Ms-Gömörin az I. vg-ról G2 felé a kijárati jelző az említett (nem vagyok benne biztos, hogy K1). Sötétben működik a fényjelző alatta (minap is láttam), villanymotoros állítása is érdekes.
Azért egy vágánytengely-ugrásos állomáson ha bekötik fixre, az nem olyan nagy baj, mint egy olyan állomáson, ahol a kettőről hol egyenesben, hol kitérőben járnak ki!
Sztem elírtam, a kijárati oldalon levő torony vágányúti kallantyúja dönti el, hogy mi legyen (hány szárnykapcsoló húzzon). Esetleg az irodai tológomb. Vagy a vágányúti blokk az irodában egy tányérérintővel. Az a baj, hogy a tankönyünkben ez nincs benne ilyen részlegetesen, majd otthon utánanézek.
Ha elágazóállomásról van szó, akkor szerintem kevés a közelebbi torony vg-úti kallanytúin átfűzni a szárnykapcsolókat. A túloldali toronynak is van beleszólása merre megy a vonat (és melyik előjelzés érvényesüljön).
Koszonom az informaciokat, egy EU-s hatarozatban eleg kodosen es nem egyertelmuen irnak a tavoli beavatkozasrol.
Az, hogy miert kell es kelhet es ha ezt nem teszik lehetove es ugy epitik ki, akkor EUR milliardok mennek ki az ablakon megint egy olyan rendszerert ami tobbet is tudhatna. Olyan ertelemben aminek most meg nem latjak ertelmet, vagy bele sem gondolnak, hogy szukseg lehet ra.
Volt mar ra elo pelda mas kozlekedestechnikai rendszerek eseteben, hogy kesobb jott elo a problema. Ezt akarom irasban egy EU-s emberke orra ala dorgolni akivel szemelyesen tavasszal talalkoztam. Ketszer ne kovessek el ugyan azt a hibat...
Az ETCS egy UJ europai egységes biztbernek lett kitalálva, igy felmerül a kérdés, hogy kell-e ezenfelül bármi más, mert ha igen akkor megint ott vagyunk mint eddig, minden mozdonynak ismerni kell a hazai (?) biztbert meg az ETCS-t, de mi van akkor, ha külföldre kiván menni?
Győr-gysev és Győrszabadhegy között állítólag volt vasút.
Erre gondoltál?
A régi Győrszabadhegy Pápa felőli kijáratánál megmaradtak azok a jelzők amik a Győr-Gysev re adták a jelzést?
A térkép szerint volt egy Győrszabadhegy-Győr Gysev-szakasz.
A másik bal oldali (Pápa felé) leágazás a Pannonhalmi a 11 es vonalé.
A Győr felőli kijáratnál a delta kiágazása jóval, talán 1,5 km is lejjebb mint a Győrszabadhegy állomás kijárata és a nyíííltvonalon ágazik el a delta, ha jól figyeltem, egyik része megy Győr-Gyárváros mh irányában Győr felé, másik irány a deltán át(begazosodva) az 1 es vonallal Győrszentiván Tatabánya felé, valamint talán? Győr-Rendezővel teremt kapcsolatot.
Ugyan az ETCS rendszer általában feltételezi a hagyományos értelemben vett állomási és vonali biztosítóberendezések meglétét, azonban magasabb kiépítettségi szinteknél (L2 és felette) olyan változat is elképzelhető, melynél a biztosítóberendezések funkcióit maga az ETCS rendszer valósítja meg.
Ez azonban nem csak az ERTMS/ETCS-re igaz. Az LZB, FZB és az FFB ugyanis pontosan így működik...
Majd fog tudni individuális parancsokat küldeni egy vagy több mozdonynak.
A részletek ördögei ma még az egyes mozdonyokban kussolnak. :-)
Pontosan meg kellene ugyanis határozni, hogy mi legyen az a parancs ami a távolból megállitja a vonatot (vészfék, sima komotos fékezés stb. érvényes legyen e parancs valamennyi gyorsasági kategoriára; egy vészfékezés standard pályán pl. egy ICEvel kitépheti a sineket az ICE-kre kiépitett pályán viszont megengedett stb.)
Természetes az is kérdés, hogy mit láthat valaki a távolból, ami miatt meg kellene állitani egy vonatot s ugyanaz közelböl (most nem a mozdonyvezetöt értem - mert az bizonyos esetekben amugy sem láthat semmit) nem láthato?
Meg szeretnem kerdezni, hogy az ETCS tartalmaz-e vagy ha nem akkor esetleges fejlesztesbe bekerulve tartalmazni fog-e olyan funkciot, hogy adott szamu mozdonyt tavolrol meg tudjon allitani egy kozponti helyrol?!
Most be kéne tennem egy képet, de nem találom. Szóval a (fényvisszaverös) jelzökar alá felszereltek egy mini kétoptikás fényjelzöt, ami gondolom sötétben párhuzamosan müködne a jelzökarral. Ezzel teljesen eltér az alakjelzök általános kivilágítási módjától, ahol egy kulissza mozog a fix fehér fényforrás elött.
Hát igen. A keresztező vágány fogalmáról mondjuk nem hallottam még, érdekes, nekem az azt jelentené, hogy keresztez a vágány egy másikat. Hiszen egyvágányú pályán épp' úgy lehet vonatmegelőzés, mint kétvágányún vonatkeresztezés. :)
Az igazat megvallva én is kerestem különböző utasításokban (sem a D54-ben, sem az OKVPSZ-ben nem találtam), de csak a Gajári-féle Vasútépítéstan II. könyvben találtam rá szabatos definíciót (203p).
,,...Az átmenő fővágány kivételével a többi fővágányt kétvágányú vonalon megelőző, egyvágányú vonalakon keresztező vágányoknak nevezzük."
Sajna, szakmai pongyla miatt én is megelőzőnek neveztem a 135-ös vonal állomásainak egyéb fővágányait...
Ha egy kicsit belegondolunk, a pályások más szemszögből nézik a dolgokat...:)))
épp' ma volt róla szó, két szárnykapcsoló van hozzá, a bejárati oldalon levő torony vágányúti kallantyúja dönti el, hogy melyik zár (old). De persze csak akkor, ha van már kijárat, azaz a látjelző fehér-fekete sávozású. :)
Szerintem be lehet, csak nem egy, hanem kettő szárnykapcsoló kell, hogy amikor a bejáratot húzza, az előjelző mechanikát azonos irányba, vagy fordított irányba mozdítsa.
Ernő, utána nézhetnél a régi bizt.beres könyvedben...
Régen pl. Győrszabadhegyen ilyen jelzők voltak, mindkét oldalon két irányba ágazik el. (Győr-Delta ill. Gyömöre-Pannonhalma)
A már korábban felvetett háromfogalmú előjelzővel egyesített alak bejárati jelzővel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy pl. elágazó állomáson be lehet-e állítani mind a négy lehetséges variációt, vagy ennek a hagyoményos szárnykapcsolós megoldás szab határt.
