Ezek a kódexek, Nagy Károly nővéréről kapták a nevüket. Az ő megbízásából készült 800 körül a treri katedrális egyik kódexe. A könyv festője ír és bizánci mintákat követett. A kódexek 814 előtt készültek. A kódexekben az evangelistákat pavilonokban ábrázolták és díszes ruhákban.
Az aacheni palotaiskola legkorábbi kódexe, Nagy Károly és felesége Hidelgard számára készült. Nagy Károly 781-ben adott megbízást rá egy Godescalc nevű festőnek, két év alatt készült el. Bíborvörös pergamenre készült, arany és ezüst betűkkel.
Nagy Károly korában sok bizánci luxustárgy érkezett Nagy Károly udvarába mint diplomáciai ajándék vagy kereskedelem útján. Bizánci kéziratok is érkeztek. Ezek közvetítették az antik hagyományokat. A Karoling könyvfestészet központja az aacheni palotaiskola volt. Máshol is létrejöttek könyvfestő iskolák: Metz, Reims, Tours. Ezekben az ír-angolszász és bizánci hagyományokat ötvözték. Nagy Károly halála után Fulda volt a fő központ, Alcuin tanítványa Hrabaus Maurus volt itt az apát 842-ig. Reins is fontos központ volt, itt készült az Ebo evangeliárium és az Utrechti psalterium ( 855 körül ). Toursban készült Lothar evangeliáriuma ( 850 körül ) és Kopasz Károly bibliája ( 860 körül ).
A kor legtöbb festménye elpusztult. Az aacheni palotakápolna kupoláját mozaik díszítette, ez elpusztult. A császári székhelyeket történelmi témájú festmények díszítették, ezek is elpusztultak. A Rajna menti Ingelheim császári székhely esetében ismert a festmények témája. Az ókorból ábrázoltak történelmi eseményeket Nagy Konstantin koráig, ezenkívül jeleneteket nagy emberek életéből mint Nagy Teodosius, Martell Károly és Nagy Károly. A müstairi apátság freskói legszebbek a korból.
Elég sok elefántcsont faragvány maradt fent a korból. Ezek többsége könyvborító. Az antik korban alakult ki a szokás, hogy a drága könyvek faragott elefántcsont fedelet kaptak, a bizánciaktól vették át ezt a Karoling korban.
A miniatúrákkal díszített Lorschi evangeliárium kötése öt elefántcsont táblából áll. A művész késő antik minta alapján dolgozott.
A kor legjobb ötvöse Einhard volt, Nagy Károly életrajzírója. Amikor meghalt Károly ő lett a fuldai kolostor apátja és itt ötvösműveket készített. A művei nem maradtak fent. Az egyik tanítványa volt Volvinus, az ő műve a milánói Sant Ambrogio templom aranyoltára, a kor egyik legkiemelkedőbb alkotása.
A kor egyházi épületeiben voltak kődíszítések, ezek korlátok, balchadinok, oltárok és sírkövek voltak. A köfaragványok szalagokat, indákat, növényeket és állatokat ábrázoltak. A köveket sokszor ókori épületek romjaiból szerezték. Fennmaradt néhány balchadin a korból. A legnépszerűbb díszítés a fonatmintás volt a korban.
A korszakból nem maradtak fenn nagyméretű szobrok. Egy kisméretű lovas szobor viszont fennmaradt a 9.századból, ma Louvre múzeumban látható, valószínűleg Nagy Károlyt ábrázolja. A mintája a 2.századból származó Marcus Aurelius római császárt ábrázoló lovasszobor volt.
A Karoling korból fennmaradtak még kő és fémdomborművek, stukkódíszítések, ötvöstárgyak és elefántcsont faragványok.
A stukkódíszítésre egy jó példa a Cividale del Friauliban az oratorium belsejében maradt meg, a 8 és 10 század közt készült.
Ez lehet hogy igaz, nekem viszont azért nehéz bevennem, mert amikor a megláttam az aacheni oktogonon a tógás szentek sorát azonnal dejavu érzésem lett és szintén Ravennában és szintén késő római (nálatok bizánci attól függ hol ki tanítja, ne vitatkozzunk ezen) az Új Szent Apollónius templom szentjeinek sora ugrott be. Egy az egyben ugyan az a stílus...
Röviden meg erre visszaterek: amit Te lattal Aachen-ben, az -tudtommal, ha most jol emlekszem- egy a 1800-as evek vegen keszült kiserlet az eredeti mosaik szellemeben valo keszites, az eredeti valamikor az 1700-as evek elejen le lett verve, a helyere mas került.
(Egyebkent en a magyarul megadott templomnevekkel egy kicsit bajban vagyok .., )
Viszont a bizanci müveszetben nagyon hosszu ideig meg volt hatarozva, hogy hogyan kell az alakokat abrazolni, legyen az ikon vagy mosaik. Ezt az egyhaz hatarozta meg.
Bocsass meg, de most zölddel beirok, mert a vegen elkeveredünk a ki mit mire irtakban ..
"Ugyanis tudtommal a San Vital-ban meg mindig ott van pl. Justiniaus csaszart es kiseretet abrazolo mozaik, valamint a csaszar uralkodotarsanak, Theodora csaszarnöt es kiseretet abrazolo mozaik."
Az apszis és nem az oktogon. Tehát sajnos rosszul tudod, remélem nem haragszol hogy kijavítalak. Az oktogonon a késő római Ravennába átlopott mozaik helyére barokk freskók kerültek. Szépek, nincs kifogásom ellene. Meg kell nézni és én is csak innen tudom.
Itt az alap kontext az -amit en tartottam az irasomban- hogy a San Vitale, a templom maga volt erintve. Nem emlekszem arra, hogy Te konkretan az apszist vagy az oktogon szot is emlitetted volna.
Ha igen, elnezest.
(Egyebkent meg kell mondjam, foggalmam sincs, miröl beszelsz itt valojaban. En azt irtam tulajdonkeppen, hogy Te többesszamban beszelsz, ugy mintha minden mosaikot a San Vitale-böl elvittek volna, es erre volt a pelda tölem, hogy nem, mert ...)
."mozogtak innen oda, onnan ide, közbent majd mindnet fölgyujtottak, majd mindenkit leöltek,"..
Megint lehet hogy ,megharagszol de kérlek ne sematizálj mert ez így nem igaz. Ravennában például a fejlett művészetnek volt a népvándorlás korában is folytatása és ennek egyedülálló műve Theodorik mauzóleuma aminek egy tömbből faragott márványkupolája ma is építészeti csodának számít.
Hogy Ravennat mennyire erintette az ide oda mozgas, stb, arra en konkretan nem tertem ki.
Hm. ..sematizalas..., mivel a fötema, fökontext most nem a barbarok stb deleuropai tevekenysege, ennek kihatasa akarmire is, - arra a területre is ahol Ravenna földrajzilag fekszik, megengedtem magamnak egy gyorstalpalot. Hiba volt? Meglehet. De megitelesem szerint par szo elegendö volt mint ok megadas a Nagy Karoly elötti idökre.
Hm. Okay, van egy pontod D;
(Inkabb fel, mert Nagy Karoly központja, ahol ezt kialakitotta, ott ervenyes volt a ki-be mozgas, + barbarok etc. Mint jellemzö a területre.)
mem, mert ezt már majdnem elfogadtam és ekkor hirtelen eszembe ötlött a Capilla Palatina (ez már vitán felül Bizánci). Ez mögött a képolnák sorában még a Capilla Sistina is csak a harmadik helyre szorul....... persze ez szubjektív... csak amit én láttam, fotóztam eleddig...
Zarolag: mar miert haragudnek meg? Meg a szemedet miert kaparnam ki? DDD; Dehogy. Szo sincs rola a reszemröl.
Aki itt esetleg megharagudhatna -habar a kimondott udvariassagat es jolneveltseget mar megtapasztaltam Töle- Vörösvarinak lenne erre oka, hogy megzavartam a tema folytatasaban.
Ugyhogy el is tüntem mar D;
Szia, es tovabbi jo fotozast, az egy nagyszerü dolog a szemelyes bejaras mellett.
Na, itt a ravennai oktogon. foto saját. San Vitale
Amit tudni kell róla:
1. szabályos oktogonális szerkezetéről személyesen tudsz meggyőződni, a képen kupolátsz, ne higgy a szemednek, az illuzorikus mennyezetfestés eredménye. csodálatos, de azért sajnálom a késő római (jó, legyen bizánci) lelopott mozaikokat.
2. Itt nincs se Theodora, se Justinianus az a szentélyen van az oldalfalon és rohadt nehéz fotózni én a szentély mozaikjaival majdnem egy órát szarakodtam állvány nélkül.
3. Érdemes megnézned, mert szerintem hozzád közelebb van mint hozzám, attól függően hol élsz?
"hanem III. Otto csinaltatta a mozaikot a falfestmeny helyett."
.
Ez lehet hogy igaz, nekem viszont azért nehéz bevennem, mert amikor a megláttam az aacheni oktogonon a tógás szentek sorát azonnal dejavu érzésem lett és szintén Ravennában és szintén késő római (nálatok bizánci attól függ hol ki tanítja, ne vitatkozzunk ezen) az Új Szent Apollónius templom szentjeinek sora ugrott be. Egy az egyben ugyan az a stílus...
megoszlanak a vélemények., meg kell nézned... elég sokat vizsgálgattam mindkettőt, de sajna csak Ravennát fotóztam ki.... más magyarázatot sajna nem tudnak a ravennai oktogon mozaikdíszítésének eltűnésére...
"Ugyanis tudtommal a San Vital-ban meg mindig ott van pl. Justiniaus csaszart es kiseretet abrazolo mozaik, valamint a csaszar uralkodotarsanak, Theodora csaszarnöt es kiseretet abrazolo mozaik."
-
Az apszis és nem az oktogon. Tehát sajnos rosszul tudod, remélem nem haragszol hogy kijavítalak. Az oktogonon a késő római Ravennába átlopott mozaik helyére barokk freskók kerültek. Szépek, nincs kifogásom ellene. Meg kell nézni és én is csak innen tudom.
.
"mozogtak innen oda, onnan ide, közbent majd mindnet fölgyujtottak, majd mindenkit leöltek,"
.
Megint lehet hogy ,megharagszol de kérlek ne sematizálj mert ez így nem igaz. Ravennában például a fejlett művészetnek volt a népvándorlás korában is folytatása és ennek egyedülálló műve Theodorik mauzóleuma aminek egy tömbből faragott márványkupolája ma is építészeti csodának számít.
.
"az emlitett mozaik nem romai, hanem bizanci müveszet"
.
Igazad van, de nálunk késő rómaiként tanítják. Ez sem hülyeség, ha meggondolod hogy a San Vitale egyenes folytatása és stílusbeli azonosságok halmazát mutatja a közvetlenül ( kb. 50 méter ráadásul ugyan azon kertben) mellette álló Galla Placidiával.
.
"akkor az epiteszet mint müveszi ag mindenkeppen barmilyen idöben fejlettebb müveszi ag mint a mozaik, mert az egyik a masiknak ala van rendelve,"
.
most kikaparod a szemem, mert ezt már majdnem elfogadtam és ekkor hirtelen eszembe ötlött a Capilla Palatina (ez már vitán felül Bizánci). Ez mögött a képolnák sorában még a Capilla Sistina is csak a harmadik helyre szorul....... persze ez szubjektív... csak amit én láttam, fotóztam eleddig...
" A mintaképe a ravennai San Vitale templom volt. Az oszlopokat és márványdíszeket Ravennából és Rómából hozták."
.
Nemcsak azt, hanem barbár módon a mozaikokat is lelopták.
Aachen építészete nem közelítette a késő rómait.
Ennek egyik bizonyítéka az általad említett "hozták"-nak becézett fosztogatás.
A másik, ha betérsz a San Vitale-ba (ezt a műv tört kékeken nem látod) a fő oktogonális rész barokk freskókkal díszes.
Na, innen az oktogon mozaikját szedette le Károly és vitette át Aachenbe. Az Aacheni oktogon mozaikja maga a ravennai mozaik.
.
Ezek után nem látom, hogy a Karoling művészet hozott volna valamit ami a késő római művészethez fogható lenne?
Azt látom, hogy le sem bírták utánozni, inkább kifosztották Itáliát?
Hm. Hol is kezdjem el ..
Talan Vörösvari elsö mondatanal ("A mintakepe.."): a mondat tartalmilag megfelel.
Masodik mondat: hümhüm ... nem minden oszlopot es nem minden marvanydiszt. Par oszlop mint minta lett hozva a többi keszitesehez az epitöknek.
A Te elsö mondatod ("Nemcsak azt ..."), haaaat, egy kicsit nagyolva van fogalmazva.
Ugyanis tudtommal a San Vital-ban meg mindig ott van pl. Justiniaus csaszart es kiseretet abrazolo mozaik, valamint a csaszar uralkodotarsanak, Theodora csaszarnöt es kiseretet abrazolo mozaik.
Hogy Nagy Karoly mit es miert lopott.. es fosztogatott ki, ez nem egyszerü -vagyis megis egyszerü megvalaszolni.
Ugye a Nyugat-Romai Birodalom bukasa utan a Kelet-Romai Birodalom meg sokaig fenn allt. Viszont a bukott birodalom területen jo par szaz evig barbarok, nepvandorlok etc mozogtak innen oda, onnan ide, közbent majd mindnet fölgyujtottak, majd mindenkit leöltek, maguk a kiralyok is sürün cserelödtek, hol ez került hatalomra, hol az. Ezen a területen sikerült a frank vezernek egy maradando birodalmat alapitani, tüzzel-vassal es a katholicizmussal. Nagy Karoly a megbukott Romai Birodalmat akarta föltamasztani, ezert nevezte az orszagat romai csaszarsagnak is, ( es egy kis gyorstalpalo most, sorry, biztos tudod, de ...) annek mintajara szervezte meg az orszagot is, irastudo szerzeteseket hozatott, gondot forditott a müveszet fejlesztesere is, Italiabol sok kepzett mestert hozatot hogy meghonositsak az epites tudomanyat, hiszen barbar nepekröl, akik nagyreszt lovasok voltak, van most szo, es akik letelepedtek most, le lettek telepitve, vagy felnomadok voltak stb, es elsösorban a katholikus vallas terjesztese miatt a templomepitest szorgalmazta es tamogatta, es annak ellenere hogy a birodalma kesöbb reszekre szakadt, az Ö tevekenysege alapozta meg a nyugati orszagok közepkori müveszetet.
(Nem hoztak a romaiak hasonlo okokbol pl Egyiptombol mintakat? Tudtommal igen.)
Ehhez > ". Az Aacheni oktogon mozaikja maga a ravennai mozaik. Ezek után nem látom, hogy a Karoling művészet hozott volna valamit ami a késő római művészethez fogható lenne? " meg szeretnem jegyezni, hogy az emlitett mozaik nem romai, hanembizanci müveszet.
Es mivel a nyugateuropai közepkori müveszet alapjait Nagy Karoly fektette le, es a bizancira meg mar lassan az elmerevedes lett a jellemzö, en szemelyszerint nem tennem fel a kerdest, legalabb is nem ugy ahogy Te tetted azt fel.
A mozaik-müveszethez, az un. szines kövek müveszetehez itt meg kell meg emiatt ^ jegyezni, hogy ez a müveszet nem törekedett önallosagra mint az epiteszet müveszete.
A mozaik müveszet alarendeli/te magat az epiteszetnek, celja csupan a falak diszitese volt. Ha megnezed a mozaik kepeket, altalaban ezek miatt, a szinek miatt, ezek valasztasa miatt a diszitett fal nem veszti el a sikszerü termeszetet, annak ellenere hogy a mozaikkal a falsik megelevenedik stb. Az abrazolt szemelyek alakja pl hozzaidomul a sikhoz, lapos testük van nehogy megbolygassak a falsav nyugodt hatasat, a falsav pedig az epiteszet müveszet egyik eleme.
Amennyiben Te a mozaik kereten belül maradsz mint müveszet, akkor az epiteszet mint müveszi ag mindenkeppen barmilyen idöben fejlettebb müveszi ag mint a mozaik, mert az egyik a masiknak ala van rendelve, hogy ugymondjam az egyik kizarolag csak hatast erösitö eleme a masiknak. De csak elem. Barhol. Padlon, falon...
