szerintem, ha ket nap alatt 30-40 centi ho esik es raadasul a to teljes teruleten, es nem fujja le rola a szel, szoval ez eleg ritka jelenseg, de ilyenkor akar 3-4centit is emelkedik a vizallas ket nap alatt. persze erre az utobbi 5 telen szerintem nem volt pelda. aztan pedig ha jon az olvadas, szerencses esetben a gyros olvadas, akkor a vizgyujton elolvadt ho tovabb sok centivel is emelhet, de ez nem az a ho ami a tavon van, hanem ami mellette.
Lehet, hogy igazatok van,fizikában nem tudok versenyezni. De azért ha egy csontig befagyott tóra 2 nap alatt leesik 30-40 cm hó, az azonnal biztos nem jelenik meg a vízállásban, csak az olvadáskor. Annak kell legyen emelő hatása, amikor elolvad.
par eve is napirenden volt ez a tema, talan pont 2003ban. ez egyszeru teny, es nem en talaltam ki:) sokakat (velem is igy volt) az zavar meg, hogy a balatoni jeget ugy kepzelik el hogy az "onhordo", mint amikor egy lavorban befagy a viz, ott ugyanis a jeg hozzafagy a lavor szelehez es eleg eros ahhoz, hogy a raesett havat megtartsa, mert kicsi a felulet a jeg pedig merev.
egesz mas a helyzet a balatonnal, ahol a felulet oriasi, vagyis a ho suja is az. a jegtakaro semmit nem tart magaban, olyan mint ha egy foliat huztal volna a vizre, uszik a vizen vagyis a jeg es a ho suja kozvetlenul a vizet nyomja, ergo mar benne van, tehat ha valaki feltori a jeget lemerheti az aktualis vizallast, amin az olvadas semmit nem fog valtoztatni.
2003ban biztos a vizgyujto teruleten bekovetkezett olvadas okozta a szintemelkedest
a balatoni jegen levo ho, akar egy centi akar egy meter, mar nem hoz semmit, hiszen mar "mar benne van" vagyis inkabb rajta a tavon, vagyis az aktualis vizallas mar szamol vele. persze, a vizgyujton bekovetkezo olvadas ettol fuggtelenul meg emelheti a szintet, erre igaz kobo az az 1/10es arany
A Meleg-víz kizárólag a bányászat miatti vízkiemelés okán létezett, a bányászat megszűntével hál'Istennek megszűnt a vízkiemelés is, így a Meleg-víz, mint nem természetes vízfolyás megszűnt.
Bár kicsit sajnálom, mert egy kuriózum volt nálunk, azért az a fontosabb, hogy a Tavasbarlang és a Hévízi-tó fennmaradjon.
A talajvíz csökkenhet - és csökken is - a szárazabb években, de ezen kívül gondolom jelentősen befolyásolja a talajtípus, a közeli felszíni vizek, meg biztos egy csomó minden más is.
A talajvíz egyébként csak a legfelső vízréteg a talajban, alatta még lehetnek vízzáró rétegek közt rétegvizek. Úgyhogy nem nagyon lehet pontosan meghatározni, hogy mennyi víz is van alattunk.
Szia nagyapó, a mondat pontosan ugy szólt amit a mondtak, hogy az ország területén az átlagos talajvizszint. Ez lehetettt a Balatontól 3 km 50 centi, is akár de másutt, a Mátrában 3 méter is. Nem tudom mennyi vizet képes tárolni a talaj egy métere átlagosan Magyarosrszágon. De 93 milliárdszor vedd az egy négyzetméterre eső talajvizet. Valószinüleg a Sümegi forrás is regenerálódhat, ha közben valami el nem tőmte a viz utját.
Mindenekelőtt közlöm: nekem sem a szakterületem. De: a talajvíz és a karsztvíz korántsem együtt mozog. A Balaton-felvidéki karsztvíz szintje a bauxit- és szénbányászat miatt süllyedt jelentősen. Biztos emlékeztek néhányan a Sümeg melletti Meleg-víz folyásra, ahol télen, hóban is kellemes 18-23 fokos vízben lehetett vízitúrázni. Ez ma már a múlté.
Viszont a bányászat és a vízkiemelés megszüntével elkezdett növekedni a karsztvízszint, ezért van újra víz a Tavasbarlangban, ezért lett újra bővízű a Hévizi-tó karsztforrása. Ha folytatták volna a kiemelést, előbb-utóbb az a forrás is teljesen elapadt volna, úgy, mint a tatai Fényes-fürdő forrásai.
A talajvízszint viszont valószínűleg elég erősen hat a Balaton vízállására. Nem hinném, hogy közvetlenül a Balaton mellett csökkent volna 1m-t, de az Alföldön ez az érték simán elképzelhető.
Nekem se szak területem, de ilyeneket mondanak a meterologusok.
Most már kevesebbet mondanak, mert kevesebb pénzt kapnak a költségvetésből. Ha valaki szóvá teszi, és a már nem szükséges telkeket nem adja át az mehet nyugdijba. Az melékeim szerint a Bakonyi karsztviz egyensúlyhoz sok idő kellett, de amig 1983-ban nem tudtam meg mutatni a csónakázást a Tapolcai Tavasbarlangban, csak a szárazra vetett csónakokat, tavaly a kislányommal csónakázhattunk ugyanott. Az minden esetre éredekes milyen kevés mérő állomás alapjan rajzolják a csapadék térképeket, amikor köztudomásu, hogy e kisebb esők eloszlása milyen véletlen szerü.
ez az egesz ugy nagyon gyanus, legalabbis az alapjan ami a cikkbol kiderul. valahogy nem latom at, miert epiteni le valaki jobban a sajat szervezetet, mint amennyire az indolkolt. nekem most ugy tunik, mintha ez a felreallitas tipikus esete lenne: gyokeres valtozasokat akarnak, es mar meg is van hogy ki fogja csinalni. a meglevo vezetore nincs szukseg tobbet, de ezt igy nem lehet talalni ezert a nepnek kitalalunk valmi sztorit szakmai okokrol...
"Őri István beszámolt arról, hogy az OMSZ költségvetési támogatása csupán 60 millió forinttal, 3 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest, ami messze kisebb arányú mérséklés, mint amit a minisztérium szerveinél a takarékosság jegyében végre kellett hajtani. "Az idén az OMSZ mintegy 2,5 milliárd forinttal gazdálkodik, aminek fele állami támogatás, fele saját bevétel" - fűzte hozzá az államtitkár."
No, akkor számoljunk csak!
2,5 milliárd fele 1,25 Md. Állítólag ennyi idén az állami támogatás. Így ez a 60 millió forint és a 3% együtt sehogy sem akar kijönni nekem. (Igaz, annyira penge sosem voltam matekból.)
Arról nem beszélve, hogy ha ez a 3% majdnem 5, és hozzáadjuk a munkatársak fizetésének (feltételezhető) növekedését és/vagy az inflációt, akkor a költségvetésében egy igen jelentős deficitet okozhat.
Valahogy nagyon nem csodálkozom a menesztése miatt. Meghozatták vele ezeket a döntéseket (Siófok, Kékes), aztán mint bűnbakot, jól leváltották, gondolom, nem kis végkielégítéssel.
Miért nem fogok csodálkozni, ha néhány hét múlva ugyanőt kinevezik valami zsíros pozícióba?!?
Én ugyan nem vagyok balatoni, de egy ideje figyelem már a balatoni vízhelyzetet, és nem nagyon örülök az újabb kori fejleményeknek :-(
...mult év ilyen tájt hallottam egy beszélgetés végén, hogy az általános tleajviz szint süllyedt vagy 1 métert. Ez sok helyütt okozott problémát...
Gondolod, hogy a Balatonnál is ez okozhatja a problémát (vagy hozzájárul)? Én ui. azt hallottam nemrég, hogy a Balaton környékén lassan rendeződik a talajszint alatti vízhelyzet (főleg a karsztvízszint), mióta abbamaradt a bányászat.
Tud valaki erről bővebbet (nekem nem szakterületem)?
A parti jegesedést azt én vasárnap láttam meg a kikötökben volt egy kis hártya.
A másik gond a víz szinttel hogy 5-10 éve ugy volt 110 cm hogy egy rakat vizet le kellett engedni, most meg ugy 75 hogy már nem is emlékszem hány éve nem volt igzábol leeresztés.
Az Arol tóról nekem is dereng vmi kiszáradásosdi.
Az említett hozzászólásomat még nem találtam meg de keresem.
Mérnökujság -ban a keresőbe ha beírjátok hogy Balaton akkor lesz ott 9 cikk azokból idéztem régebben. tanulságosak! olvassátok el!
Keveset írtam a többi tóról, mert keveset is tudok. Csak ennyit hogy apadnak. Nem mindegy hogy egy teli dézsából tűnik el 1cm víz, és nem mindegy hogy ugyanez az 1 cm egy tepsiből tűnik el. Ezért olyan vészes a Balaton helyzete.
A soltvadkerti Büdös tó lehet hogy téves, mert a kunfehértói Fehér tóval keverhettem, egy biztos az egyik gyászosan néz ki.
A jegesedésről: ki szokta nézni a Hungarorama-t? Dunatv és Hírtv napi rendszeres műsora. Ott vidáman látszik a partmenti jegesedés is. Élőképet adnak a siófoki partról + a füredi kikötőből. (ja és az Adriáról is-Primostenből!)
Szia Smith,
ugye milyen szar érzés, hogy nem eszik meg a halakat a molyok? Vagy forditva kellene lennie?
Bolsh, Borusdemeternek, mult év ilyen tájt hallottam egy beszélgetés végén, hogy az általános tleajviz szint
süllyedt vagy 1 métert. Ez sok helyütt okozott problémát. Ilyen lehetett a klima pl 1200-110 esztendövel ezelött is. (akkor csak nagyon kevesen éltek a Kárpát medence alacsonybb részein). A többi orosz és finn tóról nagyon keveset irtál, de az Aral tó történetére a National Geografik-ból még emlékszem. Ott kifejezetten az eredetileg sivatagi gyapot földek öntözéséről szólt a nóta, a Jordán folyót pdig sivatagi üvegházak öntözésére használják, ahelyett, hogy a Holt tengerbe folyna. Ezek a tavak lefolyástalan területek legmélyebb pontjai, ide minden viz be folyik, illetve a párolgás és a táplálás van egyensulyban, ha minden rendben van.
Kisérteties volt a halászhajó a sivatag közepén. Ehhez hasonlót csak a holland polderekről láttam, ahol a valamikori halászkikötö helyén a 4 m magas mólók között tehenek legeltek, és még állt a világitó torony is. Igaz ott 800 évvel azelött is földek voltak, csak egy vihardagály közel 800 évre meghóditotta a területet.
A Rába kérdésre vissza, vajon a mi Duna, tisza vizünk mennyire tiszta, amikor elhagyja a trianoni országhatárt ? Ha igaz az, hogy nem szennyezettebbek a folyók a kilépésnél, mint a belépésnél, akkor joggal szólhatunk, állami szinten is, de sajnos ebben én nem vagyok olyan biztos. Pörsenésék pedig éppen olyan tehetetlen, hozzá nem értö banda, mint eddig elödeik az elmult 50 évben.
Az a baj, hogy földrajzi adottságaink miatt (medence), elképesztően ki vagyunk szolgáltatva vízügyileg a környezetünknek... :-(
(Ld. Tisza + románok, de úgy látszik a sógorok egy része sem különb...)
Egyébként szépen és egyenletesen befagyott a tavunk tegnap óta, a parti ~ 3 cm-s jégen csúszkáltam is egy kicsit (miközben rendületlenül rencsegett alattam, de mivel 20 cm víz volt ott alattam, a csizma miatt nem aggódtam.) Kicsit sajnálom is, hogy nem tart ki a hideg még 3-4 napot, bár a lényeg most inkább a csapadék, ami állítólag lesz szerdától.
Ja ja, valami ilyesmire céloztam naívan: <<Előbb-utóbb úgyis kitisztul a vize, ahogy civilizálódnak a partmenti országai, és azok vízminőségvédelme. >>
