Igen, ez már többször felmerült, azért a szokásos vízállása mellett 15m3/s a vízhozama Körmendnél, elvileg ez alatt, Rum-nál vlna a legközelebb a Zala vízrendszeréhez való kapcsolódás. Ebből nem tudom, mennyit lehetne elvenni anélkül, hogy az alsób szakaszokon ne okozzon gondot.
Régen megépítették a Sió csatornát. Most megépíthetnék a "Rába" csatornát. Ha sok víz lesz, le lehet ereszteni. Ha meg kevés, lehet vitakozni hogy feltöltsék-e, ha meg katasztrofálisan alacsony lesz a vízszint, akkor vita nélkül fel lehet tölteni. Ez eddig egyszerűen hangzik. De a Rába vízgyűjtője nem majdnem ugyanaz mint a Zaláé? Ha ugyanaz, nincs gond az idegen vízzel, ugyanakkor viszont a Rába pont úgy le lesz apadva mint a Zala és a Balaton. Van más vízforrás is?
Nem vagyok jogász, de nem hiszem, hogy lehetséges az általad javasolt törvény megalkotása. Az állam nem kötelezheti ilyenre mondjuk az önkormányzatokat, akik a leginkább érintettek ebben a kérdésben.
De ha kötelezné is, nem hiszem, hogy lenne erre pénze a partmenti önkormányzatoknak, és egyáltalán a tulajdonosoknak.
Az öszödi kormányüdülő pl. biztosan nem illegális építkezés volt. Viszont az tény, hogy a parti telkek értéke szoros összefüggést mutat a tó állapotával. Tehát szerintem minden további nélkül e telkek tulajdonosaira rá lehet terhelni, hogy a szélsőségesebbé váló időjárás miatt szükségessé vált magasabb legfelső szabályozási szinthez igazítsák a saját ingatlanuk műszaki állapotát, illetve az államnak az igazítás költségeit kifizessék. Ez csak törvényalkotás kérdése, és ez pont az a kérdés, ahol a közösségi érdek az egyéni érdek elé helyezendő. A minimális szabályozási szintet pedig én úgy értelmezem, hogy ez az a szint, ami alá sűllyedve a vízszint már feltétlen beavatkozást tesz indokolttá. Különben nem szabályozási, hanem aggodalmi szintnek kellene nevezni, mert ez alatt már lehetne aggódni. :) És a "0 cm" lehetne ezután a legalacsonyabb szabályozási vízszint, mert akkor azért már feltehetőleg beavatkoznának a felelősök.
Pontosításom a cikkhez: Nem 58, hanem 56 volt a 2004. évi őszi legalacsonyabb.
Nem tartom valószínűnek, hogy ezen a tavaszon (május végéig 110 felé menjünk)
30-40 cm-rel már nem lehetne megemelni a max. szabályozási szintet, hiszen az már nemcsak az újonnan kialakított telkeket, hanem az évszázados partvédő műveket is veszélyeztetné. Egyszerűen sokhelyütt kiöntene a Balaton, újra kellene építeni a mólókat, a vasútakat, a strandokat, gyakorlatilag mindent. Ennek nem sok értelme lenne.
+5-10 centi emelés nem okozhatna nagyobb ribilliót, és az utóbbi évek bebizonyították, hogy szükség van rá.
Na ja, a telkeket fel lehet tölteni, de a rajta levő házakat már nehezebb felemelni.
Ez csak és kizárólag az illegálisan feltöltögetett telkek tulajdonosainak problémája, és én valahogy nem nagyon tudok együttérezni velük. Ez már akkor benne volt a pakliban, mikor elkezdtek ott építkezni, és egyáltalán, feltölteni a telket.
Ez az "alacsonyan fekvő parti telek" probléma is viszonylag olcsón és egyszerűen megoldható volna. Emlékeim szerint szó volt már arról, hogy az illegális parti zagytereket megszűntetnék, csak kérdés, hogy hova kerülne a kitermelt "zagy", ami időközben már többé-kevésbé termőfölddé alakult. Ideális megoldásnnak tűnik első pillantásra, hogy e zagyterek felszámolásával egyidejűleg az alacsonyabban fekvő parti telkeket töltsék fel, mondjuk fél méterrel. Akkor nyugodtan lehetne emelni a megengedett legnagyobb szabályozási szintet is akár 30-40 cm-rel is. És mindenki örülne. :)
Siófok - Tavasszal várhatóan nem az alacsony vízszinttel, hanem a túlságosan sok vizzel kell foglalkozni a Balatonnál. Január első napjaiban 42 centiméterrel volt magasabb a vízszint, mint egy évvel korábban. A napokban mért 74 centiméteres névleges érték négy centiméterrel magasabb az optimális szabályozási tartomány alsó szintjénél - tudtuk meg Fejér Vilmostól, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetőjétől. A tó vízszintje az ősz eleji legalacsonyabb szint és a tavasz végi maximum között általában 60-80 centiméterrel emelkedik a csapadék hatására. A tavalyelőtt októberi minimum és a tavaly júniusi maximum között például 60 centiméter volt az emelkedés.
Tavaly szeptember végén volt a legalacsonyabb a vízszint, ekkor 58 centimétert mértek. Ha tavaszig az egy esztendővel korábbihoz hasonló vagy annál nagyobb lesz a csapadék, akkor a tó vízszintje meghaladná az üzemelési szabályzatban megengedett 110 centiméteres legnagyobb szintet. Ezért ebben az esetben meg kell nyitni a siófoki leeresztő zsilipet. Hisz amennyiben ezt nem tennék, akkor a tó elöntené az alacsonyabban fekvő parti telkeket.
Az utolsó mondat külön szépséges. (A tulajdonosaiknak nemi szervemet fogyasztásra kínálom fel! :-(((
Egyébként néhány éve azt zengedezték, hogy ha aktuális lesz, meg kellene vizsgálni a 120-ra való emelést, pont az ilyen szükséghelyzetek kivédésére. Most már lassan aktuális (bár a cikk erősen túloz, de hát újságíró írta, mit csináljunk...), nem tudom tervezgetik-e? (szerintem nem...)
Szerintem a szabályozási szint az alsó határa egy elméleti határ. Láthattuk, hogy semmit nem tudnak tenni, ha az alá megy.
Más. nagyon jó, hogy magasabb lett a tó, de szerintem mázli, és nem a szakemberek beigazolodó jóslatiaról van szó. Egyszerűen nem merte senki szakember vállalni a vízpótlás esélyeit, lehetőségeit. Nem mondja senki, hogy előre lehetett tavaly látni ilyenkor, hogy ilyen nagy áradás lesz. Most hogy ez lett, mindenki döngeti a mellét, hogy lám nem kell vízpótlás. Bezzeg, ha most mondjuk 23 alatt lenne, (mert lenne rá esély, ha ugyanolyan évet zártunk volna mint 2003), akkor most mit mondanának? Hogy várjunk még?
Mázli volt, bízzunk a folytatásban, de nyitva kell hagyni a vízpótlás lehetőségét.
Első lépésként pl. meg kellene emelni a felső szabályozási szintet pár centivel. Tudom, ez azért még nem egy aktuális kérdés, de nem lenne szerencsés, ha mondjuk egy tavaszi 100 centis vízállásnál kinyitnák a Siót, mondván, hogy már majdnem elérte a maximumot a vízszint.
Már szó volt róla, de itt meg az a probléma, hogy a többségében "nagy érdekérvényesítő képességű" (hogy finoman fogalmazzak...) feltöltött vízparti telkek tulajdonosai lennének ekkor bajban. És akkor már mindjárt harmadlagosak lesznek a környezetvédelmi szempontok.
"vizpotlas ellenzo .... tabornak lett latvanyosan igaza. ami tavaly marcius aprilisban tortent, az szserintem eleg megyozo volt, na meg azota is. ... persze ha valaki mindenaron csatornat akar epiteni, akkor ott akarmilyen szintemelkedes hiabavalo mint ellenerv. ... a kerdes ... szerencsere most nem idoszeru."
Ezzel az időszerűséggel csak az a baj, hogy amint az 2 éve többször is elhangzott, a terv megvalósulása az elhatározástól fogva kb. 3 év (szerintem ugyan 6 hónap is elgendő lenne, de politikusokkal ez úgysem lesz végül gyorsabb). Ha tehát nem lett volna olyan szerencsénk, hogy a tavalyi év átlag feletti csapadékosságú, hanem pl. folytatódott volna a korábbi évek tendenciája, ma mínuszos lenne a vízszint, és a vízminőséggel sem takarózhatna tovább semmilyen szakvélemény. Ha tehát egy a szükség diktálta döntéshozatalhoz az eddigiek szerint tapasztalt reakcióidő szükséges, nyugodhat kijelenthető, hogy amennyiben egyszer tényleg szükséghelyzet állna elő, úgy biztosan katasztrófa helyzettel is számolnunk kellene, mire az elhárításra készen állnánk. Kérdés, hogy ilyen körülmények között szabad-e ezt megkockáztatni.
A természetbe való minden komolyabb beavatkozás elkerüléséről pedig az a véleményem, hogy ha már egyszer előidéztünk egy nagyobb bajt (pl. globális felmelegedés), nem az a felelősségteljes magatartás, ha tétlenül végignézzük az általunk előidézett teljes romlási folyamatot - újjal mutogatva az előttünk élt hibázókra, és elhárítva minden felelősséget magunktól - , hanem az, ha az előállt problémákat az elődökénél sokkal alaposabban és komplexebben vizsgálva állunk neki megoldani. A természet tavaly még megkegyelmezett, és adott elég időt egy felelősségteljesebb döntéshozatalra és ennek alapján a szükséges lépések megtételére, nem kellene elszalasztani az alkalmat. Szomorú aktualitást ad a véleményemnek a cunami esete, ahol töredéke lehetett volna az áldozatok száma, ha időben kidolgozták volna a szükséges katasztrófa elhárítási terveket, aminek a minimuma lett volna, hogy a riasztás időben eljusson a lakossághoz. Ahogy a délkelet-ázsiai térségben lehetett tudni, hogy előbb-utóbb lesz cunami, úgy nálunk is lehet tudni (legalábbis a felmelegedés ténye az egész világon már csak a hazai szkértő elitek egy része számára kérdéses), hogy előbb-utóbb megint lesz hosszabb száraz időszak.
Remélem hogy a szakvélemények tulajdonosai pontosan tudják, hogy 50-50% esélyük volt arr, hogy bejön e a jóslatuk vagy nem.
A szakvélemények tulajdonosai egyet tettek szakértői mivoltukban: rátekintettek a csapadékeloszlás statisztikáira, és megmondták, hogy ha most x évig nagyon kevés esett, akkor most sok (több) fog.
Ennyi. Ezt bárki megteheti, akinek min. 2-ese volt stat-ból. Olyan ez mint a 2 hétnél hosszabb időjárás előrejezés...
A kérdés az, hogy a csapadékeloszlás (illetve ezzel együtt ennek mennyisége) alapjában megváltozik-e mostanában (mint ahogy ezt pl. Zágoni Miklós határozottan állítja), vagy ez még belefér a normális kilengésbe.
Sajnos mindkét álláspont utólag megmagyarázható, bár egyre többen vannak talán, akik a "normálisnál" nagyob kilengésnek tekintik a helyzetet.
Minden esetre jobb félni, mint megijedni, és szerintem is el kell készülnie azoknak a vészforgatókönyveknek, amelyek a Balaton "tartós" és "nagy mértékű" (na ezen lehet vitatkozni...) vízhiánya esetén való teendőket vázolják.
Addig is örüljünk a víznek (nem is értem honnan jön mostanában ennyi, biztos a ködös nyirkos idő is végül egyfajta csapadék..)
most nem azert mert en is vizpotlas ellenzo voltam:), de kar lenne tagadni, hogy ezuttal ennek a tabornak lett latvanyosan igaza. ami tavaly marcius aprilisban tortent, az szserintem eleg megyozo volt, na meg azota is. ez nem melleveregetes, csak egyszeru megallapitas. persze ha valaki mindenaron csatornat akar epiteni, akkor ott akarmilyen szintemelkedes hiabavalo mint ellenerv. azzal termeszetesen egyetertek, hogy a kerdes persze nem zarult le, es barmikor ujra elokerulhet, de szerencsere most nem idoszeru.
A beemelt cikkel nem az volt a célom, hogy a "szakemberek" védelmére keljek, csupán, mint jóhírt akartam közreadni.
Ami pedig a vízpótlás szükségességének biztosítását illeti, ezzel azért vannak fenntartásaim. Bár nem vagyok szakember, de nem igazán tudok egyetérteni semmilyen nagyobb beavatkozással a természetbe. Inkább azt kellene megvizsgálni, hogy eddigi emberi tevékenységünk (beavatkozásaink) káros hatásait hogyan lehet helyrehozni, a további káros hatásait kiküszöbölni. Egy száraz periódusban egyébként is nehezen tudom elképzelni a mesterséges pótlást, hiszen nincsenek nagy és bővízű folyók a Balaton közelében.
én még most is azt mondom, hogy a lehetőség a vízpótlásra legyen meg. Aztán szorítsunk azért, hogy soha ne kelljen használni.
"Ennek kapcsán felmerült a vízpótlás szükségessége, tanulmányok is készültek, ám a szakemberek úgy vélekedtek: nincs szükség ilyen megoldásra, a vízszint emelkedni fog.
"Az akkori szakvélemények most beigazolódtak""
És mi van ha egyszer nem fognak a szakvélemények beigazolódni?
Remélem hogy a szakvélemények tulajdonosai pontosan tudják, hogy 50-50% esélyük volt arr, hogy bejön e a jóslatuk vagy nem.
"...felmerült a vízpótlás szükségessége, tanulmányok is készültek, ám a szakemberek úgy vélekedtek: nincs szükség ilyen megoldásra..."
Maradjunk annyiban: a szakemberek egy része vélekedett így.
Amúgy ennek a 70 cm-es alsó szabályozási szintnek van valami értelme? Mert 71-nél még nyílván nem fogják megnyitni a Siót, ha viszont 70 alá megy, akkor sem tudnak semmit csinálni, mint azt tapasztalhattuk az elmúlt években.
Egy év alatt közel félmétert nőtt a Balaton vízszintje
január 12. 8:27
[MTI]
Egy év alatt 41 centiméterrel nőtt a Balaton vízszintje, a mostani, 74 centiméteres vízállás 4 centiméterrel haladja meg a szabályozási sáv alsó határát - közölte Hanga Csaba, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Kirendeltségének vezetője az MTI-vel.
A kedvező vízállás-változás elsősorban az átlagot meghaladó éves csapadékmennyiségnek köszönhető - mondta a szakember. Hozzátette: emellett az elmúlt években vizet sem eresztettek le a tóból.
Az előrejelzések szerint a következő hónapokban a csapadék mennyisége átlagos lesz, ezt figyelembe véve a hidrológiai előrejelzés szerint az elkövetkező fél évben a Balaton vízállása várhatóan megfelelő szintű lesz - mondta Hanga Csaba. Emlékeztetett: a Balaton vízszintje az utóbbi években 2003 októberében volt a legalacsonyabb, akkor 23 centimétert mértek. Ennek kapcsán felmerült a vízpótlás szükségessége, tanulmányok is készültek, ám a szakemberek úgy vélekedtek: nincs szükség ilyen megoldásra, a vízszint emelkedni fog.
"Az akkori szakvélemények most beigazolódtak" - jegyezte meg a kirendeltség vezetője, hozzátéve: a Balaton vízminősége akkor is kifogástalan volt, és most is az.
FÉLOFF:Kékestetőn megszűnik az ország egyetlen hegyvidéki meteorológiai állomása. A hálózat szűkítését a csökkenő költségvetési támogatás és az emelkedő bérköltségek teszik szükségessé. A pénzhiány miatt a balatoni viharjelzést is a fővárosba telepítik Siófokról. (radio.hu)
Köszi! Ha még betesznek egy új lapot az oldalra, amelyen a várható vízállások is lesznek, akkor már minden a régi lesz, de akkor meg miért volt ez a szünet?
Apró bukta a hydroinfo-n, avagy mit látunk a hétvégén:
(némi ellentmondást érzek az első és az utolsó link tartalmal között:)
http://www.hydroinfo.hu/vituki/tb/tb442600.htm
http://www.hydroinfo.hu/vituki/tavak.htm
http://www.hydroinfo.hu/vituki/tavakt.htm
