Találtam egy adatot, ami szerint a Paksnál a Duna legkisebb vízszintje 82m körüli tszf. magasságon van. Tfh. az erőmű 6-8 m-rel van e felett, akkor az előzménybeli saccom 14m körüli érték lehet.
Szerintem a nyugati medence és a vízgyűjtők kaphattak pár napja utánpótlást, még meg is jegyeztem a radarkép láttán. Ez volt a két leglátványosabb. De én sem gondoltam volna...
Szerintem nem lesz 76, mert ami esett, az max. 1-2 mm a hóval együtt is. A csatorna meg se szólalt. Reggelre Veszprémben vékony jég, főleg a járdákon, mellékutakon, a talaj túl hideg volt, az eső lefagyott.
Nem tudom mennyi vizet képes tárolni a talaj egy métere átlagosan Magyarosrszágon.
Ehhez egy talajtérkép kellene. Mivel a talajvíz lényegében a talajban lévő első (legfelső) vízzáró réteg felett összegyűlt víz, a talajvíz "magassága" a vízzáró réteg aljától számítva elvileg bármekkora lehet, ez főként a vízzáró réteg elhelyezkedésétől és alakjától függ. Egy agyagréteg nagyjából úgy viselkedhet mint egy edény. Minél "öblösebb" egy edény, annál több (magasabb) víz fér bele anélkül, hogy kifolyna.
Persze nyilván a párolgás és a vízutánpótlás aránya is beleszól, hogy a talajvíz eléri-e a elvi maximális szintjét.
Kíváncsi volnék, a Balaton körül hogy helyezkednek el a vízzáró rétegek. Majd körülnézek a neten, meg megkérdezek egy "szakmabeli" ismerőst, hátha tud mutatni erről egy térképet vagy metszetrajzot.
Találtam egyébként egy érdekes cikket, ami ugyan teljesen másról szól, de mintegy mellékesen jó leírást ad a különféle típusú vizekről. Akit érdekel: katt ide.
azonnal biztos nem jelenik meg a vízállásban, csak az olvadáskor.
De igen. Pont úgy, mintha eső esne.
Annak kell legyen emelő hatása, amikor elolvad.
Akkor már nincs, csak a vízgyűjtőn elolvadónak.
Fogj egy poharat. tegyél bele vizet. Jelöld meg a vízszintet. Tegyél a vízbe jégkockát. Ismét jelöld meg a szintet. Várd meg, amíg a jég elolvad. Hol lesz a vízszint?
szerintem, ha ket nap alatt 30-40 centi ho esik es raadasul a to teljes teruleten, es nem fujja le rola a szel, szoval ez eleg ritka jelenseg, de ilyenkor akar 3-4centit is emelkedik a vizallas ket nap alatt. persze erre az utobbi 5 telen szerintem nem volt pelda. aztan pedig ha jon az olvadas, szerencses esetben a gyros olvadas, akkor a vizgyujton elolvadt ho tovabb sok centivel is emelhet, de ez nem az a ho ami a tavon van, hanem ami mellette.
Lehet, hogy igazatok van,fizikában nem tudok versenyezni. De azért ha egy csontig befagyott tóra 2 nap alatt leesik 30-40 cm hó, az azonnal biztos nem jelenik meg a vízállásban, csak az olvadáskor. Annak kell legyen emelő hatása, amikor elolvad.
par eve is napirenden volt ez a tema, talan pont 2003ban. ez egyszeru teny, es nem en talaltam ki:) sokakat (velem is igy volt) az zavar meg, hogy a balatoni jeget ugy kepzelik el hogy az "onhordo", mint amikor egy lavorban befagy a viz, ott ugyanis a jeg hozzafagy a lavor szelehez es eleg eros ahhoz, hogy a raesett havat megtartsa, mert kicsi a felulet a jeg pedig merev.
egesz mas a helyzet a balatonnal, ahol a felulet oriasi, vagyis a ho suja is az. a jegtakaro semmit nem tart magaban, olyan mint ha egy foliat huztal volna a vizre, uszik a vizen vagyis a jeg es a ho suja kozvetlenul a vizet nyomja, ergo mar benne van, tehat ha valaki feltori a jeget lemerheti az aktualis vizallast, amin az olvadas semmit nem fog valtoztatni.
2003ban biztos a vizgyujto teruleten bekovetkezett olvadas okozta a szintemelkedest