Az a baj, hogy földrajzi adottságaink miatt (medence), elképesztően ki vagyunk szolgáltatva vízügyileg a környezetünknek... :-(
(Ld. Tisza + románok, de úgy látszik a sógorok egy része sem különb...)
Egyébként szépen és egyenletesen befagyott a tavunk tegnap óta, a parti ~ 3 cm-s jégen csúszkáltam is egy kicsit (miközben rendületlenül rencsegett alattam, de mivel 20 cm víz volt ott alattam, a csizma miatt nem aggódtam.) Kicsit sajnálom is, hogy nem tart ki a hideg még 3-4 napot, bár a lényeg most inkább a csapadék, ami állítólag lesz szerdától.
Ja ja, valami ilyesmire céloztam naívan: <<Előbb-utóbb úgyis kitisztul a vize, ahogy civilizálódnak a partmenti országai, és azok vízminőségvédelme. >>
Szia! Ezen az alapon én meg lehetnék Borusdemeter v Sergeladko mint Dunai Hajós. Szóval volt vmi requiem jellegű film az Aral tóról. Tényleg emelnek ki vizet a tavat tápláló folyóból, de állítólag nem ezért száradt ki, ez csak gyorsított rajta. Ha teljesen leállnának a vízkivétellel, annak a tónak már akkor is meszeltek, legalábbis jelen éghajlati viszonyok között. Aztán még kitértek különböző orosz hátságok vízrajzára is, mindenhol egyértelműen csökkent a talaj és egyéb vízszint-vízhozam. Végül talán az általad említett nagy tavakat, és még sok más tavat (ezer van arrafelé) mutattak ahogy apadnak évről évre. Ezek mély vizű meredek parti sávú tavak, így az apadás nem olyan látványos, mint a sekélyvizű Balatonon. Mindez amit leírtam nem tótumfaktum, csak tv-re hivatkoztam.
Továbbgondolva eszembe jutott, hogy hazai hátságunk a Kiskunság szintén évek óta szárad, a Kolon tó eltűnt, a Vadkerti Büdös Tó talán már ki is száradt. (majd kijavítanak ha nem így van). A tőlünk nem messze, Kecel, Soltvadkert stb környékén évek óta vészesen süllyed a talajvízszint. Fúrt kutak apadtak ki, ezt biztosan tudom. Volt ez a Tunguz-szerű pusztítás a Tártában, ennek okát is részben az évek folyamatosan száradó Tártában meggyengült fákra fogták (Index).
Nna, ahogy nézzük, Aral- orosz hátságok, ezer tó vidéke, Tátra, Kiskunság, szépen menetelünk nyugat felé... a Balaton egy kicsit pofoncsapta a keleti szél, most olybá tűnik hogy kilábalt belőle, de a tendencia nagyon makacs dolog(ezért értelmetlen éghajlatról vitázni, elég a térképre nézni), csak szerencsénk lehet, ha épp megáll a Duna vonalánál.
Szia Bolsh,
Édesviz az indián neve volt a tavihajósnak a Nyomkeresőben talán. Nicknek jó.
Az Aral problémája, az hasonló sós Holt tengernek, a viz ami a tápláló folyókban folyna, Jordán illteve az Amu- és SzirDrajáról van szó, a mezőgazdaságot táplálja, és egyenesen a sivatagból párolog el. A Balaton vizháztartásban az emberi kivétel 1-2 centis nagyságrendben van. A tóhoz képest. Esetleg irhatnál a finn és észt tó vidékröl valamit. Ha baj van, akkor a Ladoga-Onyega is bajban van.
A PH érték kémiai fogalom, az anyagok savas-lugos kémhatását méri vele. A Balaton természetben ritka módon lugos hatásu, bőrödnek kellemesen selymes. Az eső az neutrális, mert desztillált viz, de többi már megváltoztathatja.
Szép neved van. Ezt a PH értékes megjegyzést nem értettem, ezen emlegetett személyek ph-val ijesztgettek? Már az sem mindegy? Ez a 10 centis emelés annyira kézenfekvőnek tűnik, hogy meg is fogják valósítani. Ám ez is csak csapadékfüggő. A meteorologiai adatmodellekről azt gondolom hogy csak bonyolítják a helyzetet, elég modell az Aral tó, és a finn és az észt nagy tavak drasztikus vízszintcsökkenése (nat geo) és ez a vész tendenciózusan nyugatra tart.
a Mura vizkivételre önmagában nem lenne alkalmas, mert nagyon szennyezett, hála az osztrák cellulóziparnak. A vizkivételt a Mura menti kavicsbánya tavak kibővitésével, és ezen tavak megszürt vizével oldanák meg, ami már nem a határfolyóból való vizkivételt jelentene. A viz igy tiszta lenne, biologiailag is tiszta. Csak olyan organizmusok lennének benne, ami a levegőn keresztül is terjed, ezek pedig a Balatont is elérik. Problémát jelent továbbá a viz PH értéke. De ez ügyben menj el dr. Ispánovics Verához a Müszaki Egyetemre, vagy a Tihanyikutatóintézetbe.
Magyarországon nincs elég számitási kapacitás egy meteorologiai adatmodell felépitéséhez, adatokkal való feltöltéséhez, és szimulációs eljárások kidolgozásához,. Ez csak az EU-ban, vagy USA segitséggel oldható meg. Ahogy nem tudsz egy hétnél hosszabb időjárásjelentést csinálni, ugy nem tudsz semmit a hosszutávon várható jelenségekről sokat. Mindenesetre van egy pesszimista jóslat, és egy államnak minig fel kell készülni a legrosszabbra is.
2004. év elején volt egy vitorlás beszélgetés a Normafában, ottt elhangzott egy relative jó javaslat, a jelenlegi maximális vizszintet 10 cm-rel emelni kellene, és a zsilip nyitás tól -ig határát, ahol a vizügy vezetője mérlegelhet, hogy nyit vagy zár, egyértelmü magasabb szinten zárrá kellene változtatni. Tehát az év minden napjára meg van adva, egy minimum vizszint, és ha ezt eléri, akkor büntetőjogi felelősségel be kell zárni a kapukat. Ennek a javaslatnak a sorsáról nem hallottam azóta semmit.
Bár az ahány szakértő annyi vélemény erős megfogalmazás, teljesen jogos a felvetésed, vagyis hogy senki nem tudja mit hoz a jövő, így tényleg kicsit erőltetettnek látszik kész tényként beszélni az éghajlatváltozásról. Másfelől ne feledjük, hogy mi egy nagyon lokális szemszögből látunk egy olyan folyamatot, amelyiket viszont globális törvényszerűségek határoznak meg. Vagyis miközben nincs okunk kételkedni a globális fölmelegedés tényében, ez lokálisan akár lehűléssel és a csapadékosság növekedésével is járhat. Senki nem tudhatja biztosan, hogy nálunk mi fog történni, és éppen ezért volna fontos, hogy minden olyan esettel komolyan számoljunk, amelyik komoly károkkal is járhat. Ezen eshetőségek közül pedig azon esetekben, amelyekből következhető károk elhárítása csak több évig tartó fölkészüléssel lehetséges, e kárelhárító fölkészülést kezdjük meg mielőbb. Különösen, ha ezek a fölkészülések az esetleges károk értékéhez képest elenyésző mértékű ráfordításokat igényelnek. Az autódért is gondolkodás nélkül kifizetsz egy feltűnően magasabb összeget a biztonságod érdekében, pedig bele sem ülnél, ha biztosan tudnád, hogy balesetet fogsz szenvedni. A Balaton arányában sokkal olcsóbb védekezést igényelne, mégis annak drágaságáról esik a legtöbb szó (vessük már össze, hogy a teljes hazai gépjármű park és közlekedési hálózat bekerülési árában mekkora összeget képvisel a biztonság - 1000milliárdos tételről van szó). És szeretném hangsúlyozni, hogy a védelmi rendszerek kiépítéséből még nem következik a nyakló nélküli beavatkozás, ez csak lehetőséget ad arra, hogy szükség esetén kapkodás nélkül, felelősen dönthessünk. Ma pl. még van időnk alaposan mérlegelni, hogy egy elkerülhetetlen vízpótlás esetén melyik vízforrás hordja magában a legkisebb ökológiai kockázatot, ha ugyanerről az utolsó (utáni) pillanatban kell döntenünk, a leggyorsabb megoldást fogjuk választani, és a vízminőség kockázata már másodlagos lesz. Ez talán felelősebb környezetvédelmi stratégia, mint a "soha többé ne kövessük el a beavatkozás bűnét" hozzáállás - mely egyébként a meggondolatlanság és felelőtlenség sajnálatos előzményein alapul.
Laikusként számolva: a hidroforom motorja 600w-os, 3atm (30m-es vízoszlop) nyomást állít elő és 3 m3/óra a vízhozama. Ezt durva hasonlatként átszámolva, (kb 10-20m-nél nem lehet nagyobb a szintkülönbség az erőmű és a tó között), tehát kb 5000 L vizet nyomna kb 1kwh-ból.
Azaz még durvábban átszámolva a 6millió m3 víz kijönne 1millió kwh-ból-ipari szivattyúkkal. Ha a Balaton állami tulajdon, és az erőmű is, akkor 1mill kwh kb 10mill ft-ba kerüle az államnak. Rettentő durván 1cm-10 milla a "villanyszámla".
Valaki lentebb kiszámolta hogy kb 300-400 milliárdot hoz a tó.
A mennyiség az, ami miatt az energiaigény óriási volna! Ha el nem számoltam akkor 1 cm vízszint pótlása 6 millió köméter. Ahhoz meg késő este van, hogy kiszámoljam, ez hány kWh energiával oldható meg.
Köszi, 182. újra teljes, van előrejelzés hála az égnek. Ez nagyon fontos nálunk ahol volt már kikötve a mocicsónak a ház sarkához úgy, hogy a kerítés felett jöttem be vele.
Iszonyat energia? Keresni se lehetne jobb helyet a meglelésére....helyben van. Még nem derült ki mennyire magas vízoszlopot kéne felnyomni a tóba, lehet hogy nem is vészes.
Az erőmű víze az tuti hogy meg van tisztítva rendesen, meg talán még lágyítva is. de iszonyat energia kellene a szívattyúzáshoz.
Ha jól emlékszem a Rábaában kb 7m3/sec-ot benne kell hagyni, ha onnan lenne a vízkivétel.
Jóval régebben már ídéztam különböző ujságokból a vízpótlásról. majd visszakeresek és megírom a számát.
Txt 181. Átköltözött az egész 181es oldal a 182 re!
Rendben, legyen tercier, ezzel még messzebb került a sugárzástól. Az átemelés lehet hogy hasznos lenne, mert előtte kiülepedhetne a maradék szilárd alkotórész a vízből. De kellene átemelni? Jó lenne tudni a tercier vízkör és a Sió zsilip tengerszint feletti magasságát. Nem lehet nagy különbség.
A Duna vize a tercier körben jár, a primer és a szekunder kör zárt. Tudtommal jelenleg is használják a Faddi ág vízminőség javítására, legalábbis a lehetőség adott.
Életet lehelnek a dunai holtágrendszerbe
Ezzel a vízforrással az a gond, hogy hiába van a Duna szintje felett, csak szivattyúzással, átemeléseken juthatna a Balatonba.
A Mura határfolyó, a határfolyóinkkal eddig csak a szomszédaink rendelkeztek kényükre kedvükre. Remélhető hogy a Mura már (víz)kivétel lenne.
Eszembe jutott még valami. Ha már le volt itt írva, bocsi...csak a 2700db hsz-t nem tudnám végigolvasni-figyelmesen.
Ha meg túl blődlinek tűnik, de dobáljatok meg egyből! A Dunából nem lehetne? Az már nagyon idegen víz lenne? Előbb-utóbb úgyis kitisztul a vize, ahogy civilizálódnak a partmenti országai, és azok vízminőségvédelme.
Szóval szoktam járni pecázni az atomerőmű kifolyójához. Kb 100m3/s -os hozammal zúdul(üvölt) ki a "melegvíz" a betonmonstrumból. Úgy vélem a víz az erőműben jóval magasabb szinten kering mint a Duna szintje, és ez az egész kb 15km-re van légvonalban a Siótól. Lehet hogy vissza lehetene duzzasztani? Micsoda fordulat lenne! Megnyitnák a Sió zsilipet, és egészen más történne, mint eddig. (a sugárzásba most ne kössetek bele, mert "hivatalosan" nem sugárzik az a víz, mert szekunder körben áramlik)
Szóval ha blődli, csak kezeljetek naívként és kész. (egyszer már felmerült, hogy a szekunder vizet felhasználják a Fadd-Dombori holtág kimosására)
szerintem a befagyas onmagaban meg nem baj, raadasul a parolgasi veszteseg meg nagy szelben is tuti zero. faggyon be, essen ra egy csomo ho, aztan ket het mulva ket nap alatt olvadjon el az egesz es ezt ismetelgesse a tel vegeig:)
Hidegebb időt jósolnak. Kiváncsi vagyok, befagy-e vajon a Balaton idén. Vízállás szempontjából nem lenne jó.Ilyenkor az a leghasznosabb, ha esik sok hó, aztán elolvad gyorsan és az olvadék mind tölti a tavat. nem úgy mint 2003 februárjában, amikor a nagy hó után hetekig fayg és napsütés volt és a hó jelentős része "szublimálódott", nem olvadt bele a Balcsiba.
Vízügy...bahh...inkább meg se szólalnának. Mi ez a nyilatkozatdömping? Készülnek talán valamire? Szeretném látni a Velencei-tó esetében is a pozitív kisugárzásukat, hogy milyen faszán rendbe van minden. Már csak 30 cm a szabályozási szint. De az okostojások szerint még kap ugye 40-60 cm-t júniusig, minden rendben. Mh, csak nem kellene belőle leereszteni.
Nekem ez az egész éghajlatváltozás egy kicsit mondvacsinált. Mielőtt kapok ezért a fejemre, hadd magyarázzam el egy kicsit, miért gondolom így.
Ahány meteorológus, éghajlat-kutató (ön- és szakképzett), annyiféle vélemény.
Egyvalamiben mindenki egyetért, ez az általános hőmérséklet-növekedés. DE:
Egyszer azt mondják, hogy a Kárpát-medencében jóval szárazabb, szinte félsivatagi lesz a klíma. 3 évig ez meg is állta a helyét, aztán jött a 2004-es csapadékos év. Ezt azzal magyarázták, hogy "igen-igen, félsivatagi a klíma, de jelentősek a klímaingadozások".
Nekem nem tünt fel, hogy mostanság annyival más lenne a klíma mint évtizedekkel ezelőtt, akkor is voltak meleg és hideg, száraz és nedvesebb időszakok.
Igaz, talán a száraz időszakok nem voltak olyan hosszúak, mint az elmúlt években, de ez - ha a statisztikai valószínűségét nézzük - bármikor előfordulhat, mint ahogy fordult már elő korábban is. Arról nem is beszélek, hogy amíg a természetes állapotában volt a tó, milyen jelentős vízszintingadozások voltak.
Ha belegondolunk, hogy 200-ig évente kb. 40 cm-t engedtek le a Sión, akkor belátható, hogy nemcsak a Balatonra, hanem az egész országra nézve jelentős hatása lesz, ha hosszú távon évente kb. 200mm-rel kevesebb csapadék esik.
A tavalyi év számomra bebizonyította, hogy bár mindenképp kellene készíteni egy vészforgatókönyvet (ez lenyúlások nélkül néhány 100 millióból megoldható szvsz, ami a tó értékéhez képest piti összeg), de beavatkozni (már a vízpótlással) nem kell, sőt, nem szabad!
arra gondoltam tegnap, hogy mar az egy honappal kesobbi vizallas "kitalalasa" is olyan nehez, hogy csinalhatnank igy evelejen egy eves tippelest. valahova a halon fel kellene tenni egy tablazatot, ahol a topikosok vagy aki akar, megbecsulhetne a nevezetes vizallasokat. azt kellene eldonteni, hogy mik legyenek ezek? pl. ilyenekre gondoltam:
"az elmult 5 evet tovabbra sem a klimavaltozasnak tudom be" - Ne úgy képzeld el, hogy 5 évvel ezelőttig minden rendben folyt, és most meg ilyen hirtelen nem reális klímaváltozási jelenséget emlegetni. A klímaváltozás már régebb óta elkezdődött, csak most váltak erősebben érzékelhetőekké a jelei (pohár túlcsordulása effektus). Az elmúlt öt év sajnos beleillik a klímaváltozásról alkotott szakértői elképzelésbe, és sajnos "szabad szemmel" is elég jól észlelhető volt. A vízpótlásra pedig van több "megvalósítható, épkézláb lehetőség" is, csak persze mindegyiknek van kisebb-nagyobb problémája. A rábainak pl. a vízhozam és sajnos a vízminőség is. A drávai tényleg eléggé messze van és vízátemelőkkel működtethető csak. A murai szintén csak átemelőkkel működik, de jóval közelebb van. Viszont a költségekről már nem szeretnék vitát nyitni, a számok világosan mutatják, hogy bármilyen nagynak is látszanak az összegek, azok az adott esetben mégis elenyészőnek tekintendők. A műszaki koncepció minden változatra kidolgozásra került, megvalósíthatóságukhoz kétség nem fér. Marad a vízminőség kérdése. A murai rendszer a Mura kavicságyából venné ki (Budapest ivóvízkivételi műveire gondolj) a vizet, amely víz annyiban különbözik a budapesti csapvíztől, hogy nem kezelik vegyszeresen, vagyis "tisztább, egészségesebb" az ivóvíznél. És ugyan mindennek a megvalósítása most történne, de a tényleges használata csak végszükség esetén. Szerintem egy ilyen koncepció nyugodtan fölvállalható.
oke, szinte mindenben egyetertunk. en mondjuk az elmult 5 evet tovabbra sem a klimavaltozasnak tudom be, de hangsujozom, magat az elmeletet nem tagadom, csak szerintem az lassubb valtozas lesz es mi ezt "szabad szemmel" nem nagyon fogjuk eszlelni, csak sztatisztikai adatokon lehet majd felismerni. sot, nekem igazabol a vizpotlassal sem lenne semmi problemam, ha legalabb egyetlen megvalosithato epkezlab lehetoseg felmerult volna. de sajnos ilyen szerintem nincs, mert a rababan nincs eleg viz, ezt asszem senki nem tagadja, tehat ugy ahogy van el is lehet felejteni. a murabol meg technikailag nagyon problemas a vizszallitas, messze van, lejjeb van, stb.... na es akkor a vizminosegrol meg nem is beszeltunk. szoval nekem csak ez a bajom a vizpotlassal, hogy annyira eroltetett es mesterseges szivattyukkal nyomni az idegen draga vizet a toba. akkor mar sokkal inkabb a vizszint felduzzasztasa "barmi aron" vagy csinaljuk viztarozokat a to korul vagy nem tudom, nem nagyon ertek a tema szakmai reszehez.
szoljon egy vizmernok, van e egyeb elmeleti lehetoseg a problema megoldasara a mar kozismerteken kivul?
Igen, a tavalyi év mázli volt, az előtte való 4 év pedig pech. Ugyanis egyikre sem voltunk képesek semmilyen módon hatással lenni. Csak megtörtént velünk. Másfelől, a klimatikusok ma már nemzetközi viszonylatban is egyetértenek abban, hogy klímaváltozás tanúi vagyunk, mégpedig egy felmelegedés jelei mutatkoznak egyértelműen. Ez nem abban mutatkozik meg, hogy szép egyenletesen minden évben 20 mm-rel kevesebb csapadék hull, és 0,2 fokkal nő az átlaghőmérséklet, mint az előző évben, hanem a folyamat közben szélsőségesebbé válik az időjárás. Hosszabb szárazabb időszakokat rövidebb, de csapadékosabb időszakok váltják, nehezen, vagy nem megjósolható szakaszokban váltogatva egymást. Bölcs előrelátással tehát célszerű fölkészülni arra, hogy egy-egy - a korábbiakhoz képest - extrémebben elnyúló száraz időszakban is legyen víz a Balatonban. Ennek egyik módja a legfelső szabályozási vízszint megemelése. De ugyanilyen célszerűnek látszik nagy víztömegek befogadására és tárolására képes kapacitások kialakítása, pl. a valamikor éppen ezt a szerepet IS betöltő Nagyberek területén. És szintén hasznosnak látszik, hogy kiépítésre kerüljön egy olyan vízpótló rendszer, amelyiken keresztül VÉGSZÜKSÉG esetén, a tóba más forrásokból juttatott plusz vízmennyiséggel kivédhető a tó nemkívánt mértékű kiszáradása. Hangsúlyozom, csak abban az esetben, amikor már nem marad más megoldás. Mindezekről azért volna fontos mielőbb dönteni, mert például vízkészlet felhalmozás csak a következő száraz időszakot megelőzően lehetséges, és bármilyen megoldásról is légyen szó (vízszint emelés, vízkészletek tartalékolása, csatorna építés), minden fölkészülés évekbe kerül, és fogalmunk sincs, hogy mennyi időnk van.
