A gerenda szélessége 9 centi. Legalábbis az egyiké, amit mértem. Néhány helyen látszódik a lemez vastagsága, nem tünik annyira leharcoltnak, persze nem naponta látok ilyet, szóval tulajdonképpen semmit nem jelent mit látok :). Holnap ha minden igaz már látmi fogom az összes gerendát, most berajzoltam lenti összegányolt alaprajzba a két gerendát amit már látok.
Hogy hosszútávra tervezek-e? Hát mi szerintem max 15 évet tervezünk itt, de hát utána is egy értéket képviselő lakást szeretnénk eladni értelemszerüen. Naivan én azt feltételeztem, hogy ha már a salak helyett valami harmadannyi tömegü töltést teszek, akkor már csak jót tehetek a födémmel. Azt mondjátok még ez is kevés? NA most a probléma, hogy amit most csinálok az az alaprajzon lévő 3 szoba. A többit "készen" kaptuk, előző tulaj kifestette, új scempéket rakott, stb, szóval ahhoz nemigen szeretnénk nyúlni ami látottak alapján lehet gázos? a többi felületen mindenhol csempe van és van egy gyanum, hogy az előző csempére került rá az új réteg, a szoba szintje és az előszoba szintkülönbsége miatt. Már a szépérzékemet is zavarja a tudat, hogy egymásra tehették, de feltörni mindent már nem szeretnénk.
Illetve ha meg is erősítenénk a födémet, akkor is ott van a többi szint, többi lakó födéme. Kétlem hogy a felettünk lévők felújitásuk során hasonló körültekintően jártak el, mint akár most én gondolat szintjén.
Az hogy "B" rétegrendnél közetgyapotot irtál a liapor helyett is a gerendák közé, az azért van, hogy tovább könnyitsük a terhelést? Vagy mert párnafa nem ülne egy 8-10 centi liaporon rendesen (kb ez a gerenda teteje és abeton szintje közötti magasság, de még holnap lemérem)
Szóval valami elfogadható, de optimális megoldást keresnék. Barátságtalan alsó mühelyesek dobnának egy hátast, ha beállítanék kitámasztani alulról a födémet. Persze ő érdekük is lenne, csak nehéz ezt lenyeletni velük.
Sziasztok, van valamelyikőtöknek tapasztalata gipszkarton álmennyezetben vezetett szellőző- ill. elszívócsövekkel kapcsolatban?
Tervezek egy lakásfelújítás során fürdő- ill konyhai elszívót kivezetni a falon, továbbá egy nyílt égésterű cirkónak légbevezetőt is ugyanitt (lesz elektromos kizárás az elszívókkal).
Olyan kérdésekre gondolok most, mint csövek fajtája (a belmagasság miatt korlátozott a hely), hőszigetelés, kondenzvíz problémák, huzat-szélnyomás, ilyesmi. A konyhainak is elég hosszú lesz a csöve, ez lefojthatja az elszívót.
Nálunk gránit van (ez jól hangzik, valójában egy műanyag-gránitörlemény keverékről van szó), elég jól bírja a kiképzést. Minél sötétebb, annál jobban látszik rajta a vízkő, minél világosabb, annál jobban a tea, kávé. Válassz! :-)
Milyen mosogató tálcát érdemes manapság venni? Haveroméknak van márvány de már eleg szarul néz ki. Rozsdamentesen latszik a vizcsepp... vagy mi alapján válasszak?
Ha hosszú távon gondolkozól azt a födémet valahogy meg kéne erősíteni. A 2 métereres fesztáv sok. A vasalást a betonba, biztos megette már a savas környezet.
Azt meg kell értsd, hogy csak a I gerendákra számíthatsz.
Vagy
12x5-es gerendákat 6ocm tengelytávval teszel keresztbe és arra 22 OSB , lecsavarozva az OSB a gerendákat megmerevíted. Az OSB alatt kitöltöd a legolcsóbb közetgyapottal, aztán az OSB-re ugyancsak keresztbe még egy párnafát, 4ocm tengelytávval, arra 22-es forgácslapot felsávozva és svédpaldót ragasztva, a párnafák közét sűrűbb kőzetgyapottal töltöd ki. A forgácslapok alá kell egy páraáteresztő fólia is.
De ezt elég nehéz kiszíntelni. Csak derékszögű fülekkel tudod a párnafákból, amit az OSB-re szerelsz.
Vagy
Átfűzől PC1o-es betonacélt 2ocm osztással a gerendákon (ezeket meg kell hajlítani a gerendák szerint, két jó vasaskulccsal meg lehet) és disztribuciónak rá keresztbe OB6-os is köracélt 15cm osztással, majd öntesz rá egy 8 cm vastag könnyűbetont. De ehhez alá kell támasztani a födémet, 28 napig.
Lehet, hogy egy kőmüvest ezt könyebben kivitelezi.
Azt többit feltölteni duzzasztott anyaggal, rá 8x8-as párnafa, vakpadló felsávozott 22-es forgácslapból és arra ragasztott svédpadló.
De szeretném olvasni Jenő véleményét is amit fentebb írtam.
duplahalasz ,nekem volt fodem feltarasom. A statikus azt tanacsolta, hogy max 1cm melyen 2-3 helyen furjam meg a fodemet. Amennyiben voros szinu az eredmeny akkor teglabol van.
Meg egy otlet: lehet erdemes korulnezni a pinceben, mert mas helyeken levalhatott a fodem aljarol a vakolat ami arulkodo lehet.
Nem lehet alul befogattra építeni. Lehet tervezni olyan fémkonfekciót, ami jól leköti az alaphoz, de soha nem láttam befogattra készitve, ott mindig csukló van.
Nagyméretű ives gerendákkal épitett csarnokoknál is csukló van. Masképp elkorhad, ahogy írtad.
Ha az oszlopok nem befogottak akkor a tetőt vízszintes síkban szerintem Andráskereszttel merevíteni kell, mert fából nehéznek tartom megoldani az elemek sarokmerev illesztését. (a ház csak akkor merevíti vízszintes síkban, így el tud csavarodni) Az oszlop tető kapcsolatát én másképp csinálnám. A méreteket nehéz megmondani a lefedés ismerete nélkül. (lehet, de biztos ami biztos alapon nagyobbat kell mondani) Öt-hatszáz kg szélnyomás jut(hat) egy oszlopra. Szerintem lehet ugyan ezt ügyesebben is, csapolások nélkül. Meg kell kérdezni azt,aki nálam jobban ért a fához.
Sokat nem haladtunk ma, de megvan a következő gerenda, kb 2 méterre a másiktól... Centit vagy ellopták vagy csak nem találom, de kb 2 méter. Alakja egyezik azzal amit lerajzoltál, szóval I gerendák felbetonozva ferdén és két gerenda között vizszintes, nekem betonnak tünik. Az nem gáz, hogy ilyen messze van egymástól a két gerenda..? Illetve az OSB fektetésnél nem kell majd plusz párna a gerendák közé hosszban? Na majd ha kész lesz, akkor teszek fel képeket. Csak legyen kész ...valamelyik mama ránkhivta a közös képviseletet közben, holnap várom a telefonhivást, kiváncsi vagyok mit akar.
Hát azt, hogy a kérdezők többsége lusta utánanézni, hogy mit, hogyan kell megcsinálni. Te leírod, hogy homok. Igy van, de ezt azért megnézhetnék a Youtube-on egy video formájában. De, sokkal egyszerűbb megkérdezni... és utána lesz még kismillió kérdésük és mégis elbarmolják, mert valamit elfelejtettek megkérdezni.
Akkor nekem valószínűleg azért nincs látható süllyedés, mert mélyre is mentem és főként sóder a feltöltés. Meg alaposan be is lett vibrálva előtte és utána is.
Miért menne le a szint 7-8mm-t kalapálással? Lehúztam simára és csak rakosgattam, semmit nem kellett kalapálni. A későbbi szintcsökkenés miért történik? Tovább tömörödik az alap? Nekem van egy pár éve készített járda, ott ezt nem tapasztalom. Azt is pont szintbe raktam.
Ha az alap nagyon jól meg van csinálva és tömörítve, akkor 3-4 cm ágyazóréteget kell késziteni és
az 15 mm kell magasabb legyen mind a végleges színt, minusz a térkő vastagsága, ebből kb. 7-8mm lemegy amikor kalapálod és a többi majd magától, amikor megsűllyed az alap.
Ha nagy összefüggő felület van, a legbonyolultabb művelet az ágyazó szintjének beállítása.
Merthogy tökéletesen színtbe döngölni az alapot nem lehet.
Picit feljebb töltöd a duzzasztott agyagot, mind a gerendák teteje, 1-2 centi max. .
Ráhelyezed az OSB-t és tologatod ide -oda, az majd elhelyezkedik a gerendákon.
Ha nincs síkba az OSB, kiékeled a pallódat két oldalról palló ékekkel és fémfüllel rögzíted az ék mellett.
2.5mm vastag 6ox6o-es dérékszögű fület kell beszerezni, nem valami vékonyat, szerkezetépítő vasalatok ezek, az ácsok használják, ha nem tudnak csapolni.
A fém fülekhez 4ox4.5 facsavarokat kell használni a pallóba és 25x3.4 a OSB-be. Ki vannak lyuggatva. Erre valók.
wow, nagyon csecse, köszi, hogy ennyit foglalkoztál vele. Mi van egyébként ha a gerendák nincsenek síkban? akkor két gerenda között feküdne az osb, kvázi kicsit lépcsözetes lenne az első réteg és majd a rajta lévő pallók változó magassága tenné vízszintre a felső forgácslap réteget? Illetve akkor ha jól értem femfülek fognák össze az osb-t is egyben?
NEm tudom még megkkora két gerenda közti távolság de ha túl nagy akkor nem kell közben is valami párnafa?
Majd az OSB-ket összekötik a pallók a fém fülekkel.
A szerelés befér a szigetelésbe a pallók kőzé, kilyukaszthatod a pallókat, ha át kell vezetni valamit keresztbe rajtuk. Ne tegyél rá aljzatbetont, egy ácsot keress az megcsinálja. Nem nagy ügy. A polifoam legyen az a kemény szűrke színű, amit a fűtéscsövekre szerelnek.
Megkérdeztem egy ismerősőmet, aki függőfolyósók felújításával foglalkozik, a kép alapján ez egy fölülbordás födém, amit úgy zsaluztak be, hogy beszerelt I gerendákra fa hevedereket kötöttek fel alulról, azt lepadolták és bevasalták. Csakhogy egy réteg vas van benne, az vagy át van vezetve a I gerendán, vagy csak egy kampó van készitve a vas végére és rá van ültetve az I gerenda alsó övlemezére (talpára) vagy kombinálva, minden második vas van csak átvezetve a I gerendákon. Ezeket meg kéne keresd.
Azokat a vasakat, amelyek nincsenek átvezeteve a gerendákon, alulról egy kampóval összekötötték, hogy együtt dolgozzanak. Ez a leggyengébb változata ennek a födémszerkezetnek.
Az ismerősöm azt mondja, hogy ennél kb. 6-8 cm vastag beton szokott lenni a gerendák között, kevés cementtel és negatív nyomatékot nem bír el. Magyarán csak felülről terhelhető, az is egyenletese elosztva.
Nekem a véleményem a következő:
Azokba a vasakba nem bízhatsz, ezt Jenő is írta.
Ezt a rétegrendet csináld meg. Ez a lehető legkönnyebb.
Képet nemtom belinkelni, a következőbe belinkelem valahogy.
Köszi szépen a sok infót, segitséget. Fő kérdés, ki az akit Budapesten meg lehet bizni hogy megszakértse? Votl egy statikus nálunk, aki még nálam is hülyébb volt, illetve egy másikat kerestem, aki "majd telefonon megmondja a rétegrendet", ki se kell jönnie. Mindezt azután, hogy mondtam, hogy teljesen hülye vagyok és kevés infom van a födémről.
A ház 1906 ban épült egyébként, tervtárból kikért tervek alapján láttam. Ott a födémről nem votl szó, föként csak alaprajzok voltak, kevés info. Bár lehet ki lehetett volna szedni onnan is infót hozzá értőnek.
Valóban ezt a "felbetonozást" akartam mutatni a képen. Jobb oldalt látható a gerenda és onnan ferdén le a födém sikjáig. A vízszintest pedig ugy értettem, hogy a felbetonozás alatti rész vizszintes. De egyébként az alattunk lévő pinceszint plafonja vagy hogy fogalmazzak, az is vizszintes, arra gondoltam, hogy a poroszsüveges födémet sikra vakolták, de fent se tudtam kivenni semmilyen boltozatot. Az alattunk lévő pincerészt egyébként a tervek alapján lakásnak szánták, nem tudom ez jelenthet-e bármit is.
Holnap kihordjuk a salak nagy részét illetve a vakpadlót (most alig férek tölük, ezért se tudtam tovább bányászni) és utána jobban tudok nyomozni is.
Mindenesetre ha jól gondolom, azzal csak javithatok a jelenlegi állapoton, ha maradok az eredeti elképzelésnél és a salak egy részét liaporra cserélem? Holnap kb 15 centi salakot kezdünk kibányászni, lehet akkor marad a liapor rá és párnafa. EZzel kapcsolatban még egy kérdés Srudolf. ITthon csak 1-4, 4-8 illetve 8-16 szemcseméretüt lehet kapni, akkor 30% 1-4, 70% 8-16 lenne a recept az müködhet? Te már csináltál ilyet gondolom? csak mert hivatalos liapor .com oldalon 1-4 a az ajánlott méret feltöltésként.
Sajnos csak most írta, hogy az alja is sík a födémnek, azt hittem poroszsüveges és azért van rajta annyi salak.
A Horcsiknál én is úgy tudom, hogy csak a padlásra szokták szerelni, volt egy esetünk és nem engedte a végén a statikus a manzárdosítást. De az téglából volt, a fugáknál volt bedolgozva valamennyi vas és kikötve a gerendákhoz, az is 6mm vastag, a tetején 4cm beton nagyon kevés cementtel.
De miért raktak rá 28 cm salakot? Hangszigetelés miatt az OK, de jó nagy a súlya.
A padlásra ezekre a födémekre szoktak tenni 5-1o cm salakot és lapjára egy téglát, ami nincs is kiégetve, hogy lehessen rajta járni.
Mindegy, én amondó vagyok, hogy csak kell egy komoly feltárás és egy számítás is.
Horcsik födémet nem szoktak teherhordó lakás(padló) födémnek csinálni, de nem is kizárt. Főleg a II. világháború utáni anyaghiányos időben fordulhatott elő. Elsősorban háborús sérülések javításánál.
Valószínűleg ez is vb. födém, a betonvasak föl vannak hajtva az acélgerenda talpára. Látszik a vb. gerenda talpánál a ferde felbetonozás. Meg kell mérni, hogy milyen vastag a födém (megmérem a szintmagasságot, az alsó helységnél a belmagasságot, mennyivel van lejjebb a gerenda talpa és a beton teteje a padlónál, valamint azt, hogy milyen széles a gerenda talpa. Ebből megrajzolható a födém)) Pontosan kell mérni, mert különben nem jó!!! Ebből a mérésből megállapítható, hogy a födémlemez alja mennyivel van lejjebb mint a gerenda talpa. A talpszélességből megállapítható a gerenda magassága. Fentiekből megállapítható elég nagy eséllyel a födém anyaga(!). Horcsik födémet nem szoktak csinálni járható lakásfödémnek, de léteztek a két háború között idomtéglás födémek. (Bohn, Újlaki, Reform stb,) Itt leginkább vb. lemezre kell számítani. Nagyon meg kell nézni a salak miatt a beton és az acél állapotát. Jellemző hiba volt, hogy a salak nem volt kiszellőztetve és a salakban levő kén vegyületekből kénessav vagy híg kénsav keletkezett. Mindkettő jó étvággyal fogyasztja a betont és a betonvasat. Vizsgáltam házat Bp.-en ahol a 6 vagy 8mm-es betonvasból cérnaszál átmérőjű maradt (!!!).
A letömörített zúzottkő rétegre nem tudom, hogy milyen magasra kell kiszintezni az ágyazó réteget, hogy a gumikalapácsos beágyazás és a bevibrálás után síkba kerüljön a térkő a szegéllyel.
Próbaként úgy állítottam be az ágyazó réteget, hogy a ráhelyezett rékő teteje kb. 0,5 cm-rel magasabbra került, mint a szegélykő szintje. Ez túl kevésnek tűnik, mert már a gumikalapácsos beállítás során tú alacsonyra süllyedt.
Tudtok segíteni, hogy milyen magasságot kell beállítnai az ágyzóréteggel?
esélyes, hogy ez egy horcsik változat. a gerendákat beteszik, alul sávonként felzsaluzzák, tesznek a zsalura téglákat, a téglák közé alibi vasat, es vékonyan kibetonozzák a téglák között meg a tetején.
ha valahogy megtudod milyen magas az acélgerenda, ki tudod számolni hogy milyen vastag a "beton". nem lesz sok.
Ezzel óvatosan kell eljárni. Mi a francért szereltek 28 cm töltést rá?
A beton túl nehéz, hogy fémgerendákra így rátámasszák (tégla 1oookg-köbm, beton 24oo). Lehet, hogy valahogy meg van vasalva is, azt meg kéne keresd, de akkor is nehéz. De lehet, hogy egy bérléstest, mekkorák a nyilások a vas
Nincs behúzva a téglafödém egy réteg betonnal- malterrel? A falazás után ki kell fugázni rendesen, hogy beékelődjön, ez helyett telibe húzhatták 2-3 cm cementes maltert, egy rabic hálóval esetleg. A malter kitöltötte a fugákat is, ha elég hív volt.
Amúgy a megjavított téglasüveg boltíveken mi is ezt a módszert alkalmaztuk, 3 cm puccolán cementes betont húztunk a tetejére egy vakolóhálóval. Jól összeállt.
Az hogy vízszintest látsz lentről, lehet, hogy az íve a boltiveknek nagy sugarú és levakolták síkra, ugyancsak rabiccal. Meg kéne bontani a vakolatot két fémgerenada között. Tehát meg kell érteni pontosan a rétegrendet, aztán számolni egy önsúlyt.
Pontosan mikor építették ezt a házat?
A salak vagy 12ookg/köbméter, de meg is tudod mérni, hogy a tiéd pont mennyi, egy veder 2o liter. A liapol 5oo-6ookg/köbméter- a granulátum függvényben, a nagyobb az könnyebb. 1:3 kevereve a kis méretet a naggyal akkor ékelődik, ahogy ezt már írtam. Ha kiveszed az egész salakot és viszatöltöd liaporral és öntesz egy 6-7cm gyengén vasalt betont, esetleg könnyítve valamennyi polisztirolgyöngyel vagy liaporral, az működhet. A szereléseket beteszed a beton alá.
De azt ki kell önteni egyből szintbe és arra 1 cm önterülő.
megnéznéd a lenti képet? FElszedtem végre a vakpadlót és beleástam pár helyen a salakba. Még ások tovább hogy egyértelmü képet kapjak de ha jól értem ez nem poroszüveges és nem is téglaboltozatos. Nekem betonnak tünik. NEm jó a kép meg kevés helyen tudtam még kiásni, de jobb oldalt az ott az acélgerenda és az van legmagasabban. A lenti szint pedig végig kb vizszintes. Milyen födém ez és ha ez nem téglafödém akkor betonozhatok-e liapor és párnafa/vakpadló helyett. Nem ragaszkodom hozzá, de lehet megfontolnám. Kb a födémtol a parketta tetejeig 32 centi van. 28 centi salak, 2.5 centi vakpadló és 2 centi parketta volt eddig. A 28 centi salak az a képen látható beton vagy mi a fene szintje. Az I gerendánál ertelemszeruen kevesebb salak volt, mert az feljebb van.
Amikor valamit leírok részletesen, azt egy-az-egyben meg lehet csinálni, mert már 1oox megcsináltam. 2o éve van asztalosműhelyem, minden belső ajtós munkánál van tolóajtó is, mert úgy tervezem, hiszen gyakran van olyan eset, hogy az ajtó nyilása zavaró.
Képzelj el az alsó rajzon a sín melett egy 18mm vastag és 8omm magass lécet, amire derékszőgű fülekkel felrögzíted a sínt. A lécet nem a fal tartja, hanem a bérlés, amit a gipszkarton falkávába beszerelsz. Csak az annyival szélesebb kell legyen mind a fal, hogy a lécet ráfektesd és alulról rácsavarozd. Hogy legyen mire az ajtó rázárodjon, az egyik függőleges bérlést is szélesebbre kell készíteni, mind a falat.
Az ajtót a sín megtartja konzolba is. A bérlést nincs hogy kifordítsa.
Megkeresek holnap egy kivitelezési rajzot és belinkelem.
Az alsó görgős ajtót el kell felejteni, zajos és bekoszolódik amin fut.
Egy ajtót meg akarok szüntetni, oda kell egyedül hangszigetelés. Mögötte pl. mosdó lesz, majd még egy fal (tökmindegy miből, ez lehet akár egy gipszkarton lap is, ha mind a két felére pl. polcok kerülnek), meg egy ajtó ami a fürdőbe nyílik. Egy ajtó meg ígyis-úgyis kell, mert a teleportot még nem találták fel :D
Én 50-es profilból építettem a wc falát táblás kőzetgyapottal bélelve, mindkét oldalon két réteg gipszkarton, plusz csempe. Így is, úgy is az ajtó lesz a gyenge pontod. Pláne, ha esetleg gépi szellőztetést is akarsz. Persze nálunk a fürdőszobából nyílik a wc, így van még egy ajtó a további helységek felé.
Felét sem értem, de így nem lesz jó :D az ajtó nem falba menne bele, hanem úgymondd két oszlop között lenne zárt állapotban, és a nyílt térbe lógna ki ha nyitva van. Ami nem gond, mert mindig zárva lenne, mivel egy budiról van szó. Alul kerék, felül sín.
Olcsóbb mint falazni és vakolni, meg szakszerüen kiékelni egy vékony téglafalat és körvasat is beépíteni.
Én kb. nettó 15Lejbe (3.2 euró) veszem a 1oo-as 24kg/köbméteres Rockwool közetgyapottat, ami ebbe a falba való, ezt nálatok gyártják és ennek az árnak a 4o% szállitás kell legyen, mert a gyapott könnyű.
Tolóajtót úgy tudsz beépíteni a gk falba, hogy készítessz egy bérlés, ami 4omm meghaladja a falvastagságot - de csak azon a felén ahol záródik az ajtólap és felette csak 2omm, erre szerelsz fent egy 8ox18-vízszintes borítást, amire felrögzíted az ajtó sínjét a Solido 8o-as vasalatból , erre van spéci szerelőfül, a sínre szerelsz egy maszkoló profilt is, az is benne van a vasalat csomagában. Egy 1ox13- as nutot kell húzni az ajtólap aljába. Alul csak egy kis műanyag pocok tarja síkiban az ajtót, azt le kell fúrni a padlóba. A bérlés lehet lekannizott 18-as melaminált PAL lapokból is, az ajtónak összecsavarozól 2 réteg melaminált lapot. És akkor olcsó. A vasalatból milire bellítható az ajtólap zárása a bérlésre.
Melegen ajánlom, nem drága és jól működik ez a szerkezet.
Szóval, összegeze:
megcsinálod a nyílást a falon UA profilokból. Pontosan 125mm vastag lesz. Legyen a nyílás 8oomm s zéles és 21oomm magass.
Veszel egy 13ox2o8omm-res PAL csíkot, egy 15ox2o8omm valamint egy 15ox8oomm-res is és egy 8ox16oomm is lekannizva. Merthogy a színed 16oomm. Ezt felcsavarozod a 15ox8oo-as felső bérlés felé és két gipszkarton bűbelel is rögzíted.
Az ajtótnak veszel egy 82ox 21oo-as lapot és egy 84ox 21oo-lapot lekannizva és azt összecsavarozod, vagy összeragasztod Bizon Motage Kit-el.
Cuccos lesz, meglátod.
Furnérozott lécpanelből készitünk ilyen ajtókat, elég gyakran.
Igazából nem lenne gondom a rosszabb hangszigeteléssel sem, ha hallanám előre, milyen lesz. Meg nem is figyeltük nagyon, szóval lehet hogy még ennek is szar a hangszigetelése. Meg ugye egy ajtó is van, annak biztos rosszabb, szóval lehet nem is érdemes arra figyelni, hogy hangszigeteljen. Ytong-ban épült házban azért nem élnék, azt már tudom.
Szeretnék egy 6x6 méteres mobil garázst venni vagy építeni, olyat ami azért jól is néz ki. Milyen anyagból lehetne az oldalfalakat kivitelezni? A legelterjedtebb a lemezgarázs, de ezzel az a gondom, hogy félek, hogy nagyon könnyen behorpad, ha véletlen nekiütődik valami.
Üdv !" téglák /kisméretű téglák / kantra lettek falazva. " Na ez a szuper válaszfal ,olyan mintha ne is lenne ,kár az anyagért !:DDD Jahh,van olyan opció mikor jó,ha mindkét oldalára szorosan szekrénysort tolsz ,hogy ne tudjál neki támaszkodni ,a franciaágyról már ne is beszéljünk ,mert közben a "földrengés "idején a fejedre potyogna a kantra rakott tégla !:DDDD
Igaz én láttam és be építettem olyan 50 - 60 mm vastag gipszkarton falat.
De téglából is lehet talán 80 mm -ig lemenni.
Régen a legvékonyabb válaszfal a 50 mm tégla és a rá kerülő 2 x 1,5 cm vakolat amivel 8cm volt. A téglák /kisméretű téglák / kantra lettek falazva. Igaz tudni kellett falazni, ezért csak a kőmívesek csúcsa vállalta. Volt persze méret és felület korlátja is.
Aztán kifejlesztették a válaszfal téglákat 40 - 50 és 60 mm vastagságban. Ezekből főleg huzal erősítéssel már szabadabban lehetett válaszfalakat építeni.
Köszi, akkor valószínűleg ha sor kerül rá, vissza lesz rakva a régi tégla, gondolom ez a gyapotos fal jóval drágább.
Egy wc-t kellene leválasztani, valami tolóajtóval, oda lehet megkockáztatunk egy gipszkartont, csak nem esik át rajt senki... másik falnak, ahol az ajtó van, azt meg jó lenne vagy 20cm-rel kijjebb rakni. Vagy csak az ajtó magasságáig kijjebb rakni, bár az meg hülyén néz ki. Megint nincs olcsó és jó megoldás... vagy befalazom az ajtót, és szűkösebb lesz a hely...
De sejtem a hiba okát: a flakonra a menetes pisztolycsatlakozó műanyagot én tettem rá, miután lefeszítettem egy Pur tisztító flakonról. A szórós vége más lehet...nem tudtam, hogy van külön kézi, meg pisztolyos hab.
A vastaglazúr nálam csak az eresz alján vált be. (Bár ott a vékonylazúr ugyanúgy bevált volna) Ahol érte az UV a vastagot ott pár év után peregni kezdett a faházburkolat napnak kitettebb felső domborulata, viszont a teljes felületet vissza kellett csiszolni a felújításnál. Ahol még szépen állt rajta ott nagyon nehéz volt lecsiszolni. Lekenni, lehengerezni valamit nem nagy kunszt, de a csiszolás az nagy szívás. És valszeg egészségtelen is. Soha többet nem veszek vastaglazúrt.
Padlóra pigmentált olaj jár. A padló vizlepergető kell legyen (elvileg nedvesség nem hatolhat bele, mert pl. télen megfagyna), a svéd viasz is vízlepergető, de nem elégé. A viasznak a lényege az, hogy nagyon mélyen be tud hatolni a tűlevelű fába, hiszen rákensz belőle annyit, hogy locsog és két óra múlva eltünt az egész. Csak a harmadik réteg marad meg rajta. Azért jó az UV védelme, mert nem egy felületi kezelésről van szó, amiből 2o-25 mikront megesz az UV évente, hanem maga az anyaga impregnálódik a pigmenssel is + az UV védő szerrel.
A másik probléma, hogy ez a thermowood padló eredetileg pigmentált (színezett) olajjal volt kezelve. Mert amikor kiveszik a berendezésből, akkor a színe zöldes-barna és csontszáraz. Nem lehet mást kenni rá, nemtom ha működik, az olaj szolvens alapú kell legyen, azt hiszem- mert a hidrofobizált olajok aranyárba futnak. A svéd viasz meg vizes alapú, lehet, hogy elfut rajta, ha rákennik.
Ma reggel készittem egy fényképet egy 1.5 éve beszerelt fenyő thermowood teraszburkolatból az egyik ügyfelemnél.
A burkolást nem mi készitettük, de megkért, hogy nézzem meg, mit lehet vele kezdeni. A terasz nincs fedve, csavarok nélkül van szerelve a padló, tökéletes állapotba van geometriailag, azaz nincsenek megmozdulva a lapok. Szakszerű munkát végzett a burkoló. A ház még nem lakott szennyeződés nincs a felületen.
De mivel nem kezelte semmivel, a UV sugárzás már megdolgozta. Sőt, a felület nedves, azaz már nem vízlepergető.
Két lehetőség adódik:
Vagy felcsíszolni az egészet eltávolítva az oxidált réteget (a beszürkült réteget, ez per pillanat csak felületi , de kézzel kell megcsíszolni, mert hornyolt) és lekezelni 3 réteg színeszett olajjal. És ezt hathavonta megismételni, minden alkalommal egy enyhe csíszolással is elvégezve, hogy a pórusai a fának megnyiljanak.
Vagy hagyni megszürkülni, két év múlva az egész egyszínű szürke lesz és 4-6 havonta leolajozni, színezék nélkül, hogy vízlepergető maradjon. Ahogy süti a nap olaj kiszárad belőle, hiszen a pólusok nem zártak.
Minden kezelés előtt alaposan le kell mosni egy padlótisztitó szerrel (át kell súrolni) és vízborotvával.
Egy kis hétvégi faház előtt lenne ez a terasz vagy járda (1x6 m). Csak két kempingszéket kirakni rá ill. ne egyből lépjünk a sáros bakanccsal a házba. Vagy ez a fa terasz lenne a ház előtt vagy fenyőmulcs járda. Nyilván nem akarom gyakran ápolgatni. A faházat is kapásból feketére lazúroztam.
Szep, amikor felszereled. De a napsugarzas tonkreteszi.
Ahogy megkezdte a nap (latod rajta, mert szintvalt), azonnal le kell mosni es minden foltot kiszedni, mi valami profi padlomosoval mossuk, de vagy 3 x, aztan vizborotva. Amikor kiszarad a mosas utan olyan kell legyen mind az uj. Kezeles utanna olaj.
Ha el van szinezodve (vagy foltos) akkor elotte egy szolvens alapu pac, ecsetelve es eltorolve.
A Tikkurila olajba van UV vedo es szinezheto is (WOOD OIL a neve es szolvens alapu). Kb, 5o nm eleg 9 liter 3x retegbe es ara huzos. Az olaj lezarja a polusait teljesen, vizhatlan lesz, csak kiszarad lassan belole.
6 honaponkent, de lehet, hogy 4 honaponkent ezt meg kell csinlani es akkor tart 15 evet is. De ha egyszer elhanyagolod, akkor kesz. Mindenere ilyenkor november elejen mindenkeppen.
Ha ezt bevallalod, akkor vedd meg.
A tisztitas es az olajozas egy nap munka egy embernek, olyan 2onm-re, ha van 4o akkor ket nap.
Ha van keret, akkor a tropusi 24-es masaranduba es rozsafa alatetlec (7ox45mm). Felevente tisztitani es olajozni kell, de birja 5o evig- ha nem olajozod, akkor megszurkul, de akkor is birja.
A thermowoodot startbol el kell felejteni, a vorosfenyo 5 ev, ha nagyon sokat olajozod akkor 1o ev. Az olaj poruszaro es jo az draga.
Csak akkor szerelj vorosfenyot, ha eszaki oldal es nagyabol arnyekba van a teto alatt.
Ebben az '54-ben épült házban a padláson mekkora a szabad tér? Vagyis, ahol semmiféle alátámasztás nincs, nincs székállás, nincs oszlop, stb. vagyis, ha a födém kibírná, akkor hány nm-es helyiséget lehetne beépíteni?
"de 25 év múlva majd megnézem, hogy mi újság. A titka az, hogy nem szabad elnagyolni a koszorú méretét, vasalását és akkor a vizszintes erőket is fel tudja venni."
nálunk nincs koszorú, csak néhány gerenda keresztben-hosszában. 54-ben épült a ház, a tető köszöni jól van :)
a régi tanyámon lovagfedéses hódfarkú volt, sárgerenda, pár ácskapocs, kötőgerendákkal. az is egyben van még, valamikor a századforduló előtt rántották fel vályogból...
szerintem túl van misztifikálva ez a vb.koszorús téma! persze, stabil alap a fedélszéknek, összetartja a falakat.
de (és lehet, rosszul gondolom!) szerintem egy tetőnek vb.koszorú nélkül is stabilnak illene lenni.
Számolni te sem tudsz, még semmit nem láttam tőled kiszámolva. Még egy olyan nagyon egyszerű példát sem, amit tavasszal beírtam neked. Amit tudsz, az a gyakorlatból ered. Ennyi.
Te azt tudod, hogy egy statikussal vitatkozol olyan dolgokon, amiket számolni kell és te azt nem tudsz? Ő meg tud. Elment az eszed, vagy mi van? Nem vagyok egy fajsúlyba, vedd már észre.
"ácsolat minden súlyával ellenáll a szélnyomás"-nak
A fedélszék súlya betoncseréppel kb. 75 kg/m2. Szélnyomás az egy dolog, de van szélszívás is. Könnyebb tetőknél a szélszívás alig kissebb a fedélszék súlyánál.
" ... hogy mi az hogy a koszorú két vége van megfogva vízszintes erőkre ha nincs közbenső fal."
Hol írtam le azt, hogy a koszorú alatt nincs tartófal? Pont az ellenkezőjéről írtam. Ezt csak te találtad ki, hogy megtámogasd az elméletedet, amit egyébként senki sem kérdezett.
Nem hiszem, hogy tudnál újat mondani, tehát valóban felesleges a vita. De ha szükségem lenne a mérhetetlen hozzáértésedre, majd szólok... egyszer már kérdeztem valamit, mindent kaptam, csak megoldást nem. Hát ennyit rólad.
Olvasni tudni kell. Választ kapott a kérdésére a kezdő építkező. Mégpedig azt, hogy nem rossz a fedélszék, de jobban is meg lehet csinálni. Sőt, még azt is megtudta hogyan, miből lehet javítani. Összezavarni a hozzá nem értők marhaságaival lehet. A faipari ismereteim nem csak bútorlap és asztalláb méretre vágásából állnak, mégsem venném magam a bátorságot, srudolfot kritizáljam. Gyakorlati ismeretei neki a legnagyobbak jókora elméleti tudással megtámogatva. Nem csak azt tudja, hogy milyen hibák vannak ha összegányolnak valamit hanem azt is, hogy hogyan kell rendesen megcsinálni. Az én ismereteimet ítéljék meg azok akik valóban értenek is az építőiparhoz, nem azok akik még azt sem tudják, hogy mi az hogy a koszorú két vége van megfogva vízszintes erőkre ha nincs közbenső fal. Minden esetre érdekes az a vélemény, hogy az én csekély ismereteim IDE elegendőek. Lesúlytó vélemény a kérdezőkről. Nem várok választ, mert egy bizonyos (meglehetősen alacsony) szintnél lejjebb állóval nem vitatkozom.
Én egyáltalán nem mondtam, hogy nem mozog a tető. Azt mondtam, hogy a koszorúnak erősnek kell lennie, meg a többi alkotónak is. Ezt a szél, meg hó dolgot csak te kevered bele, hiszen ez a téma az, amihez hozzá tudsz szólni. Ugyanez történt az első hozzászólásomnál is srudolf részéről. Belekeverni valamit, nehogy már valaki okos legyen, vagy látszódjon, hogy ő milyen okos. Te még meg is köszönted a magyarázatomat, gondolom, fogalmad sem volt mit jelenet a húzott, meg a nyomott oldal fogalma. Akarod, hogy belinkeljem?
Természetesen, az alapproblémával nem foglalkoztatok, hanem csak azzal, ahol a legkönnyebb belekötni valakibe, valamibe. Meg, hogy hogyan lehet bekavarni egy kezdő építkező életébe. Mert ugye semmi épkézláb dolgot nem mondtatok az alapprobléma mibenlétére... szánalmas, még a létetek is.
A fölső az a szél hatására, az alsó a hó hatására bekövetkező alakváltozás szarufa-fogópárnál. A vékony vonal az eredmény. Természetesen az ábra föl van nagyítva, a legnagyobb elmozdulások itt (8m fesztáv, 4m magas) 5-7mm nagyságúak. Nem nagyok de vannak. A tető mozog. Látszik, hogy a széltől bizony oldalra is elmozog, pedig ott a tartófal alatta.
Ne menjünk bele túl (?) mélyen, nem érdemes. Van a tetőből függőleges erő, ezt támasztja alá a tartó fal. De ha a szél fúj az vízszintesen fúj. Eléggé el nem ítélhetően vízszintesen fúj. Ebből vízszintes erők (is) keletkeznek. Oldalra akarja tólni a tetőt. A téglafal a hajlítást csak kismértékben viseli el. Tehát a szélnyomás elviselésében a másik irányú koszorú is részt vesz, nem is kicsit. Ha nincsenek köztes falak, akkor a vízszintes erőkre (nem függőleges, lassan mondom) a koszorú két vége van megfogva (megtámasztva) a rá merőleges koszorúkkal. Néhány nappal ezelőtt írtam arról, Rákos....-on csúszott egy ovoda. Az önjelölt "szakember" szerint az alapozásnak alá kelett alapozni. Máig sem érti, hogy mitől csúszott tovább.
Ok,holtig tanul az ember ! De az ominózus tetőnk megfelelő vastagságú szalufákkal,fedélszékkel rendelkezik, és a szél nyomására pl,legalább két szemben levő ácsolat minden súlyával ellenáll a szélnyomás károkozó realizálódásának !:-)
Csak halványan értem, hogy miről beszélsz. Ne felejtsd el, hogy a koszorú alatt fal is van, méghozzá többnyire jó vastag, merev, stb. Tartófalnak hívják. Ha nem így lenne, semmit nem érne a koszorú, legfeljebb csak akkor, ha az olvasatodban nem túl hosszú. Nekem ez több mint 10 m. Vannak benne beton oszlopok is, amik odakötik a monolit födémhez. ( De ez nem volt a tárgya az előbbi hozzászólásomnak, ezért nem írtam róla. ) Ettől még egyben van a ház, de 25 év múlva majd megnézem, hogy mi újság. A titka az, hogy nem szabad elnagyolni a koszorú méretét, vasalását és akkor a vizszintes erőket is fel tudja venni.
" Ha a koszorú hosszú és csak a két végén van megfogva..."
Én mindig úgy tudtam, hogy a koszorú végigmegy a fal teljes kerületén. Ebből kifolyólag nehezen értem amit mondsz. Sőt, egyáltalán nem. Akkor a koszorú csak egy falon van? A szemben levőn megint egy? Mit jelent az, hogy a koszorú csak a két végén van megfogva?
Ha jól gondolom, akkor egy talpszelemen csak gyengíteni tudja ezt az erőháromszöget, hiszen fából van, csavarokkal lekötve, stb.!
Üdv ! Olvtárs neked ilyen tetőd van mint ami a képen van ? Mármint a kialakítása ?Összekötögetheted a szalufáidat úgymond fogópárokkal valamennyivel stabilabb lesz/lehet ,de így is jó kell/kéne legyen ha a talpszelemen és a hozzá rögzített szalufa szakszerűen van összedolgozva !:-)
Sajnos nem csak vízió. Majd másolok be alakváltozási ábrákat (igény esetén) holnap. Előzetesen annyit, hogy a hó és a szél nem egyforma mozgást (igénybevételt, alakváltozást ) okoz. Mást ne mondjak fúj a szél, nem fúj a szél. A fa rugalmassága folytán komoly alakváltozásokat képes elviselni károsodás nélkül HA jól van elkészítve (megfelelőek a csomópontok is).
Üdv ! Ti vagytok a szakik,de a folytatólagosan megépített fedélszék ami kb középső részen támasztja a szalufákat ,és a sátortetőből adódó terhelés eloszlás nem fogja hagyni az általad vizionált állandó mozgást ,mert ha így lenne ,akkor tényleg csak idő kérdése lenne a tető "nyeklése/nyaklása "!:-)
UI: Fogópárokat hogy kéne megoldani ?Persze minden plusz anyag ami ha jó helyre van helyezve növelheti a tető stabilitását,de a súlyát is ! Lehet nem a szakzsargont használom ,de remélem érthető mit is szeretnék mondani !:-)
Ha nem zavarnak az oszlopok, akkor hagy őket úgy, ahogy vannak. Nincs neked más dolgod? Ha tényleg szükséged lesz a kiváltásukra, akkor megkeresed az ácsot és majd megcsinálja.
"Egy (erő)háromszög alakul ki, ahol a két oldalt a szarufák képezik, a háromszög alját pedig a koszorú."
Azért erre kíváncsi lennék (rajzban), mert a koszorú merőleges a szarufák síkjára. Az erőháromszög a szarufák (háromszög két oldala) és lenn a kötögerendákon (háromszög harmadik oldala) keresztül záródik. Vb. födém (nem koszorú) helyettesíti a kötőgerendát. Talpszelemen nélkül elvileg lehet tetőt készíteni vb. födémnél, gyakorlatban már nem annyira. Ha a koszorú hosszú és csak a két végén van megfogva akkor a koszorú vízszintes(!) síkban is hajlik. A fedélszéknél MINDÍG van vízszintes erő is. Igaz, a szél oldalnyomását a kötőgerenda nem tudja fölvenni csak a koszorú.
Nem kell 15 évet eltölteni építkezésen, hogy az alapvető összefüggéseket valaki megértse... vagy te malterhordásal kezdted? Onnan tényleg hosszú az út...
Szokásodhoz híven, megint nem az alapkérdésre válaszoltál. De ez már megszokott.
Köszönöm az eddigi tanácsokat, segítséget, most összeszedem miket is kellene beszereznem, aztán még biztosan kérdezni fogok mit hogyan kell.
Egy plusz kérdésem lenne csupán kíváncsiságból, a tetőm közepén lévő 3 darab tartóoszlop amik a legfelső szelement tartják, kiváltható lenne a képen barnával bekarikázott fogópárokkal?Mert a képen látható tetőnél nincsenek ilyen tartóoszlopok.
Nem zavarnak az oszlopok, és nem is szeretném bántani őket, de ha egyszer valami oknál fogva szeretném beépíteni a padlásteret útban lehetnek, bár az is igaz, hogy ebben az esetben a két szemben lévő derékszelement összekötő fogópárok amiket most tervezek betenni is útban lennének.
Rajza nem volt a kérdezőnek, hogy az alapján ellenőrizze, ha be vannak tartva a keresztmetszetek.
Onnan indultunk ki, hogy van egy vizszintes repedés kivül végig a tartófalon, egy 5 éves háznál, aminek 44-es téglafala van és vasbeton koszorú, E gerendás födém, ami csak a tetőt tartja.
Ennek kerestük az okát Jenővel, - az első hozzászolása az volt, hogy nyom a tető kifele- ért hozzá, fülelni kell ha valamit ír. A rosszúl megcsinált tető lehet az egyik ok, illetve egy nagy hónyomás is esélyes- az elmúlt télen volt nagy hó és gyors olvadás is (ez a legveszélyesebb), amiről a kérdező nem adott számot.
Szerintem nem a tető az oka a repedésnek, de nem baj, ha óvatosak vagyunk.
Akinek nem ez a tanult szakmája és nem dolgozott építkezésbe legalább 15 évet, azt megkérem, hogy most fogja vissza magát a véleményével. Csak kérdezőt kavarja.
A tető szemre nincs alulméretezve, de a csomópontok hanyagul vannak kivitelezve, legalábbis úgy néz ki a képek alapján. Ennyi, ezt kell megoldani.
"Döntő a talpszelemenek rögzítése a koszorúhoz és egymáshoz "
Ez igaz is amíg a koszorú nem túl hosszú vagy a merőleges koszorúk nem túl távol kötnek be (azaz viszonylag rövid darabokra osztják a koszorút). Azonban ahol erő van ott mozgás is van és fordítva is igaz. A fedélszék a szél mozgatja a fedélszéket (is). A száradástól is meg a széllökésektől is lazul a szerkezet. Lazább szerkezet jobban mozog és jobban lazulnak a csomópontok. Ez csak fokozódik egyre jobban. Nem 5-10 év múlva jelentkeznek a hatások, hanem 20-30 év múlva. Nagybátyámnál kb 25 év után jelentek meg az első repedések majd egyre gyorsabban tágultak. Mire rászánta magát a javításra addígra végigrepedt a fal és a födém csatlakozása és a falakat is nyomta szét. A sarkok is végig repedtek, fölülmár fél centi szélesek voltak a repedések. Ezért írta srudolf amit írt, hosszabb távra gondolt előre.
Igen. Elmész a tüzépre és olyan fát kapsz, hogy egy hete még a rigó fütyült rajta az erdőben... nyilván több benne a víz, mint a fa... :) Persze száradás közben vetemedni fog... És ez a folyamat akár egy... két évig is eltart. Egyszer egy tüzépen akartam venni szárított anyagot. Azt mondták, itt van. Le volt takarva néhány fogópárnak való...mindjárt kifordultam a kapun... Azóta sem tudtam szárított anyagot szerezni, pedig elég sok mindent csinálok fából. Áttértem a bútorlapra, csak ott a szinekkel van gondom. De átfestem, lakkozom, stb.
A tető lényege, hogy a vonórudak szerepét a koszorú tölti be. Egy (erő)háromszög alakul ki, ahol a két oldalt a szarufák képezik, a háromszög alját pedig a koszorú. Más kérdés, hogy a koszorú nem hajolhat ki, nem eshet le a falról, merevnek, masszívnak kell lennie. A talpszelemen szerintem teljesen felesleges, de azt mondta az ácsom, hgy így könnyebb neki dolgoznia... legyen. A szarufákat lehetne közvetlenül a koszorúra is rögzíteni, csak ahhoz nagyon pontosan kell tervezni és megvalósítani. Ha a tető jól van kitalálva, akkor a koszorúval együtt egy jó nagy daru egyszerűen leemelheti a függőleges falakról és nem esik szét. A tetőből csak függőlegesen ható erő ébredhet, ami a falakat terheli. Erre való az előbb említett erőháromszög. Sajnos a mai köműveseknél az, hogy 30 cm ide, vagy oda az tök mindegy... nyilván nem várható el az 1...2 cm-e pontosság. Ez van...
Én nem keresem a hibát, csupán feltettem egy kérdést a fórumon, hogy a tetőmön kellene-e hogy legyenek fogópárok amik összefogják a szarufákat vagy sem. És azt a választ kaptam egy olyan személytől akiről a hozzászólási alapján azt gondolom, hogy elég jól ért a témához, hogy kellenének azok a fogópárok. És azzal már tisztában vagyok, hogy a tetőnek semmi köze a falon lévő repedésekhez, de ettől függetlenül szeretném, hogy a tető is rendben legyen. Mert amit srudolf1 leírt teljesen logikus számomra, és azt gondolom, hogy ártani biztosan nem árt a tetőnek, ha beteszem azt a pár dolgot amit ajánlott.
Nekünk meg szürke Bramac, beton és mohásodik. Még ott is, ahol süti a nap... Most akkor hogy állapítom meg, hogy merre van észak? :) Állítólag van valami lötyi, amit permetezőből rá kell fújni és az megöli a mohát. Szerencsénkre, olyan a tető helyzete, hogy nem látjuk a felületét, felőlem akár cserjék is nőhetnek rajta... :)
Üdv ! Teljesen egyetértek veled ,már lehet rég összedőlt volna ha annyira rosszul lenne ácsolva !:-) Már nem igazán megyek bele a szakik túlgondolt dolgaiba ,mert azt hiszik hogy csak trollkodok !:-)Döntő a talpszelemenek rögzítése a koszorúhoz és egymáshoz ,mert ha ez megvan akkor már egymást kiegyensúlyozva "feszülnek"egymásnak a sátortető oldalai ,és egymást is tartják !:-) A sátortetőnél a fogópár erdőt hogy valósíthatja meg a mester hogy egy szintbe legyenek a sátortető szemben levő oldalainak az összekötései ?Sehogy .A fa hosszirányú repedései általában nedvesen beépített faanyagot feltételez !:-(( Szerintem.
Az, hogy a szelemenek hosszában repedeztek, az valóban a fa száradásától van. Ha megfigyeled, akkor a szarufákon is van ilyen repedés. Ugye, a szarufákon nincs csavaró nyomaték? Aztán mégis ott vannak a hosszanti repedések. ( Nekem is van, pedig jóval nagyobb tetőm van, mindenféle oszlopok, meg székállás nélkül. 11 éve áll, amikor elkészült, akkor volt egy teljesen üres fedélszékem, kb. 9 x 10 m-es méretben. Térdfal 125 cm magas, koszorú 30 x 30, vasalás 16-os bordás vas, talpszelemen 15 x 15 cm, derékszelemen 10 x 10 taréjszelemen 8 x 8, szarufák 10 x 15 cm. Fogópárok 15 x 5 cm, de a taréjnál is van, valami picike. A tető hajlásszöge kb. 30 fok. Ácskapocs nincs a tetőben, a szarufákat 260-as szögek tartják a talpszelemenhez. Darabonként kettő.)
Ha ez a tetőd 5 éve áll és megnézte az akkori ács és rendben találta, akkor miből gondolod, hogy hozzá kell nyúlni? Te tényleg azt hiszed, hogy egy ács, aki csinált neked egy tetőt, 5 év múlva megnézi és ha hibát talál benne, akkor nem javítja ki? Nagyon komoly felelősséggel tartoznak, függetlenül attól, hogy van papirod róla, vagy nincs. Ha ott bármi baj történne, rögtön elmeszelik. Nem kellene mindjárt olyan helyen hibát keresned, ahol nincs hiba. Ha neked körbe repedezik a falad, akkor ne a tetővel kezd...
Nézd meg, hogy a repedés folyamatosan nő, vagy pedig stagnál. Ehhez csinálj 4 db öklömnyi gipszpogácsát és ragaszd fel a falra, a sarkokhoz közel. Ha a fal például süllyed ( vagy az egész épület ), akkor a gipszpogácsák elválnak a faltól. Na, onnantól kell gondolkozni, hogy mi is van...
Ha van egy kis kézügyességed és egy segítséged, bérelsz egy láncfűrészt, veszel egy hosszú 14-es gerendafúrót (vigyázz mert szívja magát a fába mind a veszett, ha egyszer elindult át is megy a gerendán), valamint bérelsz egy neki való síma tokmányos fúrógépet (legalább 8ooW-ost -és állitsd a kapcsolószekrényét kis fordulatra), akkor meg tudod csinálni, nem kell hozzá ács.
Az ácskapcsokat pótolni lehet, kalapácsal kell beütni őket. Ácskapcsokat más csomópontokhoz is érdemes szerelni. Majd írom, hogy hova.
Mindent meg kell mérni, leszabni lent az udvaron, felhordani is beszerelni. A fogópárok egyforma hosszúak kell legyenek. Amikor az anyagot megveszed, ne legyenek nagyon elcsavarodva a palllók. 5x12 elég.
Készits sablont a fogópároknak deszkából.
A fogópárokat rögzited 1oo-a szeggel a helyükre, aztán kifúrod őket ( mindent egyszerre, tehát kell a két szarufa és a két fogópár össz vastagságáná hosszabb gerendafúró- a fúrógéppel vigyázz, jól támaszkodj meg, mert odavág a nyomatéka). Vedd meg a 12-es menetes szárakat és a legnagyobb alátátet amit kapsz hozzá. Jól meg kell húzni csőkulccsal. De recsegjen.
A középszelemeneket a tartóoszlopokhoz kívül belül rögzíteni kell ácskapoccsal?
Kihívtam az ácsot aki 5 éve a tető készítette, szerinte minden rendben a tetővel, a szelemeneken a repedés szerinte a fa száradásától van, tehát rá nem igazán számíthatok.
A problémám, hogy egyik ács sem tudja vállalni a javítást tavasz előtt, annyi munkájuk van.
A kérdésem, hogy a középszelemenek összekötését az oszlopoknál, illetve a szarufák összekötését, esetleg az ácskapcsok pótlását Én is megtudom csinálni, vagy várjak inkább tavaszig a szakira?
Műemlék épületekben néhány nagyon nagy tetőszerkezetet javítottunk meg. Néha vakartam a fejem, hogy miért úgy építették meg, ahogy. Egy 3oo éves iskolában, a tetőszerkezet egyik sarka gerendaerdő, alig lehet köztük járni. Aztán rájöttünk, hogy az épület sarka elkezdett sűllyedni (pince, földszint és két emelet, vegyes falazás, tégla és kő, rajta egy hatalmas hódfarkú cseréppel duplán fedett tető- ami a legnehezebb héjazat, kb. 5o fokos- kontyolt sátortető) és a sarok mindkét tartófala elkezdett kifele dőlni, a tetőszerkezet kimerevítésével probálták megállítani és sikerült is.
Ugyanannál az épületnél a második emelet feletti gerendás födémet lebontották valamikor a század elején és készitettek egy rabichálós 8 cm vastag cementes íves mennyezetet. A vonógerendás tetőszerkezet megmaradt, de a tartófalak elindultak kifele. A talpszelemenek alá betonkoszorúkat készitettünk (3 méteres szakaszonként kivéstük a tégafalat a talpszelemen alatt, fémcsővekkel alátámasztottuk, bevasaltuk és kiöntöttük), de 15 méteren nem voltak keresztbe tartófallak, az első és a második emeleten.
Készítettünk két 1o méteres fahídat a műhelybe és darabokba felvittük a padlásra és beépítettük. A tetejét lepadoltuk két réteg 45 fokos szögben szerelt vakpadlóval merevítésnek, és beépítettünk 5db. 3omm vastag vonórúdat feszítőszerkezetekkel. A kifele dölést megállították a vonórudak, a befele dölést a fahídak.
Én a Praktikerben vettem normál kartont, és a parkolóban kettévágtam :D Vittem magammal sniccert, egy egyenes lécet, meg mérőszalagot, meg fát amit aláteszek, lemértem, bekarcoltam és eltörtem, így befért a kocsiba (sedan..). Gyakorlatliag két egyemberes lett belőle, csak olcsóbban :)
Ahogy nő a méret úgy bonyolódik egyre a szerkezet.
Nálam anno a következő volt : 5 m fesztávú - egymástól lévő kb. 70 cm magas un. térdfalara lett a beton koszorúba beleépített /abból kiálló / tőcsavarokba rögzítve kettő un. talp szelemen rakva Azért nem talp csak" un. talp " mert nem a födémen van, hanem a 70 cm -rel magasabb térdfalon.
ezekre az un talp szelemenekre ültek fel a szarufák 1 m -re egy mástól, amelyek középen megtámasztásra kerültek a közép szelemenekkel. Ezek távolsága egymástól kb 2,6 m a magassága szintén 2,6. Ezek a szelemen fölött összelettek kötve az un kötő párokkal. A szarufák felül össze csapolva a Ru. kifejezésével élve 'összevállazva'
A középszelemenek alatt oszlopk vannak 2 - 2,5 távra. Felül a szarufák mint írtam csak össze vállazva .. semmi csúcs szelemen és semmi csúcs kötőpár.
Felhasznált anyag szelvények . 12 x 12 talp szelemen és oszlop szelvény, 6 x 12 es szarufa, közép szelemen és 10 x 5 -ös fogópár szelvény. gyakorlatilag a 12 x 12 -es szelvényből gyártotta a vándor fűrészgépes a 12 x 6 -os szelvényeket, a fogópárok pedig pallókból kialakítva.
a tető tér alatti rész beépítve pont 36 éve és stabil.
Csalóka ugye a szelvényméret -- kevésnek tűnhet. Valóban egy beépítetlen tetőnél kevés is , de egy beépített az máskép viselkedik. aAz egy doboz , nagyon stabil tud lenni.
Vegyük a legegyszerübb esetet. Két talpszelemen és fent összevállazott (felesbe csapolt) két szarufa: kutyaól.
Valami ki kell forduljon, el kell tőrjön, a kármi tart, a szeg csak az elcsúszát akadályozza meg.
Megnyomod fentről lefele, a összevállazott szarufa nem enged, mert a két váll befeszül. Megnyomod az egyik oldalról, ki kell forduljón a talpszelemen, vagy el kell tőrjön a szarufa. Ha nem vállazod össze a szarufákat fent, akkor kell fogópár. Csúcszelemen nem muszáj, de felszerelni a szarufákat sokkal könnyebb, hisz ott van két él a csúcsszelemen (gerincszelelem) és kettő a talpszelemene- adja magát, hogy feltegyed, csak akkor kell két oszlop is, ami megtartja. Kinyilni nem tud, mert a két szarufa össze van vállazva és az egyik váll szálahosszába kéne elszakadjon, de szálahosszába nagy nyomást bír ki a fanak. Az faoszlop nem rogy össze soha, csak ha az alja el nem korhad. Szálakeresztbe vagy 5x gyengébb, a nyírást nem bírja.
De figyeld meg, hogy a kárminál is lent a a talpszelemennél kb. szálára kéne elszakadjon.
Rajz nélkül vonakodtam volna kivitelezni. Így kié a felelőség?
Ezen a képen jó. Csak nálad két szarufa van egymás mellé szerelve, azért a két párosfogó távolabb kerül és be kell építeni egy merevítést is közéjük mindenképpen, két lapjára beszerelt pallóval, legalább a székállásoknál, akkor is ha egyből lesz a fogópár. A két tartófalad tengelytávba nincs 1o méter szerintem. A tető az ereszekkel együtt van 1o méter.
A felső barnával jelölt csomópontban elég a colos deszka is, szeggel rögzítve, az is ér valamit.
De nézd meg, ha van öntve felbeton a födémre.
A kép alján ott van két ácskapocs az oszlop és a köztes szelemen csatlakozásánál. Egy olyan ácsakapocs olcsó, 8-as körvasból csinálják melegen, kellett volna 4o darab belőle a tetődre. Hanyagság nem beszerelni. Ahol nagy szeget árulnak ott ácskapcsot is.
Nekem csak az a kérdés, hogy a szelemen és a szarufa hogy van rögzítve egymáshoz ahol nincs oszlop és kötőgerenda, valamint ugyan ez a kérdés a derékszelemen és az oszlop viszonylatában.
Sajnos nincs statikai tervem, sima tervrajz van, de az a tetőről nagyon keveset ír. Olyat meg egyátalán nem, hogy hol kellene hogy legyenek az oszlopok a födémen. A héjazat, sima égetett cserép. A szelemenek egyébként 15-ös-ek.
A szemben lévő köztes szelemenek közti távolság 4,62 m és 3 pár köztes tartó oszlop van.
Így gondoltad, hogy meg kellene csinálni? A kékkel és a barnával bekarikázott fogópárokat kellene utólag betetenem?
Azt csinálhatod még, hogy olyan helyen veszed meg a normál 1200 x 2000-es kartont, ahol van helyed méretre szabni. Fajlagosan olcsóbb is, ha jól gondolom. Ilyet láttam a Kucsaker-nél, Veresegyház végén. Tábla leemel, felrakta valami nagyobb, elérhető magasságú helyre, bekarcolta, felállította, a térdével kicsit megnyomta a bekarcolásnál, megfeszítette, eltört, be a kocsiba, jöhet a következő.
Bauhaus, KNAUF, de annak a mérete 900 x 1300 mm. Vagy utoljára a Praktikerben láttam, az M3-as kivezetőjénél, de az 600 x 2000 mm. Mindkettőt egyemberesnek hívják.
A gipszkartont nem vágni kell, hanem bekarcolod és lehet törni, hasonlóan az üveghez.
Nem hinném, hogy "I" gerendás lenne a födém ha béléstestes (kefnis). Sokkal inkább "E" gerendás. Az ács valószínüleg arra számított, hogy az "E" gerendák mellé be vannak betonozva a bekötővasak. Ajánlatos a gerendák fölé 6 cm vasalt felbetont tenni, ez helyettesíti a talpszelemeneket összefogó gerendát. Nem tudom, hogy felbeton készült-e és meg van-e vasalva. Lehet, hogy a képen nem jól látszik, de mintha az egyik derékszelemen az oszlop fölöttúgy lenne toldva, hogy a szelemenek bütüs vége az oszlop fölött össze lenne toldva és kész. Ha tényleg így van akkor ez se nyerő.
Az i gerendàs födém összetartja a falakat annyira, hogy a tető nem tudja szétnyomni a falakat. Statikai terved van? Mi a héjazat? Ez ìgy nem maradhat. Ha van terved, akkor nézd meg ha be vannak tartva a keresztmetszetek a tetőszerkezernél és az oszlopok elhelyezese a födémen. A köztes szelemen is ott van vegigrepedve, ahol csavarva van. Ha nem volt terved, hívj egy jó statikust, mérje meg a tetöt és ellenőrizze le, nekem a szelemen vékonynak tűnik. Minden szarufapárt össze kell kötni, nem csak az oszlopoknál levőket. A födèmen az oszlopak alatt kell legyen egy talpgerenda, ami nem latszik a szigetelestol. Azt is ellenorizni kell.
Ha jól értem akkor a két egymással szemben lévő köztes szelemeneket össze kell kötni egy pár élére fektetett fogópárral minden oszlopnál, úgy hogy ezek a fogópárok egyben a szarufákat is összekössék?
Amennyiben ez így marad, mit okozhat, egy nagyobb szélben összedőlhet a tető?
Néhány talpszelem, illetve egy köztes szelemen hosszában végig van repedve (szétvan nyílva), ez is ettől lehet?
Nem igazán értem, hogy az ács ezt miért nem úgy csinálta meg annak idején, ahogyan leírtad, pedig jó pénzt elkért a tetőért, és egy régóta a szakmájában dolgozó ácsról van szó.
A tető nem jó. Mivel a szarufák meg vannak toldva, a köztes szelemen (ami az oszlopokon van) kap egy terhelést (az ott csukló), ami nincs visszatámasztva.
De így a tető billeg, amikor fújja szél, a hóteher excentrikusan terheli az oszlopokat. A torokgerenda- ez a két köztes szelem közé péne legyen beépítve minde székállánál- szerepét át kell vegye a fogópár, amit pont a köztes szelemenek (általában alája szokás) felé kell beszerelni (mindegyik szarufánál), de úgy, hogy mindkét szarufát a toldásnál ölelje át és két darab menetes szárral össze kell kötni a szarufákkal, úgy hogy az egyik a szarufák toldásának a tetején a másik az alján legyen. Azt lehet, hogy csak 3 db. menetes szárral lehet megoldani, az egyik csak a két szarufát köti össze, a fogópár után, a köztes szelemen mögött.
A fogópárak pallóból kell legyenek, min. 14-ből, de ilyen hosszút nehezen kapsz, középen be kell építeni egy 12o-cm hosszú gerendát (vagy két lapjára fordított pallót), aminek a szélessége kétszerese a szarufákénak és azt 4 menetes szárral kell rögzíteni a fogópárokkal. Meg lehet csinálni belülről. Nem olyan nagy munka, két nap 3 ácsnak.
Az középső oszlopot is el kell költöztetni, hogy egy szarufapár vonalába essen, azt is be kell kötni két fogópár közé.
De ha a födémet monolit, akkor nem ezért reped a ház tartófala.
Sajnos nem tudom melyik lehet a vonógerenda, illetve azt sem tudom van-e torokgerenda (inkább csatoltam egy képet, hátha ez segít). A tartófal 44-es tégla, és a koszorú már kezdetektől fogva ott van. A kérdésem tehát, hogy a képen látható tetőszerkezet jó úgy ahogy van vagy kellenének legyenek fogópárok amik összekötik az egymással szemben lévő szarufákat?
Illene, ha rendesen van méretezve. (ehhez nem föltétlenül kell statikus). Azonban nem árt tudni, hogy L/200 mozgás megengedett vízszintesen is (szél) meg függölegesen is (hó és szél) 10m-nél L/200 az 5 cm! Általában vannak kerestirányú falak is koszorúval, ezért ekkora mozgás nem szokott előfordulni, meg az alatta lévő fal súrlódása is besegít. Amíg el nem fárad. A szél egyrészt oldalra el akarja tólni vízszintesen másrészt le akarja fordítani. (szél felőli oldalon emeli a talpszelement ha tudja, ellenkező oldalon meg nyomja) A hó az elvileg lefelé nyomja, de ebből vízszintes és függőleges erők egyaránt keletkeznek.
Nem kell leszedni, én se szedtem le. Fogópár alatt mit értesz? Ami fönn van valamivel a taréjszelemen alatt vagy középmagasan vagy lent a talpszelemennél?
hány méterenként van székállás és mire támaszkodnak az oszlopok. Nem vágta el valaki a vonógerendákat? 1o méter (a két főfal távolsága lehet tergelybe 9méter is- ha nem túl széles az eresz) széles sátortetőnél kell legyenek torokgerendák is a köztes szelemnek között. Azért nincsenesk fogópárok. Milyen vastag a tartófal a vasbeton koszorúk alatt és eredetileg ott volt, vagy később csinálták?
Bingó, valószínű oka, hogy nincs ALUL összekötve a két egymással szemben lévő szarufa. Sárgerendánál biztos repedés (először csak vízszintes, majd a sarkoknál függőleges is várható), ha a vb. koszorú hosszú akkor ugyan ez a helyzet, csak később. Végül is alul össze kell huzatni a szarufákat, megoldható fából is meg acélból is.
ha vb koszorúba le van horgonyozva a talpszelemen, akkor nem feltétlenül. ha csak a falon (vagy a koszorún) nyugvó talpszelemen (sárgerenda) van, akkor nagyon is illene
Megtudjátok mondani, hogy milyen esetben kell egy sátortetős ház esetén fogópárokat alkalmazni?
Mert amennyire Én értek hozzá a mi tetőnkön nincsenek fogópárok, csak székállások, és arra is gondoltam már, hogy ez is okozhatja a főfalakon körbe a vizszintes hajszálrepedéseket.
A másik kérdésem, hogyha kellene, hogy legyen fogópár a tetőnkön, ezt utólag a tető megbontása nélkül egy ács tudja-e pótolni?
Építész. Abban az irodában van statikus, ahol dolgozik. A statikust személyesen nem ismerem.
Ellenőrizni a kőművest szerettem volna, mert magától nem tudom milyen lett volna a végeredmény. Most, hogy beszéltem veletek, inkább megvárom a jövő hetet. Megnézi a statikus, mondd rá valamit és azt kérem a kőművestől.
6ocm vastag falnál úgy lehet hagyni, mert 4-5cm fuga hiány nem számít.
Léteznek falszáritó vakolatok (külön guzóló, vakoló és símító) Sanova rendszerek. Van a Hasitnak és a Baumitnak is, a Sikamur is hasonló. Ezek légpórusokat tartalmaznak, de cementesek.
Müködni működnek, mert ha egy nedves falra fel van vakolva, akkor nagyon hosszú ideig vizes marad a levakolt felület, azaz tényleg kiszívja a nedvességet. De ezek komplex rendszerek: kell egy sósemlegesítő kezelés, aztán egy alapozó, aztán a guzoló-javitó vakolat+ alapvakoló+ a símitó és csak így használva hatásosak. És így a rendszer borzasztó drága és elég nehéz vele dolgozni, mert mészpótló sincs benne- olyan mintha tiszta cementel vakolnál- lefolyik a falról.
De hidraulikus NLH3.5 és oltott mész keverékéből is lehet készíteni száritó vakolatot. Nekem hidraulikus mésszel sokkal jobb a tapasztalatom és csak egyfajta spéci anyag kell hozzá.
Az építésznek hiába küldöd, az nem statikus, nem valószínű, hogy ért hozzá. keress a környéken egy statikust, az építész is azt fogja csinálni. Számla mellékelve. Plusz haszonkulcs.
Az vízszigetelők kérésére lett így hagyva. Igazad van azt hiszem ezen a részen nem csak a belülről a furatokba injektáltak, hanem a kikapart habarcs helyére is nyomtak krémet.
Megkerestem a számlát Sikamur Injectocream 100-at és weber.san wta anyagokat használtak.
Ezen a részen volt a legrosszabb a fal, direkt erről tettem be a képet. Az épület többi részen ahol kívülről fúrtak és nyomták a krémet ott nem is kapartatták ki a habarcsot.
Itt belül is le lett verve a vakolat és onnan nyomták be a furatokba az anyagot majd visszavakolták valami wta anyagokkal. Azt kérték, hogy ezen a részen várjak így leverve és kikaparva legalább egy nyarat, mielőtt levakoltatnám és még 2 hónapot mielőtt hőszigeteltetném. Amúgy pár hét alatt kiszáradt, látszott a tégla színén, mert itt sokkal magasabban is sötét volt.
Mint mondtam, ez az épület szemben lévő oldalának egy része.
Ok, akkor a födém-és tetőszerkezetet lemérem pontosan és elküldöm az építésznek.
A kikapart fugát vissza kellett volna tömni hidraulikus meszes vakolóhabarcsal. Főleg egy 25-ös falnál.
A fuga hozzátartozik a falazat szilárdságához.
A gúzolás ezt a fugát nem fogja kitőlteni.
A repedést be kell injektálni, ugyancsak hidraulikus meszes pasztával. Az injektálást egy hurkának való szilikonpisztollyal is meg lehet csinálni. A Baumit forgalmaz hidraulikus meszet 3.5 erősségűt, NHL3.5 a neve.
Ránézésre a fal nem is olyan erős. A tégla lehet, de a fénykép alapján a habarcs nem annyira. Meg már hiányzik is egy része. Adatnak kell a falak vastagsága, a falak hossza, a tetőt tartó gerendák iránya, a padlásfödém (ha van) rétegei (anyag, vastagság), fedélszéknél ugyan ez. Rajzban.
Ilyen a fal. Itt van az említett repedés is, az ablak felső részénél 45 fokos átlósan jobbra-fel. Ez a kiváltással ellentétes oldalon van. 15 éve a csatornázással megszüntették az okát (közeli emésztő), belül kijavították azóta nincs további repedés. Én 5-6 éve festettem ki, semmi repedés nem látszik belül.
A fugákat még a vízszigetelő kapartatta ki és verette le a hibás anyaggal javított vakolatot, hogy száradjon ki.
Ha kész a hozzáépítés, legúzolják, majd szintbevakolják a hőszigetelés előtt.
Megkérem az építészem, hogy egyeztessen a statikusával, hogy miként legyen megépítve. Azt a pár mérnökórát inkább kifizetem. Majd a kőművesen leverem, hogy olyat kérek, ami a terven/papíron lesz.
Ugyan nem lett volna kötelező részletesen megterveztetni, mert jelenleg gazdasági épület és annak bővítése idén még csak nem is bejelentésköteles. A rendeltetési mód váltás meg csak 80 grammos papírból van...
Szerintem a tégla és maga a falazat brutál erős, főleg a mostani porotherm téglákhoz képest. 1940 előtt épült, sárgás téglából. Kalapáccsal nehéz megcsorbítani a téglát, csak az éle törik. Egy éve injektálással javítottuk a vízszigetelését, mert belül pár helyen ledobta a glettet/festéket.. A más által korábban hibásan feltett erősen cementes vakolatot is leverették kívülről, nehezen jött. Készítettem pár fotót a levert vakolatos falról, ha gondolod feltehetem ide.
Amúgy milyen adatokra lenne szükség pontosabb kalkulációhoz?
Porotherm áthidaló utólagos beépítéshez szerintem több okból ellenjavalt. Sokkal szerencsésebb lenne a tényleges helyzet alapján eldönteni, hogy kell-e valamilyen oszlop.
A fa a kivitelezőnek jó, mert valószínüleg az acélhoz nem ért. A kiváltó acélgerendája jó eséllyel szarrá morzsolja a fa gerendát. Alul természetesen (nem írtam, mert számomra nyilvánvaló, elnézést) hogy az acélgerendát be kell betonozni korrózió ellen. Mint írtam, pontosabb adatok esetén valószínűleg nem kéne acéloszlop és gerenda alulra, hanem elég lenne a gerenda alá acél teherelosztó (szögvas és lemez).
Szia. Én nem tennék le acélt a földbe, mert elrozsdásodik.
Ha mégis letennék, akkor előtte lefújnám horgany (Zn) sprével, bekenném "kátránnyal" és a földbe tennék mellé min 6db 360mmes boiler anódot(Mg), amit megbízhatóan összekötnék vele villanyos szempontból. Grafitos segéd energiás védelmet azért valszeg nem csinálnék.
De valószinüleg betont öntenék, mert akkor legalább nem néznének úgy hülyének, hogy közben nekem van igazam.
Az imént beszéltem telefonon a kőművessel. Most azt ajánlotta, hogy a keret oldalait inkább fagerendákból készítené, mert olcsóbb anyagban és sokkal gyorsabb munkában, míg az is megfelel a terhek függőleges átadására a keret aljához, pláne ha a falhoz is hozzáfogatja kihajlás ellen. Így nem kéne betonozni és zsaluzni vagy hegesztetni. Alulról acélgerendára tenné, mert talajszint alá nem tenne fát, meg nem is lenne szerinte elég merev a keret alja a közepe felé.
A másik amit most ajánlott, hogy nagyon szívesen megcsinálná a konyha külső falait is 20-as ytongból, ne az áccsal csináltassam.... Eredetileg az építész ismerősöm pedig azért javasolta a könnyűszerkezetet, hogy az a két külön épületrész és alapozás esetén jobban viseli a mozgásokat.
A keret a legbiztosabb megoldás, de: Lehet, hogy fölösleges.A téglafal (ha nem nagyon rossz minőségű) kg-ot elbír cm2-ként. Ha nem probléma akkor keret, ha igen akkor ki kell számolni rendesen. A keret három oldalát U acélból csinálnám.
A kérdés az, hogy a talpszelemenek hogyan kapcsolódnak a födémgerendákhoz.
Fel kell támasztani a tetőt.
Ha a talpszelemenek be vannak csapolva a födémgerendákba, akkor állitható fémoszlopokat lehet használni, egy 5 méteres födémgerendának elég 4 darab, alájuk a padlóra tegyél egy pallót.
Vagy ha nincsenek becsapolva, akkor:
A talpszelemen alatt készitessz egy-egy törést a falba, amin átfűzől egy-egy fagerendát és az két-két vasoszloppal megtámasztod. Ezeket a gerendákat kb. 3.5 méterre kell beszúrni egymástól- hogy legyen helyed dolgozni, de ha nincs nagy súly a tetőn, akkor nem lehet gond- lehet, hogy le kell bontani a cserepeket is, ha lemez héjazat - akkor nem.
Lebontod a falat, 3.5 méter hosszan, a függőleges vágást flexxel kell megcsinálni, kétoldalról, hogy a tégla ne roncsolódjon. Utánna kiszeded az alapot is.
Az alap helyére beépítesz egy vasbeton gerendát és a elindítassz a két végéről egy-egy oszlopot is, ami 25x25-ös, a megfelelő vasalással. Ezt beöntöd, egyszerre a konyha padlójával.
Aztán bezsaluzod és bevasalod a két oszlopot és a gerendát is a talpszelemen alatt és kiöntöd.
Fémszerkezet beépítését érteni kell- hegesztő is szükséges, ha van kőművesed, az vasalni és zsaluzni kell tudjon.
Igen, a feltámasztás miatt aggódom, mert hiába építtetnék vasbeton oszlopot a nyílás két oldalára, először valami rendes alap kellene neki. Most azon gondolkodtam, mi lenne, ha alulra is tennék acél gerendát a padlószint alá. Vagy az segítene, ha körbe ipe gerendából egy keret lenne beépítve?
Két darab IPE 180-as gerenda ezen a fesztávon kb. 3800kg-al terhelhető méterenként. Valószínűleg a tetőről, födémről nem jön ekkora terhelés. A probléma a feltámasztással lesz. A rétegrend ismerete nélkül pontosabb választ nem lehet adni. Zárójelben: az IPE gerendákról adott linkben a statikai számításhoz szükséges egyetlen adat SINCS.
Új kőművesem lesz, nem tudom mennyire bízhatok meg benne, ezért statikában tudna valaki tanácsot adni?
Van egy földszintes műhely épületem, ami 5x5 méter belméretű duplán rakott kisméretű tégla falazattal (~25 cm + 5 cm vakolat). Szeretném kibővíteni egy nettó 1,3x4,2 méteres "konyhával", amit külön lemezalapon favázas könnyűszerkezetből építenék meg. Ezt egy 300 cm-es nyílású kiváltó beépítésével szeretném összekötni.
Problémáim:
- az "alap" 7-8 sor kisméretű tégla a földben
- vannak repedések 45 fokban a falon, az egyik sarok egy régi mára nem használt emésztő miatt enyhén megsüllyedt
- fa födém, nincs betonkoszorú csak 12x12-es fa szelemen a téglafalon, a födémgerendák pont oda terhelnek, ahol az áthidalás lesz
Kérdéseim:
1. Kiváltásnak megfelel 2 db IPE 160 acélgerenda vagy sok ide?
2. Kell vasbeton oszlop a felfekvés alá, vagy elég a régi fal (rajzon szürke)?
3. Mekkora felfekvéssel?
4. Gondolom az ipe gerendákat kiszintezett falegyenre valahogy betüskézett vaslemezre kell rakni, de milyen vastag legyen a lemez?
5. Egymáshoz kell rögzíteni menetes szárral őket, de mennyivel? Gondolom előre kifúrhatóak.
egy 9x9méteres ház külső fala 4x9x3x.5méter, szor 1.5 térfogatnövekedés -> 81m3, plusz födém, plusz válaszfalak, plusz aljzat, plusz alap. rendesen száz m3 felett lesz. 4ezer /m3 áron...
Köszi a válaszokat, elindultunk a gépes falbontás irányába, kaptam egy egész biztató árbecslést, de kijönnek még persze felmérni. Ettől még mindig szeretném "helyileg" megoldani a tetőszerkezet bontást, ráadásul kollégámnak úgy elvitték a régi cserepét, hogy "ingyen vihető, ha leszeded"... :D (jó lenne, de nem fűzök sok reményt hozzá)
4m3-es kocsival viszik, nem kicsi az? 15-20 fordulót becsült egy 75m2-es vályogra (tető, járdák, alap nélkül). 17ezer/kocsi mindennel, gép kijön, elmegy, lebont, kocsira pakol, elviszi a lerakóba, ad jegyet minden benne van.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy van-e valami tipp, vagy ajánlott cég akik foglalkoznak kisebb mennyiségű járólap vizesvágásával, akiket tudnátok ajánlani?
Épített zuhanyba lennének feldarabolva 45*45os lapok 15*15re.
Továbbá egy beázott falat mivel ajánlott kiszárítani? mi tudja gyorsítani a folyamatot, ha a házban nincsen fűtés...vigyünk oda elektromos hősugárzókat?
Na látjátok ezért a régi városokban a bontási törmeléket nem vitték sehová. Ledöntötték a házat kb. 200 év után , elegyengették, majd építették az újat.
A régészek legnagyobb örömére.
Ezért van az hogy a pár ezer éves városokban a régi részek maradványi méterekkel a jelen szint alatt vannak.
Szerintem ezt az önerős bontást nagyon gondold meg.
Kb. 10 éve segítettem egy rokonomnak házat bontani. Klasszikus 10x10m-es kocka ház sátortetővel, fagerendás födémmel, tömör tégla falakkal. Általában 6-an 7-en dolgoztunk rajta. Első hétvégén a tetőt és a kéményt tudtuk lebontani födémig, plusz a födémről letermeltük az agyagot és felszedtük a felső réteg deszkázást. 1 ember csak azzal foglalkozott két hétvégét, hogy a faanyagot feldarabolja kazánban eltüzelhető méretűre és elpakolja kulturáltan. A második hétvégén lebontottuk az alsó réteg deszkázást, felszedtük a szobákból a parkettát és lebontottuk a födémgerendákat és az összes válaszfalat. Utána nem voltam egy hétvégét, akkor a főfalakat kezdték bontani körbe, kb. 1 métert szedtek le és az összes ajtót, ablakot kiszedték. Utána kb. 2 métert tudtunk leszedni a falakból körbe és a következő hétvégén értünk az alapig, úgy, hogy a betont is feltörtük, kitermeltük. Az alapot már géppel szedték ki, mert elsőre úgy nézett ki, hogy csak sima tégla alap, de a föld alatt kb. 30cm-rel kezdődött a beton, ami ha jól emlékszem majdnem 2 méterig lement és 60cm széles volt. Pince nem volt a ház alatt, így nem teljesen értettük ezt a megoldást. Pontosan már nem emlékszem, de 20db 8m3-es konténert biztos telepakoltunk, plusz a gép amit kiszedett alap az teherautókra lett pakolva. A rokonomnak óriási mázlija volt, mert egy barátja konténeres és első pénteken lerakott nála pár konténert, hétfőn meg elvitte ami tele volt és hozott helyette másikat, illetve volt egy hétvége, mikor vasárnap délelőtt felhívta, hogy hozzon még, mert megtelt az összes és 1,5 óra múlva ott volt. Ilyet ismeretlen nem fog megcsinálni, hogy csak úgy lerak nálad pár konténert és majd valamikor elviszi, meg ha vasárnap felhívod, hogy kellene még, akkor hozza még aznap. Mostanában max. 3-4 munkanapra rakják ki, utána már fizetős. Külön kihívás volt, hogy telekhatáron volt a ház, illetve 1 méterre az utcafronttól, úgyhogy téglánként vésőgéppel bontottuk, hogy minél kevesebb törmelék menjen a szomszédba és az utcára.
Baromira fárasztó meló és esetenként eléggé sérülésveszélyes. Akkor még nagyon edzésben voltam, de vasárnap estékre úgy elfáradtam, hogy mozdulni alig bírtam.
Mielőtt nekifogtok a bontásnak, érdeklődjetek a vályog elhelyezésével kapcsolatban. Ha jól tudom veszélyes hulladéknak minősül. Nem helyezhető el akárhol és engedélyek is kellhetnek.
1. Cserepek és lécek, bádogozás és csatornák ledobni, kézzel, buldóexkavátor majd összeszedi
2. Tetőszerkezet elbont, ledob
3. Fa födém elbont kézzel, ledobod a földszintre, ha lent a padló fából van a földszinten azt is
4. A fafanyagot kézzel össze kell rakni valahova, ahonnan a buldóexkavátor fel tudja markolni, de kell segíteni neki
4. Ablak-ajtó kidobni kézzel, azt is valahova összegyüjteni
5. Buldóexkavátor falakat betól a házba, felteszi billencsre két vagy három billencs kell, ha messze kell szállitani (közben vízzel locsoni jó bőven, mert a szomszédok feljelentenek)
Sajnos, ez így igaz, ahogy leírtad. Azok, akik sosem raktak meg még 3 m3-es konténert sem, el sem tudják képzelni milyen meló... másnap biztosan nem fognak ilyet csinálni és nem érdekli őket, hogy mibe kerül a markoló, vagy a teherautó, megrendelik. Ilyen munkát csak akkor szabad csinálni, ha mondjuk a markoló, meg a teherautó nem tud bemenni az adott hely szűke miatt. Különben, nem embernek való... És egy házban mennyi anyag van, tök mindegy miből csinálták... És a konténerbe távolról sem fog beférni tisztán annyi, mint ami rá van írva. Ez nem föld, vagy homok, a kitöltési tényező nagyon rossz lesz és egy konténer nagyon drága dolog...
Azt sem értem, hogy mit akarnak a cseréppel? Vagy a gerendákkal? Ami gerendákat eddig láttam idős házakból, az legfeljebb tüzelőnek volt jó... Az emberi energiát inkább másra kellene tartogatni.
Mi is bontottunk tömésházat. Mi csak a cserepet tetőfát, deszkafödémet szedtük le, egy nap alatt. A cserép Csúszdán ment az uazra, mikor megtelt, akkor lepakolás, nem kapkodtunk, amit az épület állapota sem engedett.
Aztán két nap múlva jött a markoló, és négy és fél óra alatt rendberakta az udvart. (jcb 4cx plusz egy billencs ifa) Annyi volt a könnyedség hogy a törmeléket egy a háztól 30 méterre lévő gödörbe hordták töltésként. Asszem nem volt az egész 100 ezer forint. Nem én fizettem, nem tudom pontosan.
Nem egyszerű dolog egy ilyen házat szétbontani, mindenképpen gép.
Az lenne a lényeg, hogy legyen a telek szintjéig elbontva a ház, hogy jöhessen a bankos felmérni, hová is adnák a hitelt+csokot :)
A bankos nem akkor jön ki ha már az önrészt elköltöttétek?
Egyébként mi is lebontottunk tavaly egy parasztházat: a pirézekkel végeztettük el, a faanyagot és a téglát megtartottuk /felhasználás, elégetés/ a többi ment törmelékbe, földutak kátyúinak betömésébe.
***
idézetek egy másik levelemből /hátha segít valamit/
Nekem 900.000-3.500.000-ig voltak az ajánlatok annak függvényében, hogy részleges vagy teljes bontást kértem-e esetleg opcióként bontott tégla pucolással is. .....
Eleinte "rendes" kőművesben/cégben gondolkodtam, de azok vagy elfoglaltak voltak vagy annyit kértek, hogy azt nem lehet kifizetni. Később a jófogáson át jelentkeztek olyanok, akik a bontott anyag fejében 900.000-1500.000 Ft-ért elbontották volna.
De végül egy másik megoldás lett a megoldás: van egy olyan opció az enaplóban, "A saját vagy hozzátartozó részére végzett építési tevékenység". http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=132813297&t=9216710 Ami nem teljesen szabályos, de nem kérnek/kértek eddig "rokonsági" igazolást.
Mi végül egy "barna bőrű" csapatot bíztunk meg a bontással akiknek hoztam FMV-t. A teljes bontás végül 165 m2-re 516.000 Ft lett, a faanyag és tégla deponálásával (a tégla fel lesz használva), a sitt (agyag, szalma) úttöltésként való felhasználásval (ami elvileg tilos). A tégla bontásra pucolásra (agyagos) deponálásra 20 Ft-ot kértek per darab, a tető és fanyagbontásra 240.000 Ft-ot. FMV-díja 40.000 Ft. Volt egy kis saját munka: a téglát a kert végébe fuvaroztuk haverokkal kb. 2 hét alatt délutánonként.
eddig a levél ....
kb. 12.000 kis- és nagyméretű tégla volt, és akkor még építési engedély is kellett :-(
Elvileg tavaly nyár óta csak utólagos bejelentés van, 15 vagy 30 nappal a bontást követően legkésőbb. Kell jegy a sittről, meg valami statisztikai adatlapot kell kitölteni (ha jól sejtem a sitt anyag mennyisége, anyagok fajtája ilyesmi talán)
A mostani árakat nem tudom, de a fiam vett egy telket, azon volt két 50 nm körüli ház. Semmiféle ember nem kellett hozzá és fél millából kijött a dolog. 12 jó nagy teherautó vitte el a törmeléket. Igaz, ez 10 évvel ezelőtt volt. Bontási engedély nem kell hozzá? Mert ahhoz egy terv is kell, az sem ingyébe van...
De ő elkér 1-1.5 millát kb ahogy hallom egy komplett bontásra, bár a tetőre élő ember kell, esetleg érdemes lenne kettévenni? Leszedjük a cserepeket, gerendákat (födémeket?), aztán jöjjön a gép?
Ha a földig le kell bontani, akkor jobb megoldás, ha keresel egy céget, vagy valakit, akinek van markoló gépe. A többiről ő gondoskodik. Jönnek szépen sorban a teherautók, a markoló megrakja őket, elmegy, jön a következő. Olcsóbb, mint összeverbúválni akárhány embert. Azokat etetni, itatni kell, jópofiznak, a meló meg nem halad. A markolóhoz egy ember is elég, plusz a teherautók. Ha jó a markolós, akkor egy nap alatt végeznek az egésszel.
A faanyagot tedd félre, ha esetleg tervezel kandallót. A többi kuka.
Vettünk pár éve egy 75m2-es vályogházat, melléképületekkel, telek árban, mert -nekünk- jó helyen van. Jövőre építenénk rá, ennek a vályognak mennie kell.
Haverral kb 4 alkalommal a melléképületek nagy részét már lebontottuk, palatető, gagyi lécek, béna gerendák, kb magától jött minden eddig, ahol beton fal volt, a legnagyobb vasalat az a kerítésdrót volt :) . Most jönne a nagy ház. Szervezésében kérdeznék, 2 létra, 2 talicska, többféle méretű pajszerek, kalapácsok, mi fog kelleni még?
Lerakjuk a födémre a cserepeket, és csúszdán lecsúsztatjuk, vagy bedobáljuk a konténerbe (ahogy látom régi cserépből jófogáson dunát lehet rekeszteni, nem hinném hogy akár ingyen elvinnék, akkor meg már csúszda se kell, nem? ha közel van a konténer, mehet bele egyből dobálva akár)
Leszedjük a cserépléceket, gondolom ez mehet a földre, onnan meg elhordjuk hátra, faanyag marad.
Szétszedjük a gerendákat, na itt már gondban vagyok, ehhez mondjuk jól jön 4 ember, aki fogja, bontja, leemeli?
Saralt vagy milyen födém van, alulról deszka, közötte ez a sár a gerendák között, felül megint deszka. Ha jól rémlik, itt a felső deszkázatot fel kell szedni, majd leverni az alsó deszkázatot, menjen minden le, igaz? Itt lehet könnyen leesni a gerendákról? :)
Ezután gerendák ki (2 létra 4 ember? 2 ágú létra, két oldalán két ember, és ez duplán? még sose csináltam ilyet, a melléképületek 2-2.5m magasak voltak :) )
Utána vályog rombolás, itt jön képbe gondolom, hogy kell a konténert cserélni időben? Igazából még a melléképület maradékát (beton törmelék főleg, tégla egy része) se vitettük el, 2-4-6-8 ember hány talicskával mennyi idő alatt tölt meg egy hány köbméteres konténert? :D (hány éves a kapitány)
Egy hétvége alatt meg lehet ezt csinálni? Itt fejér megyében az átlag konténerest úgy látom szombat 14-ig kihoz egyet max, és hétfőn elviszi, ezzel meg lennénk lőve, igaz? Vagy majd én kihordom a házat délutánonként, amikor telik a konténer, kérek újat? (2 hét alatt meg is lennék egyedül, mi?)
Az lenne a lényeg, hogy legyen a telek szintjéig elbontva a ház, hogy jöhessen a bankos felmérni, hová is adnák a hitelt+csokot :)
Esetleg a cserepeket el lehet rakni a telek hátuljába, de nem tudom van-e értelme.
Még ami nem tiszta, sátortetős a ház, tehát van két oromfal, az egyik az utcafronton, a másik meg hátul, de ott van még egy hozzáépített fürdőszoba, 2.5m magas, lapostetős. Kérdés, hogy ezt hogy szedjük le, láttam valami videón hogy be lehet dönteni a falat, ledől magától, de mikor? kifelé utcára nem lehet, hátra a hátsót se igazán, mert ott van a fürdő, bár annak végülis mindegy. Szóval befelé kellene? vagy ha lent van a tető, de a födém még fent, akkor kellene megszüntetni az oromfalat?
Köszi bármi ötletet, azt szeretném elkerülni, hogy mondjuk ott leszünk 4-en, és 2 nap alatt odáig jutunk, hogy lejön a cserepek meg a cseréplécek egy része :) Vagy kimegyünk 20-an (lehet ennyit is össze tudunk verbuválni), és mindenki falat támaszt, mert nem fér oda :) Vagy lesz egy talicska, és mindenki azt nézi, ahogy egy ember tolja a konténerhez a sittet...
6*8 méteres a placc, a hátsó és az oldalsó falak 40*40*2, az oszlopok méterenként vannak lebetonozva. Rájuk 40*40*3 as zártszelvény került. Kitámasztások minden sarokban.
Az elején két szélen 60*40*3 as zártszelvény áll, 260cm magas. Elején Középen 60*40*3 4db 210cm magas. Erre 60*40*3 zártszelvény ül. Duplán kitámasztásokkal.
Két bejárós (2*3 méter széles). Remélem nem számoltam el magam a gyengeséget illetően.
Ez a spirál csak ragasztóval használható. A spirál még lenyelhető anyagilag, de ragasztó az kinyitja a bicskát a szebbe. Muszáj a neki való ragasztót használni. És ahogy az lenni szokott, a ragasztó sosem elég, mert a mikor a fugát vésed, akkor nem lehet miliméterre dolgozni. A fugába annyi ragasztó kell, hogy a spirál ne teljesen ágyazza be.
6x10m-es fóliagarázsom van, 4.5m magassággal. 38mm-es csőből van a 8db borda. Zárt a szélirányba álló vége, andráskereszt csak az utolsó bordaközben van, a földtől fejmagasságig. A legteteje meg kivan kötve egy kötéllel szélirányba. 8éve bírja, pedig itt is voltak viharok, amik tetőket vittek le, és fákat törtek ketté.
Két vinklivas darab közé be kell fogni a gerendát csavarral. (nem vékony) A vinklivasakat pedig a zártszelvényhez kell rögzíteni. (csavar vagy hegesztés) Nekem kicsit gyengének tűnnek a zártszelvények, föleg a 40x40-es. De a másik se komoly szerintem. ( szél könnyen elviheti a tetőt ha nyitott a garázs, ha zárt lefektetheti) A kérdésből nem derülnek ki a méretek.
Sziasztok. Lenne egy másnak könnyűnek gondolt kérdésem. Garázst csinálok zártszelvényből. Eleje (60*40 vége 40*40) Féltetős lesz. Lassan jön rá a fa gerenda, csak azon gondolkodom még hogy, hogy ültessem a zártszelvényre.
Háromszög bevágással vagy vágjam be a zártszelvény alakját? A gerenda hosszirányú változása aggaszt.
Hátránya a spirálhoz képest, hogy a spirál nem csak a két végén nyomja a falat teljes erőből. Persze ha bordás betonacél végére vágnak menetet ez a hátrány ledolgozható.
Tulajdonképpen síma acélrúddal is el lehet érni ugyan ezt. Két végére menet és megfelelő számú tekeréssel a rúdba a kívánt feszítőerő bevihető. A tekerést számítani kell az adott helyzetnek megfelelően.
Azt szeretném megkérdezni, hogy egy padlás hőszigetelés feletti 22mm-es OSB-t milyen sűrűséggel fúrkáljak ki, hogy az már "páraáteresztő" legyen, de azért meg se gyengítsem túlságosan.
Tehát m2-ként mennyi mm2 lyuk legyen.
A hőszigetelés nem ér a laphoz, az alatt van 2-4cm légrés
Az OSB alátámasztása (az 1250mm-es oldal) két szélén és középen van, valamint a hosszabb oldal felől nézve 1m-ként.
Ez egy rendszer, bizonyos típusú falazat sérülések állagának megörzésére volt kifejlesztve, ott kell használni.
Hogy egyáltalán ezt a technológiát alkalmazni lehessen, kell egy állapotfelmérés+ szakvélemémyezés+ kiviteli terv, aminek sokkal nagyobb a költsége mind max. pár száz méter huzal, amit érdemes beszerelni egy 3oo éves emeletes épületnek a sarkaiba.
Ahol ezeket a huzalokat kell beépíteni, ott más nagy gondok is vannak.
Itt két tartofal nincs összeszőve és azon segítünk. Csak kell egy szerszám, amivel be lehet injektálni a furatba a ragasztót. Ez két fal szinte 1 méter vastag. Erre nagyon jó a brut saver.
A brut saver is valami ilyesmi, csak míg a betonvas nyújtható, a brut saver szinte nyújthatatlan és meg van oldva az, hogy az végig kivésett fugáva fog. Mert egy spirál. Ilyen.
Láttam függőlegest, ferdét , szabálytalant, de vízszinteset még nem !
De azt beszélik van n lehet akkor, hogy a repedés mentén ami tágul tágul ki lehet látni a házból. Vagy az alsó rész megy lefelé, vagy a felsőt emeli valami csodálatos erő.
És mikor van szükség erre a brut saver technológia alkalmazására?
Ha a főfalon körbe a teljes házon van egy vízszintes kb. 0,5 mm-es repedés, ami a sarkoknál kívü-belül látszik már ekkor is alkalmazni kellene vagy erre van valami más megoldás is? Ha csupán kívülről behálózzuk, mindenféle összefogatás nélkül, akkor újra előfog jönni a repedés?
Jelenleg a repedés hideg időben jobban, viszont nyáron mikor meleg van szinte alig látszik.
15mm vastag vakolat biztos nem lesz (illetve szükségszerűen csak ott lesz, ahol nagy a falegyenetlenség és muszáj síkba hozni), glettelve lesz hálóbeágyazással.
A régi házunkban horcsik födém volt, alatta pince. Acélgerendák, közte némi vasháló, beton közé rakva egy sor tégla. Felette salakfeltöltés, párnafa, parketta. Én mindenképpen padlófűtést szerettem volna, ezért kihordtuk a salakot, egyenesen a betonkeverőbe, kis cement, gép megkeverte aztán leterítettük a gerendák magasságáig. Ezzel nyertünk egy stabil felületet, amin járni lehetett, nem porzott, stb. Erre jött a párazárás, lépésálló hungarocell, vasháló, padlófűtéscsövek, beton, burkolat. ( Amit akkoriban még cement, homok keverékébe raktak. ) Aztán már csak az ajtókból kellett levágni... jó nagy munka volt, közben benne laktunk...
Közben történt némi fejlemény nálunk. Statikus kijött, hogy véleményt illetve papirt (aggodo szomszédoknak, képviseletnek) kapjak a fal bonthatóságáról. Meglévő infok alapján nem tudta ezt biztosra megállapitani, mert nem tudni, hogy a fölöttünk lévő szint válaszfala esetleg a mi falunkat terheli (kvázi folytatása). Azt mondja, hogy biztonsággal csak akkor bontható, ha a fölöttünk lévő szinten a mi válaszfalunk fölött nincs válaszfal. Ezt nem tudjuk leellenőrizni, mert ott évek óta nem lakik senki és be se tudunk jutni. Tervtárból ha minden igaz szerdán kapok valami anyagot, remélhetőleg lesz hasznos info ott. Mindenesre a fal bontása nem volt eredeti terv, csak a könnyités végett gipszkartonra csere miatt merült fel (és ha már bontjuk, akkor egy kicsit arrébb tettük volna). Ha viszont nem lehet bontani, akkor remélem megoldható az ajtó helyének gipszkartonozása szépen.
Ami az "aljzatot" illeti, statikus nem vitte túlzásba a gondolatmenetet, ha már ott volt, kikértem a véleményét. Tiz centit szedjek ki, fólia rá, 4-5 centi lépésálló hőszigetelő réteg , párazáró fólia, rá 5 centi estrich beton és mehet a burkolat.
Engem már teljesen meggyőztetek, hogy maradjon a jelenlegi párnafás vakpadlós megoldás viszont ahogy egyre többet tapicskolok a sittel is teli salakban, úgy megy el az a kis bizalmam is a salaktól. Azon gondolkodunk itthon, hogy pénzt és energiát nem kimélve minél több salakot kihordunk. Nem olcsó, de ömlesztve ez a liapor duzzasztott agyag még megfizethető áron beszerezhető és azon gondolkodom, hogy azt hordok be salak, illetve perlites salak helyett. Ha jól látom különböző szemcsenagyságokban elérhető, 4-8mm és 1-4 mm. Jó medolgás lehet mondjuk a kivitelezésnél, hogy salak kihordás után leteritek egy nagy adag nagyobb szemcsés agyagot, aztán rá párnafa szintezve és párnafák közé már a kisebb szemcse, majd kereszte a pozdorja lécek vakpadlónak? Ezzel a cserével elvielg a födém terhelését is csökkentem az eddigi kb 1500 kg / m3 salak fajsulya vs ~400 kg/m3 agyag fajsuly. Hülyeség? Hogy kéne máshogy, ha a cél a minél kevesebb salak.
nem a hálónak kell merevséget adnia egy épületnek :) Hanem a tartó szerkezetnek. Ha az jól van kivitelezve akkor nem lesz probléma. Ha meg roosz akkor keres egy statikust aki megmondja hogy mit lehet tenni...
A válaszfalak is csak 12 cm-esek. Ahhoz nem kell drót, nem is repedeznek. Meg nem is ott repedeznek a külső falak, ahol válaszfal van. Amit nem tudok biztosan, az az, hogy a kék háló, vagy a dryvitháló ad e elegendő szilárdságot ahhoz, hogy ne akarjon szétesni ez a melléképület.
válaszfalak esetében minden második sorba húzal merevitésnek kéne lennie. Ez hiányozhat...emiatt reped....dryvit hállót, rimo vakolat kell neki adni és jó lesz...
Hát, nem tartófal, pedig egy kőmíves csinálta vagy 40 éve... 25 nm-es a garázs, vannak benne kis helyiségek, elmegy, szerszámtárolónak, meg borászkodásra használom. Autó el van a lugas alatt. Na majd jövőre foglalkozok a kérdéssel.
A 12cm nem tartófal. Vakold le azzal a kék vakolóhalóval. Ha nagyobb a repedés (centis), vegyél egy negyedcolos gumicsövet, szereld rá a végére egy tölcsért és készits hig cementes levet, akaszd fel valamire a tölcsért és gravitációsan be tudod injektálni a repedést.
Ajaj... hát ez nem a csináld magad mozgalom kategória...
Nekem csak egy garázs belső repedéseit kell eltűntetnem, ami 12 cm-es falból áll. Kivülről nem is látszik repedés, de belülről meg igen. Ha dryvit hálót beágyazok, vagy ezt a kék vakolaterősítő hálót, az megfogja? Nem látom, hogy süllyedne az épület, inkább a sarkok mentén mintha kezdene szétnyílni... ( ?) Igaz, évek óta így van. Vagy csak a belső vakolat repedezett meg?
Van egy repedés a falon, függőleges általában, vagy 45 fokos mindegy. Nyomással (max. 3-4 bár) injektálni nem lehet, mert túl széles a repedés, egyszerűen áthatól a injektálás a fal másik oldalára, nem tudod függőleges felfelé injektálni.
Kitámasztod, amit tart és kibontod a felét, újraszövöd a téglálat, ugyanakkora méretű tégla kell mint az eredeti.
Egy 6o fal olyan maszív, hogy nem lesz baja, ha kibontod félig. Aztán a másik oldalon is megcsinálod ugyanazt.
Persze az alap is meg van sűllyedve ilyenkor, hiszen azért repedt meg a fal, azt alá kell falazni szakaszosan.
Ezek naaaagyon sok pénzbe kerülő munkálatok. Minden művelet normázva van a műemlékes katalógusokba is.
Brut Saver. Van aki esküsik rá, van aki azt állítja, hogy semmit nem ér. Használtuk elég sokat. Ausztenites acélspirál. Van 8-as, 1o-as inkább a 1o-es használtuk, a ragasztó hozzá drága- Magyarországról veszem. Ki kell vésni a téglafugát 4cm mélyen és oda kell beragasztani, a saroknál 4+4 métert kell használni, három sorban, egymástól 5-6 téglára. Általában 3 ilyen 3 soros kötést kell beépíteni 4 méter magassan.
Van egy szénszálas megoldás is, az annak jobb híre van. Az egy haló.
Szerény véleményem az, hogy egy szakszerűen kivitelezett beszővés, a falazat teljes vastagságában többet ér, csak ahhoz szaki kell.
az a nem mind1, hogy esetleg kevesebb is elég, méretpontos (hazai fatelepeket ismered, ugye? :D), nem vetemedik semerre, és ha esetleg valahol látszódik, még szép is...
Régebben a Brut-Helical cég föglalkozott ilyennel. Egy-két éve megváltozott a nevük. Azóta nem foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Van kollégám aki ismeri őket az új nevükön is. Rajtok kívül még egy cégről van jó vélemény (1-1,5 éves tapasztalat), majd megkérdezem hétfőn a nevüket. A Brut-Helical ingyen vizsgált HA a javítást is ők végezték. A vizsgálat árát levonták a munkadíjból.
Belüre is dryvit hálót rakjál. Rimano 6-30 -ba ágyazd be , majd rigipsz rimano plus extra fehér felület kiegyenlitő kell. Élvédőt is használt a + sarkoknál.
Belső Ytong falfelütre milyen vakolaterősítő háló kell? Ahogy én tudom, az ún. "kék" színű kell. De amit mostanában találtam, az 10x10mm lyukkiosztású. Pár éve mintha még 7x7mm lett volna.
Továbbá a kívülre"dryvit"-hoz használt 5x5mm háló 160 Ft/m2 áron van. Ez a 10x10-es "kék" vakolaterősítő háló pedig 210Ft/m2. Nem értem miért ennyivel drágább a ritkább szövésű kék háló.
És hogy végülis milyen háló kell belülre?
Rimano 3-6 gipszes vakolat kell vagy olyan glett ill. PS ragasztó, mert ebbe lett ágyazva kívül a háló, ami kívülre kell? A rétegvastagság nem lenne több 5mm-nél.
Tudsz esetleg ajánlani valami megbízható személyt vagy céget aki kijön házhoz és pontosan megállapítja mi okozza a repedéseket és elmondja milyen megoldások vannak a javítására, és melyiknek mi az előnye hátránya? Tudom, hogy a neten rengeteg ilyen cég ajánlja magát, de nem tudom ezek közül melyiket érdemes kihívni, aki tényleg hasznos dolgokat mond. Mert azt Én is tudom, hogy mik okozhatják, de a pontos okot nem tudom biztosra. Róluk esetleg valami: www.statikustervezes.hu?
Tehát a födémgerendák kötőgerendák is. Milyen módszerrel kötötték össze a talpszelemeneket a födémgerendákkal, bontható az a kötés?
Volt ott egy csendesítő is, a szarufára felszerelve kivülről, az rá volt támasztva a fődémgerendák végére is. Feltártad a födémgerendák állapotát? Mert a csapolásoknál ahol a régi szarufákkal kapcsolódtak mindig baj van.
Dobd le a mennyezetet, takaríts ki mindent, hogy maradjanak meg csak a födémgerendák.
A födémgerendák nem lehetnek jó állapotban, mert egyszerre voltak építve a tetővel és azt kicserélted...
Ha a födémgerendák bekötése a falba korhadt, vagy meg vannak ereszkedve, akkor ki kell váltani őket, vagy teljesen, vagy részlegesen- szakszerű csapolásokkal, erre van standard módszer.
Lehet, hogy be kell szerelni valahova egy -két mestegerendát, ami megerősiti a födémet, ha a födémgerendák le vannak ereszkedve. A mestergerendákat keresztbe kell szerelni a födémgeredákra (felülről), menetes szárral összed kell kötni az összes födémgerendával és esetleg ki lehet kötni a párosfogókhoz is pár helyen. Ehhez a párosfogók közé be kell tenni egy 8o cm-res hosszú gerendát és azt is menetes szárral rögzíteni, az is tart valamit, de nem kell nagyon megfeszíteni a vónórudakat (12-es köracálla kell felkötni), az csak merevít, nem szabad emeljen.
A mestergerenda lehet két U acélprofil is, egymásnak fordítva és összeheggesztve, nagy alátéteket kell szerelni és rájuk és azokon átfúzni a menets szárakat. Így nem kell megfúrni az acélprofilokat. Az acélgerendáknak elég két 8o vagy 1oo-as U profil az erősebbik fajtából, az még befér a padlóba.
A födémgerendák közét ki kell tölteni kőzegyapottal a lépészaj szigetlése végett.
Ha a födémgerendák állaga rossz, akkor olcsóbb kicserélni minden födémgerendát I fémgerendára, mint vesződni a javításával.
A padlószerkezet: 1ox1o-es párnafák keresztbe a födémgerendákra kiszintelve, 5mm polifoam csik rajtuk végig (azt amit a fútéscsövek szigetelésére használnak) kőzéjük kőzetgyapott, arra egy 22mm OSB előfurva csavarozva, és a finisz padló. Alulról fa 8x8-as lécrács és arra CD profil váz és gipszkarton, amit vizszintesre állitasz az emelőkkel.
A födémgerendák végét nem kellett volna leburkolni, a bütün szellőzik az fa. Vágd a végeket polisztirolt a és találj ki valamilyen díszítést rá, akár fából is, aminek hagysz a háta mögött egy rést a szellőzésre. A mennyezetet párazárni kell. Mindegy, hogy fűtött lesz a padlás vagy nem.
a régi födémgerendák be vannak kötve a téglafalba oldalt ki is lógott belőlük 10-10 centi. (azt leszigeteltem kívülröl az eps eltakarja most már)
az előző tető szarufák be voltak csapolva a födémgerendába. az kijött , a födém keresztgerendák teteje szabad arra leraktak beszinteztek egy-egy hosszú talpszelement (hosszúház, nyeregtető) és arra új szarufák.
most a tetőszerkezet teteje belülről ilyen mint a képen. ezek a gerendák 2,5m magasan vannak a tető egy könnyű tondach cserép rendszer.
a másik képen a szelemen és a szarufa. innen kéne valahogy inditanom a padlásszoba aljzatot.
A síma vastagabb. A födémgerendák teteje le van deszkázva, arra van szerelve párnafa és a köze ki van töltve sárral szigetelésnek. Arra jött a járható hajópadló.
A bérlésesnek a födémgerendák oldalára van ütve egy léc, az le van deszkázva, rá salak, egy réteg párnafa a födémgerendákkal egy szintbe és arra a jön a hajópadló.
Tehát a sárral van készitve, akkor a vastagagabb változat.
Kéne pár fénykép és egy kézi rajz egy székállásról, ha egyáltalán van.
Két fajta borított födém létezik.
Az egyik olyan, hogy a födém be van kötve a falba (esetleg egy fakoszorú is be van építve) utánna a fal tovább van falazva és a tetején van a talpszelemen (szelemengerenda, ahogy te nevezed). Amikor ránézel egy ilyen ház homlokzatára, nagy a távolság az ablakok teteje és az eresz között és vannak szellőzőnyilások is az eresz alatt, amelyek a borított födémet szellőztettik.
Ilyen esetben a padláson vannak kötőgerendák is minden székállásnál. Ezek a födém felett vannak, így nehéz beépiteni a padlásret.
A másik változat olyan, hogy a födém gerendáik a kötégerendák is és be vannak csapolva a talpszelemenbe, illetve van egy csendesítő is általában és még egy összekötö szelemen is.
Ha a második változatod van, akkor a helyzet bonyolúlt. A helyzet az, hogy a borított födém gerendái be voltak zárva két réteg deszkázat közé és általában sokkal rosszabb az állaguk mint a tetőszerkezet anyagának.
A kérdesem az, melyik változatod van? És hogy cserélted ki a talpszelement?
A tető cserénél össze kellett volna kösd a falakat egy vasbeton koszorúval is. Úgy hogy visszabontassz négy sor téglát. Akkor teljesen más lenne a helyzet.
öreg parasztház, sváb ház. keresztben kb 20*20as födémgerendák, és szerintem két szintes ún. boritott födém van. a gerendák alján a plafon , a tetején a deszkasoron a padlás járószintje. és sár aljzat.
most cseréltünk tetőt a téglafalra ment új szelemengerenda. nyeregtető, torokgerendával.
a lehető legkönnyebb padlásszobát csinálnám, alján párnafa és osb, és padlószőnyeg, a falak gipszkarton.
az a kérdésem hogy a szelemengerendába kössem be az aljzat kereszgerendáit? a szelemen aléggé lent van, púpos a padlás közepe, mondjuk egy szelemenre ráfekvő csapolással? vagy hogy?
az aljzatgerendák közvetlenül a födémgerendák felett legyenek?
Nem hiszem, hogy a gerendák teteje síkba lennének, az egy szerkezi munka volt.
Az első réteg párnafát tedd kereszbe a gerendákra, mert nem fogod tudni kiszintelni őket és enélkül a megoldáson semmit se ér. A párnafákat sűrűbben kell tenni.
Veszel egy 3 méteres vonalzót és azokkal kiékelsz (tölgyfa palló ékekkel az acélgerendákhoz képest) 2.5 méterenént egy-egy sór párnafát (előszőr az első sort, aztán a tőle 2.5 méterre levőt- lehet hogy kell egy szintező lézer is, az első sor tökéletes kell legyen, az a vezetőd). Minden sor párnafát kétoldalról jól megtámasztasztass a salakkal a kiékelés után. Én használnék fémfület is a párnafák toldásánál, amit kétoldalról rácsavaroznék, hogy ne tudjanak egymáshoz képest elmozdulni.
Amikor egy 2.5 méteres köz megvan, szerelném rá a OSB lapokat is és azt használnám vezetőnek, a kötkező sornak. Az OSB 125omm széles, azaz 125omm/2 kell legyen a párnafák tengelytávolsága, hogy ne keljen feleslegesen hasogatni a lapokat. Akkor csak az utolsó lapból kell vágni. A OSB már nem tutod ékelni, a pánafákból kell megold a vízszintességet, a nut féderekbe ne bízz. És a OSB legyen 18-as. Vigyázz arra, hogy a
OSB lapok alatt legyen salak mindenhol, inkább húzd el púposra és mozgasd a lapot, hogy helyezkedjen el a lecsavarozás előtt.
A B2 az OK, le fogja csökkenteni lépészajt és egy kis rugalmasságot is biztosít.
Én erre egy páraáteresztő háromrétegű fóliát tennék ( van a Masterplastnak egy jóféléje és nem is drága), jobb a a tartása, könnyebb lesz rajta dolgozni is.
A 5ox5o-es párnafák lehetnek 45x45-is, de kalibráltasd le őket, hogy legyenek egyenesek. Másképp azt is ékelni kell.
A két réteg 12 OSB helyett egy réteg 22mm csoré forgácslapot szerelnék, annak a mérete még nagyobb 280o x 207omm és úgy osztanám el a párnafákat, hogy 2o7omm/4. A csavarozásnál használj előfúrást és nem végigmenetes 4ox4-es facsavat, hogy maradjon floatációs a lap, egy kis dillatációs rést is hagynék köztük, 3-4mm, lehet kapni műanyag ékeket (az ablakosok használják őket), a rögzítés után a ékeket kiszeded.
Vakpadlo felujitas tervezodik nalam is. Sajnos az esztrich nem mehet a fodemre, mert nem birna (, megnezettem statikussal). Klasszikus salakfeltolteses acelgerendas (Horcsik) fodem a 30as evek elejebol, az acelgerendak kozott salak, rajtuk meroleges parnafak a salakban, kovetkezo reteg deszkazat azon parketta szegezve. 2. emeleti lakas, nem vizes.
Velemenyt kernek a tervezett uj retegrendrol.
Lehordanam a salakot az acelgerenda tetejeig.
Az acelgerendakkal parhuzamosan veluk egyforma magas 70x70es parnafakat tennek a fodemre, hogy a kovetkezo reteg stabilabban uljon. Ennek azert latom szukseget, hogy a kovetkezo reteg jobb alatamasztast kapjon, hisz a gerendatavolsag 135cm. Vegul sikba egyengetnem a salakot.
A falra korben kozetgyapot szegélyszalag (ez jobban szellozik mint a polifoam habcsik).
A sikra fektetnek nf kotesben 1 reteg 12mmes osb lapot, hogy egyenletes feluletet kapjak. Ezt a reteget frankon ki kell vizszintezni (A2)
A kovetkezo a 2cm vastag usztato reteg lepesallo kozetgyapotbol kotesben (B2)
erre polietilen csusztato folia az esetleges parnafa elmozdulasok miatt megakadalyozando a fa beragodasat a gyapotba
50x50es parnafak mindegyik alatt egy 25x125os deszka teherelosztonak, a parnafak kozott 40cm hely, melyet uveggyapottal toltenek ki (C2)
a parnafakra csavarozva 2 reteg 12 mm OSB NF (D2)
vegul klikkes szalagparketta usztatva (E2)
Igy a felso reteg teteje emelkedik kabe 17mmt, de ez nem gond, a lakas tobbi resze is felujitodik ...
Mennyire kemeny sikba tenni a 4. lepesben az OSB-t? Remelheto hogy az acelgerendak teteje egy sikban van? Ugy hiszem ez a kulcs lepes, hisz ha itt jo a sik akkor mar folotte minden rendben lesz.
Milyen szakembert keressek ehhez? parkettast?
Egyebkent a tervet a kovetkezo prospektus inspiralta:
Van valakinek tapasztalata a műgyantás talajstabilizálással kapcsolatban? Mikor az alap alá műgyantás anyagot juttatnak be, ezzel megerősítve az alapot. Ezzel a technológiával nem tudnak esetleg nagyobb kárt okozni az épületben, mert ha jól tudom méterenként 4cm-es lyukakat fúrnak keresztül az alapon, és ezen keresztül juttatják be a műgyantás anyagot az alap alá, ezek a lyukak nem okozhatnak gondot, mondjuk, ha átfúrják a vasalást az alapban?
A házunkon több repedés is van valószínűleg alapozási hiba miatt és ezért gondolkodom ezen az alapmegerősítéses technológián, viszont semmiképpen sem szeretném kockáztatni, hogy esetleg rontson a helyzeten ez az elég költséges beavatkozás.
Az "E" gerenda feszített. A gyártómű nem engedi a vágását, de furkálni sem célszerű. Vágásnál a probléma az, hogy a vége másképp van vasalva, a ráengedett nyomóerő keresztirányban húzást okoz. Egy radírral ki lehet próbálni. Ha levágom a végét akkor levágom a keresztirányú húzás felvételére alkalmas vasalást. Fúrással az a gond, hogy elfúrhatok vasat, illetve megbonthatom a gerenda statikai egyensúlyát. Abba a koszorúba amibe be van betonozva a gerenda bele lehet fúrni, csak a gerendát nem kell bántani.
Elvileg E7 vb gerenda van amúgy. Nyílás nem lenne alatta. De ahol most gondolnék fúrni, ott sztem nem a gerenda van hanem a koszorú. De szinte mind1 mi? Tehát most a gerendákra merőleges oldalnál fúrnék, a homlokzati részen. Olyan 8 centit kéne befúrni, 10es furat. Az vállalható? Vagy inkább legyen rövidebb? :)
Attól függ. Nyílás van alatta? Ha igen, akkor általában a nyílás negyedében a semleges tengelybe, vagy valamivel fölötte. Vigázat! Vb. gerendának NEM középen van a semleges tengelye, hanem a nyomott oldalhoz közelebb. Befogott gerendánál a nyomott oldal befogás közelében alul van. Ha nincs nyílás alatta (vagy a közelében), akkor a magasság felénél fúrható. Vasra vigyázni, nem elfúrni. Biztosat (hogy hová lehet) csak a körülmények ismeretében lehet mondani. Attól is függ,hogy mekkora a gerenda és mekkora a dübel. Mert egyébként az esetek nagy részében fúrható, csak a hely kérdéses. Főleg nagy dübelnél.
Kiszámolva biztos elég a 7.5x2o-as is, de az is biztos, hogy nyers és van ez a probléma egy esetleges hosszanti repedéssel, azért írom a 1o-es.
Ha látod, hogy repedt (általába ha benne van a bele- azaz közepe, akkor nem probléma- mert a belén túl nem fog repedni- de ha nincs benne akkor átreped az egész keresztmetszet idővel), akkor készits neki járomot két 15-ös pallóból négy menes szárral átfúrva. 1o perc az egész művelet.
Amikor födémet kivitelezték ezelelőtt 1oo évvel, akkor biztos jól megcsinálták ls minden megtartott amit ráterheltek.
De eltelt száz év. A hasznos tehert csökkenteni kell, a lehető legkönnyebb megoldásokat kell használni.
Akkor még tart 1oo évig. Azért ezért írtam a perlitet a kibányászott salak helyett, meg a párnafás padlót aljzatbeton helyett és a gipszakartont szárazfalazatot is.
Nagyon igénytelen épületeket építenek, 15o euró a szerkezet, alig szigetelnek, nem mérvadó.
A bámfihunyadi palotákból egy sincs befejezve.
Egy jó ház szépen kivitelezve, tisztességes szerelésekkel, min.8oo euró/nm és még a külső rendezések és a közművesítés sehol nincsenek. Az jó munkaerő két év alatt kb. 4o% nőtt. A munakképes lakóság 3o% nyugaton dolgozik.
köszönöm a tippeket. Megpróbálom egyébként kikérni a terveket a tervtárból, hátha elérhetőek. Illetve bekéredzkedek a lenti mühelybe legközelebb körülnézni, hátha okosabb leszek.
Gipszkarton oké, illetve a meglévő fal gipszkartonra cserélésén is elgondolkodtattál, de akkor már el kell gondolkoznom, hogy akarok-e ekkora lavinát inditani. Egy szimpla parkettázásnak indult a sztori, de ha mar uj aljzat, akkor bontsunk itt-ott, falazzunk, stb, de most már kezd elveszni a kontroll :). Szinte ott tartok, hogy ajtotokra ráboritok egy gipszkarton lapot, ami ocsmány, de gyors megoldás lenne :). Te azért cserélnéd le gipszkartonra, hogy könnyitsd a terhelést a födémen? Csak mert gondolom, hogy egy kb 2x2méteres plusz téglafal az ajtó helyett annyira már nem nyomná a födémet pluszban. Vagy ha mégis, akkor ytong...?
Inkább 12x2o-as mondanék, de ki kell számítani, minden terhelést figyelembe kell venni, mert sok kicsi sokra meg. Mindenesetre az állandó teher nem lehet több mind 1ookg/nm (tehát szárazpadló kell aljzatbeton nélkül és gipszkaton mennyezet), a hasznos 15okg/nm. Max. 68o-7oomm tengelytávolságra kell szerelni, ha nyers gerendával számolok, akkor biztos nem adja ki a szabvány szerinti megengedett lehajlást.
Milyen árak vannak felétek? Van egy cikk a zindexen a bánffyhunyadi "palotákról" és azt írják, egy ilyen 3 szintes íze 100e euro is lehet. Szvsz ez nagy baromság, ha a munkaerő olcsóbb is esetleg, az építőanyag forma-forma lehet, itthon 30 millából egy 120 m2 körüli földszintes ház jöhet ki.
Ez a megoldás eléggé életveszélyes is lehet, így szerintem amilyen gyorsan csak lehet jelentsd be az önkormányzatnál fotókkal alátámasztva, ha esetleg az utcából többen megteszitek az még jobb. Gondolj bele, soha ne történjen ilyen, de tűz ütne ki a házban akkor, hogy tudnák elzárni a gázt a tűzoltók? A legelső lépés egy ilyen esetnél, hogy a gázt elzárják és áramtalanítják az épületet, ha szerencséjük van ezt már helyettük megteszik a lakók/szomszédok, de nem minden esetben lehetséges. Az áramtalanítás is sokszor problémás, főleg a régebbi építéseknél, ahol a villanyóra bent van a lakásban és egy füsttel teli lakásban nehéz megtalálni. Minden másodperc amit azzal kell tölteniük, hogy keresgélik az elzárókat emberéletekbe kerülhetnek legdurvább esetben. Illetve az sem mindegy egy ilyen esetnél, hogy csak az adott épületben kell elzárni a gázt vagy az egész utcában. Ugyanis nincs mérlegelési lehetőség az épületet ki kell zárni a szolgáltatásból. Főleg télen nem hinném, hogy örülnének a többi házban lakók, ha az egész utcában nem lenne gáz, amíg át nem vizsgálják a hálózatot, hogy nem sérült e meg.
Megint én (miért nem lehet szerkeszteni?!). Nem csak két oldalt volt a 20x20-as gerenda alátámasztva, hanem középen is. Nagyon kafa volt az amerikai konyhás helyiségben egy oszlop beba***a középre.
Nekünk az elcseszett, rendbehozottt házban 5,5 méteres fesztávon vannak 7,5x20-as gerendák, nem egészen 80 cm-re egymástól, teljesen terheletlen födémnél - csak a lambéria volt rajta - úgy hajlott, hogy öröm volt nézni.
Annó kihagyták a tervező által előírt acél alátámasztásokat, az építésfelügyelet 40x40-es gerendát rakatott be keresztbe, amit a falban futó acéloszlopok tartottak. Így b****ák be a baromállatok annó (a szigetelés is megér egy főbelövést):
Ezt mi kiváltottuk egy állat I-acéllal, a padlásra feltéve és a a meghosszabított acélgerendák által tartva, felülről lettek felhúzatva a gerendák.
Egy lapostetos tarsashaz legfelso lakasa beazik nagyobb esok eseten. A szigeteles sem a legjobb, eloszor arra gyanakodtam, de nem olyan reg lett megujitva, es vegul egy kis kameraval beleneztem a teton levo esoviz-osszefolyo csobe (szurke, kb 9cm atmeroju PVC cso): ebben van egy kb 1 meter hosszu vizszintes elhuzas a teto alatt, ezutan fordul csak lefele fuggolegesbe a cso. Itt az elhuzasban lattam egy repedes, ami helyileg szinte pont a beazas felett van (csatolt foto).
A kerdesem, hogy
- gondolom a legprofibb megoldas az lenne, hogy fel kellene torni a tetot, kicserelni a serult szakaszt, visszabetonozni?
- mennyire jarhato ut, hogyha megprobalja az ember azt, hogy egy flexibilis, idojaras allo, kisebb atmeroju csovet beletesz a nyilasnal jol leszigetelve, ami athidalja a serult szakaszt? Ekkor nem kellene a tetot megbontani..
Hogyha van valakinek megbizhato szakember tippje erre a problemara, nagyon megkoszonnem!
na ehhez már kéne rajz. A porosz süveges boltozatnak meg kéne vizsgáld a sínek befogatását a tartófalakba.
Ha a pince nedves volt, akkor az fém gerendákkal baj szokott lenni, megrozsdásodik a befogatás mellett a sín.
A legegyszerübb az, hogy bemész a pincébe és megméred egy vízjegyhez képest, hogy a két vége milyen magassan van a középéhez képest a gerendának. Ha lehajlás kevesebb mind L/2oo-akkor rendbe van. Az 5 méternél 2.5 cm- ami nem sok.:( Ha 4 cm-nél nagyobb a lehajlás, az már elég nagy baj ki kellene termelni teljesen a töltést és gondolkozni egy sokkal könnyebb töltésen.
Keresztbe a gerendákra csak gipszkartomból csinálj. Én kidobnám a sínre ráfektetett falat is és azt is gipszkartonnal készíteném. Amiután a paló szerkezete kész, a finiszpadló leszerelőse előtt megcsinálnám a gipszkaton falakat, rendes CW 1oo-as profilokból, hangszigeteléssel bennük.
fallal kapcsolatban esetleg van tipped? Érintett szoba válaszfalán van egy kétszárnyas nagy ajto, ezt bontanánk és befalaznánk. Feltételezem ez kivitelezheto, mert ezen a vonalon egyébként is van egy fal, nem tudom ez ilyenkor pont a poroszsüveges fodem gerendáján feküdhet? Gondolom a salakra felhuzni nem lehet a falat, hanem lent egészen a boltozattol. Ezt az ajtot, illetve csak egy kisméretüt egyébként arrébb tennénk a fal oldalaig, talán ez is megoldhato. Viszont amit még szeretnénk, hogy erre a falra merőlegesen felhúznánk egy falat. Ha jól sejtem ez ugy nézne ki, hogy ezen a hullamos kerestzmetszetü födémre tennénk a falat. Ez okozhat valami galibát?
Köszönöm. Pár helyen beleástam már a salakba, nem figyeltem szagra, csak a melyseget neztem, de nem tünt fel penesz szag. Jobban megnézem legközelebb. Hát remélem nem találok semmi rosszat. Egyébként legkisebb melyseg is 16-17 centi volt amit találtam eddig.
Egy utolsó kérdés.. párnafák milyen méretüek legyenek? Magassága miatt gondolkozom rajta. Ha jól értem a 10 centi kiasando salakot nem azért irod mert kb ennyi lesz a párnafa is, hanem mert ennyi kell biztosra hogy ne maradjon benne szerves cucc az előző párnafáktól.
A meleg padlóknak mindenféle kereskedelmi neve van.
Vannak kisméretű nut-féderes padlók, szabad hossz-6-9cm széles-22mm vastagsággal, ezekkel van a legtöbb baj a szerelésnél és fajlagosan messze ezek a legdágább padlók (ragasztás-nagyoló csiszolás- rájbolás-finom csíszolás vagy 4x- alapozás- 3 lakkréteg, a az első lakkréteg után még eggy csíszolás).
Vannak egy darabból készült nagyméretű padlók, ezek a hajópadlók, lehet, talán ez a svédpadló. Ha nem csontszáraz, akkor nagy a szívás vele. Ezek 1o-12 cm szélesek és fix hosszal rendelkeznek. Általában csíszolni is kell őket és utánna felületkezelni. Padlófűtésre nem ajánlott, csak a exota fákból készített. Itt is vannnak külömbőző vastagságog, a 22 a legjobb, de az nincs is, a legvastagabb a 2o-as.
Vannak rétegelt padlók (ezek szerintem a fa szallagparketták), ami egy rétegelt lemezre felvítt keményfa kopóréteg, klikkes vagy nut-féderes szerelssel.
Ezeket a legkönnyebb szerelni, mert nagy a méretük, 2oocm hosszú és 15-16cm széles- 13 mm felfele van a vastagságuk. Vannak olyanok, amik utánozzák a kisméretű parkettát és olyanok is, amik egy darabból vannak, azok nagyon drágák. A kopóréteg vastagsága azért számit, mert elvileg fel lehet csíszolni őket egyszer, vagy akár 3x is, ha 4.5-6mm a kopórétegük, de azok már 2o mm vastagok.
Ezeket gyárilag lekezelik.
mindegy milyen a parketta, csak legyen fából és vizes bázisu lakkal vagy olajjal kend le.
Én megnézném azt a salakot figyelmesebben, ha nem volt fűtve a pince rendesen a lakás alatt. Legalább 3 helyen ásd ki, a boltívig. A penész szaga van, akkor az elég baj.
Mehet homok is, csak drága, én egy bányából veszem, ott köbmétere olyan 12o euró+ szállítás. Külömböző granulátomok léteznek. Teljesen száraz amit szoktam venni. Általában zsákosan árulják a nagykereskedésekbe... csomagolási költség és szállítás már rajta van. Számold ki mennyi kell, mert 1ocm nagyobb felületre, az nagyon sok zsák.
perlit és a quartzhomok között tulajdonsagait tekintve van nagy különbség? Gondolok ilyet olyanra, hogy pl perlit valamelyest hőszigetel, ellentétben a homokkal (?). (Vagy inkább az emlitett tulajdonságok jatszanak, kvarchomok dragabb, de konnyebb megoldani, mintha perlitet forgatnank bele )
Rétegelt parketta alatt nem tudom mit értesz pontosan, de mi ezt a sima hagyomanyos tölgy 22 mm körüli csaphornyos parkettát nézzük és lehet hülyeség de szivem szerint én ragasztanám és ezért szimpatikus megoldás a korábban emlitett vidifloor szárazpadló a forgácslemezre és majd arra ragasztva. Az arra alkalmazott lakkok nem jók egyébként, amaitt problémás lenne?
Szalagparketta és svédpadló mint alternativák? Utóbbit asszem olajozzák (?). Persze árban megdobná a projektet laminálttal vagy hajópadlóval szemben, de maradt némi keret rá illetve ha nem rontom el akkor feltételezem jo ideig tartos lehet és később is értéket képvisel majd.
ha a gáz fogyasztói főelzáró csak beton bontással hozzáférhető
Tényleg, mi is lehet ezzel a probléma...
Akartam írni korábban, csak a körülmények jobb ismerete nélkül nem akartam, hogy az önkormányzat ilyet biztosan nem tesz, azonban a sógor-rokon-kedvenckurva "megódjuk óccsón, Józsikám, a különbözetet meg zsebrevágjuk" történet erősen befigyelhet.
Be kell sétálni a városüzemeltetésre, vagy műszaki osztályra, vagy mittudomén hova pár fotóval és megkérdezni, hogy tényleg így gondolták? Nem is biztos, hogy tudnak róla.
A gázfőelzáró a szolgáltató tulajdona, a betonozást nem ti csináltátok, hozzájuk is be lehet menni, hogy szerintük ez rendben van-e, aztán majd megmondják...
És tudsz mondani konkrét előírást? E nélkül simán nem vesz komolyan az önkormányzat, ismerem őket. Ha meg gond van majd mutogatnak egymásra, mi meg szívunk
Úgy, hogy kizavartak pár melóst felügyelet/művezetés nélkül, aztán ahol csak pár cm föld volt az amúgy táblával szabályosan jelölt főelzáró fölött vagy szólt a tulaj, ott megcsinálták rendesen, a többi helyen meg ment a beton.
Lehet ebből gond a gázelosztónál? Ez ugye az ő vezetékük része, nem szeretném, ha elzárnák a gázt. És tudjuk, hogy ha valami kicsit is szabálytalan, nem cicóznak. Szóval sért valami szabályt, ha a gáz fogyasztói főelzáró csak beton bontással hozzáférhető? Mondjuk szabálytól függetlenül nem vagyok nyugodt, adott esetben ez életveszélyes lehet (mondjuk agresszív kutya és gázszivárgás)
Egy kis odafigyeléssel a párnafákat tökéletesen síkba lehet szerelni.
Az OSB3 nem jó, teljesen párazáró, ahol OSB veszel ott van natur forgácslemez is és asszem olcsóbb mint a OSB.
Azt fel kell csíkozni, egyszerű, kell egy kézi körfűrész. És rá kell csavarozni a párnafákra. A párnafák közé tehetsz száraz quarchomokot is, de a zsákos az drága. A duzzasztott perlit olcsóbb, csak a bekeverése piszkos munka.
Ne szerelj semmi lépéshang csillapító polifoam fóliát mert az is párazáró és nem szükséges, mert ha a párnafák síkot képeznek, akkor nem kell fólia. De meg lehet csinálni aljzatot forgácslemezből tökéletesen. Vegyél rétegelt parkettát, vagy síma hajópadlót és azt le lehet szegezni nutból egy megfelelő tűzőgéppel és nem is kell ragasztani, ami megint sok pénz. Van 12-as laminált parketta a Diegonal, Woodstepp strongV, az jó merev, mindenféle rögzítés nélkül, fólia nélkül le rakni a forgácslapra. Csak azt kell megnézni, hogy az visszáján levő anyag mennyire párazáró. Esetleg minden 5 sorba teszel egy kis ragasztót alajá.
A vékony laminált parketta kiállítások padlozatának volt kitalálva, amit egy hét után eldobtak.
még valami.. felhúznánk egy válaszfalat az egyik szobában. Odzkodok kicsit a gipszkartontol, de ha téglából készülne, akkor az megoldható? Ilyenkor megfelelő módszer, hogy a falnál ki az összes salak, fal felhuzása, majd salak vissza?
Úgy néz ki találtam egy embert, aki meg tudná csinálni, az más kérdés, hogy nem lehetek biztos benne mennyire ügyes. Viszont felmerült pár kérdés, bocsánat, igérem utolsók egyike:). Tag a párnafákat nem a salakba süllyesztené ha jól értem, hanem a salakra tenné, szintezné és közé kvarchomokot tenne. Ez vállalható, vagy ebből már következthetek arra, hogy kókler akit találtam? Illetve vidifloor helyett OSB-t preferálná. Ennek van különösebb jelentősége vagy a kettő kompatibilis? Erre még rendszerint tesznek 5 mm-s lépéshanggátló valamit, ha jól értek ezt akkor, ha nem használnánk kvarchomokot. Ez pl veszélyes lenne szellőzés szempontjából?
Az önkormányzat járdaépítés során simán a járda alá betonozta a gáz fogyasztói főelzárók nagy részét, így azok hozzáférhetetlenek. Jelenthet ez bármilyen problémát a gázelosztó számára? Nem szeretném, hogy esetleg nem tetszik nekik és a tél közepén elzárják a gázt, amíg meg nem oldják a hozzáférést.
Nem tudjuk pontosan, hogy a támaszerők a gyámfalakon mekkorák és milyen irányúak, ezért egy ilyen szerkezet háromszorosan meghatározatlan, a számitása nagyon bonyolúlt.
De ellenőrizni lehet.
Feltételezve, hogy a boltozat mentén a teglákra ható nyomás állandó marad, a saját súlyával terhelt szerkezetnek az alakja egy láncgörbe kell legyen, aminek a képlete y= cosh(x). A tükörképe a nyomásvonal.
A terhelése a boltívnek egyenletes, aminek a nyomásvonala parabola.
A boltív általaban köriv ( a kosár is, hiszen két körívből van szerkesztve), a három görbe közel áll egymáshoz, a szimmetriatengely közelében.
Lesarkítva három feltétel kéne teljesüljön:
- az ébredő nyomófeszültség a keresztmetszetben ne haladja meg a teglák teherbirását
- a nyomásavonal maradjon a keresztmetszeten belűl
- a botlívnek maradjon meg a szimmetriaja és ezzel a stabilitása (ezért kötelező a töltés is és a malter a falazóelemk között)
Túlterhelve, 13 cm betonnal (pl. 8 cm gyengén vasalt szerelőbeton és 5 cm aljzatbeton)+ hasznos teher, az eredő nyomásvonal a boltív zaradékvonalán valoszínüleg kimegy a keresztmetszetből. Ha kiszerkesztem az eredő nyomásvonalat és benne marad a keresztmetszetbe, akkor is megnő a gyámfalak bekötésénél a nyomás és vonórudakat kell használni. Mivel a boltív keresztmetszete a legvékonyabb a zaradéknál (eredetileg a töltes is ott a legkevesebb), ott van a veszélyes keresztmetszet.
Mas:
A könnyűbetonnal kapcsolatosan, ami tényleg az, az nem terhelhető.
Kb. 14oo-16ookg/köbméter fajsúly környéken vagyunk megfelelő a terhelhetőségnél. Általában a terhelhető könnyűbeton keverésének 0.8 köbmeter polisztirólgyöngyhöz, 6oo-7ookg homokot, 4ookg cementet és 25ol vizet adunk.
Mi a véleményetek arról a megoldásról, hogy Ytong Multiporral indítani egy lakótér feletti épített terasz mellvédet (ytong korlát, alsó 10cm multipor). ME szerint mehet, ha van középen egy zártszelvény oszlop, és a tetején koszorú.
Köszi szépen. Hát akkor ez lesz. Van esetleg valaki itt, aki tudna ajánlani valakit egy ilyen melóra? Egyáltalán ki csinál ilyet? kőmüves? Vagy kiket kérdezzek ki? Ismerettségem nulla ilyen téren és kell egy adag mázli, hogy kifogjam azt az embert, aki ért ilyenekhez..
Egyébként a ház ha minden igaz 1907-es, szóval a lenti üzeneted alapján elképzelhető, hogy poroszsüveges. NEm mintha számitana. Végigmegyek azért a szobákon, hogy hol hány centi a salak. Bár ha jól értem, még ha maradna a legvékonyabb salakrétegnél is 5 centi salak egy ~10 centis könnyübeton alatt, az se lenne jó megoldás.
Meglévő csempék alatt vajh milyen rétegek lehetnek? Az is kb 25 m2 a lakásból, nem tudom mit alkotottak az előző tulajok.
jelenleg egy computherm vezetek nelkuli termosztátom van...
Ez szupi, ha akarom a leghidegebb szobába teszem, a radiátorokon thermo fej van, tehat ahol meleg van nem megy a radiator. De pl ha szombat reggel, még lustualkodni akarok és épp a hdegnek érzem a szobat bekapcsolnám, vagy ha elutazunk és leveszem 19 fokra, akkor kielőtt haza érünk bekapcsolnam 22 re.
lattam a neten wifis reléket is, szal azt em tudom, hogy egyszerre hogy lehetne akár két jelet is adni a termosztátnak? Hogy figyelje a rendes RF termosztátot, de ha akarom irja felül és kapcsoljon be
- mindent le, ha a parnafák épek, tedd félre őket, de nem hiszem, hogy épek
- távolits el 1o cm salakot, mert abba a szerves anyag benne (van azaz a párnafák darabjai)
- vegyél 1ocm duzzasztott perlites, zsákos, könnyű vele dolgozni
- terids el a felületen és egy széles kapával keverd be a salakba, jó mélyen
- aztán vissza a párnafákat (ne legyenek elcsavarodva), lehetőleg újakat, tökéletesen kiszíntelve, vonalzóval és lézerrel, a párnafákat besűlyeszted a töltésbe, ehhez gyakorlat kell és nagyon piszkos munka
- a párnafákra keresztbe 22mm vastag pozdorja felsávozva 2ocm-re és köztük 5-6cm hézag, facsavarral rögzítve
- arra lehet keresztbe ragasztani rétegelt fa padlót (lamináltat ne szerelj- ha hidegpadló kell, akkor két réteg vidiflor és hagyj a szélén szellőzőrést végig).
- esetleg teszel rá még egy réteg vidiflor szárazpadlót facsavarokkal arra könnyebb ragasztani a fa padlót vagy parkettet
Persze, hogy foglalkozom, de sajnos nem tudok segíteni a kivitelezésben.
Olyat keress, aki csak ilyesmivel foglalkozik. Ehhez érteni kell.
hú, hát hálás köszönet az infóért. Ez nekem a fő problémám jelenleg, hol találok hozzáértő embert, aki tud segiteni. Nem tudom mennyire offtopic vagy hogy müködik, de üzeneted alapján te foglalkozol, foglalkoztál hasonlóval. Ha igen, tudnál személyesen segiteni, vállalni? Vagy ha nem, tudsz ajánlani esetleg valakit?
Vagy a lentiek alapján tudsz egy könnyen követhető receptet adni? Mennyi salakot vegyek ki, mit tegyek helyére és hogy, stb.
A boltozat tetején kéne maradjon legalább 5-6 cm salak vagy homok mindenképpen. Teherosztónak.
Az utobbi 4 évben készitettem három nagyobb munkát műemléképületeknél. Egy 72 éves egyetemi prof Dr. emeritus vezetésével. A öregúr ért hozzá, de nagyon és teljesen nyitott a problémák megoldására, ami ritkaság az ő szintjén.
Egy fél évet agyaltam vele az első munkánál, hogy egy össz. 4oo nm-res kolostorfödémes 25o éves épületbe, hogy oldjuk meg a salak kicseréléset és a rétegrendet, mivel az összes boltívet meg kellett javítani, mert az 5o évekbe minden boltívre gyengén vasalt betonpadlót készitettek, kiemelve az eredeti párnafás rétegrendet. A beton nem párazáró. Alatta ott volt a kicsit nedves pince, nem tudom mi tőrténhetett, de az élére falazott boltozatok 3ox15x5.5 tégláinak egy része tönkrement. Néhol el is voltak szakadva és beszkennelve meg is voltak süllyedve a boltozatok, nem sokat, csak pár centimétert.
Ha a lebetonozott boltozattal valami történik a következő 5o évben, a helyreállításának a költségei írtozatosak. A harmadik munkánál 2oo köbméter salakot bányásztattam ki a boltívekről egy forgalmas belvárosi épületből és 2oo köbméter duzzasztott agyagot termeltettem vissza, 1.5 tonnás kocsikkal szállítva. A boltívek javításán 6 hónapot dolgozott 6 kőműves és 4 ács szaki- napi 11 órában -heti 6 napban, ezek fel felépítenek egy kisebb lakóházat 1.5 hónap alatt és be is fedik. A födémek max. 2o-25 nm felületüek voltak, össz. 15. Volt amit teljesen visszabontottunk és újrafalaztuk, volt amit visszafeszitettünk.
Nekem két lehetőségem van. Vagy befogom a pofám, vagy leírom, ahogy ezt a kérdést a kivitelező szemszögéből hogy látom.
Szóval egy ilyen jellegű munkánál az első lépés az lenne, hogy egy hozzáértő szakemberrel készíteni egy szakvéleményezét, az alapján egy kivitelezési tervet, amiben szó szerint le vannak írva a műveletek és azoknak a sorrendje. Azt látamoztatni és lepecsetéltetni a legjobb proffal a szakmából.
még egy lehetőség van, de szerintem annál fiatalabb a házad.
Volt egy időszak, amikor a földszint tartófalainak a falazatát 8ocm-nél vastagabbra készitették.
Aztán szereltek egy fakoszorút, a tartófal tetejének belső oldalára és a falazatot folytatták 5o vagy 6o-as fallal.
A párnafák végét rátették a fakaszorúkra. A fakoszorúk miatt nem volt szükség bekötni a keresztbe falazott tartófalat a hosszanti tartófalakba. Általában a fakoszorúkat alatt a vastag tartófalat összekötötték kovácsolt vonórudakkal, a végükön feszítőszemekkel, ezeket is befalazták és kivezették a tartófal külsejére is és megékelték őket, mert a fakoszorúk ellentartottak.
A vonórudak most már nem dolgoznak, újraékelni se lehet őket.
Nagyon okos mérnök kiszámíthatja, hogyha kiváltja a fakoszorúkat egy vasbeton gerendával, vagy egy fémgerendával, akkor hogyan lehet megvasalni egy 13cm vastag monolit betonfödémet (és hogyan lehet bezsaluzni), hogy az ráterheljen a tartófalra, de nem excentrikusan és elférjen a boltozat felett és össze is tartsa a falakat, ahogy a fakoszorúk és a vonórudak. De ez semmiképpen sem a Te pályád szerintem.
Kb. a 19. század harmadik negyedéig épült alápincézett emeletes házak pince feletti és földszint feletti födéme donga vagy kolostor (süveges) boltozattal készítették (a ház tartófalainak távolsága függvényében), az emelet feletti födémet tömör gerendákból oldották meg és ha volt a következő emelet is, azt már hézagos gerendákból, salakkal töltve, ledeszázva alul is és felül is.
A donga két tartófalra terhel, a kolostor mind a négy tartófalra. Ha nagy nyilás a tartófallak között ( kb. több mind 5 méter), akkor azt csinalták, hogy a két tartófal közé építettek két kosáríves árkádot, majd a tartófalakból és az árkádokból inditották a kolostorsüveget.
A 19. század végén megjelentek a porosz süvegek. Ezek teljesen másképp dolgoznak, a fémgerendák végei a tartófalakba bekötve tartják a födémet, itt mindig a két tartófalra terhelődik a födém.
Minden téglaboltozat úgy dolgozik, hogy a töltés megteheli és befeszül a tartófala közé (vagy a fémgerendák közé a porosznál). Töltés nélkül nem lehet terhelni, beszakad.
A probléma ott kezdődik, hogy a dongánál a záradékvonalnál (a kolostornál pont a közepén) van a legmagassabb pontja a boltozatnak és azon kevés a töltés, max. 1o-12 cm szokott lenni. Ott nincs párnafa sem, azaz kb. 14 cm szokott lenni a padlószinttől a boltozat legmagasabb pontja.
A padlószinted nem tudod megemelni- ott vannak az ajtók, ablakok.
Kiemelsz a töltésből 1o cm, hogy önts egy 6 cm gyengén vasalt betont (kevesebbet nem lehet- csak elméletben a 6cm is lesz a végén 8cm), arra még 3cm szintelőaljzatot, az már 9 cm, erre jön még 1 -1.5cm finisz. Nincs hogy beféjen a rétegrend úgy, hogy a tégla boltozat tetején maradjon elég töltés.
A beton közepe terhel, mert nincs rendesen - a heggesztett háló az zéró (nem dolgozik úgy mind egy födém, hiszen nincs két rétegbe megvasalva és feltámasztva a tartófófalakra 12cm vastagság alatt értelmetlen is megvasalni 2x), jól megterheli a boltívet, az idővel megroskad, pont a közepén. De a közepén a zárókő van, ami ékel. Ha azt kiveszed, akkor mi a franc ékeli?
Annak az épületnek szevasz, vagy valaki újrafalazza a boltívet, amiután széttőrte a betont és kidobta az egész töltést.
A poroszsüvegnél is ugyanaz a helyzet, ott még veszélyesebb, mert a fémgerendák bekötésénel a tartófalba meg szokott rozsdásodni, ha az épület falai nedvesedtek valamikor.
Szóval aki azt állítja, hogy lehet betonpadlót önteni egy téglafödémre, az megitta a tentát az iskolába, ha egyáltalán járt oda.
A gond a párnafákkal van.
Ha párazáró réteggel zárjuk be a padlót felülről, akkor az alulról pl. kevésbé fütött helyiség (tipikusan egy üzlethelyiség, ami pl. a téli ünnepek alatt bezár és a fűtést lehuzzák), a kondenz szépen felkúszik a téglán és a töltésen keresztűl a párnafáig és azok benedvesednek. 18% rel. páratartalom felett elkezdenek gombásodni és aztán korhadni- ha nem tudnak kiszellőzni felülről. Régen nem voltak lakkok, viaszzal kenték a parkettát és a hajópadlókat, azok páraáteresztők maradtak. Amikor késöbb lelakkozták a parkettát, egy szolvens alapú kreténséggel- vagy egy vinilin réteget szereltek rá, az lezárta a felületet és 2o év múlva a párnafa megroskadt, vele együtt a padló is.
Innen kezdve a helyreállítási munkálat rétegrendje nyilvánvaló.
ma megmértem hogy kb milyen nehéz a lakásban lévő kohósalak, a mért adagot m3-re átszámolva kb 1500 kg/m3. Ahogy olvasom egy normálbeton kb 2500 kg/m3 azaz valahogy megoldható lenne csak szimplán a tömegeket számolva hogy az új rétegek szerint beton is legyen az aljzaton. Persze, ha a átszelőzés miatt ez nem játszik, akkor az más kérdés.
Én személy szerint a helyi legolcsóbb, még nemismeretlen márkából a Tytan-ból vettem mindkét fajtát, és ahol ragasztottam ott ragadt, a dagadós meg kitöltötte amit kellett, meg a fele ki is jött - ugye, ha nem tudom mennyit kell nyomni ...
Köszönöm. Még olyan kérdésem is felmerült, hogy pl az nem müködhet, hogy a példa kedvéért, 3 rész kohosalakot lecserélek 1 rész betonra és 2 rész valamilyen könnyü szigetelésre? A födém teherbirásával kapcsolatban merült fel, nem tudom mekkora fajsúlya a kohosalaknak, de feltételezem létezik olyan (könnyü)beton, ami nem sokkal nehezebb, de még ha 3 szor nehezebb is, akkor a fenti rétegekkel nem lenne lényegesen nehezebb. Pl 18 centi kohósalak helyett 12 centi lépésálló szigetelő táblák és 6 centi beton csak paraszti logikával számolva nem tünik nehezebbnek sokkal.
Igen, rosszul irtam, párnafák is vannak. Szóval van egy salakágy, benne párnafák és a párnafákon vakpadló merőlegesen szögelve. Ha jól használom a kifejezéseket. Egyelőre nem tudom, hogy milyen a födém, két részen ástam bele a salakba, kb ugyanolyan mély volt a salak. De ezt még jobban megnézem. Kb mennyit érdemes kiszedni? Nem szimpatizálok ezzel a kohósalakkal, de egyébként az általad ajánlott duzzasztott agyag / perlit mennyire jó anyag? Vagy csak inkább kényszermegoldás az adott helyzetben? Illetve nem tudom jól értem-e, a párnafákat a salakágyra leteszem és közé kell ülepiteni az agyagot és erre a pozdorja lemez? Azaz a párnafák szintben a salak/agyag/perlit ággyal. És bocsi az értetlenkedésért de mit értesz "22mm-res pozdorja lemez csikokat hézaggal" alatt? pozdorja lemez= osb lap? Praktikusan mondjuk ez 22 milis nutfederes osb lapot jelentene a párnafákra csavarozva?
Nem tudom milyen vastagok ezek a párnafák, de pl az lehet megoldás, hogy 10 centi slaakot eltávolitok, ledöngöljük, rá 80 centinként mondjuk egy 10 centi vastag párnafa és közé duzzasztott agyag és az egészre OSB? Ezt az EPS100 anyagot csak betonra lehet egyébként rakni?
Köszönöm a tanácsot egyébként, már teljesen tanácstalan vagyok, ahány ember, annyi féle megoldás és nehéz eligazodni. Teljesen logikus nekem laikusnak is, hogy nem szabad betonnal lezárni a padlót, csak akkor nem értem miért hallom mástól. gondolom tégla boltozat, salak, beton réteg ugyanúgy lezárná, hiába van közte salak is.
Ott voltak párnafák is, csak már elkorhadtak. Nem volt véletlenül valamikor linoleummal leburkolva a parketta?
Ha boltíves födémről van szó, akkor az eredeti rétegrendet vissza kell állítani.
Szedd ki salak egy részét, takaríts ki a szerves anyagot a salakból és duzzasztott agyagot kéne tenni helyette. Vagy vegyél duzzasztott perlitet és keverd össze a salakkal amit otthagysz (mert a perlit az nem bírja a nyomást).
Aztán párnafákat, a vakpadló helyett 22mm-res pozdorja lemez csikokat hézaggal, arra lehet parkettezni.
Nem szabad lezárni a paldót fentről betonnal, mert azonkivül, hogy nagyon súlyos, nem tesz jót a téglafödémeknek. A téglafödém kell szellőzőn és a salak.
Tanácsotokat kérném.. Budapesti régi bérház (magas)földszinti lakásának parkettáját cserélném. Alattunk pincében lévő mühely van, mi szintunk földtöl kb másfél méterre kezdődhet. Parkettát felszedtem, alatta salak, vakpadló fogadott. Ez egyidős lehet a házzal, kb 100 éves, már kuka, de nem volt teljesen szétkorhadva és a salak is száraznak tünik. Felszedném a salakot, de kérdés, mennyit és mit tegyek helyette? Ez az un hőszigetelő könnyübeton hatékony? Vagy ha nem, akkor lépésálló hőszigető anyag? Azt lehet tenni salakra vagy kell alán aljzatbeton? Tippem, hogy csak betonra, de akkor mivel zárulna a rétegrend, salak, beton,lépésálló szigetelő és rá újra beton vagy mondjuk osb? Nem akarnám megterhelni ennyi betonnal a födémet, viszont a parkettás akiben megbizok (talán tévesen) beton felső réteget ajánl. Tudnátok ajánlani megfelelő rétegrendet? Vagy szedjek fel pár centi salakot és helyette beton és "kész"..? Köszönöm..
Viszonylag kevés mészálló festék van. Arra kell figyelni ,hogy olyan legyen ! A mész egy egyszerű, de praktikus falfesték. A legjobb a természetes fehér.
Ha színes, akkor legyen műa. diszperziós. Jól színezhető és hengerrel is kitűnően felvihető.
Sziasztok! Hozzáértők véleményét szeretném kérni az alábbiról, valójában mennyire „necces”. Adott egy téglából épült nyaraló (mely télen fűtetlen). Kívül terméskő és téglaszelet burkolattal, mely lélegző (páraáteresztő) hidrofobizálóval van lekenve. A férjem előző hétvégén lemázolta a bejárati ajtót. E körül a beugróban kb. tízcentis falszakasz van, mely nem kapott borítást, mint a külső fal, hanem kültéri színezett vakolat fedi. A férjem -- vélhetően pillanatnyi elmezavarában -- lekente ezt is Trinát zománcfestékkel, amellyel az ajtót mázolta. Hogy miért, ne kérdezzétek, nem tudok válaszolni. :-) Ennek egy szakaszán belül, a fal belső oldalán csempeburkolat van. Kérdésem: ilyen kis felületről lévén szó okozhat-e gondot (például gombásodást) a külső falszakaszra kent párazáró zománcfesték?
Teszek fel egy képet, ahol látszik, a rácson belül az ajtóhoz bevezető kis falszakaszról van szó.
Nyilvan ipari meretekben ilyen teljesitmenyre van szukseg. De itt par negyzetmeterrol beszelunk. Teljesen felesleges szivnia vele, mikor egy kozepes karcher leveri homokkal.
Te azt hiszed, hogy én ülök egész nap egy fotelbe és elméleti megoldásokat írogatok?
Ezt a tiszititást én csináltattam a tavasszal, egy nagy belvárosi pince és le volt vakolva cementes malterrel. A vakolást levertük és homokfújóval megtisztitottuk. Dízel kompresszort használtunk, ami 2o litert üa fogyasztott óránként.
Négy méterre álltam a melós háta mögött és a ruhám tiszta homok lett a falről visszalőtt homokszemektől. 8 bár az nem semmi.
Én a tisztításhoz stokkolót használnék, ha nem férsz hozzá szűkebb helyeken, akkor kis vésőt, meg kiélezném a köműveskalapácsot és azzal. Meg esetleg valami kisebb vésőt.
Hogy ne kelljen annyit kézzel ütni a követ, beszereznék egy kisebb teljesítményű ütvefúrót, ( nem a házat kell szétverni ) ami inkább kicsiket üt, de sokat. Fúró, vagy véső helyett csinálnék, vagy csináltatnék rá egy stokkoló fejet, mondjuk 1...3 cm átmérővel.
Amikor már tiszta, eszembe sem jutna lefesteni egy szép követ. Annál rondább nincs is.
Sajnos a kőfelületek homofúvós takarításához kell egy akkora kompresszor, amit kerekeken húz egy haszonjármű és egy berendezés, amiből kinyomja a kvarcos homokot, meg egy szórófej is és védőöltözet. 8 báron kell nyomjona kompresszor kb. 1 köbm percenként. Ja, és óránként negyed köbméter kvarcos homokot eszik. :)
Tegyél alá egy vb. lemezt. Sóder feltöltés kb. 15 cm- rossz talaj esetén 20 cm és erre a lemezt.
Mintha út lenne.
számold ki ! Az általad felvázolt alap az 23.5 x 0.4 x0,8 x 0.8 kb 6 m3 beton a lemez alapnál pedig kb. 1m3 és a vas . Természtesen mérlegelni kell az is hogy milyen értékű az a lemezgarázs. És a talajviszonyok, lehetnek azok ideálisak is vagy sem. Abból indulok ki, hogy az a lemezgarázs rugalmas, némi mozgás nem árt neki.
Egy 6x6,5 méteres lemez mobilgarázsnak milyen alapot célszerű csinálni? Csináljak egy 80 cm mély 40 cm széles sávalapot és erre egy 10cm vasalt alaplemezt vagv van ennél egyszerűbb, de jó megoldás?
teszel a szarufakra keresztbe 5x6-os fa profilokat- 4o-6o cm kozzel (hosszaba is kozejuk a szarufakra- mert maskepp a leszorito profilt nem tudod felszerelni) es a szarufakra veszel alu profilt (google>SP Alu leszorító profil + EPDM tömítőgumi 50 mm / 6 m), azokat kifurod 4ocm-kent es lecsavarozod a szarvazatra a pol. lapon keresztul, elofurassal. A keresztbe szerelt profilnal hasznalsz garnituras facsavart es 4ocm-kent.
Az alu profil megoldja a lapok toldasat es ahol nincs toldas ott a leszoritasat a szerkezetre.
A keresztbe szerelt profilok segitenek a teto merevitesebe is es rajtuk az acs tud jarni is, persze ezeket az elere kell felcsavarozni, ugyhogy 6cm magass legyen.
Kell az elejere es a vegere a lapnak egy speci ragasztos folia es egy U profil PVC-bol, maskepp ket ev mulva tiszta kosz lesz a belseje. A alu profilt, a U profilt es a foliat lehet kapni ott ahol a polikarbonatot vetted, a garnituras facsavarokat nem lehet kapni, de kulon garniturat es facsavart lehet.
Ugy szokas kiosztani a szarufakat, hogy pont a lap toldasa a szarufara essen, egy nem kell hosszaba vagni a lapokat.
Ha a lap 21oomm szeles, a szelso szarufan atlapolod 1ocm, marad 2ooomm, osztva 3-al, 66.7cm kell legyen a szarufak kiosztas tengelyben. Ha 12mm vastagsag felett van a lap, akkor eleg 2ooomm/2 1oocm a szarufak kiosztasa tengelyben, de akkor tegyel 4ocm tengelyben 5x6-os profilokat. Ilyenkor a szarufa min.7x15-os.
Kosd le rendesen 5x4o-es facsavarokkal, ha lapos is a teto, mertha szembol kapja egy nagy szel, akkor leszakitja.
Polikarbonatot teszek fel a teraszra(fára). Kérdésem hogy milyen közönként kell csavarozni, ill hogy szokták megoldani a tetején a mászást h. ne törjön meg, 75 cm-ként szarufa.(2,1 m szles karbonát)
kell hozzá érteni, és akkor nem nyomsz be túl sokat, és akkor nem.
az alacsony dagadásúval is el lehet cseszni. nem az anyagon múlik, hanem a tapasztalaton. először nyomj ki egy hurkát, és nézd meg mekkorára nő egy óra alatt. utánna állj neki az ajtót körbenyomni. meg középen tegyél bele egy lécet, hogy ne tudja benyomni, meg elsőre inkább fújj keveset, aztán max rápótolsz. a tapasztalatlanságot nem spéci anyaggal tudod próbálni, hanem tájékozódással, tanulással.
1990-ben épült házat szeretnék megvenni és felújítani. Habisol-ból épült, milyen hőszigetelést ajánlanátok rá? Egyáltalán mennyire jó egy habisol-ból készült ház? A ház összességében tetszik és jónak találom (nem vizesedik, nincs penész, beton födém, csupán két apró repedést láttam a plafonon..stb.) , de a habisol egy kicsit elbizonytalanított.
A szomszéd a házának alapja mellé egy 50-70 cm széles betoncsíkot szeretne tenni, azért hogy az esővizet elterelje az alap felől. Van erre valamilyen "szabály" hogy milyen széles beton elég, illetve mennyit enged meg az építésügyi "szabályzat"?
A ház vagy a telekhatárra épült, vagy attól kb 30 cm-el bentebb (ezt most nem tudom pontosan, mert elég nagy kavarodás volt az elmúlt 50 évben ebből. A szomszéd a másik szomszéddal ezért pereskedett éveken keresztül...)
Szóval a lényeg az hogy én a 70cm-t túlzásnak tarom, márcsak azért is, mert az én udvaromból veszi el a területet.
Kényes ügy az aljaztkiegyenlitő régi betonpadlóra kiönteni.
A szakszerű eljárás az lenne, hogy a régi betonpadlót felcsíszolni egy betoncsíszolóval, vagy levésni belőle egy picit (ütvefúróval végigmenni rajta). Mindkét eljárás agyrém nehéz és borzasztó koszos munka.
Ha az aljzatkiegyenlítő lyukas marad és feldudorodik, akkor azt le kell csíszolni és újraönteni.
Ha az aljatkiegyenlitő pezsgett és felhólyagosodott amikor kiöntötted, annak a következő okai lehetnek:
- le volt járva az aljzatkiegyenlítő (pl. tavaly gyártás és nedves hidegbe tárolták)
- nem használtál a betonfelületre alapozót, vagy nem a neki valót, illetve nem eleget
- nem használtad a tüskés hengert az elterítésnél, amivel el lehet távolítani az masszából a levegőt
- valami olyan szennyeződés maradt a fogadófelületen, ami savas jellegű
- nedves volt a fogadófelület (amúgy csontszáraz beton, ha esik kint az eső, felveheti nedveséget)
- túl vastagon öntötted (egyszerre), a vastagon (max. 4omm) önthetőket is vékony rétegekbe kell kiönteni, egyszere max. 3-5 mm, aztán egy 1.5 múlva még egy réteget, a jó önterülőre ennyi idő múlva rá lehet lépni.
Pince es garazs padloja beton volt szerettem volna pomentesiteni civilizalni egy kicsit. aljzatkiegyenlitot tettek ra majd kb masfel honap mulva megcsiszoltak es supralux felfenyes garazsfestekkel lefestettuk. elso reteg utan ket problema lett. valamiert jopar helyen kidudorodott az aljzatkiegyenlito mintha kavicsok allnanak ki belole es azt nem csiszoltak volna le rendesen. pedig lattam hogy sima volt. a masik problema hogy az aljzatkiegyenlito pezsgett mikor teritettek ezert egy csomo 1-2-3mm es luk keletkezett.
a dudorokrol kiderult hogy csiszolhato azaz nem kavics volt. ezert megcsiszoltak megegyszer majd meg egy reteget hengereltek ra. a lukak maradtak dudorok elmultak vagy alig latszanak.
mivel irjak hogy a festeket hatulrol nedvesedo betonra nem ajanljak mert levalhat ezert a lukaktol tartok hogy kocsi altal behordott viz hole stb beszivarog es feloldja a festeket ami egyebkent nagyon jo eros feuletet ad. Volt olyan velemeny is hogy a lukak meg hasznanak is mert szellozik a beton rajta keresztul.
mit gondoltok maradjon vagy nem kell es ha nem akkor hogy tuntessuk el mert tobb reteget mar nem akarnek rarakni de ecsettel nem lehet egyenkent eltuntetni mert nagyon sok van 75m2-en.
Bocs, csak ma úgy tűnik b*ziknapja van többen megtaláltak, azt hittem te is oktatni probalsz. Kertem a modikat h toroljek a hsz-t de eddig nem tették meg...
drága és inkább egyenes felületekre való (tipikulsan lépcsők, paldók), ezt amit a képen látok, stokkoló kapaláccsal meg lehet csinálni, van pneumatikus is, szerintem ilyet lehet bérelni- csak kell egy nagyobb kompresszor is hozzá.
ok, köszi. Egy sarok van ahol csunyabb, ill 1-2 hely. Oda majd kitalálok valamit.A fugákhoz nem nagyon lehet a stokkolóval odaférni, arra van praktika?
Nem állt szándékomban elzárni a kő pórusait, épp ellenkezőleg. Szárító vakolatot és akropol-t írtam.
Akropol termékleírás: W3: alacsony vízáteresztésű, V1: magas páraáteresztésű
Jó lenne szabadon hagyni is az általad javasolt sika kezeléssel, erre csak azt írtam, hogy ha majd oda jutunk, hogy szigetelünk lesz egy nagy kiugrás a lábazat felett, ami csúnya lesz. Ekkor szerintem jó megoldás lehet a szárító vakolat + akropol vagy egyéb páraáteresztő kombináció. Addig viszont az általad ajánlott sika kezelés jobbnak tűnik. Itt csak annyi volt a kérdés, hogy érdesítsünk vagy inkább a sima felület a jó. De ez már csak részletkérdés. Kösz a segítséget.
Feltettél egy kérdést. Van egy kő lábazatod, amiről hámlik a festék. Le akarod takarítani és újrafesteni.
Nekem erről a véleményem más, a szakmai, mert nekem ez a szakmám.
De itt inkább egy szép lábazat állagmegőrzéséről van szó.
Ha a mészkő pórusait teljesen elzárod (párazáró festékkel, cementes vakolattal), és valahol nedved kap, akkor nem tud kiszáradni, tönkre fogmenni idővel - nagyon sok fagyási cikluson átesve- szaknyelven: megérik (kell 2oo év ha pl egy 4ox4o-es oszlopnak egy kapukeretben- 3 cm vastagnak pár 1o év).
A festék a kövön nem áll meg sokáig, pont azért, mert nedvet kap és fagy. Tehát a szakszerű módszer az, hogy eltávolítod teljesen a festéket. De ez spaklival és drótkefével nem megy, csak gépi vagy kézi stokkolással, ha faragott lábazati követ van és szép síma. Aztán vízlepergetővé teszed, de az nem zárja le teljesen a pórusait.
Ha nagyon csunya a kő felülete és meg van nagyon érve, meg vékony, és a háznak nincs egy szép homlokzata, amin esetleg van valamilyen kő profil, vagy utánzat, akkor le kell verni és kész.
Kosz, bar nem ertem hogy akkor a stokkolassal most csak megvezettél vagy szerinted valóban erdesiteni kéne..?
A csepegtetőprofil rendben de hogy fig kinézni a ház, hogy derékban 20cm-el karcsúbb?? Szarul. Ezért gondoltam 5cm vakolatra ami lelegzik. Ugy mar csak 10cm
Ha felszeded, a gaz gyökere valószínűleg még plusz cuccot ki fog hozni, kicsit több anyaggal készülj, mint amit most tippelsz hiánynaj. Vagy megpróbálod a gyökerek közül kirázni a kavicsot.
Hogy ne süllyedjen, tömörítsd. Mivel ennyiért nem éri meg gépet vinni (meg tán el sem férne), csinálj egyet. Fából üss össze egy dobozszerűséget (teteje nem feltétlenül kell), 2 oldalára szegelj 2 lécet, aztán hajrá, döngölj. Legalább a kardio edzés is meglesz.:) Amire figyelj, hogy földdel ne tölts, mert marha nehéz tömöríteni, pláne így, csak sóderrel.
Nade vigyázz, mert a stokkolás munkás.:) Vagy szerzel egy jó stokkoló kalapácsot, vagy bérelsz egy flexre szerelhető adaptert (ha kapsz). Létezik egy műgyantás paszta, kövesek használják, ami nagyon hasonlít a mészkőhöz (kőport is kevernek bele), de azt csak köves szakbóltba kapsz, lehet érdemes utánnanézni, olasz cucc, azzal lehet javítani ls fugázni is.
A sikanak van dokumentációja, műszaki segítsége - ha szükséges, és fajlagosan kiadósabb mind más hasonló termékek. Áttekinthető a termékcsalád, ki lehet választani azt, ami neked kell, nem egy általános terméket, ami majdnem kvázi mindenre jó (a gyártója szerint).
Ha nagy felületről van szó (nagyobb mennyiséget kell kezelni, szigetelni) , olcsóbb mind az olcsó- legalábbis ez a tapasztalatom. Ezen kivül ott van az ipari tapasztalata a cégnek, biztos kilop valami nagyon fontosat a kiskerekedelemben forgalmazott termékeiből, de csak marad a profi szerekből is benne. Az ipari termékeit használtam, azok nagyon jók.
A hőszigetlés külső élére szerelsz halós csepegtetőprofilt.
A felület érdesítése helyett inkább simítani kellene, nem? A hidrofobizáló szer beszívódásának biztos jót tesz ha érdes felület, de egyébként meg a tükör sima felületen maradna meg legkevésbé a víz. Nekem legalábbis így tűnik ésszerűnek. Mondjuk egy kézi betoncsiszolóval megcsiszolni?
Kösz. Nincs problémánk a vizesedéssel, csak esztétikai megfontolásból festeném le újra, csak ha már hozzálátok akkor megcsinálnám rendesebben, hogy az elkövetkezendő években se legyen gond.
Lenne még egy kérdésem. Terméskő (mészkő) lábazaton a korábbi festék sok helyen lepergett. Szerintetek megfelelő a következő eljárás? Vagy sok a felesleges lépés, esetleg nem ez a menete?
-A teljes lábazatról eltávolítanám a korábbi festéket.
-Kijavítanám a fugákat,
-kb egy hét elteltével magasnyomású tisztítás.
-száradás után Szilkofób w190-el kezelném a követ
-és végül lábazatfesték (akropolra gondoltam)
Esetleg akropol előtt szárítóvakolattal síkba vakolnám.
Én, fagyálló csemperagasztóval gondoltam javítani. Kb úgy működne mint egy aljzatkiegyenlítő. Ez hülyeség? Tapadóhíd használatával is a rétegek közé menne a víz és felfagyna? Én leginkább ettől tartanék.
Egy kocsibejáróról és a garázs előtti betonozott területről van szó. Kerámia járólap túlzás lenne ide, azért kösz.
Az ilyen beton felületeket műgyantás anyaggal javítják. Vagy tesznek rá valami fagyálló kerámia burkolatot. Pl. egy 20 mm-es fagy álló kerámia 10 mm es ragasztóba ágyazva.
De akkor megpróbálom, köszi a tippet. Attól tartok, hogy ha megbolygatom, utána a tömörödésnél lejjebb megy, és újra lesz egy lyukam. Ha emiatt inkább "ráhagyok", akkor tuti púpos marad. :-) (Bár a púp is jobb, mint a lyuk.)
Régi beton felület teteje felfagyott, elkezdett porladni. Az egészet felszedni semmi kedvem mert 15-20cm vastag 100m2-en, és egyébként pedig még mindig bitang erős.
(konténeres autó +8m3 betontörmelék súlya alatt sem repedt meg. )
Szóval lényegében esztétikai felújítás lenne, kiegészítve egy kb 30nm újonnan betonozandó résszel.
Meg lehet ezt úgy oldani, hogy a két terület ne nagyon üssön el egymástól látványban?
A felújítandó részen portalanítás+tapadóhíd eddig világos. De utána, mi a minimális vastagság amit feltétlenül fel kell vinni? és miből?
Az egyenetlenségek miatt 2-5cm a minimum, de a maximum is kb 5 cm, mert különben túl magas lesz.
Epitett zuhanynál a folyókát hova érdemes tenni? Úgy értem úgy mint itt alább a fal es a folyóka között hagyni egy kis részt? (5-10 cm) vagy "ratolni" a falra?
Melyik jobb megoldas?
És még olyan kérdés, hogy járolapbol ha nem zalakeramia akkor mi ajanlott? milyen márka?
Hát pl. zsákos hőszigetelő ragasztóval. A dűbel eleve felesleges - nem magas az épület - ill. a faforgácson kitűnően tapad a ragasztó.
Ez az anyag annyira jó hogy kb. 70éve .... a háború után csak kiváltságosok juthattak hozzá. Nálunk a mennyezet ezzel lett kialakítva a vakolat kitűnően tapadt rá.
Onnan tudom, hogy egy szoba jó 15 évvel később lett vakolva, egész gyerekkoromban ezt a nézegettem.
A kiváltságost elfújta a szél, minket meg befújt oda...abban a 'szép' világban.
Az idén vásárolt telkemen cementkötésű forgácslap borítja a kerti tárolót. Tennék rá 3-4 cm vastag nikecellt és leszínezném, a nemrég felépült házam színével egyező színűre.
Nem szeretném dűbelezni, félek, hogy átmenne a dűbel a forgácslapon. Mivel érdemes felragasztani a nikecellt, hogy fenn is maradjon?
nekem ez a zúzalék dolog amiatt nem tetszik, mert a kocsiban más nem volt mint a kavicsdarabok. Bát lehet hogy csak az én zúzalékommal volt baj. A cipőm talpa sima. Szerintem is a beton a legjobb abban nem nő ki a fű sem könnyű tisztán tartani télen is! A mostani kocsibejáróm betonos.
Értem. Ha nem szeretsz betonozni, az baj. Pedig a betonból csoda dolgokat lehet csinálni. Én annak idején még meg is szineztem.
Jó a zúzott kő is, ha nagyon megsüllyedt, akkor hozatsz még belőle, elteríteted, bevibrálod, vagy hívod Józsit az úthengerrel, akkor megint egy darabig szép lesz. A hókotrásnál csak óvatosan...
Szólj, ha megvan a megoldás, engem is érdekel a dolog. :-)
Nálunk gyeprács van, de betonból. Teljesen jó volna, de egy ponton megsüllyedt, ami eddig nem zavart, de tegnap a céges autó alja csúnyán felkoppant emiatt a kapu alsó vasán. Persze lusta mérnökember két perc alatt megoldotta a problémát (többé nem állok be, csak a saját, 20 éves Twingommal, mert az elég magas :-) ), de azért jó volna valamit kitalálnom. Gondolom, ha azt az 1 m2 felszedem, aládolgozok és visszateszem, az kábé halottnak a csók, de legalább melóztam vele. Az egészet felszedni meg lehet, de akkor már valami mást tennék vissza.
mert ez az utcan van igazabol a garazslejaro elott, a garazslejaron nincs kapu es kicsit belog a kocsi. a beton meg nem tetszik, meg az se hogy betonozni kell :)
gyepracsottalaltam helyben 1000ft/db 4 db/m2 nem olcso mulatsag.
A sar az tovabbra is aggaszto de latok csomo helyen zuzalekos kavicsos kocsibeallot es nem gyulik a sar rajta. Mondjuk lattam mar en is olyan szetjart dagonyasat is.
Meg azt sem értem, mire lesz jó a 3 x 2 m-es méret? Azon legfeljebb egy Kis Polski tud megállni. De kiszállni már nem tudsz normálisan. Ahhoz, hogy kényelmesen használható legyen, kell legalább 6 x 3,5 m-es méret.
A szort kavicsburkolatttol a garazs ele elvettetek a kedvem hogy saras lesz meg kijarom. Ugyhogy most a godor varja a megoldast :)
Eszembe jutott regebben lattam muanyag negyzethalos keret ha jol emlekszem fuhoz volt de talan mukodik kavicsnal is. Egymashoz pattinthato es mivel a kocsi tulajdonkeppen azon jar ezert nem jarja ki magat a burkolatot. csak nem emlekszem minek hivjak es hol lehet venni.
Gyulafehérvár. A Temesvár Brassó úttól kb. 10 km-re van. Nagyon érdekes, majdnem teljes épségben megmaradtak a városfalai. Európában egy-két ilyen épen maradt Vauban rendszerű vár van, nagyon látványos és nagy. A vár főterén templom, ahol Szilágyi Mihály és Azt hiszem Vitéz János van eltemetve.
Transalpina, de az inkabb 5 ora kitero. Meg ilyenkor rendbe van.
Szeben, Kolozsvar, Varad (nagyon szepen meg van csinalva).
Ha Szeged fele mesz, akkor Szeben ovarosa.
Ha Temesvarnal letersz Orsova fele, akkor a Vaskapu es egy szerb vendeglo vagy 1o km tole. Oda tenyleg erdemes elmenni. De aztan vegig a Duna menten nem erdemes.
A havasalfoldi varosok eleg ramatty allapotban vannak, kiveve Bukarest.
Talan erdemes kifutni a Retyezatba, kozel van, van egy ut, amivel fel lehet menni kocsival az egyik menedekhazhoz, egy 3 oras kitero, ilyenkor osszel a legszebb- tavajelott voltam szeptember kozepen.
Logusig elmesz a palyan, onna delre tersz Karanszebes fele, elotte eltersz Varhely (Sarmisegetuza) fele ott van egy ut ami felmegy a hegyre. 85-os ut, aztan a DJ685. Nem rossz az ut. Csakhogy ugyantott kell visszagyere, aztan onnan Szeben es az Olt volgye.
A fedkő arra is jó, hogy a frissebb ezért még zsugorodó beton és a zsalukő közti repedéseket elfedje, hogy ne menjen bele nedvesség. Télen hideg van, a nedvesség meg (a szemét) az meg megfagy. Tágít egy kicsit a résen. Minden fagyási, olvadási ciklusnál újra kezdi. Soha nem unja meg. Sőt, egyre jobban belejön.
Én a fal zsalukövei helyett inkább pincefalazóból csinálnám, mégis csak könnyebb, talán még olcsóbb is lehetne, bár az oszlopzsalukba a vizszintes vasalást nehézkesebb bekötni. Ezt a falat persze nem lehet függőlegesen bevasalni.
Attó függ, mennyire frekventált helyre lesz építve. Ha nem különösebben, akkor csak kifugáznám és lefesteném valami kültéri festékkel. Ha több oszlop van, akkor azért tennék a tetejükre fedkövet, mégiscsak rendesebben néz ki. A zsaluköveknek a teteje meg magasan van, talán elég rajta a betont simára húzni, úgysem látszik belőle semmi.
Az Jenő. Zsalükőbe a kengyeleket lehetetlen betenni, a függőleges vasat még valahogy beszereled és ráhúzod felülről a
köveket, de a kengyelt nincs hogy, probáltam. Csak, hogy valahogy ki is nézzen az az oszlop, látszó betonnal kéne dolgozni, meg lehet csinálni kézi keveréssel is, jól megvibrálva és lassan öntve, kell egy pár tego pano, a vakolat ugyse áll meg rajta sokáig.
Függőlegesen is be lehet vasalni a falat, ártani nem használ. Viszont zsalukőből macerás, nem függ. vasalásra van kitalálva. Ha abszolút biztosra akarsz menni, akkor három oszlop csinálj. A függőleges vasalásnál többet ér egy koszorú a fal tetején.
Meg függőlegesen és a vizszintes vasalást be kell kötni az oszlopzsalubó készült oszlopokba. Különben, minek vannak ott az oszlopok? A lényeg az lenne, hogyha süllyed ez a monstrum, akkor egyszerre süllyedne, mivel tulajdonképpen a földből kiálló rész fogja átvenni azt a funkciót, amit az alapnak kellene tudni. Vagyis ( remélhetőleg ) nem fog megrepedni komolyabban sem az alap, sem a felépítmény.
Köszi! Nem az én szakmám, emiatt is vagyok kissé bizonytalan. Ha jól számolom, lesz vagy 3,5 tonna. Az, hogy önmagában megáll, talán még oké is, csak ha jön egy nagyobb, vihar erejű szél... azt hiszem, inkább rábízom egy kőművesre a munkát, nem szeretnék emiatt börtönbe kerülni. :-)
Szemre nincs rossz állapotba a tetőszerkezet, gondolom a cserép sem. Le kell kezelni gomba ellen és tűzvédelmi szerrel. Meszelőpumpával te is meg tudod oldani.
Nem kerül nagyon drágába az amit írtam, csak munkás levenni meg visszatenni a cserepet és kell egy vaskonfekciós aki legyártja a vonórudakat. Műhelybe.
Elég lenne a fi8-as is, csak nagyon bonyolúlt megcsinálni az illesztését a menetes szárnak a vékony a vonórudhoz.
Maga a beszerelése nem nagy ügy. Az első lesz nehezebb, pontosan ki kell mérni a furatok helyét és két 3 emberes a vonórudak betolása a helyükre.
Ha beteszed a vonórudakat a tőcsavar csak húzásra dolgozik. A csavarást kiváltja a vonórúd.
Ha leveszed a cserepet, hozzáférsz kivülről és biztonság kedvéért lefúrsz 12-es menetesz szárakat amiket beragasztassz a betonba, ezt is 2-2.5 méterenként. Jó nagy alátét és anya. De csak amiután a helyére visszakerült a talpszelemen.
De kell egy szaki, nehogy nekiállj egyedül. A cserepet le kell venni.
Vonórudakkal össze kell kötni a talpszelemeneket, de azok túl vékonyak.
Rá kell szerelj egy 18x5 pallót a külső felére a talpszelemennek és a szarufák helyét ki kell vágni belőle.
Vásárolsz 12 méteres szénacél fi12-es rudakat (nem betonvasat) és azokat méretre vágod. Lehet, hogy egy vastagfalú cső is megtenné aminek a belmérete 14mm környékén kell legyen, de ahhoz még nagyobb lyukat kell majd fúrni a szelemenekbe.
A végére hegesztesz 12-es menetes szárat (síma feketét- legalább 3oomm hosszút), ehhez szaki kell, a rudak illesztését le kell köszörúlni, hogy férjen be a hegesztést. Amikor fel vannak szerelve a pallók a talpszelemen külső felére, az egész talpszelement kivülről fi 14-es fafúróval kifúrod és áthúzod rajta a vonórudakat. kb. 2.5 méterenként be kell szerelj egyet. Az anyák alá teszel egy 1oox1oox8-as alátétet. Aztán szép lassan elkedezded húzni az anyákat, mindkét oldalról kivülről. De egyszerre keveset. A folyási szilárdság 5o%-ra szoktuj ezeket meghúzni a tartófalaknál, de ez nálad nagyon sok lenne, szemre kell megcsinálni a húzást. Addig kell húzni, ameddig a kármik a szarufákon a helyükre kerülnek( a talpszelem befeszül a kármikba, ha nem sikerül ki mindegyiknél, akkor ki kell ékeld).
Aztán kell bele csavarni egy 22ox8-as szerelőcsavart előfúrással- srégen, át a szarufán bele a talpszelemnbe.
Lenne egy lehetőség fa gerendákkal összekötni a talpszelmeneket, de az még bonulúltabb és nem lehet rendesen csapolni azokba a gyenge talpszelemenekbe.
Talán érdemes lenne szerelni egy 1ox1o-es gerendát minden vonórúd mellé merevítésnek.
Nézegettem újra a múltkor postolt házat, aztán gyanús lett hogy miért van a talpszelemen letakarva üveggyapottal... hát persze hogy azért mert szar. Ki van fordulva.
Egyik oldalt sem fekszik fel a koszorúra hanem meg van tekeredve kifelé.
A talpszelemennek lecsavarozás nélkül is a helyén kellene hogy maradjon nem? Ha ki akar esni a talpszelemen annak mi lehet az oka, illetve a legfontosabb hogyan lehet ezt javítani? A talpszelemen: 12,5x11,5
12 db szarufa 90-93-93-84-90-91-92-89-106-80-75 kiosztással
A szarufák 7,3x 14,3-asak.
Szarufa hossza 442 a talpszelemenig.
A padlásfödémtől a tetőgerincig 280 A fogópárok: 11,3x5
A tetőn mezőtúri Altek 2-es betoncserép van. Egyáltalán a 7,3*14,3-as gerenda megfelelő? Az épület 10 éves.
Nálunk az egyik öcsém anno tenisz falat épített. Igaz csak 3 m hosszú volt, de szintén 2 m magas-
Kettő darab vb. betonoszlopot épített, kb. 15 cm -es négyzetes szelvénnyel. E közé rakta a kisméretű téglákat kantra - tehát nem 15 cm hanem csak 6 cm. Bevakolta simára és 4 évig püfölték a teniszlabdákkal a fiammal. Még mindig áll , funkciót váltott, most egy könnyűszerkezetes sufni hátsó fala. tartja a tetőt, a polcokat.
Sőt még régebben kant falat raktak téglából elválasztó falnak. Nagy figyelemmel kellett készíteni, mert közben ledőlhetett.
Tény, hogy csak alárendelt elválasztó volt - fürdő és kamra között
Köszi! És talán hülye kérdés: ha lefúrnék a meglévő betonba 8-as vagy 10-es betonvasakat, az megoldható? A két szélére egy-egy 30-as oszlopzsalu kerülne, közte lenne a 15-ös zsalukő.
Hiltinek van ragasztható dübele, amit be kell fúrni és ragasztani. Drága. Ugyan ezt lehet cementhabarccsal is. Olcsóbb. Lehet, hogy 20-as zsalukőböl minden trükk nélkül is megáll. Ezt számolni kell. Nem teljesen reménytelen a 15-ös zsalukő sem. De ezt méginkább számolni kell nagykülpontos nyomásra.
hát igen, kis méretű térkövet roppantani nem lehet, a flexes vágáshoz kell késziteni egy satuszerűszéget, mert az iparos elvágja a végén a lábát is a flexel. Mi egy 6oo-as vizes kővágóval vágjuk a kisméretű térkövet (a lap 4oo-as), annál az asztalt tolod, a térkő fekszik az asztalon és meg van támasztva, csak egy kicsit kell tartani kézzel. De azzal is csak derékszögbe lehet vágni. A gép nagy és nehéz, csak egy haszonjárműbe fér be és amúgy egy fél orát kell mosni a használat után.
Adott egy meglévő, ~5 méter hosszú, 30 cm széles, és kb. 50-60 cm mély, vasalatlan betonalapom, ami a talajszint fölé ér kb. 10 cm-el. Szerintetek hogyan lehetne megoldani, ha erre egy 2 méter magas kerítést akarnék építeni, 15 cm-es zsalukőből? Arra sajnos nincs lehetőség, hogy oldalról megtámasszam, vagy rögzítsem bárminek is. Felejtős a dolog, vagy kivitelezhető valamilyen módon?
Persze, van megoldás. Szeglemez, vagy vaslemez, szögekkel, vagy csavarokkal. Előnye, hogy te is meg tudod csinálni, hátránya, hogy ronda, mert látszani fog. Lefested...
Egyébként, mi abban a bonyolult, hogy ki kell vésni egy fészket? Elmész a barkácsboltba és veszel egy favésőt. A többi már csak a türelmeden múlik. Ha fel tudtad állítani az oszlopokat, akkor ez is menni fog...
Pusztul a világ, kishaver... Így múlik el a világ dicsősége... hát hallod... de te majd biztosan rendbeteszed. Igaz, nem értesz csak a személyeskedéshez, de az is valami.
Ez egy gyári zuhanykabin. Nem úgy néz ki, mint ami össze akarna törni.
Talán, ha jobb lenne az emlékezőtehetséged, akkor tudnád, hogy nem építettem egy nyaralót, hanem vásároltam és most felújítom. Ehhez kértem segítséget itt. Még tavasszal. Amit kaptam, az elsősorban a te gőgödből fakad. Nem kaptam semmit, csak lenézést. Hidd el, ez kölcsönös! Hiszen még egy nagyon egyszerű számítást sem tudtál megoldani, az állítólagos statikusi mivoltod ellenére sem...
És a topik nem miattam van a béka segge alatt, hanem elsősorban miattad, meg a tök jenő ostobaságai, meg a steve személyeskedése miatt.
Megint nem olvastál el valamit rendesen, vagyis nem értetted meg. Én nem azt írtam, hogy a burkoló majd megoldja, hanem, hogy a burkolónak kell tudnia, hogy milyen ragasztót használjon. Látom, nálad divat a szavak, mondatok kifordítása. Vagy te úgy gondoltad, hogy egy burkoló elmegy Mari nénihez és majd Mari néni mondja meg, hogy mivel ragasszon?
Ki a fene kérdezte tőled az üvegkabint? Megint valami olyasmit vettél elő, amire nem voltam kiváncsi és senki sem volt az. De ugye neked bizonyítanod kell, hogy mennyire értesz olyan dolgokhoz, ami senkit nem érdekel... Ezektől megkímélhetnél, legalább ne nekem címezd. Sajnos, ezt sem érted meg, pedig az előbb már írtam erről.
Süt belőled a rosszindulat! És az ostobaság. Csak így tovább...
Ne hidd azt, hogy én végigolvasom a hülyeségeket amit írsz.
A 7oes - 6mm vastag üvegajtó ütötte meg a szememet. Az majd jól összevág valakit.
Ha építettél egy nyaralót magadnak öregkorodra, az nem jelenti, hogy értessz az építkezéshez.
Vak vezet világtalant megint. A kérdező meg azt hiszi, hogy majd a burkoló megoldja.
Üveg tuskabin, ha gyári (ebből a legegyszerübb 7ooeuró, a tolóajtós 11oo euró), ha rendelésre készített, olyan kérdés, amit figyelmesen körül kell járni egy kivitelezés során, mert drága, és bonyolúlt beépiteni szakszerűen- majd ha ezer darabot be kell szerelj, akkor megtudod, hogy miért. Nem szabad penészedjem sem szivárogjon, ha naponta használják 4x 1o évig, akkor sem. És ez a tuskád szifonjára is érvényes az is nagyon kényes kérdés.
Csak nyomod lefele a topik minőségét, alább és alább.
Látom, neked is komoly problémáid vannak a szövegértéssel. Én nem azt mondtam, hogy a barátod hülyeségeket beszél, hanem azt, hogy olvassa el értő figyelemmel, hogy más mit ír! Ez természetesen rád is vonatkozik. Mindenki leírhatja a gondolatait, függetlenül attól, hogy jók, vagy rosszak. De ne nekem címezzék, különösen, ha egész másról írnak, mint ami a kérdés volt. Ki a fene kiváncsi rá? Én biztosan nem.
Neked meg csak annyi, hogy én nem ajánlottam senkinek semmit, legfeljebb leírtam, hogy én, mit hogyan csináltam. Az, hogy te ezt sufnitunningnak minősíted, a te dolgod, engem nem zavar. Látszik, hogy mennyire vagy a gyakorlati életben... maradj meg az euroizénél, nehogy használd a szürkeállományodat, hiszen csak annyit kell megtenned, amit más már régen kitalált. Így biztonságos.
Rajzok nélkül elég nehéz megbízható véleményt mondani. Oszlopnál (jelen esetben) az lehet a probléma, hogy a födémben az igénybevétel átrendeződik. Egyszerűen fogalmazva amíg nem volt oszlop addíg végig alul volt szükség a betonban a vasra, ha teszek alája egy oszlopot akkor az oszlop környezetében onnantól fölül kell a vas. De valószínűleg nincs. Ettől az biztos, hogy az oszlop fölött meg fog repedni a födém. Továbbá az oszlop magához gyűjti az erőket, tehát normális alapozás is kell neki. Lehet oszloppal is, de nekem szimpatikusabb a gerenda. Azért sokkal könnyebb véleményt mondani úgy, hogy az ember látja a helyszínt.
Lehet... nem tudom. De olvasd el mégegyszer, amit korábban írtam neked. Hátha most megérted miről is van szó... érted? KisKöcsög. Addig amíg ez így lesz, márpedig, ha a csökött szürkeállományod megérti az összefüggésket, akkor nagyon jól tudod miről beszélek. De ha nem, akkor kifejthetem bővebben is... addig is, továbbra is csak röhögök rajtad... nyugodtan erölködj tovább, ha téged ez kielégít.
Azért gondoltam oszlopra egy mefelelő helyre mert alatta nem zavarna senkit, mert egy tároló pince van, és egyszerűbb lenne kivitelezni mint egy gerendát.
Nagy valószínűséggel az emeleti fürdő alá amúgy pár éven belül még egy fűrdő szoba lenne és a falba a tartó oszlop ugymond pont beleesne.
Szerintem srudolf az aki VALÓBAN ért ahhoz amiről beszél. Több-kevesebb sikerrel lehet taknyolni, de azért nem ez a legjobb megoldás. Mindíg (majdnem) a kérdésre válaszol, legfeljebb nem helyesli azt a megoldást amit a kérdező szeretne alkalmazni. Sok sufni tunningot láttam, általában nem hosszú ideig voltak jók.
Valószínű, továbbra is szövegértési problémáid vannak... mindjárt látod, hogy hol. Remélem, más is látja.
" Ha jól értem, akkor rendelésre gyártott üvegajtóról van szó. "
Egyáltalán nem írtam olyat, hogy rendelésre gyártatott ajtóról van szó... Mégis, ezt honnan vetted?
Amire céloztam az az, hogy ha veszel egy zuhanykabint és összetörik az ajtaja, akkor lehet pótolni, ugyanattól a gyártótól, ugyanolyat.
A további ezzel kapcsolatos okosságodra inkább nem válaszolok, mert nem kérdezte senki, az, hogy te magánszorgalomból irogatsz, hát a te dolgod. Meg különben is hidegen hagynak a titkaid. Csak ne nekem címezd, mert egyáltalán nem érdekel.
" Tuskabinra van gyári megoldás, ami minőségi és szivárgásmetes és nem bonyolúlt jól felszerelni, az jó drága is. "
Igen, ez van a nyaralómban, tettem is be párképet, kicsit csodálkozom, hogy elkerülte a figyelmedet, de hát te sem olvashatsz el mindent... Egyébként, ha megfigyeled, akkor az én kabinomnál nem a falra van felszerelve az ajtó... jó lenne, ha egy gondolatsorhoz csak az odatartozó okosságaidat írnád, mert így egy jó nagy zagyvaság.
Mintha én is azt írtam volna, hogy két réteg vízszigetelés kell.... Bizonyára elkerülte nagybecsű figyelmedet... Ezt sem kérdezte senki, én pláne nem...
" Hogy Te ezt megoldottad pik-pak pár cserépléccel és egy kis gipszkartonnal az dícséretes, de kifolyik belőle a víz, mert a kédereket nem hiszem, hogy kézzel rá tudtad szerelni az üveglapra. Ha mégis, akkor annak fél évet adok és levállik. "
Lehet, el fogsz csodálkozni, de egy szem víz sem folyik ki és 11 éve megvan. Egyébként, gyári tolóajtók, ebből következően zsanérok sincsenek, mágnesesek vannak, meg amit akarsz.
Ami pedig begyaloglós, azon nincs ajtó, de ezt is megírtam, mert elég mély, nem kell ajtó. Na, ott van cseréplécből a fal. Az is megvan vagy 5 éve minden probléma nélkül.
Ne nekem címezd, hogy hogyan kell olcsó zuhanykabint építeni, a fene sem kérdezett ilyet. Te lennél az utolsó, akinek adnék a véleményére. Meg az sem érdekel, hogy gipszkarton elemekből hogyan lehet ilyesmit építeni.
Ahogy elnézem, te is szeretsz irogatni. Kár, hogy nem arra válaszolsz, amit kérdeznek. Így értéktelen a hozzászólásod.
Picit állítsd le magad. Tudom, hogy szeret írni.:)
Ha jól értem, akkor rendelésre gyártott üvegajtóról van szó.
Min. 8-as securit üvegből lehet készitettni tuskabinnak ajtót, cseppmentesítő kezeléssel, 85cm szélességig, annál szélesebbnél min.1o-es vastagból kell.
A vasalat rá egy vagyon, mert rozsdamentes és állítható (és az üveget nem szeretik fúrkálni a gyártók). Ezen kivül kell legyen függőleges élén mágneses gumikéder- ami találkozik a fix részen levővel- és az alján is egy spéci gumikéder, másképp kifolyik belőle a víz minden tusolásnál.
A zsanér felőli szivárgásmentesség megoldása szakmai titok, el se árulom. :)
Tuskabinra van gyári megoldás, ami minőségi és szivárgásmetes és nem bonyolúlt jól felszerelni, az jó drága is.
Ha nincs egy szakszerűen megcsinált fal amire ráfogatod a zsanérokat, akkor az ajtó leereszkedik a tuskabinra és nem is lehet beállítani.
Ha gipszkartonból készited a kabint, akkor ki kell kötni a CW-ket (4ocm-kén- a legvastagabb o.6-os fajtából) a mennyezethez és a padlóhoz UW profillal- (padlófűtés is játszik általában) , aztán kell bele két UA profil is, hogy merevítsen. Két réteg gk kell bukolni és kétkomponenses vízszigeteléssel kell ellátni a falat, aztán lecsempézni.
A jó vízszigetelő az alapózóval, 2x behúzva glettvassal és a sarokszalaggal annyi, mind egy nagyon szép csempe.
Hogy Te ezt megoldottad pik-pak pár cserépléccel és egy kis gipszkartonnal az dícséretes, de kifolyik belőle a víz, mert a kédereket nem hiszem, hogy kézzel rá tudtad szerelni az üveglapra. Ha mégis, akkor annak fél évet adok és levállik.
Az olcsó megoldás: úgy kikészíteni a tuskabint, hogy faltól falig legyen, min. 125-13ocm széles és 8o-9ocm mélyés, az egyik oldalon elzárod fix egy méretre gyártott 75 cm széles és 2 méter magass üveglappal, 1omm-sel, amit a padló és a falicsempébe beépített spéci profilba beszerelsz. És kitalálod, hogy fent hogy merevíted ki. Ehhez kell egy kompozít kerámiából készitett tustálca, az se túl drága és a fal után lehet szabni. Ez egy darabból van, a beszerelésénél az iparos megijed egy kicsit, de ha csinál sablont, akkor gyerekjáték, mert a falicsempe lefedi a vágást fenntről. Ezt színbe kell szerelni a padlócsempével, azaz lejebb kell önteni neki az aljaztbetont, mert 35mm vastag.
70-es ajtóhoz már komoly zsanérok, felerősítés kell, különben, egy idő múlva lógni fog. Az üveg mondjuk legalább 6 mm-es, tehát komoly súlya lesz. Remélhetőleg rendesen kitalálták.
Bonyolult. Fából egyszerűbb. Vagy gipszkarton profilokból. Egyébként, nem a sima gipszakartont kell használni, hanem a zöld szinűt. Ez impregnált. És ne legyen rossz a szigetelés. Azért írnak elő két réteget, meg sarokerősítőt, meg a fene tudja még mit. Jól kell megcsinálni.
Láttam olyan helyet, ahol ebből volt a zuhanyzó megcsinálva és semmiféle vízszigetelés nem volt rajta. Kb. 1 évig így használták. Aztán becsempézték és semmi baja nem volt a gipszkartonnak.
Az épített jóval nehezebb (súlyra). A szigetelésében ha a legkissebb hiba van akkor nagyon gyorsan tönkremegy a gipszkarton. Van 5 cm-es Ytong is (nem téglának árulják), az alig nehezebb mint a gipszkarton. Csak kicsit merevíteni kell, de nem érzékeny annyira a vízre..
Nem falazottat, de azt a falat is lehet gipszkartonból csinálni, vagyis lehet épített zuhanyzót, nagyjából ugyanabban a súlyban. Én fából építettem a tartóvázat, volt maradék tetőlécem. Aztán gipszkarton, csempe. Begyaloglós. A szuterénes elég mély, nincs is rajta ajtó, mert sarokban van. A tetőtéri meg egy furcsa négyszögalakú ( trapéz-négyszög átmenet, így volt hely, de legalább jó nagy, nem kell vigyázállásban használni), arra tettem elhúzható ajtót. Ajtót meg lehet kapni külön is. ( Jó pénzért... )
Igen, bölcs gondolat. A jó anyag nem annyival drágább, hogy megfizethetetlen legyen. A baj ott kezdődik, amikor a burkoló kiválasztja a legdrágább pl. ragasztót és neked azt mondja, hogy erre van szükség. Abból nem jöhet ki baj... legalábbis erre tud hivatkozni. Te meg elhiszed, hisz ő a szakember... De ha legalább a csempék szépen vannak lerakva, akkor már elégedett lehetsz, legfeljebb egy kicsit drága volt az anyag, de legalább szép lett. A hátulütője az a dolognak, hogy az lehet, hogy csak kicsit került többe, de ha mindenhol ez a szemlélet uralkodik, akkor a sok kicsi sokra megy és a pénztárcád tartalma ugye véges...
Az épített zuhanyzóval semmi baj sincs, ha rendesen csinálják meg. Azért azt tudni kell, hogy jóval drágább lesz, mint egy kabin. A szigetelés nem egy nagy szám, csak rendesen kell megcsinálni. Ha meg a zuhanykabinnak nincs is hátsó fala, akkor a fali csempén fog végigfolyni a víz, tehát azt is kell szigetelni. De ha rendesen kifugázták a csempézést, ott már alapból nem lehet komoly baj. Hát, erre mondtam, hogy részvétem, mert akármilyen megoldást választasz, mindegyiket el lehet cseszni. Ha zuhanykabint választasz, akkor ne az olcsót keresd, mert esetleg össze sem lehet rendesen rakni...
köszi! hat azert remélem rendes éshozzáértő ember lesz!
Töck Jenő. neked is koszonom.
azért is kérdezem, hogy mi az a legjobb...mert ha kicsit dragabb is a jo "cucc" hozza, inkabb kiadok tobbet, hogy jo legyen elsore mint h valami gebasz legyen kesobb...
epitett zuhanytol is tartok egy kicsit...h rendesen legyen szigetelve es hasonlok...
Én legföljebb azt merném mondani, hogy valószínüleg kibírja a zuhanyozót.. Aki biztosra meri mondani, attól írásban kell kérni az aláírt véleményt. Próbáld ki mi fog történni. Egyébként a gipszkarton fal tényleg jóval könnyebb mint az YTONG, de azért a gipszkartonnak is van súlya.
koszonom! hat remeljuk, hogy tudni fogja a burkolo. ujepitesu lakas...a vallalkozo adja a burkolot...egyik reszen ugy tunik hogy 45*45os lapok lesznek a falra teve a maik reszen meg 25*70es csempek...
na majd beszelek a burkoloval, hogy o mire gondolt, hogy mivel csinalja...
A kérdésre a terhelések, méretek, stb. ismerete nélkül csak óvatos becsléssel lehet a kérdésre válaszolni. Vasbetonra még úgy se nagyon. A födémvasalás ismerete nélkül ez közel jár a kávézaccból történő jósláshoz. 10 cm-es vasbeton lemeztől komoly teherbírást várni ellenjavalt. Ha egy válaszfalat szeretnél akkor nem ez az egyetlen megoldás. Ha a válaszfalban nem lesz ajtó akkor a meglévő födémre lehet tenni egy (acél v. vb.) gerendát. Ha lesz ajtó, akkor a födém alá kell a gerenda (vagy gerenda-pár acélból) Nagyon jól el lehet dugni a födém alatti gerendát is ha válaszfalnál lesz.
Attól függ, mekkorák a lapok, mire ragasztják, ezt majd tudja a burkoló.
Én falakra C1T minősítésű ragasztót használtam, csempét csempére meg C2TE-t. A csempék nagyobbikja 30 x 30 cm-es volt. És mindehova használtam tapadóhidat.
Sziasztok! Hozzáértők segítségét kérném. Adott egy 80-as években épített ház, épp a felújítás van folyamatban(elkezdve). Több kérdésem is lenne: 1. Milyen fa gerenda vastagság kellene 4,5 m fesztávra? Mert ebben a házban(tetőtérből nézve) kb. 13 x 14 körül vannak beépítve a padlás és az emelet közé. 2. Az emeleti födém vasbeton kb 10-13 cm vastag, ez 4,5x 4,7 szobában, itt a faltól 2 m-re szeretnék építeni egy közfalat ytong téglából(fürdő lenne leválasztva). A kérdés az, hogy elbírja a födém ezt a falat? Vagy esetleg egy betonoszlopot építsek be alá a földszinten?
A probléma ott lesz, hogy ahol jár az autó kereke, azt ki fogja járni, lesz egy nút. Be kell vibrálni, méghozzá nagyon, annál tovább tart, de az a baj, hogy az autó kerekei behordják majd a sarat, az egész felület úgy fog kinézni egy-két év múlva, mintha nem csináltál volna semmit. Vagy mint azok a földes utcák, ahova ugyan kiszórnak egy csomó murvát, elterítik, ami új, egész jól néz ki. Nézd meg 3 év múlva... A vibrátorral ez később következik be, de bekövetkezik. Egyébként meg le kellene valamivel burkolni, mondjuk díszkő, gresslap, vagy beton, vagy valami, mert így egy idő múlva a sárba fogsz kilépni a kocsiból. Ehhez azért vastagabb sóderréteg kellene. Vagyis, célszerű rendesen megcsinálni, akkor csak egyszer kell... és akkor egy söprűvel tisztán is tarhatod.
Ok koszi. Rosszul kerdeztem a soder ala rakjak e foliat. De akkor gyom miatt nem lenyeges. Akkor meg annyi hogy kavics alatti sodert szoktak vibraciozni vagy az csak diszko ala kotelezo?
Szisztok. Lenne egy surgos kerdesem mert a foldet mar kiszedtuk ,de ketfele infot kapok egyenlo aranyban:)
Szoval garazs ele szeretnek egy kocsimegallo kavicsos reszt kb 3x2m. 10 centi foldet kiszedtuk szegelyko lerakva menne bele 5centi sitalt aproszemu soder meg 3-4centi 16-25os kavics. Kell a kavics ala agrofolia vagy geotextilia a gyomok miatt segit vagy olyan erzesem van hogy a reteg sose fog megulepedni ahogy a kocsi atjar rajta. Mit javasoltok? Ja es ilyenkor is kell vibraciossal tomoriteni a sodert a kavics alatt?
Én Mapei Ultracolor Plus-t használtam mindenhova, nemcsak zuhanyzóba. Ez már nagyon jó, persze van jobb is. Ha szineset akarsz, akkor valószínű hozatnod kell, mert kevés helyen van raktáron. Ha útba esik, akkor Sóskúton gyártják, érdemes odamenni, kb 1000,- Ft kilója, vagyis jóval olcsóbb, mint a boltokban. Meg mintha Érden is lenne valami lerakatuk. Nézd meg a honlapjukat. Meg előtte telefon, hogy van e, mert évről évre kivesznek valamilyen színt a gyártásból, tehát itt is érvényes, amit a csempéknél írtam.
De van egy csomó más gyártó is, szebbek, jobbak, drágábbak, olcsóbbak, rondák, amit akarsz. ( Cimsec, Sopro, stb... )
A Zalakerámia mintaboltban sem kapsz meg minden terméküket. Van, amit az áruházaknak gyártanak, Obi, Praktiker, stb. Ezek is szépek, érdemes körülnézni ott is.
Amire nagyon figyelj, hogy a dobozokra rá van írva a kaliber, ez a csempék méretűrését adja meg. És rá van írva a színkód is. Természetesen ugyanolyanokat kell venni. Az áruházak berendelnek mondjuk egy raklapnyi csempét, ezek gyárilag válogatva vannak azonos színkód és kaliber szerint. A baj akkor van, ha két hónap múlva akarsz venni még belőle, mert kicsi a valószinűsége, hogy kapsz ugyanolyat. Ebben az esetben elkéred a központjuk telefonszámát, ahonnan minden boltba tudnak kapcsolgatni és akkor lehet kérdezősködni. A telefon ingyenes. A másik, hogy az esetleges előző raklapból maradtakat is eladják és ha nem veszed észre, hogy különböznek, akkor viheted vissza.
A csempéket nagyon nézd meg, a falakon kiállítottakkal megegyező legyen, különben egyáltalán nem biztos, hogy azt kapod, amit kinéztél. Különös tekintettel a padlólapok felületi kiképzésére...
Amikor kitolják a dobozokat, akkor az összeset nyisd ki, nézd át őket, mert meglepően sok a törött, vagy éppen hibás csempe. Ez is attól függ, hol veszed, mennyire bánnak kiméletesen az áruval.Vigyél celluxot, meg snitzert ehhez a művelethez. Egyébként, ez legalább egy órás művelet, mert kiszolgáló alig van...
korbenezek a zalak kozott is. mire kell figyleni? van valami amit mindenkepp be kell tartani? valami okolszabaly ? hogy milyet erdemes nezni? vastagsag? vagy egyeb dolog?
Én is tapasztaltam ezt a jelenséget, amikor vékony alu tükrös fóliát használtunk párazárónak. Ha ledeszkázod a
gerendákat felülről, nem fog többet mozgolódni a fólia.
A hőszigelésbe rekedt levegő probál felfele áramolni, mert melegebb ls ritkább, mind a felette levő. Plusz Bernoulli törvénye, de csak akkor, ha szél van kint és valahogy átfúj a tetőn.
Noha a hőmérsékletkülönség csekély, a felület jó nagy, ettől a vákumhatás. De nem tud a szigetelés feletti hidegebb levegő bejutni a szigetelés alá, ha be tudna, a fólia nem mozgolódna.
Holnap reggel megpróbálom, hogy nikecel lapokat faragok bele a ragalja majdani helyére és kipurhabozom ahol tudom.
Majd megírom mit tapasztalok!Van egy infrás hőmérőm és az alapján körbe fogom mérni, hogy látok-e valami változást, pl van-e szeles időben hőhíd jellegű hideg terület.
Szinteld ki a betont csemperagasztóval (a legolcsóbbal amit kapsz) gletvassal, vonalzó szerint, ne legyen benne semmi hiba.
Harmadnap (vagy vársz amediig a ragasztó az egész felületen színt vált) ragazd le a XPS-et habbal, polisztirénnek valóval, az nem dagad. Rá haló és glett. Ellenőrizd, ha jó a színt vonalzóval. Ha van benne akár 2mm, akkor önterülő. Ha nincs, fólia és laminált.
Ha nem tökéletes a síkod, a laminált meg fog nyílni az illesztéseknél.
