Nem, nem. Csak azért, mert itt a Dunántúlon kell nagyon meggondolni, hogy hol szedjek bodzát, sóskát, bicskét stb. Én Zircen kopogom ezeket, bányatavam nincs, de van egy nagyszerű tanklemosóm. Igaz, már régen láttam.
Ezt remélem nem a környező emberek kapcsán tett megjegyzésemből gondoltad? (mert tudom, te veszprémi vagy)..
Nem sajnos, egy nógrádi faluban lakom, (bocsánat, NAGYKÖZSÉGBEN) s rajzot tanitok az általános iskolában.
Natürlich!
Aber auf ungarisch, um alle verstehen zu können...
Olyan helyen kell szedni a virágokat, ahol nem ólommal telitettek. Ne legyen rajta levéltetű, s a virágok inkább bimbósak legyenek, mint hervadók. Öt liter vizhez egy kiló cukor, kevés borkősav, ez rosszul hangzik, de megnyugtatlak, nem az. Kb tiz virágot tegyetek bele, (két nagy marék), s érdemes beleszeletelni egy citromot, ez nagyon finom lesz a végére. Kevergetni kell, (ha valakinek nincs türelme tegye a mosógépbe, majd az kavarja) s két-három nap múlva tökéletes. Szivószállal közben lehet kóstolni, de a vizet pótolni kell. Általában az igy készült szörpöt leszűrés után vizzel kell higitani, izlés szerint.
Azt szeretem Hamvas Bélában, hogy nála ez sem "offtopic".
Szeretettel:
BBk.
Mi mindnyájan kicsit kilógunk közülünk, kedves BBk., de szeretjük, hogy itt vagy, és megélénkíted a társalgást, és most rövidesen elmondod a bodzavirágszörp receptjét is. Nicht war?
Gondoltam, elmondom a tegnapi délutánomat, hogy ellensúllyozzam ezt az antikrisztust.
Elmentem biciklivel bodzát szedni a közelbe. És mivel ott egy tiszta kis bányató is van usztam egyet. Fenséges volt, a hűvös viz, a Nap, a béke, a közelben egy apa volt hat éves-forma kisfiával, teljes volt a rend. Olyan hangulata volt mint a Babérligetkönyvnek.
A bodzából tea lesz, egész évre elég, meg szörpöt készitek belőle, ezzel ha gyengén is, de egész évre elnyújtottam az élményt.
Ezután egész éjjel a párzó macskákat hallgattam, aki ismeri, az tudja milyen.
Érzem én, hogy kicsit kilógok közületek, de fontos a társaságotok, (ahol én lakom, nincsenek ilyen emberek (miért, milyenek?) ), és a vizben hanyatfekve az jutott eszembe, hogy nektek el kell ezt mondani.
Az antikrisztust üdvözlöm, neki is jót tenne egz kis bodzaszedés-szörpkészités-fa alattelkortyolás.
Kedves Winemaster!
Azt olvashattam ki soraidból, hogy a jószándék megfordulása az Antikrisztus. Ezen most sokáig kell gondolkoznom, mert egy közeli, konkrét gyászeset is ebbe az irányba mutat.
Szeretettel: n.
Az Ótestamentumot a száz nagy könyv közé nem kegyeletből kell fölvenni, de még azért sem, mert a kereszténység természetes előzménye és feltétele. Az Ótestamentumban egész földi létünk minden alapja együtt van. Ma hajlandók feltételezni, hogy az emberiség sorsa az izmuson nyugszik. Nem! Az emberiség sorsa a nagy szent neveken nyugszik. A Véda a valóság könyve, az Ótestamentum a nagy Név könyve. Ha valaki meg akarja tudni, hogy mi az, ami az Ótestamentumban van, olvassal el egyszer úgy, mintha még sohasem hallott volna róla, minden utálatos iskolai és papi hazugságtól mentesen. Milyen kár, hogy nincsen tökéletes és megbízható fordításunk! A mai könyvek mind tele vannak félreértésekkel és (talán) szándékos hamisításokkal.
Újtestamentum:
Tulajdonképpen fölösleges volt a száz legjobb könyv közé felvenni, mert amit ez a könyv mond, az minden ember szívébe írt szent jel. Ha ez valakiben nincs meg, azon a többi kilencvenkilenc könyv sem segít.
Errol van szo, de az antikrisztus ha megfoghato is a szeretethianyban, megtalalhato a szemelyben, magunkban, megis szemelytelen volta miatt nem megfoghato hatalma ebben van, hiszen ahogy Hamvas is irja; Sokszor a jo szandek is ,barmennyire naiv modon, de megvan ma az emberben de ez szinte mindig megtorik valamin, visszajara fordul, ez az antikrisztus.
"„Hosszú és nagy változások folyamán – mondja Buddha – van idő, amikor a világ befelé fordul... ilyenkor a lények, mint fénylő csillagok fordulnak befelé. Kristály-tiszta szellemből vannak, zavartalan örömben élnek, önmaguk fényében ragyogva keringenek a térben, és szépségükben végtelen időkig élnek. – Hosszú és nagy változások idején van kor, amikor a világ kifelé fordul, és ilyenkor a lények az életbe süllyednek. Még kristály-tiszta szellemből vannak, zavartalan örömben élnek, önmaguk fényében ragyogva keringenek a térben, és szépségükben végtelen időkig élnek. Akkor még nincs Nap és Hold és csillag, és nincs nappal és éjszaka, nincsenek hetek és hónapok, nincs férfi és nő. És akkor hosszú idők folyamán egyszerre csak kiemelkedik a jóízű föld, lágy, mint a tejszín és színes, mint a szivárvány, és illatos és édes, mint a méz. Az egyik lényt elfogta a kívánság és megkóstolta; ízlett neki, de szomjas lett tőle. A többiek is sorra kóstolták mind a jóízű földet, és mindegyiknek ízlett, és mindegyik szomjas lett tőle. Mikor pedig a földet megkóstolták, a lények saját fényüket elvesztették. És mikor belső fényük elveszett, keletkezett a külső fény, a Nap, a Hold és a csillagok, és keletkezett a nappal és az éjszaka, és keletkeztek a hetek és a hónapok. – És a lények minél többet ettek a földből, kristálytiszta szellemlényüket és szépségüket annál inkább elvesztették. És akkor eltűnt a jóízű föld, és a földből rügyek nőttek, mint a gombák, és a lények ettek a rügyekből, és minél többet ettek, testük annál durvább lett, és szépségük annál jobban elveszett. És akkor eltűntek a rügyek, és a földből bogyók nőttek, és a lények ettek a bogyókból, és kristálytiszta szellemlényük egyre durvább lett, és szépségük egyre jobban elveszett. Akkor még a gabona vadon termett, fehér, mint a liszt, nem kellett megőrölni, édes, nem kellett megsütni. Amit este leszedtek, reggelre kinőtt, amit reggel leszedtek, estére kinőtt. A lények a gabonát ették, és akkor egy részükön láthatóvá lett, hogy nők, más részükön, hogy férfiak. És amikor egymásra néztek, égő szenvedély fogta el őket, és megölelték egymást. A többiek megbotránkoztak, s ezért a lények elkezdtek házakat építeni, és szégyenükkel oda rejtőztek. – Egy napon az egyik lény így szólt: Miért megyek a gabonáért reggel is, meg este is? És reggel leszedte az estére valót. A gabona akkor már nem nőtt ki másnapra egészen, csak feleannyira. A többiek is úgy tettek, s a gabona sehol se nőtt ki már egészen, csak feleannyira. Ismét máskor az egyik lény azt mondta: Miért megyek mindennap gabonáért? És egy nap leszedett két napra valót. De a gabona akkor már csak negyedannyira nőtt, s amikor a lények egyszerre egy hétre leszedték, már csak nyolcadannyira nőtt. – Mi lenne, szóltak a lények, ha a földet felosztanánk magunk között? A földet felosztották, és akkor a lények közül néhányan a másokéból szedtek. Mikor a többiek észrevették, azt mondták: Válasszunk magunk közül valakit, aki vigyáz, hogy mindenki csak a maga földjéről szedjen. És akkor már volt uralkodó, és akkor jött utána a pap, a harcos, a polgár, a paraszt és a kézműves.”"
Az előbb esett meg velem. Valakivel szóban (telefonon) megállapodtam egy adásvételben. Szóval szóban elköteleztem magam. Nem sokkal utána egy másik, sokkal kedvezőbb ajánlatot kaptam egy másik szállítótól (pénzügyi kötelezetségei miatt váratlanul erős engedményt adott). Természetesen visszahivtam az elsőt, hogy mégsem. A másodikat választottam. :(( Itt van vége Hamvasnak nálam.
Drága Henoch, ezt el is felejtettem, ne aggodj, az elviselhetetlen dolgokról többnyire kiderül, hogy akár évtizedekig is együtt lehet velük élni, bármennyire is hihetetlennek tünt vagy tűnik.
Most megnyugtattalak.
A biztató szavakat vedd inkább komolyan, mert hiszem, hogy lehet. Vagyis, szinte biztos vagyok benne. Vale, heszed, ....
BBk.
Újra itt vagyok, kicsit elkóboroltam...
Az Antikrisztust Hamvas az értékek megdőléseként mondja, s hangsúlyozza, hogy teljesen személytelen, a szó értelmének skáláján végig. Vagyis ahogy Néreusz mondta.
De hogy ez meggig tart, s pláne hogy mettől, erre bátor dolog választ adni, nem hinném, hogy a nekünk oly fontos negyven év ilyemiben számottevő lenne. Olvasni lehet néha, hogy egész levezetik a végitélet jegyeit a huszadik század történéseiből, szinte meggyőzően, többnyire azzal a magyarázattal, hogy ennyi és ilyen "disznóság" még nem történt az emberiség történelme során. Hát itt megfeledkeznek arról, hogy csak a léptékek nőttek meg: többen vagyunk, gyorsabbak vagyunk, erősebbe, hát a bunkót felváltotta az atombomba, ugyan az, csak másképp.
Tehát szerintem kár türelmetlenkedni, bár tudom, hogy nem erről volt szó. Nem érdemes részletre autót venni, arra spekulálva, hogy mindjárt jön a vég, tudok erre példát, sajnos teljesen komolyan.
Henoch, köszönöm az idézetet,
Néreusz, szervusz.
Bbk.
Normálisnak lenni. Meséket olvasni, virágoknak örülni, a felelősséget magamra venni. Komolynak maradni, nem korrumpálódni. Elég extrém feladat.
Hénoch: nem gyűlölni, de az Úrral szövetségben állni.
A Vízöntő 1968 februárban köszöntött be? Ha jól olvastam Hamvast. De az Antikrisztus, úgy gondolod, hogy tevékeny hatalom?
Nem csupán arról van szó, hogy elengedjük magunkat, elengedjük a fülünk mellett a törvényeket, elengedjük az asszonyokat olcsó, kenyérkereső munkára, elengedjük a gyermeket mese nélkül, mert úgy kényelmesebb?
Vagy nevezzük Antikrisztusnak a szeretet hiányát, és kenjük rá a korra?
Hamvas ugy mutatta be a kort mint az Antikrisztus korszakat amikor minden hitvanysag es bun meg van engedve. Mit gondoltok meddig tart ez? Azota eltelt 40 ev. Ez kozmikus mertekkel nem sok, de egy embernek a fel elete. Mi valtozott? A vizontovel bekoszonto uj vilagkor valoban az
Antikrisztus hatalmanak veget jelenti? /nem vagyok jartas az asztrologiaban; mikor lesz ez pontosan?/
Látod Kedves Bordó ez az!
Nem tudom, mit látok, s hogy jól látom-e. Bízom benne. De ha "látom" is a dolgokat, akkor is olyan vagyok, aki nem tudja csinálni. Ez az, ami elviselhetetlen.
