Minden idők legskieresebb magyar edzőjét úgy hívják, hogy Jávor Pál. Rajta kívül kizárólag Jimmy Hogan tud 5 bajnoki aranyérmet felmutatni, de ő egyrészt nem magyar, másrészt meg bár az ezüstérmeik száma is megegyezik, de Jávor több bronzot szerzett, harmadrészt meg akkoriban más klub nem is alkalmazott edzőt). Baróti Lajos és Várhidi Pál is "csak" 4-4 bajnoki aranyig jutottak, más 3-nál sem jutott tovább.
Szóval. Jávor hogyan is lett edző? 1935 és 37 között a CsSK Bratislava játékosa volt, és egy idő után felkérték játékos-edzőnek. Ő vacillált, nem tudott dönteni. Még nem fogadta el az ajánlatot, amikor a Hungáriával játszottak barátságos mérkőzést. A találkozó előtt odament Schäffer Spécihez, a Hungária edzőjéhez:
Matyi még a III.ker TVE amatőr csapatában játszott (a III. ker FC a profi ligában jeleskedett ekkortájt), amikor a II-es megkülönböztető nevet kapta, mert már játszott egy Cseh a csapatban, a középfedezet posztján.
1928 április 28-én az UTSE-t verték 7:0-ra. Cseh II két góllal Cseh I egy góllal vette ki részét a győzelemből. A másnapi Nemzeti Sport így írt a győztes csapatról:
"A győztes csapatról szólva a védelemben Mittelmann, a halfsorban Keek, sőt Cseh I is, a csatársorban a belső trió játszotta ki a szokott jó formáját"
A belső trió pedig Baumann, Cseh II és Hölel volt. Hogy Cseh I, esetleg Matyi bátyja, József lett volna, azt sajna én sem tudom.
Kíváncsiságból megnéztem, a hozzászólások száma szerint a DK-n ez a 82. topic. Elsüllyedni nem fog, bár kétségtelen, hogy jó sok mindent "kiírtunk" magunkból. Ahogy látom, kb. ez történt az egyik kedvenc topicommal, a Dunántúli Taplóval is. Azért az is frissül néha (ritkábban, mint a mi fórumunk).
1. akkor jól emlékeztem, hogy 21-es a tv. (ld. sonomilanista linkje, egyébként az egyik első komoly törvénye volt a horthy-rendszernek a tisztviselőkérdés és munkáskérdés rendezésére, a biztosítási rendszert csak jóval később általánosítják számukra) - de persze ez most lényegtelen. 2. inkább arra próbáltam célozni, hogy a fennmaradásukhoz (és újak létesítéséhez) igen is kellett a rendszer és annak azon sajátos politikája, hogy a költségvetéseket ritkásan ellenőrizték komolyabban. Főleg, hogy itt nem törvényileg, hanem a rendszer ideológiájából (vélem következtetni) következett a sporttelepek fenntartása, a "dolgozók kulturált körülmények között való szórakoztatására". És azt is illenék számításba venni, ha egy-egy vállalatvezér szerette a focit, akkor nyakló nélkül költhetett rá szinte. Nem védeném, vagy átkoznám a rendszert, távol álljon tőlem mindenféle erre irányuló értékítélet, de a sajátos logikája szerintem mindenképp szerepet játszik a sporttelepek életciklusaiban. (Van persze ellenpélda is, a régi BEAC stadiont a Budai Skála miatt bontották le annó.)
A vállalati csapatok egy 1920. körüli törvény miatt alakultak (fejből nem tudom, melyik), ami előírta, hogy minden 2000 főnél több munkást foglalkoztató üzemnek kötelező sporttelepet építenie és sportklub fenntartania. Vagyis én annyira nem nevezném kommunista csökevénynek.
Szörnyű ez a lista. Ha végiggondolom, hogy gyerekkoromban ezek közül melyikeken játszottam (rendszeresen), akkor még félelmetesebb. BKV, EVIG, Kistext, Magnezit ... De a Fabulonnak, a Traktorgyárnak vagy a Kőbányai Sörgyárnak sincs nagy jövője. Ergo Kőbánya, Kispest és Lőrinc szép lassan pálya nélkül marad(t). Kár. Többségén hangulatos kiskocsma volt, hangulatos apukákkal és ultipartival, a falakon pedig a 85-ös Honvéd bajnokcsapat, vagy a Mezey Gyuris 91-es. Minden teraszon legalább egy ex-NB1-es focista, aki mesélt és mesélt és mesélt. Lehet sajnálkozni, de ez is annak a szocializmusnak a része volt, aminek a végét annyira szerettük volna. Bázisvállalatok helyére nem tud, nem képes belépni a forráshiányos önkormányzat, a lakosságra pedig nem jellemző a: "dobjuk össze, hogy legyen nekünk" szemlélet. Ez van.
Megszüntetett fővárosi sportpályák - egészítse ki a tévé ügyvédje listáját! Az 1989 óta Budapesten értékesített sportpályák (mtv.hu)
Pálya neve Állapot A megszüntetés célja/ az értékesítés összege 1. Auras Megszűnt Beépítve 2. Bányagépgyár Megszűnt Lakópark 3. BHG Megszűnt 6-os út építése 4. BKV Előre Megszűnt Lakópark 5. Csőszer Megszűnt 6-os útépítése 6. Elektromos Megszűnt Lakópark 7. Danuvia Megszűnt Értékesítés 8. Duna TSZ Megszűnt Értékesítés 9. Dugattyúgyűrű Megszűnt Értékesítés 10. EVIG Megszűnt 16.000.000 11. ÉPGÉP Megszűnt 6-os út építése 12. Építők Kisajátítás HM 13. Fás Megszűnt Teniszpálya 14. Felvonó Megszűnt Értékesítés 15. FÉG Megszűnt Beépítve 16. Fegyőrök Megszűnt Börtön 17. Finisher Megszűnt Kutyaiskola 18. Fonógyár Megszűnt Beépítve 19. Fővárosi Megszűnt Kiképzőpálya 20. Fővárosi Megszűnt Tesco 21. Gamma Megszűnt Kispályák 22. Ganz Mávag Megszűnt 50.000.000 23. Ganz Villany Megszűnt Kutyafuttató 24. Goldberger Megszűnt Görkorcsolya pálya 25. Hajógyár Megszűnt Tesco 26. Hajógyár Megszűnt Tönkrement 27. Hárosi Falemez Megszűnt 6-os útépítés 28. Hiteka Megszűnt 6-os útépítés 29. Honvéd ETI Megszűnt 5-ös útépítés 30. IKV Megszűnt Kórház építése 31. Kinizsi Húsos Megszűnt 55.000.000 32. Kistext Megszűnt Multifunkció 33. Keltext Megszűnt 6-os út építése 34. Kőbányai Megszűnt Parkoló 35. Kábelgyár Megszűnt - 36. László kórház Megszűnt Türelmi zóna 37. Lőrinci Fonó Megszűnt - 38. Magnezit Megszűnt Beépítés alatt 39. Magyar Acél Megszűnt Beépítve 40. Medicor Megszűnt Teniszpálya 41. MOM Megszűnt Értékesítés 42. MHK Csepel Megszűnt Benzinkút 43. Nagytétényi Gumigyár Megszűnt 6-os út építése 44. Nagytétényi Kinizsi Megszűnt 6-os út építése 45. Péteri Major Megszűnt Privatizáció 46. Pestmegyei Építők Megszűnt Beépítve 47. Szellőző Művek Megszűnt 6-os út építése 48. Sörgyár-edzőpálya Megszűnt - 49. Taurus Megszűnt 100.000.000 50. Újlaki FC Megszűnt Értékesítés 51. Volán SC Megszűnt Benzinkút 52. BKV Előre (Kispest) Értékesítés Üzletközpont 53. Budapesti Hőerőmű Értékesítés - 54. Csatornázás Értékesítés - 55. MAC Népstadion Értékesítés - 56. Vasútépítő Törekvés Felszámolás 4-es metró építése 57. Csepeli Stadion (Szent István út és Béke tér mellett) Megszüntetés alatt - 58. Czakó utcai teniszpálya (Buda) - - 59. Postás pálya (Zugló) - -
egy czikk 1900-ból , nem football , de curiosum :)
A M. A. C. 25 éves jubileuma A Magyar Athletikai Club most ünnepli fennállásának negyedszázados évfordulóját. A mi athletikai sportunk még csak huszonöt éves. Ez bizony nem nagy idő, de hát igaz hazájában, Angliában is, a hol pedig testedző sport iránt már évszázadok óta megvolt a kiváló és általános érdeklődés, csak a XIX. század közepe óta űzik a rendszeres és egyesületektől mívelt athletikát. Nálunk pedig az ország gondja bizony abban az időben más irányba terelte a közfigyelmet.
Azt, hogy aránylag oly rövid idő alatt mégis gyökeret vert nálunk az athletika, s hogy ma már a magyar athleták semmivel sem maradnak mögötte a külföldieknek, első sorban egy derék mágnásunknak, Esterházy Miksa grófnak köszönhetjük. Esterházy Miksa gróf Londonban, majd Amerikában követségi titkár volt sokáig; utóbb, a 70-es években haza került s legelső gondolata az volt, hogy Magyarországon is népszerűvé teszi az athletikát. S csakhamar (1875-ben) meg is alapította a Magyar Athletikai Clubot.
Mikor Esterházy Miksa gróf arra vállalkozott, hogy tért hódít nálunk az angol „ember-sport”-oknak nem könnyű dologba kezdett. Tudni kell, hogy Esterházy hazajövetele előtt néhány speciálisan magyar tornajátékon kívül csupán a német földről ide származott „szobatornászatot” gyakorolták. Súlyzóztak, a korláton megcsinálták a nagy és kis „olló”-t, a „hullámzás”t; gyakorolták magukat, a kar-, huszárforgóban, a nagy kelepczében, a kúszásban, meg még egy sereg olyan gimnasztikai mutatványban, melynek nagyon kevés praktikus haszna volt.
Esterházy Miksa a Magyar Athletikai Club megalapításával hadat üzent a német szobatornászatnak. Azt tartotta, hogy első sorban szabad levegő kell az embernek s csak azután következik a torna. A futás, a vívás, az ugrás, birkózás, úszás, súlydobás: ezek fejlesztik az erőt, erősítik az izmokat és a tüdőt. S a mint Angolországban látta, ő is athletikai versenyek rendezésével akarta elérni czélját.
Azonban szinte érthetetlen az a közöny és előítélet, a melylyel akkoriban a magyar közönség nagy része az athletika iránt viseltetett, később pedig valósággal harczra kelt egymással az angol athletika és a német gimnasztika, míg aztán végre is a küzdelem az angol irány győzelmével végződött. Az athletika csaknem teljesen kiszorította a német szobatornairányt; csak a középiskolák tornatermeiben szerepelt még belőle egy kevés – hírmondónak. Ez sport szempontjából fölötte fontos vívmány pedig a Magyar Athletikai Club érdeme.
Természetesnek találja mindenki, hogy a kezdet kezdetén bizony a Magyar Athletikai Club nem volt az a hatalmas egyesület, a mivé az évek során izmosodott. Tengernyi fáradságba került, a míg azzá nem lett, a mi most. Legnagyobb szerencséje azonban minden esetre az volt, hogy mindig olyan férfiak állottak az élén, a kik nem kimélték a szép ügytől sem a lelkesedést, sem a fáradságot. A club alapítója, Esterházy Miksa gróf, ez a testestől-lelkestől magyar főúr, kit a külföld levegője nem tett kozmopolitává, maga is aktív athleta champion volt; az ő műve a club első alapszabálya is, a melyet angol mintára, önállóan állított össze. Eszterházy grófnak az volt a czélja, hogy az angol sportokat nálunk a tökély magas fokára emelje. Az ügynek meg tudta nyerni Magyarország legelőkelőbb családait is: az Esterházyakat, az Andrássyakat, Batthyány, Bezerédy, Bánffy, Bethlen, Cziráky, Dessewffy, Jósika, Kinsky, Khuen-Héderváry, Csekonics, Csernovits, Blaskovich, Edelsheim-Gyulay, Hadik, Festetich, Károlyi, Karátsonyi, Latinovits, Lónyay, Odescalchi, Pálffy, Révay, Széchenyi, Teleki, Zichy, stb. családokat. Mikor Esterházy Miksa 1883-ban meghalt, a magyar athletika ügyének legbuzgóbb szószólója szállt vele sírba.
A Magyar Athletikai Club nyomában egész sereg sport-club alakult, de ezek közül is mindmáig megtartotta az első helyet az athleták clubja, sőt idők folytán egyre jobban kiterjeszkedett. Ma már van csónakháza, vívó-, football- és úszó-osztálya, Balaton-Földváron pedig sporttelepe; azonkívül jól berendezett kaszinója a Szentkirályi-utczában. Vívnak, úsznak, futnak, birkóznak, sulyt dobnak, labdát rúgnak, lawntenniseznek és kerékpároznak az athleták. Athléta-bajnokokat nevelt az a club, olyanokat, a kik közül sokan ma más téren szerepelnek ugyan, s nem a versenypálya porondján, de a kik bizonyára ma is örömmel emlékeznek vissza az athleta kor boldog idejére.
Volt idő, mikor Kubik Béla, most országgyűlési képviselő, mint úszóbajnok aratott babérokat. Egész sereg régi athléta bajnok ma is kiváló szerepet játszik az athléta-vilábgban. Így Koller Károly dr., Porzsolt Ernő, Réthy Pál, Dáni Nándor, Szokoly Alajos, dr. Porteleky László és mások. Nagy tekintélynek örvend Bothmer Jenő báró huszárkapitány, a híres sportsmann. Asbóth Jenő Bothmerrel és Iványi Gyulával szervezte a club kebelében az „öreg urak vívó társaságát”.
Legnagyobb szerencséje ennek a clubnak, hogy ma is olyan férfiak állanak az élén, a kik komolyan veszik a magyar athletika ügyét és odaadással munkálkodnak felvirágoztatásán.
Az elnök: Andrássy Géza gróf, v. b. t. t., országgyűlési képviselő, a sportnak lelkes, áldozatkész barátja. A club egyik alelnöke Széchenyi Imre gróf, főrendiházi tag, kit társadalmi és gazdasági kérdésekben mondott hatalmas és hatásos beszédeiről is jól ismer a közönség.
A másik alelnöke a clubnak Krasznay Ferencz dr. ügyvéd, ki elfoglaltsága mellett is mindig szakít magának időt arra, hogy az Athletikai Club ügyeiben fáradozzék; első rendű sport-szaktekintély s minden angolországi útjáról hoz haza valami érdekes új sport-dolgot. A club nagybuzgalmú titkára Krepelka Béla, a ki a sport ügyekben kiváló ismeretekkel bír. A kiválóbb szereplők sorából megemlítjük még Gerenday Bélát, a csolnakos szakosztály igazgatóját, a kinek főrésze van abban, hogy a regatta-versenyek olyan magas fokon állanak. Ily férfiak vezetése alatt bizton remélhető a Magyar Athletikai Club további virágzása.
"Noha egy híján 60 éves vagyok, a 33 FC-Pesterzsébet BLASz I-es bajnoki meccsen balbekket játszottam, mégpedig elég jól. Azt hiszem, jelenleg én vagyok a világ legöregebb aktív játékosa. 46 éve vagyok tagja a "Hariháromnak", háromszor voltam válogatott, először 41 évvel ezelőtt, 1906-ban, a csehek ellen. Csak azért játszottam háromszor, mert a Rumbold-Payer hátvédpárt nem lehetett szétválasztani. Az első háborúban hadirokkant lettem, de - fejezi be mosolyogva szavait ez a remek sportember - kicsire nem adunk!"
Aszt nagyon szívesen elmondom, hogy a második világháború alatti meccsekről fotókat leginkább a korabeli sajtóban, egészen pontosan a Képes Sportban találhatsz. Családi fotókat meg leginkább a családjánál, például a kedves feleségénél érdemes keresni...
Puskás Ferenc dokumentumfilmhez keresünk régi archív felvételeket, dokumentumokat. nagyon keresünk korabeli KAC kölyökcsapatról képeket, a régi kispesti stadionról, illetve az ott álló akkori házakról fotókat (egyikbe lakott Puskás), valamint a Puskás családról fotókat, főleg a mamájáról, de a papájáról is, illetve a második világháború alatti meccsekről is. Ha valaki tud segíteni információval, aszt nagyon megköszönnénk, minden információra reagálok emalen és mindenkinek előre is köszönöm a segítséget
ööö, Boronkay nyilatkozatához gratulálsz, vagy a pénteki, Fáy utcai meccshez, melynek kimenetelét a valószínűségszámításban a "biztos esemény" terminussal jelölik?:-))))
(mit kapok én még egyszer, ha veszíteni fogunk?...)
