Ezek nem hullámosak, csak a beazonosítás miatt nem írom le mik.
Van neki(k) is szépia csőrkoptató, meg madárnak való horzsakő is, természetes faágakkal. Madarhomokjuk is volt talkaban.
A papagájtartás egyik nagy problémája ez a mindenből csípünk, mindent rágunk.
Nem nagyon ír erről a szakirodalom.
Az állateledeles eladólány (neki is papagájai vannak) azt mondta erdemes agakat szekreny tetejere rakni stb, madarjatszoteret epiteni.
Igazabol ezeket hasznaljak is, de emellett a többi meaterseges anyagot csocsaljak.
Van olyan papagájfajta aki többet csinalja ezt van aki kevesebbet.
Hát ez van, nehéz feldolgozni, nagyon a szívünkhöz nőtt, de majdcsak.
Én személy szerint partolnam hazai madarak tartasat, a fajfenntartas miatt is, de nem nagyon lehet sajnos. Ami butaság, bár nyilván többaspektusú, összetett téma.
Biztosan cukik voltak a hullamosaitok.
Sok örömet kívánok a környezetközeli tanyasi életmódhoz továbbra is, remélem jól fogalmaztam. Szép napot! Köszönöm a kedves szavakat!!!
Akkor lehet az a szőlőmag volt a bűnös. Nagy nehezen lement, de valahol mégis elakadt... :(
Az a baj ezekkel, hogy ha valami megakad a bélben, akkor körülötte gyulladás alakul ki amitől a bélfal megvastagszik és ettől aztán se előre se vissza nem jut. Sajnos ilyen pici madarat műteni sem lett volna egyszerű és szerintem erre vállalkozó állatorvost sem találtatok volna...
Nekem valamikor bő 50 éve, gyerekkoromban volt 2 hullámos papagájom. Ha jól emlékszem ők valami "szépia csontot" (lapos, fehér, ovális) kaptak "rágcsálni", ami a csőrkoptatást és az ásványi anyag szükségletüket is fedezte. Ők mondjuk nem "kijárós" madarak voltak. Még apám készített nekik egy jó nagy kalitkát önetetővel, itatóval, létrával, hintával, ülőpálcákkal, odúval és nekik is volt beszerelve egy kis tükör. Emlékszem, hogy az egyik különösen szerelmes volt a tükörképébe. Állandóan "beszélt" neki, a csőrével etetni, tollászni akarta, stb. Talán 1-2 évig voltak nálunk, utána kalitkástól apám elüzletelte valakivel, mert engem már akkor is a vadon élő madarak, állatok sokkal jobban érdekeltek...
Szóval ezért nincs nagy tapasztalatom a tartásukkal kapcsolatban. :)
Valószínű, hogy ez lehetett amit írsz. Állandóan rágott vmit, sokkal többet mint a másik papeszünk. Mindent igyekeztünk előle elrakni, de a napokban egy porcukros zacskónak is nekiestek és mire észrevettük, össze vissza lyukadgatták már, volt pár ilyen dolog, meg sajnos a konyha össze van nyitva a nappalival ( sütésnél, főzésnél igyekeztünk őket berakni kalitkaba, másik szobába vinni)
A paradicsomot is gyanusitom, mert kaptak koktelparadicsomot a kertből és vhol írták, hogy fekélyt okozhat, utobbi időben sokx ettek parit is.
Tegnapelott meg szőlőmag akadt meg a torkán, nagyon furan tatogott, elmult neki, de vhogy onnan datalom a gyenguleset. Tegnap valóban mintha kevesebbet pottyantott volna. Lehetséges ez a bélelzáródás, amit írsz.
Hat ez most mar rejtély marad.
Két fiú madár volt egyébként, néha összeverekedtek, de csak enyhén, amúgy mindent együtt csináltak, párhuzamosan, egyszerre tollászkodtak, együtt repültek, együtt ültek a karnison, eszegettek.
Nem akartunk egy hím és nőstényt, mert ott tojások tudnak lenni.
Sokat foglalkozunk a megmaradt madárkánkkal, majd meglátjuk, hogy lesz mint lesz.
Mérgezésre én nem gondolok, mert akkor a másik madár is beteg lenne. Valószínűbbnek tartom, hogy lenyelt valami emészthetetlen dolgot ami bélelzáródást okozott nála. (A hányás is erre utal.) Lehetett ez kis műanyag vagy akár papírdarab, egy gyöngyszem amit magnak vélt, cérna- szövetszál ami összegubancolódott benne, stb.
Szomorú, de a szabadon tartásnak lehetnek ilyen mellékhatásai... :(
Ti döntésetek, hogy hogyan tovább, de mivel a kis testű papagájok csoportosan élnek a természetben, így legalább kezdetben sokat kellene foglalkoznotok a megmaradt madárkával, hogy ne érezze hirtelen annyira egyedül magát. Segíthet az is ha a kedvenc ülőhelyéhez tesztek egy tükröt, így legalább lát "másik" madarat.
Ha végül Nálatok marad mindenképp javasolnám, hogy vegyetek neki egy (két) társat. Nem nagyon értek hozzá, de szerintem ellenkező nemű társ kellene az esetleges verekedés elkerülése miatt. (Már amennyiben ismert a "túlélő" neme.)
Szegény kis papagájunk tegnap késő este eltávozott az égi madarakhoz.
Mindössze 1.5 évet töltött a családunkban, pedig bíztunk min. 10 évben. A másik madinknak ( lekopogom) nincs baja, csak nagyon hívja, keresi.
Nem tudjuk mi történhetett, delelott még minden rendben volt vele, repült sokat, evett, ivott, bár a szokásosnál többet aludt.
Este 6 kor viszont hànyt, kétszer is ( nem a felöklendezés volt)Utàna már rohamosan gyengült és pár óra alatt elment.
Jópár hónapja erősen nekirepült a függönyös ablaknak, akkor azt hittük vége, mert a lábai is szétszaladtak, de sikeresen rácáfolt és teljesen regenerálódott.
Most viszont nem tudjuk mi történt, vloszínű vmi permetszeres dolgot ehetett, amit ehetett szinte mindent szívesen fogyasztott - nagyon sok fajta zöldséget-gyümölcsöt evett mindig.
De mint sok papagáj állandóan rágta a könyveket, bútort szinte mindent, pedig sok csőrkoptato, termeszetes faág volt a kalitkajukba is.
Mondjuk a két madárka idejük nagy részét szabadon a házban töltötte, sokat repültek (kellett is utanuk takarítani rendesen)
Lehet, ha mindig kalitkaban vannak tovabb elt volna, nem tudom.
De így boldogabbak voltak, hogy szabadon mozoghattak a házban.
Nagy dilemma mi legyen a kis egyedul maradt baratjaval.
3 opcio: egyedul marad nekunk, elajandekozzuk (eladjuk), vagy újra társat kap.
Én hajlanék ez utóbbira, csak nagyon fájó hirtelen vmikor újra elveszíteni ilyen csodamadarat
Kertbe eltemettük szegénykét napraforgóval, kis sárga madarunkat.
"olvastam több cikket erdőtelepítésekeről, majd holnap küldök."
Nekem ne küldj. Elég jól ismerem a témát...
Az erdőtelepítésekkel több bajom is van.
- Kevesebb mint amennyit kivág az emberiség.
- Mesterséges, általában szép sorba ültetett fák, amiknek az oxigén és faanyagtermelésen kívül szinte semmi más hasznuk nincs.
- Nem a cikkben is említett kihalóban lévő fa és növényfajokat telepítik, tehát azok változatlanul el fognak tűnni, magukkal rántva egy csomó fajspecifikus élőlényt amelyek más növényen nem élnek meg. illetve eltűnhet ezekkel a növényekkel egy csomó még fel nem fedezett gyógyhatású és egyéb anyag is.
Ezzel persze nem az erdőtelepítések ellen vagyok, hanem azt kellene elérni, hogy a jelenleg még meglévő ős, illetve ősi jellegű erdőket hagyják békén és a faigényeket a telepítettek kivágásával fedezzék...
A madárszínház kapcsán az én szemem inkább sír, mert "saját bőrömön" ismerem a "világhírű fotósunk" ténykedéseit, ugyanis itt lakik pár km-re. Volt olyan, hogy májusban a madárfészkekkel teli, útszéli bokrost ledaráltatta erdészeti szárzúzóval 2 km hosszan mert neki kellett egy külön út, ugyanis nem ért rá az egysávos úton egy traktor után döcögni mikor az automata lessátraihoz (melyek kameráit otthon a kandalló elől karosszékben ülve laptopról vezérel) valamiért évente vagy háromszor ki akar menni. Mindezt nemzeti parki segítséggel, védett területen!
Itt már egész filmstúdiója üzemel a tavon...
Persze a médiában tud mesélni, hogy ő milyen nagy természetvédő és mennyit küzd és szenved, ázik-fázik 1-1 fotó elkészítéséért... :(
Szajkó és a varjúfélék, rigók, poszáták most eleve keveset isznak mert a vízszükségletüket általában fedezi az elfogyasztott rengeteg bogyós gyümölcs leve, hisz nekik ebben az évszakban az a fő táplálékuk.
Minden növény vagy állat betelepítése veszélyes és kérdéses. Én személy szerint nem vagyok híve ennek, hogy a parlagfüvet ilyen módszerrel csökkentsük, de nem a mi véleményünk fog úgysem dönteni...
A sok erdőtűz biztosan sok madáréletet követel. Elpusztulnak a kései fészekaljak, füstmérgezésben leszédülnek az öreg madarak, vonuláskor nem találnak a nagy felégett területeken búvóhelyet, kaját. Sajnos ez ellen sem tudunk mit tenni.
A tűzijátékot én is utálom. Bőven elég lenne 20 évente, hogy aki akarja láthassa. Viszont állítólag jó pénzt hoz az idegenforgalma - legalábbis ezzel indokolják...
Szúnyog témában akkor szerencsések vagytok, mert itt kb 2 hónapig este-reggel nem lehetett semmit sem csinálni tőlük. Mire bezártam az ajtót már legalább 5-6 volt a kezemen. Nem túlzok! Ráadásul a mostanában árult szúnyogriasztók is csak max fél óráig tartották távol őket. Pedig felénk eső sem volt már 2 hónapja és csak most kezd elviselhetőre csökkenni a szúnyoglétszám...
Köszönöm a választ, akkor apámat is kicsit megnyugtatom, mert a kertjükben lévő itatótálkákat nem nagyon látogatják mostanában a gerlék, szajkók, rigók (ezeket sorolta), lehet kora reggel járnak, azért nem látják őket a szüleim.
Meg nálunk is a feketerigók nem nagyon turkálják a kertet, elképzelhető, hogy hajnalban járnak.
Olyan sok erdőtűz volt mostanában szerte a világon, remélem a költöző madarak azért megtalálják előző kis lakjukat hellyel közzel.
Mit szólsz hozzá ( a rádióban hallottam), hogy a parlagfű ellen vmi nem "őshonos" bogárral kisérletezgetnek (laborban szaporitjak), azt remelve, hogy harmadaval csökkentik a parlagfu pollenszorasat.
Most nézik, más növényt nem e rágcsal véletlenül.
Sztem nem biztos, hogy jo ötlet.
Őszintén szólva nem tetszik au sem, hogy szunyogot is irtottak ( légi és földi), holott nem is volt szunxog ( a dongok nagy része eltűnt utána)
Nem írok most talán túl pozitívan, de a tüzijátékot sem komálom annyira ( nemcsak a kutyak, macskak félnek tőle, de a madarak is)
Nagyon meleg is volt ez a nyár, tűzforró, szép a tüzijáték meg ünnepélyes, de nem biztos, hogy kéne, vagy csak minimálisan.
Igazából, csak hangosan morfondírozok ezeken a dolgokon...
Valóban csendesebbek ilyenkor már a madarak. A tavaszi udvarlásnak sőt a pótköltéseknek is vége, nincs okuk tovább énekelni. Az éneklés náluk az udvarlás és a terület (revír) határok kijelölésének "eszköze" és nem a mi szórakoztatásunk miatt van... :)
Ilyenkor már javában a "zabálással" vannak elfoglalva, azaz feltöltik a zsírtartalékaikat (néha majdnem dupla súlyúra híznak) és közben vonulnak dél felé.
Az elmúlt hetek nagy hősége sem kedvezett a "madárdalnak". Leginkább kora hajnalban lehetett hallani madárhangokat de akkor sem sokat...
Próbálkozunk, hogy szép legyen, de lehet még mit alakítani. Most épp egy kis területet akarok elkeríteni 2db ékszerteknősnek, amit a kisfiam kapott tesóméktól, mert kinőtték az akváriumot a hatodikon... 🙂. Ma voltunk Zircen az arborétumban. Hát gyönyörű! Láttam egy csomó odút kirakva, meg valószínűleg hollóhangot hallottam, látni sajnos nem sikerült.
Szia. Tetszett a manónak is. 🙂 Összecsavaroztam a két felét, hogy ne csavarodjon el a száradás közben, mert természetesen nyers a fa.
Nekem nem nagy udvaron van, mint már írtam. Az előkertben van egy fenyő, ami 2016 van a karácsonyfánk volt, mostanára gyönyörű terebélyes, és kB. 4méter magas. Van még orgonabokor is,meg két tuja, de azok méteresek csak. Hátul volt egy almafa, amikor a házat vettem, arra akasztottam az odút, amiben költöttek a cinkék. Ültettem szegény apámmal egy sárgabarackfát, amire nagyon figyelek. Ültettem 4 éve egy diófát is, ami akkor ujjnyi vastag volt, meg embermagasságú. Most combvastagságú, és kB 6 méter magas. Van még két vadonkelt meggyfa is, azokat alakítgatom a helyhez.
Ősszel ültetünk pár fát a kertbe, úgy tervezzük, mert kicsit árnyasabb lesz így, madaraknak is jó lesz.
Most van 3 diófánk - fakopáncsok látogatják (van amelyik utcafronton)egy szeder, egy kis szilva, egy kicsi meggy, egy birs, meg egy körte., kert széleken sok tuja.(a fákat még előző tulaj ültette)
Talán 3 almafát lenne érdemes ültetni. Lehet vmilyen más, nem gyümölcs fa is kéne, ami nem nő óriásira, de árnyat ad
Ez a kép az első oldala belülről nézve. Volt rajta egy ágcsonk, ott lett a bejárat. Szinte csak ki kellett ütni, így kívülről sem kérek, hanem természetes alakú. Remélem, fog tetszeni a madaraknak!
Levágtam kB 40 cm-re, hosszában kettévágtam, és kiszedtem a belsejét mindkét félnek. Majd átfúrom, és menetes szárral alul-felül összecsavarozom, kap még egy ferde tetőt, és kész.
