M62 265: Rákospalota-Újpest jan.1.-től nem biztosított állomásnak fog minősülni. Bejárat egyenesbe max. 40, kitérőbe max. 20 km/h. A berendezés olyan állapotban van, hogy az átépítés idejére még provizorbiztbernek sem alkalmas.
Az infó honnan származik?
(Ugyan semmit nem jelent, hogy néhány "illetékes" még nem tudnak róla, de eléggé meglepődtek ezen a híren, ami már fél éve egyszer kacsának minősült. Ettől függetlenül persze még igaz is lehet.)
Más. A Vácrátót-Galgamácsa szakaszon levő két fénysorompónál gondott okozott a hernyós közlekedés (élt két napig)... A tengelyszámlálók azután kerültek ide, miután véget ért (6-8 éve?) a hernyós korszak? (A veresi oldalból kerültek ide? Mert ott is voltak ebből zűrök a villamosítás után.)
Rákospalota-Újpest jan.1.-től nem biztosított állomásnak fog minősülni. Bejárat egyenesbe max. 40, kitérőbe max. 20 km/h. A berendezés olyan állapotban van, hogy az átépítés idejére még provizorbiztbernek sem alkalmas.
Felsőgalla állomásról mindkettőt. Sőt, köztük tulajdonképpen Felsőgalla két átmenő fővágánya van, Szárliget Felsőgallával és Tatabánya is Felsőgallával van kapcsolatban forgalomszabályzásilag.
Csak olyan, legfeljebb 15 km/h naygságú sebességet a jelző mellett, hogy a jelentkező akadály előtt meg lehessen állni. Arra viszont nincs szabály, hogy meddig kell így menni.
Ezek a fénysorompók önálló irányérzékelésűek, azaz alaphelyzetben mindkét irányból "lesben" áll a behatási pontjuk. Ha valamelyiket vonat foglalja el, onnan rögzítődik a menetirány, amíg az ellenkező behatási pontot a vonat el nem hagyja. Ha a sorompóval gubanc van, és a vonat közel ért a fedezőjelzőhöz, ami az egyik útátjárót oldó szigeteltsín érzékelési körzetében van és így az a vonatot érzékeli, megjelenhet a Hívójelzés. Ha a gubanc a behatási pontok valamelyikének hibájából áll elő, az fogja a menetirányt és így csak Hívójelzés lesz, feloldás már nem. (Logikusan, hiszen a vonattal "szemben" foglaltság van, csak, mivel a behatási pontok, oldó szigeteltsínek helyét a magyar vasút nem jelöli, így a logika megkövetelte cselekvéssort szabály formájában nem tudja a helyzethez rendelni.)
Ezek a képek, ha jól látom, Pécsudvard megállóhely előtt készültek az AS64 fénysorompónál. A fénysorompó zavarban volt, ezért volt a fedezőjelzőjén vörös fény hívóval. A hívásfeloldó pedig a sorompót az ellenkező irányból fedező jelző hátoldalán jelent meg. Az állomáson kivezérelhető hívófényhez annyi köze van, hogy ugyanazt a sebességjelzést adja:max.15km/h, és az esetlegesen jelentkező akadály előtt (ebben az esetben az útátjáróban áthaladó közúti jármű) meg kell tudnia állni a vonatnak. A hívásfeloldónak is hasonló a jelentése. A hívójelzés feloldása után a vonat az engedélyezett maximális sebességgel mehet tovább. Állomásnál azt jelenti, hogy szabad a térköz, a sorompónál pedig csak az útátjáróra vonatkozik a 15km/h sebesség.
Nem elég csak benyomni a két gombot egyszerre, azokat fel is kell engedni.
D55-nél pl. ilyen a váltóállítás egyéni nyomógombbal.
"(...) Ha jól tudom, akkor a vágányútbeállítás is ilyen művelet."
Hát, végülis igen, de a lenyomásakor is történnek ott már dolgok! :) Konkrétan akkor találja ki, egyáltalán beállítható-e a vágányút és melyik váltónak hogy kell állnia, valamint kijelöli a váltók vezérlési irányát, illetve tárolja a kezelést, amit a kezdő jelzőnél levő fehér kör alakú lámpa (ún. talppont) jelent vissza. Ekkor lehet felengedni a gombokat. A felengedés után állítja a szükséges váltókat és zárja őket majd teszi ki a fehér fénycsíkot a pultra.
Tehát a kijelölés egy ütemű, a lezárás két ütemű kezelés. Szerintem. Majd utánanézek pontosabban! ;-)
