Most lepte csak be a ho tegnap, az eddigi havazasokat jol birta, ez a 30 cm mar sok volt neki, de szerintem a sikkollektorokon is megallt most a ho. Majd korulnezek az utcaban van par.
2x20 Apricus van. Mult heten fel tudta tolni 50 fokra is a tartalyt, de most ugye szepen belepte a ho:). Ma 35 fok volt kollektor szenzor amikor a parom nezte (del korul), tehat a ho alatt is porbal izzadni egy kicsit.
Ma mar csakis 60-65 fokban raknek ilyet fel, telen jobb a hatasfok, lecsuszik rola a ho, nyaron pedig kisebb az uresjarat.
Van már ilyen rendszer, csak ott a talaj és a fal között folyadék hordozza a hőt.
"a házra kívülről rakok egy extra boritás, ami borítás és az eredeti fel közt kb 5-10 cm rés van"
Feltételezések, különösebb számítások nélkül: 1: Ha ez a külső extra borítás nem jó hőszigetelő, akkor a föld alól feljövő kis hőmennyiség szinte néhány centiméter után el fog távozni rajta keresztül kifelé, így a falfelület maradék 90 százaléka ugyanolyan hideg lesz, mintha nem csináltál volna semmit. 2: Ha Ha ez a külső extra borítás nagyon jó hőszigetelő, akkor az egész rendszer bekerülési költsége olyan hatalmas összeg lesz, hogy a megtérülés napja (amikor befektetésed az első forint nyereséget hozza) valószínűleg nem ebben az évszázadban lesz (nem vicc).
Számolj utána, mi hoz többet: - egy második, külső hőszigetelő házkabát kiépítésének ára (tetőre is?), plusz sok száz méter vastag cső ára a rengeteg földmunkával: ez minimum három-négy millió forint kiadás (de a sok földmunka miatt sokkal magasabb összeget sem tartok lehetetlennek) - ezzel szemben a házad jelenleg tervezett hőszigetelése helyett jóval vastagabbat teszel (mondjuk plusz 15 centi), ami kerül összesen mondjuk kétszáz ezer forintba.
És még az is lehetséges, hogy ez a kétszáz ezer forintos kiadás jobban fogja csökkenteni az éves energiafogyasztásodat, mint egy, a vártnál kisebb hasznot hozó sokmilliós csoda beruházás.
Ráadásul sokan esnek abba a hibába, hogy fogalmuk sincs arról, hogy merre mennyi hő távozik a házukból: például az oldalfalain már 120 centi a hőszigetelés, de a talaj felé nulla, a szellőztető-rendszeres hővisszanyerésről meg azt hiszi, hogy egy újfajta nyereményjáték. Egy kicsike jobbítás a megfelelő ponton sokkal több hasznot hozhat, mint egy hatalmas bővítés máshol.
Ha motorral mozgatod a levegot akkor is lehet hogy tul nagy legaramra lenne szukseg. Nagy legaram eseten a kollektor feluletet is lehet hogy durvan meg kell novelni (kulonbenb egyszeruen a csovek korul elobb utobb megfagy a fold)
Kerdes mekkora legaramra szamitasz. Azt gyanitom ez a legaram nagyon kis teljesitemnyt tud leadni. (Nalam a szellozteto nyaron kb 1.5 fokot hut a hazon, 150-200 m3/h legarammal). Egy nem passzivhaznal szerintem ez szinte elhanyagolhato lesz. Nalam egyebkent 2.5 meter melyrol most 7 fokos levego jon fel. (60 meter hosszu kollektor). Oszinten abban is ketelkedek, hogy a kemenyhatas erezheto legaramot generalna.
Mas:
Kezd durvulni a szolaris nyereseg nalunk, ma pl 26-27 fok van mar a nappaliba, de meg a legeldugotabb helyen is 23.5. Lehet hogy februarban mar szelloztetunk kell:)
Szántódon van egy ház ami hasonló kívülről régi kisméretű tégla alatta hőszigetelés alatta légrés, de nem talajkollektorral hanem sima természetes szellőzéssel. Ha megvan az anyag róla még(10 éve volt u.i) akkor pár képet felteszek ide róla.
a hétvégén kitaláltam egy új hőszigetelési módot. feltételezem nem vagyok einstein, ezért nem hiszem hogy nekem jutott eszembe elsőneka világon.
kérdés: hallotatok ti már ilyen módszerrőlm, hogy jó-e és ha nem akkor miért nem?
módszer:
a kertben leások mocskos sok csövet 1,5 méter mélyre, egyik felét kivezetem a szabadba a másikat meg mindjárt látod
építek egy hagyományos házat
a házra kívülről rakok egy extra boritás, ami borítás és az eredeti fel közt kb 5-10 cm rés van
a résbe alúlról bekötöm a kertbe leásott csöveket, felülről pedig kivezetem jó magasra, mint egy kémyényt
elméletem szerint elindul egy kényény-huzat hatás, ami mmiatt kinti levegő bemegy a kertben leásott csőbe, ott véggmegy, felmelekszik 10 fokosra, átmegy a ház oldala köti résbe, ahol bár folyamatosan hűll, de azért valahol 5-10 fok közt tartja a házfalat
előnyök:
így a házat csak annyira kell fűtenem, mintha kívül 7 fok lenne, nem -10
nincs az a penész pára macera mint a többi mostanság elterjedt pl hungarocell módoknál
Pontosan a passzív hőforrásokat, Ez tetszik :-) Ha egy 150 kilós hentes lakja majd a házat akkor kevesebb szigetelés kell mintha egy 50 kilós könyvelő? :-)
En anno linkeltem be neked 2 db. szakkonyvet is errol, az mas kerdes, hogy te nem adtal nekik hitelt :( Igy nehez lesz valaha is hitelt erdemlo infot beszerezni a temarol...
"Elmélet: BENT 20C° KINT 0C° 100%-OS HŐÁTADÁSKOR BELÉPŐ LEVEGŐ 10C° KILÉPŐ LEVEGŐ 10C°"
A gyakorlat mást mutat: levegő hőcserélő = két párhuzamos légcsatorna között hőátadás van Helyes bekötés esetén a két légáramlat egymással szemben halad (ez a lényeg), a belülről kifelé haladó (és eközben lehűlő) levegő az elválasztó fal túloldalán a kívülről befelé haladó és eközben fokozatosan felmelegedő külső levegővel érintkezik mindvégig, így a két légáram között végig hőmérséklet különbség, tehát végig hőátadás van. Minél nagyobb a hőátadó felület és/vagy minél alacsonyabb a légáramlások sebessége, annál kisebb lesz ez a hőmérséklet különbség, tehát annál jobb lesz a hatásfok. Nagyon nagy felülettel és/vagy nagyon lassú légáramlással lehetséges a 99 százalék feletti hatásfok elérése is, gazdaságossági okokból azonban a gyakorlatban a 60-95% közötti hőcserélők szokásosak.
Még annyit tennék hozzá, hogy sehonnan nem lehet HITELT ÉRDEMLŐ információkat szerezni a zárt térben (pl a házak alatt) alkalmazott nem zárt cellás (pl eps, ytong) hőszigetelések hosszú távú megbízhatóságáról (nedvesedés évek alatt). Így jelenleg két tábor van: - az egyik tábor szerint a valóban tökéletes vízszigetelés csak elméleti kategória (a valóságban nem létezik) és ilyen zárt helyekre kizárólag közel zéró vízfelvételű hőszigetelő anyagokat szabadna alkalmazni, kerül amibe kerül, - a másik tábor olcsó nyílt cellás anyagokat tervez/tesz ilyen helyekre is, mert állítólag oda úgysem juthat nedvesség soha semmilyen formában, de ha mégis, akkor az el is fog távozni onnan valamiképpen.
Feltetelezem egy szakertovel van dolgunk, ugyhogy kerdezek egy csomot!
Adva van egy olyan helyzet, hogy az epuleteknek MUSZALY legyen egy vasbeton vazszerkezete . A toltelek (a falak ) lehetnek "barmibol" . Namost : ertelemszeruen a vasbeton szerkezeti elemek (oszlopok) az alapbol "nonek ki . => Hohidmegszakitas itt nem lehetseges , ergo az alapot kell szigetelni . A lemezalap megvalosithatosaga meg kerdeses. Ellentetes velemenyek vannak , egyesek szerint lehet , masok szerint nem igazan . 1. ESET : lemezalap lehetseges - nem vilagos meg az sem, hogy ha lehetseges a lemezalap , akkor azt lehet hoszigetelni vagy sem . Ha lehet , meg vannak oldva a hoszigetelesi problemak . Ha nem lehet , akkor kar eroltetni a lemezalapot , lasd 2. eset .
2. ESET : lemezalap nem lehetseges - Ebben az esetben a savalapot lehet szigetelni, kerdes , mennyire es hogyan . Volt par hasonlo velemeny itt a forumon, hogy az alap belso oldalara , ami a haz alatt van , nem erdemes ugyanazt a vastagsagu hoszigetelest aplikalni, mint a kulso oldalara (a kisebb delta T miatt ) , inkabb erdemes peremszigetelest tenni kivulre (vizszintest v. fuggolegest ) mert a "nyereseg" igy ugyanakkora koltsegbol nagyobb lesz . Masik kerdes, hogy erdemes a falaknal egy -ket sor gazbetont betenni, hoidmegszakitasi celzattal, vagy sem , tekintettel arra , hogy az oszlopoknal ez semmikep nem lehetseges. Esetleg errol bovebben tudnal mondani valamit (hohidszamitas?) Ha elmondanad a velemenyed ezekrol , lehet sokat tanulnak belole . Koszonom elore is.
"8-12 cm a ház alatt ? Az igen kevés. "
Hol volt szo a 8-12 cm -rol ? Visszaolvastam de nem talaltam meg . Amugy meg egyetertek vele, hogy ez egy haz ala keves.
Igazad van, de ez nem azt jelenti, hogy alapvetoen hibasak az itt elhangzott ervelesek, szamitasok. Az a teny, hogy utolag mar nem lehet olcson modositani, nem indokolja pl. azt, hogy 100 cm XPS-t tegyunk a haz ala. Az ember szeretne tudni, mi az ami meg esszeru, aminek a befektetesi koltsegei legalabb az epitkezo hatralevo eveiben meg is terulhetnek.
- azt is figyelembe kell venni, hogy a topiklakok egy resze nem celozza egy passzivhaz megepiteset, vagy legalabbis nem akar tanusitvanyt rola, egyszeruen keves energiaval (es foleg keves penzbol) futheto/hutheto hazat szeretne.
- ezzel egyutt 8-12 cm szigeteles a haz alatt azt hiszem minden topiktars velemenye szerint keves, tehat nincs itt semmi ellentmondas.
- a fold melege termeszetesen nem arra vonatkozik, hogy mi futenenk, hanem arra, hogy ha nincs a foldon semmi, akkor is bizonyos melysegben "meleg", legalabbis a teli (felszin folotti) homersekletekhez merten. Ez nekem annyit mond, hogy a kivulrol szigetelt alapot csak annyira kell szigetelnem, hogy ennel a homersekletne ne legyen szamottevoen melegebb, igy minimalizalodik a hoaram.
Sziasztok. Read only vagyok ezen a fórumon, de egy-két dolog mellett úgy érzem nem lehet elmenni...
Alapvetően hibásak, a ház alapozásával, a ház alatti szigeteléssel kapcsolatosan leírt gondolataitok. Ez az a terület amihez a leendő otthonotok fennállása során SOHA TÖBBÉ fogtok hozzáférni. Ablakot, hőszigetelést, szellőztetőgépet cserélhettek, javíthattok, fokozhattok majd de amit a vízszigetelés alá tesztek azt reális költségek mellett NEM.
Ezért javaslom, hogy minden lehetséges műszaki és anyagi eszköz segítségével fordítsatok erre, annyit amennyit csak tudtok. A jó belső burkolatok, lámpák, csaptelepek és egyéb felszerelések bármikor máskor....
8-12 cm a ház alatt ? Az igen kevés. Abból kiindulni, hogy azt úgy is "fűti a ház" ezért abból az irányból kevesebb hőszigetelés is elég... Szerintem ez esetben mintha fordítva ülnétek a lovon. Szigeteljetek vastagon, hogy NE LEGYEN melegebb a ház alatt. Ne már, hogy mi fűtsük a földet...
Próbálj meg elképzelni két hosszú csövet, úgy, hogy a kisebb benne van a másikban. A kialakuló két légrétegben ellenirányban áramlik a levegő. Fontos az áramlás, nem pedig bezársz két adag levegőt, hogy átlagolódjon a hőmérséklete...
Én elég ritkán nézegetem a mérőimet, de az imént leolvastam és elő a kockás füzetet.. Így a második fűtésszezonom közepén gondoltam bepötyögöm az idei tél fogyasztásom, hátha valakinek hasznos az összehasonlításhoz.
Szóval: az idei fűtésszezonban eddig 375 m3 gázt puffogtattam el (szept 10. - jan 30.), tavaly ugyanekkor 310 m3 -nél jártam (szept 8. - febr 1.). Vagyis az idei tél nálam eddig 65 m3 -el keményebb. Forintosítva kb. 47.000 Ft. -ba van idén eddig nekem a fűtés, ez kb. 8-9e Ft.- al több, mint a tavalyi hasonló időszakra.
Tavaly innentől a fűtésszezon végéig még kb. 210-220 m3 ment el, idén gondolom az is több lesz. Végső számok és az összes közüzemi számla-összeadása majd május elején. :-)
A ház 2006 - 2008 as építésű, nem passzív, csak optimumra épített "mezei" ház, netto 95 m2., egyszintes.
fal (PTH 38NF + 8 cm. kőzetgyapot): 0,25; födém (PTH födém + 20cm. üveggyapot): 0,15; ablak: Rehau 1,4 + hőszig. alu redőny aljzat + lábazat: 6 cm. EPS 100 + 7 cm. XPS, kb. 0,3 - 0,4 lehet
Sima gázfűtés, kombi-cirkó + normál radiátorok. Gépi szellőztetés nincs, egyéb kütyü nincs. Hőmérséklet 17-20 fok között szoktam tartani. Gázár támogatás nincs, a melegvíz is erről a gázról megy, de a sütés-főzés villany (a havi full villanyfogyasztásom 130kW körül mozog, elég sok az elektromos eszköz).
Lesz szellőztetés. Már csak az a dilemma, hogy miután megszüntettük a felfedezett turpisságokat, meg kell e ismételni a mérést? Az ugye újabb 50 rupia...
