Szerintem a nyugati medence és a vízgyűjtők kaphattak pár napja utánpótlást, még meg is jegyeztem a radarkép láttán. Ez volt a két leglátványosabb. De én sem gondoltam volna...
Szerintem nem lesz 76, mert ami esett, az max. 1-2 mm a hóval együtt is. A csatorna meg se szólalt. Reggelre Veszprémben vékony jég, főleg a járdákon, mellékutakon, a talaj túl hideg volt, az eső lefagyott.
Nem tudom mennyi vizet képes tárolni a talaj egy métere átlagosan Magyarosrszágon.
Ehhez egy talajtérkép kellene. Mivel a talajvíz lényegében a talajban lévő első (legfelső) vízzáró réteg felett összegyűlt víz, a talajvíz "magassága" a vízzáró réteg aljától számítva elvileg bármekkora lehet, ez főként a vízzáró réteg elhelyezkedésétől és alakjától függ. Egy agyagréteg nagyjából úgy viselkedhet mint egy edény. Minél "öblösebb" egy edény, annál több (magasabb) víz fér bele anélkül, hogy kifolyna.
Persze nyilván a párolgás és a vízutánpótlás aránya is beleszól, hogy a talajvíz eléri-e a elvi maximális szintjét.
Kíváncsi volnék, a Balaton körül hogy helyezkednek el a vízzáró rétegek. Majd körülnézek a neten, meg megkérdezek egy "szakmabeli" ismerőst, hátha tud mutatni erről egy térképet vagy metszetrajzot.
Találtam egyébként egy érdekes cikket, ami ugyan teljesen másról szól, de mintegy mellékesen jó leírást ad a különféle típusú vizekről. Akit érdekel: katt ide.
azonnal biztos nem jelenik meg a vízállásban, csak az olvadáskor.
De igen. Pont úgy, mintha eső esne.
Annak kell legyen emelő hatása, amikor elolvad.
Akkor már nincs, csak a vízgyűjtőn elolvadónak.
Fogj egy poharat. tegyél bele vizet. Jelöld meg a vízszintet. Tegyél a vízbe jégkockát. Ismét jelöld meg a szintet. Várd meg, amíg a jég elolvad. Hol lesz a vízszint?
szerintem, ha ket nap alatt 30-40 centi ho esik es raadasul a to teljes teruleten, es nem fujja le rola a szel, szoval ez eleg ritka jelenseg, de ilyenkor akar 3-4centit is emelkedik a vizallas ket nap alatt. persze erre az utobbi 5 telen szerintem nem volt pelda. aztan pedig ha jon az olvadas, szerencses esetben a gyros olvadas, akkor a vizgyujton elolvadt ho tovabb sok centivel is emelhet, de ez nem az a ho ami a tavon van, hanem ami mellette.
Lehet, hogy igazatok van,fizikában nem tudok versenyezni. De azért ha egy csontig befagyott tóra 2 nap alatt leesik 30-40 cm hó, az azonnal biztos nem jelenik meg a vízállásban, csak az olvadáskor. Annak kell legyen emelő hatása, amikor elolvad.
par eve is napirenden volt ez a tema, talan pont 2003ban. ez egyszeru teny, es nem en talaltam ki:) sokakat (velem is igy volt) az zavar meg, hogy a balatoni jeget ugy kepzelik el hogy az "onhordo", mint amikor egy lavorban befagy a viz, ott ugyanis a jeg hozzafagy a lavor szelehez es eleg eros ahhoz, hogy a raesett havat megtartsa, mert kicsi a felulet a jeg pedig merev.
egesz mas a helyzet a balatonnal, ahol a felulet oriasi, vagyis a ho suja is az. a jegtakaro semmit nem tart magaban, olyan mint ha egy foliat huztal volna a vizre, uszik a vizen vagyis a jeg es a ho suja kozvetlenul a vizet nyomja, ergo mar benne van, tehat ha valaki feltori a jeget lemerheti az aktualis vizallast, amin az olvadas semmit nem fog valtoztatni.
2003ban biztos a vizgyujto teruleten bekovetkezett olvadas okozta a szintemelkedest
a balatoni jegen levo ho, akar egy centi akar egy meter, mar nem hoz semmit, hiszen mar "mar benne van" vagyis inkabb rajta a tavon, vagyis az aktualis vizallas mar szamol vele. persze, a vizgyujton bekovetkezo olvadas ettol fuggtelenul meg emelheti a szintet, erre igaz kobo az az 1/10es arany
A Meleg-víz kizárólag a bányászat miatti vízkiemelés okán létezett, a bányászat megszűntével hál'Istennek megszűnt a vízkiemelés is, így a Meleg-víz, mint nem természetes vízfolyás megszűnt.
Bár kicsit sajnálom, mert egy kuriózum volt nálunk, azért az a fontosabb, hogy a Tavasbarlang és a Hévízi-tó fennmaradjon.
A talajvíz csökkenhet - és csökken is - a szárazabb években, de ezen kívül gondolom jelentősen befolyásolja a talajtípus, a közeli felszíni vizek, meg biztos egy csomó minden más is.
A talajvíz egyébként csak a legfelső vízréteg a talajban, alatta még lehetnek vízzáró rétegek közt rétegvizek. Úgyhogy nem nagyon lehet pontosan meghatározni, hogy mennyi víz is van alattunk.
Szia nagyapó, a mondat pontosan ugy szólt amit a mondtak, hogy az ország területén az átlagos talajvizszint. Ez lehetettt a Balatontól 3 km 50 centi, is akár de másutt, a Mátrában 3 méter is. Nem tudom mennyi vizet képes tárolni a talaj egy métere átlagosan Magyarosrszágon. De 93 milliárdszor vedd az egy négyzetméterre eső talajvizet. Valószinüleg a Sümegi forrás is regenerálódhat, ha közben valami el nem tőmte a viz utját.
Mindenekelőtt közlöm: nekem sem a szakterületem. De: a talajvíz és a karsztvíz korántsem együtt mozog. A Balaton-felvidéki karsztvíz szintje a bauxit- és szénbányászat miatt süllyedt jelentősen. Biztos emlékeztek néhányan a Sümeg melletti Meleg-víz folyásra, ahol télen, hóban is kellemes 18-23 fokos vízben lehetett vízitúrázni. Ez ma már a múlté.
Viszont a bányászat és a vízkiemelés megszüntével elkezdett növekedni a karsztvízszint, ezért van újra víz a Tavasbarlangban, ezért lett újra bővízű a Hévizi-tó karsztforrása. Ha folytatták volna a kiemelést, előbb-utóbb az a forrás is teljesen elapadt volna, úgy, mint a tatai Fényes-fürdő forrásai.
A talajvízszint viszont valószínűleg elég erősen hat a Balaton vízállására. Nem hinném, hogy közvetlenül a Balaton mellett csökkent volna 1m-t, de az Alföldön ez az érték simán elképzelhető.
Nekem se szak területem, de ilyeneket mondanak a meterologusok.
Most már kevesebbet mondanak, mert kevesebb pénzt kapnak a költségvetésből. Ha valaki szóvá teszi, és a már nem szükséges telkeket nem adja át az mehet nyugdijba. Az melékeim szerint a Bakonyi karsztviz egyensúlyhoz sok idő kellett, de amig 1983-ban nem tudtam meg mutatni a csónakázást a Tapolcai Tavasbarlangban, csak a szárazra vetett csónakokat, tavaly a kislányommal csónakázhattunk ugyanott. Az minden esetre éredekes milyen kevés mérő állomás alapjan rajzolják a csapadék térképeket, amikor köztudomásu, hogy e kisebb esők eloszlása milyen véletlen szerü.
ez az egesz ugy nagyon gyanus, legalabbis az alapjan ami a cikkbol kiderul. valahogy nem latom at, miert epiteni le valaki jobban a sajat szervezetet, mint amennyire az indolkolt. nekem most ugy tunik, mintha ez a felreallitas tipikus esete lenne: gyokeres valtozasokat akarnak, es mar meg is van hogy ki fogja csinalni. a meglevo vezetore nincs szukseg tobbet, de ezt igy nem lehet talalni ezert a nepnek kitalalunk valmi sztorit szakmai okokrol...
