne egy öblítőcsap is a fojtószelep elé?!
Visszaolvasgattam, láttam egy neked elektromos vezérlésű a működtetés. Az öblítés a mikroorganizmusok megtelepedésének megakadályozására van főként, vagy inkább a membrán öblítése miatt?
Igen, ezt én is tapasztalom, hogy a membrán pórusainak tágulása miatt nyáron jobban jön a víz, az arányokat valamikor megnéztem, hogy kb. 1:4, de részletesebben nem figyeltem, ez mennyire változik. Van egy hengeres fojtószelep, amit még a membránhoz küldtek, ezt szabályozni nem is tudom. Meg azt sem, a görbét hogyan veszik fel.
Elvileg, amikor tágulnak a pórusok, csökken az ellenállás, a tiszta irányba több vizet enged át (azonos kimeneti fojtás mellett), vagyis ilyen értelemben jobb a hatásfok, legfeljebb valamivel több elemi anyag is "átcsúszhat".
Van is egy olyan érzésem, hogy nyáron talán kevésbé savanykás a víz (utánsózatlan állapotban), de nem mértem még semmivel.
Igen, fordítva volt bekötve, de mostmár minden ok! Köszönöm!
Olvasgattam vissza a hozzászólásokat, és volt egy ajánlás az arányokat illetően (permeátum:koncentrátum), 1:3,5-1:4.
Egy cikkben olvastam, hogy nagyon jelentős hatása van a tápvíz hőmérsékletének az áteresztett víz mennyiségére. Ezután keresgéltem, és találtam görbéket. Egyet csatolok. A jobb oldali görbével kapcsolatban jött elő egy kérdés.
A görbét úgy kell értelmeznem, hogy állandó 50 psi nyomáson végzett mérés során folyamatosan -tartva az "ideális" arányt- a tápvíz hőmérsékletének változásának függvényében így alakul a permeátum mennyisége?
Az áteresztett víz mennyiségének változása nagyon nagy, ha a 10 fokhoz és a 22 fokhoz tartozó adatokat nézzük. Jól gondolom, hogy attól függetlenül, hogy mennyit ereszt át a membrán adott hőmérsékleten, semmit nem változtat azon a tényen, hogy a bizonyos "ideális" arányokat tartani kell, tehát a tápvíz hőmérsékletének növelése csak a termelés gyorsaságára van hatással, a beállítás arányára nincsen, tehát a víz költségére sincs. Mert ugye nyilván az lenne a jó, ha valahogyan lehetne csökkenteni a "hulladék víz" mennyiségét. (Nekem köbméterekre van szükségem éves szinten, ezért lenne fontos.)
