Szépnek nem nevezném, mert azért vannak esztétiaki hibái. Sajnos az asztal felfekvő felületén is, ezzel kapcsolatban fogok majd kérdezni tőletek, mik a meglátásaitok.
Azt biztosan megtanultam ebből a projektből hogy a festés az egy macerás dolog, és nem biztos hogy bármelyik másik gépemre bevállalom.
A fedél az előroló hajtáshoz megvan csak még nem raktam fel.
Végül a kiosztást is meghatároztam úgyhogy végülis ilyen lett:
Az, hogy a fotózást mivel végzed, igazából már mindegy. Az az ék alakú tartó azért jó, mert a berendezés automatikusan lapoz, és a lapok tövéig egyformán lát be a kamera, egyformán világít a lámpa. Öt-hat lapot persze lehet szoftveresen helyreállítani, de ha könyvről van szó, akkor szerintem megéri a fáradságot.
Vagy kell egy okos telefon applikáció, amely nem csak befotózza a lapokat, de kiegyenesíti a lapokat, javítja a képminőséget és torzulást is csökkent. Némelyik egész jól felismeri a szöveget is, így kereshető dokumentum készül.
Elismerésem! Nekem egy dobszkenner van a listámon, melyet szeretnék elkészíteni. Síkfilm szkennelésére használnám. A sima lapszkennerek FF módban csak 8 bitre szkennelnek, ami elég kevéske. Majd meglátjuk, de nagyon jó lenne megcsinálni.
Én a régi digitális fényképezőgépet használtam fel ami az elemeket már gyorsan lemerítette de a tápegységről működött minden funkciója. Egy ipari varrógép orsó tartó állványára lehetett felszerelni állíthatóan. Kézzel kellettt bohóckodni de sokkal jobb volt mint a fénymásolóval tönkretenni a kölcsön könyv gerincét. A laptőnél kicsit torz a kép de az üveglappal síkba hozva sajnos nem értem el eredményt.
A posztod nyomán rákeresetem a könyv szkennerekre. Vannak ilyenek Magyarországon is. Otthonra nem éri meg venni. A fizetős szolgáltatás elég drága, egy helyen 50Ft/oldaltól indul. Másrészt a szerző jog az utolsó szerző halálát követő 70 év elteltével évül el. A könyvem kiadása 1961-es. Nem tudom, meddig élt Bárány Nándor vagy Mitnyán, de ha a 60-as években haltak meg, akkor még jóideig hivatalosan nem is lehet közkincs egy szkennelt példány.
Megjegyzem a bookline-hu -n van 4db antikvár példány potom pénzért:
Olyan ügyben szeretnék tájékozódni, hogy mennyi esélyem van a vas, esetleg valamelyik szomszédos megyében fogaskerék legyártásával foglalkozó helyet, embert, céget találni?
A Bárány-féle könyv 900 oldalas, elég vastag, normál szkennerbe nem tenném be.
Láttam már "rendes", nagyüzemi szkennert, mint ez a fotón. igazából két darab Canon 5dII kamera, valamilyen fix fókuszú plan lencsével. A lényeg az a V alakú üveg (két szkenner-üveglapból össze lehet állítani. És akkor már csak egy digitális kamera kell, meg persze manuálisan lapozni. Már ha ingerenciát érzel a könyvszkenneléshez.
Az amerikai méterrúdról szóló infókba minduntalan belebotlik az ember ha a méterrúd történetére keres rá. Viszont a mérése pontosságáról nem taláéltam infó, ezt köszönöm. Egyébként ha növeljük a méterrúdra vésett karcolás leolvasásának a pontosságát egy idő után már az lesz a kérdés, hogy a karcolás melyik részéhez viszonyítsunk? Több egyéb tényező miatt 1960 óta már nem a párizsi méterrúd a hosszegység.
A Bárány-féle könyv 900 oldalas, elég vastag, normál szkennerbe nem tenném be. A másikról még lehet szó, ha több időm lesz.
Köszi a rengeteg infót!!! (Azért nem állítom hogy nem maradt bennem még kérdőjel)
Jó volna ezeket a könyveket beszkennelni.
,,Tényleg 100nm pontosan mérték a méterrúd hosszát?''
Igen. Pl az USA méterrúdjának (ez a 27-es sorszámú) az adatait meg lehet találni az interneten, annak a hossza 999.9984mm ± 0.2 μm(*). Ez öt tizedes. Igaz, hogy a hibahatár ±200nm, de abban benne van először is az, hogy már ez a méret is származtatva van az alap etalonról (ami egyébként a 6-os szorzámú rúd), meg az összes járulékos becsült hiba.
Itt már az orsó is egy probléma. Nem sokan tudják, de Jedlik Ányos egy könyvet írt arról, hogyan kell állandó menetemelkedésű orsót készíteni. Vesszőparipája volt az optikai rács készítése, ahhoz készített egy karcoló készüléket. De előtte kitalálta a fő probléma lehetséges megoldását.
