Onnan, hogy a pozitron nem az elektron antirészecskéje és az elton nem a proton antirészecskéje, hanem ezeknek nem csak ellenkezö elöjelü elektromos töltése, hanem ellenkezö elöjelü gravitációs töltése is van!
Ja, hát erre már mondtam, hogy hibás az egész gondolatmenet. Azok a Lagrange-sűrűségek egyenértékűek, és a Hamilton-féle kanonikus felírások alkalmazásával van a baj, hogy az legfeljebb speciálisan relativisztikus esetben, és akkor is csak a Lagrange-sűrűség bizonyos alakjánál ellentmondásmentesek, mikor az operátorok szimmetrikusan vannak a csillagos és nem csillagos mennyiségekre alkalmazva. (A spinoros eset most nincs a fejemben...)
>ha lenne egy abszolút mérési módszer, amivel elvileg pontosan meglehetne határozni az elektron helyét, s bizonytalan eredményeket adna, akkor lehetne kijelenteni, hogy az elektron helye bizonytalan.
#Ha abszolút pontos mérési módszer lenne, akkor elvileg sem lenne bizonytalanság. Te ezzel szemben azt a következtetést vonod le, hogy ha akkor az bizonytalan eredményeket szolgáltatna, akkor lenne az elektron helye bizonytalan. Nem veszed észre, hogy logikailag nem klappol, amit állítasz? Ha lenne abszolút mérési módszer, akkor az elektronnak sem kellene bizonytalannak lennie a helyének. Ha mégis, akkor azzal van a baj/pontatlanság, ami az elektront bizonytalanul irányítja oda. És mivel nem erről van szó, hanem hogy elvileg nem tud lenni szerencsétlen (határozott impulzusú) elektron biztos helyen, és ezzel összhangban elvileg nincs pontos mérési módszer. Ezt csak az nem érti, aki nem is akarja.
>Ez akkor is igaz ha bizonyos matematikai eszközökkel (pl. hullámfüggvény) próbáljuk értékelni.
#A csererelációnak nem csak a határozatlanság az egyenes következménye, hanem a hullám(függvény) is, vagyis ez az egész hullámfüggvényesdi, azaz a kvantummechanikai jelleg, a hullám-részecske kettősség. A cserereláció közvetlen kapcsolatban van matematikailag a Fourier-transzformációval: https://szabiku.000webhostapp.com/fourier-transzformacio/ Innen eredeztethető az egész kvantumelmélet ezen alapvetősége, hogy hullámokból áll minden.
>Valójában ez nincs így
#Dehogynem, csak mivel nem ismered a kvantummechanikát és a matematikáját sem, így nem látod az egészet, csak elgondolod, ahogy neked tetszik. Ez nem fizikázás meg újfizikázás, hanem egy nagy ló**ar.
"Tegyük fel, hogy két szám szorzata . . . 60. Mivel ez többféle módon is megvalósulhat, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a kiindulón értékek"bizonytalanok" voltak, vagy csak nem tudjuk meghatározni az értéküket?"
Na azért a kvantumfizika egyáltalán nem ilyen együgyű. Hogy a határozatlanságot egy szorzatra bontáshoz hasonló (vagy bármi hasonló szintűt többértelműség) alapján állítaná. Egy érdemi kritikához, neked is alaposabban meg kellene ismerned, hogyan működik, mit mond ez az elmélet.
Tegyük fel, hogy két szám szorzata (amit értékek esetén esetleg mérni tudunk) csak a példa kedvéért 60.
Mivel ez többféle módon is megvalósulhat, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a kiindulón értékek"bizonytalanok" voltak, vagy csak nem tudjuk meghatározni az értéküket?
Ez akkor is igaz ha bizonyos matematikai eszközökkel (pl. hullámfüggvény) próbáljuk értékelni.
A könnyebb út természetesen az, hogy beképzeljük, hogy abszolút pontosan, a valóság teljes mértékű észlelésére vagyunk képesek. Azaz annyi a valóság, amennyit észlelni vagyunk képesek belőle.
Valójában ez nincs így, de elfogadnám ezt a nézetet, ha be tudnád bizonyítani, hogy a detektorodban nem elektronnal észlelnek (aminek a helye bizonytalan, pontosabban nem meghatározott), esetleg elektromágneses hullámmal, ami szintén nem tesz lehetővé lehetővé pontos helymeghatározást.
Tehát ha lenne egy abszolút mérési módszer, amivel elvileg pontosan meglehetne határozni az elektron helyét, s bizonytalan eredményeket adna, akkor lehetne kijelenteni, hogy az elektron helye bizonytalan.
A helyét befolyásolja a proton, s elektron töltése, s a távolság (is). a két töltés bizonytalanságáról még nem láttam feltételezést.
Ha a töltésmennyisége csak kb. lenne annyi, amennyi, akkor érthető lenne.
"Az eredmény lesz határozatlan, s nem a mérendő elektron helye."
Tehát szerinted az elektronnak határozott helyet kell tulajdonítani (vagy mondjuk legalábbis határozott pályát egy atomban), annak ellenére, hogy ennek a helynek, pályának a meghatározására irányuló összes kísérlet eredménye bizonyos mértékig (a hullámfüggvény erejéig) határozatlan lesz. És ez nem az ügyetlenségünkön, vagy a mérőkészülékünk alkalmatlanságán múlik, hanem van egy jól működő elméletünk az ilyenfajta mikrofizikai jelenségekről, aminek egyik predikciója, hogy nem is lehetséges a dologról határozott értékre vezető mérést végezni.
Na akkor szerinted hol van az a pontos hely, az a pálya? Milyen fizikai jelenségben nyilvánul meg az, hogy épp ott van, és nem máshol? Ezt kellene elmondanod nekünk! S nem sajnálkozni az értetlenségünkön.
>A határozatlansági elv a kölcsönhatásra vonatkozik, s nem a tényleges határozatlan helyhez.
#A határozatlanság csak a kezdetekben volt elvnek nevezhető, mint pl. kiinduló elv. A kvantummechanika fejlődése és megfelelőségi bizonyítása után már csak következménynek mondható, mert kiindulásnak matematikailag inkább a cserereláció adható meg, aminek az egyenes következménye.
Hogy hogyan "mozog"? Hát kérem kvantumelméleti hullámok formájában. A "pályák" tulajdonképpen valószínűségi hullámfüggvények. Nem tudom miért akarsz rávenni arra, hogy az abban a könyvben nem jó. Lehet az elején nem vesz figyelembe minden apró részletet, korrekciót, pl. nem a proton a tömegközéppont, és vannak relativisztikus korrekciók is, spin-pálya kölcsönhatás, egyéb szerkezeti finomságok, amikkel később operál, de minden témakörben úgy számolja ki, ahogyan az oda való.
De amilyen stílusban, nagyképűen és lekezelően próbálsz ítéletet mondani. …
Hát tisztázzuk: "irományod" neked van (több is a kelleténél, hosszú és zavaros dumákkal, nulla nettó tartalommal) - és semmi jogod arra, hogy ilyen lekezelően sértegess tisztességben megőszült tudósokat.
Eddig én is amellett voltam, hogy hagyjunk téged itt játszadozni, hátha még megtanulsz valamit a kritikákból. De most már látom, hogy tanulni nem vagy hajandó, beképzeltséged határtalan és változatlan, gondolkodni nem, csak pimaszkodni és sértegetni vagy képes.
Ezek után már azt kérem, sőt követelem a moderátortól, hogy véglegesen vessen véget az itteni szemétkedéseidnek.
dgy“
Én különben nem egyezek meg Dávid Gyula fizikai nézetével, de ezzel a megítélésével teljesen egyetértek.
Igy többek között Nagy Károly Kvantummechanika könyvét MESEKÖNYVNEK tartom. Már abban sem egyezek bele, hogy a Planck állandó az energiát kvantálja és avval sem, hogy Hamilton operátor a rendszerek idöbeli fejlödését le tudja írni.
Persze Galilei feltevésével sem egyezek meg, hogy a testek szabadesése egyetemes https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc mert a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg különbözik! Az E=mc2 reláció sem stimmel.
Nem makogom, hanem én megértettem a kvantummechanikát, és azért azt mondom vissza, hivatkozva Nagy Károly könyvére, mert egyetértek vele, és ott ugyan úgy le van írva, képletekkel vezetve, mint ahogyan én is gondolom.
Már mondtam, csak légből kapott mondatod van ebben a tekintetben, azt sem tudod megmondani, hogy gyakorlati, vagy elméleti oka van az állításodnak, nemhogy bizonyítani tudnád. Tudod jól, ha azt mondod gyakorlati, akkor azt kérdezem rá, hogy akkor miért nem látszik az elméletedben a pontosság lehetősége. Ha meg azt mondod elméleti, akkor meg azt kérdezem rá, hogy vezesd le ezt az elméletedből, hogy szükségképpen úgy kell lennie. Ezeken totál megbuknál, csak beszélsz meg állítasz dolgokat össze-vissza teljesen alaptalanul.
Ide figyelj szabiku, nem azt makogd vissza, amit valahol olvastál, hanem azt hogy hogyan történi valami!! Ez meg kellett volna valaha érteni, de nem ment.
