Kedves 3v4p!
Nem vetted volna észre a smiley-t?
Én is kijavítom a helyesírási hibákat!
Inkább afféle célzás volt, hogy nem tudják a matekot, mikor én fontosnak tartom, hogy magyaros fogalmazással tanítsam a definíciókat meg minden.
Persze, nem tartozik hozzá a matek az általános műveltséghez, OK, nincs haszna az ebbéli tudásból a mindennapok emberének. De akkor a sporteredmények ismerete miért tartozik hozzá? (Lásd műveltségi vetélkedők...)
Dear Upalong!
A nyelvvizsga példa volt, de nem arra nézve, amit kifogásolsz benne. Olvasd el GZ erre adott válaszát, hogy mi lenne, ha a matekérettségit végigtotózná valaki. Akkor GZ példáját is kifogásolnod kellene, ugye?! Nos, én értettem, mire gondol ő ezzel, eszem ágában se volt a matektotózás miatt kötözködni, olyan irányban feleltem neki, amilyen irányú a kérdés volt, olvasd el, kérlek!
Persze, hogy az a lényeg, hogy ne segítsen a felügyelőtanár! Viselje el azt, hogy nem segít, s ezzel nem vágódik be a diákoknál, pláne akkor, ha nem ért hozzá!
Hát én most betegesen kiváncsi vagyok a nyelvvizsgára, mer kistyuty már tartott sajtótájékoztatót közmegelégedésre angolul, de nemtom, a Rigó utca mit szól a színvonalhoz... :-)
vvvvpppp! (megszólíthatatlan vagy)
Igazad van a szakosodásban! Tök beteges! Javíts csak! És röhej, hogy azt mondjuk emelkedetten: "általános műveltség" arra, amitől a magyaros kiütést kap... Mert vagy beismerjük, hogy mégse, vagy a kollégák hmmm...
-A felügyelőtanár semmilyen módon ne segítsen a vizsgázónak! Mi az, hogy... ez elképesztő. Csodálkozunk ha komolytalan társaságnak tartanak minket.
-Ugye ez a nyelvvizsga csak rossz példa volt, és senki sem hiszi, hogy pusztán egy feleletválasztós teszt megoldásával nyelvvizsgához lehet jutni?
(A középfokú vizsgát tevő diákok jórészének más okok miatt gyengus a tudása.)
Igazad van, a négyes miatt boldog lennék, de tényleg rossz érzés lenne, ha azt hinné, hogy tudja is. Meg az is rossz érzés, hogy esetleg kiderül, hogy semmit se tud, s akkor megkérdezik: ki volt a tanárod?
De -ez pszichológia már!- egy diák a tanárnak gondolkodás nélkül elhisz egy csomó dolgot. Még ha miatta veszít is 4 pontot, akkor is! Emiatt van meg a tanár felelőssége, hogy mit mond. A felháborodásom lényege az, hogy ne akarjon egy tanár polihisztor lenni, mindenbe belekotnyeleskedni, mert többet árt, mint használ. Sőt! Ha a diák nem húzza át azt a tompaszögű háromszöget a tanár javaslatára, félhet, hogy tán még szidást is kaphat a tanártól, aki mennyire jót akar neki!!!
Na jó, a matektanárok is belekotnyeleskednek a magyartanárok dolgába, amikor összeszidják azt a diákot, aki a "kockás füzet" kifejezést használja, most legalább visszaadta a kölcsönt a kotnyeles matektanároknak:)
tyutyus: az ilyen diákokkal nagyon jól el szoktam vitatkozgatni órán, vagy, ha nem az anyaghoz tartozik a olog, óra után. Néha meggyőzöm őket, néha ők engem, vallom, hogy a kultúrált vita alapja nagyon sok jó gondolatnak.
Vuru: Persze, hogy nem mérgelődöm, ha így összejön a vizsgája egy diákomnak, de nem is vagyok felhőtlenül boldog, mert engem, mint tanárt azért fizetnek, hogy lehetőleg minél kevesebb szüksége legyen nekik szerencsére. Tehát nem "örülnék" neki a szó eredeti értelmében,. mert tudnám, hogy a szerencse a dolog atyja, és nem a tudás. Ez pedig egy kamaszt nagyon könnyen tévhitbe ránthat, mármint, hgy akkor ő tulképp tud angolul - legalábbis annyira, hogy nyelvvizsgája legyen, holott nem. Ez sok rosszhoz vezethet.
De visszakérdeznék: azt mondja neked egy diákod: tanár úr, képzelje el, végigtotóztam az érettségit, és négyes lett!!
Örülnél?
GZ, ha nyelvvizsgázik egy diákod, akiről tudod, hogy alig tud valamit, de egy csomó véletlen tippje bejön a tesztben, s így megvan a nyelvvizsgája, akkor Te nem örülsz? Hisz nem volt meg nála sem a 'dolog ismerete', sem 'az ismeretben való bizonyosság'. Szerintem mi két más dologról beszélünk. Te egy diák tudásáról, hogy mikor lehet tudásnak nevezni, én meg egy vizsgázás eredményéről. Nemigen láttam még tanárt, aki dühös lett volna, ha egy diákjának jól sikerül a vizsgája...
"az én felfogásomban egy dolog ismerete magában hordozza az ismeretben való bizonyosságot is"
:-) Itt lebegünk ebben a setét és bizonytalan világegyetemben, te meg bűbáj magabittosan asszed, hogy ez a tudás má döfi!? :-)))) A kételkedős-kritikus-megkérdőjelezős diákkal ugyan mi lészesz náladnál?
Amúgy pedig...
"kis szerencséjük is, azon a kevésnyi magabiztos tudásukon felül" Nos, point azt a "kevésnyi tudást" illenék, hogy mérje a vizsga. Aminek egy érettségin azért már nem kéne olyan kevéskének lenniüe... Hisz pölö matekból amögött már minimum 12 évnyi tanulás áll, nem?
Én nem azt mondtam, hogy a tanár basszon ki a gyerekkel ott ahol tud, meg vezesse félre lépten-nyomon. Csak azt, hogy az én felfogásomban egy dolog ismerete magában hordozza az ismeretben való bizonyosságot is - valamilyen szinten. Én elítélem, ha egy tanár bármilyen módon súg a gyereknek vizsgán, bármilyen jóindulattal is teszi ezt. A szerencse emellett még ezerféleképp előjöhet egy vizsgán: mázlis kérdések, jó ötletek, stb...
GZ, szép az, amit írsz, de nem hiszem el, hogy Te nem drukkolsz a vizsgán a diákoknak, hogy legyen kis szerencséjük is, azon a kevésnyi magabiztos tudásukon felül. Aki nem magabiztos, az legyen mind csak rossz? Hiszen akkor ellendrukkerük lennénk...
Az is szép eszme, hogy a tudásuk látsszék meg egy vizsgán, ne a nemtudásukra irányuljon a figyelem... Egy csomó közepes diákot meg lehet buktatni, ha ügyes a tanár:)
Nézd, mindig mondom a gyerekeknek, hogy a tudás része az abban való magabiztosság. Többször mondok direkt rosszat, amiről tudom, hogy tudja jól, hogy mer-e szólni. Hidd el, van eredménye. Ha a - ráadásul nem szakos - tanár így meg tudta ingatni, akkor nem is feltétlen érdemelte meg a 4 pontot SZVSZ.
Az agyammal gurigázok, képzeljétek, valaki megtalálja a matekérettségin a tompaszögű háromszög esetét is, erre a felügyelő más szakos tanár mondja neki: vigyázz, a többieknél nem ilyen háromszöget látok! a diák áthúzza és veszít 4 pontot, mint a többiek...
Kíváncsi lennék, engem hogyan manipulálnak. Te nem, GZ?
Egyszer pl. egyik matekdogán túl sok lett a jó jegy, s azt találtam mondani, hogy nem járok utána szúrópróbával, hogy valóban ilyen jól tudják-e, ha megígérik, hogy érettségi banketten elmesélik az összes trükkjeiket, amit velem szemben alkalmaztak.
És elmesélték, kb. fél órán át meséltek, - tartották a szavukat!
:-) de legalább kiszámítható... Az a négy tudja (vagy érzi) a kulcsot a lelkéhöz. Ha útálod is felhasználhatod a céljaidhoz: ti. tanulhatsz tőle... (na nem emberséget, "csak" angolt :-) Ámbátor a negatív példa is példa... (jusson majdan eszedbe, ha domináns helyzetben fényeskedsz fajtársaid fölött...) A jegy meg csak 1 dolog, nem? Elárulom: a főnökök /lsd. tanarak/ is manipulálhatók... Randa egy dolog, de műx...:-)
Sziasztok.
Nos, én 1 azaz 1 példát mondanék. Az eset címe: 2 in 1.
A tanár(nő) ugyanis szakmailag prof. Tényleg. Iszonyúan tudja az összes szabályt, soha nem hibázik. De emberileg hulla. izé nulla. Az történik óráról órára, hogy a 14 ember közül van négy, aki predestrináltatott arra, hogy ők 3-asnál többet nem kaphatnak. Van másik néhány, akik 4-esnél rosszabbat nem kaphatnak. Az a 4 ember a kezdetektől fogva ebben az állapotban van. Akármit csinálnak. Nameg: X felel, kap egy 2-est. És kijelenti a tanár, hogy ha ugyanezt Y mondta volna, akkor ő 5-öst kapna. Nekem is beszólt egyszer, elég durván, amilyen hangnemet én sem engedek meg magamnak, még a barátaim felé sem. Lelki terrorista. Toppogat, meg minden. És kijelentette, hogy akár jön az érettségi, akár nem, nem száll le rólunk.
Na röviden ennyi.
Sziasztok.
mélységesen egyetértek, hogy nem lenne szabad, hogy kizárólag menedzser szemlélettel rendelkezzen egy igazgató és ez alapján mérlegeljen. De sajnos általában nem azok jutnak elég pénzhez, ahhoz, hogy iskolát nyissanak, akik jó pedagógusok és nevelők, hanem ezek a menedzserszemléletű emberkék, akiket te is említettél. Az, meghogy ilyen szerencsétlen helyzetbe hozza az iskolát, hogy jobb tanárokat egy-egy diák miatt elküldi, valamilyen szinten elég nagy szegénységi bizonyítvány a pedagógiához való viszonyáról.
Arzénka: SZVSZ egy fizetős suliban a diáknak semmivel, de semmivel sem szabad többet engedni, mint egy "normál" suliban. Ez nem így megy. ez olyan, mintha a fizetős beteg megmondhatná, hogy most inkább vakbéllel operáljon, és az operációt így, meg úgy csinálja, mert ő a "vendég"... Baromság. SZVSZ ebben az iskolában az igazgatót kellett volna kirúgni, de páros lábbal. Nézétek meg: vannak ezek a "manager-szemléletű" igazgatók, az isten mentden meg tőlük minden iskolát! Jekllemző, hogy pölö a gyerekeket mindig "tanuló" néven említik, esetleg "fő", vagyis darabszámra megy a dolog. "A létszám idén 12 fővel csökkent, a tanulók három új tantermet kaptak...stb" Persze, kell a pénz a sulinak, de akkor is...
Borzimorzi:
sajna, ki kell ábrándítsalak... több példát is ismerek, akiket a szülő szó szerint átnyomott egy - nem is gagyi - gimnáziumon, majd egy egyetemen a pénzével. a gyerek fasz, bunkó, pökhendi és hülye, de van érettségije, van diplomája, és, persze van állása a papa cégénél. "Lefizetés" sosem volt, tehát minden szabályosan ment, de a pénz mindig talál utat, ugyebár...
Vuru:
Persze, nekem is van olyan tanulóm, aki tehetséges, nagyon is, ezért lusta. Próbáld meg azt beláttatni vele, hogy a suliban nem csak azt kell megtanulni, hogy mennyi 2*2, meg, hogy ki volt Napóleon, meg, hogy hogyan kell könyvtárat nyitni Win alatt, hanem azt is, hogy hogyan kell tanulni. Ha most nem tanulja meg, sose fogja. Arra meg nincs semmiféle garancia, hogy valamikor - talán nem is sokára- nem kell tanulnia valamit, nagyon is keményen!
Igen, kedves Borzimorzi, elég durva volt, de megtörtént. Ez a suli már érettségi utáni képzésre szakosodott, már több, mint 3 éve végeztem, de akkoriban sajna ilyen szelek fújtak arrafelé. Induló iskolaként, kezdő igazgatóval, aki egyben tulaj is volt... hát elég érdekes próbálkozásokat láttam én ott.
Kb. 10 évvel ezelőtt, amikor a tesóm ösztöndíjas volt egy magángimiben, akkor volt egy osztálytársa, akit a város összes általános iskolájából kitiltottak, mert kezdve onnan, hogy beszólt a tanárnak, azon át, hogy padtársa orrát beverte, majd végül kivágott egy széket az ablakon elég sok mindent megcsinált, de a magángimi keblére ölelte, mert apuka kifizette előre a 6 év tandíját és "mellesleg" felszerelt egy komplett számítástechnikai termet. Na ez volt az a pont, amikor anyukámék kisosztálylétszám ide, ösztöndíj oda, kivették a tesómat a suliból és visszavitték egy állami iskolába.
Hát ilyen is van. Lehet, hogy csak azért, mert ezek mind induló iskolák voltak és még nem forrott ki a dolog, de megtörtént. Bár az is lehet, hogy minden az észak-keleti országrész sajátsága, ahol mint tudjuk nem a legjobbak a lehetőségek, és a magániskolákba sem úgy működik a dolog, hogy ma elment egy diák, de már másik három toporog, hogy idejárhasson, mert ott kevesebben tudják megfizetni ezt a fajta szolgáltatást.
Uhh, ez durvicsek volt, kedves Arzénka! Szóval, ha fizet, akkor nyugodtan zavarhatja a többi kölyköt és bunkóskodhat, rontva ezzel a többiek munakmorálját? Hát, ennek nem szabad megtörténnie semmiféle suliban. Azt azért fizetés ide vagy oda, mindenkinek éreznie kell, hogy egy tanár nem azért van az állásában, mert benyomták, hanem azért, mert a jelentkezők közül ő kapta meg a diri bizalmát. Szvsz nagy hiba egy-két panasz miatt egyből ejteni egy tanárt, pláne kirúgni!
Csak megjegyzem, hogy pl. egy rendes angolszász suliban valami főbenjárót kell elkövetnie a tanárnak ahhoz, hogy év közben kirúgják. Általában az az elv, hogy aki 1x bizalmat kapott, azt hagyni kell kibontakozni, aztán ha lejárt a szerződése, majd meglátjuk, hogy alkalmazzuk-e tovább is. Hiába povedál Lord Ezmegaz Eton igazgatójának, hogy az ő fiacskájának pedig joga van a katedrára ürítkezni, mert az ő családjában 300 éve mindenki ebbe a suliba járt, és előbb szokták előjegyeztetni a kölkeiket a suliban, mint megkeresztelni. Azért mégis kihajítják a kölköt szvsz, vagy ami még jobb /a papájának is/ megnevelik, mégpedig keményen. Szvsz nagyon fontos, hogy ne lehessen a tanárt megkerülve a dirihez nyomulni minden aprósággal (ugyanígy ne lehessen a szakedzőt megkerülve a klubelnökhöz futkosni á la Albert Flóri stb.). Persze, ehhez az kell, hogy a tanaraknak megfelelő egzisztenciája legyen, s ez nemcsak azt jelenti, hogy legalább ne éhezzen, bár Mo.-n még ezt is el kéne érni, hanem azt is, hogy legyen pénze szakmailag fejlődni, kulturálódni, s legfőképpen a tanár és igazgató között szakmai alapú együttműködés legyen! Összetartás is, igen, hogy a bunkó újgazdag papi ne kényszeríthesse rá nevelhetetlen kölykét a többi gyerekre, de ne is lehessen mindjárt reménytelennek ítélni egy problémás gyereket! Hát igen, ehhez évtizedek kellenek, mire egy szervezet így kialakul. Akkorra meg mifelénk úgyis történik valami a politikában, oszt' jól szétverik az egészet. Hiába, a gyep, az a szép zöld gyep, ugye...
Így, ahogy nálatok megy, csak azt érik el, hogy a kölkök átveszik az uralmat a suliban és megfélemlítik a tanárokat, akik aztán majd kivételeznek néhányukkal. A pénzes apuka meg majd csak érettségi után döbben, hogy a sok pénzért a kölkét 1xűen csak átengedték (akár jó jegyekkel is) mindenből, de tudás, az nincs. Így nem fogják felvenni egyetemre, vagy ha pénzzel benyomják is a szülők, azért végestelen végig nem lehet a papa hátán lovagolni. Max. addig juthat el, hogy valakivel írat egy jó szakdolit, lediplomázik, papa benyomja egy jó állásba. De mi lesz, ha a tulajdonos rájön, mekkora idiótát vett fel? Pláne, ha a papa a cég tulaja? Hamar megtudja, hogy imádott csemetéje milyen jól el tudja baltázni a bótot! Épp csak nem ő az egyetlen, aki szív miatta, hanem az összes többi Mberke, aki megpróbált addig a suliban és a munkahelyen az imádott csemete jelenléte ellenére is jól teljesíteni és esetleg még élvezni is a munkát...
Nálunk is van ilyen gond, egy-két tehetséges diákon alapul néhány tanár munkájának sikere, szakdolgozata, pályázatának, szakmai munkájának sikere (segít gépre vinni, letölt szakmai programokat, infókat, segédprogramokat ír neki, stb.) Egyikük egyszerűen többet tud a számítástechnikáról, mint bárki az isiben, de nem tanul semmit és lóg, a másikuk meg nem tanul más tárgyakat, leszólja a tanárokat, de iszonyú tehetséges matek, kémia, művészetek terén. Az osztályfőnöke oldotta meg a problémát, mindenkit megkért, hogy egy ideig senki semmi szívességet ne kérjen tőle. Így az összes kibúvó megszűnik, hogy másik tanárra hivatkozva nem teljesít az egyiknél.
A diákok kritizálják csak nyugodtan a tanárokat - megfelelő hangnemben -, de először a tanárral közöljék, illetve ennek külső megítélésénél csak a tényeknek szabad hinni. Egy osztály nagyon durván meg tud szívatni egy tanárt, ha összebeszél - én szerencsére csak hallomásból tudok ilyen esetet.
Alább szóbakerültek a magániskolában tanító tanárok. Én mint magániskolai diák tapasztaltam a tanarakról egy-két dolgot, amit az állami oktatásban nem fedeztem fel bennük. Volt jó tapasztalat is és természetesen rossz is.
Jó volt, hogy sokkal felszabadultabban tanítottak, hiszen jobb anyagi körülmények között élhettek, kipróbálhattak számos új módszert, volt energiájuk rendesen felkészülni az órára, mert nem kellett másodállást vállalniuk. Jutott pénz és idő a szakmai újdonságok megismerésére, szóval ez jó volt.
Néha azonban sajnáltam egyes tanárokat, mert a legnagyobb jóindulatuk ellenére sem tudtak megszabadulni attól a gondolattól, hogy a diák az bármikor mehet panaszra az igazgatóhoz és akkor kirakják az állásából. Sajnos elő is fordult nem egy nagyon jó tanárral, hogy nem tetszett a diáknak a stílusa, vagy egyszerűen nem volt neki szimpatikus és lement panaszra az igazgatóhoz. Az igazgató meg sajnos úgy volt vele, hogy a diák - vagyis a szülő - fizet, tehát neki van igaza (lásd a vevőnek mindig igaza van). Pedig szerintem az igazgatónak meg kellett volna védenie a tanárt az ilyen típusú támadásoktól, esetleg egy más csoportba helyezéssel, vagy bármi más megoldással. A diákra viszont ritkán lehetett panaszkodnia a tanárnak, mert ugye ő a "vevő". Én néha szégyelltem magamat egyes társak helyett is.
Ti mit gondoltok, hol húzódik az a határ, amíg a pénzes diák mindent megtehet és mindent elnéznek neki a pénzéért?
A másik, amit elég nehezen viseltem, akár az állami oktatásban is, ha volt egy olyan gyerek, aki valamiben marha tehetséges volt, viszont a magatartása az kiborított tanárt és diákot egyaránt, de a géniusznak mindent elnéztek, merthát szegény művészlélek, tőle nem lehet elvárni, hogy normálisan, emberi módon viselkedjen. Volt olyan osztálytársam, aki azzal szórakozott egész órán, hogy ralizott az előtte ülő székével, ezt pedig elnézte neki a tanár, mert tehetséges.
