Ezt nem könnyű fényképezni, az arany fedőlemez kissé öregebb mint a honfoglalás, sajna üveggel van takarva és állandóan becsillogott, de talán egy két jobban sikerült saját fotó....
talán ezen több részlet látható ha fel tudod nagyítani.
Amikor a kódexlapokat kifotóztad a könyvtárakban ezeket kezedbe adták?
A Karoling kor kéziratai főleg bibliák és evangeliáriumok. A festők átalakították az ótestamentumi jeleneteket a korabeli történelem ábrázolására. Kopasz Károly első bibliája 851 körül készült. Az egyik képen Marmoutier apátság szerzetesei átadják az általuk illusztrált kéziratot a császárnak. Az uralkodó itt zenészek és a fő erények társaságában hárfán játszik, ez a ótestamentumi Dávid király ábrázolásaira vezethető vissza.
A második biblia 871 és 877 közt készült a Tournay melletti Szent Amand kolostorban.
A harmadik bibliát 870-ben rendelte meg, amikor házasságot kötött Richildisszel. Itt a képen trónján ül miniszterei és fegyverhordozói társaságában.
Eredetileg Nagy Károly tulajdona volt, a fia Jámbor Lajos 827-ben ajándékozta a soissonsi Szent Medárd kolostornak. Bizánci minták alapján készült. Az egyik miniatúrán ábrázolták az élet forrását, amelyhez egzotikus madarak és más állatok járulnak. Egy másik miniatúrán Szent Jánost ábrázolták.
Ezek a kódexek, Nagy Károly nővéréről kapták a nevüket. Az ő megbízásából készült 800 körül a treri katedrális egyik kódexe. A könyv festője ír és bizánci mintákat követett. A kódexek 814 előtt készültek. A kódexekben az evangelistákat pavilonokban ábrázolták és díszes ruhákban.
Az aacheni palotaiskola legkorábbi kódexe, Nagy Károly és felesége Hidelgard számára készült. Nagy Károly 781-ben adott megbízást rá egy Godescalc nevű festőnek, két év alatt készült el. Bíborvörös pergamenre készült, arany és ezüst betűkkel.
Nagy Károly korában sok bizánci luxustárgy érkezett Nagy Károly udvarába mint diplomáciai ajándék vagy kereskedelem útján. Bizánci kéziratok is érkeztek. Ezek közvetítették az antik hagyományokat. A Karoling könyvfestészet központja az aacheni palotaiskola volt. Máshol is létrejöttek könyvfestő iskolák: Metz, Reims, Tours. Ezekben az ír-angolszász és bizánci hagyományokat ötvözték. Nagy Károly halála után Fulda volt a fő központ, Alcuin tanítványa Hrabaus Maurus volt itt az apát 842-ig. Reins is fontos központ volt, itt készült az Ebo evangeliárium és az Utrechti psalterium ( 855 körül ). Toursban készült Lothar evangeliáriuma ( 850 körül ) és Kopasz Károly bibliája ( 860 körül ).
A kor legtöbb festménye elpusztult. Az aacheni palotakápolna kupoláját mozaik díszítette, ez elpusztult. A császári székhelyeket történelmi témájú festmények díszítették, ezek is elpusztultak. A Rajna menti Ingelheim császári székhely esetében ismert a festmények témája. Az ókorból ábrázoltak történelmi eseményeket Nagy Konstantin koráig, ezenkívül jeleneteket nagy emberek életéből mint Nagy Teodosius, Martell Károly és Nagy Károly. A müstairi apátság freskói legszebbek a korból.
Elég sok elefántcsont faragvány maradt fent a korból. Ezek többsége könyvborító. Az antik korban alakult ki a szokás, hogy a drága könyvek faragott elefántcsont fedelet kaptak, a bizánciaktól vették át ezt a Karoling korban.
A miniatúrákkal díszített Lorschi evangeliárium kötése öt elefántcsont táblából áll. A művész késő antik minta alapján dolgozott.
A kor legjobb ötvöse Einhard volt, Nagy Károly életrajzírója. Amikor meghalt Károly ő lett a fuldai kolostor apátja és itt ötvösműveket készített. A művei nem maradtak fent. Az egyik tanítványa volt Volvinus, az ő műve a milánói Sant Ambrogio templom aranyoltára, a kor egyik legkiemelkedőbb alkotása.
A kor egyházi épületeiben voltak kődíszítések, ezek korlátok, balchadinok, oltárok és sírkövek voltak. A köfaragványok szalagokat, indákat, növényeket és állatokat ábrázoltak. A köveket sokszor ókori épületek romjaiból szerezték. Fennmaradt néhány balchadin a korból. A legnépszerűbb díszítés a fonatmintás volt a korban.
A korszakból nem maradtak fenn nagyméretű szobrok. Egy kisméretű lovas szobor viszont fennmaradt a 9.századból, ma Louvre múzeumban látható, valószínűleg Nagy Károlyt ábrázolja. A mintája a 2.századból származó Marcus Aurelius római császárt ábrázoló lovasszobor volt.
A Karoling korból fennmaradtak még kő és fémdomborművek, stukkódíszítések, ötvöstárgyak és elefántcsont faragványok.
A stukkódíszítésre egy jó példa a Cividale del Friauliban az oratorium belsejében maradt meg, a 8 és 10 század közt készült.
