Fakút-nyak a Tányéros-tebernél akár lehet, hogy erre utalt. A közelében lévő feketesári turistaház , amit a korábbi térképek Szállás néven jelöltek és amellett jelölte a katonai térkép a gémes kutat, anno a 20-as években került a turistákhoz a földbirtok/terület tulajdonos jóvoltából (a klasszik Angyalos térképen a 20-as évek végén, 30 évek elején már nem jelölik ezt a kutat). Anno mikor régi újságokban kutattam ezt találtam a házról:"Az Egri Bükk Osztály 1925. augusztus 13-i ülésén őrgróf Pallavicini Alfonz Károly a feketesári mérnöki barakképületét az osztálynak ajándékozta" Egy másik cikkben kicsit pontosították, miszerint 12 szobás téliesített alpesi faházról volt szó.
/Megjegyzés: ekkoriban kezdett felpörögni a sí téma a Bükkben, síversenyt is rendeztek. A Várhegyi ház építésére a kőanyaghoz Szmrecsányi egri érsek adott támogatást szintén 1925-ben (korábban fából épült menedék volt a Várhegyen), valamint sísáncot is tervezetek asszem a Bíró-rét környékén az Eged és Várhegy között, de arról nem olvastam, hogy meg is valósult volna/
Kicsit elkanyarodtam, de Fakútnyak elnevezés valóban elég beszédes. Érdemes lenne valahogy utánanézni (Bükk monográfiában megnézem, hátha).
A K3 jelzés Verebec-nyereg - Nyírkő - Farkanyaki-elágazás között lett felújítva. Az MTSZ festési pályázatában új jelzés felvitelére nincs lehetőség, így meghosszabbítása nem várható. De a a forrás felé menő völgy így jelzés nélkül is gyakori túraprogram.
A régi forrásokhoz írt észrevételed turisztikailag indokolt lehetne, de vízügyi szempontból nem kapna engedélyt.
Fekete-sárhoz kapcsolódva, az a gémes kút lehetett az a bizonyos fa-kút, nem?
Ugye Istállós-kő erőse - Ispán-hegy - Kukucsó-hegy között létezik egy Fakút-nyak ill. Fakút-lápa helység..
Sajnálom hogy ezek a régi források, kutak már csak névleg vannak velünk.
Értem én hogy a Bükk tetején azért nehéz vizet találni, főleg karszthegységben. De ha valamikor volt...akár olyan nyomós kivitellel mint a csurgói, jól jönne mindenkinek.
Más:
Örömmel láttam, hogy a régi kék L Nyir-kő felé átváltozott és kék 3szög lett.
Lehet tudni, hogy pontosan meddig tart? (Közép-Garadnától mentem de csak Nyir-kőig)
Tegnaptól havas túrákra is készülhetünk. A hideghullám hatására több hegységünkben is hó esett. Így Bánkút is fehérbe öltözött. Az Időképen megjelent pár friss fénykép. Többek között a Bánkúti Síklubé elég beszédes.
Köszönöm, hogy megemlítetted, a Bükkhöz kapcsolt események sorából sajnálatos módon kimaradt, de valóban ide kívánkozik a kisgyőri Búb-tetőn épült Szent Korona kilátó is. Ennek átadása augusztus végén történt. De ez a beruházás egészen más háttérrel készült. Itt – a település polgármesterének jóvoltából - egy több éve működő fafaragó alkotótáborra épült a dolog. Ezt a sikeres táborok eredményeként számos más létesítmény készítése előzte meg, ami faluszerte látható. Az ötlettől a megvalósulásig eltelt három év során rengeteg önkéntes és önzetlen munka, tudás, alkotókedv és szeretet fekszik a kilátó építésében is. Én még a múlt évben, az előtte elhaladó Z sávjelzés készítése kapcsán félkész állapotában szembesültem vele először.
Azóta sokat változott és sok más kiegészítő létesítménnyel egészült ki a Magyar Falu Program keretében. Valóban különleges mind megjelenésében, mind a hozzá kapcsolt számos létesítmény hordozta jelképében, szimbólumában, mondanivalójában.
A Dobó-kilátóval kapcsolatban ez már nem is vicc, inkább tragédia. Több éve húzódó téma. Épp egy évtizede le van zárva. A tulajdonjogi viszonyok kísértetiesen hasonlóak, mint a Bálványon lévő Petőfi kilátóé. Azóta többszöri terv és pályázat váltás volt. Két éve új látványtervet is közölt a sajtó, ami akkor 83,6 milliós beruházást jelzett. Ez a régi tartóelemeire épült volna, aminek már a múlt év szeptemberére kellett volna elkészülnie. Aztán ez év februárjában új közbeszerzési eljárás indult. Ebben a meglévő acélváz és merevítők felhasználása szerepelt. Három pályázat volt, de a legkedvezőbb is meghaladta a 118,7 milliós pályázati összeget. Mivel az „Ajánlatkérő a szerződéskötéshez szükség kiegészítő fedezetet sem pályázati támogatásból, sem a meghatalmazó ajánlatkérő saját forrásából nem tudja biztosítani.” ezért a június végi eredményhirdetésnél sikertelennek minősült. A dokumentum szerint a befejezetlen eljárást követően nem indul új eljárás.
De én is úgy zárnám, hogy ez nem lehet a végső szó. Bízni kell!
Ezek jó hírek, de az Eged-hegyi kilátó ügye már vicc. Mivel Egerben laktam elég sokszor mentünk fel gyerekkoromban az Egedre még a 90-es években. Kb. 15 éve voltam fent utoljára, de már akkor is elég rossz állapotban volt. Korábban a tulajdoni viszonyok miatt nem lehetett, később meg a közbeszerzési pályázat hiusult meg. Ez most már a második pályázat ami nem sikeres pedig ha jól emlékszem már az új kilátó vizuális terve is megvolt, csak nem fért bele a pénzügyi keretbe. Országos szinten már a legkisebb faluban is építenek kilátót, a turisztikailag egyik legkiemeltebb várostól 5 km-re meg évek de inkább évtizedek óta nem sikerül megoldani a felújítást. Nem is feltétlen kéne teljesen új építmény, hanem a mostani fúrótornyot lekezelni, a deszka padlózatokat és a feszítő sodronyokat kicserélni (ha jól tudom ez a fő gond, hogy a sodrony több helyen elengedte, így statikailag nem megfelelő). Nem hiszem, hogy ne lenne rá pénz (Kisgyőrben például most adtak át egy elég igényesen kinéző fa kilátót).
A kilátó alatti mezőről is van jó kilátás, de egyszerre csak egy szöget látni egy helyről, a kilátóból pedig körben lehetett látni mindent. Pedig az egyik legjobb kilátóhely, ahonnan nyugat felé látni a Mátrát, Cserhát keleti gerincét, északnyugat felé Karancs-Medves, Heves-bordosi dombság, észak felé sorban az összes követ, dél felé a Tisza-tavat. Kár érte, nem nagyon értem a dolgot, de azért remélem egyszer csak megcsinálják.
Az előzőekhez még csatlakozhat, hogy az Eucharisztikus Világkongresszus tiszteletére hazánk minden állami erdőgazdasága emlékkeresztet állított. Az Északerdő Zrt. ennek, a Lillafüred fölötti Szinva-forrás melletti helyszínt választva, egy újabb létesítménnyel gyarapodott a Bükk.
Az augusztus végén felavatott emlékkereszten a Világkongresszus jelmondata szerepel: „minden forrásom belőled fakad”. Ezzel kettős szerepet kapva, egyben a víz éltető forrásának fontosságára is felhívja a figyelmet, az erdőjárók számára ez az új létesítmény.
Az elmúlt időszakban több érdemi tevékenység is történt, indult a Bükk területén.
Befejeződött a LÁEV kisvasút második szakaszának felújítása is, amely a Dorottya utca és a Diósgyőr-Majlát közötti szakasz rekonstrukcióját jelentette. Ezt követi a Közép-Garadnai rakodó és Lillafüred közötti szakasz újjáépítése. A teljes felújítás során nemcsak a pálya és a kiszolgáló berendezések újulnak meg, hanem a gördülő állomány, a járműpark is. Így várhatóan jövő nyárra már egy újnak mondható kisvasúttal utazhatunk a túrákra.
Több éves csúszás után, végre megkezdődött a Zsófia-kilátóval kapcsolatos beruházás is. A Felső-Hámortól a kilátóhoz vezető Körös-körül lombkorona tanösvény földmunkálatai után már az eredeti kilátó helyén is megindult a munka. Rögtön egy érdekességgel. A II. Világháború után elbontott régi kilátó alapköveit megtalálták az ide épített radarállomás antenna alapjaiban. A kövek az új kilátó építése során újból felhasználásra kerülnek. A tervezett munkák lezárását 2023-ra ígérik. Úgy legyen.
Ide tartozik egy negatív hír is. Az ugyancsak évek óta várt Nagy-Eged Dobó István kilátójának közbeszerzési pályázata a tavasszal kiírásra került. A nyár elején azonban a pályázat sikertelenségéről jött hír. Sajnos, azóta újabb fejleményről nincs információ.
Egy friss hír. Tegnaptól régészeti feltárás kezdődött a Kis-Mezőn lévő Kő-lyuk-barlangban. Az első kézből származó hír szerint, a két időszakaszra tervezett kutatási munkálatokat a Herman Ottó Múzeum régészei vezetik.
Végül egy érdekes program lehetőség. Október 9-én kerül megrendezésre az idei Fazola-Nap, Újmassán, az Őskohó térségében. Látványcsapolás és tiszteletbeli kohász avatás mellett más érdekességek is szerepelnek a programban.
Köszönöm a hivatkozást. Ezt az adatbázist még nem ismertem. A pihenőről, ha nem is, de róla több bejegyzés is megtalálható, sőt apjáról, Árminról is (aki "1907-ben lett főerdőtanácsos").
Kicsit olyan az, mint az aranyásás; sok befektetett munkával néha lehet is találni valamit, ha elég kitartó az ember :)
Ahogy korábban is írtam, egyszer elmegyek a környékre, még ha a hely fizikailag nem is létezik már. Ha sikerül további információra találni, mindenképpen jelzem.
Online keresés egyelőre nem hozott túl sok eredményt és szerintem kicsi az esélye, hogy ennél többet megtudjak róla. Esetleg további szaklapo(ka)t digitalizál még az Arcanum, akkor talán. Ezeket figyelemmel kísérem.
A Bükki Nemzeti Park monográfiába beleolvasva vannak hivatkozások pl. a Gyertyán-völgyi üveghuta történeténél forrásként az Erdészeti Lapokra, ami több mint 150 éve ad ki újságot. Úgyhogy szerintem abban is érdemes keresgélni a digitális adatbázis segítségével. Bár nagy az anyag, de a kulcsszóra keresve nem hiszem hogy túl sok találat lesz. Egy próbát megér.
Tegnap este utánanéztem a Bükk kalauzokban. Az eredmény: a 30-as, 50-es és 60-as évekbeli nem említi konkrétan a pihenőt az útleírásoknál, viszont két 70-es évekbeli igen kalauz igen (1970-es, és 1977-es) a Sügér-völgyet útbaejtő túráknál. Ezeken az előfordulási helyeken mindenhol csak azt írja róla, hogy szép fenyveses, lucos rész. Hogy lenne ott valami pad vagy ilyesmi, olyat nem. Az 1970-es kalauzban hátul a névjegyzékben is fel van tüntetve, a többi kalauzban nem láttam.
Egy padnak viszont túl sok a hely, egy egész osztály is kényelmesen elférne ott.
- Ahol jelenleg az Osterlamm-pihenő felirat van, kb. oda mutat az angyalkás térképen is a felirat. De ott biztosan nem volt. Vizenyős, mocsaras terület.
- Ugyanakkor, innen kissé északkeletre, van egy töltés, ami egykor jó eséllyel rakodó lehetett, és megy is rá a Sügér-völgyből egy szekérút, ami ugyan már alig járható, de egyébként komoly munkát fektettek valaha a kialakításába. Látok rációt abban is, hogy valahol arrafelé lehetett a pihenő, de nyomát ott sem találtam.
Egyelőre itt tartok a kutatásban, ha esetleg te tudsz újabb infót kideríteni, azt örömmel veszem ( és be is rajzolom ).
Ez ügyben én is keresgéltem anno. Csurgónál van a nyomóskút, Hármaskút környékén ha jól emlékszem vízmű van, tehát ott nem hozzáférhető szabadon a víz, gondolom onnan vannak ellátva ott a házak. Ami közvetlen mellette van jelölve, asszem az a Sövény-kút azt egyszer megkerestem, de az gyakorlatilag csak egy nedves mélyedés volt. Az Ilus-kutat is megkerestem, a régi forrás táblát megtaláltam, meg a régi kút foglaló kövezetéből és megvolt pár darab, de teljesen fel van töltődve földdel, valamint egy BNPI munkatársat is kérdeztem erről, azt mondta, hogy soha nem látta még működni - mondjuk ez egybe is vág azzal, hogy már ha jól emlékszem a 30-as évekbeli kalauz is időszakos/kiszáradtként hivatkozik rá, csak mint tájékozódási pont szerepelt.
A Gerennavár felé eső Szána-forrást (Szána-völgy felső vége) is felkerestem egyszer - akkor látszott, hogy van víz szivárgás a földből, nem nem foglalt forrás volt. A délnyugati oldalon a Sándor-hegy alatt van viszonylag magasan (ha jól emlékszem 790 m magasságban) a Sándor-kút, ami létezik, és merítős vasajtós kút. Én akkor nem ittam belőle, de volt benne víz.
Amit még talán a fennsíkhoz közelinek számolhatunk éa 700 m körüli magasságban van az a Disznós-kút a Bélkő alatt, ami időszakos/kiszáradtnak van jelölve térképen. Ha jól emlékszem mikor novemberben voltam ott, akkor épp jött belőle víz, de bozótosban van, és nincs foglalva, viszont ottjártamkor néhány kővel kicsit kibéleltem a kimenetét. Valószínűleg alapesetben nem ad vizet.
A Feketesár érdekes, ennek is kicsit utánanéztem anno. A régi 1885, 1910-es katonai térképen a feketesári erdészháznál (ami akkor még uradalmi tulajdon volt) jelölve volt egy gémes kút, amiből az következne, hogy volt ott valami ásott kút, de hogy pontosan hol, azt nem tudom. Plusz egy régi 1900-as évek eleji vadász leírásban említették, hogy volt azon a részen valami vizes rész, ami miatt Feketesár lett a neve, de nem hiszem, hogy iható forrásról lett volna szó.
Őrkő-ház eredetileg vadászház volt, 1930-ban kapták meg a turisták. Víz nem volt a közelében, csak a Sándor-kút, vagy lentebb a Peskő-forrás jöhetett szóba. Erre vonatkozóan találtam a Turisták Lapjában a következőt:" Legújabban fent a magasban, az Őrkö és Hegyeskő között is épült egy csinos kis vadászház, de ez a vadászat bérlőjéé s turisták számára zárva; vize sincs a közelben."
Nagyjából ennyi amit én kiderítettem ezzel kapcsolatban régebben.
A Library Hungaricana adott találatot, de mindössze 2 említés van a Heves megyei hírlapban, az is túra útvonalával kapcsolatosan. Nem teljesen értem az Arcanum keresőit. Van úgy, hogy a Google pontosabb találatot ad Arcanum oldalra, mint az Arcanum maga.
De köszönöm a tippet, megpróbálom a Google irányából.
Olvasva régi, korabeli újságokat azt száz százalékra veszem hogy van róla feljegyzés, említés, esetleg fotó is akadhat.
Csak még nem találtuk meg. :-)
Én -ha nagyon érdekel, és miért ne érdekelne- a helyedben befizetnék az Arcanumra, és átböngészném a Turisták Lapjának számait, és a Turistaság és Alpinizmus c. folyóirat számait is. Esetleg egy bükki, és egyben a Gyertyánvölgyi üveghuták történetével foglalkozó kiadványt próbálnék keresni.
Olykor egyébként megdöbbentő dolgokat találok, magam sem hiszem.
Pl:
Karancs-kilátó 1928-ból a Turisták Lapjában, 1928 március
Köszönöm a gyors választ. Igen, ezt kivettem a beszélgetésből. Nagyjából a hely is behatárolható a térképek alapján. Gondolom, ha ennek nyoma nincs, akkor ebből mára túl sok minden nem maradhatott meg az utókornak.
Érdekelne, hogy esetleg régi fotó, esetleg írásos emléke maradhatott-e meg valahol a pihenőnek, illetve azt hol érdemes keresni.
A pihenő helyszíne szerintem 90%-os bizonyossággal az a mesterségesnek tűnő, a kocsiút szintjével egyező magasságú, a térszínből valamelyest kiemelkedő kis platz lehetett, melyet ebben a hozzászólásban behatároltam:
Google keresésben találtam erre a hozzászólásra az Osterlamm pihenővel kapcsolatban. Már egy ideje próbálom én is megtalálni, bár egyelőre csak online forrásokat, de így már biztos, hogy elmegyek, legalább a környékre, mert ezek szerint a pihenő már fizikailag nincs meg ezek szerint(?). A pihenőt dédnagyapámról, Osterlamm Ernőről nevezték el, aki a királyi erdőigazgató volt és többször is megállt ezen a helyen pihenni, gyönyörködni. Szerette ezt a helyet. Úgy tudom, hogy egy pad mindenképpen volt régebben itt.
Ha előkerül valamilyen forrás (adat, kép, info) a pihenővel kapcsolatban, azt szívesen venném.
Elnézést, benéztem, a kék jelzés, amelyet jártam nem a Pazsag-völgyben ereszkedik le a Hór-völgy felé hanem a Derecske-lápán, ott láttam én az érdekes bevágásokat, egyébként ezen a helyen volt az áteresz, keskeny volt egy autóútnak, de éppen elég egy kisvasútnak:
A Pazsag erdészházból gondoltam hogy a völgy neve is ez, de nem.
erről sem lehet túl sok fotó máshonnan. 
