Pontosan a passzív hőforrásokat, Ez tetszik :-) Ha egy 150 kilós hentes lakja majd a házat akkor kevesebb szigetelés kell mintha egy 50 kilós könyvelő? :-)
En anno linkeltem be neked 2 db. szakkonyvet is errol, az mas kerdes, hogy te nem adtal nekik hitelt :( Igy nehez lesz valaha is hitelt erdemlo infot beszerezni a temarol...
"Elmélet: BENT 20C° KINT 0C° 100%-OS HŐÁTADÁSKOR BELÉPŐ LEVEGŐ 10C° KILÉPŐ LEVEGŐ 10C°"
A gyakorlat mást mutat: levegő hőcserélő = két párhuzamos légcsatorna között hőátadás van Helyes bekötés esetén a két légáramlat egymással szemben halad (ez a lényeg), a belülről kifelé haladó (és eközben lehűlő) levegő az elválasztó fal túloldalán a kívülről befelé haladó és eközben fokozatosan felmelegedő külső levegővel érintkezik mindvégig, így a két légáram között végig hőmérséklet különbség, tehát végig hőátadás van. Minél nagyobb a hőátadó felület és/vagy minél alacsonyabb a légáramlások sebessége, annál kisebb lesz ez a hőmérséklet különbség, tehát annál jobb lesz a hatásfok. Nagyon nagy felülettel és/vagy nagyon lassú légáramlással lehetséges a 99 százalék feletti hatásfok elérése is, gazdaságossági okokból azonban a gyakorlatban a 60-95% közötti hőcserélők szokásosak.
Még annyit tennék hozzá, hogy sehonnan nem lehet HITELT ÉRDEMLŐ információkat szerezni a zárt térben (pl a házak alatt) alkalmazott nem zárt cellás (pl eps, ytong) hőszigetelések hosszú távú megbízhatóságáról (nedvesedés évek alatt). Így jelenleg két tábor van: - az egyik tábor szerint a valóban tökéletes vízszigetelés csak elméleti kategória (a valóságban nem létezik) és ilyen zárt helyekre kizárólag közel zéró vízfelvételű hőszigetelő anyagokat szabadna alkalmazni, kerül amibe kerül, - a másik tábor olcsó nyílt cellás anyagokat tervez/tesz ilyen helyekre is, mert állítólag oda úgysem juthat nedvesség soha semmilyen formában, de ha mégis, akkor az el is fog távozni onnan valamiképpen.
Feltetelezem egy szakertovel van dolgunk, ugyhogy kerdezek egy csomot!
Adva van egy olyan helyzet, hogy az epuleteknek MUSZALY legyen egy vasbeton vazszerkezete . A toltelek (a falak ) lehetnek "barmibol" . Namost : ertelemszeruen a vasbeton szerkezeti elemek (oszlopok) az alapbol "nonek ki . => Hohidmegszakitas itt nem lehetseges , ergo az alapot kell szigetelni . A lemezalap megvalosithatosaga meg kerdeses. Ellentetes velemenyek vannak , egyesek szerint lehet , masok szerint nem igazan . 1. ESET : lemezalap lehetseges - nem vilagos meg az sem, hogy ha lehetseges a lemezalap , akkor azt lehet hoszigetelni vagy sem . Ha lehet , meg vannak oldva a hoszigetelesi problemak . Ha nem lehet , akkor kar eroltetni a lemezalapot , lasd 2. eset .
2. ESET : lemezalap nem lehetseges - Ebben az esetben a savalapot lehet szigetelni, kerdes , mennyire es hogyan . Volt par hasonlo velemeny itt a forumon, hogy az alap belso oldalara , ami a haz alatt van , nem erdemes ugyanazt a vastagsagu hoszigetelest aplikalni, mint a kulso oldalara (a kisebb delta T miatt ) , inkabb erdemes peremszigetelest tenni kivulre (vizszintest v. fuggolegest ) mert a "nyereseg" igy ugyanakkora koltsegbol nagyobb lesz . Masik kerdes, hogy erdemes a falaknal egy -ket sor gazbetont betenni, hoidmegszakitasi celzattal, vagy sem , tekintettel arra , hogy az oszlopoknal ez semmikep nem lehetseges. Esetleg errol bovebben tudnal mondani valamit (hohidszamitas?) Ha elmondanad a velemenyed ezekrol , lehet sokat tanulnak belole . Koszonom elore is.
"8-12 cm a ház alatt ? Az igen kevés. "
Hol volt szo a 8-12 cm -rol ? Visszaolvastam de nem talaltam meg . Amugy meg egyetertek vele, hogy ez egy haz ala keves.
Igazad van, de ez nem azt jelenti, hogy alapvetoen hibasak az itt elhangzott ervelesek, szamitasok. Az a teny, hogy utolag mar nem lehet olcson modositani, nem indokolja pl. azt, hogy 100 cm XPS-t tegyunk a haz ala. Az ember szeretne tudni, mi az ami meg esszeru, aminek a befektetesi koltsegei legalabb az epitkezo hatralevo eveiben meg is terulhetnek.
- azt is figyelembe kell venni, hogy a topiklakok egy resze nem celozza egy passzivhaz megepiteset, vagy legalabbis nem akar tanusitvanyt rola, egyszeruen keves energiaval (es foleg keves penzbol) futheto/hutheto hazat szeretne.
- ezzel egyutt 8-12 cm szigeteles a haz alatt azt hiszem minden topiktars velemenye szerint keves, tehat nincs itt semmi ellentmondas.
- a fold melege termeszetesen nem arra vonatkozik, hogy mi futenenk, hanem arra, hogy ha nincs a foldon semmi, akkor is bizonyos melysegben "meleg", legalabbis a teli (felszin folotti) homersekletekhez merten. Ez nekem annyit mond, hogy a kivulrol szigetelt alapot csak annyira kell szigetelnem, hogy ennel a homersekletne ne legyen szamottevoen melegebb, igy minimalizalodik a hoaram.
Sziasztok. Read only vagyok ezen a fórumon, de egy-két dolog mellett úgy érzem nem lehet elmenni...
Alapvetően hibásak, a ház alapozásával, a ház alatti szigeteléssel kapcsolatosan leírt gondolataitok. Ez az a terület amihez a leendő otthonotok fennállása során SOHA TÖBBÉ fogtok hozzáférni. Ablakot, hőszigetelést, szellőztetőgépet cserélhettek, javíthattok, fokozhattok majd de amit a vízszigetelés alá tesztek azt reális költségek mellett NEM.
Ezért javaslom, hogy minden lehetséges műszaki és anyagi eszköz segítségével fordítsatok erre, annyit amennyit csak tudtok. A jó belső burkolatok, lámpák, csaptelepek és egyéb felszerelések bármikor máskor....
8-12 cm a ház alatt ? Az igen kevés. Abból kiindulni, hogy azt úgy is "fűti a ház" ezért abból az irányból kevesebb hőszigetelés is elég... Szerintem ez esetben mintha fordítva ülnétek a lovon. Szigeteljetek vastagon, hogy NE LEGYEN melegebb a ház alatt. Ne már, hogy mi fűtsük a földet...
Próbálj meg elképzelni két hosszú csövet, úgy, hogy a kisebb benne van a másikban. A kialakuló két légrétegben ellenirányban áramlik a levegő. Fontos az áramlás, nem pedig bezársz két adag levegőt, hogy átlagolódjon a hőmérséklete...
Én elég ritkán nézegetem a mérőimet, de az imént leolvastam és elő a kockás füzetet.. Így a második fűtésszezonom közepén gondoltam bepötyögöm az idei tél fogyasztásom, hátha valakinek hasznos az összehasonlításhoz.
Szóval: az idei fűtésszezonban eddig 375 m3 gázt puffogtattam el (szept 10. - jan 30.), tavaly ugyanekkor 310 m3 -nél jártam (szept 8. - febr 1.). Vagyis az idei tél nálam eddig 65 m3 -el keményebb. Forintosítva kb. 47.000 Ft. -ba van idén eddig nekem a fűtés, ez kb. 8-9e Ft.- al több, mint a tavalyi hasonló időszakra.
Tavaly innentől a fűtésszezon végéig még kb. 210-220 m3 ment el, idén gondolom az is több lesz. Végső számok és az összes közüzemi számla-összeadása majd május elején. :-)
A ház 2006 - 2008 as építésű, nem passzív, csak optimumra épített "mezei" ház, netto 95 m2., egyszintes.
fal (PTH 38NF + 8 cm. kőzetgyapot): 0,25; födém (PTH födém + 20cm. üveggyapot): 0,15; ablak: Rehau 1,4 + hőszig. alu redőny aljzat + lábazat: 6 cm. EPS 100 + 7 cm. XPS, kb. 0,3 - 0,4 lehet
Sima gázfűtés, kombi-cirkó + normál radiátorok. Gépi szellőztetés nincs, egyéb kütyü nincs. Hőmérséklet 17-20 fok között szoktam tartani. Gázár támogatás nincs, a melegvíz is erről a gázról megy, de a sütés-főzés villany (a havi full villanyfogyasztásom 130kW körül mozog, elég sok az elektromos eszköz).
Lesz szellőztetés. Már csak az a dilemma, hogy miután megszüntettük a felfedezett turpisságokat, meg kell e ismételni a mérést? Az ugye újabb 50 rupia...
Uraim, nagyon az az erzesem, hogy mindharman pontosan ugyanazt mondjatok, es mindharom erti is amit mond... Nem latom mit kell ezen osztani, olvassatok el figyelmesen egymas hozzaszolasait :)
Szerintem is. De engem nem nagyon érdekel, halálosztót sosem tudtam meg győzni csak mondta a magáét. :-))) Nem értem ,hogy jön ide az amit halálosztó akar mondani. Vagy engem akar a halálba kergetni? :-)))
Pár dolog keveredik. A hőátbocsátás és a hővezetés két különböző hőközlési forma. Nem összekeverendő. A hőátbocsátás jelen esetben egy hőátadásból (belső levegő és a fal között) egy hővezetésből (fal külső és belső felülete között) és egy külső hőátadásból áll (külső levegő és a fal között) Hőátadás jele alfa, hővezetés jele lambda, hőátbocsátási tényező jele u (leánykori néven k)
Az U az hoatbocsatasi tenyezo, az adott anyagon valo hovezetesrol szol. a fal ket oldala kozti 35fok homersekletkulonbseg eseten 4kW a haz hovesztesege.
Nade ahhoz, hogy a falon a haz masodpercenkent 4000 joule energiat veszitsen, annak a 4000 joulenak bele is kell mennie a falba minden egyes masodpercben.
Itt jon be a feluleti hoatadasi tenyezo nevu jatek. Es akkor egesz jo volt a saccom, amibol az jott ki, hogy ahhoz hogy a levegobol a 4kW atmenjen a falba a levego-fal hatarfeluleten, ahhoz a falnak kb 1 fokkal kell hidegebbnek lennie a levegonel.
Oké most is látom ,hogy te csak saccoltál és ezért írtam amit írtam. Ez a sacc kicsit túlzó ha az én U értékemmel számolva egy 10x10m ház vesztesége 35fok különbségnél összesen 4kw. Neked 1 foknál volt 3kw. Remélem már érted.
pont errol irtam, csak nem veszodtem a reszletekkel.
a levego-fal hoatadasi tenyezot saccoltam 10W/m2K-nek.
es ez alapjan az altalad is irt keplettel szamoltam, hogy ha fel fok homersekletkulonbseg van a levego es a fal kozott, akkor ott 5W/m2 megy at a levegobol a falba, ha 1 fok, akkor 10W/m2. tehat ha egy savban a fal fel fokkal hidegebb, akkor ott plusz 5W/m2 veszteseg van, ha a hidegebbseg okat, es a hidegebbseget megszuntetned,ennyit nyernel.
Szerintem meg olyat számolsz az épületre amit nem kéne.
"A kollektor hőelnyelő (abszorber) lemeze mögött levegőt áramoltatunk. Hogyan adja át a meleg alumínium lemez a hőenergiát az áramló levegőnek? Hőátadással. A hőátadás során a hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás egyszerre és együttesen lép fel. Tehát az áramló levegő és a lemez felülete közötti hőközlést hőátadásnak nevezzük.
Azt a mennyiséget, amely jellemzi ezt a folyamatot, hőátadási tényezőnek nevezzük. Jele: α, mértékegysége W/m2 * K vagy W/m2 * °C.
A hőátadási tényező nem egy anyaghoz, hanem két anyag kapcsolatához köthető. Pld. más a hőátadási tényező a réz és a víz között és más a réz és a levegő között.
A hőátadásra alkalmazható képlet:
F = α *A*D T
Mennyi energiát veszít 2 m2 polikarbonát fedésű napkollektor hőátadással, ha a polikarbonát-levegő hőátadási tényező 3,2 W/m2 * °C, a polikarbonát felületi hőmérséklete 20 °C, a levegő hőmérséklete 0 °C ?
F = α *A*D T=3,2 W/m2 * °C * 2 m2 * (20 °C-0 °C)= 128 W
